UgyanaZTT tudom mondani, magyarországon nem kötelező a latin ismerete, te meg attol nem leszel nagyobb, hogy itt erőlködsz a latinnal
Élet a halál után
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
UgyanaZTT tudom mondani, magyarországon nem kötelező a latin ismerete, te meg attol nem leszel nagyobb, hogy itt erőlködsz a latinnal
Kedves Asperrimus!
A híres emberekről el szokott terjedni, hogy még most is élnek. Nem lehetséges, hogy Jézussal is ez történt? Lehet, hogy tévedek. Csak felmerült bennem
Én minden nap találkozom Nietzschével. Mondhatni napi olvasója vagyok és első találkozásomtól kezdve megváltoztatta az életem. Ez a hatás igazolja, hogy Nietzschénk igaza van a műveiben, főleg a Zaratusztrának.
De komolyra fordítva a szót! Megjelent neked testben Jézus? És mondott valamit? Esetleg nem volt látható sem? Vagy csak lélekben jelent meg? Nos, nekem megjelent egy éber látomásomban Jézus. Csodálatos élmény volt! Ennek ellenre nem gondolom, hogy 1) ez az élmény igazolná azt a Bibliát, mlynek nevében és melynek szavait kiforgatva milliók kerültek nyomorult helyzetbe. 2) Nem gondolom, hogy nem csak az elmém játszott velem, hanem vaóságos volt a jelenléte. Azóta is, számtalanszor van hasonló élményem, és ettől kerekebbnek érzem az életem. De ettől nem gondolom, hogy az én élményem ugyanaz lenne, mint másé és ez azt jelentené, hogy a keresztény vezetőknek lenne igaza, akár azoknak is, akik a Bibliát összeszerkesztették. Azt viszont gondolom, hogy az ilyen élmények evolóciósan hozzátartoznak az emberi természethez és könyebbé, jobbá teszik a mindennapi életet.
Mindezzel szemben tavaly, amikor az autóm motorját hirtelen ki kellett cserélni, akkor a Gyülekezet adott ötvenezer forintot, valamint egy öt gyerekes tesó pedig negyvenezret. Csak úgy! Év elején a gyülekezetünk egyik főembere, akinek magának nyolc gyereke van, azt mondta, hogy látogassam meg az irodájában. Amikor elmentem, azt mondta, hogy felindította az Úr, hogy vegyen nekem egy pár cipőt. Amikor korábban odajött hozzám, még nem tudhatta, hogy éppen akkor - ott helyben - vált le a cipőm talpa félig. Elmentünk egy áruházba, és nem egy, hanem két pár cipőt vett nekem, egyet a munkámhoz, egyet a Gyülibe. A két pár értéke harmincezer forint volt, tudom, mert én választottam ki, hogy melyik legyen. Ezen kívül minden karácsonykor 25, 30 ezer forintot szoktunk kapni, illetve a gyerekeink már háromszor voltak nyaralni a Gyülekezet költségére. Remélem sajnáljátok, hogy ilyen alattomos módon behálóztak, hogy lenyúlják a vagyonomat! Ja, én is a pórnéphez tartozom...
Kedves Kyra!
Ha ragaszkodunk a kronológiai sorrendhez, akkor amiről fentebb írtam 1990 késő ősszel történt, míg Németh Sándor csak 1992 augusztusában tette rám először a kezét. Bár az igaz, hogy 1991 tavaszán láttam a tévében, ahogy másokra tette a kezét. Ekkor hallottam először a nevét, illetve ekkor tudtam meg először konkrétumot a Hit Gyülekezetéről. Erről már írtam korábban.
Hogy Jézus áthághatja-e a természet törvényeit, arra megtalálod a választ a Bibliában.
-
Kedves Sakkozzunk
-
A tudatlanság nem büntetendö cselekmény. Magyarországon csak az iskolalátogatás kötelezö a tanulás nem. Ha többször megbuksz egy osztályban akkor leszázalékolnak. Egyébbként ha eléred a 16. életévedet, függetlenül attol melyik also osztályban maradtál, nem kell többet iskolába menned. Kár lenne ha teljesen lemaradnál.
-
Még az ajtonálloknak is kell tudni valamilyen nyelvet, különösen ha egy disko ahova külföldiek is beszeretnének menni.
-
Te vagy az egyetlen a canadahun aki nyomja a szinvonalat. Csodálom, hogy nem ékirással irsz.
Hogyan is irják ékirással "intelligens" vagy "idiota"? Mind a kettö latin eredetü.
Utoljára módosítva:
Kedves Ernő!
Én is tapasztalatokról beszélek, amiket sokan mások nem tapasztaltak. Általában túl vagyok azokon a megtapasztalásokon is, amiken az átlagember. Nem érzem úgy, hogy le lennék maradva. Nyilván nem csináltam mindent, nem bangee jumpingoltam, nem ejtőernyőztem, nem vezettem helikoptert, mint egyik fórumtársunk. Nem voltam Amerikában, Afrikában, Ázsiában és a világnak csak kis részét volt alkalmam megismerni empirikusan. Persze, megismertem virtuálisan. Vannak olyan típusú ismeretek is, amelyekre egyáltalán nem vágyok, például nem szeretnék seprűn repülni, vagy asztaltáncoltatásban részt venni, woodoo babát szurkálni, rontásokat, kötéseket helyezni gyanútlan emberekre, és ha van is olyan, aki már ezen is túl van, ezt egyáltalán nem irigylem tőle.
-
Igen, pontosan ez az oka, hogy nem igazán érdekel a digitális átállás. Az ATV érdekelne, de nincs akkora jövedelmem, hogy bevállalhassak egy műholdas előfizetést plusz a tévé meg a satöbbi. Az interneten is el lehet érni az ATV adását, de sajnos akadozva jön ide tanyanet.hu-ra.
-
Az imagenerátor legalább akkora baromság, mint az imamalmok. Ha valaki nem viccnek veszi a hitet. Viccnek valóban nem rossz. De ha már vicc, akkor itt egy jobb:Az internet televan "ima-generátorral", csak beadod kiért akarsz imádkozni és melyik természeti törvényt emelje fel a kedvedért a Jézuska, na meg a helyes megszolitáshoz is van egy "pull down-menü" (Uram, vagy Mindenhato) és rögtön kész.
-
-
Az imagenerátor nagyon hasznos dolog, az imát kinyomtathatod vagy végtelen ciklusban felolvassa neked hangosan, átteszi MP3 formátumba, mindez regisztrálás nélkül, freeware...
Meghal Joe. Az özvegye elmegy a tiszteleteshez, hogy intézze a temetési szertartást.
- Jaj, drága tiszteletes úr! Meghalt az én Joe-m!
- Drága asszonyom, fogadja őszinte részvétemet! Nyugodjon meg kérem, majd én kezelésbe veszem a dolgot. Önnek nem lesz semmi gondja a temetéssel. Rendeltetek mahagóniból készült koporsót, selyembéléssel. A környék legjobb fúvószenekarát fogom felkérni, hogy eljátssza Chopin b moll szonátájának harmadik tételének zenekari változatát. Olyan gyászbeszédet mondok, hogy az összes ott lévő rokon zokogni fog, mindenkit név szerint meg fogok említeni, és a nevükben el fogok búcsúzni a halottól, akinek egész életpályáját el fogom mondani, kiemelve mindazt a jót, amit tett, és kontrasztként szembe fogom állítani azzal az űrrel, amit maga után hagyott. Az egész mindössze tízezer dollárjába fog kerülni önnek.
- Jaj drága tiszteletes úr! Hát én szegény asszony vagyok, az én drága férjem is csak adósságot hagyott maga után! Nincs nekem ennyi pénzem. Nincs valami olcsóbb megoldás?
- Asszonyom, nyugodjon meg! Természetesen van lehetőség arra is, hogy kicsit lefaragjunk a költségekből. Akkor hát nem drága mahagóniból készíttetjük a koporsót, hanem tölgyfából, nem drága selyembélést használunk, hanem műselymet. A zenekart is helyettesíthetjük. A környék legjobb harmonikása fogja eljátszani Chopin c moll prelűdjét. Szép gyászbeszédet mondok, ahol ugyan név szerint nem sorolom föl a rokonságot, de felemlítem az elhunyt életének fontosabb állomásait, kiemelve a jó cselekedeteit, és nem kétséges, hogy sokan a jelenlevők közül zokogni fognak. Az egész mindössze ötezer dollárjába fog kerülni.
- Jaj drága tiszteletes úr! Mondtam, hogy szegény asszony vagyok, az ékszereim a zálogházban vannak, a gyerekeimet is alig tudom ellátni! Nincs nekem ennyi pénzem. Nincs valami olcsóbb megoldás?
- Asszonyom, nyugodjon meg! Ha önnek ez az összeg megterhelő, természetesen van lehetőség, hogy további megtakarításokat eszközöljünk. Vannak szépen pácolt fenyő koporsók is, vászonbéléssel. Van egy hifiberendezésem is, majd arról adunk valami komolyabb hangvételű darabot. Szép gyászbeszédet fogok mondani, felemlítem a halott erényeit, valamint születésének és halálának idejét, körülményeit. Talán még így is lesznek többen, akik zokogni fognak. Az egész mindössze ezer dollár.
- Jaj drága tiszteletes úr! Én nagyon szegény asszony vagyok, látja, a ruhám is kopott és ócska, a cipőm talpa is levált. Nincs valami még olcsóbb megoldás?
- Hát, drága asszonyom, van száz dolláros temetés is. Van hátul egy gyalulatlan deszkaláda bélés nélkül. Maga majd énekel valamit. De a beszédemben már mondok egy-két viccet is...
És még egy:
A 100 éves bácsi
ellenőrző vizsgálatra megy az orvosához. A doki megvizsgálja, és így szól:
- Józsi bácsi, úgy látom, nagyszerű egészségnek örvend. Lelkileg is minden rendben? Jár-e még templomba? És milyen a viszonya Istennel?
- Jól vagyok, köszönöm. Istennel pedig nagyszerű kapcsolatom van. Képzelje, doktor úr, minden éjjel, amikor kimegyek a fürdőszobába, az Úr még fel is kapcsolja nekem a lámpát, és amikor visszamegyek az ágyamba, akkor meg leoltja.
Meghökken ezen az orvos, és délután felkeresi az öreg feleségét:
- Azért jöttem, hogy elmondjam, Józsi bácsi fizikailag teljesen egészséges, de amikor beszélgettünk, valami furcsát mondott Istenről. Igaz az, hogy éjjel, amikor kimegy a WC-re, felgyullad a fény, aztán meg kialszik?
A néni felsóhajt:
- Jaj, Istenem, már megint a hűtőszekrénybe pisilt!
Utoljára módosítva:
-
Kedves Asperrimus
-
Ahogy mondod, a tudomány soha nem fog "abszolut igazságokkal" rendelkezni mert a megfigyelö a rendszer része. Ez igy is van, de a tudomány nem is állit magának ilyen magas mércét, nem "abszolut igazságokat" keres, csupán elszeretne igazodni a labyrintusban (a világban). Azt pedig igen eredményesen teszi.
-
Ezzel ellentétben a vallások azt állitják, hogy az informátioikat egy "külsö lénytöl" kapták, a bibliát az "isten mondta tolba". Ez egy vallásos hihedelem, aminek a valosághoz semmi köze.
-
A bibliában a "meddöség" egy "isteni átoknak" számitott, még manapság is igy gondolkodnak sokfelé ha nincs fiugyerek a családban. Ez nyilvánvaloan egy marhaság.
-
A biblia tulnyomorészt egy sivatagi pásztornép történetét meséli el és utmutatást ad a részükre a sivatagbeli élethez. Mozes tábori latrinája az emberiség egy orjási felismerése de a 10 kommandot elfelejtheted.
-
Remélem a hozzászolásoddal nem kivánod a házaságtörök megkövezését ujra forszirozni?
-
A bibiát az evangeliumhirdetök terjesztették el a világban véres karddal, ha lenne egy isten és lenne valami fontos mondanivaloja akkor azt egészen más modszerekkel is a tudomásunkra hozhatta volna.
-
-
De látom te isten mellett még ördögben is hiszel, az ima mellett az átok erejében, na meg az angyalokban akit kikézbesitik isten büntetéseit. Benépesited az eget mesebeli lényekkel.
-
Mondtam már, ha anyira hiszel abban, hogy a halál után jön a nagy "dárido" akkor miért nem sietsz? Lehet, hogy kifogy a menyben a bor mind a Kánai menyegzön és utána csak vizezet bort fogsz kapni.
Ó a tudománynak most is vannak (régen is voltak) olyan "abszolút igazságai" amikhez foggal körömmel ragaszkodik ameddig csak lehet, még akkor is ha tárgyi bizonyítékok garmadája szól ellenük (lásd régmúlt történelem). Mindig nagy paradigma váltások, sőt néha civilizációk romba dőlése kellett, hogy elfogadjanak valamit ténylegeset, amit addig nem. Mivel a tudományt sajnos mindig is befolyásolta a politika és a hatalmasságok, ma talán még jobban mint bármikor. A tudás, a világ ismerete fontos dolog ahogy a tudományok is természetesen. A probléma ott van mikor az új kiterjedtebb ismereteket, maga a tudománnyal foglalkozó közösség, külső nyomás hatására nem teszi közzé vagy nem ismeri el.
Sokféle vallás van, nem mindben külső lénytől vagy Istentől eredeztetik az információt (lásd Buddhizmus), de valóban van sok amiben igen. Ez nem jelenti azt, hogy ez lehetetlen lenne max azt, hogy te még nem tapasztaltad, illetve akiknek te adsz a szavára nem ezt kántálják neked hanem az ellenkezőjét.
Sok vallás van aminek a nevében vért ontottak és mai napig teszik, ez nem a vallás hibája hanem azoké akik azt értelmezni próbálják. Természetesen nem csak vallási okokból hanem más ideológiai vagy egyébb emberi vágyak, szükségek miatt is ugyan úgy történhet\történik erőszak. Ha lenne egy Isten és lenne valami mondnaivalója kérdés megtudnád e érteni vagy egyáltalán érzékelni, felfogni valamilyen módon amit közöl. De ha igen, akkor sem biztos, hogy egy ember ilyen tudást nem ért félre, vagy nem él vissza vele. Talán nem véletlen, hogy így történnek (vagy nem történnek) a dolgok ahogyan.
Nagyon sok minden létezik, amiknek csak kis százalékától sokkot kapnál ha saját magad látnád, tapasztalnád. Vagy olyan módon felborulna az valóságról alkotott képed amihez ennyire ragaszkodsz még, hogy meghasadna a tudatod kicsit. Más kérdés, hogy a régmúltú eredete miatt sok ismereteinknek megkopott és szinte teljesen elferdült a valóságtartalma.
Nem bölcs dolog olyasmiket mondogatni bárkinek is, hogy véget vessen az adott életének vagy siessen annak a végéhez, ha a te egy szerettednek mondanának ilyet megnézném mit szolnál hozzá. Főleg, hogy szerinted ő is az enyészeté lesz ha bármi éri, akkor is ha mondjuk még a te életedben történne vele valami ilyesmi. Érdemes lenne ezen is elgondolkoznod, hogy dolgoznál fel egy ilyen helyzetet. Van is egy ilyen mondás, hogy zuhanó repülőn nincs ateista.
Vannak, voltak és lesznek is olyan emberek akik annyira kíváncsiak, hogy tegyenek ilyet egyébként. Még "tudományos" és persze emberi kíváncsiságból is történtek olyan "kísérletek", amivel időlegesen véget vetettek életüknek emberek, majd visszahozták őket adott időn belül, hogy megtudják milyen is az.
Hasonlóval én is próbálkoztam már, és van is tapasztalatom erről bőven. De ez nem minden esetben egy irányú út, és soha nem véletlen hogy itt élünk jelenleg. Meg kell becsülni az életünket mert nagy jelentősége van mindegyiknek, még ha ez közel sem a létezésünk egyetlen és legkiteljesedettebb módja.
Még annyit említenék, hogy sok ember beszélt és beszél ma is a szeretet erejéről annak jelentőségéről. Talán európai emberek lévén számunka legközismertebb ember aki erről beszélt sokat az Jézus. Azok akik értik is ennek a jelentőségét nem csak vallási, hitbeli meggyőződésből említik ezt és emelik ki a fontosságát valószínűleg kevesebben vannak.
Ma már a tudomány egy bizonyos ága bebizonyította, hogy minden ember rendelkezik egyféle élet energiával. Ez az energia stressz hatására változik, minél nagyobb a kellemetlen hatás annál inkább lecsökken az élet energia, (nem teljesen maradandóan, mert visszaáll egy szintre de folyamatosan gyengül szép lassan).
Azért is említem ezt, mert tudjuk hogy a stresszt alapvetően az olyan hatások váltják ki amik bennünk feszültséget keltenek. Ezek nagy részét embertársaink okozzák, illetve mi önmagunknak gondolkozás módunkkal, hozzáállásunkkal.
Sajnos manapság sokan úgy élik életüket, hogy kevés embert tudnak közel engedni magukhoz akiket igazán szeretnek. Nagy részt félelemből és tudatlanságból. Pedig bizony lehet egy vadidegen embert is szeretni vagy akár olyat is aki árt nekünk, sőt sok esetben a konfliktus megszűnik ha az egyik fél pozitívan áll a másikhoz a problémák ellenére is.
Na de, ezzel csak annyit akartam mondani, hogy a stressz csökkenti élet energiánkat, ami következménye, hogy legyengül a szervezetünk és a betegségek nagy részét ez okozza. Sőt vannak betegségek amiket önmagunknak okozza a szervezetünk és nem külső hatás eredménye (pl a daganatok nagy többsége). Tehát sajnos a rákos megbetegedések döntő többségét (nem mindet) magunknak okozzuk. Magyarországon azért is sok a rákos megbetegedés a világon dobogós szinten, mert rengeteg ember marcangolja önmagát belülről. Illetve sokat viaskodunk egymással, ez is annak 1 következménye.
Vagyis aki több embert tud magához közel engedni és tud szeretni, sokkal teljesebb, boldogabb kiegyensúlyozottabb egészségesebb életet tud élni, mint az aki nem így tesz. Ez nem hit, vagy vallás kérdése hanem intelligenciáé, hogy felismerjük e azt így működünk.
Érdekes, hogy ezt már a nagyon régmúltban is felismerték néhányan. Nekik nem volt szükségük hozzá a mai tudomány ismeretére ehhez (persze ez nem jelenti azt, hogy ne tudtak volna erről).
Utoljára módosítva:
Ernő azt írta egyszer, hogy ő a zuhanó repülőn is ateista volt. " A probléma ott van mikor az új kiterjedtebb ismereteket, maga a tudománnyal foglalkozó közösség, külső nyomás hatására nem teszi közzé vagy nem ismeri el." - Na ezt a problémát Ernő és mások is úgy oldják meg, hogy nem vesznek róla tudomást, vagy kinevezik "áltudománynak", ha egyik sem passzol, akkor a vele foglalkozó tudósokról kerítenek elő valami dehonesztáló véleményt, amivel bizonyítják, hogy az illető, vagy illetők minimum kóklerek...
Jó, hogy hozzászóltál, Anom, de van véleményed a topik címében meghatározott és többségünk által elfogadott létezésről is a halálunk után? Már csak azért is kérdezem nehogy okot adjunk a panaszra, hogy nem arról beszélünk, mint ami a topik témája.
" A probléma ott van mikor az új kiterjedtebb ismereteket, maga a tudománnyal foglalkozó közösség, külső nyomás hatására nem teszi közzé vagy nem ismeri el." - Na ezt a problémát Ernő és mások is úgy oldják meg, hogy nem vesznek róla tudomást, vagy kinevezik "áltudománynak", ha egyik sem passzol, akkor a vele foglalkozó tudósokról kerítenek elő valami dehonesztáló véleményt, amivel bizonyítják, hogy az illető, vagy illetők minimum kóklerek...Jó, hogy hozzászóltál, Anom, de van véleményed a topik címében meghatározott és többségünk által elfogadott létezésről is a halálunk után? Már csak azért is kérdezem nehogy okot adjunk a panaszra, hogy nem arról beszélünk, mint ami a topik témája.
Ernő azt írta egyszer, hogy ő a zuhanó repülőn is ateista volt.
Jó, hogy hozzászóltál, Anom, de van véleményed a topik címében meghatározott és többségünk által elfogadott létezésről is a halálunk után? Már csak azért is kérdezem nehogy okot adjunk a panaszra, hogy nem arról beszélünk, mint ami a topik témája.
Az én véleményem ezzel kapcsolatosan, egy saját tapasztalatomon nyugszik. Úgy 17 évesen már nagyon érdekelt ez a téma, és ki akartam próbálni azt amit úgy is neveznek hogy asztrálutazás, vagy a "testből való kilépés". Lelkesen kipróbáltam a dolgot, majd másfél óráig meditáltam ami elég nehézkesen ment eleinte, mert mindenféle gondolatok és kis rezzenések elvonták a figyelmemet. De egy ponton túl valahogy el tudtam vonatkoztatni a külvilágtól (ez sokáig tartott).
Na de nem megyek bele a részletekbe, egy idő után eufóriát éreztem és csukott szemmel voltam, mégis mintha elkezdett volna kivilágosodni. Aztán a fejemben (valahol a homlokom közepén, 3-4 cm mélyen) elkezdtem furcsa bizsergést érezni és enyhe nyomást. Aztán mintha felkapcsolták volna a villanyt annyira világosnak tűnt minden (még mindig csukott szemmel), éreztem mintha áramlanék, mozognék és a következő pillanatokban azt "láttam" vagyis érzékeltem nem tudom milyen módon, hogy a Földet látom viszonylag közelről.
Hogy mennyire megdöbbentem hát, mint bárki más ha elképzel egy ilyen helyzetet. Alig tudtam elhinni mi történik, közben annyira tudatomnál voltam,) nem olyan volt mint egy álomba pl), hanem olyan volt mintha éberebb lettem volna mint alap helyzetben most. Sőt mintha addig szinte aludtam volna és akkor ébredtem volna fel. Nagyon furcsa volt, de valahogy mégis nagyon lenyűgöző. Emlékszem, hogy elkezdett leperegni előttem (nem tűnt gyorsnak) életem bizonyos eseményei. Olyan volt kicsit mintha valami idegen embert láttam volna kívülről (de tudtam hogy valahol én vagyok ő), viszont mindent éreztem amit ez az ember másokból kiváltott érzéseket azokban a szituációkban amiket láttam. Elég fura volt és tanulságos.
Néhány részletre már nem nagyon emlékszem, sőt voltak dolgok amiket tudom nagyon homályosak lettek, pár perccel azután, hogy "normalizálódtam".
Na de amire emlékszem tisztán még, hogy nem voltam egyedül ott hanem voltak más entitások is, illetve hogy nagyon vonzott a messzeség.
Amúgy az űr olyan volt mintha lilás-kékes köd szerű anyaggal lett volna tele, a Földön is láttam furcsa kékes energia pontokat illetve körülötte is volt egy energia mező.
Arra is emlékszem tisztán, hogy valami erősen vonzott a távolban magához, egy darabig még lekötött a sok újdonság, de aztán annyira elragadott hogy mi lehet az, mintha ismerném és nagyon hiányzott. Aztán arra emlékszem, hogy rá gondoltam erősen és minden elfényesült, mintha benne lettem volna valami fehérségben ami nagyon kellemes érzéssel vett körül. Kb úgy éreztem magam, mintha valami nagy energia óceán mélyében lennék. Viszont azt tudom, hogy minden ami eszembe jutott mert érdekelt azt egyszer csak tudtam magamban. Az egész mint valami mindent átható világ lett volna a világban amivel egyesültem, részese lettem és így minden információhoz hozzáfértem ami érdekelt ez által. Na ebből mondjuk nem sokra emlékszem, amire igen az sem sok. De kezdtem elveszíteni önmagamat mintha nem is lettem volna egyén már vagy, hogy mondjam.
Aztán "nézelődés" közben mint valami ablakban megjelent "előttem" (mögöttem volt de mintha mindenhol "láttam" volna
) a Föld képe körülötte csillagokkal és tudtam pontosan, hogy ott van még egy részem. Ahogy egyre inkább erre gondoltam ez a fényes világ elkezdett halványulni és mintha már kívülről láttam volna akkor ezt, akkor tudatosult bennem, hogy ez az egész "fényes világ" egy egységes tudattal rendelkezik és mindenhol jelen van minden pillanatban. Nagyon erős szeretethez hasonlítható érzést (nehéz mihez hasonlítani, mert szinte feloldódtam tőle lenni annyira erős volt) éreztem felőle, és ráébresztett miért kell máshol lennem.Aztán ezen az ablakon keresztül a Föld közelébe kerültem megint, mellettem volt akkor egy sárgásan fényes (majdnem mint a láng) emberhez hasonló körvonalú valaki. Odajött és tudni akarta visszajövök e vagy nem arra a bolygókára. Valahogy tudtam mit gondol és érez, tudtam ő is tudja mit gondolok érzek teljes mértékben. Elég furcsa volt mert bele "láttam" ugye, de ő is belém, kicsit olyan volt mintha az ember két tükör között állna és egyikbe belenéz akkor tükör végtelenségét látja. De azt tapasztaltam, hogy más volt mint én és más hatással is voltak rá az események. Olyan nyugodt közönnyel teljesen tiszta tudattal kezelt mindent. Nagyon tükör tiszta volt az elméje. Mintha már minden ilyesmin túl lenne. Egy teljesen megszokott dolog volt ez számára, mondjuk én is akkor azt gondoltam hogy ez természetes ahogy lezajlik.
Na de aztán amikor döntöttem, akkor elkezdtem érezni azokat az érzéseket amik a Földet veszik körül és az emberekből árad ez magához húzott.
Majd felébredtem az ágyamból (ott meditáltam) és megnéztem az órát az egész pár perc alatt történhetett, mivel emlékeztem mikor legutóbb néztem hány óra volt, mert nem ment a meditálás egyből és néha közben az órára pillantottam.
Nekem meg olyan volt ez közben, mintha fél életet leéltem volna.
Egy darabig az az érzésem volt mintha lebegnék annyira könnyűnek éreztem magam és kellemesen, illetve a sötét szobában úgy tűnt mintha kékesen rezgő apró gyorsan mozgó valamik cikáznának mindenhol és ettől szinte láttam a sötétben rövid ideig, aztán ez pár perc alatt elmúlt.
Ahogy kezdtem "magamhoz térni" (vagy elveszíteni magam), elég rossz érzéseim lettek. Nagyon kellemetlen volt, szó szerint fájt és teljesen olyan volt mintha valami homály borult volna a gondolataimra, elmémre. Félni kezdtem mintha sosem féltem volna előtte és teljesen új érzésnek tűnt, eléggé erőteljes volt az érzet. Azt is éreztem mintha egy részem eltűnt volna. Aztán lassan hozzászoktam 1-2 óra alatt ehhez.
Szerintem ezek az alap emberi érzések és homályosabb tudat állapot jellemzői, csak akkor nekem szokatlan volt az előző helyzet után. Gondolom úgy könnyebb ha a tudat (lélek) magzati helyzetben kezdi ezt egy nyugodt kellemes állapotban itt, és szépen folyamatosan kapja az emberi érzeteket, mint így ugye rögtön a közepébe.
Persze jó időbe telt míg teljesen vissza adaptálódtam ebbe a "közegbe", pár év kellett míg teljesen megszoktam.
Azért említettem ezt az élményemet, mert azt gondolom (kicsit tudom is), hogy akik meghalnak ilyesmit élnek át. Azzal a különbséggel, hogy a testük funkciói megszűnnek működni, ezért nem mehetnek vissza abba (ami ugye ennek a világnak az átjárója, járműve számunkra), így aztán tovább lépnek és nem tudnak ilyen módon emlékekkel teli visszajönni. Kivétel mikor mégis túlélik és maradnak emlékek a dologból.
Aztán kb ennyi.
Utoljára módosítva:
Remélem Ernő, hogy Anom hozzászólásához reagálsz majd és nem a jól ismert elegáns hallgatást választod, amit akkor szoktál alkalmazni, amikor nem találsz kapaszkodót...
Ne próbáld őt meghazudtolni, mert én már nagyon régóta olvasom a hozzászólásait és tudom, hogy nem túloz és nem akar senkit lehengerelni a saját tapasztalataival.
-
Kedves Kyra_
-
Szerencsére még nem zuhantam le repülögéppel de elöfordult, hogy nagyon zötyögött a gép. Egyszer Pestre mentem egy Francia járattal, az Osztrák határ környékén turbulencia volt, ugy érezte magát az ember mindha bikát lovagolna. Ebben a pillanatban nem volt senkinek idelye ájtatoskodni csak kapaszkodott a székbe. A kettö nem megy egyszerre, kilehet probálni a hullámvasuton. Vagy láttál már valakit imádkozni a hullámvasuton, vagy a rodeon?
-
Aztán lecsendesült. Az emberek elforditották a fejüket a másik sorbanüllök felé és görcsösen összemosolyogtak. Egy férfi belekapszkodott az elötte levö üllésbe, a támla felett megjelent a feje, vacogott és mondta "félek". Valaki megjegyezte "Most repültünk át a vasfüggöny felett". A dolog elvolt intézve, mindenki az ablakhoz fordult, hogy megtekintse a "vasfüggönyt"
-
Fohászkodni csak istenfélök szoktak. En azt ajánlom, kritikus esetben gyorsan informálodni merre van a vészkijárat, hol van a mentööv, miért nem esik le az oxygén-maszk? Nem ok nélkül stewardess van a fedélzeten és nem egy pap.
-
En elhiszem nektek, hogy sulyos sérülések, a halál küszöbén állás, vagy meditatio különleges érzéseket válthat ki mindenkiben de ebböl nem következik, hogy ha teljesen meghallsz akkor továbbra is ebben az állapotban maradsz.
-
Az ember nem két komponensböl áll, az érzéseink a testünk állapota. Vagy jol érezzük magunkat vagy rosszul és ez minden esetre a testünkkel van kapcsolatban.
-
Ha egy testtöl független valami (lélek) lenne az emberi lét lényege akkor az isten bazi körülményesen dolgozik.
-
Miért nem állt meg az evolutios fejlödés az elsö zsigerekkel rendelkezö lénynél, mondjuk a tengeri uborkánál. Azok kevesebb bün tudnak elkövetni. A him és a nöstény odamegy egy mélyedéshez és synchronban beleonanál. Mindegyik látja mikor kap orgazmust a másik, ott nem lehet csalni. A Szüz Maria meg Szentlélek nélkül osztodással létrehozhatta volna a fiát.
Én is erre az esetre gondoltam, amit egyszer már elmeséltél. Ebből lehetett volna zuhanás és abban biztos lehetsz, hogy sokan gondoltak a "Nemlétezőre", még akkor is, ha nem hallottad őket hangosan fohászkodni.
Nem jelenti azt? Azt mivel bizonyítanád, hogy nem jelenti azt? Ugyanis itt nem arról van csak szó, hogy érzéseket váltasz ki, hanem arról, hogy megtapasztalsz, meglátsz olyan dolgokat, amelyet nem láthatnál azok szerint a természeti törvények szerint, amelyeket jelenleg mi emberek érvényesnek vélünk! Mondjuk olyant, amelyet nem láthatnál, mert még sosem ültél űrrepülőgépen.
Látod ebben igazad van, Isten nem olyan egyszerűen gondolkodik, mint te...
Nem hozhatta volna létre a fiát sem osztódással, sem " szűznemzéssel". Legfeljebb a lányát. Bár néhány sokkoló lelet szerint ez is lehetséges.
(Mármint az, hogy Jézus nő volt...http://www.nobeliefs.com/washingtonnews/JesusGirl.htm)
Kedves Kyra_
-
Nem tréfábol mondtam, hogy igazán "rázos helyzetben" még a hivö emberek sem gondolnak egy Istenre, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy kapaszkodjanak vagy elfussanak a veszély elöl. Egy ember (ahogy te nevezed: atheista) nem kezzd el filozofálgatni akkor amikor tettre van szükség.
-
Ha te a "fohászkodok" közé tartozol akkor probáld meg magadat elcsipni, mikor hivsz egy nemlétezö lényt segitségül? Ha tehetetlen vagy. Ha látod a veszélyt és nem látsz kiutat. Tehát ráérsz. Vársz.
-
Hol imádkoznak az emberek? Egy nagy vároteremben, a templomban. Amikor sok idelyük van. Ki imádkozik többet, egy apáca, pap vagy egy kétkezi munkás? Akinek több idelye van.
-
Az ember áll az autobahnon és csak akkor hivja a "sárga angyalt" ha nincs potkereke. Az istem mindig az a kerék ami hiányzik nekünk.
-
Nem a "természeti törvények" változnak meg a halál közelében hanem az állapotod. Az agy nem tudja gyorsan feldolgozni az ingereket, ez köztudott. Egy 11-est kifogni szerencse dolga, a kapus nem tud olyan gyorsan reagálni mind a labda röpül. A mozifilmet folyamatosnak látjuk holott álloképek sorozata, ami 20 ms-nál gyorsabban változik azt nem vesszük észre. Az ingerek elnyomhatják egymást, ezért csukja be a szemét a zongorista.
-
Az eszméletvesztésnél a legnagyobb informatioszállito, a látoidegek kapcsolodnak le (ezért világit a mentöorvos a szemedbe), ha ez és a hallás lekapcsolodik akkor a háttérben müködö informatiok kezdenek dominálni. Hangsulyozom, nem a természettörvények változnak meg hanem a figyelmünk terelödik más irányba. A hideget sem érezzük néha ha levagyunk kötve.
-
De ha már a látás tehetetlenségéröl, a 20 ms-rol beszélünk megemlitenék valami hozzá kapcsolodot. Sokáig nem értettem miért irtak az emberek korábban verseket. Voltak akik jambus-okban beszéltek. Ha napjainkban valaki igy kezdene beszélni a közlekedést ellenörzö rendörrel, vagy szolitana meg egy hivatalnokot akkor rögtön a bolondok házába csuknák vagy gunyolodás miatt megbüntetnék.
-
Miért van, hogy az imák mégis versikék? Azért mert az emberi agy 3 másodperces ütemben tárolja le az informatiokat. A versek, az imák ugy vannak felépitve, hogy 3 másodperces ütemben jol meglehet tanulni öket. Többszörösen összetett mondat nehéz minden bugyuta ember számára.
-
Már többször emlitettem, hogy az agy fourier-analyzist (FFT) csinál, változásokra reagálunk, a tartos légnyomás nem zavar csak a nyomás-változás, a zörej, a hang. A sötét és világos nem zavar csak a konturok... A frequentiaanalyzis ablakokkal dolgozik, az agy keresi az ablakon belüli harmonikus rezgéseket. A gondolatok letárolásánál az ablak 3 másodpercnyi.
-
Nem tréfábol mondtam, hogy igazán "rázos helyzetben" még a hivö emberek sem gondolnak egy Istenre, hanem azzal vannak elfoglalva, hogy kapaszkodjanak vagy elfussanak a veszély elöl. Egy ember (ahogy te nevezed: atheista) nem kezzd el filozofálgatni akkor amikor tettre van szükség.
-
Ha te a "fohászkodok" közé tartozol akkor probáld meg magadat elcsipni, mikor hivsz egy nemlétezö lényt segitségül? Ha tehetetlen vagy. Ha látod a veszélyt és nem látsz kiutat. Tehát ráérsz. Vársz.
-
Hol imádkoznak az emberek? Egy nagy vároteremben, a templomban. Amikor sok idelyük van. Ki imádkozik többet, egy apáca, pap vagy egy kétkezi munkás? Akinek több idelye van.
-
Az ember áll az autobahnon és csak akkor hivja a "sárga angyalt" ha nincs potkereke. Az istem mindig az a kerék ami hiányzik nekünk.
-
-
Nem a "természeti törvények" változnak meg a halál közelében hanem az állapotod. Az agy nem tudja gyorsan feldolgozni az ingereket, ez köztudott. Egy 11-est kifogni szerencse dolga, a kapus nem tud olyan gyorsan reagálni mind a labda röpül. A mozifilmet folyamatosnak látjuk holott álloképek sorozata, ami 20 ms-nál gyorsabban változik azt nem vesszük észre. Az ingerek elnyomhatják egymást, ezért csukja be a szemét a zongorista.
-
Az eszméletvesztésnél a legnagyobb informatioszállito, a látoidegek kapcsolodnak le (ezért világit a mentöorvos a szemedbe), ha ez és a hallás lekapcsolodik akkor a háttérben müködö informatiok kezdenek dominálni. Hangsulyozom, nem a természettörvények változnak meg hanem a figyelmünk terelödik más irányba. A hideget sem érezzük néha ha levagyunk kötve.
-
De ha már a látás tehetetlenségéröl, a 20 ms-rol beszélünk megemlitenék valami hozzá kapcsolodot. Sokáig nem értettem miért irtak az emberek korábban verseket. Voltak akik jambus-okban beszéltek. Ha napjainkban valaki igy kezdene beszélni a közlekedést ellenörzö rendörrel, vagy szolitana meg egy hivatalnokot akkor rögtön a bolondok házába csuknák vagy gunyolodás miatt megbüntetnék.
-
Miért van, hogy az imák mégis versikék? Azért mert az emberi agy 3 másodperces ütemben tárolja le az informatiokat. A versek, az imák ugy vannak felépitve, hogy 3 másodperces ütemben jol meglehet tanulni öket. Többszörösen összetett mondat nehéz minden bugyuta ember számára.
-
Már többször emlitettem, hogy az agy fourier-analyzist (FFT) csinál, változásokra reagálunk, a tartos légnyomás nem zavar csak a nyomás-változás, a zörej, a hang. A sötét és világos nem zavar csak a konturok... A frequentiaanalyzis ablakokkal dolgozik, az agy keresi az ablakon belüli harmonikus rezgéseket. A gondolatok letárolásánál az ablak 3 másodpercnyi.
Olyan sokszor elismerted már, hogy a tudomány nem tesz mást, mint igyekszik megérteni a természeti törvényeket, kétségtelenül igen sikeresen, de folyamatosan változik a tudásunk róla. Az amit tegnap tudományos törvényszerűségnek hittél, ma már érvénytelen vagy túlhaladott. Miért kezded mindig előről? Lásd be, hogy elavultak az ismereteid.
Ami az agyat illeti, az éppen hogy feldolgoz mindent olyannyira, hogy még ki is válogatja melyik információt enged eljutni a tudatodik, melyiket nem.
Ez kétségtelen, csak az változik meg, amit tudsz róla.
Nincs is ezzel semmi baj, természetes, hogy így van, csak az érthetetlen számomra, hogy sokan, akiknek hivatása az agy működésének ismerete, belátják, hogy létezik valami túl az agyon (tudat, lélek, a fizikai testen kívül működő mágneses mező) amely hihetetlen bonyolultsággal működik. Folynak ezzel kapcsolatos kutatások is elismert szakemberek által, te meg folyton hajtogatod, hogy tudsz mindent. Miért nem közlöd ezt a biztos tudást a kutatókkal? Ne szenvedjenek már szegények, ne pazaroljanak időt s energiát felesleges ismeretek megszerzésére.
-
Kedves Kyra_
-
A tegnap az a vallások születésekor volt. Amiröl te beszélsz az abbol az idöböl valo amikor még pénzt dugtak a halott szájába, ételeket tettek a sirba, ha lehetett egy lovat is, hogy ne kelljen gyalogolnia a szerencsétlennek a tulvilágon.
Te összetéveszted a kuruzslokat, a javasaszonyokat a neurologusokkal. Méghogy mágneses tér. Belelátunk az agyba mert mérni tudjuk a molekulák mágneses irányát, rezonantiáját. Ezt ugyan ugy megtudjuk mérni az agyon kivül is. A halott agya nem müködik "hihetetlen bonyolultsággal" ezért halott.
Testet tulélö lélekröl a Papok szoktak beszélni nem a természettudosok. Ezeket nem kell meggyözzem arrol, hogy egy alzheimer beteg állapota nem az örök élet felé mutat, hanem arra, hogy a hozzátartozok vegyék meg idöben a parcellát a temetöben. Senki sem olyan ütödött, hogy Ibiza helyett Koma-országba menne nyaralni. A "menyország kapuján át bekukucskálni az örök életbe". Mit hitegeted az embereket.
Nem vagy következetes, modern "ismeretekröl" beszélsz és egy 19. században felnevelkedett fizikust idézel. Max Planck 79 éves korában irta a "Vallás és természettudományok" cimü müvét amiben a "szigoru determinizmust" képviseli azt amit "mechanikus materializmus" néven elkellett vessünk a quantummechanika fényében.
-
Plank ugyan egész életében a determinizmust képviselte, elvetette a "vak-véletlent" de ugyanakkor elismerte, hogy ez nem az utolso szo. Es valoban a véletlen nélkül nem lenne quantumfizika, evolutioselmélet hanem determinisztikus materializmus, kitudnánk számolni mindent elöre és hátra, még egy istent is ha lenne, olyan embereket tudnánk csinálni amilyet egy diktatura maganak kiván.
-
A modern felfogás szerint uj rendszerek soha nem látott tulajdonságokat hozhatnak létre, az élet nem egy elöre lefektetett "sors" (karma) amiböl nincs szabadulás.
-
Ti mindig a matherializmust, az evolutiot csepülitek, gondolj már bele mi lenne ha a világ olyan lenne amint te leirod. Reménytelen determinista, kasztrendszer, rasszista, egy diktatura után siránkozo. Az isten nem más mind egy "joindulatunak vélt" menyei diktátor. Ha elfogadnánk csak ugy nyüzsögnének ujra azok akikkel "üzenget".
Azért nyomtam meg a "tetszik" gombot, mert néha nem állom meg hogy a humorodat értékeljem, de egyébként egy cseppet sem értek egyet veled. Max Planck mondata ma is érvényes, még akkor is, ha idős korában mondta. Szerinted talán nem?
Az "élet a halál után" kifejezést pedig értsd már meg, könyörgöm! Nem arról van szó, hogy a halál beállta után, vagy mint Anom esetében egy kitartó meditáció után a test felemelkedik az égbe és ott körülnéz, majd talál valami jó kis Paradicsomot, ahol az iszlám terroristáknak beígért szűz lányok fogják dédelgetni. Az, ami hitem szerint a halál után következik, egy másfajta létezés, amit majd akkor fogunk megtapasztalni, amikor eljön az idő.
Sok száz tapasztalatot magam is olvastam, meghallgattam és ezek között több olyan is van, amelyet az mondott el nekem, akivel megtörtént. Nem fárasztalak velük, mert valószínűleg úgyis hiába tenném.
Ami meg az evolúciót illeti, van bizonyíték arra, hogy az emberiség evolúciójába többször is beavatkoztak, de darwinistákat és a mainstream tudományos életet egy cseppet sem érdekli a valóság. A nekik nem tetsző eredményt nyújtó bizonyítékok felett simán elnéznek és te is így vagy ezzel.
Az "élet a halál után" kifejezést pedig értsd már meg, könyörgöm! Nem arról van szó, hogy a halál beállta után, vagy mint Anom esetében egy kitartó meditáció után a test felemelkedik az égbe és ott körülnéz, majd talál valami jó kis Paradicsomot, ahol az iszlám terroristáknak beígért szűz lányok fogják dédelgetni. Az, ami hitem szerint a halál után következik, egy másfajta létezés, amit majd akkor fogunk megtapasztalni, amikor eljön az idő.
Sok száz tapasztalatot magam is olvastam, meghallgattam és ezek között több olyan is van, amelyet az mondott el nekem, akivel megtörtént. Nem fárasztalak velük, mert valószínűleg úgyis hiába tenném.
Ami meg az evolúciót illeti, van bizonyíték arra, hogy az emberiség evolúciójába többször is beavatkoztak, de darwinistákat és a mainstream tudományos életet egy cseppet sem érdekli a valóság. A nekik nem tetsző eredményt nyújtó bizonyítékok felett simán elnéznek és te is így vagy ezzel.
Kedves Ernő!
Tudom, hogy vannak determinisztikus vallások, de a bibliai hit nem az. Az emberi test jövőbeni állapota sokkal determinisztikusabb a fogantatás pillanatában, mint a sorsa. Pedig a fogantatás megtörténtekor még csak két sejt találkozott, épphogy elindult az osztódás, azaz elkezdett a rendszer bootolni. Azok a hatások amelyek a gyermeket érik az anyaméhben illetve a születés után, egészen a felnőtté válásig mind-mind befolyást gyakorolnak a végeredményre. Sőt, az illető életmódja is befolyást gyakorol a test későbbi állapotára.
Az emberi sors ennél jóval képlékenyebb, és bonyolultabb. A vallásos ember gondolja azt, hogy a sorsa kizárólag rajta kívül álló szellemi tényezőktől függ, a materialista ember pedig azt, hogy fizikai és társadalmi tényezőktől, valamint a saját döntéseitől. A Biblia által feltárt kép ennél jóval árnyaltabb. Az, ami determinisztikus az az, hogy aki megszületett, miután leélte a földi életét, az továbbra is létezik, méghozzá test nélkül, egészen a feltámadásig. Akkor minden ember visszakapja a testét, méghozzá örökkévaló testként kapja vissza, azután a végítéletnek megfelelő végleges helyre kerül az örökkévaló testében. Ezek mind determinisztikusak. Nem determinisztikus azonban az, hogy az ún. utolsó ítélet mit fog kimondani, ez most dől el, itt a földi életünk során. Nem létezik olyan, hogy sors könyve. Nincs minden előre megírva. Mi nem egy regény szereplői vagyunk, akiknek egy felsőbbrendű író határozta el az életpályáját miután nekifogott a regényének, de legkésőbb akkor, amikor kitalálta a mi karakterünket. Vannak determinisztikusnak tűnő dolgok, amelyek nem abban az értelemben azok, mint például a karma elmélete. Ezeket egyszerűen tényeknek lehet nevezni, szellemi-erkölcsi háttérnek. Az ember sorsát bizonyos mértékig meghatározza, hogy hová született. Ez azonban nem egy előre lefektetett sínpárhoz hasonló, vagy ha mégis, azt nem a Mindenható Isten fektette le, hanem az ember ősei, és ez nagyon sok esetben eredményez már-már determinisztikusnak tűnő kötöttségeket.
Ezt úgy tudnám érzékeltetni, hogy egyáltalán nem szükségszerű, hogy nekem, aki Magyarország középső fertályán lakom, leharapja a lábamat egy cápa, szemben például egy gyöngyhalásszal. Ha volna pénzem - ahogy nincs -, dönthetnék úgy, hogy elmegyek a Karib-tengerre és búvárkodom. Ebben az esetben azonban exponenciálisan megnőne az esélye annak, hogy egy cápa leharapja a lábamat. Ha azonban ez be is következne, az determinizálná a hátralévő életemet. Erre azonban egy gyöngyhalásznak sokkal nagyobb az esélye a születése pillanatában, mint amennyi nekem volt. Ha azonban korábban úgy döntöttem, hogy nem elégszem meg azzal, hogy elverem a pénzemet a karibi térségben, hanem odaköltözöm, akkor ha az én lábamat nem is harapja le a cápa, de a gyerekeimnek és az ő gyerekeiknek az esélye sokkal, de sokkal nagyobb erre, mint amekkora nekem volt, mielőtt odaköltöztem volna. De ők is dönthetnek úgy, hogy elköltöznek onnan például Magyarországra, ahol nem élnek cápák, de ez nem biztos, hogy ugyanolyan könnyen fog nekik menni, mint ahogy nekem ment az elköltözés. Ehhez hasonlóan működik, amit fentebb szellemi-erkölcsi háttérnek neveztem.
A Biblia szerint a természetfeletti valóságban két egymással kibékíthetetlen fél küzd az emberek sorsáért. Az egyik azért, hogy megmentse, a másik azért, hogy elveszítse. De ezek egyike sem tud az ember nélkül tenni az ember mellett, vagy az ember ellen, mert nem ők döntik el, hogy az adott ember kihez tartozik, hanem az ember, bár alapesetben valóban a Sátán kezében van a tulajdoni lap, azt azonban nem tarthatja meg, ha az ember máshogy dönt. Ezért mondtam már többször, hogy a csata kimenetelét nem az határozza meg, hogy melyikük erősebb, hanem az, hogy az ember melyik mellett áll. Az fog győzni az ember életében, amelyiknek az ember megengedi. A szellemvilágban egyértelmű, hogy Isten erősebb, mint a Sátán. De az én személyes életemben az lesz az erősebb, amelyiknek engedek. Sajnos sok ember szőröstől-bőröstől átadja magát a gonosznak, ezért olyan a világ állapota, mint amilyen. Amikor egy ember enged a gonosznak, a világ annyival gonoszabb lesz. Amikor valaki enged Istennek, annyival jobb lesz. De mielőtt te vagy bárki más elővenné a középkori dolgokat, megjegyzem, hogy azok a bizonyos máglyák nem Isten, hanem a Sátán akaratából lettek meggyújtva, ahogy azok az emberek, akik meggyújtották nem Istent, hanem a Sátánt képviselték, még akkor is, ha ezt Isten nevében tették. Ez is csak a Bibliát igazolja, mert ez is előre meg volt prófétálva Jézus által, vagyis, hogy lesz idő, amikor azok, akik zsidókat, keresztényeket, vagy bárki mást gyilkolnak, azt hiszik, hogy ez által Istent tisztelik és képviselik, mindezt pedig Krisztus nevében teszik.
Egy kollektív tudatban való létezés (vagyis egymás érzéseit és gondolatait jóval magasabb szinten érzékeljük) igen messze áll a diktatúrától. Persze ki milyen vallás által leírt Istenről beszél. Itt úgy vettem észre ezt az Istenképet amit leírsz nem igen sokan hiszik.
A csepülés kijár az elavult ismereteknek, amik már nem állják meg a helyüket.
Talán tudtad, hogy Darwin az egyedfejlődési elméletét nem teljesen tartotta korrektnek, ezért még dolgozni akart rajta mivel igen csak voltak hiányzó darabok a kirakósban, csak már sajnos nem volt rá ideje életében tovább kutatni. Érdekes, hogy mégis egy félkész (és nem azt mondom hogy teljesen badarság) elméletet úgy elfogadunk, mint egy tényt. A hiányzó darabok mai napig megvannak ebben az ELMÉLETBEN, amik igen csak jelentős hiányosságok ahhoz, hogy ez mindent megmagyarázzon, az eredetekkel kapcsolatosan.
Materalizmusal szintén hasonló a probléma, hogy nagyon sok mindenre nem adja meg a választ. Hiszen a szerint az anyagból amit érzékelni tudunk és ismerünk (mérni tudjuk) mindenre választ lehet adni. Bármilyen bizarr, különös jelenség is az. Sajnos a valóságban mégsem tudunk nagyon sok dolgot még megfejteni, mi miért történik.
Ez a fajta mi már mindent tudunk a világról kép "modern" megfelelője filozófiája. Ami nem csak a mi korunkban volt jellemző az emberiségre. Egy új vallás, ami már az előtt mindent megmagyaráz mielőtt, bizonyítéka lenne rá. Ez az amit hitnek nevezünk.
A történelmi kutatásokban talán a leginkább elnyomóbb hatású egyébként ha megfigyelitek, mivel ott hatalmas ellentmondások is vannak a tények és az elméletek között. Persze nehéz szakma nem mondom, hogy könnyű belátni a múltba. De mikor felfedeznek valamit és nem tudják megmagyarázni az addigi ismereteik fényében egy kézlegyintéssel tovább lépnek és nem foglalkoznak vele. Például 1000 tonna feletti súlyú monolitok, obeliszkek készítési módja, amikor elvileg az emberek még csak kő, fa és elszórva rézből készült eszközöket használtak csak. Vagy víz alatti (japán illetve Kuba partjaitól nem messze) megtalált gigantikus méretű piramisok eredete, kora.....és hasonló finomságok. Ezek tények és materiálisak (ennél materiálisabb nem is lehetne hiszen hatalmas anyagi monstrumokról van szó), akkor hol vannak a magyarázatok és a következtetések ilyenkor?
De egy olyan egyszerű kérdéstől is probléma tud lenni, hogy honnan származik a gondolat? Hiszen ezt is mérni kéne tudni, mivel tudjuk hogy van. De agy melyik részében alakul ki, honnan indul, merre megy, milyen módon?
Hiszen ha minden anyagi, akkor a gondolatainknak is annak kellene lennie. Ezt mondja ki a materializmus. De akkor hol a bizonyíték erre?
Nekem (többek között) ezekkel a filozófiákkal, elméletekkel azért van csak problémám, mert igaz sok mindenre választ adnak, de mégsem tudnak alapvető számomra nagyon lényeges dolgokat megmagyarázni. Nem beszélve arról , hogy amit saját magam tapasztaltam, sok esetben ellentmond ezeknek az elképzeléseknek ebben a formában.
A materializmus helyett miért nem beszélünk inkább az energiaelvűségről? Az evolúciót pedig kiegészíteném a tudatosan (bizonyos tettek mellékhatásai) vagy nem tudatosan de irányított fejlődéssel, hiszen már mi magunk is megtesszük napjainkban azt, génmódosításokkal, klónozásokkal, kihalt fajok feltámasztásával.... (és láthatóan történt már ilyen régebben is)! Mai napig nem találták meg még a maradványait sem a modern ember őseinek. Ha már egyszer volt olyan életképtelen, hogy kihalt ugye...csak úgy, mikor mondjuk egy maki meg elég ügyes volt hogy fent maradjon.
Utoljára módosítva:
Hasonló témák
