azt mondják a nagyokosok h férfi és nő között létezik barátság, csak az egyik mindig többet akar(na)... ez igaz... és én is ezt tapasztaltam eddig... de azért jók ezek a barátságok ha megvannak a határok, a limitek... nem kell ezeknek mindenképpen szexuális kapcsolattá alakulniuk
no igen....a határok....de ugyan már,akkor amikor egy idő után átcsúsznak az érzelmek....,oszt az egyik beleszeret a másikba vagy fordítva....akkor ki és mikor szab határokat abba a kapcsolatban
...azokról nem is szólva...akik simán még a szerelemben is kapásból szerelmesek tudnak ippeg lenni....
kérdezem én...mikor huzzak határt...amikor lassan haladva előre...megismerem a barátomat....,és biza egyre több értékelhető tulajdonságot találok benne....ami inkább érzelmileg is már kezd elvinni a szerelem felé
...no ez azért csak nem igy működik sztem...
az a véleményem a határokról...hogy egyszerűen az a fontos...,hogy senki ne keverje össze a vonzalmat a szerelemmel...és akkor igen is lehet barátság szex nélkül a két nem között...
és sztem egy-egy mélyebb beszélgetéssel és természetesen őszinteséggel mindenre van megoldás....értem ez alatt...ha az egyik fél érzelmei a szexuális együttlét felé "halad"...oszt ha meg nincs megoldás...akkor az a legjobb....ha mindenki megy a dolgára...mert igazi barátság abból a kapcsolatból nem lesz...
egyébként meg sztem...létezik csak ugy naturban....egyszerűen a szeretet....,oszt ugy ez a tiszta szeretet a másik iránt....,hogy vágy nélkül....,semmi érzelmi izzás....,oszt csak egyszerűen jó vele lenni....minden féle elvárások és kivetitések....álca nélkül....,harmóniában és még békében is lenni,
mert csak barát és nem szexpartner....