Szívet tépő nappalok, elkúrt éjszakák,
ébren rólad álmodok, keresem a szád,
csillag fénye sem ragyog, sötét most az éj,
hová lett a régi vágy, a forró szenvedély?
Meghalok egy éjszakán, tőled búcsúzom,
ölelj, szoríts magadhoz, ernyed két karom,
ne bándd ha már nem leszek, engem ne sirass,
hiába a fájdalom, többé nincs vigasz?
Fájón bosszút forralok, szívem megremeg,
szebb napokról álmodok, de már nem lehet,
segíts nekem meghalni, nem kell életem,
ha egy cseppet szeretsz még, nem hagysz szenvednem.
Mindenkinek jobb lesz tán, ha én elmegyek,
mielőtt még elmondom, amit nem lehet,
fogd fejemet öledbe, várd míg elmúlok,
magukhoz vesznek talán, égi angyalok.