Korábbi életeink emlékképei
A reinkarnáció a lélek új testbe való költözését jelenti. Amikor földi fogalmak szerint meghalunk, levetjük személyiségünket és durva anyagi testünket, mint egy elhasznált ruhát. Majd hosszabb-rövidebb idő elteltével újra leszületünk a földre és folytatjuk utunkat sok-sok évezreden és számos testet öltésen keresztül. Valódi lényünk örök és halhatatlan.
A reinkarnációval kapcsolatban nagyon sok kérdés szokott felmerülni. Például az, hogy miért felejtjük el előző életeink eseményeit? Miért szakad meg az emlékezet lánca olyan feltűnően az újra születéskor? Erre viszonylag egyszerű a magyarázat. Képzeljük el, mi lenne, ha nagy figyelmet igénylő, fontos munkánk közben képtelenek lennénk kikapcsolni tudatunkból az előző napi családi veszekedések témáit és emlékképeit. Vagy nem tudnánk szeretettel odafigyelni gyermekeinkre, mert állandóan munkahelyi gondjaink járnának a fejünkben. Azért jöttünk a világra, hogy valami fontos feladatot elvégezzünk, és lényeges tapasztalatokat szerezzünk. A kihívás sokszor maga az élet, ami nagy odafigyelést igényel. Bizonyos, hogy zavarnának előző életeink minduntalan felbukkanó emlékképei. Saját érdekünkben tudjuk félretenni őket. De az, hogy valamire nem emlékezünk, még nem zárja ki annak létezését. Tudat alatt hordozzuk magunkkal összes eddigi életünk emlékképeit.
A reinkarnáció megközelítése
Lássuk, milyen megközelítései vannak a reinkarnációnak:
A spontán emlékezés.
A logikus gondolkodás.
A hit általi elfogadás.
A tudatos meditáció.
A regressziós hipnózis.
A spirituális asztrológia.
A tudományos bizonyítás kísérletei.
Vegyük sorba a fenti hét kategóriát kissé részletesebben.
A spontán emlékezés
Valószínűleg mindannyiunkkal előfordult már, hogy ismerősnek éreztünk egy helyet, ahol első ízben jártunk. Vagy egy embert, akivel ebben az életünkben először találkoztunk. Álmunkban gyakran vagyunk olyan városokban, amelyek már talán nem is léteznek. Történnek velünk és körülöttünk olyan dolgok, amelyek éber életünkbe nem illenek bele, de mégis nagyon valósághűek. A reinkarnációs álmok rendszerint feltűnően színesek, élénkek, harsányak.
Kisgyermekek gyakran közvetlenül emlékeznek előző életük eseményeire. Valószínűleg ők még sok mindent nem felejtettek el. Mihelyt gügyögni kezdenek, megpróbálják elmondani születés előtti élményeiket csekély szókincsükkel, sajátos naiv, néha meseszerű fogalmazásukkal összekeverik a jelent a múlttal, a realitást a mesékkel. Sajnos, a nyugati világban a szülők ilyenkor általában leintik gyermeküket. Jobb esetben fantáziálásnak tartják az ilyen beszámolókat.
A keleti országokban, ahol a reinkarnáció általánosan elfogadott, komolyan veszik, ha egy kisgyermek furcsákat mesél. Ritkán járnak azonban utána az állítások valódiságának. Úgy gondolják, és sokszor jogosan, hogy ezzel csak ártanának gyermeküknek, felkavarnák a természet rendjét. Inkább bizonyíték nélkül elhiszik, amit a gyermek mond. Ritka és kivételes esetekben valóban fontosnak tartják a kisgyermek különös közléseit. Az a néhány éves kisfiú például, akinek testében a dalai láma születik újjá, önigazolásképpen ismeri fel és szólítja néven az érte küldő követeket.
Felnőtt korban ritkán nyílnak ki spontán a tudattalan kapui és törnek felszínre a lezárt emlékképek. Ez veszélyes is lehet. Ha a személy képtelen pontos határvonalat húzni a múlt és a jelen között, könnyen kerülhet elmezavar állapotába. Különféle skizofrén jelenségek hátterében gyakran ilyesmi húzódik meg. Kábítószerek hatására is felbomolhat az életek közötti határ. Ez pedig egyáltalán nem kívánatos.
A logikus gondolkodás
Az emberiség nagy gondolkodói, mint például Szókratész, Platón, Goethe, Tolsztoj stb. valószínűleg logikus következtetés útján jutottak el a reinkarnáció elfogadásához. Ha elkezdjük tudatosan figyelni életünket és a környező világot, érzékelhetjük a mindenre kiterjedő csodálatos rendet, valamint az okok és okozatok örök törvényét. Rájövünk, hogy életünk minden apró részletét mi hoztuk létre korábbi cselekedeteinkkel. vagy gondolatainkkal Azért vagyok egy bizonyos helyen, mert előzőleg odamentem. Ha most onnan elmegyek máshová, a jövőben máshol leszek. Ilyenformán, legtöbb gondunknak, bajunknak megtaláljuk a forrását saját előző cselekedeteinkben. Rájövünk, hogy mindig volt választási lehetőségünk.
Vannak azonban életünkben olyan jelenségek és események, amelyeket valóban akaratunktól függetlennek tartunk. Például a születésünk körülményeit Miért éppen ebbe a környezetbe születtünk bele? Miért éppen ezekhez a szülőkhöz? A gyermekkor eseményei is rendszerint akaratunktól függetlenek. És vajon miért születik némely ember nyomoréknak, vaknak, vagy kitaszítottnak? Vagy miért kerül bele sok gyermek és felnőtt látszólag ártatlanul háborúkba, tömegkatasztrófákba, járványokba? És ott vannak a rendkívüli képességekkel megáldott csodagyermekek. Honnan tudott például a kis Mozart már öt éves korában versenyműveket komponálni? Valamikor és valakitől csak kellett tanulnia. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy mindennek oka van, márpedig a természetben lépten-nyomon csak ezt tapasztaljuk, akkor e jelenségek okának felkutatására valóban vissza kell mennünk jóval a születés előtti időkre. Csak az az egy magyarázat lehetséges, hogy mi magunk elindítottunk egy folyamatot, valaha, valahol, talán egy előző életben.
Semmi sem történik véletlenül
Sokszor emlegetik a „karma" szót, bár gyakran téves értelemben. A karma nem a vak végzet, de nem is bűneink büntetése. A karma az ok és okozat törvénye, vagyis az egyetemes törvény. Azt jelenti, hogy jelenünket a múltban építettük fel, jövőnket pedig most teremtjük. Ahogy másokkal viselkedtünk a múltban, úgy viselkednek velünk mások a jelenben. Ha az életben bizonyos próbatételekre gyűlölettel, bosszúval, féltékenységgel, kicsinyességgel vagy más negatív érzelemmel reagálunk, akkor még nem tanultuk meg a leckét, megbuktunk a vizsgán, és újra kell próbálkoznunk ebben, vagy valamelyik jövendő életünkben. A karma tehát nem a kiszámíthatatlan sorsot jelenti, hanem éppen az ember szabad akaratát. Semmi sem történik véletlenül. A karma csak tudatlanság és visszaélés miatt eredményez pusztítást, bánatot és szenvedést.
A hit általi elfogadás
A keleti nagy világvallások, a buddhizmus, a hinduizmus, az iszlám stb. mind a reinkarnáció tanára épültek. A keleti ember számára természetes, hogy a halál után a lélek tovább él egy új testben. Teszi ezt mindaddig, amíg meg nem szabadul az összes földi kötődéstől, és el nem jut a Nirvánába. A korai kereszténység számára is természetes volt a reinkarnáció fogalma. A Bibliában számos utalást találunk a reinkarnációra és a karmára. A buddhisták szerint a kielégí¬tetlen vágy, a rosszindulat és a tudatlanság az oka az újjászületésnek. E három tényező kialvása jelenti a „nirvánát" vagyis a tökéletességet. Ekkor megszűnik az újraszületések szükségessége, és a lélek felszabadul. A hinduk szerint a lélek sok életet megél, mire teljesíti a megvilágosodás és az öröm feladatát, és végül eljut a Brahmannal, a Világszellemmel való azonosság felismeréséhez. Az ősi hindu Szentírásban, a Bhagavad Gitában olvashatjuk: „Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe."
Az ősi egyiptomiak a transzmigrációban hittek. Ez azt jelentette, hogy az egyén halála után állatként reinkarnálódik, amíg a lélek meg nem tisztul. Csak ezután térhet vissza a lélek emberi alakba. A héber szent szöveg, a Kabala is nagyon sok utalást tartalmaz arra, hogy az egyéni léleknek keresztül kell mennie az inkarnációk során, mielőtt visszatér Istenhez. Az ókori zsidók hite szerint Mózes Ádám fiának, Ábelnek, a reinkarnációja volt. A Messiás pedig először Ádám képében jött el a földre, majd Dávidként, hogy végül Jézusként beteljesíthesse az Igét. A különböző vallási nézetek megoszlanak aziránt, hogy emberi lény születhet-e újra állati testben. Az is vita tárgya, születhet-e valaki egyszer férfinek, egyszer nőnek. Egyes keleti népek büntetésnek tartják, ha az ellenkező nem képviselőjeként születnek újra. A hit általi elfogadás témakörébe tartozik az is, ha elhisszük mások olyan állításait, amelyek egyértelműen nem igazolhatók. Jógik és tisztánlátók gyakran képesek nemcsak saját, hanem mások előző életeiről is beszámolni. Mivel azonban a bizonyítás majdnem lehetetlen, rengeteg a visszaélés lehetősége. A nyugati világban egyre nagyobb divat az előző életek ismerése. Ezért jó pénzért mindig akad valaki, aki azokat segít „felfedni".
Az egyik leghíresebb látnok, az amerikai Edgar Cayce, transz állapotban több mint 2500 egyén előző életét követte nyomon, és ezáltal sokat segített nekik jelenlegi problémáik megoldásában. Maga Cayce egyszerű iskolázatlan ember volt és nem hitt a reinkarnációban.
A tudatos meditáció
[
Az elme lecsendesítésével és a racionális gondolkodás kikapcsolásával jutunk el a meditáció tudatállapotába. A gondolkodás aktív cselekvés, a meditatív szemlélődés passzív. Aktívan cselekszünk, ha felteszünk egy kérdést, majd passzívan várunk a válaszra. A meditációban betekintünk tudatunk elzárt régióiba. Sokan meditációban próbálják visszaidézni előző életeiket. Többféle technika ismeretes. Gondot okozhat azonban a felmerült képek, jelenetek, adatok hitelességének bizonyítása. Egyébként ez a probléma az összes többi megközelítési módra is vonatkozik. A modern kor hírközlésének információáradata, a TV, a rádió, a film, a sajtó állandó háttérként áraszt el bennünket. Igazán nehéz eldönteni egy felmerülő emlékképről, hogy azzal előző életünkben találkoztunk vagy esetleg egy mozifilmben.
A jóga meditáció érzékelései csak úgy tiszták és valóságosak, ha végigjárjuk a lépcsőfokokat. Ezt úgy is fogalmazhatnánk, hogy sorban elengedjük a különböző szintű kötődéseket. Nem fontos többé megfelelni a külső elvárásoknak, az anyagvilág igényeinek. Megszabadulunk vágyainktól, félelmeinktől és egyéb érzelmeinktől. Nem kell foglalkoznunk többé fizikai testünkkel, mert teljessé tettük egészségét és biztonságát. Szabályoztuk és egyensúlyba hoztuk az életerőt, és ezáltal tökéletes szeretet és béke költözött belénk. Legalább az ötödik lépcsőfokra kell eljutni ahhoz, hogy képesek legyünk egyáltalán érzékelni valamit a tudat alá süllyedt világból. De itt még nem engedhetjük el a megkülönböztető értelmet. A hatodik szint a koncentráció szintje. Ott rögzítjük a tudatot a meditáció tárgyára. Ha ezt nem tesszük, elveszünk az érzékelések útvesztőjében. A meditáció sohasem a tudat kikapcsolása, csupán a racionális gondolkodást tesszük félre, de azt is csak a koncentráció csúcspontján.
Ajánlott módszer a kreatív vizualizáció. De éppen az akaratlagos gazdag képalkotás miatt az eredmények hitelessége kétes. Ennek ellenére bárki megpróbálhatja, mert elegendő kritikai érzék birtokában nem veszélyes. Tetszés szerinti helyszíneket választhatunk. Például egy barlangot, amelynek falán megtaláljuk előző életeink krónikáit. Vagy egy hegytetőre épített kápolnát, amelyből lépcső vezet lefelé egy könyvtárba, ahol fellapozzuk a könyveket, vagy végignézzük a filmeket.
Egy másik meditációs módszer a sziderikus inga segítségül hívása. Kell hozzá egy inga, egy füzet és egy ceruza. Felírunk egy kérdést, amelyre igennel vagy nemmel lehet válaszolni. Ellazulunk és várjuk az inga válaszát. A kezdő kérdések ilyenek lehetnek: éltem én már valaha? Ebben az évszázadban? Férfi voltam? Nő voltam? stb. Természetesen nem az inga jelez, hanem saját tudatalattink az inga által. 50-100 kérdés után egész szép történetecske kerekedhet ebből. Kérdés azonban az, hogy mennyire hiteles?
A regressziós hipnózis
Egyre több orvos és pszichiáter viszi vissza pácienseit előző életeikbe terápiás célból. Gyakori, hogy jelenlegi testi vagy lelki betegség forrása valamilyen régi trauma, amelynek tudatossá tétele már maga gyógyhatású. Ez a feltételezés azonban kétélű, mert a tudat alól feltörő felismerések zavaróak is lehetnek, esetleg súlyos pszichés problémákhoz vezethetnek. Ezért a regressziót vezetőnek alkalmasnak, és felkészültnek kell lennie ilyen helyzetek kezelésére. Ehhez nem elég a diploma. Tapasztalat, emberismeret és a megvilágosodottság bizonyos foka is szükséges. A hipnózis legenyhébb formája alig különbözik a mély meditációtól. Csupán annyiban más, hogy itt külső személy irányít. A hipnotizőr kellemes ellazult állapotba hozza a pácienst. Majd néhány egyszerű vizualizációs gyakorlat után visszavezeti az időben, és állandó kérdezgetéssel elmondatja vele a felmerült képeket.
A visszavezetés történhet időrendi sorrendben visszapergetett filmként. Először a jelen életben haladunk visszafelé. Most 20 éves... most 10 ... most 5 . most 2 ... most 1 ... most születik éppen ... a születése előtt van ... előző élete halálát éli át újra... stb. De gyakoribb, hogy csak a jelenlegi probléma okát keresik a régmúltban. Nagyon sok terápiás ülés szükséges a legkisebb eredmény eléréséhez is. Amit a sikerkönyvek egyetlen regressziós visszavezetés jegyzőkönyveként írnak le, valójában rendszerint hosszú hónapok rendszeres próbálkozásai alatt történik.
A hipnózis mélyebb szintjein előfordul, hogy a páciens nemcsak látja saját előző életének eseményeit, hanem teljességgel át is éli azokat. Hangja megváltozik; ahogy beszámol élményeiről. Előfordul, hogy férfi páciens női hangon kezd beszélni, vagy valamilyen számára ismeretlen nyelven. Érzelmileg és hangulatilag is átéli az eseményeket, amelyek néha valóban megrázó hatásúak. Felébredés után a hipnotizőr utasításainak megfelelően emlékezik vagy nem emlékezik az átéltekre.
A spirituális asztrológia
Születésünk percének és földrajzi helyének csillagállása meghatározó jellegű egész életünkre, jellemünkre, képességeinkre, érdeklődési köreinkre, egészségi állapotunkra stb. Jelzi szüleink egyéniségét és mindazon emberek típusát, akikkel életünk folyamán találkozunk és kapcsolatot teremtünk. Horoszkópunk jelképezi nagy vonalakban azt az életfeladatot, amelynek teljesítésére megszülettünk. Nem véletlen, hogy mikor jövünk a világra. Születésünk időpontjának alkalmasnak kell lenni arra, hogy teljesíthessük karmikus feladatunkat. Ki kell tehát várnunk azt az időpontot, amikor feladatunknak megfelelően állnak a csillagok.
A látnokok és a regressziós visszavezetések tanulsága szerint a lélek a születés idejében költözik állandó jelleggel a testbe. A magzati élet kilenc hónapja alatt csak olykor-olykor meglátogatja, nem kötelező jelleggel. Valószínűleg a tényleges testbe költözés időpontja az a születési perc, amelyre a hiteles horoszkópot kell felállítani. Mivel a lélek láthatatlan, senki nem tudja biztosan megfigyelni ezt a pontos születési percet. Pedig az minden esetben létezik, és alapvető fontosságú a hiteles horoszkóp elkészítéséhez. Sokféleképpen következtetnek a horoszkópból az előző életre Az egyik elmélet szerint az előző élet horoszkópjában ott volt az Aszcendens, ahol most a 12. ház kezdődik. Egy másik elmélet szerint a jelen horoszkóp Hold helyzete azonos az előző élet horoszkópjának Nap helyzetével, mert a Hold a tudat alá süllyedt emlékeket is jelképezi. Egy harmadik elmélet a Hold csomópontok szerepét emelik. Eszerint a felszálló Holdcsomópont helyzete jelzi az erre az életre vállalt feladatot. A vele szemben lévő leszálló Holdcsomópont pedig előző életünknek azt a magatartási mintáját, amely miatt a jelenlegi kihívással szembe kell néznünk. Gyakorlati fontossága inkább annak van, hogy milyen feladatot vállaltunk erre az életre.
A tudományos bizonyítás kísérletei
A reinkarnáció tényét csak többféle megközelítéssel lehet bizonyítani. A spontán észleléseket és a meditációban vagy a hipnózis alatt tapasztaltakat logikus racionális érvekkel és egyértelmű tényeket tartalmazó dokumentumokkal próbálják igazolni. Az asztrológia egzakt számításai sok mindent bizonyíthatnának, egy horoszkópnál nem kellett olyan sokfélét figyelembe venni, és ha nem lenne a születési perc pontosítása maga is komoly probléma. Egy reinkarnációs esetet csak akkor tarthatunk bizonyítottnak, ha az többféle módon igazolható.
A tudományos bizonyítás kutató munkájában a legtöbb érdemet talán Dr. Jan Stevenson kanadai orvos szerezte, aki több ezer olyan esetet gyűjtött össze és vetett alá alapos vizsgálatnak ahol gyermekek emlékeztek előző életeikre. Könyvében húsz ilyen esetről számol be. Főleg egzotikus keleti országokban született gyermekekkel beszélgetett. Állításaikat tanúk jelenlétében rögzítette, és a közölt adatok hitelességét alaposan ellenőrizte. Könyvében pontosan felsorolja összes bizonyítékait. Például hiteles érvekkel és szavahihető tanúkkal alátámasztja, miért kizárt, hogy az előző életéről beszámoló indiai kisfiú ismerhette azt a falut, azt a házat, azt a családot, stb. amelyről pontos leírást adott, és amely leírásról később kiderült, hogy megfelel a valóságnak.
Regressziós hipnózisban vagy meditációban felszínre jött adatok hitelességének könyvtárakban, képtárakban, levéltárakban, múzeumokban, anyakönyvi hivatalokban, temetőkben szoktak utánanézni. Néha nagyon meglepő eredményekre bukkannak. Általában azonban inkább jelenetek, képek, események jönnek fel, és kevés konkrét adat. Az előző inkarnáció kezdetének pontos perce és helye módot nyújtana a két élet horoszkópjának összehasonlítására, ami kétségtelenül nagyon érdekes következtetésekre adna lehetőséget.
