Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Szakértő szemével....

889_1100.jpg
xDávid Gyula

fizikus, egyetemi oktató.
Atomfizikai Tanszék

Biográfia:

1976-ban végeztem el az ELTE fizikus szakát.
Azóta egy rövid megszakítással az ELTE Fizikai Intézetének különböző tanszékein oktatok (vektorszámítás, optika, mechanika, elektrodinamika, atomfizika, kvantummechanika, relativitáselmélet előadások és gyakorlatok, számos speciális előadás). Egyetemi doktori disszertációmat (relativisztikus hidrodinamika témakörben) 1981-ben védtem meg.

1989 óta szervezem az Ortvay Rudolf Fizikai Feladatmegoldó Versenyt, mely 1998 óta nemzetközi. 1993 óta minden évben megszervezem a Nyílthelyi Fifikus Fizikus Feladatok (NYIFFF) nevű fizikai csapatversenyt. "Az atomoktól a csillagokig" előadássorozat egyik szervezője vagyok.
Oktatómunkámat 1991-ben és 1997-ben a Kar Kiváló Oktatója címmel jutalmazták. 2004-ben a TTK TDK Oklevelével, 2008-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Felsőoktatási díjával tüntettek ki.
Az utóbbi években a nanofizikában és a spintronikában felmerült, a kvantumelmélet alapjait érintő kérdésekben végzek kutatómunkát.

*
Dávid Gyula -fizikus nagysikerű előadás-sorozata az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban:

Magyar Csillagászati Egyesület - MÉDIATÁR

Az Univerzum jövője - Nagy Reccs vagy végtelen tágulás?




Több itt:
Előadások hanganyagai

Innen és túl a Nagy Bummon (precíziós kozmológia kontra vad elképzelések)

Az Univerzum geometriája (relativitáselmélet és kozmológia)

Utazás a fekete lyukon túlra (univerzumot szervező szingularitások)

.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
A legfontosabb a kiindulás...

889_1100.jpg
xDávid Gyula

fizikus, egyetemi oktató.
Atomfizikai Tanszék

Biográfia:

1976-ban végeztem el az ELTE fizikus szakát.
Azóta egy rövid megszakítással az ELTE Fizikai Intézetének különböző tanszékein oktatok (vektorszámítás, optika, mechanika, elektrodinamika, atomfizika, kvantummechanika, relativitáselmélet előadások és gyakorlatok, számos speciális előadás). Egyetemi doktori disszertációmat (relativisztikus hidrodinamika témakörben) 1981-ben védtem meg.

1989 óta szervezem az Ortvay Rudolf Fizikai Feladatmegoldó Versenyt, mely 1998 óta nemzetközi. 1993 óta minden évben megszervezem a Nyílthelyi Fifikus Fizikus Feladatok (NYIFFF) nevű fizikai csapatversenyt. "Az atomoktól a csillagokig" előadássorozat egyik szervezője vagyok.
Oktatómunkámat 1991-ben és 1997-ben a Kar Kiváló Oktatója címmel jutalmazták. 2004-ben a TTK TDK Oklevelével, 2008-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Felsőoktatási díjával tüntettek ki.
Az utóbbi években a nanofizikában és a spintronikában felmerült, a kvantumelmélet alapjait érintő kérdésekben végzek kutatómunkát.

*​

Dávid Gyula -fizikus nagysikerű előadás-sorozata az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban:

Magyar Csillagászati Egyesület - MÉDIATÁR

Az Univerzum jövője - Nagy Reccs vagy végtelen tágulás?




Több itt:
Előadások hanganyagai

Innen és túl a Nagy Bummon (precíziós kozmológia kontra vad elképzelések)

Az Univerzum geometriája (relativitáselmélet és kozmológia)

Utazás a fekete lyukon túlra (univerzumot szervező szingularitások)

.


Valóban, ahogy jelezted a Nagy Bumm és a kapcsolódó jelenségek szakszerű magyarázatát kaphatjuk jól felkészült tanárembertől ...
De Stephen Hawking 1987-ben(tehát pontosan 20 évvel Dávid Gyula idézett előadása előtt) már leírta: ez a modell, mint tudományos elmélet már kimúlt, mégis egyesek úgy cikkeznek, beszélnek róla mintha élne és virulna.. Aztán éppen Te ajánlottad Soós Miklós A feketelyuk c. dolgozatát....
Mire szeretnék utalni mindezzel?..
Arra, hogy ezek az elméletek az Ősrobbanásról, feketelyukakról, mind azon a modellen alapulnak, amely a világegyetem tágulását tételezi fel...
Szerintem pedig a mai kutatások inkább azt bizonyítják, szó nincs tágulásról, hanem az univerzum egyes elemei közelednek, mások távolodnak tőlünk... Nem véletlen a felháborodás a fizikai Nobeldíj kapcsán.. Ugye hasonló volt az értetlenség, amikor a kozmikus hátérsugárzásért adták megosztva..... Szintén mindenkit is megosztva.... a tudósokat éppúgy mint a laikusokat..
Vagyis, ha a kiindulást sem képesek biztos alapokra tenni, akkor miért kellene az elméletet egyáltalán komolyan végiggondolni.....
Ez a változat nem más így mint egy hittétel..
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a változat nem más így mint egy hittétel..

Egyetértek.

És amennyire én tudom, már ellene szóló érvek is vannak. Mármint nem a tágulásról beszélek, hanem a robbanásról.
Pl. hogy az egész világűr egy tengely körül forog.

Kár, hogy Princess elment, mert ő harcos védelmezője volt az ősrobbanásnak.
Én igazából nem akarok több előadást meghallgatni erről, de azért köszi, Zsuzsanna. Hallottam már eleget, mert attól tartok, ez is olyan lesz, mint amit az evolúcióval csinálnak. Amit mellette akarnak felhozni, azt feltupírozzák, amik meg ellene szólnak, azt mélyen elhallgatják.
Ezért én mindkét oldal érvelésére kíváncsi vagyok, és engem az ősrobbanás-tagadók győztek meg jobban.

Nem lehetett ősrobbanás, ha a világűr forog, és egyre gyorsuló ütemben megy szét - vagy nem tudom, hogy fogalmazzak, ha nem tágul -, szóval egyre gyorsabban távolodik egymástól benne, ami távolodik.
Azt még különben nem is hallottam, hogy nem egyenletesen tágul. Akkor meg pláne nem robbanhatott fel. Egyik fele lemaradt, másik meg pukkan? Vagy hogy?

De ha lesz időm, meghallgatom a fizikust.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Valóban, ahogy jelezted a Nagy Bumm és a kapcsolódó jelenségek szakszerű magyarázatát kaphatjuk jól felkészült tanárembertől ...
De Stephen Hawking 1987-ben(tehát pontosan 20 évvel Dávid Gyula idézett előadása előtt) már leírta: ez a modell, mint tudományos elmélet már kimúlt, mégis egyesek úgy cikkeznek, beszélnek róla mintha élne és virulna.. Aztán éppen Te ajánlottad Soós Miklós A feketelyuk c. dolgozatát....
Mire szeretnék utalni mindezzel?..
Arra, hogy ezek az elméletek az Ősrobbanásról, feketelyukakról, mind azon a modellen alapulnak, amely a világegyetem tágulását tételezi fel...
Szerintem pedig a mai kutatások inkább azt bizonyítják, szó nincs tágulásról, hanem az univerzum egyes elemei közelednek, mások távolodnak tőlünk... Nem véletlen a felháborodás a fizikai Nobeldíj kapcsán.. Ugye hasonló volt az értetlenség, amikor a kozmikus hátérsugárzásért adták megosztva..... Szintén mindenkit is megosztva.... a tudósokat éppúgy mint a laikusokat..
Vagyis, ha a kiindulást sem képesek biztos alapokra tenni, akkor miért kellene az elméletet egyáltalán komolyan végiggondolni.....
Ez a változat nem más így mint egy hittétel..

*****

Nincs szándékomban egyetlen hivatkozással sem erősíteni vagy megcáfolni senkinek az elgondolásait.
Mindössze a "választékot" bővítem.:D
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Persze igazad van jó ha gazdag az étlap.. csak itt talán az "étterem" üres...
Már elnézést, de van itt valaki, aki végig is hallgatta Dávid Gyula említett előadásait? (Jó, tudom, a jutubos "ismeretterjesztő" filmecskékhez képest hosszúak és tömények, de talán mégis...)
Mert akkor talán konkrét dolgokról is beszélgethetnénk.
(Ja, és hogy is volt az Hawkinggal? Konkrétan miről, milyen szövegkörnyezetben tette azt a bizonyos kijelentést?)
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Kivárom a következő elméletet...

Már elnézést, de van itt valaki, aki végig is hallgatta Dávid Gyula említett előadásait? (Jó, tudom, a jutubos "ismeretterjesztő" filmecskékhez képest hosszúak és tömények, de talán mégis...)
Mert akkor talán konkrét dolgokról is beszélgethetnénk.
(Ja, és hogy is volt az Hawkinggal? Konkrétan miről, milyen szövegkörnyezetben tette azt a bizonyos kijelentést?)

Kedves Umaksuman!

Kellemesen csalódtam Benned, úgy van ahogy mondod(írod)... Kihagytam a mondat elejét szándékosan... Nem megtévesztésből!!! Hanem kíváncsiságból....Én több előadását is vegighallgattam Dávid Gyulának, s amihez hozzászólok, az ott ajánlottakat, kivétel nélkül elolvasom, meghallgatom.. Ugye Te is megtapasztaltál már itt egy "vitát", mert itt legtöbbször a hozzászólóhoz szólnak hozzá, nem a témához.......
Az Ősrobbanásról, feketelyukakról, húrelméletről viszont mindent leírtam már amit lehetett, ezek az elméletek nem mások, mint egyes fizikusok megkülönböztető vallása, a hiba ugyanis a modellből fakad.. Valószínű Warrior Princess is azért hagyta itt a témát, mert vagy tudományoskodó álokoskodások voltak, vagy csak a hívők tanúságtevése, vagy személyeskedés... Szerencsére Zsuzsanna megóvta a topicot a végleges kihalástól.. de ugyebár Te most figyelmesen beleolvastál ugyan, mégsem a témáról írtál valami "véfrissítőt"....
de azért legyen nagyon szép napod....
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Az Ősrobbanásról, feketelyukakról, húrelméletről viszont mindent leírtam már amit lehetett, ezek az elméletek nem mások, mint egyes fizikusok megkülönböztető vallása, a hiba ugyanis a modellből fakad.. Valószínű Warrior Princess is azért hagyta itt a témát, mert vagy tudományoskodó álokoskodások voltak, vagy csak a hívők tanúságtevése, vagy személyeskedés... Szerencsére Zsuzsanna megóvta a topicot a végleges kihalástól.. de ugyebár Te most figyelmesen beleolvastál ugyan, mégsem a témáról írtál valami "véfrissítőt"....
Bevallom, nem olvastam végig az egész topicot, már az elején lefárasztottak Gyula barátunk "értekezései", és a továbbiakba itt-ott beleolvasva sem találtam túl sok érdemi információt. "Vérfrissítővel" aligha tudnék szolgálni, hiszen az asztrofizika és kozmológia jeles művelői is sok mindent leírtak már ezekről a kérdésekről, és Te nyilván ismered is a véleményüket, és az adatokat, amiken ezek a vélemények alapulnak. Ha pedig ők nem tudtak Téged meggyőzni, hozzájuk képest én aligha tudnék bármi újat mondani.
 

huehar

Állandó Tag
Állandó Tag
****

Ha szerinted teremtés volt, akkor szíves figyelmedbe ajánlom az ezoterikás témákat.
Itt az isteneknek nem marad hely, élméleteknek, logikus elképzeléseknek viszont: igen
A fórum címe egyébként: Tudomány,Technika !
Csak halkan jegyezném meg, hogy a legnagyobb tudósaink mind hívők voltak (Newton, Einstein, stb.) és gyönyörűen bele tudták helyezni Istent (vagy egy isteni akaratot) a tudományba.
 

huehar

Állandó Tag
Állandó Tag
Engem inkább az érdekelne, hogy szerintetek mik a pulzárok? Tudniillik közvetlenül az ősrobbanás lökéshulláma után találhatóak meg, ahol elvileg a legkisebb tömegű dolgoknak szabadna csak lennie, a pulzárok mégis iszonyú tömegűek.
Légyszi, ne azok válaszoljanak, akik szerint ősrobbanás sem volt, mert ezen nem akarok vitatkozni, kösz! :)
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudniillik közvetlenül az ősrobbanás lökéshulláma után találhatóak meg, ahol elvileg a legkisebb tömegű dolgoknak szabadna csak lennie, a pulzárok mégis iszonyú tömegűek.
Biztosan bennem van a hiba, de nem értem ezt a mondatot. Szerinted mi az az "ősrobbanás lökéshulláma", hol van a "közvetlenül utána", milyen elv alapján szabadna ott csak "a legkisebb tömegű dolgoknak" lenniük, és mihez képest "iszonyú" a pulzárok tömege?
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerinted ki válaszol majd Neked?.....

Engem inkább az érdekelne, hogy szerintetek mik a pulzárok? Tudniillik közvetlenül az ősrobbanás lökéshulláma után találhatóak meg, ahol elvileg a legkisebb tömegű dolgoknak szabadna csak lennie, a pulzárok mégis iszonyú tömegűek.
Légyszi, ne azok válaszoljanak, akik szerint ősrobbanás sem volt, mert ezen nem akarok vitatkozni, kösz! :)


Nem is tudsz rajta vitatkozni, hogy volt, vagy sem Ősrobbanás...
Figyelmedbe ajánlom: Lamaitre, aki az Ősrobbanás elméletének egyes számú atyja, a leuveni egyetetem fizika professzora, katolikus pap volt, nemcsak egyszerű hívő....A táguló világegyetem modell kidolgozója Alexander Friedmann orosz tudós szintén mélyen hívő volt, de Ő már akkor nem élt, amikor Lamaitre újra előjött az Ő modelljével, amelyet minketten, Friedmann és Lamaitre is, a relatívitás elméletből vezettek le..Albert Eistein nem volt Isten hívő, ezt többször nyomatékosan kijelentette.(Pusztán azt állította, olyan keveset ismerünk a világból, hogy az ismeretlenben akár Isten is ott lehet) Sir Newton pedig 26 éves korára összes tudományos tételét megalkotva, a Szentírás titkát kutatta "alkimistaként", ebből eredt súlyos higanybetegsége, illetve csilagászként a "világvége" pontos időpontját próbálta meghatározni az írásokban leírt égi jelenségek alapján... érdekes módon ugyanarra a periadikára jutva, mint a maják...
Azt pedig, hogy ami nem következett be, azután mi volt, talán meg kellene előznie annak, hogy valaki elöször azt igazolja, volt..(mármint Ősrobbanás) mert aki az elméletet kidolgozta, nem hagyta ki számításából a folyamat elindítóját..(Istent)
S ugye erre a feltevésre már a 18. század végén Laplacenek sem volt szüksége...
(Mint ahogy ezt Napoleonnak ki is fejtette..)

Tessen mondani: kitől és mire várod a választ tulajdonképpen?
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Második nekifutás...

Engem inkább az érdekelne, hogy szerintetek mik a pulzárok? Tudniillik közvetlenül az ősrobbanás lökéshulláma után találhatóak meg, ahol elvileg a legkisebb tömegű dolgoknak szabadna csak lennie, a pulzárok mégis iszonyú tömegűek.
Légyszi, ne azok válaszoljanak, akik szerint ősrobbanás sem volt, mert ezen nem akarok vitatkozni, kösz! :)


Neki futok mégegyszer....
Azt gondolom Te valami egész másra gondolhatsz, vagy esetleg félreérthettél valamit..
Vagy, s ez az oka amiért ismét nekifutok a kérdésednek, Te tudsz valamit, amit én nem, sőt csak hallani sem hallottam róla.. Az, hogy kikötötted csak azok válaszoljanak akik elfogadják az ősrobanást nem gondolom, hogy lényeges szempont lenne, hisz a forgalomban lévő elméletek alapján, s ismeretében utasítom el...

A pulsar a "pulsating star" összevonásából létrejött szó ami olyan neutroncsillagot jelöl, amelynél a forgási tengely a mágneses tengellyel nem esik egybe, másodpercenként akár többszáz fordulatot tesznek meg, rendkívül erős 10ˇ12 Gauss mágneses térrel rendelkeznek, supernovák, fehértörpe csillagok összeomlásából alakunak ki. A mágneses pólusokról érkező röntgensugarak a tengelyforgás miatt szabályos lüktetésként, "pulsalásként" észlelhetők egy nagy távolságban lévő megfigyelő számára.(Mint egy kozmikus világítótorony) 1967. november 28.-án Joceclyn Bell Burnell és Antony Hewis figyelte meg az első pulzárt, Hewis később Nobeldíjat is kapott, Bell Burnell, aki akkor még diák volt, ebből írta a doktori értekezését. Einstein egyenletét elöször 1919-es napfogyatkozáskori fényelhajlással, majd 2008.-ban az eddig ismert pulzárok közül az egyedüli, ahol két pulzár gravitációsan kötött rendszert alkot egymás körül keringve, négyéves megfigyelése segítette az ált. relativitás elmélet jóslatainak igazolását.
A pulzárok felfedezése annak az időnek a terméke, amikor a kutatók sokkal gyorsabb fejlődést tulajdonítottak a kisérleti fizikának és a csillagászatnak, de ez a folyamat mára teljesen lelassult, s átadta helyét egyelőre az elméleti fizikának...

Nos ha nem ez a pulzár(picit leegyszerűsítve), akkor mi?
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak halkan jegyezném meg, hogy a legnagyobb tudósaink mind hívők voltak (Newton, Einstein, stb.) és gyönyörűen bele tudták helyezni Istent (vagy egy isteni akaratot) a tudományba.


*****

Nem topiktéma és hit-vitát sincs szándékomban kezdeményezni,
csak a tisztábban látás kedvéért...

Sir Isaac Newton
(Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1643. január 4 . – London, 1727. március 20.)
Angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Csak egy apró részlet az éltrajzából:

Isaac Barrow, aki a tanára volt, Newton javára lemondott az egyetemi katedráról, így helyére Newtont az egyetem professzorává léptették elő.
A cambridge-i szabályok értelmében ehhez be kellett lépnie az egyházba, követelmény volt azonban, hogy ne vegyen aktívan részt az egyházi életben (feltehetőleg hogy több ideje legyen a tudományra).
Newton úgy vélte, akkor fölösleges belépnie az egyházba, és II. Károly király, akinek az engedélyére szükség volt, elfogadta érvelését.
Newtonnak így nem kellett konfliktusba kerülnie amiatt, hogy a vallásról alkotott nézetei ellentétben voltak az egyház szigorával.


******

Albert Einstein
(Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Einstein egyszer a következő kijelentést tette: "A Jóisten nem kockázik" [mármint a Világegyetemmel].
Ezt az idézetet gyakran annak alátámasztására hozzák fel, hogy Einstein hitt a kereszténység istenében.
Az idézetnek ez a felhasználása azonban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést: Einstein mondása valójában azt fejezi ki, hogy a tudós elutasította a kvantumelmélet legnépszerűbb értelmezésének bizonyos aspektusait.

Hogy Einstein mit gondolt Istenről ?

A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.

Hosszabb idézet található Einsteintől a "Science, Philosophy and Religion, A Symposium" (Tudomány, filozófia és vallás <TT>-</TT> szimpozium) c. kiadványban (Conference of Science, Philosophy and Religion in Their Relation to the Democratic Way of Life, Inc., New York, 1941). Einstein ebben így beszél:
<CITE>"Minél inkább eltölt valakit minden jelenség rendezett szabályosságának tudata, annál szilárdabbá válik az a meggyőződése, hogy e rendezettség és szabályosság mellett nincs olyan hézag, ahol hely jutna más természetű okoknak. Nem létezhet sem olyan emberi, sem olyan isteni szabály, amely önmagában a természeti jelenségek független oka lehetne. </CITE>
<CITE>Bizonyosra vehető, hogy a természeti jelenségekbe beavatkozó, személyes Isten doktrínáját valódi értelemben sohasem cáfolhatja meg a tudomány, mert ez a doktrína mindig menedékre találhat azokon a területeken, amelyeken a tudomány még nem tudta megvetni a lábát.</CITE>
<CITE>Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a vallás képviselői részéről ez a viselkedés nem csupán méltatlan, de végzetes is. </CITE>
<CITE>Egy olyan tan, amely mindig a sötétségbe vonul, mert a tiszta világosságban nem képes fenntartani magát, szükségképpen el fogja veszíteni az emberi nemre gyakorolt hatását, s ennek kiszámíthatatlanul káros hatása lehet az emberi fejlődésre. </CITE>
<CITE>Az erkölcsi jóért vívott harcukban a vallás tanítóinak venniük kell a bátorsagot ahhoz, hogy feladják a személyes Isten doktrínáját, és lemondjanak a félelemnek és a reménynek ama forrásáról, amely a múltban olyan óriási hatalmat helyezett a papok kezébe. </CITE>
<CITE>Munkájuk során azokat az erőket kellene felhasználniuk, amelyek képesek arra, hogy a Jót, az Igazat és a Szépet magában az emberiségben fejlesszék ki és terjesszék el. </CITE>
<CITE>Ez bizonnyal sokkal nehezebb, de összehasonlíthatatlanul értékesebb feladat..."</CITE>
Einstein ezt is mondta:
<CITE>"Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. </CITE>
<CITE>Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. </CITE>
<CITE>Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.</CITE>
<CITE></CITE>
<CITE>Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, az etikát pedig kizárólagosan emberi ügynek tekintem, mely mögött nem áll semmiféle természetfeletti hatalom vagy tekintély."</CITE>
Az utóbbi idézetek forrása: Helen Dukas és Banesh Hoffmann Albert Einstein: The Human Side (Princeton University Press).
 

huehar

Állandó Tag
Állandó Tag
*****

Nem topiktéma és hit-vitát sincs szándékomban kezdeményezni,
csak a tisztábban látás kedvéért...

Sir Isaac Newton
(Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1643. január 4 . – London, 1727. március 20.)
Angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.

Csak egy apró részlet az éltrajzából:

Isaac Barrow, aki a tanára volt, Newton javára lemondott az egyetemi katedráról, így helyére Newtont az egyetem professzorává léptették elő.
A cambridge-i szabályok értelmében ehhez be kellett lépnie az egyházba, követelmény volt azonban, hogy ne vegyen aktívan részt az egyházi életben (feltehetőleg hogy több ideje legyen a tudományra).
Newton úgy vélte, akkor fölösleges belépnie az egyházba, és II. Károly király, akinek az engedélyére szükség volt, elfogadta érvelését.
Newtonnak így nem kellett konfliktusba kerülnie amiatt, hogy a vallásról alkotott nézetei ellentétben voltak az egyház szigorával.


******

Albert Einstein
(Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Einstein egyszer a következő kijelentést tette: "A Jóisten nem kockázik" [mármint a Világegyetemmel].
Ezt az idézetet gyakran annak alátámasztására hozzák fel, hogy Einstein hitt a kereszténység istenében.
Az idézetnek ez a felhasználása azonban figyelmen kívül hagyja a szövegösszefüggést: Einstein mondása valójában azt fejezi ki, hogy a tudós elutasította a kvantumelmélet legnépszerűbb értelmezésének bizonyos aspektusait.

Hogy Einstein mit gondolt Istenről ?

A vallásos ember őszinte abban az értelemben, hogy nem kételkedik az olyan emberfeletti tárgyak és célok létében és jelentőségében, amelyek nem feltételeznek ésszerű alapokat, de nem is alkalmasak rá.

Hosszabb idézet található Einsteintől a "Science, Philosophy and Religion, A Symposium" (Tudomány, filozófia és vallás <TT>-</TT> szimpozium) c. kiadványban (Conference of Science, Philosophy and Religion in Their Relation to the Democratic Way of Life, Inc., New York, 1941). Einstein ebben így beszél:
<CITE>"Minél inkább eltölt valakit minden jelenség rendezett szabályosságának tudata, annál szilárdabbá válik az a meggyőződése, hogy e rendezettség és szabályosság mellett nincs olyan hézag, ahol hely jutna más természetű okoknak. Nem létezhet sem olyan emberi, sem olyan isteni szabály, amely önmagában a természeti jelenségek független oka lehetne. </CITE>
<CITE>Bizonyosra vehető, hogy a természeti jelenségekbe beavatkozó, személyes Isten doktrínáját valódi értelemben sohasem cáfolhatja meg a tudomány, mert ez a doktrína mindig menedékre találhat azokon a területeken, amelyeken a tudomány még nem tudta megvetni a lábát.</CITE>
<CITE>Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a vallás képviselői részéről ez a viselkedés nem csupán méltatlan, de végzetes is. </CITE>
<CITE>Egy olyan tan, amely mindig a sötétségbe vonul, mert a tiszta világosságban nem képes fenntartani magát, szükségképpen el fogja veszíteni az emberi nemre gyakorolt hatását, s ennek kiszámíthatatlanul káros hatása lehet az emberi fejlődésre. </CITE>
<CITE>Az erkölcsi jóért vívott harcukban a vallás tanítóinak venniük kell a bátorsagot ahhoz, hogy feladják a személyes Isten doktrínáját, és lemondjanak a félelemnek és a reménynek ama forrásáról, amely a múltban olyan óriási hatalmat helyezett a papok kezébe. </CITE>
<CITE>Munkájuk során azokat az erőket kellene felhasználniuk, amelyek képesek arra, hogy a Jót, az Igazat és a Szépet magában az emberiségben fejlesszék ki és terjesszék el. </CITE>
<CITE>Ez bizonnyal sokkal nehezebb, de összehasonlíthatatlanul értékesebb feladat..."</CITE>
Einstein ezt is mondta:
<CITE>"Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. </CITE>
<CITE>Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. </CITE>
<CITE>Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.</CITE>
<CITE></CITE>
<CITE>Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, az etikát pedig kizárólagosan emberi ügynek tekintem, mely mögött nem áll semmiféle természetfeletti hatalom vagy tekintély."</CITE>
Az utóbbi idézetek forrása: Helen Dukas és Banesh Hoffmann Albert Einstein: The Human Side (Princeton University Press).

Azt írtam, hívő, nem pedig vallásos. Newton hívő embernek vallotta magát, de szembehelyezkedett az egyház tanításával, dogmáival (én is hívőnek tartom magam, de NEM vagyok vallásos).
Einstein pedig ezt is mondta: "Hiszek Spinoza Istenében, aki minden létező harmóniájában jelentkezik, és nem egy olyan Istenben, aki az emberi sorsokkal és cselekedetekkel törődik."
-- Schilpp, P.A. (ed.): Albert Einstein: Philosopher-Scientist. Vol.1. (Harper and Brothers, New York, 1959)
Ha Istenről beszélünk, nem kell feltétlenül a Biblia haragvó/megbocsátó Istenére gondolni. Éppen annyira nem, mint a folyton kontárkodó görög istenekre. Minden istenkép más, kinek kinek kedve szerint.
De ez nem az a topic, ahol Istenről kéne csevegnünk, csak megjegyeztem (halkan), hogy bőven belefér a tudományba az "isteni erő".
 

FagyisSzent

Állandó Tag
Állandó Tag
Engem inkább az érdekelne, hogy szerintetek mik a pulzárok? Tudniillik közvetlenül az ősrobbanás lökéshulláma után találhatóak meg, ahol elvileg a legkisebb tömegű dolgoknak szabadna csak lennie, a pulzárok mégis iszonyú tömegűek.
Szerintem fogalmazd meg úgy a kérdésedet, hogy mindenki számára kiderüljön, pontosan miért is gondolod, hogy a ma általánosan elterjedt felfogás az ősrobbanás legkorábbi szakaszáról kapcsolódik a pulzárokkal, illetve ütközik a pulzárok feltételezett kialakulásának elméletével (szupernova összeomlása egy neutroncsillagba). Lehet, hogy hasznosabb dialógust tudsz kialakítani.

Légyszi, ne azok válaszoljanak, akik szerint ősrobbanás sem volt, mert ezen nem akarok vitatkozni, kösz! :)
Kérdésed megfogalmazása eleve kizárja, hogy az ősrobbanás elméletét el nem fogadók különösebben foglalkozzanak a felvetéssel. Nincs szükség ilyen jellegű kizárásra is.
 

Pál_58

Állandó Tag
Állandó Tag
Az instabíl neutron nem elemi részecske, hanem egy protonból, két elektronból és egy pozitronból áll.

Nohát, de érdekes! Akkor az antianyag itt van minden atomunkban pozitron alakjában?

Szerintem a tovább nem bontható elemi részecskéken belül nincsen energia.

Na, akkor csak a tovább nem bontható részecske felszínén van energia? A tér az ilyen részecskén belül miért nem tölthető meg energiával? Mi történik a térrel az ilyen részecskén belül?
 

Pál_58

Állandó Tag
Állandó Tag
E szerint az a határ, ameddig a műszereink ellátnak, objektív határ. Ha azon túl még van az Univerzumnak része, az semmiféle hatást nem gyakorol ránk, mert semmi nem terjedhet gyorsabban a fénynél, vagyis ahová nem látunk el, onnan semmiféle hatás nem érkezhet ide hozzánk.
A világunk vége tehát ott van, ameddig műszereinkkel ellátunk. Érdekes. Ha majd sok idő múlva a világ végén túlról is eljut majd hozzánk a fény, akkor elmondhatjuk, hogy világunk bővült egy kicsit.

Gondolkodtam, hogy nyitok egy topikot a korszerű fizikáról, s valahol az elején elkezdem, de ez tankönyv, legalábbis jegyzet lenne, nem vitafórum. A címe mondjuk Bevezetés a fizikába.
Szerintem egy ilyen topik lenne a legjobb dolog az áltudomány terjedése ellen. Nekem nagyon hiányzik egy ilyen jegyzet, bár én nem foglalkozok fizikával. Viszont nagyon szeretem a National Geographic ismeretterjesztő műsorait, melyek a világűrrel, s annak fejlődésével foglalkoznak. Mikrokozmosz-makrokozmosz, új elméletek... Megnyitottad-e már e fenn jelzett topikot?

Én úgy gondolom, hogy az Univerzumnak nincs végső, mindent pontosan leíró elmélete, csak a valóságot mind jobban és jobban megközelítő elméletek végtelen sorozata létezik. A végtelen sorozatban most tartunk az Ősrobbanás elméleténél. :)
Nagyszerű megfogalmazás! Nekem nagyon tetszik. Az elméleteket igazoló gyakorlati megfigyelésekből pedig ki-kipattannak a forradalmi technikai újítások, új energiaátalakító gépek, motorok. Nincs végső válasz, hanem állandóan pontosodó válaszok sokasága, amelyeket az adott korszakban ki is tudunk használni, miáltal mindennapi életünk kényelmesebbé válhat.

Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy nincs arra nézve bizonyítékunk, miszerint az emberi elme alkalmas eszköz a világ teljes megismerésére. Elképzelhető, hogy az Univerzumban megszerezhető ismeretek mennyisége és minősége sokkal magasabban van, mint az emberi elme teljesítőképessége, tehát soha nem leszünk képesek az Univerzum tökéletes megismerésére.
Én optimista vagyok. Várjunk csak még vagy 1 millió évet, s akkor megláthatjuk, hova fejlődik az emberi elme, mekkora lesz a teljesítőképessége! Azaz, az emberi elme teljesítőképessége sem állandó, hanem reményeink szerint örökké fejlődő, növekvő, még, ha 1 millió évet is kell arra várnunk, hogy látható eredményei is legyenek.

A tehetlen és a súlyos tömeg 10^-18 pontossággal igazolt.
Na, végre egy bizonyosság ebben az egész vitában!

Neked és a többi laikusnak pedig bele kell abba törődni, hogy nem minden szemléletes, csakis magas szintű absztrakcióval tudjuk a valóságot megérteni és feldolgozni.
A dolgok megértéséhez manapság a józan paraszti ész és a szemlélődés édeskevés. Ennél több kell, absztrakció, analízis és szintézis egyaránt szükséges.
E három: az absztrakció, analízis és szintézis vajon csak képletekkel fejezhető-e ki, vagy elmondható szavakkal is, azaz, leírható-e szavakkal, képletek nélkül?
 
Oldal tetejére