Élet és tudomány

[Ernoe]

Vad hirek száguldoznak Magyarországon az EU-választások elött.
Azzal ilyesztgetik az akácméz termelöket, hogy az EU kiakarja vágatni a magyar akáctelepüléseket.
-
Mi az igazság?
-
Az akácfa valoban szerepelt egy "Parlamenti kérdésben" amit Portugália adott be. 2011 öszén.
-
Köztudott, hogy az akác a kenguruhoz hasonloan egy Ausztrál specialitás, nem fordul elö természetese modon a világon, se Amerikában se Afrikában. Gondolom, hogy a cigányokkal egyidöbe telepitették öket Magyarországra, mig a fáktol nem akarunk megválni az emberek ellen sokkal nagyobb az ellenszenvünk.
-
A prortugálok problémája, hogy sok erdötüznek a forrása, ebböl van elég azon a környéken.
-
A Parlamenti kérdést 2011 adták be a következö hivatkozási szám alatt: E-008326/2011
-
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT WQ E-2011-008326 0 DOC XML V0//DE
-

Parliamentary questions
16 September 2011
E-008326/2011
Question for written answer
to the Commission
Rule 117
João Ferreira (GUE/NGL) and Ilda Figueiredo (GUE/NGL)

Subject: Exotic invader species (acacias) — monitoring and rehabilitation of affected areas
Answer(s)
Certain exotic invader plant species, such as the acacia (Acacia spp), have recently been extending their territory in numerous countryside areas, and especially in forest plantations that have been affected by fires. The spread of these species tends to undermine the local ecosystem, reducing its biodiversity and functional value. Although in some cases monitoring projects have had a reasonable degree of success, many other such projects have failed, or have not got off the ground for lack of resources.

Can the Commission state:

1. what measures and actions have been taken to date at Community level with a view to monitoring the acacia (Acacia spp) phenomenon and rehabilitating the ecosystems affected, and what resources have been made available for this purpose;
2. whether, given the persistence of the problem, it intends to reinforce any of those measures and actions in the immediate future;
3. what lines of research on the matter have been pursued thus far at Community level, and what steps it will take to include it in the EU's future research programmes?

A forditás röviden. Az exotikus akácerdök rohamos modon terjednek a biodiverzitás csökken, az akác (a földközi tengeri) erdötüzek gyakori okozoja.
-
A kérdés:
1. Van e az EU-nak közös programmja az elterjedés (tehát nem kiirtás) visszaszoritására, a visszanyert területek ujrahasznositására?
2. Gondol e az EU arra, hogy ez ügyben valamit tegyen?
3. Milyen tudományos kutatások foglalkoztak eddig ezzel a problémával? Milyen helyet foglal el ez a kérdés az EU-kutatási programmjában.
-
A válasz:
-
http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2011-008326&language=DE
-
Egyetlen szo sincs a Magyar erdök kiirtásárol. Kinek az érdeke pánikot kelteni?
-
De ha már itt vagyunk, utánaolvastam. Több mind 960 akácafajta létezik, a legtöbbet nem is látni Magyarországon, nem is nevezné egyikötök sem akácnak.
-
Mit lehet az akácoknak a szemére vetni? Talán azt, hogy a hangyákat függöségi viszonyba hozzák ugy mind az alkohol vagy dohányzás az embert. Bizonyos hangyák ugy rászoknak az akácfára, hogy csak annak a nedvéböl akarnak élni. Nélküle elpusztulnak. A ruhatetü is csak emberen él.
-
Teljesen nevetséges a pánik amit magyarországon keltetek de ha már tréfa, az a függöség egész biztos "megmentheti az akácfákat", ki szeretné europában, hogy a hangyák kipusztuljanak. Ezek a függö hangyák ugyanis nem hajlandok mást enni.
-
Még egy az akáccal és tilalommal kapcsolatban, aminek az ezoterikusok nem fognak örüli.
Az akác-olajnak az elégetése illatozo pálcikákban valoban be lesz tiltva mert egy mérgezö etherikus olaj.
-
Szoval az akácmézet nem veszélyezteti senki ez csak egy hiszteria. Az akácméztermelésben világbajnokok vagyunk.
-
Aki akác illoolajakat akar a háloszobájában égetni az továbbra is teheti a saját felelöségére csak nem lehet nyilvánosan árulni.
A butaság az nem tiltott dolog a világon. Van sok más méreg amihez hozzáférhet az ember. Nosza inhaláljon aki akar továbbrais.
-
Nincs nevetségesebb annál mind amikor egy EU-ellenes politikus arra készül, hogy elkerülhessen Brüsselbe azzal a céllal, hogy megvédje a magyar akácfákat.
-
En elküldeném a Ludas Matyit vagy hasonlo vicclapot az EU-küldötteink megfigyelésére Brüsszelbe. Rengeteg Don Quijote lehet ott.

 

[hg1dmt.]

Az akác köztudottan észak-amerikai eredetű. Magyarországra a történeti adatok szerint, 1710-1720 között lett betelepítve, a futó homok megkötésére.
De úgy jártak vele, mint a növényevő halakkal a Balatonba. Nem lehet kordában tartani, ahová eljut, nem lehet kipusztítani. Az állami erdőgazdaságok évi sok.sok millió forintot költenek akác irtásra, mert kiszorítja a telepített ősnemes fa fajtákat.
Minden erdő életének nélkülözhetetlen része a holt szerves anyag, lombhullató erdők esetében mindenekelőtt az évről-évre termelődő avar lebomlása.
Ezt baktériumok, gombák együttese végzi.
Őshonos fajú faállományainkban ez az együttes jelen van, hiszen kialakulásukra évezredek sokasága állt rendelkezésre.
Az akácosban ilyen közösség gyakorlatilag nincs, tehát egy, az erdőre, mint ökológiai rendszerre alapvetően jellemző anyagforgalmi ciklus szakad meg.
Az akácosok növényzete és állatvilága ezért kifejezetten szegényes, tehát az akácosítás a biológiai sokféleséget egyértelműen CSÖKKENTI.
Az már régóta ismert, hogy amikor tölgyeseink (amilyenek sehol máshol a világon nincsenek, tehát mint ÉLETKÖZÖSSÉGEK igazi hungaricumok!) lombkoronája felnyílik, közéjük szinte azonnal behatol a napfényigényes akác. Ezzel nemcsak a faállomány összetételét változatja meg, hanem elnyomja a cserje- és a lágyszárú szintet is, megváltoztatva, elszegényítve az őshonos lomberdőre jellemző állatközösség összetételét is.
Nyugat- és Délnyugat-Dunántúlon is megindult az akác intenzív terjeszkedése, ezáltal a bükk és a tölgy, mint ottani fő fafajok és fajcsoportok termőhelyeinek leromlása, ezeknek az erdőknek a természetes felújulási-felújítási lehetőségeinek korlátozódása.
----------
Nem csak a méztermelők, hanem a tudatos erdőgazdálkodást végző szakemberek véleményét is el kellene olvasgatni.

 

[Ernoe]

Az akác köztudottan észak-amerikai eredetű. Magyarországra a történeti adatok szerint, 1710-1720 között lett betelepítve, a futó homok megkötésére.
De úgy jártak vele, mint a növényevő halakkal a Balatonba. Nem lehet kordában tartani, ahová eljut, nem lehet kipusztítani. Az állami erdőgazdaságok évi sok.sok millió forintot költenek akác irtásra, mert kiszorítja a telepített ősnemes fa fajtákat.
Minden erdő életének nélkülözhetetlen része a holt szerves anyag, lombhullató erdők esetében mindenekelőtt az évről-évre termelődő avar lebomlása.
Ezt baktériumok, gombák együttese végzi.
Őshonos fajú faállományainkban ez az együttes jelen van, hiszen kialakulásukra évezredek sokasága állt rendelkezésre.
Az akácosban ilyen közösség gyakorlatilag nincs, tehát egy, az erdőre, mint ökológiai rendszerre alapvetően jellemző anyagforgalmi ciklus szakad meg.
Az akácosok növényzete és állatvilága ezért kifejezetten szegényes, tehát az akácosítás a biológiai sokféleséget egyértelműen CSÖKKENTI.
Az már régóta ismert, hogy amikor tölgyeseink (amilyenek sehol máshol a világon nincsenek, tehát mint ÉLETKÖZÖSSÉGEK igazi hungaricumok!) lombkoronája felnyílik, közéjük szinte azonnal behatol a napfényigényes akác. Ezzel nemcsak a faállomány összetételét változatja meg, hanem elnyomja a cserje- és a lágyszárú szintet is, megváltoztatva, elszegényítve az őshonos lomberdőre jellemző állatközösség összetételét is.
Nyugat- és Délnyugat-Dunántúlon is megindult az akác intenzív terjeszkedése, ezáltal a bükk és a tölgy, mint ottani fő fafajok és fajcsoportok termőhelyeinek leromlása, ezeknek az erdőknek a természetes felújulási-felújítási lehetőségeinek korlátozódása.
----------
Nem csak a méztermelők, hanem a tudatos erdőgazdálkodást végző szakemberek véleményét is el kellene olvasgatni.

Igazad van, a magyarországon telepes akácok (Robinia pseudoacacia) hazája Eszak-Amerika. Van egy kis zürzavaz a nevekkel, mert ezeket külföldön "hamis akácnak, látszolagos akácnak, ezüst-esönek" nevezik. Az "igazi akác", acacia pulchella, szinte kivétel nélkül Ausztráliábol származik.
-
Köszi a korrigálást és kiegészitést. Engem nagyon meglepett, hogy ok nélkül pánikot keltenek Magyarországon.
-
Számomra egy pozitiv dolog, hogy az ilyen problémák tudományos megvizsgálása nem egy ország költségvetését terheli, nem egy ország kutatoit foglalja le hanem az EU közösen képes anyagilag és szakmailag támogatni.

 

[yeti108]

Az EU-nak az érdeke, hogy itthon minél kevesebb termelő ágazat legyen. Sikerült felszámolniuk a cukorgyárakat (12ből egy maradt), szőlők, gyümölcsösök kiirtását támogatták...Biztos van másik nagy méztermelő az EUban, akinek konkurencia vagyunk...

 

[Ernoe]

Ha bezárnak Magyarországon 100-130 éves cukorgyárakat akkor azt halljuk: "az EU megtiltja nekünk a cukorgyártást" Ez röhely.
-

-
Az Acsi cukorgyár 1871 töl 2001-ig müködött, ha nyereséges lett volna akkor nem zárt volna be. Ennek semmi köze az EU-hoz. Miért nem vette meg az állam vagy te? Valoban, minden katasztofa miatt a külföld a hibás. A hiba szerintem a több mind 40 éves téves gazdálkodásnak, a két háboru szorgalmas támogatásának a következménye.
-
A Szerencsi Cukorgyárrol lehet olvasni: "Az 1889–2007 között üzemelő szerencsi cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt. A külföldi és magyarországi bankok által alapított, kedvezményes állami kölcsönnel támogatott cég több mint száz éves működése alatt meghatározó szerepet játszott a szerencsi térség fejlődésében."
-
A cég tehát több mind 100 éven keresztül ugy müködött, hogy állami kölcsönnel volt támogatva. Ez nem volt nagy probléma a tervgazdálkodás idelyén. Kun Béla államositotta öket elöször aztán Rákosi, most pedig ??? Ha jol tudom nemcsak cukrot gyártottak hanem más édességet, csokoládét is.
-
A bezárásrol ez olvashato: "2008. március 10-én a Mátra Cukor Zrt. bejelentette, hogy a cukorrépahiány miatt a társaság megszünteti a gyártást a 6000 tonna répa/nap kapacitású üzemben. Az intézkedés 111 dolgozót érintett. A munkájukat elvesztő dolgozók a kollektív szerződésben biztosított felmondás és végkielégítésen felül átlagosan 21 havi munkabérüknek megfelelő kárpótlásban és egyéb juttatásokban részesültek."
-
Sajnos ugy van, hogy a cégek csak akkor tudják megfizetni a dolgozoikat ha nyereséggel dolgoznak.
-

-
Ha jol olvasom a cukorgyárak azért zártak be mert nem volt cukorrépa. Az ökrösszekér helyet ma teherautok vannak, a rakodomunkásokat leváltották a gépek.
-
Magyarország olyan kicsi, hogy tök mindegy melyik sarkában termelik a cukrot, délutánra ellehet vinni a másik csücskibe.
-
Ez korábban nem igy volt, a cukorgyárak a termöföldek közelében voltak.
-
"Magyarországon 1995-ig több évtized átlagában a cukorrépa vetésterülete 100–120 ezer ha között változott. Az 1990-es évek közepétől azonban a termőterület fokozatosan csökkent, 2001-re már kereken 55 ezer hektárra. A magyar cukoripar elsődleges célja ma a belső fogyasztás – megközelítőleg 400 ezer t/év – biztonságos előállítása, amely jó répatermesztési eredmények mellett 55–60 ezer hektáron megoldható." (Izsáki Zoltán, Mezőgazda Kiadó)
-
Ha jol értelmezem azelött háromszor anyit termeltünk. Valoszinü a KGST országok számára. Ugyanakkor az évi cukorfogyasztás majd 18 kg-rol lement 14 kg-ra. Emlékszem volt 1/2-kg os pakolás is. A szegények 10 dkg cukrot is vettek néha. Igaz a karácsonyfán is cukor logott.

 

[yeti108]

Én a Hatvani-Selypi gyárról (Mátra Cukor) tudok valamennyit. A szüleim ott dolgoztak. Először megvették a franciák, aztán tőlük a németek. Aztán bezárták, mert inkább a német cukorgyárakban termeltek.... Érdekes, ott nyereséges...A cukorrépa macerás növény, ráadásul ősszel a nagy sárban nehéz is felszedni. Nem könnyű összehangolni a betakarítást a szállítással. Amíg egy répa keresztülmegy a gyáron, az két nap...nem lehet csak úgy leállítani.Ha nincs gyár, akkor senki nem fog répát ültetni.

 

[Ernoe]

A dolgozok számára egészen biztos, hogy egy katasztrofa volt. Ezt egy pillanatig sem akarom kétségbe vonni. Részvétem a mamádnak.
-
Ilyen esetek megtörténnek a világ valamenyi táján ez nem a "magyarokkal valo kiszurás" ahogy natonalisták ezt elöszeretettel leegyszerüsitik.
-
Az elsö kérdésnek ugy kéne hangzania, hogy miért adták el a Magyarok a cukorgyárat a franciáknak? Egészen biztos nem azért mert Brüsszel kényszeritette öket. Nem tudom menyi pénzt kaptak a gyárért de biztos nem adták alább mind amit ért.
-
Ha csak azt nézem, hogy magyarországon a fejenkénti cukorfogyasztás 17,5-rol 13 kg-ra csökkent akkor az egy kiszurás lehetett a franciákkal szembe, mert ez legalább 25%-os fogyasztoi csökkenést jelent. Melyik cég tud ilyet tulélni.
-
Miért kellett eladni a gyárat? Valoszinü azért mert elavult volt, megszünt a kommunista idöben megszokott állami szubventio. Most sirjuk vissza a régi rendszert?
-
Szerintem az egész csomagot kell mindig nézni. Az EU elsödleges célja, hogy béke legyen Europában és ez csak ugy megy ha az országok közötti szinvonal kiegyenlitödik különben mindenki elszalad külföldre. Ezért volt vasfüggöny. Egy fél millio magyar keresi a kenyerét a határon tul.
-
Ma kilehet menni és vissza lehet jönni. Igy is fog ez történni, a vákuum visszafog vonzani embereket.
-
A nyugati emberek nagy részének ugyan az a problémája mind a magyarokénak.
Az EU pont azoknak az embereknek akiknek nehez megy egy nagy segitség. Ezt észre kell venni!!!
-
Ha ráérek felfogom ezt nektek sorolni, hány helyen kényszeritette az EU a koncerneket, hogy ne éljenek vissza a hatalmukkal, figyeli hogy ne legyenek az árak lebeszélve, a piac fair legyen, ne legyen korruptio... mind olyan dolog amit egy pici nemzeti állam nem lenne képes megtenni. Hányszor rotak ki büntetéseket nagy koncernekre akiknek egyébbként maradéktalanul kilennénk szolgáltatva.
-
A nationális parolák tul egyszerüek a napjaink komplex világának a megértéséhez.

 

[Umaksuman]

Az EU-nak az érdeke, hogy itthon minél kevesebb termelő ágazat legyen.

Persze. És leghőbb vágyuk, hogy ezek hiánya miatt még évszázadokig segélyezhessenek bennünket. A cukorgyárakról Ernoe már írt, ami pedig a szőlőket és gyümölcsösöket illeti, szerintem az Unió egy kész helyzetre reagált: volt egy csomó ültetvény, amibe a tulajdonosok beleölték a pénzüket, amit a hazai túltermelés és a gazdaságosabban termelő külföldi versenytársak miatt nem tudtak visszakapni. A fizetett kivágással ennek legalább egy része visszajött, és egy füst alatt a megmaradó termelők lehetőségeit is javították.
Ami konkrétan az akácot illeti: a több tervezett lehetséges alternatíva közül csak a legsúlyosabb írná elő egyes fajok kötelező kiirtását, de tudomásom szerint a magyar akáccal kapcsolatban ez eddig fel sem merült. Európa arra adna lehetőséget, hogy támogassanak minket, ha valahol ki akarjuk irtani.
Egy jó kis linkgyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémiától: http://okologia.mta.hu/Az_Akac-koalicio_megalapozatlan_allitasairol

 

[Umaksuman]

Az egyik nem menti a másikat...

Egyetértek. Nem is azt írtam, hogy az egyik menti a másikat, csupán megemlítettem, hogy ilyesmit emberekkel is megtesznek. Ezzel pedig arra a manapság divatos gyakorlatra szerettem volna felhívni a figyelmet, miszerint sokan lelkesen - és szerintem is tiszteletre méltóan - kiállnak az állatok védelme érdekében, ugyanakkor a fülük botját sem mozdítják, ha embereket érő hasonló sérelmekről hallanak.

 

[miragem]

Persze. És leghőbb vágyuk, hogy ezek hiánya miatt még évszázadokig segélyezhessenek bennünket. A cukorgyárakról Ernoe már írt, ami pedig a szőlőket és gyümölcsösöket illeti, szerintem az Unió egy kész helyzetre reagált: volt egy csomó ültetvény, amibe a tulajdonosok beleölték a pénzüket, amit a hazai túltermelés és a gazdaságosabban termelő külföldi versenytársak miatt nem tudtak visszakapni. A fizetett kivágással ennek legalább egy része visszajött, és egy füst alatt a megmaradó termelők lehetőségeit is javították.
Ami konkrétan az akácot illeti: a több tervezett lehetséges alternatíva közül csak a legsúlyosabb írná elő egyes fajok kötelező kiirtását, de tudomásom szerint a magyar akáccal kapcsolatban ez eddig fel sem merült. Európa arra adna lehetőséget, hogy támogassanak minket, ha valahol ki akarjuk irtani.
Egy jó kis linkgyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémiától: http://okologia.mta.hu/Az_Akac-koalicio_megalapozatlan_allitasairol

Az Unió arra a "kész helyzetre" reagált, hogy piacot teremtsen ! (és nem nekünk!)
A "szent cél" érdekében először tönkre kell vágni mindent az adott területeken.
A többi -azt hiszem - eléggé látható !

 

[Ernoe]

A johoz olyan gyorsan hozzá tudunk szokni, hogy természetesnek tekintjük ezért nem vesszük észre az Europai Közösség orjási elönyeit.
-
Ez még nem lenne baj, hiszen nincs olyan jo politikai rendszer a világon amin kritikával ne lehetne javitani. (Kivéve a nationalizuson alapulo politikai rendszereket mert azok vakok de ezek napjai ugyis megvannak számlálva. Minnél nagyobb a hurrá annal közelebb a fenékre esés.)
-
Már elfelejtettük, hogy nemrég már Györnél leszedtek bennünket a vonatrol ha nem volt határsávi igazolványunk. A privát kiutazok 5 dollárt vihettek magukkal. Hetekbe, honapokba tellt egy vizum megszerzése és csak akkor kaptuk meg ha megvolt elégedve velünk a párt.
-
Sorolhatnám az EU adta elönyök listáját, mind olyan pontok ami nekünk polgároknak, kis embereknek az elönye, a mi érdekeinket erösiti a "hatalmasokkal", uralkodo kormányokkal, nagy koncernekkel szemben.
-
Ma minden europainak megvan a joga és lehetösége, hogy akár a saját kormánya ellen kiküzdje az érdekeit, a jogait.
Gondolom már ez az egy pont igazolja, hogy az EU megéri a pénzét. Talán ez az egy pont ami miatt bizonyos pártok elvetik az EU-t.
-
Azelött eltettek a sülyesztöbe ha nem a szájuk ize szerint muzsikáltál. Jo erre nem emlekeznek a fiatalok, az utazás, a külföldi egyetemeken valo tanulás az ma már természetesnek tünik. De talán arra még a fiatalok is emlékeznek, hogy a benzinárak, a külföldön valo telefonálás tarifája is Brüsszeli behatásra lett a mi érdekünkben leredukálva.
-
Erdemes figyelni hányszor és mekkora birságokat ro ki az EU a nagy koncernekre, a fair kereskedést megszegö hatalmasságokra legyen az egy cég vagy állam.
-
Ma minden Europainak megvan a joga és lehetösége ahoz, hogy saját maga válassza meg a hazáját, ne legyen egy nationális láncra verve. Ne legyen függö az apja farkátol.
-
Az individualizmus nem gyengiti a közösséget, a szabad költözés és munkaválalás nem jelenti azt mind korábban volt, hogy ehez örök életre elkellett hagyjuk a hazánkat. Hány sportolo, szakember volt kénytelen örökre elhagyni az országunkat.
-
Erdekes, hogy aki elmegy azt hütlenséggel vádoljuk aki meg hozzánk jön azt pedig betolakodonak nevezzük.
-
Az EU nak köszönhetjük, hogy mindenki szabadon mozoghat, választhatja meg a lakohelyét, tanulhat vagy telepedhet le öreg napjaira.
-
Nemcsak, hogy tanulhatunk külföldön hanem még a képesitésünket is elismertethetjük minden probléma nélkül, mert az oktatás összemérhetö az EU norma miatt, legyen az egyetemi vagy más szakképzettség. Ez sem természetes, ez sem volt igy korábban.
-
Korábban nem volt elég, hogy az idös édesanyánk a szonyája alatt kicsempészte az emigráns fiának a hazai diplomáját, (azt sem tudta szegény mitöl aggodjon jobban, a magyar vámostol vagy a repüléstöl) Egy mese, hogy a magyar felsöfoku oktatás minden EU országban elismert volt korábban, soknak még az érettségit is utána kelett csinálni, különösen a pedagogusok voltak hátrányba.
-
(Nyugaton nem volt kötelezö ismerni az érettségihez az "Egri csillagokat". Amiota benne van az alkotmányunkba, hogy ki verte meg a Törököket azota az egész EU informálodott. )
-
Az EU-nak köszönhetö, hogy a technikai eszközök ára és használata lement. (A telefonálás olyan olcso mind még soha. Az EU hatására 70%-kal csökkent a handy használata, nem a telefonszolgáltatok jovoltábol.)
-
Mikor utazhattunk olyan olcson repülövel mind most? Nekem kis embernek az a fontos, hogy megtudjam venni a tikettet nem pedig az melyik ország kokárdája van a gép szárnyára festve.
-
Az EU-nak köszönhetjük, hogy a cégek fair vetélkedni tudjanak egymással. Az EU támogatja a szabadalmakkal rendelkezöket, eddig mindig akadt köztünk olyan, aki valami nagyot talált fel de csak idegenben tudta megvalositani. Bizonyos országok eddig nem voltak hajlandok máshonnan gyogyszereket vásárolni, az EU megszüntette ezt a protektionizmust, a gyogyszerek ezáltal olcsobbak lettek.
-
Hogy nézett ki a környezetvédelem azelött? Hol lennénk az EU összefogása nélkül. Nemcsak rendeletek hanem magas összegek amik segitik az ezirányu javulást. A környezetvédelem nem csak helyi probléma. Gondoljunk csak bele mi lenne ha a Duna felsö szakaszán mindent csak ugy beleengednének a vizbe mind korábban és mi megsem tudnánk mukkani ellene.
-
A fogyasztok védelme nem megy manapság csak nemzeti szinten. Az EU-nak köszönhetjük, hogy az interneten keresztül valo vásárlás egyre problémamentesebb, más területröl valamit venni nagy riziko....
-
En azt ajánlom, hogy a köz-TV helyett közvetlen az EU internetoldalárol informálodjon az aki csak negativat lát az europai országok együttmüködésében.
-
Ez nem politika amit irtam ezek számokkal mérhetö dolgok, "élet és tudomány"

 

[Ernoe]

Az Unió arra a "kész helyzetre" reagált, hogy piacot teremtsen ! (és nem nekünk!)
A "szent cél" érdekében először tönkre kell vágni mindent az adott területeken.
A többi -azt hiszem - eléggé látható !

Az Unió arra a "kész helyzetre" reagált, hogy piacot teremtsen ! (és nem nekünk!)
A "szent cél" érdekében először tönkre kell vágni mindent az adott területeken.
A többi -azt hiszem - eléggé látható ! -
Kedves miragem
-
Nekem nagyon nem tetszik amikor harmadik személyben beszélsz az Uniorol.
Ki volt az a "Kaspár" aki legutobb elnökölt az Unioba? Nekem ugy tünt mindha láttam volna magyar szinekben.
-
Aranyos miragam, hogyan képzeled el az internetezést, az ingyen GPS-t, a handyt, magányos lovasként?
-
Gondoljál bele, hogy miközbe beütsz valamit a Googel keresöbe, anyi számitogép kezd el "zakatolni", hogy azzal az energiával egy 60 W-os égöt egalább 20 másodpercig lehetne müködtetni. Hányszor teszed ezt meg napközben? ...
-
Lehet, hogy nem jutok el hozzád a gondolataimmal de probáld elképzelni, hogy vannak dolgok amiket csak nagyban lehet végrehajtani.
Természetesen le is lehet rolla mondani.
-
Nem tudom mi bajod a piaccal? Te hol vásárolsz?
-
Az EU védi meg a felhasználokat attol, hogy a nagy cégek ne használják ki öket.
Hogy a kis cégek is labdába tudjanak rugni, a kereskedelem fair legyen.
Az EU akadályozza meg a korruptiot, hogy a nagy államok a kicsiket ne tudják kizsákmányolni.
-
Gondolod, hogy az EU-nélkül olyan pici országok mind a mienk többet kitudna magának harcolni a nagyok melett?
Az EU a te hangod ! A te érdeked.
-

 

[hg1dmt.]

Az EU-nak az érdeke, hogy itthon minél kevesebb termelő ágazat legyen. Sikerült felszámolniuk a cukorgyárakat (12ből egy maradt), szőlők, gyümölcsösök kiirtását támogatták...Biztos van másik nagy méztermelő az EUban, akinek konkurencia vagyunk...

--------------------------------------------------------
Ha lenne egy kis hétvégi telked olyan helyen, ahol a kis facsemeték között előbújó akác megöl mindent, másképpen látnád a dolgot. Nem lehet kiirtani, és kihúzogatni sem, mert mire előbújik, már körbe fonták a gyökerei a kis gesztenye, vagy őszibarack csemete gyökerét,. Csak együtt lehet kiszakítani a földből!!
Amikor a telket megvettem, fel lett ásva, minden gyökér maradvány kiszedve, de ez sem ér semmit. 2 év sem telt el, és akácos lett a kertemből.

 

[hg1dmt.]

Ha bezárnak Magyarországon 100-130 éves cukorgyárakat akkor azt halljuk: "az EU megtiltja nekünk a cukorgyártást" Ez röhely.
-

-
Az Acsi cukorgyár 1871 töl 2001-ig müködött, ha nyereséges lett volna akkor nem zárt volna be. Ennek semmi köze az EU-hoz. Miért nem vette meg az állam vagy te? Valoban, minden katasztofa miatt a külföld a hibás. A hiba szerintem a több mind 40 éves téves gazdálkodásnak, a két háboru szorgalmas támogatásának a következménye.
-
A Szerencsi Cukorgyárrol lehet olvasni: "Az 1889–2007 között üzemelő szerencsi cukorgyár a magyarországi rendszerváltáskor működő 12 cukorgyár egyike volt. A külföldi és magyarországi bankok által alapított, kedvezményes állami kölcsönnel támogatott cég több mint száz éves működése alatt meghatározó szerepet játszott a szerencsi térség fejlődésében."
-
A cég tehát több mind 100 éven keresztül ugy müködött, hogy állami kölcsönnel volt támogatva. Ez nem volt nagy probléma a tervgazdálkodás idelyén. Kun Béla államositotta öket elöször aztán Rákosi, most pedig ??? Ha jol tudom nemcsak cukrot gyártottak hanem más édességet, csokoládét is.
-
A bezárásrol ez olvashato: "2008. március 10-én a Mátra Cukor Zrt. bejelentette, hogy a cukorrépahiány miatt a társaság megszünteti a gyártást a 6000 tonna répa/nap kapacitású üzemben. Az intézkedés 111 dolgozót érintett. A munkájukat elvesztő dolgozók a kollektív szerződésben biztosított felmondás és végkielégítésen felül átlagosan 21 havi munkabérüknek megfelelő kárpótlásban és egyéb juttatásokban részesültek."
-
Sajnos ugy van, hogy a cégek csak akkor tudják megfizetni a dolgozoikat ha nyereséggel dolgoznak.
-

-
Ha jol olvasom a cukorgyárak azért zártak be mert nem volt cukorrépa. Az ökrösszekér helyet ma teherautok vannak, a rakodomunkásokat leváltották a gépek.
-
Magyarország olyan kicsi, hogy tök mindegy melyik sarkában termelik a cukrot, délutánra ellehet vinni a másik csücskibe.
-
Ez korábban nem igy volt, a cukorgyárak a termöföldek közelében voltak.
-
"Magyarországon 1995-ig több évtized átlagában a cukorrépa vetésterülete 100–120 ezer ha között változott. Az 1990-es évek közepétől azonban a termőterület fokozatosan csökkent, 2001-re már kereken 55 ezer hektárra. A magyar cukoripar elsődleges célja ma a belső fogyasztás – megközelítőleg 400 ezer t/év – biztonságos előállítása, amely jó répatermesztési eredmények mellett 55–60 ezer hektáron megoldható." (Izsáki Zoltán, Mezőgazda Kiadó)
-
Ha jol értelmezem azelött háromszor anyit termeltünk. Valoszinü a KGST országok számára. Ugyanakkor az évi cukorfogyasztás majd 18 kg-rol lement 14 kg-ra. Emlékszem volt 1/2-kg os pakolás is. A szegények 10 dkg cukrot is vettek néha. Igaz a karácsonyfán is cukor logott.

----------------------------
"...a cukorgyárak azért zártak be mert nem volt cukorrépa...."Gazdaságosabb repcét termelni, abból olaj lesz. jobb üzlet.

 

[Umaksuman]

Az Unió arra a "kész helyzetre" reagált, hogy piacot teremtsen ! (és nem nekünk!)
A "szent cél" érdekében először tönkre kell vágni mindent az adott területeken.
A többi -azt hiszem - eléggé látható !

És mégsem látod? Egy tönkrement, elszegényedett ország piacként sem ér semmit, mert hiányzik belőle a vásárlóerő. Az elég hülye ötletnek tűnik, hogy míg egyik kezükkel azért ad pénzt, hogy tönkretegyék a termelő ágazatokat (pl. a szőlők, gyümölcsösök kivágásának támogatásával), a másikkal meg azért, hogy segítsék azok fejlődését (pl. az infrastruktúra fejlesztésével). Erre egy hihetőbb magyarázatnak tűnik, hogy így, a versenyképességünk növelésével próbálják számunkra is - akárcsak a többi tagállam számára - elérhető piaccá tenni az Unió egész területét. Az már nem Európa hibája, hogy mi ezeket a pénzeket egy "unortodox szabadságharcos" kisebbség vezetésével lenyúljuk és elherdáljuk, hiszen az Unió által szentesített jogunk, hogy tetszés szerint bizalmat szavazzunk a korrupciónak, a tudatlanságnak, és a butaságnak. Az eredményt pedig jól mutatja, hogy a térség államainak többsége, akik nálunk jobban gazdálkodtak az Unió adta lehetőségekkel, nagyon is jól megvannak ezen a piacon, legfeljebb azért duzzognak, mert az ő pénzüket (is) költik a mi "elnyomásunkra", valójában reménytelennek tűnő megsegítésünkre.

 

[Ernoe]

En valahogy kedvelem a szivem alatt az akácot. Ez valoszinülag annak köszönhetö, hogy kisgyerek koromban hosszasan eltudtam nézni amint egy kecske lelegelte az akácot és mégcsak nem is vérzet utána a nyelve.
-
Hogy menyire igazad van azt onnan látom, hogy mindez Budapesten történt egy kertes városrészben, az akác a fakerités tövében nött, kihajlott az utra, jol összekarcolt engem minden alkalommal ha a járdán, a rövid gatyámmal elmentem a ház elött. A tulajdonos egy idös nénike volt, akkor még megengedték a "rossz ellátás miatt", hogy tyukot, söt malacot is tartottak az emberek az udvarukba. Ennek az akácfaevö kecskének a teje táplált engem egy darabig. Az édesanyám félliternyit vett tölle mindig, hogy ne legyek sovány.
-
Valoban, a környéken nem is volt akácfa, de ezek a hajtások mindenüt nöttek. Most emlékszem miért voltam én mindig összekarmolva.
-

 

[Csillagözön]

És mégsem látod? Egy tönkrement, elszegényedett ország piacként sem ér semmit, mert hiányzik belőle a vásárlóerő. Az elég hülye ötletnek tűnik, hogy míg egyik kezükkel azért ad pénzt, hogy tönkretegyék a termelő ágazatokat (pl. a szőlők, gyümölcsösök kivágásának támogatásával), a másikkal meg azért, hogy segítsék azok fejlődését (pl. az infrastruktúra fejlesztésével). Erre egy hihetőbb magyarázatnak tűnik, hogy így, a versenyképességünk növelésével próbálják számunkra is - akárcsak a többi tagállam számára - elérhető piaccá tenni az Unió egész területét. Az már nem Európa hibája, hogy mi ezeket a pénzeket egy "unortodox szabadságharcos" kisebbség vezetésével lenyúljuk és elherdáljuk, hiszen az Unió által szentesített jogunk, hogy tetszés szerint bizalmat szavazzunk a korrupciónak, a tudatlanságnak, és a butaságnak. Az eredményt pedig jól mutatja, hogy a térség államainak többsége, akik nálunk jobban gazdálkodtak az Unió adta lehetőségekkel, nagyon is jól megvannak ezen a piacon, legfeljebb azért duzzognak, mert az ő pénzüket (is) költik a mi "elnyomásunkra", valójában reménytelennek tűnő megsegítésünkre.

Barátom, azt gondolom, hogy nem tudod, mennyi kétszer kettő. Ebben a világban lassan elérjük a tízmilliárd éhes gyomrot. Az ötvenes években ez másfél milliárd körül volt. Nem nehéz kiszámolni, az élelmiszer mit jelent ilyen helyzetben.

Az én városomban kb. nyolc!!! élelmiszer ipari üzem zárt be az elmúlt húsz évben. Addig volt, aki "megegye" a termékeket, most már nincs..... Nem nálunk, hanem a környező országokban....

De az uniós pénzből szépen kikövezik lassan az egész várost és környékét, közben kivágva azokat a fákat is, melyek idáig a természetet jelentették.

Meg egyesek szórakozhatnak a régi kastélyok restaurálásával. Közben sohasem látott számú hajléktalan, éhező ember és gyerek, és közmunkás éhbérért. Szép új Világ...

Szerinted egy kiló utcakő mennyi kenyeret érhet? Ha nálad van a kenyér..... Megmondom neked: te mondod az árat.....

 

[miragem]

Persze. És leghőbb vágyuk, hogy ezek hiánya miatt még évszázadokig segélyezhessenek bennünket. A cukorgyárakról Ernoe már írt, ami pedig a szőlőket és gyümölcsösöket illeti, szerintem az Unió egy kész helyzetre reagált: volt egy csomó ültetvény, amibe a tulajdonosok beleölték a pénzüket, amit a hazai túltermelés és a gazdaságosabban termelő külföldi versenytársak miatt nem tudtak visszakapni. A fizetett kivágással ennek legalább egy része visszajött, és egy füst alatt a megmaradó termelők lehetőségeit is javították.
Ami konkrétan az akácot illeti: a több tervezett lehetséges alternatíva közül csak a legsúlyosabb írná elő egyes fajok kötelező kiirtását, de tudomásom szerint a magyar akáccal kapcsolatban ez eddig fel sem merült. Európa arra adna lehetőséget, hogy támogassanak minket, ha valahol ki akarjuk irtani.
Egy jó kis linkgyűjtemény a Magyar Tudományos Akadémiától: http://okologia.mta.hu/Az_Akac-koalicio_megalapozatlan_allitasairol

++++

Rosszul fejeztem ki magam !
Az EU (és azoknak akik a háttérben "közreműködnek") célja valójában nem a piac teremtés, hanem a totális
átformálás. (legfőképp a volt szocialista országok hátrányára)
A magyar mezőgazdaság és ipar soha nem volt versenyképtelen !
Az EU és a demokrácia azzá tette !
Hogy Te azt biflázod, amit beléd agymostak, az a Te bajod, és az országé.

 

[miragem]

Az EU-nak az érdeke, hogy itthon minél kevesebb termelő ágazat legyen. Sikerült felszámolniuk a cukorgyárakat (12ből egy maradt), szőlők, gyümölcsösök kiirtását támogatták...Biztos van másik nagy méztermelő az EUban, akinek konkurencia vagyunk...

****
Hová lettek a gyárak ?
A földjeink, ami mindíg jól és eleget termett ?
A sertés telepek , a tehenészetek ?
A hatalmas birka tenyészetek ?
A baromfi telepek ?
A gyümölcsösök ?
A szőlők?
A világhíres gyógyszer iparunk ?
Soroljam még ?!

 

[Umaksuman]

****
Hová lettek a gyárak ?
A földjeink, ami mindíg jól és eleget termett ?
A sertés telepek , a tehenészetek ?
A hatalmas birka tenyészetek ?
A baromfi telepek ?
A gyümölcsösök ?
A szőlők?
A világhíres gyógyszer iparunk ?
Soroljam még ?!

Ne sorold, inkább azt magyarázd meg, hogy miért tartod ezt az EU hibájának? A KGST a "létező szocializmus" rendszerével együtt megszűnt, a csak ebben a gazdasági környezetben életképes gyárak és üzemek pedig csődbe mentek. A magukat állami támogatás (pl. az oda irányított diákok és katonák munkája) nélkül eltartani nem képes szőlőket, gyümölcsösöket felszámolták, EU-pénzekkel enyhítették a gazdák ebből eredő kárát. A földek megvannak, a tőkeerős, szakértő hazai és külföldi gazdák tulajdonában teremnek is, míg a rabszolgamunkával művelt, száz éves módszerekkel termelő gazdaságok segélyekből és trükkös állami támogatásokból vegetálnak.