Június végén a sorrendben 21. Budapesti Pride Fesztivált közösen kiadott közleményben köszöntötte 31 ország magyarországi nagykövetsége, köztük az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia.
A külképviselet Stefánia úti épületére ki is tették a szivárványzászlót, amiből aztán otthon kisebb botrány lett. Robert Fico miniszterelnök elfogadhatatlan lépésnek minősítette, mire a szlovák külügyminisztérium válaszközleményében szinte kioktatta Ficót: “Szlovákia uniós elnökségének össztársadalmi jellege van, s egyik célja az EU alapértékeinek támogatása. Ezek közé tartozik az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – elfogadása is.”
A budapesti történéseket kiváltó pengeváltás után az Index járt utána a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (KKM), milyen szabályozás vonatkozik hazánk külföldi nagykövetségeinek zászlóhasználatára, engedélyezett-e a szivárványzászló felhúzása, és került-e sor hasonló lépésre 2014 óta. A KKM ezt válaszolta az Indexnek:
“A nagykövetségeken csak a nemzeti és az uniós zászló loboghat. Más zászlók kihelyezésére a miniszter nem adott engedélyt, és nem is fog. Kivételt a határon túl élő magyar nemzeti közösségek zászlói jelentenek, egyes ünnepnapokhoz vagy megemlékezésekhez kapcsolódóan.”
A KKM tájékoztatása után megkeresték a Budapest Pride szervezőit is, hogy reagáljanak a minisztérium állásfoglalására: “Örömmel fogadnánk, ha a magyar nagykövetségek is egytől egyig kiállnának az európai értékek mellett, amelynek idei kiemelt fókusza az emberi jogok, így az LMBTQ emberek jogai is.” – írták a szervezők. A külügyminiszter kategorikus elutasítására célozva azt is hozzátették: „Ilyen kijelentéseket nem csak Magyarországon tesznek elhamarkodottan a politikusok, de a mozgalom és az egyenlő jogokért folyó küzdelem sokkal régebb óta van jelen Magyarországon és Európában és tovább marad annál, mint a kirekesztő kijelentéseket tevő politikusok, képviselők és külügyesek.”
A kontraszt kedvéért hasonlítsuk össze a KKM gyakorlatát mondjuk a budapesti amerikai nagykövetség hozzáállásával. A Szabadság téri külképviselet a Budapest Pride idején:
Kocsis G. János
A külképviselet Stefánia úti épületére ki is tették a szivárványzászlót, amiből aztán otthon kisebb botrány lett. Robert Fico miniszterelnök elfogadhatatlan lépésnek minősítette, mire a szlovák külügyminisztérium válaszközleményében szinte kioktatta Ficót: “Szlovákia uniós elnökségének össztársadalmi jellege van, s egyik célja az EU alapértékeinek támogatása. Ezek közé tartozik az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – elfogadása is.”
A budapesti történéseket kiváltó pengeváltás után az Index járt utána a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (KKM), milyen szabályozás vonatkozik hazánk külföldi nagykövetségeinek zászlóhasználatára, engedélyezett-e a szivárványzászló felhúzása, és került-e sor hasonló lépésre 2014 óta. A KKM ezt válaszolta az Indexnek:
“A nagykövetségeken csak a nemzeti és az uniós zászló loboghat. Más zászlók kihelyezésére a miniszter nem adott engedélyt, és nem is fog. Kivételt a határon túl élő magyar nemzeti közösségek zászlói jelentenek, egyes ünnepnapokhoz vagy megemlékezésekhez kapcsolódóan.”
A KKM tájékoztatása után megkeresték a Budapest Pride szervezőit is, hogy reagáljanak a minisztérium állásfoglalására: “Örömmel fogadnánk, ha a magyar nagykövetségek is egytől egyig kiállnának az európai értékek mellett, amelynek idei kiemelt fókusza az emberi jogok, így az LMBTQ emberek jogai is.” – írták a szervezők. A külügyminiszter kategorikus elutasítására célozva azt is hozzátették: „Ilyen kijelentéseket nem csak Magyarországon tesznek elhamarkodottan a politikusok, de a mozgalom és az egyenlő jogokért folyó küzdelem sokkal régebb óta van jelen Magyarországon és Európában és tovább marad annál, mint a kirekesztő kijelentéseket tevő politikusok, képviselők és külügyesek.”
A kontraszt kedvéért hasonlítsuk össze a KKM gyakorlatát mondjuk a budapesti amerikai nagykövetség hozzáállásával. A Szabadság téri külképviselet a Budapest Pride idején:
Kocsis G. János
