A Szövetséges Erők 74 évvel ezelőtt, január 27-én szabadították fel az auschwitz-birkenau-i koncentrációs tábort, és véget vetettek a borzalmaknak. Erre az eseményre emlékezve tisztelgünk ma a holokauszt idején elpusztult hatmillió, ezen belül közel hatszázezer magyarországi zsidó áldozat emléke előtt.
Angela Merkel a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából azt mondta: „Ez a nap emlékeztet minket arra, hogy hová vezethet a faji őrület, a gyűlölködés és az embergyűlölet” Merkel minden európai polgárt felkér az antiszemitizmus elleni küzdelemre.
A videki zsidóság deportálás táblázata, 1944: Kattintson ide:Tablazat_Menetrend – 1944_ magyar
Ezzel szemben Orbán Viktor és kormánya diktatúrákhoz illően lajstromozva hozza létre az állampolgárok és civil szervezetek önkényesen összeállított Soros-listáját. Mindeközben a kormányzat már nemcsak relativizálja Horthyt, hanem – a kormányfő által – még deklaráltan kivételes államférfinek is minősíti. A Horthy-kultusz már akkorára duzzadt, hogy a fideszes főméltóságok – így a Magyar Országgyűlés alelnöke is – a Nemzetközi Holokauszt Emléknapját is Horthy Miklós sztárolására használják fel.
Ám hiába az igyekezet, Horthy népirtó antiszemitizmusát nem tudják meg nem történtté tenni.
Magyarországon a Horthy-korszakban huszonkét zsidó tárgyú törvényt szavazott meg a Nemzetgyűlés, illetve a Képviselő-ház, amelyeket – szükségképpen – a kormányzó a kézjegyével hitelesített. Az első az 1920-as XXV. törvénycikk, az úgynevezett numerus clausus, amely a honi zsidóság számára lehetetlenné tette, vagy rendkívüli módon megnehezítette a továbbtanulást. A zsidók jogfosztása 1938-tól egyre súlyosbodott: a németek megszállásáig (1944 március 19.) újabb 21 zsidótörvény született.
A magyarországi zsidótörvények 1920–1942 között
1. 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról
2. 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról
3. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
4. 1939. évi VIII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
5. 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen országgyűlési képviselők választásáról
6. 1939. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról
7. 1940. évi IV. törvénycikk a kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről
8. 1940. évi XVII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
9. 1940. évi XIX. törvénycikk művészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról
10. 1940. évi XXVII. törvénycikk a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról
11. 1940. évi XXXI. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról
12. 1940. évi XXXIX. törvénycikk az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról
13. 1941. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint az 1931. évi XXVI. törvénycikk 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemeléséről
14. 1941. évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról
15. 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről
16. 1941. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról
17. 1942. évi IV. törvénycikk az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
18. 1942. évi VIII. törvénycikk az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról
19. 1942. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
20. 1942. évi XII. törvénycikk a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
21. 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
22. 1942. évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
1944. március 19-e utáni tragédia tökéletesen illeszkedett Magyarország előző 24 évig tartó antiszemita politikájához, így törvényszerű volt, hogy a helyi közigazgatás lelkesen és odaadóan deportálta magyar zsidókat a náci haláltáborok felé.
Orbán-kormány a Horthy-korszakkal vállal jogfolytonosságot, és nyíltan vállalja a Horthy-korszak szellemi-ideológiai kontinuitását.
Talán ideje lenne végre komolyan vennünk Orbán fenyegető erőfeszítését.
Garai-Édler Eszter
Angela Merkel a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából azt mondta: „Ez a nap emlékeztet minket arra, hogy hová vezethet a faji őrület, a gyűlölködés és az embergyűlölet” Merkel minden európai polgárt felkér az antiszemitizmus elleni küzdelemre.
A videki zsidóság deportálás táblázata, 1944: Kattintson ide:Tablazat_Menetrend – 1944_ magyar
Ezzel szemben Orbán Viktor és kormánya diktatúrákhoz illően lajstromozva hozza létre az állampolgárok és civil szervezetek önkényesen összeállított Soros-listáját. Mindeközben a kormányzat már nemcsak relativizálja Horthyt, hanem – a kormányfő által – még deklaráltan kivételes államférfinek is minősíti. A Horthy-kultusz már akkorára duzzadt, hogy a fideszes főméltóságok – így a Magyar Országgyűlés alelnöke is – a Nemzetközi Holokauszt Emléknapját is Horthy Miklós sztárolására használják fel.
Ám hiába az igyekezet, Horthy népirtó antiszemitizmusát nem tudják meg nem történtté tenni.
Magyarországon a Horthy-korszakban huszonkét zsidó tárgyú törvényt szavazott meg a Nemzetgyűlés, illetve a Képviselő-ház, amelyeket – szükségképpen – a kormányzó a kézjegyével hitelesített. Az első az 1920-as XXV. törvénycikk, az úgynevezett numerus clausus, amely a honi zsidóság számára lehetetlenné tette, vagy rendkívüli módon megnehezítette a továbbtanulást. A zsidók jogfosztása 1938-tól egyre súlyosbodott: a németek megszállásáig (1944 március 19.) újabb 21 zsidótörvény született.
A magyarországi zsidótörvények 1920–1942 között
1. 1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról
2. 1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról
3. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról
4. 1939. évi VIII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
5. 1939. évi XVIII. törvénycikk a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen országgyűlési képviselők választásáról
6. 1939. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról
7. 1940. évi IV. törvénycikk a kishaszonbérletek alakításának, kisbirtokok és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről
8. 1940. évi XVII. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
9. 1940. évi XIX. törvénycikk művészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról
10. 1940. évi XXVII. törvénycikk a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról
11. 1940. évi XXXI. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról
12. 1940. évi XXXIX. törvénycikk az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról
13. 1941. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, valamint az 1931. évi XXVI. törvénycikk 7. §-a értelmében alakított országos bizottság tagjai számának újabb felemeléséről
14. 1941. évi XIII. törvénycikk az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról
15. 1941. évi XV. törvénycikk a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről
16. 1941. évi XIX. törvénycikk a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról
17. 1942. évi IV. törvénycikk az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről
18. 1942. évi VIII. törvénycikk az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról
19. 1942. évi XI. törvénycikk a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról
20. 1942. évi XII. törvénycikk a városi orvosokról, a községi orvosokról és a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
21. 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
22. 1942. évi XV. törvénycikk a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
1944. március 19-e utáni tragédia tökéletesen illeszkedett Magyarország előző 24 évig tartó antiszemita politikájához, így törvényszerű volt, hogy a helyi közigazgatás lelkesen és odaadóan deportálta magyar zsidókat a náci haláltáborok felé.
Orbán-kormány a Horthy-korszakkal vállal jogfolytonosságot, és nyíltan vállalja a Horthy-korszak szellemi-ideológiai kontinuitását.
Talán ideje lenne végre komolyan vennünk Orbán fenyegető erőfeszítését.
Garai-Édler Eszter
