A felvilágosodás Rousseau
A felvilágosodás hatása a nevelésre
A kora középkorban 2 nagy társadalmi réteg játszott jelentős szerepet. Nemesség, jobbágyok.
18 századtól a polgárság egyre jelentősebb szerepet játszik. A polgárok különböznek a nemességtől és a jobbágyságtól. A nemesség a birtokait feudális szolgáltatásért kapja, adományozás útján. A polgárság ilyenben ritkán részesedik. (hadicselekedetekért).
A jobbágy nem rendelkezik tulajdonnal. A nemesség földjein, birtokain dolgozik. A polgárság városban él, és a városok egy része, csak az uralkodó fennhatósága alatt állnak. Így a városi polgár személyében szabadabb, mint a jobbágy. Az ipar és a kereskedelem fejlődésével a városi polgárok meggazdagodnak, és a vallásos ideológiákkal szemben, új ideológiai irányzatok híve lesz a polgárság. Először a humanizmus, és a reneszánsz, majd a reformáció és a felvilágosodás határozza meg a polgárság világképét.
Felvilágosodás.
- A gazdasági hatalmat birtokló polgárság ideológiája.
- A vak hit személyében a tudás, az ész kerül. Első nagy gondolkodói Franciaországban élnek. Angliában is.
Rousseau. 1712-ben született Genf-ben. Svájcban 4 hivatalos nyelv van. Német, Francia, Olasz, Rétót-Román. Franciának tekintették. Élete nagy részét Franciaországban töltötte. Irodalommal, zeneelmélettel, filozófiával is foglakozott. Kora gondolkodóra rendkívül nagy hatással volt.
Társadalom-politikai nézetei:
Azt mondta: hogy a 18 században az embert korlátozzák. Nem szabad. Az őskorban az ember szabadságban élt, az embernek új társadalmi szerződést kell kötnie, hogy visszanyerje szabadságát.
Regénye: Emil, avagy a nevelésről című könyve. A gyermek alapvetően jó, a társadalom teszi romlottá. A nevelő fő célja: hogy a gyerek boldog legyen. A gyereket meg kell óvni a negatív hatásoktól.
A nevelés szakaszai
0-2 év: szorosan kötődik az anyjához, dajkához. A mozgás fejlesztése fontos. Szabadon mozoghasson.
2-12 év: Az érzékszervek fejlesztése. Fontos, hogy a szülők neveljék a gyereket, vagy ifjú házitanító, de, csak ha fontos a szülő munkája, (miniszter) és nincs ideje.
12-15 év: értelmi nevelés
15-22 év után: folytatni kell a nevelést a nevelővel, és nem intézményes formában, hanem a társadalomban és a természetben.
Szükség van szexuális felvilágosításra. (iskolában)
Munkái gyorsan terjedtek. Filantropisták viszik végig a nézeteit. (emberbaráti)
BASEDOW volt az egyik fontos filantropista, fiúk szellemi vezetője. Nem a megtanítandó tananyaggal, hanem a tanuló (személyével) kell foglalkozni.
Testi nevelés, sport jelentősége a testnevelésben. Először jelenik meg az intézményes tanulásban. Fontos a gyakorlati ismeretek. Kézügyesség, játékos módszerek alkalmazása. Kerülték a testi fenyítést.
PESTALOZZI (1746-1827)
Olasz származású, Svájcban tanult. Pedagógus. Főleg a gyakorlati részével foglalkozott. Ismerte RAISLAN elveit. Bentlakásos intézményeket hozott létre. 9-10 éves kortól kezdve foglalkozott itt a gyerekekkel. Alapvető ismeretek és a munkára nevelés.
3 könyve: - egy remete esti órája
( a nevelés feladata a gyermek felemelése: lényege)
- Lénard és Gertrúd (feleségéről mintázza Gertrúdot)
( ő és felesége a példája, regényszerű, pedagógiai regény, a családi nevelés a fontos)
- hogyan tanítja Gertrúd a gyermekeit?
( meg kell állapítani a képességüket a tanulóknak, gyereknek)
Elméleti munkássága:
Fontos az erkölcs/morális nevelés. A gyermek eredendően jó.
- Etnika szempontból: Természetes állapot
Társadalmi állapot ÖSSZEFÜGGNEK
Tiszta erkölcs
Gyakorlati munkássága:
1789-ben STANZ, a nagy francia forradalom hatására, anyagilag tönkrement, de sok gyermeket megmentett. Társadalmi hatása nőtt.
BURGDART: a középosztály gyerekei, tandíjat fizettek, nevelőintézet volt. YVENDON a képességfejlesztést tartotta fontosnak, és hogy több oldalról fejlessze.
HERBANT: 1776-1841. Német volt. Köningsbergben tanított, és Göttingenben. Középiskolai oktatásra volt nagy hatással. A nevelés fő eszköze az oktatás.
A nevelés részfunkciói:
A
kormányzás: vak engedelmességre kell nevelni, be kell törni a gyereket, esetleg testi fenyítés is megengedett. Élelem megvonás, sötétszobába zárás.
Az
oktatás: az ismeretek közlése, cél a sokoldalú érdeklődés kialakítása.
A
vezetés: Idomítás. Az erkölcsi érték kialakítása. A tanulónak be kell látnia, hogy erkölcsösen kell élnie.
A középiskolai oktatás az egész folyamatot meghatározta. Pedagógiai rendszert hozott létre. Elméletileg megalapozta az oktatás folyamatát. Tisztázta a nevelés és oktatás fogalmát. Ezzel elősegítette a pedagógiai tudomány önállósulását.
A MAGYAR OKTATÁSÜGY
A feudalizmus és a polgárosodás korában
Voltak plébániai iskolák, kolostori iskolák, és székesegyházi iskolák. 996-ban Pannonhalmán kolostori iskola. Ezt feltételezzük. Még Géza fejedelemsége alatt. Innen származtatjuk a magyar iskoláztatást. Ezzel kezdődött el. (Magyarországi oktatás). Az oktatás latinul folyt. Az iskoláztatás nyelve is a latin. Az iskolák egyházi befolyás alatt állnak. Plébániai iskolákban is pap tanított. Az egyház irányította, szervezte az oktatást. 1550-es évektől felekezeti sokszínűség bontakozik ki. Protestáns iskolák. 1560-hoz kötik. Amikor a Nagyszombati zsinaton megfogalmazták az iskolák szervezeti szabályzatát. Tanítóknak nyomtatott könyvet adtak ki. Protestáns és katolikus iskolák. Protestáns kollégiumok 1530-as években. 3 híres van: Debrecen, Sárospatak, Pápa. Iskola komplesszumok voltak. Voltak elemi, közép, akadémiaiàfőiskolai szintűek. Mária Terézia 1774. Pozsonyban norma iskolát hozott létre. Gyakorlóiskolák. Bemutatták, hogy kell tanítani. Ide csak néhány hónapra mentek a már iskolákban dolgozó tanítók. Különös figyelemmel gyakorolhatták a készségtárgyakat. Ének, rajz. Ezeket a tárgyakat különleges módszerrel kell tanítani. Kiadta az első oktatási törvényét. RACIO EDUCATIOT. (oktatás ésszerűsítése). Habsburg Birodalomra vonatkozott, de Magyarországra is. Jelentősége: most belép az állam. Szabályozta az oktatásügyet. RATIO EDUCATIO: 1-ső részében: az iskola szervezeti, és igazgatási kérdésekkel foglalkozik. 9 tankerületet hoz létre. Legközelebbi: Kassa. 2-dik: tanterveket, és a metodikát tárgyalja. 3-dik: rendtartás. Állami ügy az oktatás. Hiányossága: nem mondta ki az általános tankötelezettséget. 1806-ban megismétlik. II. RATO EDUCATIO. Megerősítik az elsőt. Az elsőnek a hiányosságait korrigálja, de nem mindegyiket. Első hiány: nem volt szó az anyanyelv fontosságáról. II: jelentőség az anyanyelv tanítása. Comenius volt az első, aki ezt megjegyezte. Minden fogalmat az anyanyelvhez köt.
Nemzetté válás Magyarországon felgyorsult. Bekerült a 2-dikba a vallási türelem. Az iskolák felekezetek szerint alakulhattak. II. József intézkedésének következménye: kötelezővé tette a 6-12 éves gyerekek összeírását. 1945-ig 6 osztály volt kötelező. 20-dik századtól 8 osztály. A másodiknak is voltak hiányosságai. 1-ik hiányosság: nem foglalkozott a nőneveléssel. A nőnevelés csak magániskolában folyt. Nagyon sok nő nem részesült oktatásban. 2-dik: az ipaűzéshez, kereskedelemhez értő ember még nem ideál, mert akadályozta az ipar fejlődését. Eötvös József oktatásügyért felelős miniszter. Bathányi kormány. Kifejtették az oktatásra vonatkozó nézeteiket. 1849-ben megjelenik ENTWURF (tervezet), gimnáziumokra, reáliskolákra. Bevezetik az érettségit. Rendeleti úton vezetik be. Kimondja az érettségi vizsga bevezetését. Ki mondja azt is, hogy ki vehet részt az érettségi bizottságban. Csak azok, akik németül beszélnek. Azt ENTWURF-ot nagyon sokáig vitatták. Emelte az oktatás színvonalát. A középiskola a legfontosabb. (érettségi vizsga bevezetése). 1868. elemi oktatás szabályozása. Jelentősége: bevezeti a kötelező elemi oktatást. 6-12 évesek kötelező iskolába járását. Eötvös fontosnak tartotta, újra ő lett az oktatásügyi miniszter. Elősegíti a továbbtanulást. Másrészt: A demokratikus szabadságjogokkal csak így tudnak élni, ha megfelelően műveltek. Rendkívül haladó lépés volt. Megelőztük Európa Ny-i részét. Eötvös az anyaelvi oktatás híve volt. Nemzetiségiek számára is hoztak lére iskolát. A tanítókat képző intézményekben kell képezni. (1868-as törvény). Csak az taníthat, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik. A második RACIO EDUCATIORA épít. Eötvös az állami oktatás, állami iskoláztatás híve volt. Az egyházaktól nem vehette el az iskolát. Tovább növekedett az egyházi iskolák száma. Az államiak mellett, ők is építettek iskolákat.
Az állam szerepe az ellenőrzésben nyilvánult meg, a tankerületeken keresztül. 1872-ben meghalt Eötvös. Mások folytatják munkáit. DUALIZMUS: megpróbálja a felzárkóztatást. A század végén 1000 iskolát alapítanak. Magyarország 1000 éves fennállására. Kis falusi, tanyasi iskolák. Nemzetiségi területeken. 1920-ban aláírjuk a Trianoni békeszerződést. Az ország 2/3-adát elveszítjük.
Kultuszminiszter. KUNÓ. 1875-ben született. Apja: osztrák katonatiszt. Katolikus gimnáziumba járt. Jogi tanulmányokat folytat. Müchen, Berlin, Párizs. Hivatalnoki pályára került. OMM. Vezetői hivatalnokai közé tartozott. Bujkálnia kell az Őszi rózsás forradalom alatt, mint a monarchia vezetőjeként. Bethlen István alakít először olyan kormányt, amely szilárd hatalommal rendelkezik. Kormányában 1922-1931-ig Krébersberg a vallás és közoktatásügyi miniszter. Bethlen helyettese. 1990-ig munkáját nem értékelték megfelelően. Két okból: 1. irigység, 2. elsősorban az elit oktatással foglalkozott.
Kultúrpolitikája koncepciójának elméleti alapja: NEONACIONALIZMUS: Nemzeti eszme.
Cél: revízió
Gyakorlati munkássága: 5000 népiskolai tanterem felépíttetését érte el. Behoztuk a Ny-tól való lemaradást. Felsőoktatási reformot hajtott végre. Pécsi Egyetem létrejötte. Egyetemi hálózat kiépítése fűződik hozzá.
1920. Hat évfolyamos tanítási terv kidolgozása. Tanítóképzést felsőfokra kell emelni. 1923-ig ezen elképzelés szerint folyt az oktatás, majd 1923-ban már Krébersberg volt a vallás és közoktatásügyi miniszter. 6-ról, 5-re csökkentik a felsőfokú képzést. Súlyos ország helyzet miatt.
Patakon: érintették a háborús események. Ellátási gondok voltak. Élelmiszer. 1923-ban mondták a jogakadémiának a szüneteltetését. Kevés volt a hallgatója. 1925-tól tárgyalások folynak, arról hogy a Református megkaphassa a tanító képzést. 1929-ben egyházi irányítás alatt kezdődik meg az oktatás. Krébersberg készíti elő. Személyesen is tárgyalt ebben a kérdésben. Kárpótlásàfelépítik az Angol internátust. àIskolakert
1929-1950-ig volt a református egyház kezében az oktatás. Fontos változás. Bevezetik az érettségit. 1968. 4 évig jártak + érettségi + tanítás + képesítő vizsga. Tanítói oklevél 5 év után. 1948-tól iskolák államosítása kezdődik. Patakon állami tanítóképzés 1950. Politikai változásokkal volt összefüggésben. Kivétel: Debrecen, Pannonhalma… stb. 1959-ig a tanítóképző középiskola volt. Érettségit, és tanítói oklevelet adott. Tanítóképzőbe csak érettségizetteket vesznek fel, + 3 év tanulás itt. Felsőfokú képesítést kap. Emelte a tanítói pálya presztízsét. Úri rend tagja, aki 1948-ban érettségit kapott. 1971-1972-ben bevezetik az óvó képzést. Ok: A nők egyre gyorsabban munkába állnak. 1976-tól kimondják a főiskolai rangot. Fölveszi COMENIUS nevét. Nemzetközi kapcsolatok, ragosabb oktatók. 1990, rendszerváltás. Tanítókból túlképzés van. Nyelvi műveltség. Cél: hogy a tanítók máshol is munkát kaphassanak. 1995től a képzés 4 éves lett. (tanító). Óvó: 3. Diploma kiadás.
Integráció bevezetése. 2000-től. Intézmények egyesítése. Egyesülünk a Miskolci Egyetemmel. ME-CTFK.
Több variáció is volt: Nyíregyháza, Eger, Miskolc
A reformáció és ellenreformáció oktatásfejlesztő hatása
Eszme irányzat, amely szembefordult a katolikus egyházi dogmákkal. Egyházi mozgalom. A vallás megújítása érdekében. Búcsúcédulákkal, bűnbocsánat nem létezhet. A bűnt egyedül isten bocsáthatja meg.
LUTHERàÁgoston nevű szerzetes, képzett teológus. 1483-ban született, 1546-ban halt meg.
A reformáció 1517-ben indult el. Okt. 31-én Luther kiszegezte a 95 pontból álló tételsort.
Végkövetkeztetés: a bűneinket isten bocsáthatja meg. Az oktatásnak óriási jelentősége van a hit terjesztése szempontjából. Az iskolák az egyház veteményes kertjei. Ő maga lefordította a Bibliát Németre.àLutheri Biblia. Ez minden polgári család otthonában helyet kapjon! Szükség van iskoláztatásra. Iskolákat kell alapítani. Jelezte, hogy a teológusok tudjanak, héberül, görögül, és latinul is. A falusi plébánosnak elég a latin és a német. A polgárok a Német nyelvű Bibliát olvashatják. Luther, elvetette a CÖLIBÁTUST. Az istennek tetsző harmonikus házasság a tetsző. A női egyenjogúságnak nem volt híve. Egyházi mozgalom.
Célja: egyház megújítása, erkölcsi téren. Nem csak a papok, hanem a pápák is házasodtak.
MELANKTON: Luther legfontosabb munkatársa. Wittenbergi egyetem professzora volt. Elkezdte a protestáns iskolák szervezését. Jelentős eredményeket ért el. PIETISTÁKHOZ tartozott. Szigorú erkölcsi elvek között élnek.
Elvetik a zenét és a táncot is. Dél-Németországban jellemző.
Iskolák alapítása:
Protestáns iskolák alapítása: STURMàStrasburgban alapít középiskolát. Magyarország, Cseh, Anglia. Híve a reformációnak. SvájcàKálvin János, francia anyanyelvű. Reformáció polgárirányzata Genf-be. Mindenki vágyott a megreformálásra.
Katolikus egyház ellenreformációt indít. A reformáció terjedésének megakadályozása. 1545-ben Trident-ben zsinatot hívnak össze, hogy megbeszéljék milyen eszközökkel, tudják megakadályozni a terjedését. Meg kell szűntetni a búcsúcédulák árusítását. Emberek felháborodtak. Zsinat ülését meg kell ismételni, ha az egyházon belül megoldatlan kérdés merül fel. Határozatba foglalták, hogy a pápa, és a szerzetesek fényűző életét fel kell számolni. Új rendàjezsuita rend. 1534-ben. Alapítója: Loyola Ignác. Feladat: az oktatás.
Kiváló iskolákat hoztak létre. Elsősorban középiskolákat. Gazdagok gyerekeit oktatták. 5 osztályos középiskola.
PIARISTÁK rendjeàszegény családok gyerekeit karolták fel. Elemi, majd középiskola. Katolikus iskolák 5 osztályosak. Jezsuitáknálàdiákszínjátszás nevelő hatása. 1599-ben megjelentették tanrendjüket. RÁCIÓS-TUDIÓRUM. Képes volt megállítani a reformáció előretörését az oktatásügyben.
Katolikus, és protestáns különbségek
A katolikusoknál elemi és középiskola együtt. Akadémia ettől elvált. Nem egy szervezetben volt. Rendelkezésükre állt az Európa egyetemi hálózat. Nagy része katolikus maradt. A protestánsoknak kollégiumaik voltak. Arra utalt, hogy iskola együttes. Volt elemi oktatás, középfokú, akadémiai vagy főiskolai. Nem volt protestáns egyetem Magyarországon. Német, Svájc, Holland. Itt jöttek létre protestáns egyetemek.
A nőnevelés
Nem volt olyan fontos, mint a fiúk nevelése. 17 században, írás, olvasás, alapvető számolás. Jó háziasszony szerep. Ez a nőnevelés célja. Felekezeti nevelés. Apácarend. Római katolikusoknál.
ORSOYTÁK: Szent Orsolya. Elhagyott kislányokat vettek magukhoz. Őket elemi ismeretekre oktatták. Középiskolát is létre hoztak. Művelt középosztály gyerekei, vagy tehetséges szegény gyerekek. Művelt háziasszony, feleség felnevelése volt a cél.
Angolkisasszonyok rendje
Mary Wardt megalapító. 17 század elején. Tehetős, vagyonos családok leánygyermekeit nevelték. A jezsuiták nevelési elvét követték. Bentlakásos iskola.
Notredami rend
Műveltek gyerekei. Magyarországon is volt ilyen. Rendkívül toleráns volt a más vallásúakkal szemben.
Protestáns nőnevelés
A 17 században bontakozott ki. Elemi oktatásra koncentráltak. Bentlakásos iskolák, nevelőintézetek. A nőnevelés városokban folyt, gazdagoknak. Ezek magániskolák voltak. Fekete város. A középfokú oktatás a 18 században indult meg a városokban. Változatlanul a művelt feleség, és háziasszony felnevelése a cél.
Az iskola és a pedagógia a 20-dik század első felében
Ipari technikai forradalom. Nagy hatás 20-dik század első harmada. Belső égésű motorok. Autó, vasút hálózat kiépítése. Kerékpár jelentősége. Megjelent a repülőgép 1916-tól. Felgyorsul a gazdasági fejlődés. Világ újra felosztása. Gyarmatbirodalmakat építenek. Ebben élen jár Anglia. Jelentős változás van: Franciaország, Hollandia. 20-dik század elején szeretne felzárkózni Németország, a gyarmatok szerzésében. A fejlődés központja Európa, a világ kulturális központja is. A gyors gazdasági fejlődés következtében, nő az életszínvonal. Kedvező hatással van az oktatásra. Új embereszmény alakul ki. Öntudatos, a saját erejében bízó ember körül a gondolkodás van a középpontban. Aki képes önmagát ellátni, és képes önmagát alakítani. 20-dik század új embereszménye: EMANCIPÁCIÓS törekvések megerősödése. A 19 század végén kialakul a nőmozgalom. A nőmozgalom csírái Franciaországba nyúlnak vissza. 1789-ben megjelenik az emberi és polgári jogok nyilatkozata. Nők jogainak nyilatkozata. Angliából indul, és Franciaországban is kibontakozik. 1848 érzelmek kiáltványa. Angliában megindul a küzdelem a választójogért. SUFFRAGETTE mozgalomàAngliai nők küzdelme a választójogért. Svájc adja meg a nők választójogát utoljára. 1972 megerősödik az ifjúságmozgalom is. Egybefügg a kerékpár, és a vasútmozgalom. WABERVOGELàifjúsági turizmus. Megjelenik az új típusú nemi kapcsolat. Új pedagógiai törekvések jelennek meg. Az oktatott anyag helyett, a tanuló kerül a középpontba. Új pedagógiai irányzatok képviselői: Jelentős szerepàPszichológia. Ember kerül a középpontba. JAMES és DEWEY. (Amerikaiak). Tevékenységük középpontja a pszichológia. James labort hoz létre, itt vizsgálja a tanulókat. Dewey a New York-i egyetemen tanít. A kreativitást hirdeti. „A gyereket az életre kell felkészíteni”.
CLAPADREà”A gyermeknek sajátos funkciója van”. A gyerekben spontán érdeklődés van.
Nevelő feladata: ennek az erősítése.
Svéd tanítónő: Key. A gyerek évszázada. Könyv. 1901-ben kiáll a családi nevelés mellett. A nő legfontosabb feladata az anyai hivatás. Az új oktatási eszmények megvalósításához az oktatás reformjára van szükség.
NEW SCHOOL mozgalom. A természet nagyon fontos az oktatásban. Ezek bentlakásos iskolák. Egész napos az oktatás. Előnye: szét lehet húzni a napirendet. Délután is vannak órák, nem fáradnak úgy el a gyerekek. Itt jelenik meg először a kommunikatív nyelvoktatás. A beszédre helyezik a fő hangsúlyt. Anyanyelvű nyelvmester. Tömegessé válik a nyelvoktatás. Egyre több embernek van szüksége nyelvtudásra. New School-ban önkormányzatiság van. Demokratikus iskolaforma. Maria Montessori (olasz) orvosnő volt. Először idegsérült gyerekekkel foglalkozott. „Ki kell használni a gyermeki aktivitást”. Erre kell építeni. Ő javasolta, hogy az óvodában olyan legyen a berendezés, amelyet minden gyermek elér. Szegeden és Budapesten volt Montessori óvoda, és iskola is. Munkaiskola. Steiner. „a munka folyamatával is lehet nevelni”. Fejlett volt a szakképzés. CAPLAIN, nemzetközi konferencia. „Új nevelés egyesülete”. Új nevelés ligája Magyarországon.
Kiemelkedő szerepet játszott mindig. Reformpedagógiai eszmék. Waldorf pedagógia elterjedése. Rudolf Steiner. 1861-ben született. 1926-ban halt meg. Van filozófiai alapja: idealista filozófia. Szabadság filozófiája. Pedagógiai nézetei: az ember lényege 4 rétegből áll.
- fizikai test
- élet vagy éter test (együtt élünk a növényekkel)
- érzőtest (ösztön)
- én test (földi létezés kiterjedése)
4 x 7 évre osztotta:
0-7 év: világ megtapasztalása
7-14 év: én tudat kialakulása
14-21 év: fogalmi gondolkodás kialakulása (elvonatkoztató képesség)
21-28 év: az emberi teljesség kialakulása (az ifjú pótolja a hiányos ismereteit)
Steiner: „A gyermek fejlődése során, megismétli az emberiség egyedfejlődés korszakait”.
Egyesületi formában léteznek óvodák és iskolák. Kicserélik módszertani tapasztalataikat. Tandíjkötelesek. Magának. Az iskolában nem olyan az órarend, mint másban. Van, ahol a tárgyakat havonta tanítják. Itt nincs bukás.
Van előnye és hátránya is. Kihasználják a munkára nevelés előnyeit. Érzékszervek fejlesztése a cél. Az iskola eljut az érettségiig. A jómódú középosztály iskolája a WALDORF.
Reformpedagógia. Szovjetunió. USA.
Legfontosabb nézetei:
- projekt módszer (téma, egység tanítása)
- tesztek használata (számonkérés)
Elképzelése: szaktanterem. Egy bizonyos tárgy számára berendezett terem. Jobb a beleélés. Csoportmunka.
Nevelés a római birodalomban
I. e. 753-ban alapították. Különböző latin törzsek. Éghajlata: Mediterrán. Földközi-tenger medencéje. Appeni félsziget, sík terület. Gabona, szőlő, gyümölcstermesztés.
Történeti korszakolás:
- Királyság kora: i.e. 2000-től 510-ig.
- Köztársaság kora. 510 (arisztokratikus) sokat tanulmányozták. Felső társadalmi réteg. Választott tisztviselők.
- Császárság kora. i.e. 14 – 476. Augustus uralma. Nyugatrómai birodalom bukása.
Nevelés:
Cél: a VIR BONUS felnevelése.
Nem voltak iskolák, otthon nevelték a gyerekeket. Apa a családban korlátlan hatalommal rendelkezett. A nők az apjuk fennhatása alatt álltak. Ha férjhez mentek, a férj fennhatósága alá. A férfi megölhette a gyermekét.
A gyermek életében különböző szakaszok különböztethetőek meg:
1. Csecsemőkor kb. 2 éves korig
2. Gyermekkor 15 éves korig
3. Felserdült ifjú kor
A csecsemőket a dajka dajkálta (szolga). Előnyös, ha a dajka művelt.
Fórum: politikai viták folytak itt. A gyerekek politikai életben való részvételük.
A lányok otthon maradtak az anyjukkal. Kr. e. 146-ban meghódították Görögországot. Elkezdődött a római kultúra HELLENIZÁLÁSA. Nevelésben is, görög rabszolgákat alkalmaztak tanítóként. Filozófiát és tudományos dolgokat oktattak. Házitanítók fogadása. Voltak nyilvános iskolák. Nem állami, hanem magán iskolák voltak. Itt tandíjat kellett fizetni. Teljes jogú polgárok ki tudták fizetni. Szabad polgárok gyerekei jártak ide. Rabszolgák nem részelültek oktatásban.
Elemi iskola = LUDUS = játék = játékos formában történt. Viasz, vagy fa táblára írtak, amit le lehetett törölni. Volt ebédszünet, és 6 óra hosszát töltöttek az iskolában. Hazamentek, ebédeltek, oktatás közben pihentek. Nem volt humanus, volt testi fenyítés is. Vesszővel vertek. Apafokú elemi oktatásban.
Középfokú oktatás. Irodalmat tanultak, latin és görög irodalmat. Kezdetben görögöt.
Felsőfokú oktatás. AKADÉMIA. Főiskolának felelnek meg. A rómaiak a jogtudományban, az orvostudományban és az építészetben értek el jelentős sikereket. A jogtudományban önálló kísérleteket alkottak. Római orvostudomány = múmiakészítés, gyógyítás. Gallémos a leghíresebb orvos.
Építészet: A rómaiak tudnak kupolát építeni, és az oszlopokat fallá építeni- Matematikai tudás volt ehhez szükséges. Boltozat, boltív.
Oktatták a 7 szabad művészetet. A feudális Európa ezt átveszi. Császárkorban jellemző. Első 3 része TRÍVIUM. Grammatika, retorika, dialektika.
QUADRIVIUM: Aritmetika, geometria, asztronómia, muzika.
Quentriánus: retorikát oktatott, és fizetést kapott érte a császártól. „Fontosak az első benyomások”. Foglalkozott az idegen nyelvvel. Felismerte a kisgyermekkori nyelvoktatás fontosságát. „Emlékező tehetséget, és az utánzást fejleszteni kell”. Fellép a testi fenyítés ellen. A tudás erkölcs nélkül inkább kóros mint hasznos.
Ókori görög nevelés
Meghatározó szerepe van.
Forrásai: tárgyi emlékek (régészet), régészeti leletek. Irodalom, írásforrás (pl.: Homérosz Iliásza)
Szellemi hagyatékok (mesék, mondák, akkori mitológia, dalok). Utalnak arra milyen is lehetett a nevelés.
Égei szigetvilágban is éltek görögök. Kis-Ázsia Ny-i partvidékén. Hegyes vidék, tagolt partvidékkel, völgyekkel. Jellegzetes település. Politikai formája: POLISZ.
Éghajlata: mediterrán, meleg, viszonylag kevés eső. Ez meghatározta a gazdaság életét. Ez a terület alkalmas volt, szőlő-és gyümölcs, gabona-és olajbogyó termesztésre. Gabonából behozatalra szorult. (olajbogyó fontos volt). Ipara fejlett volt. Színes fémeket, vasat, rezet, márványt, amely az építés szempontjából volt fontos. Legelső görög települések Krétán voltak.
Kr.e. 3000-1200-ig KRÉTAI idő. Itt már házakban laktak.
Mükéne. Fejlett társadalmi kultúra Kr. e. 2500-1200-ig a krétai és mükénei kultúra is elpusztult.
1200-ban ÁTMENETI kor. Kr.e. 1200-750-ig. Nem jött létre kiemelkedő társadalmi központ. Egyes poliszok belső küzdelme folyt. Ezt a kort, az ARCHAIKUS kor követi a 8-tól 5-ik századig.
5-4 század KLASSZIKUS kor.
4-3 század HELLENISZTIKUS kor.
Nevelés alapelvei:
Fő elve az emberközpontúság a HUMANUM. Görög felfogás fő elve. Az ARCHAIKUS korban a legfontosabb a bátor harcos felnevelése volt. Spárta és polisz vezetői. Spártai és Athéni nevelés teljesen különböző volt. A fiú nevelése meglehetősen nagy odafigyelést igényelt. Spártában a felnevelésük állami feladat volt. A gyerek 7 éves korig nevelkedett a családban. Utána a férfi házba került, ahol a felserdült ifjak nevelték. Az ifjakra az érett férfiak ügyeltek. Nevelés célja: bátor harcos felnevelése. Nők nevelése: testi nevelés, SPORT. Néha ők védték a lakhelyt. Háttérbe szorul a zene, a tánc, a művészeti nevelés. Hazaszeretetre, fegyelemre, előny volt a nevelés, idősek tisztelete.
Athén:
DÉMOSZ elérte a politikai egyenjogúságot. A humanum határozta meg a nevelést. Fontosnak tartották a testnevelést. Jelentősége volt a kultúra nevelésének. Oktatás, magán oktatás volt. Fizetni kellett érte. Az állampolgári nevelés volt ingyenes. A retorika (szónoklati) oktatásból állt. Gümnazium (meztelen) görög szó, testgyakorlás, szellemi torna. Felsőfokon, orvostudományt és filozófiát tanultak. A filozófia egy átfogó tudományág volt. A szaktudományok nem váltak el, nem voltak ennyire fejlettek még.
SZOFISTÁK foglalkoztak a neveléstudománnyalàbölcsek.
Gyakorlatiasak, nevelés felfogásúak. Természettudományok nevelése. Matek pl.: foglalkoztak a dialektikával. Fontosnak tartották a retorikát, a szónoklattant.
SZÓKRATÉSZ: i.e. 469-399-ig élt. Hirdeti hogy fontos az önismeret, önnevelés. Az élvezeteket ésszerűen kell felhasználni. Az erkölcs tanítható. „Kérdve kifejtő módszer”. Olyan kérdéseket kell feltenni, hogy a logikus gondolkodásra neveljük a gyereket.
PLATÓN: i.e. 427-347-ig élt.
Idealista filozófus volt. Az eszme a meghatározó, a való világ másodlagos. „ A nevelés célja, a társadalmi boldogság elérése”. 0-2 éves korig lehet a legjobban formálni. 2-3 éves korban a dajkának kell vele foglalkoznia. 3-6 éves korban a játéknak van szerepe. 6 éves korában megkezdődik a szocializáció, társadalmi taggá válás.
ARISZTOTELÉSZ: i.e. 384-322-ig élt.
Platón tanítványa, és Nagy Sándor nevelője. Szerinte, a nevelés fő célja az előnyös polgár felnevelése. A fiának írt művében fejtette ezt ki. MIKOMAKHOSZI EPIKA. 0-2 tejjel táplálás kora. 2-5 éves kor a mozgás kora. 5-7 éves kor otthoni nevelés, és tanulás. 7-14 éves kor, tanulmányok folytatása.
Oktatásügy a korai feudalizmus korában
(5-től 12 századig)
Kr. u. 476. elbukott a Római Birodalom. Romjain germán törzsek alapítanak. Feudalizmus. Középkor. A sötét középkor. A középkor szellemi alkotása jóval alacsonyabb szintű. Alkotásokkal nem dicsekedhet, de a technika terén sem. Van előre lépés az ókorhoz képest. 476 után az írásbeliség a kolostorokban marad meg. Papok, szerzetesek a továbbvivők. A keresztény vallás a Római Birodalom területén jön létre. 313-tól már nem üldözik a keresztényeket, így gyorsan terjed. A kereszténység tartja össze a Birodalmat. Filozófusa: Szent Ágoston. É-Afrikában volt püspök. Megfelelő műveltségre tegyen szert, a gyerek nevelhető. A tanító, tanár feladata hogy ezt végrehajtsa. „Fontos az igazság keresése”. Az igazságot a hit által irányított értelem érheti el. Összekapcsolja az ókori filozófiát, a középkori vallásossággal. Istenhit felé fordulnak. (keresztény vallás). A tudás helyei, kolostorok.
MONTECASSINO. Tevékeny és szemlélődő élet volt a lényeg, a kolostorokban. Imádkoztak, dolgoztak, művelődtek. Jelentős volt a könyvek másolása. PERGAMON = BŐR à erre festettek. 1 könyv, 1 falu ára. Szerzetesek = könyvek sokszorosítása. Ehhez, kiképzés, papi pálya szükséges. Kolostori iskolák létrehozása. Egyház nyelve a latin volt, könyvek is így készültek.
A politikai egységeket a FRANKOK hozták létre. 268-814-ig Nagy Károly a legjelentősebb Frankuralkodó. ACHEN a központ. Jelentős politikai egységet hozott létre. Kialakít egy egyházszervezetet, és megindult a város fejlődése. A lerombolt városokat újra építették. A székesegyházak mellett, iskolákat, és plébániai iskolákat alapítottak. A pap és a tanító egy személy volta kisebb településeknél. A tanító az egyház irányítása alatt állt, ha a pap és a tanító nem egy személy.
Tanítottak: alapismereteket, latin-nyelvtant, egyházi éneklést.
Középfokon: diktáment oktattak: oklevélkészítést írni. Olvasni tudóknak ez kötelességük volt.
A korszak vége felé megjelennek az egyetemek.
1. Bologna: É-Itáliában 1088
2. Sorbonne: Párizs 1100-1150
Sorbonne egy tanár volt, halála után jelentős összegű pénzt hagyott az egyetemre. Így kapta a nevet.
Akkor volt egy intézmény teljesen egyetem ha 4 kara volt.
- teológiai
- jogi
- orvosi
- filozófiai
Önkormányzati és autonóm = belső önállóságot élvez.
Bolognai: diákok választották a rektort
Sorbonne: tanárok, professzorok választották a rektort.
12 században megjelent a lovagi műveltség = VILÁGI MŰVELTSÉG. A lovagság, a nemesi család 2-od, 3-ad szülött gyerekei voltak. Képezték őket, harcoltak. Fontosnak tartották a nyelvtudást, a dal, a zene, a tánc ismeretét. A lovagnak tudnia kellett önálló alkotást létrehozni. Tisztelnie kellett a nőket, az időseket, és a gyengéket. Kitartónak kellett lenni, el kellett viselni a szenvedést. A hitükért harcolniuk kellett. à Keresztes hadjáratok alatt gyakran előfordult. A gyermek iránti viszonyulás kettős. ABVIVALENS. Kicsinyített felnőttnek tekintik. Nem ismerik fel, hogy a gyereknek vannak pszichikai sajátosságai. Nagy a gyermekhalandóság. 9-ből 1 marad. Ok: higiénia, orvoshiány. Ezt keresztényi belenyugvással lehet elviselni. Össztársadalmilag nem tekintik tragédiának. Alkalmazkodnak a viszonyokhoz, körülményekhez. A termelésbe is visszaesés következik be. LEGELŐ gazdálkodás. Kevés az élelem. Csak gabona van. Lepényszerű étel. Nem ismerik a főzelékféléket. Éhség következtében is meghalnak gyerekek. Nem olyan nagy az empátia és az elutasítás.
SZOCIALISTA OKTATÁSÜGY
Oktatásügyünk 1945 után
3 alkorszakra lehetne osztani:
1. 1945-1948
2. 1948-1990
3. 1990-napjainkig
1945-1948: többpártrendszer szakasza még. A baloldali kommunisták támogatása. A szovjet hadsereg. Egyre nagyobb befolyással rendelkeznek. Kultúrába, oktatásba való beemelés. Munkások, parasztemberek. Cél volt az oktatás modernizálása. Elemi iskolákkal kezdték. Elemi népiskola helyett, 8 osztályos általános iskola bevezetése. Elemi csak 6 osztályos. 1928-tól kísérletek folytak a 8 osztályos tanításra. A pénz volt az akadály. Tanítóképzőből tanítók tanítottak volna a 8 osztályban. Felsősöket szakos tanárok. Szegeden, Budapesten, és Egerben szakosodás történt. Főiskolák alapítása, és általános iskolák felső tagozatára szakos tanárok képzése. Óriási színvonal emelkedés, ott, ahol meg tudták valósítani.
Középiskolák 1948-ig a gimnázium 8 osztályos volt. 10 évestől 18 éves korig jártak ide. 1948-ban kimondják a fokozatos fölszámolást. Már csak 4 évfolyamos gimnázium, és 8 évfolyamos általános iskola. Átalakították a rendszert. Gimnáziumok arisztokratikus jellegét megszűntették. Jó iskolákat is szétvertek. Gond volt az analfabétizmus. Cél: ennek megszűntetésre továbbra is. Dolgozók iskoláját hozták létre. Önbecsülés növelése. 1945-ben az iskolarendszer 70% egyházi kézben volt. Megkezdődött az iskolák államosítása. 1948-ban törvény jelent meg. (az állam az egyedüli iskolafenntartó). a
Fejlődési folyamatot indított meg. Megvalósították, amit Eötvös is szeretett volna. PLURALITÁS többféle behatás. A demokrácia egyre korlátozottabb keretek közé szorult.
1948-ra fölszámolják a polgári demokrácia maradványait is.
1948-1990: Ideológiai befolyáltság jellemezte az oktatást. A tananyagot az aktuális politikai eseményekhez igazították. Az oktatás politikum és semmi más. (Mária Terézia).
Nem voltak egyházi és felekezeti iskolák. Kitűzött célok. Elérése nehézséget jelentett.
Felsősöknél szakos tanárok biztosítása. Megszűntek a tankerületek, helyettük tanfelügyelők. Korlátozott hatás. 1950-1956 között volt a legnagyobb az ideológiai nyomás. 1950-1953 Nagy Imre. 1956-ba két testület elégedetlen: Petőfi kör (Budapest) 1956. szept. Írók és értelmiségiek. Kifejtette: hogy Magyarországos nincs igazi szocialista nevelés. Bírálták a nevelést. 1956. okt. Balatonfüreden a pedagógusok szakszervezete tanácskozott. Rámutattak az oktatás hibáira. Célul tűzték ki a dogmatikus hibák kiküszöbölését. DOGMA: olyan elv, amit nem lehet megváltoztatni. Helytelen volt, hogy az idegen nyelv az orosz. Tankönyvek szövege. Az oktatást nem segíti elő. Átálltak a nyugati nyelvekre. 1956 forradalmi események után újra a dogmatikus vonal érvényesült. 16 évre emelik a tankötelezettséget. Volt gimnázium, technikum, szakközépiskola. Szakközépiskolába járók számának a növelése. Az államnak jó, ez volt a legolcsóbb. Az egyénnek annak, aki tovább akart tanulni, nem volt jó.
Kevesebbet tanult egyes tárgyakból. Előnyös volt a közepes tanulóknak.
1963-ban kibocsájtották az általános iskolai tantervet, amelyben cél a humanista embertípus megvalósítása.
1965-ben megjelent a középiskolákra vonatkozó tanterv. Célja: az általánosan művelt embertípusnak a kibontakoztatása. Meg kell tartani a szocialista együttélés szabályait. 1960-as években az általános iskolák problémája a képesítés nélküli tanárok, tanítók. Gyors népességszaporulat. (nem tudott olyan színvonalon oktatni, mint ahogy az kívánatos lett volna).
Ratkó korszak.
Előrelépésà5 + 1-es oktatás. 5 nap tanulás, 1 nap gyakorlat.
Modern technikai eszközök. 1975-ben, Helsinkiben Nemzetközi értekezlet volt. Európa minden polgárának rendelkeznie kell az általános szabadságjogokkal.
Megjelenik a Ny-i ideológia.
TACS: tananyagcsökkentés 1978-ban.
1980-ban megjelenik a számítógép. KOMONDOR. Számítógépet minden iskolának. Köpeczi Béla oktatásügyi miniszter. Meghirdette a folyamatos megújítás programját. Az oktatás modernizálásra szorul. 1985-ben hosszú vajjúdás után, megszületett egy új oktatási törvény. Megszűntetik az állam iskola alapítási monopóliumát. Alapítványi iskolák. 1989-ben gyors változások. Kimondták, hogy tankönyveket, nem csak az állam adhat ki. Alapítványok, egyházak. Nemzeti Alap Tanterv 1989.
1990-ben kimondták hogy megszűnik az állami iskola alapító monopóliumai.
Az ipari forradalom
Szövés, gőzgép feltalálásaàJames watt. Skót feltaláló volt. 18 század forradalmasította a közlekedést. GőzmozdonyàEdison, vasút kialakulása. Eleinte lóvasút volt. Átalakította a termelést. Közlekedés forradalmasodása. Nagy hatás az ipari termelésre.
Könnyűipar: Itt halmozódott fel a tőke. àTextiliparban, majd nehéziparban. Angliában gyapjú. Ezek megalapozták a gyors fejlődést. Gőzhajó: FULLTON. Amerikával kötötte össze Európát. Jóval gyorsabban tudtak vele haladni. Gazdasági élet változása, maga után vonta a társadalmi változást. Anglia, Német alföld, be tudtak kapcsolódni a tengeri kereskedelembe. Új tőkésosztály, amely alaposan meggazdagodott. (19 században újabb ipari forradalom: repülő, villany… majd a 20-dik században újra). Gőzgép feltalálása óriási mérföldkő. Kialakult egy gazdag réteg. Angliában kialakult egy széles szegény réteg is. àŐk a munkások, akik a kialakuló gyárakban dolgoztak. Nincstelenek, semmivel sem rendelkeznek. Ki voltak szolgáltatva a gyárosoknak. Angliában alkalmazták a gyermekmunkát, 8-9 éves gyerekek is dolgoztattak. A gyerekeket olcsóbban, ezzel nagyobb profitra tettek szert. Fontos volt, hogy a gyerekeket megóvják a gyári munka káros következményeitől. Harcoltak, hogy törvényeket hozzanak a gyermekmunka korlátozására. Átalakult a család is. Három generáció élt együtt. Két generációàkiscsalád, csak a két generációs család lesz jellemzőàszülők és gyerekekàgyerekek napközben felügyelet nélkül vannak. Következménye: óvodák megalapítása, mert a kiscsaládban, nincs aki, ügyeljen rá. Ok: dolgoznak. 1837-től, 1901-ig Viktória királynő uralkodik. Fiatalon 18 évesen lesz hatalmon. „EURÓPA NAGYMAMÁJA”. (19 század végre van mindenhol unokaöccse, unokahúga).
Szerelmi házasságot kötött. Ő idejében karácsony, családi élet propagálása. 19 században Anglia a világvezető hatalom. Viktorianus Anglia. Gyárak szaporodásával megindul a munkásmozgalom. Kezdetben ösztönös mozgalmak vannak. Összetörik a gépeket. „A gépek elveszik tőlük a munkát”. Tőkés haladás akadályozása. Gépàtöbb szabadidő, nehéz munkák elvégzése. Század közepén 1848. Kommunisták Szövetsége, Franciaország. Szervezett mozgalmak. 1864-ben, Angliában alakult meg az I. INTERNACIONÁLÉ=NEMZETKÖZI MUNKÁSOK I. NEMZATKÖZI SZERVEZETE. (Angliában). Mark Engeles. Nő a szociális érzékenysége a társadalomnak. Nem mennek el szó nélkül a szegények mellett. Egyre többen lesznek szegények. (szegények segítése). 19 század második felében, kialakul az UTÓPISTA SZOCIALISTA mozgalom. Angliából indul el. Felhívják a figyelmet a társadalmi különbségekre. Egyháznak is folytatnak a szegények körében karitatív tevékenységet. KOLPING=katolikus legény egylet. Kultúráltabb magatartás, elemi iskola kiegészítése, szegény szociális segítségnyújtás. Az egyházak terjesztik a keresztény szemléletet.
A cél: a jó családapák felnevelése, jó iparűzők, mintaszerű polgár. Megindul a gyermekvédelem (Anglia). Az iskoláztatás Ny-Európában, általános, Kötelező és ingyenes lesz. Csak elemi oktatásra vonatkozik. Óvodákat, valamilyen alapítvány, vagy valaki vagyona alapján indul.
19. sz. oktatás: Anglia, Németország, Franciaország
Az oktatás Nemzeti körülmények között NEMZEZÁLLAMOK. Nemzeti keretek között folyik az oktatás. Egy területen élő, közös nyelvet beszélő azonos kultúrkörhöz tartozó emberek közössége = NEMZET.
A 19. sz. az oktatásba a teljes népességet beleveszik. A parasztok gyerekeinek kötelező iskolába járni. Feudalizmusban a jobbágyság nem volt része a Nemzetnek. A kapitalizmusban minden állampolgár a Nemzet része. Ezt, az oktatással biztosítják. Az állam ügyévé válik az oktatás ebben a században. EzáltalàBIZONYÍTVÁNY. Ez a folyamat Poroszországból indul el. Itt teszik kötelezővé az ÉRETTSÉGIT. Ezt, egy állami bizottság előtt kell tenni. 18 században kezdődik. Alapvető változás. Tanári hivatás értelmiségi foglalkozássá válik.
Anglia:
19 században a DECENTRALIZÁCIÓ jellemezte. Az oktatást a helyi önkormányzatok szervezik.
Hátrány: Nem szervezték meg alaposan az elemi oktatás alapját.
Jelentős eredményei: középiskolai oktatás magániskolában folyt. Ezek nagyon jól működtek. Kiváló képzés folyt.
Társadalmi elit, magánoktatásba adja a gyerekeit. Eredményeket értek el a reáltárgyak tanításában. A humán tárgyak dominanciája. Fejlesztették a gyerekek manuális kézségét. 1833-ban létrehoztak egy nevelési tanácsot.
Feladata: oktatás minden problémájának megtárgyalása. Ugyanebben az évben: SZAKFELÜGYELET. 1880-ban kimondták a kötelező iskolába járást. A szülők büntetést kapnak, ha a gyerek nem jár iskolába. Ingyenes az oktatás 1891-től az elemi. 1904-ben létrejön egy oktatásügyi hivatal. 1944-től oktatásügyi minisztérium. Nálunk: 1848.
Németek:
Széttagolt 1871-ig. Hercegségből, városállamokból áll. Poroszország, Bajorország, Báden, Würtenberg. Politikailag Poroszország a legjelentősebb. Legjelentősebb változások itt mennek végbe. KASZÁRNYÁK városa. Katona állam.
1736-ban általános iskolakötelezettség bevezetése. Elsősorban a fiúkra koncentráltak. 1788-ban érettségi. Állami jellegű lett az oktatás. 1794-ben az egyház felügyeletét megszűntették az oktatással. Az állam felügyelte az egész oktatást. A poroszok EVANGÉLIKUSOK voltak. Kivéve: Bajor ország. Pietizmus. Protestantizmus szigorú változata. Fő hangsúly a középiskolán van. A gimnáziumot mindenütt érettségivel kell befejezni. A reál gimnázium a reál tárgyak, idegen nyelvek. A reál iskolába 7 évig kellett járni. A reál iskolát záróvizsgával fejezték be.
Franciaország:
Napóleon nevéhez fűződik. Waterloo-i csata. Polgári francia teremtése. Hadsereg, közigazgatás fejlesztése érdekében szükség van az oktatásra. 17 tankerületet hoztak létre. Központja: egy-egy egyetemi város. Ellenőrizte azon terület oktatását. Volt kontroll. Erős központosítás volt. 1808-ban létrehoztak egy Tanügyi testületet, ami központi ellenőrzést gyakorolt az oktatásra. A középiskola fejlesztésével foglalkoztak.
Nekem ennyi anyagom van neveléstörténelemből. Remélem segítettem. További szép napot!