Huszonegy gramm csupán a lélek?

Az előbb már arra nem is mertem utalni, hogy a cicának is van lelke, de látom a kutyás sztorin te is felháborodtál. :mrgreen:

Olvastam egy halálközeli élményről, amiben éppen ezt tapasztalta meg valaki a klinikai halál bekövetkezése után, amikor a szokásos testenkívüli érzés, olyan dolgok "látása" és "hallása" után, melyek az újraélesztése alatt történtek, az alagút-élmény alatt tapasztalta, hogy nincs egyedül körülötte mások is vannak, emberek és állatok is...
Akor filozofálgasunk. Minden energia és minden ami körülőtem van az egységes energia nyulványa mind az amöbának.A lélek se saját mert az egyetemes elme része ami álandoan átalakul. A növények is méskép fejlődnek ha szeretet energiát sugárzol feléjük. Erről is már biztos halotatok. Életetekbe meg az jelenik meg tárgy formájába is amit szerettek. Korlátlan hatalmunk csak a gondolkodásunk fölött van. Cselekedeteinket is ez vezérli. Energiat itt a földön az érzéseink irányitják. Mindegy ,hogy lélek szellem meg minek nevezed Ugyanaz egyetemes része az egységé amibe minden benne van. Érzésekről meg annyit ,hogy amibe hiszel és amilyen érzést fektetsz belé az a tiéd. Ha cicára, kutyára vágysz megkapod. Mindent megkapsz hited szerint. Ember nem külömbb lény a többinél csak más.Az embereknek megadatott ,hogy irányithasák az energiát,kedvükre belürő, érzéseikkel.
 
Beleolvadsz a mindenségbe .Egyé válsz vele. Mért annyira jó élmény mert rájösz örök vagy mert az energia nem vész el csak átalakul.
 
Nem "vetítettem" ki semmit! Csak azt mondtam el,amit láttam,láttunk! Tudom,és tapasztaltam,hogy a gondolatnak hatalmas teremtő ereje van. De ahhoz,hogy valamit létrehozzon,csúnyán mondom,de működésbe is kell hozni. Márpedig akkor egyikünk sem gondolt a cicára.Talán csak ő maga ránk,és a kedvenc helyére.



Miért most nem az?:-D



Én sem!

Ha vissza is jönnek,csak szelíden,egy utolsó búcsúra.



kisskisskiss



Vannak olyan fényképek,ahol az állatok szellemei vannak megörökítve.



Ne legyél mérges,talán csak rosszul fogalmazott.
Nem vetitetted ki ? Nem is te csináltad hanem a tudatalatti egyetemes elme. Láthaták mások is mert bennük is az dolgozik.Én is meg te is keresünk életünkbe válaszokat. Te ilyen formába kaptad mert a választ a szereteteink képe által kapjuk. Olyanok muind az üzenetek. Nekem álmomba jelenek meg azok akiket szeretem ,de már halottak . Beszélgetek velük. Sok problémámra kaptam már igy választ. A forma amibe megjelenhetnek számunkra a hitünktől is füg. Nekem nem szellemként jelentek meg mert nem hittem a szellemekbe . Amikor a cicád láttad átjárt egy érzés - gondoly csak vissza rá milyen volt.
 
Ez egy érdekes dolog, mely érdekel, nem tagadom meg, de azt sem mondhatom, hogy hiszem, inkább keresve kérkedem...
 
Akor filozofálgasunk. Minden energia és minden ami körülőtem van az egységes energia nyulványa mind az amöbának.A lélek se saját mert az egyetemes elme része ami álandoan átalakul. A növények is méskép fejlődnek ha szeretet energiát sugárzol feléjük. Erről is már biztos halotatok. Életetekbe meg az jelenik meg tárgy formájába is amit szerettek. Korlátlan hatalmunk csak a gondolkodásunk fölött van. Cselekedeteinket is ez vezérli. Energiat itt a földön az érzéseink irányitják. Mindegy ,hogy lélek szellem meg minek nevezed Ugyanaz egyetemes része az egységé amibe minden benne van. Érzésekről meg annyit ,hogy amibe hiszel és amilyen érzést fektetsz belé az a tiéd. Ha cicára, kutyára vágysz megkapod. Mindent megkapsz hited szerint. Ember nem külömbb lény a többinél csak más.Az embereknek megadatott ,hogy irányithasák az energiát,kedvükre belürő, érzéseikkel.

Rendben,akkor "filozófálgassunk"!

Milyen érzéseid voltak,vajon milyen energiát küldtél kifelé,ami aztán Téged betegített meg?

Te a betegségedre vágytál,azért kaptad?

Semmi "kekec",csak úgy elgondolkodtam rajta.

Nem vetitetted ki ? Nem is te csináltad hanem a tudatalatti egyetemes elme. Láthaták mások is mert bennük is az dolgozik.Én is meg te is keresünk életünkbe válaszokat. Te ilyen formába kaptad mert a választ a szereteteink képe által kapjuk. Olyanok muind az üzenetek. Nekem álmomba jelenek meg azok akiket szeretem ,de már halottak . Beszélgetek velük. Sok problémámra kaptam már igy választ. A forma amibe megjelenhetnek számunkra a hitünktől is füg. Nekem nem szellemként jelentek meg mert nem hittem a szellemekbe . Amikor a cicád láttad átjárt egy érzés - gondoly csak vissza rá milyen volt.

Hidd el ennek semmi köze a hithez. Ezek a jelenségek teljesen függetlenek a hitünktől.
 
Rendben,akkor "filozófálgassunk"!

Milyen érzéseid voltak,vajon milyen energiát küldtél kifelé,ami aztán Téged betegített meg?

Te a betegségedre vágytál,azért kaptad?

Semmi "kekec",csak úgy elgondolkodtam rajta.



Hidd el ennek semmi köze a hithez. Ezek a jelenségek teljesen függetlenek a hitünktől.
Keveset tudtam csak usztam az árral. Ha problémáimért mindig másokat hibáztattam. Nem volt célom . És a pézt se szerettem ,azt gondoltam becsületes uton aból spok nem lehet. Hithez igen is köze van. Mert ha nem te irányitod életed felelőséget se válalsz érte. Ez meg ledőngőlhet,harag gyűlőlet ,büntudat, önbizalomhiány. Ezzekkel is müködik a vonzás. Csak szerencsém volt ,meg se érdemlem pedig a bukás előtti jó.
Munkahelyen az 500-ból a legjobb akartam lenni :mrgreen: Hülye verseny de nem birtam sokáig. Apám megkért segitsünk a testvéremnek jelzálogott tettek a házra . 4 honapra rá édesapám meghalt és a testvérem bebukot az üzlettel. Eluszott ház több telek és 4 milliár kb . És a Testvérem fél évig a kis gyerekeivel se beszélt. Részletre én vettem neki számitógépet és erős voltam segitettem sose sirtam biztattam aki elorát bukik oda is ész kell . Van esze kezdje előről. Sikerült TALPRAÁLT , nagy fizim volt párom nem hánytorgatta a bukást. Megbocsájtottam tesvéremnek meg magamnak is. Gyerekeimmel is minden rendbe volt . Látszolag minden oké volt, de a leelki traumát nem dolgoztam fel,tudatalattim nem tudtam irányitani . Sokszor az uton is lemeredtem ,minden izmom kökemény volt lépnni se tudtam . Munkából kiestem. Éjjelket álmodtam - othon voltam éltek a szüleim és boldog voltam. Mikor ébredtem Üreséget éreztem sirtam. Töbször ismétlődőt mig egyszer álmomba édesapámmal beszélgettem ,megbocsájtottam és ő is . Átőlelt és éreztem a szeretetét. Fokozatosan kimaradtak az izomgörcsök. Sose érdekelt az ezos téma.De egyik napról a másikra láttam az aurát. Járni nehezen tudtam megtanultam számitógépet kezelni, fórumozni.Rákerestem és érdekelni kezdett mi az miért látom ? Utolag könnyü mert már látom az összefügéseket. Lettek barátaim ujak és emailba egy csomo könnyvet elküldtek nekem. Válaszokat kaptam kérdéseimre . Miota beteg voltam borzasztó fájdalmaim voltak ,bal lábam félig elsorvadt,kezeim nehezen irányitottam. Megtanultam lecserélni gondolataimat, Később meg feloldottam az izomgörcsöket. Mostanra már a fájdalmakat is feloldom szüntetni tudom. Kimaradt az intencios trenor is nagymértékbe.Több időm van a gyerekekkel foglalkozni és ez érződik a család hangulatán is. Orvosilag örököltem a betegséget. 8 élévesen mütöttek szivvel . Az a szüleimnek volt lecke. Nincs olyan mélység ami gondolatcserével ne lehetne helyrehozni. Orvosok erre a betegségre is azt mondták segiteni nem tudnak. De nem is ők kellet hanem én. Az öngyógyitás müködik. Lecke volt az is ,hogy mára már nem ragaszkodok az anyagiakhoz annyira ,nem füg a boldogságom az anyagi helyzetemtől. És jobban érdekel maga a teremtés .
 
Mit értesz hit alatt ? Az nem a vallás. Hiszel benne -az egy érzés ami energetizál, cselekvésre késztet. Ha nem hiszed ,hogy lehetséges nem teszel érte semmit.
Nem hiszel magadba ? Képeségeidbe hiszel ? Vagy csak szerencséd van ?
"Hidd el ennek semmi köze a hithez. Ezek a jelenségek teljesen függetlenek a hitünktől. "- Látad és tapasztaltad :) De észre se vetted volna ha nem tudtál volna róla előzőleg. Ha előzőleg nem halasz szellemekről nem is tünik fel. Tudásunk kiskorunktól gyarapodik. Tanulunk és a körülőtönk lévőktől. De a tapasztalataink álltal épül be a tudatalatiba. Ha baleset ér és akor érzel egy nővényillatot ,az az érzés félelem amit akor átéltél ujra előidézhető ha megérzed a nővény illatát később bárhol.
Ha valamire nem keresed a választ nem érdekel nem vagy kiváncsi az nem jelenik meg életedbe. Kaptál jelet én is azt kaptam de mást.
 
Ezt a cáfolatot közkinccsé kéne tenni, hogy minden nagyképű szkeptikus tanuljon belőle. Ez ellen tényleg nehéz volna védekezni, csak akkor lehetne szembeszállni vele, ha jelentkezne egy szakember, aki jártas a mérlegkészítés történetébe és dokumentumokkal bizonyítaná, hogy 1907-ben még (vagy már?) képesek voltak ilyen érzékenységű mérleget készíteni.;)

Fentiek persze nem enyhítik a csalódottságomat.:( Olyan jó volt hinni, hogy igaz lehet.:p

Bár nekem már akkor gyanús volt a dolog, amikor Chaty azt írta, hogy kutyát is mérlegre tettek és annál nem tapasztalták a jelenséget. Következtetés: a kutyának nincs lelke! Tiltakozom! Igenis, van lelke, ezt minden gazdi tudja! :p


Nem vonta itt senki kétségbe a lélek létezését. A mérhetőségről beszélgetünk:mrgreen: De gondolkozatok ugy magatokba el kikből patant ki a kételkedés ? :-D - Vagy ami nem mérhető az már nincs is ?:rolleyes:

attachment.php
attachment.php
attachment.php

No igen! A kérdés bennem sem úgy merült fel, hogy ha rosszak a mérések, akkor az azt jelenti, hogy nincs az embernek lelke. A lélek létezését megtapasztaltam. Csak felmerül a lehetősége, hogy valamit elszúrtak. Nem biztos, csak felmerül a lehetősége.
Az a tudományban ismert jelenség, hogy amit valaki, akinek még tekintélye is van, leírt, az biztosan igaz. Ha én nem tudom ugyanazt az eredményt produkálni, bizonyára bennem/az eszközeimben van a hiba. Jó esetben hallgatok, rosszabb esetben közzéteszem én is, hogy ugyanazt mértem (nagyot nem tévedhetek, a szaktekintély már egyszer közzétette). És ez így halmozódik hosszú időn keresztül, mígnem jön valaki és elkiáltja magát: A király meztelen.
Ebben a témában viszont a sok materialista ateista azt kiabálná, hogy íme nincs is lélek. Holott... , mint tudjuk.
 
Hidd el ennek semmi köze a hithez. Ezek a jelenségek teljesen függetlenek a hitünktől.

Félig egyetértek ezzel a kijelentéssel. Ugyanakkor végletekig lebontva a hit, a szó, a képzelet mind köztes dolog. Ha valamit elképzelsz azzal formát adsz neki és mintegy megbilincseled. A logika, a materializmus legnagyobb előnye az ami egyben a legnagyobb hátránya is, a tárgyilagosság.

Felteszem a kérdést. Mi a gondolat, az emberi lélek legkisebb alkotóeleme?
Bár erről filozofálhatnánk egy ideig én egyszerűen kijelenteném hogy az érzelem.
Bármit mondunk, hiszünk, az tartalmaz egy ilyen szálat. Mi, akiknek minden cselekedete teremt valamit, a lelkünk egy darabját tesszük minden gondolatunkba, hitünkbe. Másképp nem tudnánk cselekedni. Akarnunk kell, el kell képzelnünk, meg kell teremtenünk.

Az igaz hogy embernek lenni kifejez valamit. Tévedéseket. Bizonytalanságot. Nekünk nem adatott meg az a biztonság ami az állatoknak megadatott.
Az állatok egyek a természettel, az élettel. Ha meg kell halniuk, meghalnak, majd új formában ismét életre kelnek. Nekik ez nem jelent akkora megterhelést mint nekünk akik elvesztettük a fonalat.
Az ember nem érzi azt aminek a része kellene hogy legyen. Eltévedt. Letért az útról. Ez lehet átok, de áldás is. Egyedül érezzük magunkat, elhagyatva, vergődésünkkel kárt teszünk magunkban és másokban is. Ez az amiért az ember épp akkora végtelen szeretetre képes mint amekkora végtelen gyűlöletre.

Egy olyan élőlény amely egy az élettel, istennel, nem képes olyan magasságokat elérni egy irányba sem ellentétben az esetlen, felkészületlen emberrel. Szerintem sokkal kevesebbek vagyunk mint az állatok amik körülvesznek minket. Ugyanakkor ennek köszönhetően sokkal többé is válhatunk.
Abban viszont biztos vagyok hogy az állatok a testvéreim. Ugyanúgy éreznek, léteznek mint én. Érzik a fájdalmat, szenvednek, tudnak gyűlölni, szeretni. A lelkünk egy és ugyanazon módon keresi a fényt. Ez még a növényekben is így van, mint minden egyéb életformában. Törekszenek a jóra, az életre, "istenre".

Egy Masaru Emoto nevű úriember munkáját hoznám fel. Víz kristály fotózással foglalkozik és egy érdekes kísérlet sorozatot hozott nyilvánosságra. Két csoportot hozott létre. Az egyik csoportba pozitív hatásoknak tette ki a vizet a másikban negatívnak. Ez egy nagyon széles skálán történt, kezdve képektől, íráson, zene hallgatáson át az egyszerű egyszavas "rá olvasásig". A két csoportot ezután befagyasztotta és a kristályosodást fotózta amelynél azt fedezte fel hogy a negatív csoport amely gyűlölettel, haraggal, keserűséggel lett kezelve amorf, szabálytalan kristályokat produkált ellentétben a pozitívval.
Érdemes végignézni a munkáit hogy megértsétek miről is van szó azonban ezzel csak annyit akartam mondani, hogy ami kapcsolatba került velünk az nem lehet teljesen független tőlünk. Lehet erőteljesebb, hogy a befolyásunk nem hat rá, de tőlünk teljesen független sosem.
 
Ez mind szép,és jó,és értem is. De ha szerinte az állatoknak nincs lelke,akkor nálunk hogyan tudott a cicánk a halála után megjelenni úgy,hogy többen is láttuk? Meg volt a rendes formája,a színe,csak éppen át lehetett rajta látni. Ült velünk szemben a szőnyegen a tévé előtt a kedvenc helyén. Igaz,hogy csak pár percig láttuk,de ő volt az. Ezt mivel lehet magyarázni? Vagy csak a szelleme jelent meg? De akkor hol "tanyázik" az én tudat a test halála után,a lékben,vagy a szellemben? Ha pedig csak a lélekben,akkor az állatok hogyan jelenítik meg magukat szellemtestben? Ha az állatoknak nincs lelkük,akkor mivel hozzák létre a szellemtestüket?

Súlynövekedés a halál beálltakor juhoknál

Tizenkét állatot (egy kost, hét anyajuhot, három bárányt, és egy kecskét) tanulmányoztunk. A hét felnőtt juh esetében kimúlásuk pillanatában megmagyarázhatatlan, átmeneti súlynövekedés volt megfigyelhető 18 és 780 gramm közötti értékekkel, 1 - 6 másodpercen át, a bárányoknál azonban ez nem volt megfigyelhető. Ezek a múlékony jelenségek a halál pillanatának nyugalmi időszakában jelentkeztek, amikor a minden mozgás, és a légzés is megszűnt. Ezek az átmeneti súlynövekedések rendellenesek voltak, amennyiben nem követte őket a Newton harmadik törvényének megfelelő kompenzáló súlycsökkenés. A halál során nem lépett fel állandó súlyváltozás. A dinamikus mérések a vizsgálatok termékeny területét jelenthetik. - Lewis E. Hollander, Jr
 
Súlynövekedés a halál beálltakor juhoknál

Tizenkét állatot (egy kost, hét anyajuhot, három bárányt, és egy kecskét) tanulmányoztunk. A hét felnőtt juh esetében kimúlásuk pillanatában megmagyarázhatatlan, átmeneti súlynövekedés volt megfigyelhető 18 és 780 gramm közötti értékekkel, 1 - 6 másodpercen át, a bárányoknál azonban ez nem volt megfigyelhető. Ezek a múlékony jelenségek a halál pillanatának nyugalmi időszakában jelentkeztek, amikor a minden mozgás, és a légzés is megszűnt. Ezek az átmeneti súlynövekedések rendellenesek voltak, amennyiben nem követte őket a Newton harmadik törvényének megfelelő kompenzáló súlycsökkenés. A halál során nem lépett fel állandó súlyváltozás. A dinamikus mérések a vizsgálatok termékeny területét jelenthetik. - Lewis E. Hollander, Jr


Ezt most aztán tényleg nem értem. Mi a csudától lettek nehezebbek? Ki bújt beléjük?
 
Ezt most aztán tényleg nem értem. Mi a csudától lettek nehezebbek? Ki bújt beléjük?

kiss :D

MacDougall 15 kutyával megismételte a kísérleteket, és megállapította, hogy: "az eredmények egyöntetűen negatívok, a halál során nem történt súlycsökkenés. ". Ez az eredmény látszólag megerősítette MacDougall feltételezését, miszerint az ember elmúlása során tapasztalható súlycsökkenés a lélek testből való eltávozásának következménye, mivel (vallásos meggyőződésének megfelelően) az állatoknak nincs lelkük. (MacDougall azon magyarázata, hogy "a vizsgálat a kutyák esetében akkor lehetett volna ideális, ha valami olyan betegség folytán kimúlt kutyákat vizsgálhattunk volna, ami miatt az állatok fáradtak és harcképtelenek lehettek volna", de "nem volt szerencsém olyan kutyákhoz, akik ilyen betegségben múltak volna ki" Ez vezetett Mary Rose szerzőnek azon megfigyeléséhez, hogy "a helyi állatbetegségek korlátozott száma miatt az a gyanúnk támadhat hogy a jó doktor simán megmérgezett 15 egészséges kutyát kis bio-teológiai feltételezésének bizonyítására
 
kiss :D

MacDougall 15 kutyával megismételte a kísérleteket, és megállapította, hogy: "az eredmények egyöntetűen negatívok, a halál során nem történt súlycsökkenés. ". Ez az eredmény látszólag megerősítette MacDougall feltételezését, miszerint az ember elmúlása során tapasztalható súlycsökkenés a lélek testből való eltávozásának következménye, mivel (vallásos meggyőződésének megfelelően) az állatoknak nincs lelkük. (MacDougall azon magyarázata, hogy "a vizsgálat a kutyák esetében akkor lehetett volna ideális, ha valami olyan betegség folytán kimúlt kutyákat vizsgálhattunk volna, ami miatt az állatok fáradtak és harcképtelenek lehettek volna", de "nem volt szerencsém olyan kutyákhoz, akik ilyen betegségben múltak volna ki" Ez vezetett Mary Rose szerzőnek azon megfigyeléséhez, hogy "a helyi állatbetegségek korlátozott száma miatt az a gyanúnk támadhat hogy a jó doktor simán megmérgezett 15 egészséges kutyát kis bio-teológiai feltételezésének bizonyítására

Fúj,ez disznóság!

Az előbb viszont azt nem értettem,mitől lett a juhok súlya nehezebb a halál pillanatában? Ezért kérdeztem,hogy vajon "ki bújt beléjük"?
 
Fúj,ez disznóság!

Az előbb viszont azt nem értettem,mitől lett a juhok súlya nehezebb a halál pillanatában? Ezért kérdeztem,hogy vajon "ki bújt beléjük"?

Biztos épp arra húzott el egy éppen akkor testből szabaduló lélek.:rolleyes:
(Olvastam a Tibeti halottas könyvben, hogy az első időszakban a lélek még óvatlanságból olyan alacsonyabb rendű létformát is választhat, mint egy növény vagy állat...)

Remélem elég tudományosan írtam le!:mrgreen:
 
Mérleg dolgában.
Vizuális alkat lévén magam elé képzeltem a kísérletet. Azt hiszem a filmek alapján, hogy a mai Amerikában is vaságyak vannak a kórházakban. (logikus, mert könnyen tisztítható, fertőtleníthető. szemben a fával) Nem tudom, egy vaságy mennyit nyom. Nem tévedek nagyot, ha olyan 50 kg-ra saccolom. (sodrony, matrac, ágynemű...) a beteg mondjuk 50 kg. Tehát a mérlegnek alapból 100 kg nagyságrendű terhelést kell megtartania és emellett kell 21 g-nyi változást mérni. Emellett a terhelés mellett legalább 1 g változást kell érzékelnie a mérlegnek, ha 21 g-ot mérni akarok.
A legjobb mérlegyártó cégek egyik mérlegének a terhelhetősége 150 kg, a legkisebb változás, amit ki tud mutatni, az 50 g. Vagyis ha 21 g-ot ráteszek, vagy leveszek róla a mérleg meg sem moccan.

Nem tudom, sikerült-e érthetően leírnom a gondomat a méréssel kapcsolatban.

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CAnyu%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:punctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:none; text-autospace:none; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-language:EN-US;} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> "A hetvenes években – a svéd dr. Nils Olof Jacobsont Svédországban, hogy megismételte a kísérletet. Azzal a különbséggel, hogy – modern kor! – már rendkívül pontos elektronikus mérlegeket alkalmazott. Minden haláleset pillanatában... 21 grammal lett könnyebb a test, vagyis ennyit nyomott volna az eltávozott lélek? Tegyük hozzá: a kísérletet sokféle emberrel ismételték, és ez a 21 grammos érték nem változott akkor sem, ha a szerencsétlen páciens kövér volt vagy sovány, férfi vagy nő, fiatal vagy öreg. Ez kivédeni látszik az ellentábor egyik fő érvét, miszerint az a 21 gramm a halottá váló ember tüdejéből távozó levegő súlya lett volna. Először is, nagyon sok levegő súlya nyom csak ennyit, másrészt nyilván nem egyforma mennyiségű – tehát súlyú – levegő lehet egy nagy, testes ember, és egy vékony tizenéves gyerek tüdejében." (A "Kiléphetsz a testedből" című könyvből.)

:mrgreen:
 
Rákerestem a neten Nils Olof Jacobson-ra, de magyarul semmi tényszerű, angolul meg csak a Hogyan éljünk halál nélkül c. könyve forog fenn. Jó lenne a kísérletéről bővebben olvasni valahol a neten.
 
A MacDougall elmélet bírálata:

Nagy adag hiszékenység kell ahhoz, hogy arra a következtetésre jussunk, hogy MacDougall kísérletei bármit is bizonyítanának a halál utáni súlyvesztésről, nem is beszélve az emberi lélek számszerűsíthető létezéséről. Eredményei messze nem voltak a bizonyító erejűek, már csak azért sem, mert a fél tucat kísérleti eset eredményei igen változatos képet mutattak.

A hat kísérlet közül kettőt nem vettek figyelembe, egy azonnali súlyvesztést mutatott (és semmi mást), további kettő azonnali súlyvesztést mutatott, és ez a súlyveszteség az idő előre haladtával tovább nőtt, majd megállt, majd idővel megismétlődött. Ezek az eredmények egyébként sem fogadhatók el szó szerint, mivel a kísérlet hibalehetősége fokozott mértékű volt, hiszen MacDougallnak és kollégájának már az is gondot jelentett, hogy a halál időpontját pontosan meg tudják állapítani, ami az egyik kulcsfontosságú elem volt a kísérletek során. (MacDougall később azzal próbálta megmagyarázni ezt az ellentmondást, hogy a lélek súlya láthatóan az utolsó lehelettel távozik a testből, bár a renyhe temperamentumú emberekben talán még egy teljes percig is benn maradhat a testben
 
Rákerestem a neten Nils Olof Jacobson-ra, de magyarul semmi tényszerű, angolul meg csak a Hogyan éljünk halál nélkül c. könyve forog fenn. Jó lenne a kísérletéről bővebben olvasni valahol a neten.

Nem, a neten nincs meg, én is kerestem. A 70-es években még nem volt net és az ilyen kísérletek csak azután kapnak publicitást, ha előtte az ilyen Nemere-féle írók, mint lelkes bulldogok előbányásszák valamilyen régi újságból vagy archívumból. Sok érdekes dolgot olvasok most a "fülemmel" ebből a könyvből. Feltegyem, meghallgatjátok?

Az őrületbe kergett az utóbbi időben a CH. Állandóan megszakad, vagy kidob, vagy nem is tudom mi a helyes kifejezés, de nagyon idegesítő! Veletek is ezt csinálja?
 
Nem, a neten nincs meg, én is kerestem. A 70-es években még nem volt net és az ilyen kísérletek csak azután kapnak publicitást, ha előtte az ilyen Nemere-féle írók, mint lelkes bulldogok előbányásszák valamilyen régi újságból vagy archívumból. Sok érdekes dolgot olvasok most a "fülemmel" ebből a könyvből. Feltegyem, meghallgatjátok?

Az őrületbe kergett az utóbbi időben a CH. Állandóan megszakad, vagy kidob, vagy nem is tudom mi a helyes kifejezés, de nagyon idegesítő! Veletek is ezt csinálja?

Egy egész könyvre sajnos biztos nincs időm :( Arról van valami hír, hogy hol publikálta Jacobson a kísérleteit?
 
Oldal tetejére