Egy álmom elég különös részletét szeretném elmesélni, bár a jelentése azt hiszem, elég nyílvánvaló, de egy dolgot nem tudok megfejteni, hogy miért lehet...
Egy nagyon mély szakadék fölött repültem. Kezeim között vittem pár elhanyagolható dolgot, pl a régi szemüvegem, még valami apróságot, meg két mankót. Először azt az apróságot ejtettem el.
"Semmi baj, elhanyagolható." - gondoltam, majd repültem tovább. Legközelebb a szemüveg esett ki a kezeim közül. Azért már igazán vissza akartam fordulni, de úgy döntöttem, még ez is túlélhető, hát repültem tovább, mikor is a mankókat ejtettem el. Na azért már tényleg úgy éreztem, le kell mennem, hát abbahagytam láthatatlan szárnyaimmal a csapkodást és arra gondoltam, le kell zuhannom. Vártam, de lebegtem tovább. Nem értettem hiszen már rég zuhannom kellett volna, mikor is erre a gondolatra végre zuhanni kezdtem. Igazából ekkor már kissé megijedtem.
Nem sokat estem, mikor is elkapott egy férfi. Leszidott amiért kiejtettem a dolgokat és az egyik fejbe találta és mert vagyok olyan bolond, hogy le akarok zuhanni.
"Igaza van!" - gondoltam nagyon ijedten és veszettül csapkodni kezdtem szárnyaimmal, de az semmit sem használt. Tudtam, hogy le fogok zuhanni. A férfi karjai eleresztettek és én tényleg lezuhantam. Nem törtem össze magam, de nagyon, nagyon mélyen voltam. Sokkal mélyebben, mint gondoltam és ott minden olyan hatalmasnak, ijesztőnek tűnt. Összeszedtem a két mankót (gondolkodtam a szemüvegem felvételén is, de közben rájöttem, hogy már szememen van az új gyönyörű szemüvegem, tehát felesleges) és megpróbáltam felrepülni. Tudtam, hogy nehezen fog menni. Lentről felrepülni mindig nagyon nehéz, de amikor már fent vagyok olyan könnyen elrepülök mások feje fölött. Ám azonban én a szakadékban voltam és amikor kicsit sikerült elrugaszkodnom, meg nem sokkal a föld fölött lebegni, elejtettem az egyik mankót, így ismét vissza kellett érte mennem. A földön állva néztem fel ijedten, mert a hatalmas tömör, egyenes falak, a szakadék hatalmas falain belül úgy éreztem, megfulladok... És nem tudtam... Egyáltalán nem tudtam hogy jutok föl.
... De tulajdonképpen. Minek nekem a mankó?
És még egy kérdés. Mi az, hogy le AKARTAM zuhanni?