Jakucs László Szerelmetes barlangjaim
Casteret Harminc év föld alatt
A fenti könyvek a barlangász alapképzésben is szerepelnek.
Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak a barlangkutatásról, ha csúszó-mászó overallos kalandtúrára jelentkeznek valamelyik egyesületnél, például a Szent Özséb Egyesületnél:
http://foldalatt.hu/.
Utcai ruhás túrákra az ország több pontján van lehetőség- a fenti egyesület honlapja szerint:
Utcai ruhás turisztikai barlangok
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén
Az időszakosan aktív, a “hagyományos” patakos barlangok mintapéldájának számító Baradlában (vagy ahogy a laikusok mondják, “Aggteleki-cseppkőbarlang”) háromféle útvonalon tehetünk mindennap induló túrát, ezek közül a Vörös-tó – Jósvafő viszonylatban vezetett középtúra során látunk a legtöbbet a barlangból, több kilométeres szakaszt járhatunk végig, benne a valóban óriási Óriás-teremmel és a 17 méter magas Csillagvizsgáló nevű állócseppkővel. Illetve lehetőség van ún. hosszú-túrára, amely Aggtelektől Jósfafőig tart, de ehhez előzetes bejelentkezés szükséges. Bár nincs végig betonjárda, azért a hosszútúrát kalandtúrának mégsem lehet tekinteni. A Vass Imre-barlang kissé odébb, Jósvafő külterületén található, szerényebb méretei mellett érdekessége, hogy viszonylag újonnan lett kiépítve. A Rákóczi 1.sz. barlang néhány faluval keletebbre, az Esztramos-hegyben található, és eredetét tekintve (emiatt elhelyezkedésében és képződményeiben is) elüt a többi fent felsorolt barlangtól, ugyanis egykori hévizes működés során, feláramló vízben alakult ki.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén
A Szent István-barlang egy a “hagyományos módon”, hideg karsztvíz által kioldott barlang, amely lényegében már inaktív, benne impozáns cseppkőképződmények növögetnek. Kár, hogy jelenleg felújítás miatt zárva tart (2014 jan.9.-től). Egészen más jellegű az Anna-barlang, amely a festői vízesés mellett nyílik, és amely a vízesés által kirakott mésztufa-plató felépülése során a mésztufa által időnként közbezárt üregekből áll, amelyeket véletlenül fedeztek fel egy vízkutató táró hajtásakor.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
A cseppköves
Pál-völgyi-barlang és a közeli, ám sokkal különlegesebb, borsókövekkel dúsan díszített, gyógyhatású levegőjű
Szemlő-hegyi-barlang egyaránt a feláramló hévizek munkájaként oldódott ki, még a hegység kiemelkedése előtt, és megtekinthető egy-egy könnyed séta keretében, sőt, utóbbi akadálymentesített.
A Vár alatt található, a történelem során mesterségesen összekötött mésztufaüregekből álló
Vár-barlang látogathatóságáról az interneten nem található friss hivatalos információ. A 3,3 km-es üregrendszer egy szakasza látogatható barlangként az elmúlt évtizedekben hol nyitva volt, hol bezárt, miközben egy másik szakasza, mint “
labirintus“, az eredeti funkciójától kicsit elrugaszkodva, de folyamatosan és gazdaságilag vitathatatlanul sikeresen üzemelt, egészen a 2011-es hatósági bezárásig.
Szintén szokatlan formában üzemelő, látogatható barlang Gellért tér feletti
Sziklakápolna (
Gellért-hegyi-barlang), amely mesterséges átalakítás után az 1926-ban hazánkba visszatelepülő
Pálos Rend kolostorának és templomának adott otthont, majd kommunizmus bukása után ismét a Pálos Rend vette birtokba. Jelenleg – amikor nincs mise – a turisták szerény belépődíj ellenében megtekinthetik.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén
Legnépszerűbb látnivaló a
Tapolcai-tavasbarlang, ahol a bakonyi bányabezárások áldásos hatásaként visszaállt karsztvízszintnek köszönhetően – ha sikerült kivárni a nyaranta néha több órás sorbanállást – egy rövidke barlangi séta után önállóan csónakázhatunk egy kört a barlangban hullámzó 19 fokos termálvíz felszínén. Persze csak ha kinyit, jelenleg ugyanis átépítés miatt zárva.
A jóval odébb, Balatonfüred felett nyíló
Lóczy-barlang mindennél rövidebb és semmiféle látványos képződményt nem tartalmazó kiépített szakaszát már csak azért is érdemes felkeresni, mert a nyáron gyakran elviselhetetlen kánikulában kellemes felüdülést nyújt a 10 fok körüli barlangi klíma.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén
Abaligeten nyílik a kicsit szűkös (de mecseki viszonylatban legtágasabb) aktív patakos barlang alsó bejárata, ahonnan kiindulva az
Abaligeti-barlang egy párszáz méteres szakaszát járhatjuk be a túravezetés során.
A Pécsen található, részben mesterséges eredetű
Tettyei-mésztufabarlang pár éve esett át felújításon, azóta láthatólag már sárkány is lakik benne…