Az Alkotmánybíróság (AB) szerdai döntése kimondja, hogy nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást, ez ugyanis nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.
Egy Angliában élő magánszemély azzal a kifogással fordult az AB-hez, hogy Magyarországtól több ezer, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, így a szavazatának érvényes leadásához több tízezer forintot kellene utazásra költenie, míg egy vele összehasonlítható helyzetben levő, Magyarországon kívül tartózkodó, de magyarországi lakcím nélküli választópolgár – így több ezer határon túli magyar – ugyanezt megteheti levélben.
Az AB 8:5 arányban dobta vissza az indítványt, mely szerint ez a rend sérti többek között a diszkrimináció tilalmát, a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint viszont
nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó.
Sőt, a magyarországi lakcímmel rendelkező szavazók esetében a többletteher még indokolt is, ugyanis nekik közvetlenebb és erősebb a kapcsolatuk az állammal, „tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le”.
Az AB szerint azt sem ellenőrizhető, hogy a választópolgár valóban külföldön tartózkodik a szavazás napján, így következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik, ez pedig veszélyeztetné a szavazás tisztaságát.
A határozatot Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter nem fogadta el, az AB elnöki posztjáról rövidesen távozó Lenkovics Barnabás sem külön-, sem párhuzamos véleményt nem fogalmazott meg.
Egy Angliában élő magánszemély azzal a kifogással fordult az AB-hez, hogy Magyarországtól több ezer, az ottani külképviselettől több mint száz kilométerre tartózkodik, így a szavazatának érvényes leadásához több tízezer forintot kellene utazásra költenie, míg egy vele összehasonlítható helyzetben levő, Magyarországon kívül tartózkodó, de magyarországi lakcím nélküli választópolgár – így több ezer határon túli magyar – ugyanezt megteheti levélben.
Az AB 8:5 arányban dobta vissza az indítványt, mely szerint ez a rend sérti többek között a diszkrimináció tilalmát, a jogegyenlőség alkotmányos alapelvét. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint viszont
nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó.
Sőt, a magyarországi lakcímmel rendelkező szavazók esetében a többletteher még indokolt is, ugyanis nekik közvetlenebb és erősebb a kapcsolatuk az állammal, „tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le”.
Az AB szerint azt sem ellenőrizhető, hogy a választópolgár valóban külföldön tartózkodik a szavazás napján, így következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint a szavazás napján külföldön tartózkodik, ez pedig veszélyeztetné a szavazás tisztaságát.
A határozatot Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter nem fogadta el, az AB elnöki posztjáról rövidesen távozó Lenkovics Barnabás sem külön-, sem párhuzamos véleményt nem fogalmazott meg.
