Évfordulók kapcsán

Forma-1
* 1951 - Francia Nagydíj, Reims - Győztes: Juan Manuel Fangio és Luigi Fagioli (Alfa Romeo)
* 1956 - Francia Nagydíj, Reims - Győztes: Peter Collins (Ferrari)
* 1973 - Francia Nagydíj, Paul Ricard - Győztes: Ronnie Peterson (Lotus Ford)
* 1979 - Francia Nagydíj, Dijon - Győztes: Jean-Pierre Jabouille (Renault Turbo)
* 2001 - Francia Nagydíj, Magny-Cours - Győztes: Michael Schumacher (Ferrari)
* 2007 - Francia Nagydíj, Magny-Cours - Győztes: Kimi Räikkönen (Ferrari)
 
Kállai Ferencre emlékezünk

Vasárnap 85 éves korában elhunyt Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze cím kitüntetettje -tudatta honlapján -a Magyar Színház hétfőn. Kállai Ferenc 2005-ben került először kórházba vérnyomásproblékkal, amit cukorbetegsége tovább súlyosbított.
Kállai Ferenc 1944-ben végzett a Színművészeti Akadémián. 1945-től a Belvárosi Színházban játszott, 1948-ban került a Nemzeti Színházhoz, ahol egészen 2000-ig társulati tag volt. 2000-től haláláig a Pesti Magyar Színház művésze volt.
Alakított a színpadon Csongort, Noszthy Ferit, Tartuffe-öt és Kardics bankigazgatót, majd a mozivásznon tanácselnököt A legényanya, vagy főszerkesztőt a Gyula vitéz télen-nyáron című alkotásokban. Szerepelt a Tüskevár-ban, A dunai hajós-ban, A Pogány Madonná-ban, a 2x2 néha öt -ben, A miniszter félrelép-ben, illetve az Ámbár tanár úr és a 6:3 című filmekben. Utolsó két filmszerepét Szabó István Rokonok (2006) és Sándor Pál Noé bárkája (2007) című alkotásában játszotta.
Neve Bacsó Péter 1969-ben forgatott, és sokáig betiltott A tanú című szatírájával került be a magyar filmtörténelembe. A filmben a rendszer kisembere, Pelikán József gátőr bőrébe bújt. Ezután is a naiv, félrevezethető, ám mégis szerethető figurák megformálásában jeleskedett. A tanú második része 1994-ben készült el Megint tanú címmel.
 
Szent István ünnepe

Nemsokára itt van államalapító Szent István ünnepe, amely a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja nemzeti ünnep. Erről a jeles ünnepről egész napos rendezvénnyel megemlékezünk a szabolcsi honfoglalás kori Földvárban 2010. augusztus 20 - án, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
Babits Mihály
1941 augusztus 4-én halt meg.






1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. Négyesy László stílusgyakorlatain ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányival. 1900-tól kezdett verseket írni, ekkor azonban még nem gondolt nyilvánosságra. Budapesten latin-magyar szakon diplomázott szerzett. Baján, Szekszárdon, Fogarason, Újpesten és Budapesten tanított. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg (1908). Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták. 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első kötete (Levelek Iris koszorújából). 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante-fordítást. Első korszakára az antik görög irodalom formáinak imitálása jellemző. Második korszakára - 1912 utáni verseire - a keresztény irodalom műfajainak, a zsoltárnak imitálása jellemző. 1913-ban jelenik meg fantasztikus regénye, A gólyakalifa. Egy verse ürügyén (Játszottam a kezével) hazafiatlansággal vádolták, fegyelmi indult ellene, elvesztette tanári állását, nyugdíjaztatta magát. 1916-ban megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, az ellenforradalom után megfosztják ettől az állásától is. 1919-ben írta az 1990-ig cenzúrázottSzíttál-e lassú mérgeket című versét, amelyben a tanácsköztársaság jelszavait leplezi le, az ellentmondásokat tárja fel. A Magyar költő 1919-ben című versében mindenféle diktatúrától elhatárolja magát. 1920-ban Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal lefordítja Baudelaire-t. 1921 folyamán összeházasodik Tanner Ilonával. 1933-ban írja utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom címmel. 1927-ben meghalt Baumgarten Ferenc, aki végrendeletében alapítványt hozott létre a rossz sorsú költők számára. A kuratórium elnöke Babits volt. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozta, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, miután nem tud beszélni, beszélgető füzetén keresztül érintkezik a külvilággal. Az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordította szembe a fasizmussal. 1934-ben jelent meg Az európai irodalom története. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját.


Jövő

Jövő, te szép jövő! Vasúton, az időn,
hadd robogok feléd, jövő, te szép jövendő!
Feléd, eléd: beléd! Sohasem elegendő
paripám sint sodor, meg nem fékezhetőn.

Láthatatlan sinén, egyformán, ügetőn,
örök-mozgón, örök vágyammal száll versenyt ő
s vágyam szilaj kocsis! tajtékzik perc, esztendő
s el nem hajló sinén beléd ízzik, jövőm!

Jövőm, te szép jövőm! Vággyá vált sín és törvény...
csábító alagút! Szirénnel teljes örvény!
öledbe mind belébb örök kéjjel veszem:

mint szerelmes, mohón, lázult párjába olvad,
beléd, mélyen beléd furódni vágyam oly vad,
jövő, csodás jövőm, örökfriss kedvesem!

1904. szept.

 
Én is várom már augusztus 20-át, bár az ajánlott rendezvényre nem tudom elmenni, remélem, találok olyan hagyományőrző programot, ami az ünnepet teljessé teszi. Szerintem nagy szükségünk van arra, hogy ünnepeinket és a közösséghez való tartozást mindannyian átéljük.
 
Pécsi Tudományegyetem

A bolognai mintájú pécsi egyetem (studium generale) felállítását V. Orbán pápa 1367.szeptember 1-jén Viterboban kelt bullájában engedélyezte. Ez gyakorlatilag válasz volt I. Lajos előterjesztésére, amit az eredeti okmány megsemmisülése miatt csak utalás formájában ismerünk. A pápa másnap újabb oklevelet adott ki, ezt a magyar uralkodóhoz intézte.
Ezekb
ől a kútfőkből kiderül, hogy V. Orbán, hajolván I. Lajos kérésére, hozzájárult a pécsi egyetem megalapításához, ám kikötötte, hogy ott teológiai fakultás nem működhet. A pápa a vizsgáztatás jogát a mindenkori pécsi püspöknek adta, amit széküresedés esetén a főpap vicariusa vagy a káptalani officialis gyakorolt.




 
Szeptember 5
KARÁCSONYI LÁSZLÓ (Budapest, 1900. szept. 5. – Budapest, 1985. júl. 10.) vegyészmérnök, kandidátus Budapesten született 1900-ban. 1923-ban szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen. 1931-ig kisüzemekben tevékenykedett, 1932-től a Pénzügyigazgatóságon malomellenőr majd a malomosztály vezetője volt. 1936-tól 1959-ig az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Intézet (a későbbi Malomipari Kutatóintézet) osztályvezetője volt, majd a Szabványügyi Hivatal főmérnöke lett. Kiemelkedő oktatói tevékenységet fejtett ki a Műegyetemen, a Gazdasági és Műszaki Akadémián és az Agrártudományi Egyetemen. Fontosabb szakmunkái: A kenyér elöregedése (1928), Amerika sütőipara (1932), Malom- és sütőipari anyagismeret (társszerzőkkel, 1952).
Karácsonyi László 1985. július 10-én hunyt el Budapesten.
 
Szeptember 7.
Kassai vértanúk: Szent Márk (1588-1619), Szent Menyhért (1584-1619), Szent István (1582-1619)
 
Szeptember 27.: A fehér kendő napja. 1993-ban a grúz nők a maguk eszközeivel vették fel a küzdelmet a háború ellen: fehér kendőben tüntettek


 
Október 6.

I. Ferenc József osztrák császár akaratából az aradi vár egyik sáncában "por és golyó által" kivégezték Kiss Ernő honvédtábornokot, Dessewffy Arisztid honvédtábornokot, Schweidel József honvédtábornokot és Lázár Vilmos honvéd ezredest.

Ezután csak kevés idő telt el, és esküjük megtartása miatt bitón oltották ki Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly honvédtábornokok életét.

arad.jpg
 


Batthyányy Lajos kivégzése 1849.október 6.-án a pesti Újépület udvarán. (az Újépület a mai Szabaság téren volt, 1897-ben bontották el)
 
Hónapunk neve a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivelhogy a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az év nyolcadik hónapja. Egyedül Domitianus császár tett kísérletet a név megváltoztatására, amennyiben önmagáról neveztette el. Rossz császár volt, a „domiciánus” hónapnév nem kellett senkinek.
 
Kosztolányi:

Vörös hervadás

Erdő,
dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz,
reád lehellt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány színébe?
Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni
lármás kirándulókat és rigókat,
vizek zaját,
az élet édes-olcsó csengetyűit?
Olyan jó nem élni?
Örülsz?

Vörös hervadás

Erdő,
dércsípte lombod ájultan vonaglik.
Meghalsz,
reád lehellt a vörös hervadás.
De mért e vidám pompa? Mért
öltözködöl halál előtt a fényes
bíbornokoknak, részeg szeretőknek,
ifjú dühnek, kigyulladt lázadásnak
harsány színébe?
Oly ünnep-e zsibbadni, elfeledni
lármás kirándulókat és rigókat,
vizek zaját,
az élet édes-olcsó csengetyűit?
Olyan jó nem élni?
Örülsz?
 
Október
népi mondóka​

Leodegár, hogyha lombhullató,Örülj! a jövő év páratlan jó.Orsolyakor takarítsd bekáposztádat.Simon, Juda hóval tömi tele szádat.Ha megdurvul a nyúl szőre,siess fáért az erdőbe.
 
Ady Endre: Október​

(részlet)​
Elnézem az őszi rózsát,Bús halottját dérnek-fagynak...Ne higgyetek a mosolygó,Ködöt bontó, őszi napnak!Október egy szeretkező,Flastromos, vén, kacér asszony —Hazug fénnyel azért csábít,Hogy fagyával elhervasszon.
 
Jékely Zoltán: Őszi fürt-varázs​

(részlet)​
Köd-fényben áll a budai vidék;legyen enyém az ősz, akár a lelkem,pipámban száz levél hullája ég,miket finom dohánnyá szeleteltem.Egyharmada diófa levele,másik harmad édeskés hárslevélke,a többit naspolya hullatta le,vagy a szomszédunk szelíd gesztenyéje
 
Oldal tetejére