Szívesen. Bár semmi extra nincs benne.
Érdekes, hogy például a reikit már sokkal korábban ismertem, mert volt pár ismerősöm, aki reikizett, kezelést is kaptam. De az sosem érdekelt és eszemben sem volt reikizni menni.
Amikor a pránanadiról hallottam, akkor pedig felcsillant a szemem. Pedig túl sok ismeretem nem volt róla, csak pár szóval említette egy másik ismerősöm. De egy darabig ezzel sem foglalkoztam, mert ugyan ott volt a gondolataimban, de más dolgok foglaltak le akkoriban jobban.
Energetika valamilyen módon azért volt az életemben, mert foglalkoztam harcművészettel (arkloki) és azon belül csikunggal valamennyit, sőt taichiztam is jódarabig.
Aztán egyszercsak úgy gondoltam, hogy egy hosszútávú problémám megoldására esetleg a nadi jó lehetne. Csak úgy eszembe jutott. Elkezdtem keresgélni. De senki nadist nem találtam magam körül (a régi ismerősöm is eltűnt). A neten keresgéltem és találtam egy fórumot. Nem ezt.
Ott feltettem a kérdéseimet, elmondtam a problémámat és segítséget kértem. Megdöbbentő módon arroganciát, sznobságot és gyerekes válaszokat kaptam.
(a félreértések elkerülése végett: ha valaki azt mondja nekem,hogy figyi, vannak dolgok, amikről nem beszélhetünk mert ez a nadiban így működik és csak a tanfolyamon mondanak el ezt-azt, akkor tökéletesen megértem, mert minden rendszernek megvannak a saját szabályai és azoknak a miértjei.) Ott viszont nem is erről volt szó, mert én nem a nadis zárt dolgokra voltam kíváncsi, csak tanácsot kértem a problémámra és kértem valakit, hogy aki közel lakik hozzám, esetleg találkozzon velem.
De tényleg undorító fensőbbséges stílusban nyomultak ott. Hányingerem is volt tőlük! Ugyanakkor ezt nem kapcsoltam össze a nadival. Az ember ember, a személyiségét saját maga formálja.
A nadi pedig sosem azt mondta, hogy IQ-t vagy EQ-it is ad....
Nyilván régen tibetben sem véletlenül volt elzárt a tudás. Hogy csak azok élhessenek a lehetőséggel, akik tényleg eljutottak az önismeret egy bizonyos szintjére.
Manapság új energiák működnek, a tudáshoz másképp jut az ember. Gyorsabban, elérhetőbben és épp ezért némiképp kontrollálatlanabbul. Ez egy ilyen korszak. Majd ez is változik. És előbb-utóbb letisztul valamelyest. Szerintem.
Szóval nemigen mozgolódtam tovább ott a fórumon, otthagytam őket.
Kaptam egy másik lehetőséget, egy olyan személy (társaság) elérhetőségét, akik szintén tartanak tanfolyamokat is.
Felhívtam őket, hogy hogyan tudnék kezelést kapni és mennyibe kerül, mikor lehet menni, stb. Mert semmit sem tudtam a részletekről korábban. Egy nyegle nőci vette fel a telefont, aki szintén sznob stílusban előadta, hogy csak (most hasraütök) 10-16 óráig kezelnek, aztán nincsenek nyitva. Ezen megdöbbentem, mert hát dolgozó ember ilyen időben sehová sem tud menni anélkül, hogy szabadságot kéne kivennie - ezt meg nem volt szándékomban, mert gondoltam, hogy biztos van egyéb megoldás is. Aztán mondta, hogy ugyan ingyenes a nadi, de adományokat elfogadnak és tőlem függ mennyit adok. Na jó mondtam, de mennyi szokott lenni az annyi? Merthogy ha nem mond összeget, akkor adhatok 50 ft-ot is meg százezret is. Aztán végül mondott egy összeget, amit igencsak magasnak találtam egyórás kezelésért adomány címszó alatt (ezt itt nem mondom mennyi volt). És persze "szerényen" hozzátette, hogy ennyit szoktak adni mások... Ráadásul tőlem bazimessze voltak, a város másik végében, úgyhogy még nehéz is lett volna megoldanom az odautazást. Meg eleve nem szeretek órákat utazni, hogy aztán egy- fél órát töltsek valahol, hogy aztán visszafelé is órákat utazzak... Szóval már megint falba ütköztem és sznob hangulatba.
Így legyintettem egyet és azt mondtam, hogy na jó, akkor egyenlőre ennyit a nadiról. Majd pár héttel később kaptam egy mailt egy nadistól, aki felajánlotta a segítségét.
Ő néhanapján felnézett arra a fórumra, ahová először írtam és meglátta a kérésem. És írta, hogy ugyan látja, hogy régi a kérés, de ha még nem találtam azóta megoldást, akkor ő szívesen segít.
Találkoztunk, megbeszéltük, hogy mikor tudjuk a kezeléseket megejteni. Érdekes módon sikerült hétvégén megoldani minden kezelést és semmit sem kért az alapkezelésért cserébe és azért, hogy velem töltötte a hétvégéjének egy jórészét. Azt mondta a nadis kezelésekért sosem kér semmit (adományt sem), viszont befolyik neki a pénz, amire szüksége van más forrásokból. És pld. nadis masszázzsal is foglalkozik rendszeresen, abból is befolyik neki az, amire szüksége van. Tanfolyamokat is tart masszázsból.
Ő ennek szentelte az életét és egy végtelenül kedves nő. Nála tanultam végül a pránanadi-tibeti masszázst is. Mondta,hogy mivel látja, hogy elég érzékeny vagyok az energiákra, volna-e kedvem nadis tanfolyamot elvégezni? Én meg épp kaptam az alkalmon és igent mondtam, ráadásul a kedvesem is érdeklődött a témában,neki is aktuális volt, így együtt tudtunk menni az első tanfolyamunkra. Ez a kedves nő (direkt nem mondok most neveket) mondta, hogy ő ugyan nem tart mostanában tanfolyamot, de van egy kedves nadis mester barátja, aki viszont igen, menjek hozzá. És elküldött valaki máshoz. Aki szintén egy jófej, kedves, segítőkész ember és nála végeztük el az eddigi 3 nadis tanfolyamot.
Szóval a nadival mindig jó tapasztalataim voltak, némely emberekkel nem. De ez a kettő nem függ össze.
Na ennyi a nadis "önéletrajzom"
Jó hosszú, olvasmányosra sikeredett