14. tétel
Reform és alternatív pedagógiai irányzatok, programok az óvodai nevelésben
•Pluralizmus és alternativitás a közoktatás rendszerében
Pluralizmus: a társadalmat több, egymástól független csoportnak tekinti, sokoldalúság jellemzi
Alternatívitás: választhatóság, a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök között
Autonómia: függetlenség, önállóság, önerőből irányító személyiség
Az első átfogó nevelési program 1971-ben jelent meg. A program egyesítette az óvodák életét tartalom, napirend, metodika területén. Differenciálás mégis létezett. A program egyrészt törekedett az egységes rendszer kiépítésére másrészt éppen az egyéni utak megvalósítására. 1989-ben gyermekközpontú program tervezése. Ez még jobban igazodik a gyermek sajátosságaihoz. Nagyobb szabadságot biztosít az óvónőknek. jelentkeznek a másképp csinálni igényei. Jellemzővé vált egyfajta plurális gyakorlat. Az intézmények szakmai önállóságát nem elég törvényileg biztosítani, a megvalósításhoz elengedhetetlen a szakmai kompetencia megszervezése. Az óvodák szakmai önállóságát a közoktatási törvény garantálja.
A szakmai önállóság alapján elkészítik: Nevelési programjukat. Szervezeti és működési szabályzatukat. Házirendjüket.
Az alternatív programok törekednek a vegyes csoportok kialakítására, a természetes élethelyzetek kialakítására, folyamatos napirend bevezetésére, a több szabad játék biztosítására
•Reformpedagógiai irányzatok az óvodai nevelésben (Freinet, Montessori, Waldorf)
I. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig
1. Hagyományos iskola – Ellen Key
2. Művészetpedagógiai irányzat – Új Iskola - Julius Langbehn
3. New School – Cecil Reddie
4. Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók - egyre fokozottabban a kisgyermekek és kisiskolások nevelésnek kérdései felé fordult. Ennek jegyében született meg a kor természettudományos eredményeinek felhasználásával Maria Montessori és Ovide Decroly pedagógiai koncepciója
Maria Montessori pedagógiája
Ovide Decroly pedagógiája
Adolphe Ferrière - a reformmozgalom szervezője - "Új Iskolák Nemzetközi Irodáját"
A Montessori-pedagógia
- Maria Montessori (1870–1952; olasz orvosnő)
- Két alapvető pedagógia:játékpedagógia (aktív taneszközhasználat), kozmikus pedagógia (sajátos holisztikus teológia)
Játékpedagógia:
• Nevelés: az öntevékenységhez nyújtott segítség (nem parancsok sorozata).
• A fejlesztő eszköz szerepe: a figyelem polarizációja.
• Eredmény: egy elmélyült individuális munka.
• A gyermeki lélek szenzibilis fejlődési szakaszai:
abszorbeáló lélek (1–6. életév): tapasztalat, tudat, én, akaraterő
szociális embrió (7–12. életév): extravertáló intelligencia
szociális újszülött (12–18. életév): önálló döntések, fölkészülés a felnőtt szerepre
Kozmikus pedagógia:
Összetevői: keresztény teológia, evolúciós elmélet, ökológiai szemléletmód.
• Az élettelen világ (geoszféra) és az élőlények világa (bioszféra) szoros egységet alkot – az embernek ebben az egységben kulcsszerepe van.
• A természet és a kultúra evolúciója szoros kapcsolatban van egymással.
• Az Univerzum bonyolult dinamikus kölcsönhatásrendszer: Isten teleologikus kozmikus terve szabályozza.
Van elmélkedés: egy-egy problémáról 15-20 percig elmélkednek, utána megbeszélik.
II. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza
A fejlődés jellegzetességei: a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése, a közösségi életforma megteremtésének az igénye, a világmozgalommá szerveződésre való törekvés.
Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola
Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek. Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi. Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière. 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét. A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell: szabadon hagyni írni a gyerekeket, oldott légkör.
Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola.
Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk nyomtatják a könyveiket). Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára. A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat mutatják be rajta. Az osztályterem műhelyre hasonlít.
Fő jellemzők: kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága), szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet.
Rudolf Steiner (1861–1926)
Nézetei sajátos antropozófiai elképzelésein alapulnak; ezek háttere a kor egyik divatos, okkult filozófiai irányzata, a teozófia.
Teozófia („isteni bölcsesség” – metafizikai tanítás): Eredetileg gnosztikus tanítás, amely Isten titkainak a kifürkészésére irányul. Modern változata a Helena Petrovna Blavatszkij (1831–1891) műveiben megjelenő okkultista tanítás, amelyben a klasszikus mágia és spiritizmus a hindu és a keresztény misztikával keveredik.
Antropozófia (a teozófia embertana): Steiner új „szellemtudománya”: a teozófia hatására dolgozta ki.
Az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről. Steiner ennek kapcsán fordul a pedagógia felé; 1907: elképzeléseit nyilvánosságra hozza (A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból).
Az embernek hétéves fejlődési periódusai vannak: fizikai test (mozgás, játék), étertest (érzelem, mintakövetés), asztráltest (értelem, értékrend), Én-test (magas erkölcsiség).
Az emberi lélek őrzi előző élete érzelmi emlékeit (lélekvándorlás); ezek újból átélhetők az euritmia gyakorlatán keresztül.
A Waldorf-iskola jellegzetességei:
A szülők–tanárok–gyerekek szabad egyesülete: Nincs igazgató, csak egy gazdasági vezető.
Normatív pedagógiai rendszer: a gyerekek a döntéshozatalban nem játszanak szerepet (de a szülők és a tanárok megbeszélik velük, mit szeretnének).
1–8. osztályig: osztálytanító (egyetlen tanár tanítja őket).
Családias légkör: a gyerek partner (pl. kézfogás a tanítás előtt és után).
A temperamentumok egyensúlya: a négy temperamentum legyen egyensúlyban az osztályban, ahol csoportosítva ültetik őket.
Epochális oktatás: egy epochában csak egy dologgal foglalkoznak (kis epocha: 3-3,5 hét; nagy epocha: 7 hét). Az epocha végén meghívják a szülőket, és bemutatják, amit tanultak.
Nincs tankönyv, helyette könyvtárat használnak (vö. Dewey).
A felelés helyett bemutató van. Szöveges értékelés van (ez a személyiségjegyekre épít).
Osztályvers: azt foglalja össze a pedagógus, hogy a gyereknek mire kell figyelnie a következő évben.
Művészeti nevelés, euritmia. Nincs csengő, az órának nincs határozott vége.
•Az alternatív óvodai programok („DOB", "Játék, mozgás, kommunikáció", "Komplex-prevenciós Óvodai Program", "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program) bemutatása az alábbi szempontok mentén:
• alapfilozófiájuk, gyermekkép, kiemelt értékek, cél, környezeti sajátosságok, szervezeti formák, közvetített tartalmak, módszerek, sajátos eszközök, pedagógus szerepfelfogása, pedagógusok sajátos felkészítése
1. "DOB"
Alapfilozófiájuk - a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését.
Kiemelt értékek - A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között
Cél – aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával
Szervezeti formák – pedagógus egyénileg vagy mikrocsoportban kommunikál velük, így folyamatos a játéklehetőség
Közvetített tartalmak -
Módszerek - kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet - A DOB alkalmazói a helyi sajátosságok és a leírt szempontok szerint választhatnak mind a gyermekcsoport összetételére, mind a műhelymunka működésére vonatkozóan.
Sajátos eszközök – a hagyományos óvodai feltételek meglétét igényli
Pedagógus szerepfelfogása - autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban - A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését - Alapvető, hogy minimum az óvodavezető, két óvónőpáros és egy-egy dajka vállalkozzon 3 évre a program alkalmazásához szükséges együttműködésre
Pedagógusok sajátos felkészítése - Az Egyesület 1 éves alapozó, további 1 éves mélyítő képzésről ad oklevelet. Gyakorlati bemutatót, képzést is csak az tarthat, aki ezt a jogot igazoltan megszerezte. Az Autonómia Egyesület évente megújítja a DOB szakértői jogosítványt, amely folyamatosan megszerezhető és vizsgaköteles
2. "Játék, mozgás, kommunikáció"
Alapfilozófiájuk - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését, így nevelési programja optimálisan illeszkedik az egyéni fejlődési ütemhez
Kiemelt értékek - a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés
Cél – a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára
Környezeti sajátosságok - a gyermekek életszervezését az indirekt hatású feltételek megteremtésével a foglalkoztató szobák mellett működő speciális játékszobák (kézműves szoba, tornaszoba, mese-zene-dramatikus játszó szoba) is biztosítják
Szervezeti formák – a hazai óvodai tradíciók kereteinek felhasználásával homogén kiscsoportok és a 4-7 éveseknél választhatóan ún. homogén vagy heterogén korösszetételű csoportok szervezhetők
Módszerek - a napirend és a csoportszervezés az idői kötöttségek minimálisra csökkentésével a gyermek által választható bő tevékenységi formákhoz és a gyermek érdeklődése alapján a helyszínek szabad választásának lehetőségeihez kínál optimális feltételeket oly módon, hogy a gyermekek felmenő rendszerben szoros kapcsolatban élnek a csoportjuk óvónőivel
Sajátos eszközök – az óvoda hagyományos felszerelését, minimális kiegészítéssel, de nagyfokú átszervezéssel fel lehet használni.
Pedagógus szerepfelfogása - megvalósítása az óvoda teljes pedagógiai működését igényli - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését
Pedagógusok sajátos felkészítése - eredményes megvalósításához speciális oklevél megszerzése (intenzív főiskolai képzéssel, két félév alatt, összesen 120 órában) szükséges
3. "Komplex-prevenciós Óvodai Program"
Alapfilozófiájuk - fejlődés és neveléslélektanból fakad
Kiemelt értékek - maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására.
Cél – a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével
Környezeti sajátosságok - a kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket
Szervezeti formák – A program a csoportszervezés, napirend, hetirend kialakítása terén a helyi adottságok, lehetőségek, a hazai óvodapedagógiai hagyományok figyelembevételét javasolja. Rugalmasságot biztosít. Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan érvényesíteni kívánja a gyermeki jogokat. A napi életszervezés terén a gyermek aktuális állapota, szükségletei, érdeklődése a meghatározó. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszerek alkalmazása javasolt
közvetített tartalmak - a mozgás és testsémafejlesztés jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működészavarok funkciózavarok rendezését, ezért speciális nevelési szükségletet igénylő gyermekek számára is javasolt. A program biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elveinek érvényesülését, többek között a tehetséggondozást, tehát hatékonyan alkalmazható a hazai óvodák bármelyikében
Módszerek - a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait
Sajátos eszközök – A program, induláskor, speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök tudatosabb, célszerűbb felhasználását
Pedagógus szerepfelfogása - nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés
Pedagógusok sajátos felkészítése - a fejlesztő program elméleti és gyakorlati ismeretét. A szakmai felkészítés 120 órás intenzív tanfolyam keretében Fejlesztőpedagógus címen biztosított az ELTE szervezésében. A tanfolyamot végzők tanúsítványt kapnak
4. "Tevékenységközpontú óvodai program"
Gyermekkép – a program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik
Cél – a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést
Környezeti sajátosságok - a fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki
Szervezeti formák – a program vegyes, osztott és részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható. Az óvónő döntési körébe tartozik a csoportszervezés és a napirend kialakítása. A program javaslatot ad a megvalósításhoz
Közvetített tartalmak -
Módszerek - a fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg
Sajátos eszközök – a program megvalósításához a tárgyi feltételek valamennyi óvodában adottak, így tehát semmilyen plusz személyi, anyagi vagy tárgyi feltétele nincs a program gyakorlati alkalmazásának
Pedagógusok sajátos felkészítése - a programot bármely óvodában oklevéllel rendelkező óvónő az írásos anyagok alapján képes realizálni
5. "Epochális óvodai nevelési program"
Alapfilozófiájuk - a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges
Kiemelt értékek - a nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek.
Cél – a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása
Környezeti sajátosságok - a program osztott és osztatlan csoportokban egyaránt megvalósítható
Szervezeti formák – a fejlesztő tevékenységek kötetlenek kivéve a testnevelést , a részvétel lehetőség a gyermekek számára. Színesíti az óvodai életet a hetente szervezett munkatevékenység (mosás, takarítás stb.), melybe a gyermekek önként kapcsolódhatnak be
Módszerek - a programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója - fejlesztő tevékenységek a szabad játékidőn belül szerveződnek. A mesesarokban gyertyafény mellett, szemléltető eszköz nélkül mesét, verset mond az óvónő, énekelnek, játszanak. Az ábrázoló eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. a természeti környezet, a környező világ tárgyainak megismerésére épülő matematika, környezetismeret, környezetvédelem, munka, a mindennapi kulturált viselkedés szervezése epochális rendszerben történik.
Sajátos eszközök – a program megvalósítható egy hagyományosan, átlagos szinten felszerelt óvodában is.
Pedagógus szerepfelfogása - óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye
Pedagógusok sajátos felkészítése - az óvónőknek azonban vállalniuk kell a matematikai és környezetismereti tevékenységekhez szükséges eszközök elkészítését - A programot alkalmazni kívánók részére a programírók tanfolyamok szervezésével kívánnak segítséget adni. Tanfolyamok során bemutatók is megtekinthetők. A Játék és feladatgyűjtemény az epochális rendszerű óvodai programhoz című könyv is kiadásra került
6. "Óvodai nevelés játékkal, mesével"
Alapfilozófiájuk - a kisgyermekkori intelligencia fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese
Kiemelt értékek - a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg - a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével
Cél – teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
Környezeti sajátosságok - évszakokra bontott keretterve van, amelyben tetszőleges idő fordítható egy-egy gazdag tartalmú játék kivitelezésére, a mesék elmondására.
Szervezeti formák – a gyermekek által kezdeményezett egyéni, páros, csoportos játékok mellett az óvónő játékkínálata, a mindennap elhangzó mese és játéktartalmú együttlét adja az életmód ismétlődő elemeit, ritmusát
Módszerek - A/ programváltozat: Játék és mese folyamatos időben B/ programváltozat: Ötféle tevékenység tíznapos időkeretben
Sajátos eszközök – elsőként a kistelepülések egyhárom csoportos óvodáinak és a határon túli magyar nyelvű óvodáknak ajánlott. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nagyvárosi óvodák óvónői is e program szerint dolgozzanak
Pedagógus szerepfelfogása - teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
Pedagógusok sajátos felkészítése - a program eredményes megvalósításához szükséges az Óvodai nevelés játékkal, mesével című könyv ismerete és alkalmazása, egy negyvenórás tanfolyam elvégzése a megyei pedagógiai intézetek és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola szervezésében. A tanfolyamot elvégzők tanúsítványt kapnak. Évszakonként legalább egyszer szükséges a látogatás, konzultáció, véleménycsere valamelyik módszertani óvodában. Ajánlott a részvétel a játékkal, mesével dolgozó óvónők Baráti Társaságának évenkénti találkozóján, konzultációján. Előadások, konzultációk kérhetők a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola oktatóitól, illetve a programíróktól
7. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel"
Alapfilozófiájuk – érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza fejlődéslélektan alapján. Divergens, kreatív gondolkodás erősítése (humor/HAHA, felfedezés/AHA, művészet/AH)
Gyermekkép – „Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.”
Kiemelt értékek – minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető – társas-kapcsolatok fejlesztése, feltétel nélküli szeretet – érték és hiány megismerése lelki feszültség nélkül
Cél – az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése – a gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása
Környezeti sajátosságok – sarkok, szobák, kiállításhoz szükséges adottságok, pódium, futópálya…
Szervezeti formák – kötelező – közvetve kötelező - kötetlen
Közvetített tartalmak – egészséges életmód – érzelmi és szociális nevelés és társas kapcsolatok – hagyományőrzés, népszokások
Módszerek – játék, játékba integrált tanulás, vers, mese, dramatikus játék, ének, énekes játékok, zenehallgatás, rajz, mintázás, kézimunka, mozgás, mozgásos játékok, a környezet megszerettetése, munka jellegű tevékenységek
Sajátos eszközök – kiegészítik a meglévő óvodai eszközöket: esztétikus mese kuckó, esztétikus éneksarok (6 férőhely, saját készítésű ritmushangszerek), esztétikus alkotósarok, plasztikai munkához anyag, ovigaléria (7 férőhelyes, évszakonként változtatják), videó-szoba (8-10 férőhely), videó kamera, fényképezőgép, esztétikus polc (terrárium, akvárium, florárium), erdei óvodához szükséges holmik, pódium az udvaron, futópálya, tájékoztató táblák
Pedagógus szerepfelfogása – „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csak is Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Segítő, tanácsadó, terelgető és tudásával gazdagítja a gyermeket…
Pedagógusok sajátos felkészítése – saját maguk elsajátíthatják a művészi nevelés alapelveit és a hozzá tartozó tartalmi egységeket
8. Óvodaiskola Program
Alapfilozófiájuk - az iskolássá válás egy kisgyermek életében nagy és fontos lépés. Felelősséget ró ez a szülőkre, pedagógusokra egyaránt. A kezdetek benyomásai, élményei meghatározzák a tanuláshoz, az iskolához fűződő viszonyt. Az érdeklődés, a tanulási vágy, szorongás az újtól, az ismeretlentől irányítják a gyermekek első lépéseit az iskolában
Kiemelt értékek - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
Cél – a gyermekek személyiség fejlődésének segítése a zökkenőmentes átmenet megoldásával, a képességfejlesztéssel és az értékelési rendszerrel - az alapképességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció, figyelem. Fontos terület a nagy-és finommozgások fejlesztése is. Az önértékelési képesség erősítése kiemelt feladatunk nagycsoporttól kezdődően. A képességfejlesztés két for¬mában történik: az óvodában főként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés
Környezeti sajátosságok - az óvodaiskola a nagycsoporttól a 4. osztály végéig tartó szakaszt fogja át
Szervezeti formák – kötött
Közvetített tartalmak - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
Módszerek - nagy felmenő rendszerben tanítunk, így 4-4 évet tölthetnek a gyermekek a pedagógusokkal. Az egész napos oktatási forma pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző tevékenységek tartalmát, sorrendjét jól megszervezhessük
Pedagógus szerepfelfogása - megismerkedik a csoport tagjaival, szokásrendszerével, megfigyeli az óvodások kognitív, affektív, pszichomotoros tulajdonságait,•foglalkozásokat vezet,•megkezdi az önértékelési képesség fejlesztését,•együttműködik a képesség fejlesztő pedagógussal,•kapcsolatot teremt a szülőkkel
Pedagógusok sajátos felkészítése – két diploma
A témakör kifejtéséhez kapcsolódó fogalmak:
Pluralizmus - olyan gondolatrendszerek összessége, mely társadalmi sokféleségből adódó értékeket elfogadja. Elismeri a társadalmi csoportok autonómiáját, ill. a sokféleségből adódóan törekedik egyfajta egyensúly megteremtésére. Elfogadja az eltérő pedagógiai paradigmákat és azok egymás mellett élését is. Hiszen ugyan arról a dologról más és másképpen gondolkodhatunk, de ettől függetlenül minden képviselhet értéket
alternativitás - választhatóság, választási lehetőség a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök, stb. között
Szakmai autonómia – szakmai önállóság (70-es évek végén, 80-as évek elején jelent meg)
Reformpedagógia - mindazon pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő, elsősorban Európában és az Egyesült Államokban kibontakozó pedagógiai irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése. Magyarországon összefonódott a pedológia (Nagy László, gyermektanulmány) térhódításával
Freinet- pedagógia - Freinet pedagógiai elvei alapján működő óvoda a gyerekek fejlődéséből indul ki. Eszerint a 4 éves gyermekben él a munkálkodás vágya. Jellemzői a tevékenységekre való építkezés, a természetközelség, a szabad önkifejezés, a természetes érdeklődésre való támaszkodás, a természetben szerzett élmények felhasználhatósága, a felfedezés lehetőségének biztosítása, a kooperatív tanulás és a Freinet-technikák (beszélgetőkör, újság, kiállítás stb.) alkalmazása. A Freinet-technikák, abban különböznek a didaktikai eljárásoktól, hogy a szabad alkotás és önkifejezés, a kényszer nélküli fejlesztés szellemében inspirálják a gyermekeket, s mint ilyenek, komplexek, művészi, intellektuális, mechanikus, szociális, humánus tartalommal egyaránt rendelkeznek. További elvei: a gyermek szabad megnyilvánulásai során az önértékek felismerése, tudatosítása; az inspiráló-fejlesztő környezetben az önértékek kibontakozása; a gyermek iránti bizalom, az elfogadás, a szükséges kritika légkörében az önértékek elfogadása; a tevékenységek megválasztásának szabadsága, amely választás után a felelősség megélésével jár. A szabad szárnyalás ésszerű szabályok között mozog, a tolerancia, a felelősség, a rend és a harmónia teljességében.
Montessori- pedagógia - a pedagógiai alapelvei az aktív, cselekvő, öntevékeny gyermeki megnyilvánulások megsegítésére, megtámogatására, az eszközökkel való cselekvés fontosságára, a manipulatív tanulás elsődlegességére, a szabad cselekvés fontosságára, a szereteten alapuló bánásmódra épülnek. Olyan eszközöket használ, amelyek fejlesztenek, és hordozzák a fejlesztés tartalmát. Az óvodai program jelen gyakorlata a társadalmi, a történelmi és a pedagógiai fejlődést, változásokat követi, ezáltal bár szellemisége megőrizte M. Montessori pedagógiájának szellemiségét, változott és korszerűsödött.
Waldorf-pedagógia - : reformpedagógiai mozgalom, elindítója és alapelveinek (antropológiájának, fejlődéslélektanának) kidolgozója Rudolf Steiner. A pedagógiájára óvodai program is épül. A pedagógiai hangsúly az alábbiakban fogalmazható meg: az egyéni bánásmód, az összetartozás élménye közös tevékenységek által, a másság elismerése és az integrált nevelés szorgalmazása, indirekt hatások, együttélés a gyermekekkel, laza napirend, családias légkör, természetes anyagokból készült berendezés, játék dominanciája, elkülönült tanulás nélkül, a mese jelentőségével.
"DOB" - a Differenciált Óvodai Bánásmód (DOB) óvodai nevelési program célja, hogy aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával. A pedagógusok az autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban. A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését. A nevelés eszközeivel a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet. Jelentős helyet kap a tantervben a csoportdinamikát minden szinten felhasználó munkaszervezés és a gyakorlati lehetőségek leírása. Ez ad óvodai keretet a 3-7 éves gyermekek ÉN-MI tudatának fejlődéséhez. A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között.
"Játék, mozgás, kommunikáció" - A JMKprogram vállalja a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára. A JMKprogram a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés.
"Komplex-prevenciós Óvodai Program" - A Komplex prevenciós óvodai program fejlődés és neveléslélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. A kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket. Maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés.
"Tevékenységközpontú óvodai program" - a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést. A program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. A fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki. A fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg.
"Epochális óvodai nevelési program" - az Epochális rendszerű óvodai nevelési program szerint a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye. A nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek. A programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. Cél a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása.
"Óvodai nevelés játékkal, mesével" - az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. Ezek segítségével teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör. A 3-7 éves gyermekek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program tartalmazza a játékkal és mesével nevelés lélektani és pedagógiai indokait, a teendők rendszerbe foglalását és elemzését. Alapvető ismérve: a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével.
antropozófia - a teozófia embertana, az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről
Epocha – tömbösített óra
Projekt – a tanítási anyag egy sajátos témaegysége, amely életszerű feladategységben, természetes módon, valós kapcsolatokon keresztül kerül feldolgozásra. Eredménye mindig valamilyen produktum. A gyermek érdeklődésére épít, a feldolgozás együttműködésben valósul meg
euritmia – művészeti nevelés
Montessori eszközök - Montessorinál az oktatás anyagát elsősorban a tanszerek, eszközök (il materiale) alkotják. Óvodájában az értelmi fogyatékosok nevelése során kialakított érzékszervi fejlesztő eszközöket használtak, amelyek egy egymásra épülő zárt fejlődési kört alkotnak. Külön-külön fejlesztik a gyermek érzékszerveit (látás, hallás, tapintás, alak- és színérzet), érzékelését, észlelését; szemléltetik az anyagi világ alapvető tulajdonságait (szín, forma, kiterjedés, hang, illat, íz stb.), de egyúttal fejlesztik manuális tevékenységük színvonalát és ezzel együtt gondolkodásukat is. Közvetett céljuk az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás, rajzolás) előkészítése, megalapozása. A Montessori-koncepció további foglalkozási formája - a különféle eszközökkel folytatott önálló tevékenységen túl - a gyermekek ritmikus mozgása, a csendtartás és az írás-olvasás-számolás előkészítése szintén gazdag eszközhasználat segítségével.
Csendgyakorlat – a Montessori óvodai és iskolai élet elmaradhatatlan mozzanata a csendjáték. A tevékenységi idő végén az óvónő suttogó szavát vagy halk zeneszót meghallva a gyermekek halkan helyre teszik játékszereiket, eszközeiket és óvatosan, szinte zaj nélkül körbe helyezik a székeket és leülnek. (Ha a helyi szokások úgy alakultak ki, földre, szőnyegre vagy párnákra is ülhetnek.) Mivel csoportjainkban a tevékenységi idő alatt a gyermekek szabadon mozoghatnak, változtathatják helyüket és halk beszéd, duruzsolás mindig hallható, a csendjátéknak elsődleges feladata, hogy a gyermekek meghallgassák a csendet. Az óvónőnek gondoskodnia kell arról, hogy mindenki kényelmesen helyezkedjék el, mert csak így kívánhatjuk meg a teljes mozdulatlanságot. A gyermekek derűt és várakozó feszültséget tükröző csillogó szemeik azt mutatják, hogy ezt nagyon élvezik. Aztán lehajtják fejüket, becsukják szemüket és "hallgatják" a csendet. A csend hallgatása élménnyé válik, egyben a zenei nevelésnek is egyik alapmozzanata. Közben átélik saját benső hangulatukat, a csend áhitatát. Ezalatt rájönnek, hogy tökéletes csend soha sincs. Meghallanak olyan zörejeket, hangokat, amelyekre a minden napi élet során nem figyelnek fel. Utána kinyitják szemüket és megsúgják az óvónőnek, hogy milyen hangokat, zörejeket halottak. Néha az óvónő – megfelelő előkészítés után – maga is megszólaltathat különböző hangokat és a gyermekek kitalálják, mit hallottak. A következő feladat: a földre rajzolt körön vagy ellipszisen úgy járni körbe, hogy ne lépjenek le a vonalról. Az egyensúly megtartása komoly nehézséget jelent a kisebbek számára. Aztán az óvónő bemutatja, hogyan lehet a vonalon járni úgy, hogy a lépő lábuk sarkát a másik lábfejük ujjaihoz helyezzék. Tovább nehezíthetik a feladatot, ha kezükben egy csengőt visznek, egy tálcán egy pohár vizet, stb. Külön sajátos feladat az eszköz átadása a pajtásnak. Ebben finomodik egymásra figyelésük, harmonikus mozdulataik, metakommunikációjuk. Nagy élmény a mozgásingerek leküzdése, uralkodás önmagunkon. Ezt a csendet a gyermekek nem parancsszóra teremtik meg, hanem azért, mert ők is úgy akarják, szeretik. Érzik a felelősségüket. Mindenki egyformán felelős a csendért, mert ha csak egy gyermek is zörög vagy megszólal, akkor már nincs csend. A feladat teljesítése jó játék és ugyanakkor közös sikerélményt nyújt. A csendjátékot a gyermekek nagyon élvezik, sokat jelent az önfegyelem, a szép és harmonikus mozgás, nem utolsó sorban a közösségi magatartás kialakításának szempontjából. Montessori pedagógiai gyakorlata során rájött arra is, hogy a gyermekek számára milyen fontos, ha megtanulják a teljes csendet megteremteni, megtartani és élvezni.
Reform és alternatív pedagógiai irányzatok, programok az óvodai nevelésben
•Pluralizmus és alternativitás a közoktatás rendszerében
Pluralizmus: a társadalmat több, egymástól független csoportnak tekinti, sokoldalúság jellemzi
Alternatívitás: választhatóság, a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök között
Autonómia: függetlenség, önállóság, önerőből irányító személyiség
Az első átfogó nevelési program 1971-ben jelent meg. A program egyesítette az óvodák életét tartalom, napirend, metodika területén. Differenciálás mégis létezett. A program egyrészt törekedett az egységes rendszer kiépítésére másrészt éppen az egyéni utak megvalósítására. 1989-ben gyermekközpontú program tervezése. Ez még jobban igazodik a gyermek sajátosságaihoz. Nagyobb szabadságot biztosít az óvónőknek. jelentkeznek a másképp csinálni igényei. Jellemzővé vált egyfajta plurális gyakorlat. Az intézmények szakmai önállóságát nem elég törvényileg biztosítani, a megvalósításhoz elengedhetetlen a szakmai kompetencia megszervezése. Az óvodák szakmai önállóságát a közoktatási törvény garantálja.
A szakmai önállóság alapján elkészítik: Nevelési programjukat. Szervezeti és működési szabályzatukat. Házirendjüket.
Az alternatív programok törekednek a vegyes csoportok kialakítására, a természetes élethelyzetek kialakítására, folyamatos napirend bevezetésére, a több szabad játék biztosítására
•Reformpedagógiai irányzatok az óvodai nevelésben (Freinet, Montessori, Waldorf)
I. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig
1. Hagyományos iskola – Ellen Key
2. Művészetpedagógiai irányzat – Új Iskola - Julius Langbehn
3. New School – Cecil Reddie
4. Természettudományos, biológiai-antropológiai koncepciók - egyre fokozottabban a kisgyermekek és kisiskolások nevelésnek kérdései felé fordult. Ennek jegyében született meg a kor természettudományos eredményeinek felhasználásával Maria Montessori és Ovide Decroly pedagógiai koncepciója
Maria Montessori pedagógiája
Ovide Decroly pedagógiája
Adolphe Ferrière - a reformmozgalom szervezője - "Új Iskolák Nemzetközi Irodáját"
A Montessori-pedagógia
- Maria Montessori (1870–1952; olasz orvosnő)
- Két alapvető pedagógia:játékpedagógia (aktív taneszközhasználat), kozmikus pedagógia (sajátos holisztikus teológia)
Játékpedagógia:
• Nevelés: az öntevékenységhez nyújtott segítség (nem parancsok sorozata).
• A fejlesztő eszköz szerepe: a figyelem polarizációja.
• Eredmény: egy elmélyült individuális munka.
• A gyermeki lélek szenzibilis fejlődési szakaszai:
abszorbeáló lélek (1–6. életév): tapasztalat, tudat, én, akaraterő
szociális embrió (7–12. életév): extravertáló intelligencia
szociális újszülött (12–18. életév): önálló döntések, fölkészülés a felnőtt szerepre
Kozmikus pedagógia:
Összetevői: keresztény teológia, evolúciós elmélet, ökológiai szemléletmód.
• Az élettelen világ (geoszféra) és az élőlények világa (bioszféra) szoros egységet alkot – az embernek ebben az egységben kulcsszerepe van.
• A természet és a kultúra evolúciója szoros kapcsolatban van egymással.
• Az Univerzum bonyolult dinamikus kölcsönhatásrendszer: Isten teleologikus kozmikus terve szabályozza.
Van elmélkedés: egy-egy problémáról 15-20 percig elmélkednek, utána megbeszélik.
II. A reformpedagógia fejlődésének második szakasza
A fejlődés jellegzetességei: a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése, a közösségi életforma megteremtésének az igénye, a világmozgalommá szerveződésre való törekvés.
Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola
Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek. Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi. Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière. 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét. A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell: szabadon hagyni írni a gyerekeket, oldott légkör.
Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola.
Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk nyomtatják a könyveiket). Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára. A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat mutatják be rajta. Az osztályterem műhelyre hasonlít.
Fő jellemzők: kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága), szabad önkifejezés, tartalmas közösségi élet.
Rudolf Steiner (1861–1926)
Nézetei sajátos antropozófiai elképzelésein alapulnak; ezek háttere a kor egyik divatos, okkult filozófiai irányzata, a teozófia.
Teozófia („isteni bölcsesség” – metafizikai tanítás): Eredetileg gnosztikus tanítás, amely Isten titkainak a kifürkészésére irányul. Modern változata a Helena Petrovna Blavatszkij (1831–1891) műveiben megjelenő okkultista tanítás, amelyben a klasszikus mágia és spiritizmus a hindu és a keresztény misztikával keveredik.
Antropozófia (a teozófia embertana): Steiner új „szellemtudománya”: a teozófia hatására dolgozta ki.
Az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről. Steiner ennek kapcsán fordul a pedagógia felé; 1907: elképzeléseit nyilvánosságra hozza (A gyermek nevelése szellemtudományi szempontból).
Az embernek hétéves fejlődési periódusai vannak: fizikai test (mozgás, játék), étertest (érzelem, mintakövetés), asztráltest (értelem, értékrend), Én-test (magas erkölcsiség).
Az emberi lélek őrzi előző élete érzelmi emlékeit (lélekvándorlás); ezek újból átélhetők az euritmia gyakorlatán keresztül.
A Waldorf-iskola jellegzetességei:
A szülők–tanárok–gyerekek szabad egyesülete: Nincs igazgató, csak egy gazdasági vezető.
Normatív pedagógiai rendszer: a gyerekek a döntéshozatalban nem játszanak szerepet (de a szülők és a tanárok megbeszélik velük, mit szeretnének).
1–8. osztályig: osztálytanító (egyetlen tanár tanítja őket).
Családias légkör: a gyerek partner (pl. kézfogás a tanítás előtt és után).
A temperamentumok egyensúlya: a négy temperamentum legyen egyensúlyban az osztályban, ahol csoportosítva ültetik őket.
Epochális oktatás: egy epochában csak egy dologgal foglalkoznak (kis epocha: 3-3,5 hét; nagy epocha: 7 hét). Az epocha végén meghívják a szülőket, és bemutatják, amit tanultak.
Nincs tankönyv, helyette könyvtárat használnak (vö. Dewey).
A felelés helyett bemutató van. Szöveges értékelés van (ez a személyiségjegyekre épít).
Osztályvers: azt foglalja össze a pedagógus, hogy a gyereknek mire kell figyelnie a következő évben.
Művészeti nevelés, euritmia. Nincs csengő, az órának nincs határozott vége.
•Az alternatív óvodai programok („DOB", "Játék, mozgás, kommunikáció", "Komplex-prevenciós Óvodai Program", "Tevékenységközpontú óvodai program", "Epochális óvodai nevelési program", "Óvodai nevelés játékkal, mesével", "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel", Óvodaiskola Program) bemutatása az alábbi szempontok mentén:
• alapfilozófiájuk, gyermekkép, kiemelt értékek, cél, környezeti sajátosságok, szervezeti formák, közvetített tartalmak, módszerek, sajátos eszközök, pedagógus szerepfelfogása, pedagógusok sajátos felkészítése
1. "DOB"
Alapfilozófiájuk - a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését.
Kiemelt értékek - A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között
Cél – aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával
Szervezeti formák – pedagógus egyénileg vagy mikrocsoportban kommunikál velük, így folyamatos a játéklehetőség
Közvetített tartalmak -
Módszerek - kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet - A DOB alkalmazói a helyi sajátosságok és a leírt szempontok szerint választhatnak mind a gyermekcsoport összetételére, mind a műhelymunka működésére vonatkozóan.
Sajátos eszközök – a hagyományos óvodai feltételek meglétét igényli
Pedagógus szerepfelfogása - autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban - A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését - Alapvető, hogy minimum az óvodavezető, két óvónőpáros és egy-egy dajka vállalkozzon 3 évre a program alkalmazásához szükséges együttműködésre
Pedagógusok sajátos felkészítése - Az Egyesület 1 éves alapozó, további 1 éves mélyítő képzésről ad oklevelet. Gyakorlati bemutatót, képzést is csak az tarthat, aki ezt a jogot igazoltan megszerezte. Az Autonómia Egyesület évente megújítja a DOB szakértői jogosítványt, amely folyamatosan megszerezhető és vizsgaköteles
2. "Játék, mozgás, kommunikáció"
Alapfilozófiájuk - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését, így nevelési programja optimálisan illeszkedik az egyéni fejlődési ütemhez
Kiemelt értékek - a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés
Cél – a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára
Környezeti sajátosságok - a gyermekek életszervezését az indirekt hatású feltételek megteremtésével a foglalkoztató szobák mellett működő speciális játékszobák (kézműves szoba, tornaszoba, mese-zene-dramatikus játszó szoba) is biztosítják
Szervezeti formák – a hazai óvodai tradíciók kereteinek felhasználásával homogén kiscsoportok és a 4-7 éveseknél választhatóan ún. homogén vagy heterogén korösszetételű csoportok szervezhetők
Módszerek - a napirend és a csoportszervezés az idői kötöttségek minimálisra csökkentésével a gyermek által választható bő tevékenységi formákhoz és a gyermek érdeklődése alapján a helyszínek szabad választásának lehetőségeihez kínál optimális feltételeket oly módon, hogy a gyermekek felmenő rendszerben szoros kapcsolatban élnek a csoportjuk óvónőivel
Sajátos eszközök – az óvoda hagyományos felszerelését, minimális kiegészítéssel, de nagyfokú átszervezéssel fel lehet használni.
Pedagógus szerepfelfogása - megvalósítása az óvoda teljes pedagógiai működését igényli - fokozott gonddal kíséri figyelemmel az egyes gyermek személyiségfejlődését
Pedagógusok sajátos felkészítése - eredményes megvalósításához speciális oklevél megszerzése (intenzív főiskolai képzéssel, két félév alatt, összesen 120 órában) szükséges
3. "Komplex-prevenciós Óvodai Program"
Alapfilozófiájuk - fejlődés és neveléslélektanból fakad
Kiemelt értékek - maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására.
Cél – a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével
Környezeti sajátosságok - a kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket
Szervezeti formák – A program a csoportszervezés, napirend, hetirend kialakítása terén a helyi adottságok, lehetőségek, a hazai óvodapedagógiai hagyományok figyelembevételét javasolja. Rugalmasságot biztosít. Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan érvényesíteni kívánja a gyermeki jogokat. A napi életszervezés terén a gyermek aktuális állapota, szükségletei, érdeklődése a meghatározó. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszerek alkalmazása javasolt
közvetített tartalmak - a mozgás és testsémafejlesztés jól szolgálja a kisebb idegrendszeri működészavarok funkciózavarok rendezését, ezért speciális nevelési szükségletet igénylő gyermekek számára is javasolt. A program biztosítja az egyéni differenciált bánásmód pedagógiai elveinek érvényesülését, többek között a tehetséggondozást, tehát hatékonyan alkalmazható a hazai óvodák bármelyikében
Módszerek - a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait
Sajátos eszközök – A program, induláskor, speciális eszközöket, plusz erőforrásokat nem igényel, csak a meglévő eszközök tudatosabb, célszerűbb felhasználását
Pedagógus szerepfelfogása - nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés
Pedagógusok sajátos felkészítése - a fejlesztő program elméleti és gyakorlati ismeretét. A szakmai felkészítés 120 órás intenzív tanfolyam keretében Fejlesztőpedagógus címen biztosított az ELTE szervezésében. A tanfolyamot végzők tanúsítványt kapnak
4. "Tevékenységközpontú óvodai program"
Gyermekkép – a program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik
Cél – a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést
Környezeti sajátosságok - a fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki
Szervezeti formák – a program vegyes, osztott és részben osztott csoportokban egyaránt alkalmazható. Az óvónő döntési körébe tartozik a csoportszervezés és a napirend kialakítása. A program javaslatot ad a megvalósításhoz
Közvetített tartalmak -
Módszerek - a fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg
Sajátos eszközök – a program megvalósításához a tárgyi feltételek valamennyi óvodában adottak, így tehát semmilyen plusz személyi, anyagi vagy tárgyi feltétele nincs a program gyakorlati alkalmazásának
Pedagógusok sajátos felkészítése - a programot bármely óvodában oklevéllel rendelkező óvónő az írásos anyagok alapján képes realizálni
5. "Epochális óvodai nevelési program"
Alapfilozófiájuk - a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges
Kiemelt értékek - a nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek.
Cél – a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása
Környezeti sajátosságok - a program osztott és osztatlan csoportokban egyaránt megvalósítható
Szervezeti formák – a fejlesztő tevékenységek kötetlenek kivéve a testnevelést , a részvétel lehetőség a gyermekek számára. Színesíti az óvodai életet a hetente szervezett munkatevékenység (mosás, takarítás stb.), melybe a gyermekek önként kapcsolódhatnak be
Módszerek - a programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója - fejlesztő tevékenységek a szabad játékidőn belül szerveződnek. A mesesarokban gyertyafény mellett, szemléltető eszköz nélkül mesét, verset mond az óvónő, énekelnek, játszanak. Az ábrázoló eszközök mindig a gyermekek rendelkezésére állnak. a természeti környezet, a környező világ tárgyainak megismerésére épülő matematika, környezetismeret, környezetvédelem, munka, a mindennapi kulturált viselkedés szervezése epochális rendszerben történik.
Sajátos eszközök – a program megvalósítható egy hagyományosan, átlagos szinten felszerelt óvodában is.
Pedagógus szerepfelfogása - óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye
Pedagógusok sajátos felkészítése - az óvónőknek azonban vállalniuk kell a matematikai és környezetismereti tevékenységekhez szükséges eszközök elkészítését - A programot alkalmazni kívánók részére a programírók tanfolyamok szervezésével kívánnak segítséget adni. Tanfolyamok során bemutatók is megtekinthetők. A Játék és feladatgyűjtemény az epochális rendszerű óvodai programhoz című könyv is kiadásra került
6. "Óvodai nevelés játékkal, mesével"
Alapfilozófiájuk - a kisgyermekkori intelligencia fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese
Kiemelt értékek - a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg - a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével
Cél – teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
Környezeti sajátosságok - évszakokra bontott keretterve van, amelyben tetszőleges idő fordítható egy-egy gazdag tartalmú játék kivitelezésére, a mesék elmondására.
Szervezeti formák – a gyermekek által kezdeményezett egyéni, páros, csoportos játékok mellett az óvónő játékkínálata, a mindennap elhangzó mese és játéktartalmú együttlét adja az életmód ismétlődő elemeit, ritmusát
Módszerek - A/ programváltozat: Játék és mese folyamatos időben B/ programváltozat: Ötféle tevékenység tíznapos időkeretben
Sajátos eszközök – elsőként a kistelepülések egyhárom csoportos óvodáinak és a határon túli magyar nyelvű óvodáknak ajánlott. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nagyvárosi óvodák óvónői is e program szerint dolgozzanak
Pedagógus szerepfelfogása - teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör
Pedagógusok sajátos felkészítése - a program eredményes megvalósításához szükséges az Óvodai nevelés játékkal, mesével című könyv ismerete és alkalmazása, egy negyvenórás tanfolyam elvégzése a megyei pedagógiai intézetek és a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola szervezésében. A tanfolyamot elvégzők tanúsítványt kapnak. Évszakonként legalább egyszer szükséges a látogatás, konzultáció, véleménycsere valamelyik módszertani óvodában. Ajánlott a részvétel a játékkal, mesével dolgozó óvónők Baráti Társaságának évenkénti találkozóján, konzultációján. Előadások, konzultációk kérhetők a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola oktatóitól, illetve a programíróktól
7. "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel"
Alapfilozófiájuk – érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza fejlődéslélektan alapján. Divergens, kreatív gondolkodás erősítése (humor/HAHA, felfedezés/AHA, művészet/AH)
Gyermekkép – „Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni.”
Kiemelt értékek – minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető – társas-kapcsolatok fejlesztése, feltétel nélküli szeretet – érték és hiány megismerése lelki feszültség nélkül
Cél – az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése – a gyermek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása
Környezeti sajátosságok – sarkok, szobák, kiállításhoz szükséges adottságok, pódium, futópálya…
Szervezeti formák – kötelező – közvetve kötelező - kötetlen
Közvetített tartalmak – egészséges életmód – érzelmi és szociális nevelés és társas kapcsolatok – hagyományőrzés, népszokások
Módszerek – játék, játékba integrált tanulás, vers, mese, dramatikus játék, ének, énekes játékok, zenehallgatás, rajz, mintázás, kézimunka, mozgás, mozgásos játékok, a környezet megszerettetése, munka jellegű tevékenységek
Sajátos eszközök – kiegészítik a meglévő óvodai eszközöket: esztétikus mese kuckó, esztétikus éneksarok (6 férőhely, saját készítésű ritmushangszerek), esztétikus alkotósarok, plasztikai munkához anyag, ovigaléria (7 férőhelyes, évszakonként változtatják), videó-szoba (8-10 férőhely), videó kamera, fényképezőgép, esztétikus polc (terrárium, akvárium, florárium), erdei óvodához szükséges holmik, pódium az udvaron, futópálya, tájékoztató táblák
Pedagógus szerepfelfogása – „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csak is Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” Segítő, tanácsadó, terelgető és tudásával gazdagítja a gyermeket…
Pedagógusok sajátos felkészítése – saját maguk elsajátíthatják a művészi nevelés alapelveit és a hozzá tartozó tartalmi egységeket
8. Óvodaiskola Program
Alapfilozófiájuk - az iskolássá válás egy kisgyermek életében nagy és fontos lépés. Felelősséget ró ez a szülőkre, pedagógusokra egyaránt. A kezdetek benyomásai, élményei meghatározzák a tanuláshoz, az iskolához fűződő viszonyt. Az érdeklődés, a tanulási vágy, szorongás az újtól, az ismeretlentől irányítják a gyermekek első lépéseit az iskolában
Kiemelt értékek - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
Cél – a gyermekek személyiség fejlődésének segítése a zökkenőmentes átmenet megoldásával, a képességfejlesztéssel és az értékelési rendszerrel - az alapképességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, képzelet, gondolkodás, kommunikáció, figyelem. Fontos terület a nagy-és finommozgások fejlesztése is. Az önértékelési képesség erősítése kiemelt feladatunk nagycsoporttól kezdődően. A képességfejlesztés két for¬mában történik: az óvodában főként a prevenció dominál, az iskolában pedig a folyamatos fejlesztés
Környezeti sajátosságok - az óvodaiskola a nagycsoporttól a 4. osztály végéig tartó szakaszt fogja át
Szervezeti formák – kötött
Közvetített tartalmak - a személyhez kötődés, a képességfejlesztés, az értékelési rendszer együttesen segíti a személyiségfejlődés feltételeinek tudatos megteremtését. Várhatóan alsó tagozatban megalapozzuk reális énképük, önismeretük kialakulását, a tudás iránti motivációjukat erősítjük, segítjük konfliktus kezelési technikák elsajátítását, társas kapcsolataik formálását. Életkoruknak megfelelően megtanulják az együttéléshez, együttmunkálkodáshoz szükséges normákat, szabályokat. Szilárd alapismeretekkel rendelkeznek, felkészítjük őket az önálló tanulásra
Módszerek - nagy felmenő rendszerben tanítunk, így 4-4 évet tölthetnek a gyermekek a pedagógusokkal. Az egész napos oktatási forma pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző tevékenységek tartalmát, sorrendjét jól megszervezhessük
Pedagógus szerepfelfogása - megismerkedik a csoport tagjaival, szokásrendszerével, megfigyeli az óvodások kognitív, affektív, pszichomotoros tulajdonságait,•foglalkozásokat vezet,•megkezdi az önértékelési képesség fejlesztését,•együttműködik a képesség fejlesztő pedagógussal,•kapcsolatot teremt a szülőkkel
Pedagógusok sajátos felkészítése – két diploma
A témakör kifejtéséhez kapcsolódó fogalmak:
Pluralizmus - olyan gondolatrendszerek összessége, mely társadalmi sokféleségből adódó értékeket elfogadja. Elismeri a társadalmi csoportok autonómiáját, ill. a sokféleségből adódóan törekedik egyfajta egyensúly megteremtésére. Elfogadja az eltérő pedagógiai paradigmákat és azok egymás mellett élését is. Hiszen ugyan arról a dologról más és másképpen gondolkodhatunk, de ettől függetlenül minden képviselhet értéket
alternativitás - választhatóság, választási lehetőség a pedagógiai programok, tevékenységek, irányítási módok, módszerek, eszközök, stb. között
Szakmai autonómia – szakmai önállóság (70-es évek végén, 80-as évek elején jelent meg)
Reformpedagógia - mindazon pedagógiai gondolkodás és nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő, elsősorban Európában és az Egyesült Államokban kibontakozó pedagógiai irányzatok és koncepciók összefoglaló elnevezése. Magyarországon összefonódott a pedológia (Nagy László, gyermektanulmány) térhódításával
Freinet- pedagógia - Freinet pedagógiai elvei alapján működő óvoda a gyerekek fejlődéséből indul ki. Eszerint a 4 éves gyermekben él a munkálkodás vágya. Jellemzői a tevékenységekre való építkezés, a természetközelség, a szabad önkifejezés, a természetes érdeklődésre való támaszkodás, a természetben szerzett élmények felhasználhatósága, a felfedezés lehetőségének biztosítása, a kooperatív tanulás és a Freinet-technikák (beszélgetőkör, újság, kiállítás stb.) alkalmazása. A Freinet-technikák, abban különböznek a didaktikai eljárásoktól, hogy a szabad alkotás és önkifejezés, a kényszer nélküli fejlesztés szellemében inspirálják a gyermekeket, s mint ilyenek, komplexek, művészi, intellektuális, mechanikus, szociális, humánus tartalommal egyaránt rendelkeznek. További elvei: a gyermek szabad megnyilvánulásai során az önértékek felismerése, tudatosítása; az inspiráló-fejlesztő környezetben az önértékek kibontakozása; a gyermek iránti bizalom, az elfogadás, a szükséges kritika légkörében az önértékek elfogadása; a tevékenységek megválasztásának szabadsága, amely választás után a felelősség megélésével jár. A szabad szárnyalás ésszerű szabályok között mozog, a tolerancia, a felelősség, a rend és a harmónia teljességében.
Montessori- pedagógia - a pedagógiai alapelvei az aktív, cselekvő, öntevékeny gyermeki megnyilvánulások megsegítésére, megtámogatására, az eszközökkel való cselekvés fontosságára, a manipulatív tanulás elsődlegességére, a szabad cselekvés fontosságára, a szereteten alapuló bánásmódra épülnek. Olyan eszközöket használ, amelyek fejlesztenek, és hordozzák a fejlesztés tartalmát. Az óvodai program jelen gyakorlata a társadalmi, a történelmi és a pedagógiai fejlődést, változásokat követi, ezáltal bár szellemisége megőrizte M. Montessori pedagógiájának szellemiségét, változott és korszerűsödött.
Waldorf-pedagógia - : reformpedagógiai mozgalom, elindítója és alapelveinek (antropológiájának, fejlődéslélektanának) kidolgozója Rudolf Steiner. A pedagógiájára óvodai program is épül. A pedagógiai hangsúly az alábbiakban fogalmazható meg: az egyéni bánásmód, az összetartozás élménye közös tevékenységek által, a másság elismerése és az integrált nevelés szorgalmazása, indirekt hatások, együttélés a gyermekekkel, laza napirend, családias légkör, természetes anyagokból készült berendezés, játék dominanciája, elkülönült tanulás nélkül, a mese jelentőségével.
"DOB" - a Differenciált Óvodai Bánásmód (DOB) óvodai nevelési program célja, hogy aktív, öntudatos, kezdeményező gyermekek nevelését teremtse meg a kivárás és a bizalom stratégiájával. A pedagógusok az autonóm játékközpontú életmód és a természetes kommunikációs háló kialakítására törekszenek a csoportban. A szociális tanulási folyamatban a családdal együtt segítik az egyének érése szerint a differenciálódó önállóság és együttműködés, vagyis autonómia fejlődését. A nevelés eszközeivel a kíváncsiság, a figyelem, a gondolkodás és a nyugalom, a személyes bánásmód alkalmazásával érdekessé teszik a pedagógiai tevékenységet. Jelentős helyet kap a tantervben a csoportdinamikát minden szinten felhasználó munkaszervezés és a gyakorlati lehetőségek leírása. Ez ad óvodai keretet a 3-7 éves gyermekek ÉN-MI tudatának fejlődéséhez. A programban fokozatosan bővülő tartalommal bontakoznak ki az összefüggések a személyes kapcsolat, a kényszermentes együttműködés és a csak ezekhez kapcsolható kulturális értékek között.
"Játék, mozgás, kommunikáció" - A JMKprogram vállalja a 3-7 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését az érzelmi, szociális és értelmi képességeknek a kibontakoztatásával, az életkori sajátosságok, az egyéni eltérések fokozott figyelembevételével, a gyermekek életfeltételeinek speciális megszervezésével, melyek az iskolaérettség alakítását és a sikeres iskolai beilleszkedést biztosítják minden gyermek számára. A JMKprogram a gyermek alapvető tevékenységére: a játékra, a mozgásra és a kommunikációra épül, e köré szervezi pedagógiai és pszichológiai feladatait, egy egyedi koncepcióban. Ezáltal tartalmát integrált modulok alkotják. Fő hangsúlyt kap a programban a testi-lelki gondozás, az érzelmi biztonság és a szociális, önellátó, önérvényesítő szokásrendszer megalapozása, a közösségi nevelés.
"Komplex-prevenciós Óvodai Program" - A Komplex prevenciós óvodai program fejlődés és neveléslélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. A kultúraátadás életkorspecifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testsémapercepció), mellyel alakítja a képességeket. Maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokásrendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal való szoros együttműködés.
"Tevékenységközpontú óvodai program" - a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program célja a társadalmi gyakorlatra való felkészítés, ami magában foglalja a személyiségfejlesztést a tevékenységeken keresztül és az életre való felkészítést. A program kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelésére törekszik. A fejlesztés tartalmát négyes feladatrendszerben fejti ki. A fejlesztés a nevelési folyamat egészén belül történik, melynek keretei a következők: önálló, irányított tapasztalatszerzés; komplex foglalkozások, melyek kötelező és kötetlen szervezési formában valósíthatók meg.
"Epochális óvodai nevelési program" - az Epochális rendszerű óvodai nevelési program szerint a nevelés csak szeretetteljes, meleg légkörben lehetséges. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a bíztató tekintet adja a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének eredménye. A nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény megalapozása. A gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés során az egyéni képességfejlesztés, az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiinduló, tapasztalatszerzésre épített, öntevékeny részvételen alapuló fejlesztő tevékenységek megteremtésével folynak a tevékenységek. A programban a játék, a gyermek legfőbb tevékenysége, önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. Cél a sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra aktívan közreműködve saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése, mély természetszeretet kialakítása.
"Óvodai nevelés játékkal, mesével" - az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. Ezek segítségével teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör. A 3-7 éves gyermekek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program tartalmazza a játékkal és mesével nevelés lélektani és pedagógiai indokait, a teendők rendszerbe foglalását és elemzését. Alapvető ismérve: a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével.
antropozófia - a teozófia embertana, az ember magasabb lelki képességeket fejleszt ki, ezáltal létrejön egy szellemi látás, illetve az érzékfölötti tudás a világ és az ember lényegéről
Epocha – tömbösített óra
Projekt – a tanítási anyag egy sajátos témaegysége, amely életszerű feladategységben, természetes módon, valós kapcsolatokon keresztül kerül feldolgozásra. Eredménye mindig valamilyen produktum. A gyermek érdeklődésére épít, a feldolgozás együttműködésben valósul meg
euritmia – művészeti nevelés
Montessori eszközök - Montessorinál az oktatás anyagát elsősorban a tanszerek, eszközök (il materiale) alkotják. Óvodájában az értelmi fogyatékosok nevelése során kialakított érzékszervi fejlesztő eszközöket használtak, amelyek egy egymásra épülő zárt fejlődési kört alkotnak. Külön-külön fejlesztik a gyermek érzékszerveit (látás, hallás, tapintás, alak- és színérzet), érzékelését, észlelését; szemléltetik az anyagi világ alapvető tulajdonságait (szín, forma, kiterjedés, hang, illat, íz stb.), de egyúttal fejlesztik manuális tevékenységük színvonalát és ezzel együtt gondolkodásukat is. Közvetett céljuk az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás, rajzolás) előkészítése, megalapozása. A Montessori-koncepció további foglalkozási formája - a különféle eszközökkel folytatott önálló tevékenységen túl - a gyermekek ritmikus mozgása, a csendtartás és az írás-olvasás-számolás előkészítése szintén gazdag eszközhasználat segítségével.
Csendgyakorlat – a Montessori óvodai és iskolai élet elmaradhatatlan mozzanata a csendjáték. A tevékenységi idő végén az óvónő suttogó szavát vagy halk zeneszót meghallva a gyermekek halkan helyre teszik játékszereiket, eszközeiket és óvatosan, szinte zaj nélkül körbe helyezik a székeket és leülnek. (Ha a helyi szokások úgy alakultak ki, földre, szőnyegre vagy párnákra is ülhetnek.) Mivel csoportjainkban a tevékenységi idő alatt a gyermekek szabadon mozoghatnak, változtathatják helyüket és halk beszéd, duruzsolás mindig hallható, a csendjátéknak elsődleges feladata, hogy a gyermekek meghallgassák a csendet. Az óvónőnek gondoskodnia kell arról, hogy mindenki kényelmesen helyezkedjék el, mert csak így kívánhatjuk meg a teljes mozdulatlanságot. A gyermekek derűt és várakozó feszültséget tükröző csillogó szemeik azt mutatják, hogy ezt nagyon élvezik. Aztán lehajtják fejüket, becsukják szemüket és "hallgatják" a csendet. A csend hallgatása élménnyé válik, egyben a zenei nevelésnek is egyik alapmozzanata. Közben átélik saját benső hangulatukat, a csend áhitatát. Ezalatt rájönnek, hogy tökéletes csend soha sincs. Meghallanak olyan zörejeket, hangokat, amelyekre a minden napi élet során nem figyelnek fel. Utána kinyitják szemüket és megsúgják az óvónőnek, hogy milyen hangokat, zörejeket halottak. Néha az óvónő – megfelelő előkészítés után – maga is megszólaltathat különböző hangokat és a gyermekek kitalálják, mit hallottak. A következő feladat: a földre rajzolt körön vagy ellipszisen úgy járni körbe, hogy ne lépjenek le a vonalról. Az egyensúly megtartása komoly nehézséget jelent a kisebbek számára. Aztán az óvónő bemutatja, hogyan lehet a vonalon járni úgy, hogy a lépő lábuk sarkát a másik lábfejük ujjaihoz helyezzék. Tovább nehezíthetik a feladatot, ha kezükben egy csengőt visznek, egy tálcán egy pohár vizet, stb. Külön sajátos feladat az eszköz átadása a pajtásnak. Ebben finomodik egymásra figyelésük, harmonikus mozdulataik, metakommunikációjuk. Nagy élmény a mozgásingerek leküzdése, uralkodás önmagunkon. Ezt a csendet a gyermekek nem parancsszóra teremtik meg, hanem azért, mert ők is úgy akarják, szeretik. Érzik a felelősségüket. Mindenki egyformán felelős a csendért, mert ha csak egy gyermek is zörög vagy megszólal, akkor már nincs csend. A feladat teljesítése jó játék és ugyanakkor közös sikerélményt nyújt. A csendjátékot a gyermekek nagyon élvezik, sokat jelent az önfegyelem, a szép és harmonikus mozgás, nem utolsó sorban a közösségi magatartás kialakításának szempontjából. Montessori pedagógiai gyakorlata során rájött arra is, hogy a gyermekek számára milyen fontos, ha megtanulják a teljes csendet megteremteni, megtartani és élvezni.
