Lemaradtam volna valamiről? Akkor Jahve és Elohim két különböző isteni személyiség? (menjek át ezzel a kérdéssel az "istenes" topikba?)
Élet a halál után
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Lemaradtam volna valamiről? Akkor Jahve és Elohim két különböző isteni személyiség? (menjek át ezzel a kérdéssel az "istenes" topikba?)
Nem bonyolódok vallási problémákba, csak az „élet a halál után” -ra szorítkoznék, avagy az örök életre. Van róla egy-két egyéni elméletem, alkalomadtán felteszem blogbejegyzésként, vagy szatíraként, mert két-három mondatban nem lehet elmagyarázni.
A drogkereskedelem, pornográfia, stb., természetesen biznisz, ez nem titok, ám az titok, hogy a vallások biznisszé degradálódtak, a hit meg lassacskán eltünedezett. Egyszer már volt ezért reformáció, és nem ártana szerintem, hogy még legyen, eltüntetve a sok vallást, meg vallásocskát, egyedül a hitet hagyva meg az emberiségnek. Üdv. István
Kedves Kyra!
Itt tetted fel a kérdést, itt válaszolok, amúgy sem jártam még az ún "Istenes" topikban, úgyhogy feltehetőleg ott hiába kérdeznéd. A Jahve Elohim a keresztény berkekben Szentháromságnak nevezett Istenség neve. Szentháromság néven nincs a Bibliában, de egyébként mind az Ószövetség, mind az Újszövetség megegyezik abban, hogy isteni személy több van, az Újszövetség meg is mondja, hogy három. Az Ószövetség nem mondja ki, hogy három, de akárhogy erőltetem az emlékezetemet, nem emlékszem háromnál többre ott sem. A Jahve Örökkévalót jelent, az Eloah és az Él szavakat Istennek szoktuk fordítani, de a jelentése Hatalmas, Hős - emlékeim szerint, de most ennek nem nézek utána. A Jahve Elohim nevet értelmezhetjük akár Örök Hatalmúnak is. Az Ószövetségben van szó más istenekről is - él - de azokról nem mondja azt, hogy örökkévalóak, örök hatalmúak. A Sátánt is istennek nevezi a Biblia. Ennek a világkorszaknak az istene. Ebben azonban benne van az időlegesség. Nem számít, mekkora befolyásra tesz szert a Földön, az ideje mindenképpen lejár, ergo, nem örök hatalmú, ahogyan Jahve Elohim az. A Szentháromságon belül mindegyik isteni személyre illik a Jahve Eloah, egyes számban azonban viszonylag ritkán használja a Biblia. Ennél bővebben itt olvashatsz erről: http://igemorzsa.hu/bibliakor-jegyzet/vegy_bibliak_tem/03-a-biblia-istene.html
Nem száz, de kilencven százalékban egyetértek az itt írtakkal.
Egyáltalán nem várok belebonyolódást, de meglehetősen határozott ellenvéleményed van bármiféle alátámasztási kísérlet nélkül. Így azonban csak egy vélemény a sok közül, ráadásul nagyon hasonlít sok más véleményre, amit hasonlóképpen nem támasztott alá senki. Innen ahol ülök, teljesen úgy néz ki, hogy a hasonló vélemények egymást éltetik, és osztódással szaporodnak. Csak nincsenek mögöttük tények.
Ebben tökéletesen igazad van. De ez a mérhetetlen szeretet csak arra volt elég, hogy megszerezze minden ember számára a jogot az élet fájához, arra már nem, hogy letuszkolja a torkán a gyümölcsét.
Dehogynem. A Biblia szerint Izrael Isten szeme fénye. Mindemellett az Egyház is az, annak pedig minden egyes nemzet fia a részese lehet. Ezt akár úgyis értelmezheted, hogy Isten kiterjesztette ugyanazt a szeretetet és védelmet, amit korábban csak Izrael kapott meg, és jelenleg az Egyház fölött van Isten keze. Ez már csaknem kétezer éve folyamatosan fennáll. Ráadásul Izrael ebben az időszakban végig a fenyített kategóriában volt, csak az elmúlt évszázadban kezdett kikecmeregni, úgyhogy ne irigyeld a zsidóktól a helyzetüket. Annyit még hozzátennék, hogy az Egyház egyáltalán nem Izrael melletti másodhegedűs, sokkal inkább egy Izraellel párhuzamosan létező privilegizált közösség. Ennek egyetlen nemzet sem a tagja, még a zsidók sem. De bárki akar csatlakozni, megteheti, ha betölti a feltételeket, amik egyáltalán nem nehezek. Aki nem akar, nem csatlakozik.
Mivel a topik elnevezése az: Élet a halál után, így kicsit "faramuci" az egész, mivel ami bennünk az élő, tehát maga az ami a testet működteti nem hal meg. Csak a testet adjuk vissza "újra felhasználásra", mivel tudjuk az anyag nem vész el csak átalakul. Ha annyi hitetek lenne mint a mustármagnak,.......... már a topikra sem lenne szükség, 
de mivel esendőek vagyunk, így mindig szükségünk van folyamatos megerősítésre. Hitre, és imákra, pedig csak ennyi kéne: Hálát adunk neked mindenért, és legyen meg a Te akaratod. Ami ezen felül van az már nem a mi dolgunk, itt a batyum kedves Jézus mesterem Te vidd tovább. Gloria in Excelsis Deo! 
Hálaadáshoz, imákhoz pedig:
„… Ezen tapasztalatok során elfelejtettem, hogy van testem; akár élt volna akár nem teljesen irreleváns volt, merthogy a létezés öröme mindent elsöprő volt. Van az a hajlandóság, hogy Isten szolgálói legyünk, hogy megfeledkezzünk a személyes énről, és helyette megengedjük, hogy a tudatunkat és energiánkat angyali erők használják. Minden a Mi Végtelen Énünk. Kapcsolatban áll az angyali birodalmakkal. Mikor sajátunk ez az angyali állapot, és az, hogy – személy szerint – képesek vagyunk csatlakozni hozzá és igent mondani rá, megengedni azt, hogy átadjuk magunkat ennek az energiának; meghaljunk és haldokoljunk, így láthatjuk, nincs olyan dolog, mint a halál és haldoklás.
Ezért beszéltünk a test elengedéséről és arról, hogy búcsút mondjunk neki, merthogy az élet az élethez megy; az élet sosem áll meg. Mikor elhagyja a testet akkor azt alig vesszük észre, mert annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy másokkal legyünk, alig vesszük észre, hogy a fizikai test többé már nem is létezik.
Az élményeket, amik túl vannak a fizikai test tapasztalásán, nagyon nehéz leírni, így készítsük fel magunkat a rendkívüli szépség és béke tapasztalására.”
David R. Hawkins
de mivel esendőek vagyunk, így mindig szükségünk van folyamatos megerősítésre. Hitre, és imákra, pedig csak ennyi kéne: Hálát adunk neked mindenért, és legyen meg a Te akaratod. Ami ezen felül van az már nem a mi dolgunk, itt a batyum kedves Jézus mesterem Te vidd tovább. Gloria in Excelsis Deo! Hálaadáshoz, imákhoz pedig:
„… Ezen tapasztalatok során elfelejtettem, hogy van testem; akár élt volna akár nem teljesen irreleváns volt, merthogy a létezés öröme mindent elsöprő volt. Van az a hajlandóság, hogy Isten szolgálói legyünk, hogy megfeledkezzünk a személyes énről, és helyette megengedjük, hogy a tudatunkat és energiánkat angyali erők használják. Minden a Mi Végtelen Énünk. Kapcsolatban áll az angyali birodalmakkal. Mikor sajátunk ez az angyali állapot, és az, hogy – személy szerint – képesek vagyunk csatlakozni hozzá és igent mondani rá, megengedni azt, hogy átadjuk magunkat ennek az energiának; meghaljunk és haldokoljunk, így láthatjuk, nincs olyan dolog, mint a halál és haldoklás.
Ezért beszéltünk a test elengedéséről és arról, hogy búcsút mondjunk neki, merthogy az élet az élethez megy; az élet sosem áll meg. Mikor elhagyja a testet akkor azt alig vesszük észre, mert annyira el vagyunk foglalva azzal, hogy másokkal legyünk, alig vesszük észre, hogy a fizikai test többé már nem is létezik.
Az élményeket, amik túl vannak a fizikai test tapasztalásán, nagyon nehéz leírni, így készítsük fel magunkat a rendkívüli szépség és béke tapasztalására.”
David R. Hawkins
Szerintem az tény, hogy a Bibliában nincs szó vallásról. Az is tény, hogy a vallások nem sok jót hoztak az emberiségnek, ha csak a keresztes hadjáratokat, az inkvizíciót, a ma is parázsló vallásháborúkat nem tekintjük annak, hogy csak egy pár ismertebbet említsek. Az óriási vagyonok, nem Isten kegyelméből, vagy a hit által gyűltek, hanem a hiszékeny emberek zsebéből, akik azt remélték, remélik, hogy pénzzel megvehetik a bűnbocsánatot és az örök életet. Emiatt volt a reformáció, ez is tény. Minden vallás, vallásocska, szekta és szektácska hiszékenységre és nem hitre alapoz. Ezt mind tényekkel alá tudom támasztani, csak nem itt, mert meg találok sérteni egyeseket, ezért mondtam, hogy nem bonyolódok vallási problémákba. Mindenki a halál utáni bizonytalan örök élettel kecsegtet, ahelyett, hogy az e világi, de ugyancsak bizonytalan életbe próbálna vinni egy kis bizonyosságot. Igaz vannak kevesen, akik megpróbálják, de ezeknek nincs vagyonuk, így nem tudnak reklámot szórni szerte a nagyvilágban, ezért kevesen ismerik őket, mert nem osztódással szaporodnak.
Egyébként feltettem egy szatírát, az örök élettel kapcsolatosan, hadd lássuk felismered-e az osztódással szaporodott véleményt benne?
Utoljára módosítva:
Nem emlékszünk arra, hogy lett volna olyan részünk, mely ne a testükkel lenne kapcsolatban. Nem tudunk róla, hogy lenne az életünknek olyan szakasza, melyben egy test nélküli én szerepet játszana. Leszámítva az ilyen -- egyébként rendkívül érdekes -- beszélgetéseket nem játszik szerepet az életünkben valami hiány, mely azzal lenne kapcsolatos, hogy lenne testen kívüli énünk. A munkánban, a hétköznapjainkban, a magánletünkben nincs ennek szerepe. Tehát miért is olyan fontos ebben az életben, hogy van-e a halál után olyan tudati részünk, mely túlél? A hinduizmus szerint az egyetlen élet csak egy megtévesztő élmény, a buddhizmus szerint viszont az életek sokasága is csak illúzió, melyt a tudat teremt magának.
A keresztények szerint mostani életbeli döntésünk: igen vagy nem meghatározza, hogy örökké fogunk élni -- halálunk után, testben -- vagy örökre meghalunk. De már a keresztények egy része, az univerzalisták is tudják, Isten jóságával nem összeférhető az örök halál és ezért végül mindenki feltámad (minden nyelv megvallja hogy Ő az úr -- ha már nem vallotta meg a jelen életben). Ezellen persze ágállnak azok, akik azt hiszik, hogy az evilági szenvedéseik, megtérülnek majd a túlvilágon. De tényleg a túlvilággal kéne foglalkozni és az erre vonatkozó döntés olyan lényeges lenne a sorsunkat illetően? Ennek semmi értelme.
A praktikus, humánus döntés: itt a Földön éljünk ép, egész életet, mert a "túl" nem számíthat.
A materialista döntés: itt a Földön éljünk ép, egész életet, mert nincs azon túl semmi.
Az idealista döntés: igazodjuk a "nem ismert tartomány" szabályaihoz (melyből még nem tért meg utazó), mert csak az számít valójában, hogy mi lesz túlnan.
Melyiket választod?
A keresztények szerint mostani életbeli döntésünk: igen vagy nem meghatározza, hogy örökké fogunk élni -- halálunk után, testben -- vagy örökre meghalunk. De már a keresztények egy része, az univerzalisták is tudják, Isten jóságával nem összeférhető az örök halál és ezért végül mindenki feltámad (minden nyelv megvallja hogy Ő az úr -- ha már nem vallotta meg a jelen életben). Ezellen persze ágállnak azok, akik azt hiszik, hogy az evilági szenvedéseik, megtérülnek majd a túlvilágon. De tényleg a túlvilággal kéne foglalkozni és az erre vonatkozó döntés olyan lényeges lenne a sorsunkat illetően? Ennek semmi értelme.
A praktikus, humánus döntés: itt a Földön éljünk ép, egész életet, mert a "túl" nem számíthat.
A materialista döntés: itt a Földön éljünk ép, egész életet, mert nincs azon túl semmi.
Az idealista döntés: igazodjuk a "nem ismert tartomány" szabályaihoz (melyből még nem tért meg utazó), mert csak az számít valójában, hogy mi lesz túlnan.
Melyiket választod?
Tény az, hogy van szó a Bibliában vallásról, a kérdés az, hogy ez mit jelent és mit nem. Mi volna az, ami sok jót hozott az emberiségnek? A vallástalanság? Drogkereskedelem, emberkereskedelem, szervkereskedelem, prostitúció, pornográfia, LMBTSzPKN, vagy akár a nácizmus, a darwinizmus, a kommunizmus, vagy éppen az abortusz? Mi a különbség abban, ha valaki a vallására hivatkozva, vagy anélkül tör hatalomra? A marxizmus, vagy a nácizmus ugyanolyan mértékben fanatizálni tudta az embereket, mint bármelyik vallás. De ha még adnak pár évet az LMBTSzPKN szabad terjeszkedésére, akkor előbb-utóbb az is hatalmas embertömegeket fog fanatizálni, már most sem ipari tanuló, mindezt vallás nélkül.
Ha jól emlékszem az általad felemlített inkizíció éppen a középkori ébredési mozgalmak elfojtására lett létrehozva, amilyen a reformáció is volt, valamint a zsidók kiírtására. A keresztes hadjáratok pedig túl a vallásos zagyvalékon a középkorban erősődő Iszlám Jihad ellensúlyozására lett indítva eredendően. A török terjeszkedés is a Jihad része volt.
Szerintem azoknak a bizonyos óriási vagyonoknak a nagyobbik részét nem az emberek hiszékenységéből gyüjtötték össze, hanem elvették tőlük. A pénzért vásárolt bűnbocsánatnak nincs több köze a Bibliához, mint az egész Római Egyháznak.
A Biblia szerint a hit egy olyan meggyőződés, ami a nem látott dolgokra irányul. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a hit egyfajta látás, a láthatatlan látása. Nem abszolút láthatatlanságról beszélek, hanem arról, hogy az emberi szem nem látja, de attól még létezik. A Biblia tanítása szerint a hit nem önmagában érték, hanem akkor érték, ha az valóban a láthatatlan látása, nem pedig elképzelése. A személyes hit semmiféle befolyással nem bír a láthatatlan világ tényeire, azok függetlenek attól. Az enyémtől ugyanolyan mértékben függetlenek, mint bárki másétól. Ezek a tények szellemi tények, amelyek már réges-régen a mi születésünk előtt fennálltak, az, hogy én mit gondolok róluk, teljes mértékben lényegtelen a létezésük szempontjából. A Biblia tárja fel ezeket a szellemi tényeket, a bibliai hit pedig elfogadja ezeket a tényeket. Amikor azonban már elhittük ezeket a tényeket, akkor ha betartjuk a játékszabályokat, akkor már befolyást gyakorolhatunk a szellemi valóság tényeire, azaz megváltoztathatjuk. A láthatók pedig a láthatatlanokból állnak elő, vagyis a szellemi tények megváltoztatásával befolyást gyakorolhatunk a láthatókra is. Ha betartjuk a szabályokat, különben nem. Még valami, amit hajlamosak félreérteni: a bibliai hit nem létrehozza a valóságot, hanem a már a Mennyben réges-régen meglévő valóságot hozza be a látható világba. Amikor a mennyei valóság bejön a láthatóba, akkor kézzelfogható bizonyítékká, egyházi zsargonnal élve bizonysággá válik. Mondjuk, amikor egy kancsal tekintet kiegyenesedik, vagy valakinek kinő az ujja vége, vagy a foga, vagy feláll a tolószékből, vagy eltűnik a rákos daganata, vagy veseköve, epeköve, érelzáródást okozó vérröge. Ezért mondja a Biblia, hogy hit által szereztek jó bizonyságot a régiek. A hit a nem láthatókra irányul, de a jó bizonyság már nagyon is látható, legalábbis empirikusan tapasztalható.
Olvastam az általad feltett írást, de nem sok eredeti gondolatot láttam benne, legfeljebb a csomagolásában. Azaz igen, felismerem benne azokat a nézeteket, amelyekről azt mondtam, hogy egymást éltetik és osztódással szaporodnak.
Bocs, de csak a Wikipédiáig merültem most bele. Mit is jelent pontosan a sztereotípia:
A sztereotípiák olyan személyiség sémák, amelyek a gyors és hatékony adatfeldolgozást segítik elő. A köztudatban a sztereotípia fogalma negatív csengésű - sokszor tévesen azonosítják az előítélettel -, de agyunk számára nélkülözhetetlen információ osztályozó folyamat része. Az így meghatározott és elraktározott adatok azonban az egyénre kivetítve pontatlanok és ezért félrevezetőek lehetnek, viszont a sémák használata nélkül sokkal kevesebb információt tudnánk feldolgozni.
A fentiekkel egyetértek, ha a mindennapi életről van szó. Ha azonban Istenről, Bibliáról vagy az Egyházról van szó, akkor nem. Sok más esetben sem, de ez most nem téma. A fentiekben személyiség sémának nevezett attitűd nem alkalmas arra, hogy kitöltse a Biblia-ismeret hiányosságait. Arra azonban nagyon is alkalmas, hogy elkendőzze azokat. Alkalmas mindaddig, amíg egymás között vannak azok az emberek, akiknek csak véleményük van a Bibliáról, de ismeretük nincs róla, vagy legfeljebb csak erősen hézagosan, mondhatni - szelektíven.
Az egyik legkorábbi feltevés Jézus feltámadásával kapcsolatban, hogy a tanítványai lopták el a testét. Ez benne van az Evangéliumban is, hogy a főpapok lefizették az őröket, hogy mondják ezt. Volt egy film is még a nyolcvanas években, ha jól emlékszem, Nyomozás Krisztus holtteste után címmel, persze a nyomozás eredménytelen volt, ami egy hollywoodi filmnél éppenséggel mellékes. Az, hogy egyesek állítása szerint Jézus elköltözött Izraelből és a világ bármelyik másik részén telepedett le, engem az Elvis legendára emlékeztet, ahogy fentebb már írtam erről. A magam részéről nem tudom komolyan venni. Jézus él, lehet vele találkozni, kommunikálni, és minden jel szerint jól van. Mit érdekel engem, hogy milyen híreket röppent fel a sajtó Róla?
Én már ettem somlói galuskát és meglehetősen megkedveltem. Miféle befolyást gyakorolhatna rám valakinek az az állítása, hogy a somlói galuska merő kitaláció, de még ha létezne is, nem volna sokkal különb, mint a lócitrommal ízesített tea? Semmilyet. Továbbra is szívesen ennék somlói galuskát, de közben nem szívesen gondolnék a lócitromra. Mondhatná valaki, hogy igen ám, csakhogy a somlói galuska létéről könnyen meg is lehet győződni. Ez igaz, ha az az ember, akinek a somlói galuskáról beszélek egy légtérben tartózkodik a somlóival, ezért érzékelni tudja az illatát, látja a piskóta darabkákról lefolyó öntetet, a tejszínhabot. Persze, mondhatná valaki megint, nem kell hogy lássa, elég, ha fényképen, vagy a tévében megnézi, vagy olvas róla. De mi van akkor, ha emberünk eleve úgy áll hozzá, hogy be akarjuk palizni. A fényképre mondhatja, hogy a Photoshoppal retusáltam át a lócitromot piskótává és az öntet, meg a hab sem igazi. A mai 3D-s programokkal pedig olyan animációt készíthetek, amilyet csak akarok. Ebben az esetben mégiscsak úgy lehetne meggyőzni a somlói galuska igazi valójáról, ha belevernénk az orrát. Ezt azonban nem lehet megtenni Jézus Krisztussal kapcsolatban, mert megvannak a közeledés jogszerű lépései. Ha ezeket mellőzzük, akkor nem lehet Vele találkozni, ha betartjuk akkor igen. Sok ember találkozott Jézussal és az ő hitüket bizonyosan nem borítaná fel egy olyan hír, hogy itt és itt megtaláltuk Jézus Krisztus sírját. Az a Jézus, nem az, amelyikkel találkoztam. Aki azonban nem találkozott Jézussal, hanem csak felvett magára valami vallást, az biztos elbizonytalanodna.
Egyébként az unitárius vallás tudtommal Szervét Mihályra vezethető vissza, noha Dávid Ferenc a kortársa volt. Szervét Mihály antitrinitarista volt, azaz tagadta a Szentháromságot, amit a Biblia egyértelműen tanít, noha ezen a néven sehol nem nevezi. Ha már itt tartunk, az unitárius vallás bibliai szempontból eretnekségnek minősíthető, méghozzá a római katolicizmusnál is nagyobb eretnekségnek, pedig az sem éppen kismiska, a Mária-kultusszal, a szentek és angyalok tiszteletével, az ostyaimádással, a szobrok és képek előtti hajbókolással, de ha már említetted az inkvizícióval, az ellenreformációval, a rekatolizációval, stb. Annyi mindenképpen az unitáriusok javára írható, hogy ismereteim szerint nem követtek el népirtásokat.
Tévedés, hogy a halál utáni élet egy test nélküli lebegés lenne, ahol nincsenek ún. gyönyörök. Szex nincsen. De ahogyan egy kisgyerek nem igazán érti, hogy hogyan is lehet élni plüssmackó, matchbox és mesekönyv nélkül, hasonlóképpen nem tudjuk elképzelni most, hogy hogyan lehet az élet szép szexualitás nélkül. Ennek ellenére azt állítja a Biblia, hogy a Mennyben senkinek sem lesz hiányérzete. Ha ezt lefordítom, akkor ez azt jelenti, hogy aki oda fog kerülni, soha nem fog nosztalgiával gondolni a szexualitásra, amit mi most nem is tudunk elképzelni. A másik tévedés az, hogy test nélkül nem élhető át gyönyör, öröm és megelégedettség. Még a tudomány álláspontja szerint sem a tagjainkban keletkeznek ezek, ahogyan a kín, a bánat és a sóvárgás sem. Azaz még a test nélküli állapot sem jelentené azt, amiről írtál. A Biblia szerint azonban az örök élet nem test nélküli élet. Mit gondolsz, mit jelent a temetők kapujában az a felirat, hogy feltámadunk? Azt jelenti, hogy azok, akik valaha is a Földön éltek, vissza fogják kapni a testüket - ugyanazt, amiben valaha éltek - megállnak a Fehér Trón előtt, és az ítéletnek megfelelő helyre mennek, és ott töltik az örökkévaló létezést, mégpedig testben. Ez a Biblia, nem pedig egy vallás tanítása.
Csak röviden:
Az az időtöredék amit itt leélsz a föld nevű bolygón, az csupán az életed igen kicsi -bár igen lényeges, és meghatározó része lehet-. Ha valaki még nem érett erre nem kell ezzel ilyen behatóan foglalkoznia. Viszont ha egyszer rákapsz az ízére akkor nincs megállás. Az Úr nem várhat.
Ahogy nyílik az értelmed úgy nyilvánul meg előtted egy "másik világ". Mindenkiben ott a késztetés, a mag a legbelül. Időbe telik még ez kifejlődik. Mindenki arra teremtetett hogy célba érjen, nincs vesztes, max. időben tovább tart az útja.A praktikus, a materialista , az idealista mind "átéli" a halálát, ez a része nem kívánság műsor, vagy hit kérdése. Aki azt hiszi hogy nem várja "semmi" az ezt megfogja tapasztalni, viszont amint eljön az ideje őt is "felébresztik" és folytatja az útját. Vagy éppen sok időt "bolyonghat" ezután tanácstalanul, a saját idejét "fecsérelve". Mindenkit segítenek a felsőbb rendű lények a hasznos tanácsaikkal. Nem muszáj rájuk hallgatni, de viszont üdvös.
Tehát azt kérdezed van-e értelme a "túlvilággal" az elmúlással foglalkozni? Mivel ahhoz hogy elérj egy adott fejlettségi szintet, kell a sok tapasztalás, ez sok földi életbe "kerül". Ha viszont már elérted a kellő szintet tovább léphetsz. Itt jön be még a szabad akaratod, tehát választhatsz hogy jössz-e még ide sarat dagasztani, vagy lépsz /léphetsz/ egy másik szintre. Ezt viszont csak a halálod pillanatában teheted meg,-itt történik meg az energiák áttranszponálása, ezért van szükség a mi szintünkön a "halálra"- így leválik az amire már nincs szükségünk /pl.a különböző testeink/. Ami ahhoz kell hogy az itt megélt életünket feldolgozzuk az velünk marad, egy adott ideig, aztán már erre sincs szükségünk. Amennyiben tudatos vagy az adott pillanatban. Nem uralnak kételyek, és félelmek -és rendelkezel a kellő tudat szinttel- term. a szellemedről beszélek /ami tartalmazza már jó pár élet tapasztalatát/. lehetőséged adódik egy igen rövidke ideig a "szabadulásra" a szamszárából /létforgatagból/.
A leszületés, körforgás szemléletes példája pl:
"Amennyiben tudatos vagy az adott pillanatban. Nem uralnak kételyek, és félelmek -és rendelkezel a kellő tudat szinttel- term. a szellemedről beszélek /ami tartalmazza már jó pár élet tapasztalatát/. lehetőséged adódik egy igen rövidke ideig a "szabadulásra" a szamszárából /létforgatagból/."
Amire célozgattam itt egy kis "útmutató" hozzá:
Amire célozgattam itt egy kis "útmutató" hozzá:
Ezek nagyon érdekes dolgok, amikről írsz, és sokat hallottam ilyenekről, csak azt nem tudom, hogy miképp kapcsolódnak ezek a mi valóságunkhoz. Értem én ezt a szellem fejlődése elméletet, csak nem tapasztalom, hogy a világ így működne. Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy a Biblia azt állítja, hogy abban van az igazság, tehát abban van az igazság. A bemutatott élmények nem részei a mindennapi tapasztalatunknak, de a halál, a szerelem, a kreativitás, a gyűlölet része. Az, hogy logikusnak vagy megynugtatónak tűnik ezt feltételezni nem igazolja, hogy ezek az élmények tényleg így is vannak. Senki sem látott még angyalokat maga körül. Ha látott, akkor azok álmában voltak.
Jelentkezzen olyan, aki beszélgetett már angyalokkal! Lehet képzelegni, hogy olyan a világ, mint amit Müller Péter leír, de az nem több mint mikor az ember beleéli magát az Egri csillagokba, hogy most ő Bornemissza segédje és jól megleckézteti a gaz törököket, akik rátörtek édes hazánkra.
Jelentkezzen olyan, aki beszélgetett már angyalokkal! Lehet képzelegni, hogy olyan a világ, mint amit Müller Péter leír, de az nem több mint mikor az ember beleéli magát az Egri csillagokba, hogy most ő Bornemissza segédje és jól megleckézteti a gaz törököket, akik rátörtek édes hazánkra.
Kedves szuicsi!
Aki átélte a halálközeli élményét,az bizony találkozott angyalokkal,látta a poklot,és a mennyet.Szerencsére sok hiteles emberekről olvastam,volt közöttük tanulatlan,de nem kevés volt a tudós ember,aki annak előtte materialista volt,de utána megváltozott az egész élete.
Mielőtt valaki szóvá tenné,hogy mindez a képzelet játéka,vagy egyszerű oxigén hiány,bizony tévednek,mert semmiféle magyarázatot nem találtak rá,maga az érintett agysebész,fogorvos,vagy biológus sem.Mindenki utána nézhet a neten,de orvosok is dokumentálták mindezt.Ez tény.
Bennem inkább másfajta kérdések merülnek fel.A Biblia nem ir több életről,hanem testben való feltámadásról beszél.Számomra azaz érthetetlen ebben,hogy egyetlen élet során hogyan tudjuk jóvá tenni vétkeinket,mert mindannyian követtünk el bűnöket.Ugye az semmikép nem logikus,hogy Isten mindenkinek megbocsát,vagy kiválasztja,hogy kinek,és aki érdemtelen mehet a pokolba?
Hihetőbbek találom,hogy több sikon létezünk egyszerrre,vagy több életünk lehet,hogy igy le tudjuk dolgozni,illetve kitudjuk "javitani" hibáinkat.
A vallásokról az a véleményem,hogy aki ragaszkodik az általa elfogadott valláshoz,és benne aktivan részt is vesz,az előbb-utóbb elválasztja magát embertársától,mert úgy véli,az a tökéletes irányzat,amit ő/ők képviselnek.Ugye az ilyen tömörülésekben is különböző vérmérsékletű emberek vannak/lehetnek,akik nem mindig tudják adott helyzetben kontrollálni magukat,és tudjuk hová vezetnek az ilyen dolgok...
Szerintem nem szervezeteket kellene létrehozni,hanem önön magunkba nézni olyan mélyen (önvizsgálat),mikor minden embertársunkat már testvérként látjuk magunkban.
Amikor egymásban önmagunkat fedezzük fel,megszűnik a harc,mert ki bántaná saját magát??
Erről beszélt Jézus is,amikor ezt mondta: "Amit a legkisebbel tesztek, azt énvelem teszitek"
Ebben már nem segíthetek. Az utat magadnak kell bejárni, ha itt az ideje tapasztalni fogsz. Persze csak akkor ha ez a javadat szolgálja. "Ott" nagyobb a rend mint itt, kérheted akár az angyalok támogatását is ha jólesik. Percig ne kételkedj mert jönni fognak. Csak nyitott légy a történésekre: hunyd be a szemeid, kicsit relaxálj. Aztán kérheted Őket, és bármily hihetetlen jönni fognak. Ha mindenki aki tapasztalt, tehát nem csak elképzelt, hanem tapasztalt dolgokat az már nyilván nem hiszi azt hogy ez az egész csak fantazmagória, és nem több. Magát minek csapná be az ember? Mivel megélte a dolgokat már nem mondja azt hogy mese
Kérd és kapni fogsz. Legyen az alapállapotod a dolgokhoz: a hiszem ha látom, -helyett- ha hiszem látom.
Ezt írod: "Senki sem látott még angyalokat maga körül." Te is láthatsz, és érezheted is Őket, ha kéred. Hogy így nyilvánuljanak meg számodra. Legegyszerűbb talán ha energia lényeknek tartod Őket. A teremtőt pedig egy központi energia forrásnak, ha így közelebb áll a felfogásodhoz. Az hogy ez igaz vagy nem időben megfogod tudni. Nem késtél le semmit.
Az hogy milyen pl. az angyalok kinézete, ábrázolása ne tévesszen meg. Ez csak miattunk van, úgy jelennek meg ahogy eltudjuk Őket fogadni. Mivel segíteni szeretnének nem ijesztgetni. Persze vannak olyan lények is akiknek meg ez a dolguk, ők is megtalálják a nekik megfelelő rezgésű embereket. De mondom ők sem rosszak, csak segít mindenki az úton, hogy felébredj. Legyenek drámák, döntési helyzetek, és minták előtted. Mi a jó, mi a rossz. Aztán később úgyis rájössz majd, hogy nincs is jó, és rossz csak dolgok vannak. Amiket aztán felcímkézünk, és ha dönteni kell elővesszük az agyunk rekeszeiből. Ne aggódj minden irány "jó" irány. Mindannyian már most ebben a pillanatban azok vagyunk amik. Nem kell semmi mássá válnod. Főleg nem utánzás által. Az első lépést már meg is tetted, mert itt vagy, és kérdezel, keresel. Ha kételkedsz az is rendben van, ha majd meg kell kapnod, megkapod a "bizonyosságot". Légyen az bármi is.
Kérd és kapni fogsz. Legyen az alapállapotod a dolgokhoz: a hiszem ha látom, -helyett- ha hiszem látom.
Ezt írod: "Senki sem látott még angyalokat maga körül." Te is láthatsz, és érezheted is Őket, ha kéred. Hogy így nyilvánuljanak meg számodra. Legegyszerűbb talán ha energia lényeknek tartod Őket. A teremtőt pedig egy központi energia forrásnak, ha így közelebb áll a felfogásodhoz. Az hogy ez igaz vagy nem időben megfogod tudni. Nem késtél le semmit.
Az hogy milyen pl. az angyalok kinézete, ábrázolása ne tévesszen meg. Ez csak miattunk van, úgy jelennek meg ahogy eltudjuk Őket fogadni. Mivel segíteni szeretnének nem ijesztgetni. Persze vannak olyan lények is akiknek meg ez a dolguk, ők is megtalálják a nekik megfelelő rezgésű embereket. De mondom ők sem rosszak, csak segít mindenki az úton, hogy felébredj. Legyenek drámák, döntési helyzetek, és minták előtted. Mi a jó, mi a rossz. Aztán később úgyis rájössz majd, hogy nincs is jó, és rossz csak dolgok vannak. Amiket aztán felcímkézünk, és ha dönteni kell elővesszük az agyunk rekeszeiből. Ne aggódj minden irány "jó" irány. Mindannyian már most ebben a pillanatban azok vagyunk amik. Nem kell semmi mássá válnod. Főleg nem utánzás által. Az első lépést már meg is tetted, mert itt vagy, és kérdezel, keresel. Ha kételkedsz az is rendben van, ha majd meg kell kapnod, megkapod a "bizonyosságot". Légyen az bármi is.
"Bennem inkább másfajta kérdések merülnek fel.A Biblia nem ir több életről,hanem testben való feltámadásról beszél."
Igazából itt nincs ellentmondás, hiszen ide a földre mindenképp testben jövünk vissza. Máshogyan nem tudunk "ledolgozni ill. tisztulni" csak az újjászületés által. Az pedig ilyen formán testben tudjuk csak végrehajtani. Most eltekintünk a köztes, bolyongó szellem állapottól amikor nincs alkalmunk "jóvá tenni" csak vagyunk a létezés, valamely dimenziójában. Ez sem felesleges időszak hiszen itt rengeteget tanulunk / tanulhatunk/ a bölcsebb lényektől.
Minden a helyére kerülhetne, ha rájönnének az emberek hogy ők nem csak -test és lélek- hanem a mögötte lévő szellem ami ezt az egész folyamatot működteti. Ekkor már érthető lenne hogy, hogyan lehetne pl. egy szellem lénynek több élete. Mivel ezek az életei mind az Ő kis tudatrészei. Ezek létezhetnek akár párhuzamos idősíkban is, mivel ott már az idő is másképp, vagy egyáltalán nem funkcionál.
Igazából itt nincs ellentmondás, hiszen ide a földre mindenképp testben jövünk vissza. Máshogyan nem tudunk "ledolgozni ill. tisztulni" csak az újjászületés által. Az pedig ilyen formán testben tudjuk csak végrehajtani. Most eltekintünk a köztes, bolyongó szellem állapottól amikor nincs alkalmunk "jóvá tenni" csak vagyunk a létezés, valamely dimenziójában. Ez sem felesleges időszak hiszen itt rengeteget tanulunk / tanulhatunk/ a bölcsebb lényektől.
Minden a helyére kerülhetne, ha rájönnének az emberek hogy ők nem csak -test és lélek- hanem a mögötte lévő szellem ami ezt az egész folyamatot működteti. Ekkor már érthető lenne hogy, hogyan lehetne pl. egy szellem lénynek több élete. Mivel ezek az életei mind az Ő kis tudatrészei. Ezek létezhetnek akár párhuzamos idősíkban is, mivel ott már az idő is másképp, vagy egyáltalán nem funkcionál.
Ha írtál már tudományos iratot, vagy akár diploma dolgozatot tudod, hogy szinte minden "tudományos" iromány 50-90%-a mások véleményeire épül, vagy azokból ered. Még a gondolataink is összehasonlításokon alapulnak, máshonnan jött információk alapján.
A rugalmasan értelmezhető leletek mindig is voltak vannak, még a hieroglifák lefordítása is annak számít egyébként. Mai napig nem biztos, hogy amit lefordítanak az egyiptológusok az pontos lenne. A történelmi tudományok tele vannak bizonytalanságokkal.
Viszont azt nem mondhatom rugalmasan értelmezhetőnek, ha tény szerűen ott van egy gigantikus piramis a Kubától sziget partjaitól nem messze 186 m mélyen. Amiről felvételek, filmek is készültek, illetve csak ha abból indulunk ki hol helyezkedik el és mikor volt az a rész szárazföldön, 10.000 évnél későbbre tehető elkészülte.
A Bibliában sok értékes információ van, értelmezni tudni viszont nehéz. Pedig még azt is leírja szépen milyen volt a "vízözön" előtti világunk. Tele van az Új és az Ószövetség is nagyon fontos adatokkal a világunkról és rólunk, a tudatról lehetőségeinkről, mivé válhatnánk és mi történhet ha nem leszünk azzá.
A halál közeli élmények fontos tapasztalatot adnak, de mindenre nem kapunk választ általa. Betekintést nyerhetünk vele a tudati érzékelés más szintjére (akár meditációval), viszont amíg ide kötődünk különböző okokból és ez behatárol minket, addig nem fogunk tudni teljes mértékben elvonatkoztatni ettől a világtól (gondolkodásban sem). Ami nem is baj, mindennek meg van a maga ideje.
Egy azon világot számtalan módon lehet érzékelni. Azonban ha a teljesebb körű érzékelést vesszük alapul, amit általában most érzékelünk a világból emberként, jóval kevesebb mint amit halál közeli élmény során.
A látható és a láthatatlan világról (ami egy és ugyan az a világ) sokan írhatnak le és tették is nagyon konkrét kerek válaszokat. Te ezek közül egyet kiemelsz, hogy számodra az a leginkább elfogadható. Természetesen, vannak akik másképpen látják, ezt el kell tudni fogadni. Ez értelmezés kérdése, a mi kultúránk számára általában ez az érthetőbb (hiszen a Biblia meghatározza a keresztény társadalmakat eleve), ha nem ide születtél volna hanem mondjuk Kínába, ezt másképpen látnád valószínűleg.
Az hogy honnan származik a homo sapiens sapiens, valóban könnyen lehet hogy sci-fibe illő történetű, nem zárnám ki.
Ahogy azt sem, hogy az egész világegyetem, bolygók naprendszerek, galaxisok.... működése annyira jól felépített és mégis, keletkezésekor mindennek kényes egyensúlyba kellett lennie hogy ilyen formába létre jöhessen, hogy elég nehéz kizárni a szándékos tudatosságot mögüle (de ugyan úgy ide tartozik a biológiai összetettségek bonyolult mégis tervszerű felépítménye, akár a gének, DNS működése).
Tehát vannak léptékek, ha az eredetek származtatását akarjuk megfejteni amik hatalmasak és nehezen felfoghatók. Ettől függetlenül, ahogy a Biblia angyalai ( a leírások szerint) kiterjesztési Isten akaratának, akár itt a Földön is kinyilatkoztatásokat sőt beavatkozásokat tesznek. Ugyan így lehetséges, hogy maga az ember is egy olyan "lény", aki lényegében ugyan ezt teszi jelenleg itt a Földön (Isten részeként annak kifejeződése). Miért ne lehetne, hogy ez máshol a világegyetemben is ugyan így történik folyamatosan, csak más lények által?
A történelem mondanivalója mindig tanulságos. A régi nagy civilizációk nagy része nem tűnt el, csupán átalakult vagy asszimilálódott. A zsidó nép nagyon sok szenvedésen ment keresztül az idők során (nem csak ők egyébként, de ezt szeretjük kiemelni, mert jelenleg ez van a köztudatban, valójában divattá vált, ami mögött egyébként jól kialakított hatalmai propaganda is van) és mai napig komoly konfliktusai vannak. Az életre valóság és a ravaszság nem egyenlő azzal, hogy kiválasztott lennél. Persze a "fentről" való pártfogoltságot nem zárom ki.
A tudás, ismeretek "eltűnése" soha nem véletlen. Természeti katasztrófa bekövetkeztekor is megtörténhet, ahogy más okokból is. De mindennek oka van. Például ha kipusztítanánk civilizációnkat az ismereteink által az azt mutatná, hogy még nem vagyunk készen arra. Az intelligencia nem sokat ér tapasztalat és bölcsesség nélkül.
Sok sok információ ezért nincs köztudatban mai nap sem, csak kiváltságosoknak, vagy jól védett területeken. Elképzelhető, hogy az emberiség manapság is van olyan ismeretek birtokában, amiről a köznép nem tud. Nagyon valószínű ez régen is így volt, viszont ha valami történne a tudás hordozóival, akkor azokat az ismereteket így újra fel kéne fedezni.
Talán történt már ilyen a történelem során, lehet nem is egyszer.
Minden ideológia, filozófia, vallás ami nagyon népszerűvé válik sajnos ez történik vele. Mikor valaki egy valamit tart csak igazságnak és minden mást elvet, az konfliktusokhoz vezet örökké.
Semmit nem szabad biztosra venni, mondani vagy csak egyedüli igazságként elkönyvelni. Lehetnek meggyőződéseink, amit aktuálisan legvalószínűbbnek tartunk, de ettől még a másik meggyőződését nem szabad lenéznünk vagy megpróbálni földbe taposnunk, mert annak mindig ugyan az lesz a vége. Kicsiben is és nagyban is.
Tulajdonképpen valóban csak egyszer élünk.
Igaz ez a létezésünk, életünk örökké tart, a feltámadás testben erre is utal talán.Az idő az én tapasztalatom szerint mint a tér is, nem lineáris egyenes, hanem réteges gömb forma. Minden egyszerre történik, a múlt és a jövő a tudati felfogókészségünk illúziója. Úgy gondolom csak egy multidimenzionális jelen van.
Amit te tapasztalsz arról írsz és azt fogadod csak el valóságnak. Pedig mások mást tapasztalnak, tapasztalhatnak. A Te mindennapjaid része lehet a gyűlölet, halál, szerelem, kreativitás. Egy 10 évig élő kis gyerek élete alatt lehet soha nem tapasztalja meg mi az a gyűlölet (vagy aki olyan életet él), a szerelmet sem mindenki tapasztalja meg még ha hosszú élete is van (vagy fel sem ismeri), a halál elmúlást én másképpen értelmezem mint te, számomra pl az nem létezik olyan módon ahogy azt te gondolod. És mint tudjuk sokan soha nem lesznek kreatívak.
Ellenben az én éltem része és tapasztaltam másnál is, a halál közeli élmény, meditáció. Ahogy sok egyéb embernek is.
Álmodtam már angyalszerű alakkal igaz, de megtudom különböztetni attól mikor nem álmomban érzékeltem olyat amit annak neveznél. Hidd el, nem olyan szép mesebeli élmény ha arra ébredsz hogy lebeg valami fényes az ágyad felett és felébreszt rá mély álmodból.
Utoljára módosítva:
Kedves Éva!
Pál apostol meglehetősen tömören fejezi ki azt a gondolatot, ami meglátásom szerint válasz a felvetésedre a Galata 2,21-ben:
"Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg."
Derek Prince, aki olyan szinten ismerte a görög nyelvet, hogy egyetemi szinten oktathatta, azt állította, hogy a névelőt a fordító csempészte be a szövegbe, azaz nem ha a törvény - azaz a mózesi törvény - által, hanem ha törvény által - azaz bármiféle , törvény, rendelkezések, szabályok megtartása által - van az igazság, akkor Krisztus ok nélkül halt meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben jó cselekedetek által lehetséges elnyerni a megigazultságot, vagy ahogyan mondod, jóvá tenni a bűnt, akkor Jézus Krisztus engesztelő áldozata és megváltása teljesen hiábavaló, felesleges luxus volt a részéről. Ezzel szemben azt állítja a Biblia, hogy a bűnök kizárólag Jézus Vére által töröltetnek el, amihez nincs szükség az én tevőleges hozzájárulásomra, kizárólag abban a vonatkozásban, hogy ezt a vért a saját életemre vegyem, mert különben nem hatékony. Vagyis nem mi tesszük jóvá a bűneinket, hanem Isten megbocsátja és eltörli azokat. De jóvá, még Isten sem tudta azokat tenni. Jézusnak kellett magára vennie a mi bűneinket, levitte a Pokolba, letette, majd feltámadt a bűneink nélkül. Erre utal a 103. zsoltár is: amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. Milyen messze van a kelet a nyugattól? Ha az ember elindulna keletről nyugatra, soha nem érné el azt, mert körbe körbe menne a Földön. Nem így van ez észak és dél esetében, mert ha az ember elindul észak felé, akkor van olyan pont ahonnan már dél felé menne tovább.
A Biblia szerint lehetetlen jóvá tenni a bűnt, akármennyi jó cselekedetet visz is végbe az ember. Megdöbbentő példa erre Teréz anya esete. Nem csupán a vallásos világban, de nem vallásos körökben is respektálják, megkapta a Nobel Békedíjat, kitüntette Reagan elnök , meglátogatta a pápa, stb. Sok szegény,nyomorult, földön futó emberen segített, megvetett, persona non grata-nak bélyegzetteknek, olyanoknak, akiken Jézus is segített: bénák, vakok, leprások, és egyéb nyomorúságban élőkön. (Igaz, ő nem tett csodákat, ahogyan Jézus.) Amikor az ember jó cselekedetekre gondol, akkor valami olyasmire gondol, amit Teréz anya tett. Mégis kiderült a halála után, hogy ő erősen hiányolta a szívéből Jézus Krisztus jelenlétét, és sokat gyötrődött emiatt. Évtizedeket. Sajnos nem akadt egy ember sem a környezetében, aki megmondta volna neki, hogy Jézus Krisztus kizárólag hívásra tud az ember szívébe költözni. Vagyis ebben a megvilágításban Teréz anya cselekedetei nem belső szabadságból fakadtak, hanem jó cselekedetek által akart igazzá válni. Ez motiválta.
De tovább megyek. Hol az az ember, aki tökéletes? Hol az, aki nem vétkezett?Ha az embernek nem egy, hanem több élete lenne, akkor az újabbnál újabb életeiben is további adósságokat halmozna fel, amelyeket nem tudna megfizetni. Sokak szerint a Földön olyan emberek élnek egymással párhuzamosan, akik már több életet éltek, ki többet, ki kevesebbet, talán vannak pályakezdők is. A reinkarnáció tanítása szerint az emberek egyre jobbak lesznek az eltelt életeik minőségének függvényében, de akár rosszabb helyzetbe is kerülhetnek. Ha ez így lenne, akkor mindig kimutatható lenne egy olyan kikristályosodott embercsoport, melynek tagjai soha nem vétkeznek, sokkal tökéletesebbek lennének másoknál, akik már a földi létezés csúcsait döngetik. Persze, mindig akadnak olyanok, akik elhiszik magukról, hogy jobbak másoknál, de ez a tapasztalatok szerint erősen szubjektív. Én inkább úgy látom, hogy teljes mértékben igazak a Biblia megállapításai a bűnös emberrel kapcsolatosan. Az emberi gyarlóság olyan mértékű, hogy isteni segítség nélkül még ezer élet sem volna elég, hogy akár csak egy ember is ki tudjon kecmeregni a bűneiből, noha nagyon sokan megpróbálták a történelem során. Az isteni segítségnek azonban megvannak a szabályai. Például az, hogy nem én hozom a szabályokat, azok már tőlem függetlenül fennállnak évezredek óta. Én annyit tehetek, hogy alávetem magamat, vagy elutasítom. Ha elfogadom, akkor attól a pillanattól fogva érvényes az életemre, amíg meg nem tagadom. Azaz nincs szükség további időre: aki elfogadja Jézus Krisztus evangéliumát, az kegyelem alá kerül, még ha vétkezik is, újra megtisztulhat bűnbánat, bűnvallás és a bűn elhagyása által, és nem kell a lelkiismeret vádlása alatt élnie az életét.
Mondhatná valaki, hogy egyik szavammal agyonütöm a másikat, hiszen fentebb azt állítottam, hogy nem törvény által - azaz szabályok, rendeletek, parancsolatok megtartása által - érhetjük el a megigazultságot, hanem kegyelemből, most pedig azt, hogy megvannak a betartandó szabályok. Csakhogy azok a törvényszerűségek, amelyek betartása által beléphet valaki a megigazultság állapotába, nem az ún. jó avagy igaz cselekedetek, nem a hét lépés a megigazultság állapotának a megszerzéséhez, vagy valami hasonló dolog végigjárása, hanem elismerése annak, hogy saját erőből nem tudom megcsinálni, ezért elfogadom Istentől az általa külön erre az esetre felállított sémát, és átadom magamat Neki. Ezt is csak akkor tehetem, amikor éppen megszólít, és nem napolhatom el mondjuk a halál órájáig.
Utoljára módosítva:
Kedves Anom!Minden ideológia, filozófia, vallás ami nagyon népszerűvé válik sajnos ez történik vele. Mikor valaki egy valamit tart csak igazságnak és minden mást elvet, az konfliktusokhoz vezet örökké.
Semmit nem szabad biztosra venni, mondani vagy csak egyedüli igazságként elkönyvelni. Lehetnek meggyőződéseink, amit aktuálisan legvalószínűbbnek tartunk, de ettől még a másik meggyőződését nem szabad lenéznünk vagy megpróbálni földbe taposnunk, mert annak mindig ugyan az lesz a vége. Kicsiben is és nagyban is.
Tulajdonképpen valóban csak egyszer élünk.
Az idő az én tapasztalatom szerint mint a tér is, nem lineáris egyenes, hanem réteges gömb forma. Minden egyszerre történik, a múlt és a jövő a tudati felfogókészségünk illúziója. Úgy gondolom csak egy multidimenzionális jelen van.
Amit te tapasztalsz arról írsz és azt fogadod csak el valóságnak. Pedig mások mást tapasztalnak, tapasztalhatnak. A Te mindennapjaid része lehet a gyűlölet, halál, szerelem, kreativitás. Egy 10 évig élő kis gyerek élete alatt lehet soha nem tapasztalja meg mi az a gyűlölet (vagy aki olyan életet él), a szerelmet sem mindenki tapasztalja meg még ha hosszú élete is van (vagy fel sem ismeri), a halál elmúlást én másképpen értelmezem mint te, számomra pl az nem létezik olyan módon ahogy azt te gondolod. És mint tudjuk sokan soha nem lesznek kreatívak.
Ellenben az én éltem része és tapasztaltam másnál is, a halál közeli élmény, meditáció. Ahogy sok egyéb embernek is.
Álmodtam már angyalszerű alakkal igaz, de megtudom különböztetni attól mikor nem álmomban érzékeltem olyat amit annak neveznél. Hidd el, nem olyan szép mesebeli élmény ha arra ébredsz hogy lebeg valami fényes az ágyad felett és felébreszt rá mély álmodból.
Én mindenkinek a meggyőződését tiszteletben tartom, amíg a békés egymás mellett élés szabályait betartja, és nem akarja lenyomni a torkomon, amit én nem szándékozok megenni. Ezt én sem akarom másokkal tenni. Az egyedüli ok, amiért szólok nem az, hogy bárkit a földbe döngöljek, bármilyen mértékben. A cél nem az, hogy elfogadtassam önmagamat, vagy a meggyőződésemet másokra erőszakoljam. Egyszerűen csak arról van szó, hogy amennyiben igazak a meglátásaim, akkor mindazok bajban vannak, akik nem tudnak Jézus Krisztus megváltásáról, illetve nem tudják, hogy hogyan vehetik az életükre az Ő kegyelmét.
Az evangélium szó szerint azt jelenti, hogy jó hír. Ez pedig rámutat az Evangélium nagyon fontos előfeltételére: beszéddel terjed. Az írás az élő beszéd egy formája, ezért írok. Ez azonban senkit sem kötelez semmire, legalábbis részemről. A meggyőződésnek pedig az a lényege, hogy nem képlékeny, különben nem beszélhetünk meggyőződésről. Az én meggyőződésem alapja a Biblia és személyes tapasztalatok. Azt szoktam felvetni, hogy sokan, akik határozottan hisznek valamiben, csupán személyes élményeikre építik a meggyőződésüket. A Biblia szerint azonban az ember könnyen becsapható, ha csupán személyes tapasztalatokra és mások szavára épít. Éppen erre való a Biblia, mert ahhoz képest mindig el tudja az ember helyezni magát. Nem tudok olyan szellemi dolgokról, amelyekre a Bibliának nincs magyarázata. Elmondja az okokat, a következményeket. Ha valaki nem fogadja el a Bibliát, annak csak azt tudom mondani, hogy a Biblia igaz, döntenie azonban neki kell, hogy hogyan tovább. Én azt állítom, hogy a Biblia egyrészt igaz, másrészt erről meg is lehet győződni. De nem az ember dönti el, hogy hogyan győződhet meg, hanem Isten döntötte el, hogy hogyan. Isten Szelleme győzi meg a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. Ezt azonban leginkább ott tudja megtenni, ahol az Evangéliumot hirdetik, azaz az Egyházban, az sem mindegy, hogy melyikben.
Hasonló témák
