Nemzeti turizmusról...
A Nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező, sportrendezvény divízió – hamarosan a teljes turizmust maga alá gyűrő új szervezet jöhet létre, ennyi a titkos, előterjesztés. Állami hivatal fog világbajnokságot szervezni? Tényleg jönnek az állami városnéző buszok? A piac ehhez mit is szól?
Mindent központilag koordinálnának, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének. Központosított állami intézményrendszerrel venné át az idegenforgalom irányítását a kormány: a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át. Ha a tervezetből valósággá válik, akkor már kormányhatározattá válik, ami már az idén beindulhat. A tervek szerint az új gigaszervezetnek a neve Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség lesz.
Az anyagot a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, jóváhagyója Rogán Antal miniszter. Az ok, a cél a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése. A statisztikák szerint lemaradtunk a szomszédos országoktól, ahol a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt. Ezért erősítenék meg Budapest központi szerepét. A terv az, hogy hatékonyabbá szerveznék a konferencia-, a szabadidő-turizmust, továbbá a Balatoni idegenforgalmat.
A borvidékek, a gyógyfürdők, valamint a kiemelt vidéki területek, fejlesztési stratégiáját is megerősítenék.
Ez az új szervezet ülhet rá az egész szektorra. Az előterjesztési terv szerint totálisan átalakítanák a turizmusért felelős állami intézményrendszert: a Magyar Turizmus Zrt. átalakulna, illetve megszűnne és utódja, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) lenne a turizmussal kapcsolatos központi szervezet. Alá tartozna az összes további új intézmény, ezek koordinálásával és vezetésével lefedné a teljes területet, felügyelete alá tartozna gyakorlatilag a turizmus minden ága, a falusi vendéglátástól kezdve a konferencia turizmusig.
A terv szerint, a kongresszusi iroda egy nonprofit tagsági alapon működő szervezet lehetne. Így az állami és fővárosi támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájönne az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, egyes szolgáltatóktól szednének be. Egyelőre ezt még homály fedi, hogy kik lennének a tagdíjat fizető tagok.
A többféle bevételnek köszönhetően azt várják, hogy az NKI már három, illetve öt év alatt teremtheti elő a teljes éves büdzséjének az 50 százalékát. Létrejönne a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ (NRKK), amely megszervezné, lekoordinálná a turisztikai vonzerejű rendezvényeket, de a különböző sportrendezvényeket is kézben tartaná.
Erre a sportigazgatási szervre azért van szükség, mert a magyar sportesemények szervezése túlságosan esetleges, nagyban az adott sportági szakszövetség aktivitásától függ. Ezeknél pedig sokszor nincs meg a kellő tudás az ilyen sokszereplős, nagy események tető alá hozására.
A Sportrendezvények Divízió a jogtulajdonos sportági szakszövetségekkel együttműködési megállapodásokat kötne és az előterjesztés alapján gyakorlatilag döntési joguk lehetne a lebonyolítás fontos pontjainál, mint a pályázás vagy a szponzoráció – amiben persze az állami tulajdonú cégek is azonnal képbe kerülhetnek.
A következő új szervezet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Iroda (NTFI) lenne, amelynek elsődleges feladata a vidéki régiók turisztikai vonzerejének termékké alakítása, piacra juttatása, a minőségi színvonal emelése. A tervezet szerint, az előterjesztés életre hívná a Budapesti Turizmusfejlesztési Szervezetet BFTSZ). A budapesti turizmusszervnek saját bevételei is le(het)ne, az terv szerint az amúgy rég emlegetett Budapest Kártya értékesítéséből, illetve saját Hop on Hop off városnéző busz üzemeltetéséből.
Az új intézményrendszer következő tagja a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Iroda (TKÖI), amely a magyar természeti és kulturális értékek hasznosításáért felel majd, így például a vizek, gyógyfürdők, vagy a mezőgazdasági termékekben rejlő idegenforgalmi előnyök kiaknázásáért. Az iroda az egységes védjegyrendszer kialakításába is beszállna a Földművelésügyi Minisztérium mellé. Továbbá a gasztro-turizmus és a bor-turizmus összehangolásában is jelentős szerepet tölt majd be. Amennyiben a kormány, a teljes turizmust maga alá gyűrő szervezet ötletét megvalósítja, várható, hogy ezt pillanatokon belül, meg is valósítják.
Ez viszont rendkívül érdekes!
Az előterjesztés végén pontokba szedve ott áll: az EU-nak véleményezési joga nincs, Országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla és vitás kérdés nem merült fel.
*
(Zárójelben jegyezném meg, ez az, amit érdemes tovább gondolnunk. Vegyük egyszer s mint tudomásul, hogy az utunkat előre ki- és megjelölik. Nekünk csak az a dolgunk, hogy azon, ne másik, de önmagunk által sem a választott utunkon, eszünkbe sem jusson menetelnünk. Tulajdonképpen "kényelmes helyzetben vagyunk". Döntenek felettünk és a nevünkben. A kérdőjelek, melyek többekben felmerülnek, no azt hajtsuk is el. Miért? Mert az nem vallana "nemzeti" szófogadásra).
A Nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező, sportrendezvény divízió – hamarosan a teljes turizmust maga alá gyűrő új szervezet jöhet létre, ennyi a titkos, előterjesztés. Állami hivatal fog világbajnokságot szervezni? Tényleg jönnek az állami városnéző buszok? A piac ehhez mit is szól?
Mindent központilag koordinálnának, sőt, lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének. Központosított állami intézményrendszerrel venné át az idegenforgalom irányítását a kormány: a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át. Ha a tervezetből valósággá válik, akkor már kormányhatározattá válik, ami már az idén beindulhat. A tervek szerint az új gigaszervezetnek a neve Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség lesz.
Az anyagot a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, jóváhagyója Rogán Antal miniszter. Az ok, a cél a turizmussal kapcsolatos állami feladatok átszervezése, bővítése, a teljes idegenforgalmi ág lefedése. A statisztikák szerint lemaradtunk a szomszédos országoktól, ahol a GDP 12-15 százaléka is befolyik a turizmusból, míg ez az arány nálunk 2013-ban csak 8,8 százalék volt. Ezért erősítenék meg Budapest központi szerepét. A terv az, hogy hatékonyabbá szerveznék a konferencia-, a szabadidő-turizmust, továbbá a Balatoni idegenforgalmat.
A borvidékek, a gyógyfürdők, valamint a kiemelt vidéki területek, fejlesztési stratégiáját is megerősítenék.
Ez az új szervezet ülhet rá az egész szektorra. Az előterjesztési terv szerint totálisan átalakítanák a turizmusért felelős állami intézményrendszert: a Magyar Turizmus Zrt. átalakulna, illetve megszűnne és utódja, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) lenne a turizmussal kapcsolatos központi szervezet. Alá tartozna az összes további új intézmény, ezek koordinálásával és vezetésével lefedné a teljes területet, felügyelete alá tartozna gyakorlatilag a turizmus minden ága, a falusi vendéglátástól kezdve a konferencia turizmusig.
A terv szerint, a kongresszusi iroda egy nonprofit tagsági alapon működő szervezet lehetne. Így az állami és fővárosi támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájönne az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, egyes szolgáltatóktól szednének be. Egyelőre ezt még homály fedi, hogy kik lennének a tagdíjat fizető tagok.
A többféle bevételnek köszönhetően azt várják, hogy az NKI már három, illetve öt év alatt teremtheti elő a teljes éves büdzséjének az 50 százalékát. Létrejönne a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ (NRKK), amely megszervezné, lekoordinálná a turisztikai vonzerejű rendezvényeket, de a különböző sportrendezvényeket is kézben tartaná.
Erre a sportigazgatási szervre azért van szükség, mert a magyar sportesemények szervezése túlságosan esetleges, nagyban az adott sportági szakszövetség aktivitásától függ. Ezeknél pedig sokszor nincs meg a kellő tudás az ilyen sokszereplős, nagy események tető alá hozására.
A Sportrendezvények Divízió a jogtulajdonos sportági szakszövetségekkel együttműködési megállapodásokat kötne és az előterjesztés alapján gyakorlatilag döntési joguk lehetne a lebonyolítás fontos pontjainál, mint a pályázás vagy a szponzoráció – amiben persze az állami tulajdonú cégek is azonnal képbe kerülhetnek.
A következő új szervezet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Iroda (NTFI) lenne, amelynek elsődleges feladata a vidéki régiók turisztikai vonzerejének termékké alakítása, piacra juttatása, a minőségi színvonal emelése. A tervezet szerint, az előterjesztés életre hívná a Budapesti Turizmusfejlesztési Szervezetet BFTSZ). A budapesti turizmusszervnek saját bevételei is le(het)ne, az terv szerint az amúgy rég emlegetett Budapest Kártya értékesítéséből, illetve saját Hop on Hop off városnéző busz üzemeltetéséből.
Az új intézményrendszer következő tagja a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Iroda (TKÖI), amely a magyar természeti és kulturális értékek hasznosításáért felel majd, így például a vizek, gyógyfürdők, vagy a mezőgazdasági termékekben rejlő idegenforgalmi előnyök kiaknázásáért. Az iroda az egységes védjegyrendszer kialakításába is beszállna a Földművelésügyi Minisztérium mellé. Továbbá a gasztro-turizmus és a bor-turizmus összehangolásában is jelentős szerepet tölt majd be. Amennyiben a kormány, a teljes turizmust maga alá gyűrő szervezet ötletét megvalósítja, várható, hogy ezt pillanatokon belül, meg is valósítják.
Ez viszont rendkívül érdekes!
Az előterjesztés végén pontokba szedve ott áll: az EU-nak véleményezési joga nincs, Országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla és vitás kérdés nem merült fel.
*
(Zárójelben jegyezném meg, ez az, amit érdemes tovább gondolnunk. Vegyük egyszer s mint tudomásul, hogy az utunkat előre ki- és megjelölik. Nekünk csak az a dolgunk, hogy azon, ne másik, de önmagunk által sem a választott utunkon, eszünkbe sem jusson menetelnünk. Tulajdonképpen "kényelmes helyzetben vagyunk". Döntenek felettünk és a nevünkben. A kérdőjelek, melyek többekben felmerülnek, no azt hajtsuk is el. Miért? Mert az nem vallana "nemzeti" szófogadásra).
Utoljára módosítva: