Kiderült, a fesztivál második legrangosabb elismerését, a Zsűri Nagydíját nyerte el a Saul fia Cannes-ban. Nemes Jeles László drámája, a Saul fia a rendkívüli fogadtatása miatt már korábban nagyon komoly esélyessé lépett elő, ekkora sikert azonban utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás. Az Arany Pálmát meglepetésre a francia Dheepan, Jacques Audiard filmje kapta.
1984 után először nyerte el a Zsűri Nagydíját magyar film, A napló gyermekeimnek után ezúttal a Saul fia alkotógárdája örülhetett a rangos elismerésnek (1985-ben a Redl ezredes kapta meg a zsűri díját, de az jelentőségét tekintve egy fokkal kisebb elismerés a Nagydíjnál, korábbi nevén a Zsűri Külön Nagydíjánál). A díjkiosztó ceremónia vasárnap este hétkor kezdődött, itt jelentették be, hogy kik nyerték a díjakat a fesztivál versenyprogramjában. Az utolsó előttiként átadott díjat Mads Mikkelsen adta át Nemes Jeles Lászlónak, a film láthatóan zavarban lévő rendezőjének. Nemes legfőképp a stábnak köszönte meg azt, hogy hittek benne. Ugyancsak köszönetet mondott a fesztivál szervezőinek, hogy már első nagyjátékfilmjét a versenyprogramba hívták.
A díjátadó után az is kiderült, hogy a Vulcain elnevezésű technikai díjat Zányi Tamás kapta meg " a Saul fia kiemelkedő hangmérnöki munkájáért". Így a magyar stáb összesen négy díjjal gazdagodott Cannes-ban: a Nagydíj mellett a FIPRESCI-, a Francois Chalais és a hangmérnöki díjat is bezsebelte az alkotógárda.
Mi történt a gálán?
Az első bejelentett díjat, a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a Wave's 98 című film nyerte. Utána a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát adta át John C. Reilly. A legjobb elsőfilmes díját a kolumbiai La Tierra y la sombra című film nyerte el, a díjat César Augusto Acevedo, a rendező vette át.
Ezután bemutatták a zsűrit, majd Benjamin Clementine adta elő Bob Dylan dalát, a Farewellt. Ez a dal szólt a zsűrit elnöklő Coen-fivérek utolsó filmjében, a Llewyn Davis világában.
Később Jane Birkin adta át az életműdíjat Agnes Vardának, a Cléo 5-től 7-ig rendezőjének, aki a hatvanas években a híres francia új hullám egyik fontos alakja volt.
A legjobb forgatókönyvnek járó díjat Michel Franco kapta a Chronic című filmért. Következett a a legjobb női alakítás díja, amelyet a francia színész Tahir Ramir adott át. Megosztva Rooney Mara és Emanuelle Bercot lett a legjobb női szereplő. Előbbi a Carolban, utóbbi a Mon Roi-ban nyújtott teljesítményért érdemelte ki az elismerést.
A Zsűri Díját a The Lobster című alkotás nyerte, a díjat a görög rendező, Yorgos Lanthimos vette át. A legjobb férfi alakítás díját Vincent Lindon érdemelte ki a La loi du marché főszerepéért.
A legjobb rendező díját A Bérgyilkos című filmért Hou Hsiao-Hsien rendező vehette át. Ezután következett a Zsűri Nagydíja és a magyar siker: Nemes Lászlót szólították a színpadra.
Fotó: AFP / Valery Hache
Az Arany Pálmát, a legfontosabb elismerést végül Jacques Audiard kapta a Dheepan című filmjéért. Audiard a versenybe meghívott öt francia alkotó közül az egyetlen nemzetközileg is elismert rendező, A próféta című filmjével 2009-ben elnyerte a zsűri Nagydíját. Hetedik filmje három Srí Lanka-i menekültről - egy volt tamil lázadóról, Dheepanról, egy fiatal nőről és egy kilencéves kislányról szól, akik a franciák előtt egy családnak adják ki magukat. Egyikőjük sem beszél franciául, de Dheepannak egy drogbandák által uralt veszélyes párizsi külvárosban sikerül házmesteri állást kapnia. A "család" mindent megtesz a beilleszkedésért, és azért, hogy megértse az idegen kultúrát, de nem tudják magukat kivonni a bandaháborúból, s végül Londonban találnak rá a boldog életre. A főszerepeket amatőr színészek alakítják, Dheepan szerepében Anthonythasan Jesuthasan író látható, aki 16 éves korában maga is a tamil lázadók oldalán harcolt, s 1993-ban menekült Franciaországba.
A Saul fiát (kritikánk a filmről) már a fesztivál első hétvégéjén bemutatták, és nem túlzás azt állítani, hogy a cannes-i filmünnep első napjai alatt mindenki a magyar alkotásról beszélt. A holokausztot új megvilágításba helyező filmet, a rendezőt, Nemes Jeles Lászlót (interjúnk), és a főszerepet alakító Röhrig Gézát már akkor nagyon nagy esélyesnek kiáltotta ki mindenki, többen még a legfőbb díjat, az Arany Pálmára is méltónak találták a művet.
Jake Gyllenhall és a Coen-fivérek ízlésében kellett bízni
A versenyprogram díjairól idén a Coen-fivérek (Nem vénnek való vidék, A nagy Lebowski) által vezetett, kilenctagú zsűri döntött. Az Oscar-gálán és Cannes-ban is több alkalommal díjazott alkotópáros mellett neves művészek adhatták le szavazataikat a versenyprogramban helyet kapó alkotásokra. A zsűriben helyet kapott az amerikai színész, Jake Gyllenhall (Éjjeli féreg, Brokeback Mountain) és női kollégája, a Foxcatcherből és az Amerikai mesterlövészből ismerős Sienna Miller is. Mellettük a kultrendező Guillermo Del Toro (A faun labirintusa, A hobbit), a franciák kedvence Sophie Marceau is szavazhatott, csakúgy mint a 2014-ben a Cannes-ban a Zsűri Nagydíját elnyerő Xavier Dolan (Mommy, Képzelt szerelmek) kanadai rendező, illetve Rokia Traoré énekesnő.
A zsűri vasárnap délelőtt ült össze, hogy döntsön a hét kiosztandó díjról.A fesztivál szabályzata szerint a kilenctagú zsűrinek az Arany Pálmáról, a Nagydíjról, a rendezés díjáról, a zsűri díjáról, a forgatókönyv díjáról, valamint a legjobb női és férfi alakítás kategóriájában kell szavaznia. Csak egyetlen díj adható megosztva, de az nem lehet a fődíj, az Arany Pálma. Lényeges szabály az is, hogy egy film csak egy díjat kaphat. Mindegy egyes díjról a vita után titkos szavazással döntenek a zsűritagok, s a díjat elnyerő filmnek abszolút többséget kell kapnia, azaz legalább öt szavazatot a kilencből.
Nagyon erős volt a mezőny
Ahogy azonban az várható volt, a Saul fia után több másik díjvárományos film is bemutattak a versenyprogramban, így a harc hamar több esélyessé vált a díjakra. Ahogy azt esélylatolgató cikkünkben már kifejtettük, elsőfilmes rendezőt nagyon ritkán díjaznak Arany Pálmával, ez legutoljára Steven Soderbergh Szex, hazugság, videó című alkotásával történt meg, 1989-ben. Magyar film ráadásul még 2015 előtt sohasem nyerte el a filmművészet talán legrangosabb elismerését. Az azonban jó jelnek számított, hogy a Saul fia szombaton elnyerte a kritikusok díját, a FIPRESCI-díjat. Az előző két évben ugyanis az a film kapta az Arany Pálmát, amely egy nappal előbb a kritikusok díját is elvitte. 2013-ban az Adéle élete, tavaly a Téli álom alkotói örülhettek.
Az idei gálát megelőzően fő esélyesként Todd Haynes Carol című filmjét emlegették Cate Blanchettel és Ronney Marával a főszerepben. Ugyancsak lenyűgözte a kritikusokat Hsiao-hsien Hou harcművészeti eposza, a The Assassin (A bérgyilkos). Továbbá a Tim Roth főszereplésével készült Chronic című filmnek is sokan előre díjakat osztottak, míg Paolo Sorrentino Ifjúság című alkotógárdája főleg a rendező eddigi életműve miatt várhatta magabiztosan a díjkiosztót.
Magyar filmek persze kerültek korábban is jutottak a fődíj közelébe. 1966-ban a Szegénylegények (ezt a filmet idén le is vetítették egy különleges vetítésen Cannes-ban), rá egy évre Kósa Ferenc Tízezer napja is esélyes volt. Előbbi a FIPRESCI-díjjal, utóbbi a legjobb rendezés díjával vigasztóladhatott. Utána legtöbbször a zsűri díjának örülhetett magyar produkció: 1971-ben a Szerelem, rá egy évre a 1984-ben a Napló gyerekeimnek, majd 1985-ben a Redl ezredes alkotógárdája örülhetett. Az utolsó rangos magyar díjat Mundruczó Kornél deltája kapta, 2008-ban a Deltát a kritikusok ismerték el.
Ők döntöttek:
HVG
1984 után először nyerte el a Zsűri Nagydíját magyar film, A napló gyermekeimnek után ezúttal a Saul fia alkotógárdája örülhetett a rangos elismerésnek (1985-ben a Redl ezredes kapta meg a zsűri díját, de az jelentőségét tekintve egy fokkal kisebb elismerés a Nagydíjnál, korábbi nevén a Zsűri Külön Nagydíjánál). A díjkiosztó ceremónia vasárnap este hétkor kezdődött, itt jelentették be, hogy kik nyerték a díjakat a fesztivál versenyprogramjában. Az utolsó előttiként átadott díjat Mads Mikkelsen adta át Nemes Jeles Lászlónak, a film láthatóan zavarban lévő rendezőjének. Nemes legfőképp a stábnak köszönte meg azt, hogy hittek benne. Ugyancsak köszönetet mondott a fesztivál szervezőinek, hogy már első nagyjátékfilmjét a versenyprogramba hívták.
A díjátadó után az is kiderült, hogy a Vulcain elnevezésű technikai díjat Zányi Tamás kapta meg " a Saul fia kiemelkedő hangmérnöki munkájáért". Így a magyar stáb összesen négy díjjal gazdagodott Cannes-ban: a Nagydíj mellett a FIPRESCI-, a Francois Chalais és a hangmérnöki díjat is bezsebelte az alkotógárda.
Mi történt a gálán?
Az első bejelentett díjat, a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a Wave's 98 című film nyerte. Utána a legjobb első filmnek járó Arany Kamerát adta át John C. Reilly. A legjobb elsőfilmes díját a kolumbiai La Tierra y la sombra című film nyerte el, a díjat César Augusto Acevedo, a rendező vette át.
Ezután bemutatták a zsűrit, majd Benjamin Clementine adta elő Bob Dylan dalát, a Farewellt. Ez a dal szólt a zsűrit elnöklő Coen-fivérek utolsó filmjében, a Llewyn Davis világában.
Később Jane Birkin adta át az életműdíjat Agnes Vardának, a Cléo 5-től 7-ig rendezőjének, aki a hatvanas években a híres francia új hullám egyik fontos alakja volt.
A legjobb forgatókönyvnek járó díjat Michel Franco kapta a Chronic című filmért. Következett a a legjobb női alakítás díja, amelyet a francia színész Tahir Ramir adott át. Megosztva Rooney Mara és Emanuelle Bercot lett a legjobb női szereplő. Előbbi a Carolban, utóbbi a Mon Roi-ban nyújtott teljesítményért érdemelte ki az elismerést.
A Zsűri Díját a The Lobster című alkotás nyerte, a díjat a görög rendező, Yorgos Lanthimos vette át. A legjobb férfi alakítás díját Vincent Lindon érdemelte ki a La loi du marché főszerepéért.
A legjobb rendező díját A Bérgyilkos című filmért Hou Hsiao-Hsien rendező vehette át. Ezután következett a Zsűri Nagydíja és a magyar siker: Nemes Lászlót szólították a színpadra.
Fotó: AFP / Valery Hache
Az Arany Pálmát, a legfontosabb elismerést végül Jacques Audiard kapta a Dheepan című filmjéért. Audiard a versenybe meghívott öt francia alkotó közül az egyetlen nemzetközileg is elismert rendező, A próféta című filmjével 2009-ben elnyerte a zsűri Nagydíját. Hetedik filmje három Srí Lanka-i menekültről - egy volt tamil lázadóról, Dheepanról, egy fiatal nőről és egy kilencéves kislányról szól, akik a franciák előtt egy családnak adják ki magukat. Egyikőjük sem beszél franciául, de Dheepannak egy drogbandák által uralt veszélyes párizsi külvárosban sikerül házmesteri állást kapnia. A "család" mindent megtesz a beilleszkedésért, és azért, hogy megértse az idegen kultúrát, de nem tudják magukat kivonni a bandaháborúból, s végül Londonban találnak rá a boldog életre. A főszerepeket amatőr színészek alakítják, Dheepan szerepében Anthonythasan Jesuthasan író látható, aki 16 éves korában maga is a tamil lázadók oldalán harcolt, s 1993-ban menekült Franciaországba.
A Saul fiát (kritikánk a filmről) már a fesztivál első hétvégéjén bemutatták, és nem túlzás azt állítani, hogy a cannes-i filmünnep első napjai alatt mindenki a magyar alkotásról beszélt. A holokausztot új megvilágításba helyező filmet, a rendezőt, Nemes Jeles Lászlót (interjúnk), és a főszerepet alakító Röhrig Gézát már akkor nagyon nagy esélyesnek kiáltotta ki mindenki, többen még a legfőbb díjat, az Arany Pálmára is méltónak találták a művet.
Jake Gyllenhall és a Coen-fivérek ízlésében kellett bízni
A versenyprogram díjairól idén a Coen-fivérek (Nem vénnek való vidék, A nagy Lebowski) által vezetett, kilenctagú zsűri döntött. Az Oscar-gálán és Cannes-ban is több alkalommal díjazott alkotópáros mellett neves művészek adhatták le szavazataikat a versenyprogramban helyet kapó alkotásokra. A zsűriben helyet kapott az amerikai színész, Jake Gyllenhall (Éjjeli féreg, Brokeback Mountain) és női kollégája, a Foxcatcherből és az Amerikai mesterlövészből ismerős Sienna Miller is. Mellettük a kultrendező Guillermo Del Toro (A faun labirintusa, A hobbit), a franciák kedvence Sophie Marceau is szavazhatott, csakúgy mint a 2014-ben a Cannes-ban a Zsűri Nagydíját elnyerő Xavier Dolan (Mommy, Képzelt szerelmek) kanadai rendező, illetve Rokia Traoré énekesnő.
A zsűri vasárnap délelőtt ült össze, hogy döntsön a hét kiosztandó díjról.A fesztivál szabályzata szerint a kilenctagú zsűrinek az Arany Pálmáról, a Nagydíjról, a rendezés díjáról, a zsűri díjáról, a forgatókönyv díjáról, valamint a legjobb női és férfi alakítás kategóriájában kell szavaznia. Csak egyetlen díj adható megosztva, de az nem lehet a fődíj, az Arany Pálma. Lényeges szabály az is, hogy egy film csak egy díjat kaphat. Mindegy egyes díjról a vita után titkos szavazással döntenek a zsűritagok, s a díjat elnyerő filmnek abszolút többséget kell kapnia, azaz legalább öt szavazatot a kilencből.
Nagyon erős volt a mezőny
Ahogy azonban az várható volt, a Saul fia után több másik díjvárományos film is bemutattak a versenyprogramban, így a harc hamar több esélyessé vált a díjakra. Ahogy azt esélylatolgató cikkünkben már kifejtettük, elsőfilmes rendezőt nagyon ritkán díjaznak Arany Pálmával, ez legutoljára Steven Soderbergh Szex, hazugság, videó című alkotásával történt meg, 1989-ben. Magyar film ráadásul még 2015 előtt sohasem nyerte el a filmművészet talán legrangosabb elismerését. Az azonban jó jelnek számított, hogy a Saul fia szombaton elnyerte a kritikusok díját, a FIPRESCI-díjat. Az előző két évben ugyanis az a film kapta az Arany Pálmát, amely egy nappal előbb a kritikusok díját is elvitte. 2013-ban az Adéle élete, tavaly a Téli álom alkotói örülhettek.
Az idei gálát megelőzően fő esélyesként Todd Haynes Carol című filmjét emlegették Cate Blanchettel és Ronney Marával a főszerepben. Ugyancsak lenyűgözte a kritikusokat Hsiao-hsien Hou harcművészeti eposza, a The Assassin (A bérgyilkos). Továbbá a Tim Roth főszereplésével készült Chronic című filmnek is sokan előre díjakat osztottak, míg Paolo Sorrentino Ifjúság című alkotógárdája főleg a rendező eddigi életműve miatt várhatta magabiztosan a díjkiosztót.
Magyar filmek persze kerültek korábban is jutottak a fődíj közelébe. 1966-ban a Szegénylegények (ezt a filmet idén le is vetítették egy különleges vetítésen Cannes-ban), rá egy évre Kósa Ferenc Tízezer napja is esélyes volt. Előbbi a FIPRESCI-díjjal, utóbbi a legjobb rendezés díjával vigasztóladhatott. Utána legtöbbször a zsűri díjának örülhetett magyar produkció: 1971-ben a Szerelem, rá egy évre a 1984-ben a Napló gyerekeimnek, majd 1985-ben a Redl ezredes alkotógárdája örülhetett. Az utolsó rangos magyar díjat Mundruczó Kornél deltája kapta, 2008-ban a Deltát a kritikusok ismerték el.
Ők döntöttek:
HVG
