Évfordulók kapcsán

200 éve született Erkel Ferenc



ERKEL FERENC (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Pozsonyban tanult. Kolozsvárott zongoraművészként működött, majd 1835-től Pesten élt. Az újonnan megnyílt Pesti Magyar Színház első karmestere lett, ahol mintegy három évtizeden át zenei vezető és a szellemi élet irányítója volt. Aktív kapcsolatba került a színházzal is, ami zeneszerzői érdeklődését is a színpad felé irányította. 1840-ben mutatták be első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek operaszerzői munkájában is. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. A szabadságharc leverése után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője. Operastílusa két forrásból táplálkozik: egyrészt a romantikus olasz és francia opera formavilágából, másrészt a magyar verbunkos stílus motívumaiból. Ezt a kettőt legsikeresebben Hunyadi László és Bánk bán című operáiban ötvözte. Utóbbi még az ötvenes években készült el, de csak 1861-ben mutatták be. A Bánk bán minden kétséget kizáróan Erkel pályájának csúcsa, később egyetlen operája sem hozott számára ekkora sikert. A Bánk bán az utolsó Egressy-szövegre írt műve Erkelnek. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta Erkel Ferencet. 1888-ban pedig – 50 éves működése alkalmából – nagy ünneplésben részesítette a főváros. 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.



Sírja a Kerepesi temetőben (Kallós Ede készítette)



Himnusz

1111 éve született Serédy Kató




Kate Seredy magyar írónő, illusztrátor, aki az amerikai gyerekek számára írt a magyar történelemről.
A hun-magyar mondakörről szóló "The White Stag" című művéért 1938-ban elnyerte a legnagyobb ifjúsági irodalmi elismerést, a Newbery-díjat.

Ifjúsági regényeit angolul írta, s ezekből a művekből szereznek ismereteket az amerikai gyerekek Magyarországról. Állandóan a piacon tartják, újra és újra kiadják őket. Az 1937-ben írt regénye, a The White Stag a hun-magyar mondakörről, az 1935-ben kiadott a The Good Master és folytatása, az 1939-es The Singing Tree hazai gyermekkori emlékeiről szól. Az utóbbi a háború ellen íródott, és hirdeti a különféle népek megbékélését, azt mondván, hogy az emberek mindenütt egyformák.

Öveges professzor




1895. november 10-én a Zala megyei Páka községben született Öveges József. A családi hagyomány szerint õsei apai ágon legalább 200 évre visszamenõleg népiskolai tanítók voltak. Sokszor emlegette is élete folyamán, hogy tanítói „dinasztiából” származik. Elemi iskolai tanulmányait a Gyõr megyei Péren végezte, majd szülei nem kis áldozattal a gyõri bencés gimnáziumba adták, ahol az elsõ hat osztályt végezte el.

Ő maga 1919-ben szerzett tanítói diplomát. Elsősorban a matematikai és a fizika érdekelte, de bencés és piarista tanulmányait követően pappá is szentelték. Tanári pályája kezdete után hamar eldönötte, hogy az ifjúság számára szeretne tudományos-ismeretterjesztő könyveket írni, melyek előtérbe helyezik a fizika szépségét. Népszerű oktató volt, mert bármely bonyolult fizikai dolgot és kísérlet az egyszerű emberek nyelvén is képes volt elmagyarázni. 1945 után a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán volt tanszékvezető tanár. Több mint harminc könyvet írt, igazi népszerűségét azonban közkedvelt rádiós és televíziós sorozatainak köszönheti.

1955.11.12





Meghalt Hajós Alfréd magyar műépítész, versenyúszó, labdarúgó, az első magyar olimpiai bajnok.

Hajós Alfréd építész, az első magyar olimpiai bajnok. Oklevelét a műegy.-en szerezte. Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, majd 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyen főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták (Debrecen: Bika Szálló; Pozsony: leányiskola; Lőcse: gimnázium; több vidéki városban gyógypedagógiai intézet stb.). 1896-ban az első modern olimpián Athénban a 100 és 1200 m-es úszás bajnokságát nyerte. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól. 1924-ben a bp.-i Stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián. Alkotásai az eklektikától, ill. a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig eléggé változatos felfogásban alakultak. A díjnyertes margitszigeti fedett sportuszoda (1930) és egy fel nem épített stadion tervét a vasbeton szerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Legnagyobb sportépítkezése az újpesti Megyeri úti sporttelep. – M. Így lettem olimpiai bajnok (Bp., 1956). – Irod. Boinitzer Pál: Az első magyar aranyérmes (Népszabadság, 1965. 267. sz.).

• The New Arabian Nights (1882) – Új Ezeregyéjszakák (elbeszélések)​
• Treasure Island (1883) – A kincses sziget (1954), (regény)​

• Kidnapped (1886) – Emberrablók (1956), regény​
• The Strange Case of Dr. Jekyll and Mr. Hyde (1886) – Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete (1913), regény​
• The Black Arrow (1888) – A fekete nyíl (1928), regény​
• The Master of Ballantrae (1889) – A ballantraei földesúr (1930), regény​
• The Beach of Falesa (1892) – Falesa (1926), kisregények​
• Catriona (1893) – Catriona (1958)​

Jedlik Ányos Dinamó 1859.11.14

Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.




Csallóközben, Jedlik István néven született a világhírű fizikaprofesszor. Az Ányos nevet a bencés rendben kapta, miután 1817-ben Pannonhalmára ment teológiát tanulni. Ezzel párhuzamosan Pesten fizikát, matematikát, filozófiát és történelmet is tanult, így 1822 őszén Pesten bölcsészdoktorrá, Győrött pedig tanárrá avatták. 1925-ben szentelték pappá, majd a győri akadémián tanított, ahol számos elméletet és találmányt dolgozott ki. Az ő nevéhez fűződik többek közt a szódavíz-előállító készülék és a forgómotor feltalálása. 1831-től a pozsonyi akadémián, 1840-től pedig a pesti egyetemen tanított, közben foglalkozott fénytannal, elkészítette a szén-cink elemet és megjelent Súlyos testek természettana című könyve is. Dinamóját 1859-ben készítette el, élete hátralevő negyven évében pedig összesen mintegy 80 találmányt valósított meg részben vagy teljesen. Több tudományos társulat választotta örökös tagjául, rektora és prorektora volt a pesti egyetemnek, halála után több utca és intézmény vette fel a nevét



Dinamó

Csokonai Vitéz Mihály




1773. nov. 17. született Debrecenben, a magyar felvilágosodás legnagyobb költője.

Egy ismert és kevésbé ismert költeménye.

A reményhez

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
Óda az árnyékszékhez

(Blumauer után)
Kis szék! menynek nevét nem emlegetjük,
Ha tudjuk a policiát,
Vagy mellé mindenkor vigyázva vetjük
A tisztes salvavenniát.
De akit mégis megkeres napjába
A legszorosb órába is,
S ájulás nélkül bűzölget magába
a legfinnyásabb dáma is.
Mindennap a te oltárodra tészi
Természet áldozatjait
E nagy világnak galántabb részi,
S temjénét felbocsátja itt.
Oly bálvány vagy te, melynek a királyok
Trédet, fejet görbítenek,
És akit ők, csak áldást nyújts reájok,
Hajadon-farral süvegelnek.
Oly hív is vagy, hogy a te széked
Előtt minden nap megjelen
A nagy szemérmű szűz apáca, s néked
Magát mutatja meztelen.
Mint isntennek trónusán a mennyen
Nagy gőggel űl a bölcs, terád
Büszkén tekint le és durrantja fennyen
A zúgó mennydörgést alád.
Te vagy példája a trónusnak sokba;
Mert annyi milliók közül
Terajtad is, miként a trónusba,
Egyszerre egynél több nem ül.
Te vagy, melynél több pompa s étikette
Mint a trónus körül vagyon:
Mert melyik trónus az melynek mellette
Udvarlának oly nagyon?
De abba méltó tégedet becsülni
Minden szagos székek felett,
Hogy a trónusba sokszor terhes ülni,
Te még könnyítesz a’ helyett.
Ajánlod kebled a test ösztönétől
Nyomott embernek szívesen,
S az emberség legsúlyosabb terhétől
Magad feloldod édesen.
Nagy lélek, kis lélek búcsúdat járja,
Ha lépszorúlás bántja őt;
Teáltalad lehiggad lelke sárja,
Mely rá vastag ködburkot szőtt.
Mely sok csudádat szemléljük napjába!
Ím hozzád sok szegény beteg,
Mint a nyavalygó moslemin Mekkéba,
Tolul, hogy őtet gyógyítsd meg.
Áldásnak széke vagy te, s áldozatját
Hiába nem találja ki
A patiens, mert régi állapotját
Tetőled érte megnyeri.

November 19 Erzsébet nap


(Catedrala Schimbarea la Faţa)



Az 1207-1231 között élt hercegnő II. András magyar király és Gertrúd lánya volt. A csodálatos szépségű hercegnő férjének, Lajos thüringiai hercegnek három gyermeket szült, s már akkor is támogatta a szegényeket. Miután férje a keresztes háborúkban meghalt, távoznia kellett az udvarból. Ettől kezdve célja egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló jótékonyságot és betegápolást gyakorló szervezet létrehozása volt. A legenda szerint egyszer, amikor a szegényeknek vitt élelmet és ezért felelősségre vonták, azt válaszolta, hogy rózsát visz. S valóban, amikor belenéztek a kosarába az rózsával volt tele.
1235-ben avatták szentté.

A hagyomány szerint ha Erzsébet napkor esik, akkor nem kell félni a kemény fagyoktól, lágy tél lesz, valamint karácsony napján is ugyanilyen idő lesz. Ha e napon havazik, azt mondják Erzsébet megrázta pendelyét.

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Vörösmarty Mihály 175 éve halt meg


Kerepesi temető


A nemzeti romantika egyik kiemelkedő alakja a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Hazafias költeménye, a "Szózat" - Kölcsey Ferenc "Himnusz" című műve mellett - kiemelkedő jelentőségű a magyar nemzettudatban. A szabadságharc leverése után búskomorság lett úrrá rajta, azonban a "Vén cigány" utolsó soraival ismét az elnyomás ellen buzdított, a nemzeti újjászületésre

Fő művei a "Szózat" című hazafias költemény, a "Zalán futása" című eposz, a "Csongor és Tünde" mesedráma, valamint a "Vén cigány", amely öregkori remekműve volt

Ady Endre



1877. november 22-én született DiósadiAdy Endre (Ady András Endre) Erdély északi részén, a Szilágyságban született, Érmindszenten melyet ma Adyfalvának ( románul Ady Endre) neveznek. Öntudatos, kálvinista kisnemesi családból származik, amely eredetét hét évszázadra vezette vissza. (A költő a honfoglaló „Ond vezér unokájá”-nak mondta magát a naiv, családi etimologizálás, az Ad-Od-Ond állítólagos azonosságának alapján.)


Góg és Magóg fia vagyok én ...

Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.



Haza ....

Én Istenem, de szomorú utazás lesz.
Úgy reszketek, félek tőle,
Mintha nem is hazamennék,
Hanem messze idegenbe,
Egy szomorú temetőbe...
Abban a kis fehér házban, tudom én jól,
Csak nagyobb lesz majd a bánat.
Hogyha tudnák, mivé lettem,
Gyöngéd szóval nem hívnának,
Előre elsiratnának.
Szegény anyám zokogott a búcsuzáskor.
Sáppadt arcát most is látom...
Nem maradtam. A világba
Kergetett sok büszke álmom...
S eltemettem ifjuságom...
Én Istenem, de szomorú utazás lesz.
Úgy reszketek, félek tőle...
Miért nékem hazamenni?...
Az én utam nem hazavisz, -
Egy szomorú temetőbe...

Ma Klementina napja van. Szeretettel köszöntök minden Klementinát!

39 éve történt

Meghalt Zakariás József futballista, az Aranycsapat tagja, harmincötszörös magyar válogatott.
Zakariás József a MATEOSZ-ban kezdett focizni, majd játszott az MTK jogutódjában (Budapesti Előre SK), a Budapesti Vörös Lobogó tagjaként pedig magyar bajnokságot és Közép-európai kupát is nyert. Legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el, kiváló taktikai érzékű védekező játékos volt, harmincötszörös magyar labdarúgó válogatott. Zakariás kétszeresen is elsőként távozott a legendás tizenegyből: az 1954-es világbajnoki döntő elvesztése után kikerült a csapatból, majd a csapat egykori tagjai közül ő halt meg a legkorábban, 1971-ben, mindössze 47 évesen.

boldog névnapot a Klementináknak

79 éve történt

Bemutatták a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.

Családom szülinapjai

Heim Pál 135 éve született

Heim Pál Budapest 1875. november 30.. magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár.

Édesapja, Heim Péter (1834-1904) a hazai postahálózat megszervezésében Baross Gábor közvetlen munkatársa volt.
Apai nagyapja Heim Henrik (1807-1891) ruhafestő-mester. Apai nagyanyja Knorr Katalin, a zsombolyai árvaházból származott.
Édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária. Három gyerekük született; két leány és egy fiú, Pál. Leánygyermekeik még gyermekkorukban meghaltak.

Heim Pál a középiskoláit szülővárosában végezte. Orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte, de a klinikai tárgyakat hallgatni már hazajött és a budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1897-ben.

1898-tól a Stefánia Gyermekkórház gyakornoka lett. Másfél évig Breslauban(ma: Wroclaw), Adalbert Czerny (1863-1941) gyermekklinikája csecsemőosztályán végzett kórélettani tanulmányokat.

1900-ban a budapesti Irgalmas Kórház (ma: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. 1907-ben a budapesti egyetem orvosi kara magántanárrá habilitálta. 1918-ban a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem újonnan létrehozott gyermekklinikájának első tanszékvezető professzorává nevezték ki. 1919-ben a magyar egyetemnek el kellett hagynia a várost, így a gyermekklinika átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött. Heim Pál az 1921/22-es tanévben a rektori tisztséget is betöltötte. A klinika tanterme alatti földszinti falon tábla őrzi ennek az időszaknak az emlékét.
Az 1923-24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt. Ifj. Bókay János (1858-1937) nyugdíjba vonulása után 1929-ben a pesti Gyermekklinika élére hívták meg, de Heim néhány hónappal kinevezése után tragikus hirtelenséggel 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Nevét 1957-től viseli a Gyermekklinika.

Sírja a Kerepesi temetőben

Nekem a kedvenc filmem a Mai napig a Hippolit!!!

Ja, és azt elfelejtettem, hogy nagyon jó, hogy ennyien írtok ide... És öröm olvasgatni, hogy ezt örömmel teszitek!!!

Köszönöm az élményt!!!

Ja, és azt elfelejtettem, hogy nagyon jó, hogy ennyien írtok ide... És öröm olvasgatni, hogy ezt örömmel teszitek!!!

Köszönöm az élményt!!!

Vörösmarty Mihály 210 éve született




1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály Kápolnásnyéken.
A magyar romatika legnagyobb alakja. A Tudományos Akadémia tagja.
Felesége a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laura (1826-1882); négy gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet és Mihály, aki kisgyermekként meghalt.

Jelentős múvei

Szózat
Zalán futása
A merengőhöz
Csongor és Tünde



A MERENGŐHÖZ


Laurának

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.

1843. február vége - március eleje