Allergia, testi higiénia, testszag, szájszag, futószemölcs......stb

túrórudi_27 témája a 'Egészségünkre!' fórumban , 2006 Szeptember 14.

  1. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    A titokzatos kezdet

    Hogyan leszel allergiás?

    A kézzelfogható allergia kezdete mindenki számára nyilvánvaló, hiszen azonnal észrevesszük, mikor elkezdünk tüsszögni, vagy viszketni. Az allergia – vagyis az IgE termelés - kialakulásának időpontja azonban már sokkal nehezebben behatárolható.

    Életünk során (munkánk, hobbink, lakóhelyünk miatt) sokszor kerülünk új anyagokkal kapcsolatba, mely anyagok allergiás reakciókat válthatanak ki szervezetünkből. A kézzelfogható allergia kezdete mindenki számára nyilvánvaló, hiszen azonnal észrevesszük, mikor elkezdünk tüsszögni, vagy viszketni. Az allergia – vagyis az IgE termelés - kialakulásának időpontja azonban már sokkal nehezebben behatárolható.
    Gyermekeken történő vizsgálatok kimutatták, hogy adott allergének ellen a szervezet már egészen kiskorban elkezdi termelni az ellenanyagot annak ellenére, hogy a betegség csak körülbelül 10 éves korban lép fel. Ezek a kutatások pontosan arra adnak bizonyítékot, hogy az allergénekre való túlzott érzékenység (vagyis a szenzibilizálódás) kialakulására életünk már első néhány hónapjában, sőt olykor még a születésünk előtt számtani lehet. De mi ennek az oka?


    [​IMG]

    Th-sejtek

    A válasz ismét anyáinkban keresendő. Az anya immunrendszere a terhesség alatt gát alá kerül azért, hogy a magzatot ne idegen testként észlelje és ne lökhesse ki úgy, mint például egy új májat. Az immunrendszer erősségét az ún. Th1 sejtek (T-helper 1 sejtek) fokozzák. Ezek biztostják, hogy a szervezet felismerje az idegen anyagokat, majd kellő erővel lépjen fel ellenük. A nő szervezete ezeket a sejteket a terhesség idejére gyakorlatilag teljesen kikapcsolja, de mivel immunvédelemre azért a terhesség alatt is szüksége van, a Th1 sejtek feladatát átveszik a Th2 sejtek. A döntő különbség a kettő közt, hogy a Th1 sejtek közvetlen támadást indítanak célpontjuk ellen, de anélkül, hogy ellenanyagot termelnének (ha képesek kilökni egy szervet, képesek lennének a magzat fejlődését oly mértékben lassítani, hogy az végül elpusztuljon). A Th2 sejtek azonban a többi immunsejt működését irányítják, hogy mikor lépjenek működésbe, mikor kezdjenek el ellenanyagot temelni, majd mikor kerüljenek nyugvó állapotba. Ezáltal, többek között az IgE termelésért is ők a felelősek. Annak ellenére, hogy a Th sejtek cseréje az anya immundrenszerében következik be, a méhlepényen keresztül áthangolódik a gyermek immunrendszere is (ezért van az, hogy közvetkenül a születés után a csecsemő szervezetében hangsúlyosabbak a Th2 sejtek és a Th1 sejtek gát alatt állnak). Ez az eltolódás persze azonnal csökkenhetne, ha az újszülöttek olyan környezetbe kerülnének, ahol a külső körlümények olyan irányban befolyásolnák az immundrendszert, hogy csökkentse az allergia kockázatát. De mint tudjuk környezetünk egyáltalán nem ilyen idális. Sőt!


    Csecsemőkori környezet

    Általában két oka van annak, hogy miért nem tudjuk megelőzni (vagy legalább csökkenteni) az allegia kialakulásának esélyeit. Az első az az, hogy nem tudunk elég tiszta környezetet biztosítani a gyermeknek. Ez alatt azt értem, hogy nem tudjuk oly mértékben kizárni a dohányfüstöt (mely bizonyítottan hozzájárul a betegség korai kialakulásához), hogy gyermekünk az anya véréből se érintkezzen vele, vagy nem figyelünk eléggé a különböző ételek értendbe történő bevezetésére (például a földi mogyoró vagy a hal, melyeket csak nagy odafigyelés mellett, foozatosan szabadna adagolnunk), vagy nem tudjuk megoldani, hogy 2 éves kora előtt csak anyatejjel tápláljuk.[​IMG]
    A másik probléma, ennek pont az ellenkezője, mikor kifejezetten steril környezetben nevelünk egy gyermeket. Sem por, sem föld, sem piszkos játék. Szervezetét annyira elzárjuk a kosztól, hogy egész egyszerűen nem tud felkészülni annak lekűzdésére, így a későbbiekben a legkisebb piszok is nagy betegségekhez vezet.
    A teljesen allergiamentes élet biztosítása gyakorlatilag lehetetlen, induljunk ki csak a központi fűtésből, a padlószőnyegből, vagy a lakásunkban megtalálható matracokból. Ezek imádnivaló, kényelmes, meleg fészket biztosítanak házi kedvencünknek, a házi-por atkának. A házi-por atka ürüléke pedig nem más, mint a csecsemőkori allergia egyszemélyes ellensége. Ürülékük olyan fehérjéket tartalmaz, melyek ingerlik hízósejtjeinket. Hízósejtjeink pedig az allergén hatására olyan hírvivő anyagokat bocsátanak ki, melyek riasztják immundrendszerünket, mely abban merül ki, hogy elkezdjük termelni a poratka allergénjére választ adó IgE-t. Röviden összegezve a kiírthatatlan poratka allergén olyan agresszív anyag, mely egész egyszerűen kiprovokálja szervezetünkből az allergiás reakciót. És ez csak egy a sok közül.
    A poratkák mellett, feltételezések szerint más olyan anyagok is léteznek, melyek ilyen agresszív hatással vannak szerveztünkre. Ez azonban azt az eddig elfogadott állítást cáfolja meg, mi szerint az allergének olyan passzív anyagok, melyek valamilyen okból nem tetszenek szerveztünknek. Ilyen agresszív anyag található még például a földimogyoróban is, mely megváltoztatja a sejthártya áteresztő képességét, ezáltal felborítva az irritáló összetevők mennyiségét, mely szenzibilizálja a gyermekeket.


    Génjeink szerepe

    És természetesen nem szabad elfelejtünk azt, a korábban már taglalt tényt sem, hogy sajnos nem elég megvédeni gyermekünket az érzékeny csecsemőkorban, hiszen genetikailag is predesztináltak vagyunk. Van, aki öröklött hajlammal rendelkezik, és van aki nem. Ezért fordulhat elő az, hogy azonos körülmények mellett sok gyerek allergiás lesz, míg mások egyáltalán nem. [​IMG]
    De ha hízósejtek és az IgE ennyi baj okozt, és az allergia kialakulásában ilyen nagy szerepet játszik, akkor miért termeli őket szervezetünk? Ennyi szenvedés okozása mellett vajon mi lehet a hasznuk? Sajnos a válasz a fejlett országokban élőknek nem túl kielégítő. Ezek a sejtek az olyan nagyobb tetsű paraziták ellen nyújtanak védelmet, melyeket immunsjetjeink méretük miatt képetelenek lennének elpusztítani. Ilyenek például a galandférgek és a mételyek. A fejlett világban ezeket a férgeket már kiírtották, de sajnos még mindig vannak olyan országok, ahol bizony nagy haszna van hízósejtjeinknek.


    Tüneteink komplexitása

    Sajnos sokszor az allergiát nem elég egyszerű tüsszögésnek vagy szénanáthának elképzelnünk. Tüneteik sokkal komplexebbek is lehetnek. Okozhatnak olyan panaszokat is, melyekről soha nem gondolnánk (és sajnos sokszor az orvosunk sem), hogy bármilyen összefüggésben állnak allergiánkkal. Vegyük például a szénanáthát. Testünkbe sok olyan pollenantigén és -antitest kerül, mely a vérünkben egymáshoz kapcsolódva (immunkomplexeket alkotva) vándorol. Mivel ez a vándorlás vérünk segítségével gyakorlatilag egész testünket érinti, keringő immunkomplexeknek is hívjuk őket. És ahogy a folyók is leteszik itt-ott hordalékukat, ugyanúgy vérünk is lerakja ezeket az immunkomplexeket, többnyire a hajszálerekben, bőrben, vesében, izületekben, ahol gyulladást váltanak ki, majd ez a gyulladás millió féle panaszt okozhat. Egy szénanátha járhat rejtélyes térdfájással, vagy vesefájdalmakkal, vagy arcbőrünk felpuffadásával is. A betegséget az orvosok szérumbetegségnek vagy III. típusú túlérzékenységnek nevezik, de azon orvosok körében, akik nem alleriára specializálódtak, sok betegség esetében (mint például a szénanátha esetében is) kevésbé imertek, vagy teljesen ismeretlenek, ezért csak nagyon sok vizsgálat után jut eszükbe allergológushoz küldeni.
    Szerencsére ezek a keringő immunkomplexek csak nagyon kevés betegnél lépnek fel, de vannak más immunválaszok, melyek azonban szinte mindenkinél, aki allergiás. Ezeket összefoglaló néven késői (IV.) típusú reakcióknak nevezik, és általában a nehezen kezelhető, idült allergiás tünetek hátterében állnak.

    Forrás: www.femina.hu
     
  2. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Kék szem mellé egy kis viszketés

    Allergiára való hajlam

    Azok, kiknek szülei krónikus tüsszögők voltak, sajnos nagy eséllyel számíthatnak rá, hogy csodaszép szemeiken, magasságukon és hajszínükön kívül az allergiára való hajlamot is örökölték. Életmódunkkal meg csak ráteszünk még egy lapáttal erre a szülői "ajándékra".

    [​IMG]

    Azok, kiknek szülei krónikus tüsszögők voltak, sajnos nagy eséllyel számíthatnak rá, hogy csodaszép szemeiken, magasságukon és hajszínükön kívül az allergiára való hajlamot is örökölték. Az ilyen öröklött allergiát atópiás allergiának (vagy klasszikus allergiás betegségnek) hívjuk. A örökítő rokonaink az atópiás család, mi pedig az atópiás betegek vagyunk. Vannak akiknél ez életük végéig csak hajlamként lappang, de általában nem úszhatjuk ezt meg holmi sunyi, génjeinkben jó mélyen elrejtett betegséggel, sőt, a környezetünkből érő hatások sokszor gondoskodnak róla, hogy még erősebben előbújjon belőlünk.
    A legszerencsésebbek nem csak atópiás allergia géneket, hanem más fokozó géneket is örökölnek, és így lesz például az egyszerű ekcémánkból, száraz bőrt okozó génekkel, extra kínzó ekcémánk. Tehát allergiánkért azért nem csak szüleinket kell felelőssé tennünk, nagy befolyásoló tényezőt jelentenek a környezetünkből jövő hatások, mint például a por, a cigaretta füst, az állatok, a különböző ételek. Ezért van az, hogy annak ellenére, hogy génállományunkat tekintve nem különbözünk oly nagy mértékben felmenőinktől, mégis egyre gyakoribbak az allergiás megbetegedések. Ezen lehet keseregni, miszerint a helyzet csak egyre rosszabb lesz, de az optimistábbaknak ez mosolyra kell, hogy okot adjon, hiszen ezek szerint a jövőben az allergiánk kialakulásáért felelős tényezőkből nagyon sokat megszűntethetünk, hiszen sokban rajtunk múlnak.

    A felelős 20-as

    De miért van az, hogy bár szüleink hasonló allergiával rendelkeznek, testvéreinkkel különbözőektől szenvedünk? Mert ahogy nincs kér egyforma gyerek, nincs két egyforma allergia sem. Legújabb becslések szerint húsz különböző gén felel az atópiás betegségekért, de azok is keveredve öröklődnek. Mint ahogy magasságunkat is többgénes öröklődés mentén kapjuk (ami annyit tesz, hogy nem egy-egy nagy hatású gén, hanem sok korlátozott hatású alakítja), ugyanúgy allergiánkat is genetikai kombinációk (és permutációk) okozzák. Ezért van az, hogy aki erősebbeket kapott, annak tünetei is erősebbek. A többgénes öröklődés jellemzője, hogy az öröklődés összeadódhat. Tehát ha mindkét szülő allergiás (sőt, ha mindkét szülő atópiás családból származik) jóval nagyobb biztonsággal előre jelezhető, hogy utódaik is azok lesznek, mintha csak egyikük atópiás. De mindezt számszerűen kimutatni elég nehéz. Ha egy szülő örökít, akkor a betegség 20-58%-os biztonsággal adódik át, ha mindkettő, akkor 50-80%-ossal.

    Szűrő vizsgálatok

    Sokan feltették már a kérdést, hogy hogyan lehet előre kimutatni, hogy a születendő gyermek atópiás lesz-e? Nem lehet. Vagy legalábbis nem teljes bizonyossággal. A legáltalánosabb módszer, hogy közvetlen születés után vért [​IMG]vesznek a köldökzsinórból, és ha abban sok az IgE (vagyis az allergiás ellenanyag), akkor valószínűsíthető a későbbi allergia kialakulása. Ez a teszt azonban az atópiás szülők gyermekeinél nem válik be, hiszen a magas IgE tartalom csak arra utal, hogy a szülők atópiások, ezt azonban teszt nélkül is lehet tudni. Ha azonban teljesen egészséges szülők babájának magas az IgE szintje, akkor már figyelembe lehet – sőt, kell – venni az eredményt (a magas IgE szintű gyerekek 75%-ánál valóban allergiás tüneteket észleltek a későbbi években).
    A köldökzsinórban található IgE arra mutat rá, hogy az allergiáért felelős gének gyakorlatilag mindenkiben benne vannak, csak van akiben nem érik el azt a szintet, hogy tüneteket okozzanak. Ez magyarázza, hogy mitől alakulnak ki újabb betegségek környezetünkben, hiszen életmódunk sokszor az alacsony beteg génállományból is tüneteket válthat ki.

    Összességében, ha már kedves szüleink allergiás génekkel ajándékoztak meg bennünket, legalább a környezetből jövő káros hatásokat próbáljuk meg kiszűrni. Nem elég, hogy minden erőnkkel arra koncentrálunk, hogy jó gén-mixet kapjunk (vagy adjunk), fontos, hogy oda figyeljünk életmódunkra, hogy lappangva hagyjuk lappangó allergiánkat.

    Forrás: www.femina.hu
     
  3. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Mit ehetsz és mit nem?

    Az ételintoleranciában szenvedő betegnek be kell tartaniuk a kizárásos diétát, hiszen a tünetmentessé váláshoz nem juttathatjuk szervezetünkbe problémás ételeket, összetevőket. Összeállításunkból megtudhatod, melyek azok az ételek, amelyekre különösen figyelned kell.

    Először is tisztázzuk, mi is az az ételintolerancia!
    Étel-intolerancia: minden olyan, élelmiszer kiváltotta reakció, melyben az immunrendszernek nincs központi szerepe.
    Idiopátiás étel-intolerancia: a betegségnek nincs egyértelmű folyamata, nem tudni mikor kezdődött és mitől. A tünetek akár több éves kihagyással követik egymást.

    A betegség nagyon nehezen felismerhető, hiszen tünetei akár utalhatnának teljesen más típusú betegségekre is, valamint lassan követik egymást, ezáltal sokszor azt sem vesszük észre, hogy összefüggenek.
    Gyakorlatilag egyetlen gyógymódja a kizárásos diéta, tehát egész egyszerűen nem fogyasztjuk azt az ételt (vagy összetevőt), melyre érzékenyek vagyunk. Ez a folyamat igen hosszadalmas és nagy odafigyelést igényel, hiszen minden termék és étel összetevőit figyelnünk kell. Az alábbiakban segítségül összefoglaltuk a főbb ételintoleranciákra jellemző ételeket. Hogy mit lehet és mit nem lehet enni.[​IMG] Tejérzékenység

    NEM fogyasztható termékek:
    Ha valamely termék összetevői közt az alábbiakat találod, messziről kerüld el, hiszen ezek a fehérjék a legagresszívebb allergének:
    - tej
    - kazein
    - bumin
    - laktoglobulin.
    Helyettük csak és kizárólag laktózmentes tejet szabad fogyasztani.
    Lisztérzékenység

    [​IMG]

    TILOS fogyasztani:
    Mindent, ami glutént tartalmaz.
    - búzaliszt, -pehely, -korpa, -dara, -csíra, - keményítő, -sör
    - rozsliszt, -rozspehely
    - tönkölyliszt
    - durumliszt
    - árpaliszt, -pehely, -gyöngy
    - maláta
    - sör, whiskey, vodka, gin
    - müzlikeverék.
    Az alábbi összetevők és ételek nyomokban tartalmazhatnak glutént, ezért fogyasztásuk szintén nem ajánlott:
    Ételsűrítő, stabilizátor, karamell, citromsav, dextrin, maláta, mono-, és diglicerid, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyagok, rizstej, szójaital, szójaszósz, miszo, rokfort sajt, sütőpor, mártáspor, ketchup, mustár, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok, instant kakaó és kávé, levespor.
    Amit, viszont lehet:
    - kukorisaliszt, -pehely, -dara
    - rizsliszt
    - burgonyaliszt
    - hajdinaliszt
    - szójaliszt
    - sárgaborsóliszt
    - guarmagliszt.
    A zabliszt a legtöbb betegnél nem okoz problémát, de azért csak óvatosan próbáljuk ki.
    [​IMG]Cukorérzékenység

    Egy normális testtömegű cukorérzékeny diétájának energiatartalma legyen pontosan annyi, amennyit testtömege, munkaképességének fenntartásához igényel. Ha beteg túlsúlyos, akkor lényeges kevesebb táplálékot szabad csak magához vennie, egészen addig, amíg súlya el nem éri a normális mennyiséget.
    Kerülendő:
    - répacukor
    - malátacukor
    - méz
    - mindenféle cukrozott üdítőital
    - cukros sütemények
    - sárgarépa
    - sütőtök
    - kukorica
    - zöldborsó
    Csak mérve fogyasztandók:
    - fehérliszt, fehér és barna kenyér
    - abonett
    - rizs
    - keksz
    - burgonya
    - tészta
    - joghurt
    - gyümölcsök
    - a finoman feldolgozott élelmiszerek, mint például a burgonyapehelyből készült krumplipüré.
    Forrás: www.femina.hu
     
    Örökmozgó kedveli ezt.
  4. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Fejfájás, haspuffadás, izomláz - ismerős?

    Ha a válaszod igen, akkor mindenképpen érdemes elolvasnod ezt a cikket, mert ezek a tünetek olyan betegséget is rejthetnek, melyre soha nem is gondolnál! A legtöbbször még a tüneteink közti összefüggést sem vesszük észre, nem hogy a kiváltó okokat.

    Mielőtt konkrétan tanulmányozni kezdenénk a fenti tünetekre illő betegséget (mely nem más, mint az oly nehezen felismerhető étel-intolerancia), nagyon fontos, hogy az orvosi szaknyelvben elterjedt fogalmi zavart tisztázzuk.
    Étel-intolerancia: minden olyan, élelmiszer kiváltotta reakció, melyben az immunrendszernek nincs központi szerepe.
    Késleltetett/látens ételallergia: gyakorlatilag ugyanúgy az étel-intoleranciát foglalja magában, de néhány orvos előszeretettel sorolja az allergia csoportba. A késleltetett vagy látens jelző mindössze a hagyományos ételallergiától való megkülönböztetésre szolgál.
    Idiopátiás étel-intolerancia: a betegségnek nincs egyértelmű folyamata, nem tudni mikor kezdődött és mitől. A tünetek akár több éves kihagyással követik egymást.
    Anyagcserezavarok: az étel-intolerancia egyik jól elkülöníthető típusát alkotják. Kiváltó oka teljesen ismert: a szervezet anyagcseréjében kulcsszerepet játszó egyik enzim hiányzik, vagy nem megfelelően működik. A leggyakoribb anyagcserezavar a laktázhiány, mely laktáz-intoleranciához vezet.
    Tünetei

    [​IMG]Az idiopátiás étel-intolerancia tünetei a problémás étel elfogyasztása után lassan alakulnak ki, nehezen figyelhető meg az összefüggés az élelmiszer és a probléma között. Étel-intolerancia esetén ne gondoljunk különleges, egzotikus ételekre, vagy fűszernövényekre. Teljesen hagyományos táplálékokról van szó, sőt annyira hagyományosokról, hogy gyakorlatilag folyamatosan fogyasztjuk őket. Ilyenek lehetnek például a búzaliszt vagy a tej, ezért is nehéz rájönnünk, hogy tüneteinket ezek okozzák. És persze az is bonyolítja a dolgot, hogy csupa olyan tünete van, melyeket akár egy teljesen más betegség is előidézhetett volna.

    Leggyakrabban jelentkező tünetei:
    - hasmenés, haspuffadás, erős bélgázképződés
    - fejfájás, migrén
    - gyerekeknél hasfájás
    - ízületi fájdalmak
    - izomfájás
    - állandó orrfájás, orrdugulás
    - középfülgyulladás (nem gennyes)
    - fáradság, általános rossz közérzet.
    A csecsemőknél tapasztalható hasfájás is utalhat étel-intoleranciára, hiszen az anyatejen keresztül a baba is fogyaszthat az adott ételből.

    Ritkább tünetek:
    - kiújuló szájfekély (afta)
    - gyomor- vagy nyombélfekély
    - krónikus csalánkiütés
    - szövetduzzanás

    Egyeseknél az alábbi betegségek társulhatnak az étel-intoleranciához:
    - Crohn-betegség
    - Ízületi panaszok
    - Reumás ízületi gyulladás
    A kezdet

    [​IMG]Valójában senki sem tudja, hogy kezdődik. Kialakulásának okai nagyon összetettek és csak évek alatt súlyosbodnak a tünetek, ezért nehéz visszaemlékezni, hogy mikor kezdődtek.
    De olyan eset is előfordulhat, hogy valaki hosszú időn keresztül nagyon sokat fogyasztott egy bizonyos élelmiszerből, és emiatt sokáig hasmenéssel küzdött. A hosszan tartó hasmenés eredményeképp távozhatnak a szervezetből olyan hasznos baktériumok, melyek a bélflóra egészséges működését tartják egyensúlyban – ez okozhat étel-intoleranciát. Ebben az esetben a kezdet és a kiváltó ok teljes pontossággal behatárolható.
    Vannak betegnek, akinél a betegséget egy enzim hiánya vagy helytelen működése okozza, tehát anyagcserezavar, de ilyen esetben az intolerancia pszichés tünetekkel vagy idegrendszeri zavarokkal párosul.
    Egyeseknél egy harmadik tényező is megbújhat a betegség mögött. Ez pedig nem más, mint az élelmiszer eredetű exorfin. Az exorfinok az élelmiszerekben lévő fehérjék lebontásakor keletkeznek. Szerkezetük nagyban hasonlít az endorfinokéhoz, és ugyanazokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak. Ezek a receptorok kötik meg többek között a heroint és a morfiumot is. Ez a hatás adhat magyarázatot arra, hogy bizonyos étel-intoleranciában szenvedő betegek szabályosan függenek egyes ételektől, melyek elfogyasztása hasonló érzetet keltenek, mint a morfium. Ilyen élelmi exorfinok találhatóak például a búza és a tehéntej bomlásakor.
    Hogyan lehet felismerni?

    [​IMG]Sajnos, mint sok más allergiás megbetegedésnél, az idiopátiás étel-intoleranciánál sincs olyan megbízható, egyszerű vizsgálat, mellyel egyértelműen kimutatható lenne. A betegség igazolásának egyetlen módja, a már oly sokat emlegetett kizárásos diéta. Ebben az esetben gyakorlatilag minden olyan ételt el kell hagynunk, melyeket rendszeresen fogyasztunk, majd ha már állapotunk javult, akkor egyesével szépen elkezdjük őket újra fogyasztani. Amikor ismét rosszul leszünk, tudni fogjuk pontosan melyik étel a felelős.
    Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy helytelen eleve abból kiindulnunk, hogy problémáinkat élelmiszerek okozzák. A különböző újságokban hirdetett vér- és hajtesztek pont ezt a hibát követik el. Először mindenképpen hagyományos tüneti kezelésbe kell kezdenünk, hiszen lehet komoly szervi bajokat jeleznek. Csak miután ezeket kizártuk, lehet a diétába belefogni, de azt is komoly orvosi egyeztetés után, betartva minden előírást.
    Hogyan lehet kezelni?

    Nem elég, hogy kizárásos diétát vagyunk kénytelenek alkalmazni ahhoz, hogy felismerjük betegségünket, de még azután sem fogyaszthatunk mindent, miután rájöttünk egyáltalán mely[​IMG] élelmiszerek okozzák bajainkat. Sajnos az a helyzet, hogy az idiopátiás étel-intolerancia egyetlen gyógymódja, ha nem eszünk az adott ételből. Hogy meddig? Az már viszont egyén függő. A legtöbb betegnek örökre le kell mondani bizonyos élvezetekről, míg másoknak csak egy időre (néhány évre esetleg), majd újra beiktathatják étrendjükbe, de persze akkor is csak mértékkel.

    Az étel-intoleranciához a legfontosabb emberi tényező a türelem. Felismerése, meghatározása, kizárása, majd visszaiktatása nem megy egyik napról a másikra. Minden apró részletre oda kell figyelnünk és folyamatosan konzultálnunk kell orvosunkkal. Nem árt, ha pontosan utána járunk, hogy például egy laktóz érzékenység esetében melyek azok az élelmiszerek, összetevők, melyeket egyáltalán nem, vagy csak mértékkel vehetünk magunkhoz.
    Forrás: www.femina.hu
     
  5. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Jellegzetes fütyülő zihálás

    Az asztma

    Az asztmát alapvetően légutaink gyulladása okozza. De mitől gyulladnak be, és ha már begyulladtak mit tegyünk? Kinövi az ember, vagy szenved vele élete végéig? Milyen sport ajánlott? Most kiderül minden, amit az asztmáról érdemes tudni.

    Az asztma tünetei

    - Zihálás, vagy köhögés
    - Sokaknál az asztmás rohamot hányás kíséri (mert erőlködünk, ahogy levegőt próbálunk venni illetve gyermekeknél előfordulhat a túlzottan kitágult tüdőtől, mely egész egyszerűen nyomja a gyomrot)
    - Sokaknál nem csak a hörgők szűkülnek össze, hanem a légcső is, ami folytogató érzést kelt.

    De nézzük csak, mi is történik akkor, amikor asztmás rohamot kapunk?
    1. A hörgőfal hiretelen beszűkül, többnyire átmeneti időre, de összehúzódik. Ezt nevezik hörgőgörcsnek.
    2. A légutak beszűkülése miatt a levegő nem tud normális ütemben távozni a tüdőből, ezért a tüdő még akkor is félig tele van, amikor elvileg már a következő belégzésnek kellene következnie.
    3. A bent rekedt levegő a tüdőt értelemszerűen tágítja, ami miatt a bordaízületek és mellizmok fájnak. Ez különösen rémisztő érzés, hiszen hasonlít valamilyen szívrohamra emlékeztető tünethez.
    4. A tüdő nem jut friss levegőhöz, a vérbe nem kerül elég oxigén.
    5. Légszomj lép fel, elkezdünk levegő után kapkodni, és kezdődik a jellegzetes fütyülő zihálás.

    Az asztmát alapvetően a légutak gyulladása okozza, és hiába ernyednek el léguti izmaink a roham után, a gyulladás megmarad. A gyulladás pedig 80-90%-ban valamilyen allergiának köszönhető. A gyulladás váladéktermeléssel jár, a váladék bedig eldugítja a légutakat és ingerli a hörgőket az összehúzódásra.


    Mitől lesz valaki asztmás?

    [​IMG] A hajlam örökölhető, de attól, hogy a hajlam meg van bennünk még nem biztos, hogy asztmásak leszünk. Viszont lehetünk úgy is asztmásak, hogy nem örököltünk rá hajlamot. Kicsit ilyen nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar helyzet.
    De, hogy mi az a kézzel fogható ok, amely magát a gyulladást, tehát magát az asztma eredetét elindítja?
    Például az életmódunk, a túlzott tisztaság, vagy egy macska elleni allergia. De nagyon gyakori az is, hogy az RS vírus okozza a gyulladást. Különösen RSV járvány esetén kell az asztmára hajlamosaknak oda figyelniük, hiszen ilyenkor a vírus okozta fertőzés túlzott immunválaszt generálhat, mely eltolja a Th2 sejtek arányát az allergiás típusú reakciók felé. De elkezdődhet az asztmánk az össez járványtól függetlenül is, ha új körülmények küzé kerülünk. Például munkát váltunk és az új munkahelyünkön napi 8 órában irritáló anyagot kezdünk belélegezni.


    Diagnózishoz szükséges kérdések

    Amikor szakorvoshoz fordulunk asztma gyanújával számítanunk kell az alábbi 4 kérdésre:
    - Valóban asztmáról van-e szó?
    - Társul-e hozzá más betetgség (betegségek) is?
    - Mi a légúti gyulladás oka, elkerülhető-e?
    - Milyen tényezők az asztmás roham közvetlen kiváltói?

    Felnőtt illetve 5 évnél idősebb korban az asztma kiszűrése viszonylag egyszerű, annak ellenére, hogy régebben szívesebben nyomtak ezekre a betegekre valamilyen más bélyeget, mert az asztmát erősen pszychioszomatikus betegségnek tekintették. Mióta bizonyítást nyert, hogy ez bizony nem feltétlen lelki eredetű, sok beteget átdiagnoztizáltak. [​IMG]
    Mikor az asztmánkat próbálják meg meghatározni 2 vizsgálatot biztosan elvégenzek rajtunk. Az első a csúcsáramlásmérés alapállapotban. Ez a tüdőből kiáramló levegő maximális sebessége nyugalmi, roham mentes állapotban. Kimutatja, hogy mennyire szűkültek össze a légutak, hiszen minél szűkebbek, annál kisebb a levegő sebessége. A másik vizsgálat során, olyan készítményt adnak a betegnek, mely ellazítja a légutak izomzatát, ezzel tágítva azokat, majd újra megmérik a sebességet. Ha a sebesség növekszik a légutak tágulásával, az egyértelműen asztmára utal.
    - Csecsemőknél nehezíti a felismerést, hogy sokszor hasonló tüneteket produkálnak egy egyszerűbb megfázás vagy léguti betegség során is.
    - Nagyobb gyermekeknél, akik szintén sípolva zihálnak egy hagyományos léguti fertőzés során, sokszor asztma elleni gyógyszerekkel kezelik őket , mert egyrészt hasznos a betegséggel szemben, másrészt a későbbiekben megvédi őket a tényleges asztma kialakulásától.
    - Nehezíti még a meghatározást, ha csak egyszeri asztmás roham lép fel, ez általában valamilyen erős allergiás reakciónak az eredménye. Például a szénanáthások produkálhatnak asztmás tüneteket.
    Azz alábbi esteket téveszthetjük össze aszmával:
    - Gyerekeknél egy-egy leszippantott tárgy utáni fulladásos roham.
    - Bronchioilitis: amely a gyermekek hörgőcskéit érintő vírusos fertőzés.
    - Nyelőcsőreflux: azok az emberek szenvednek ebben a betegségben, kiknek nyelőcsöve nem záródik rendesen, ezért sokszor gyomorsav és táplálék áramlik vissza abba.
    - Hangszálproblémák, melyek a levegő vételnél furcsa, asztmás ziháláshoz hasonló hangot adnak a légzésnek.
    - Hörgőtágulat: gyermekkori hörghurut vagy tüdőgyulladás okozta marandó károsodás.

    Ha más betegség is társul az asztmához (például orrüreget érintő allergiás betegségek és idült orrmelléküreg-gyulladás), akkor azok kezelése nagyban csökkentheti magát az asztmát is. A dohányosoknál asztmás tüneteket okozthatnak a dohányzás következtében kialakult tüdő károsodások.
    Ahhoz, hogy megtudjuk mi váltotta ki magát a gyulladást szervezetünkben, a legtöbbször bőrpróbát szoktak alkalmazni. Sokszor az allergének csak később váltanak ki alleriás reakciót, tehát a gyulladás oka lehet egy 2 évvel ezelőtt vásárolt macska, vagy a hónapokkal ezelőtt váltott munkahely – fafűrészgyár. Minél kisebb dózisban és kisebb rendszerességgel érik légutainkat ezek az allergének, annál nagyobb az esély a gyógyulsára, annál valószínűbb, hogy nem marad meg betegségünk életünk végéig.
    A rohamok közvetlen kiváltó okai az alábbiak lehetnek:
    - Hideg vagy száraz levegő.
    - Erős szagok (például parfüm vagy virágillat)
    - Kén-dioxid, melyet bozonyos ételek és italok tartósító szereik révén tartalmaznak.
    - Irritáló hatású anyagok a levegőben, például cigarettafüst
    - Stressz és szorongás
    - Heves érzelem (félelem, düh)
    - Szélsőséges időjárási körülmények (például erős vihar)
    - Normál légzésritmus bármilyen változtatása (nevetés, ásítás, sóhajtás)
    - Testmozgás, sport, erőltetett tempó
    - Megfázás, léguti fertőzés, influenza.


    Az asztma kezelése

    [​IMG]Elsősorban ki kell zárni minden irritáló tényezőt az életünkből (mivel ez lehetetlen, minimalizálni kell), aki dohányzik, az szokjon le és tiltsa ki a családját is a lakásból, menjenek a teraszra dohányozni.
    Az asztma kezelésekor két célt kell kitűznünk magunk elé. Az egyik a gyulladás megelőzése, melyre tökéletes, ha megelőző gyógyszerek szedünk, ilyenek például a szteroidok vagy kromoglikátok. A másik cél magának a rohamnak az enyhítése, amely csak a hörgők tágításával lehetséges, mert ezáltal enyhíthetőek a rohammal járó hörgőgörcsök. Ilyen hörgtágító hatású gyógyszerek pldául a béta-2-agonisták.
    Célszerű kidolgoznunk egy kezelési tervet, melynek elkészítsésében segít orvosunk, azonban betartása csak a mi feladatunk. Ha például érezzük, hogy egy megfázásba megyünk bele, akkor már az elején növelnünk kell megelőző gyógyszereink adagját. Az asztma kezelése nagyon sok egyéni döntést és odafigyelést igényel, nem háríthatunk minden felelősséget orvosunkra.
    Vannak, akik rosszul reagálnak rohamaikra és pánikba esnek, mely nagyban súlyosbítja magát az asztmás rohamot. Ha példul tudjuk, hogy mi így reagálunk ezekre a helyzetekre, nem árt ha felkészítjük magunkat, nem szabad előre szorongást éreznünk, mert annál nehezebben vészeljük majd át magát a rohamot és annál kevésbé hatékonyan tudjuk majd megoldani. Ha maga az asztma nem is psychés eredetű, de mint minden betegséget, ezt is sokban javíthatja vagy ronthatja saját hozzáállásunk.


    Lehet-e sprotolni?

    [​IMG] Talán nem is gondolnánk, de ahogy részben a mozgás váltja ki az asztmás rohamokat, ugyanúgy a testmozgás segíthet is rajtuk. Az ember a mozgás által edzettebb lesz, állóképessége javul, melynek hatására zihálása csökken. Sokan tapasztalták ezt a paradox helyzetet, miszerint ha a nehezén túljutnak (tehát amíg a mozgás közbeni légzésük nem áll be), és kibírják a kezdeti légszomjat, sokkal könnyebbé válik utána a sport. Azért persze mindig legyen nálunk az inhalátor és amennyiben roham törne ránk azonnal álljunk meg pihenni. Eleinte jó bemelegítés az úszás, ahol szervezetünket szoktatjuk a mozgáshoz és megtanuljuk a helyes, egyenletes légzést. De kezdhetünk jógával is vagy gyógytornával.

    Az asztmával együtt lehet élni. Pláne mivel sajnos együtt kell. A legtöbb esetben – különösen a felnőtt korban kialakuló betegségek esetén – nem nőjük ki. De ha már ezt kaptuk az élettől, éljük élvezhetően. Alakítsuk ki életünket a lehető legkényelmesebbre, legyenek nálunk gyógyszereink, inhalálónk, és ha valami baj van csak szippantsunk bele, a többieknek meg mondjuk azt, hogy a Mount Everestre készülünk.
    Forrás: www.femina.hu
     
  6. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Időszakos tüsszögés - a szénanátha

    Az első szénanáthát 1819-ben jegyezték fel, de még a 30-as években is olyan ritka betegségnek számított, hogy orvosok százait ejtették zavarba tünetei. Bezzeg ma már szinte úgy születünk, hogy tudjuk mi az.

    Időszakos tüsszögés - a szénanátha

    Az első szénanáthát 1819-ben jegyezték fel, de még a 30-as években is olyan ritka betegségnek számított, hogy orvosok százait ejtették zavarba tünetei. Bezzeg ma már szinte úgy születünk, hogy tudjuk mi az a szénanátha, mindenkinek van ismerőse, aki a pollenszezonban tüsszög vagy éppen tüsszögne, ha nem lenne eldugulva az orra.
    Tünetei

    Gyakori tünetek:
    - orr, száj, torok, szem viszketése
    - orrfolyás vagy orrdugulás
    - gyakori tüsszögés
    - kivörösödött, könnyező szem

    Ritkább tünetek:
    - torokszárazság, mert a beteg a bedugult orra miatt a száján át lélegzik
    - nem érez szagokat (szintén orrdugulás miatt, de ennek oka sokszor lehet orrpolip is)
    - forróságérzet (noha a testhőmérséklet nem haladja meg a normálisat)
    - szemhéjduzzadás, -gyulladás, mely utóbbi nagyon ritka esetekben szaruhártyafekélyt is okozhat, melyet ha nem kezelnek időben, akár vaksághoz is vezethet
    - visszatérő orrmelléküreg-gyulladás
    - fülfájás, dugulásíérzet a fülben
    - hallójárat viszketés

    Még ritkább tünetek:
    - bizonyos gyümölcsöktől, zöldségektől bedagad a száj
    - kiütés a bőrre került virágportól

    Legritkább tünetek:
    - gyomorbántalmak sőt bélgyulladás - valószínű a nyállal vagy az élelmiszerrel lenyelt pollen okozza
    - hüvelygyulladás
    - migrén
    - vesegyulladás (súlyosabb esetekeben okozhat vizsketést az egész testünkün, de a végtagok bedagadását is)
    - ízületi fájdalmak

    Diagnózis

    Ha pollenszezonban viszektni kezd orrunk és a repkedő virágporok és fehér bolyhok kifejezetten irritálják szemünket és tüsszögni kezdünk, ajánlatos lemenni egy bőrpróbára. Ha orvosunk alapos, akkor a bőrpróba után (amennyiben az pozitv) az alábbi 3 kérdést biztosan felteszi és biztosan meg keresi rájuk a választ is:
    - Valóban szénanátháról van szó?
    - Mely pollen/ek a felelős/ek?
    - A pollenen kívül szerepet játszik valamilyen más allergén is?[​IMG]
    Ha ezeket a kérdéseket nem halljuk az annyit jelent, hogy a pollenszezon kellős közepén mentünk vizsgálatra és a teszt eredménye erősen pozitív lett (és én még lehet a helyes orvos választásról is elgondolkodnék), hiszen ilyenkor orvosunk egészen biztos a dolgában (meg abban is, hogy egy vagyunk a váró teremben ülő 457 beteg közül).
    Amennyiben megkezdjük a helyesnek vélt kezelést, de az alábbiakat együttesen vagy külön-külön tapasztaljuk, akkor érdemes visszalátogatnunk az allergológiára:
    - Bár a tünetek valóban a pollenszezonban a súlyosabbak, de a szenozon kívül sem múlnak el teljsen. Ez valószínű azért van, mert allergiánkat nem csak a virágporok okozzák.
    - Ha a tüneteink akkor rosszabbak, amikor szerintünk pont jobban kellene lennünk. Példul szénanáthát állapítottak meg, de rosszabbul vagyok a zárt ablakok mögött. Lehetséges, hogy allergiánkat a lakásban fellelhető penészgomba spórái okozzák.
    - Ha a tüneteink nem mutatnak gyanús összefüggést a pollenek jelenlétének erősségével.
    - Saját kertemben rosszabbul vagyok, mint a máséban. Lehet csak egy bizonyos növény okoz problémákat, és az törvényszerűen a saját kertemben van, és valószínű az eddigi kedvencem.
    A szénanátha esetében nagyon fontos saját diagnózisunk felállítása. Figyeljük meg pontosan, hogy hol vagyunk rosszabbul, hogy ott milyen növényekkel, porokkal érintkezünk. Szabadságunk alatt utazzunk teljesen más növényzetű vidékekre, látogassuk meg rokonainkat a várostól messze. Ha már saját magunk is ki tudunk ezzel a módszerrel szűrni bizonyos növényeket és körülményket, akkor orvosunk munkáját is lényegesen megkönnyítjük.

    Kezelés

    A szénanáthások szerencséje a szerencsétlenségünkben, hogy a betegségünkre szedendő gyógyszer teljesen veszélytelen.
    A leggyakoribb, hogy antihisztaminokkal kezelik a szénanáthás betegeket, mely gyógyszert akkor is szednünk kell tovább, ha esetleg álmosít, hiszen az antihisztaminolra jellemző, hogy mellékhatásai idővel enyhülnek, vagy teljesen elmúlnak. Egyébként pedig az almosság maximum kellemetlen mellékhatásnak nevezhető, gondoljuk arra, ha allergiánk kezelése folymatos sugárban hányással járna.
    A kromoglikát-tartalmú cseppek (orr- és szemcseppek) sajnos nem mindenkinál válnak be, de akinél igen, az feltétlenül használja, mert ezek az egyik legbiztonságosabb allergia ellenes szerek.
    A recept nélkül kapható orrcseppeket ne használjuk 3 napnál tovább, kivéve ha orvosunk úgy nem rendeli.
    A szeroidtartalmú orrcseppek szintén veszélytelenek, mert szteroid tartalmuk igen kicsi, és még annál is kisebb adag kerül be véráramunkba, tehát esetleges mellékhatásaik is szinte teljsen elhanyagolhatóak. Ha égő vagy csípő érzést keltenek csepektetésnél, akkor az a benük lévő tartósítószertől van és nem a szteroidtól.
    Persze vannak betegek, kiknél az akkupunktúrás vagy homeopátiás kezelések is beválhatnak.

    Tulajdonképpen, ha szénanáthában szenvedünk, tegyük össze a két kezünket, hiszen a kezelési módok teljesen ártalmatlanok és általában azért be is válnak. Tény és való, hogy nem szaladgálhatunk tavaszi mezőkön, réteken, szerelmesen fel és alá, mint Maria és Von Trapp kapitány, de talán beérjük egy kevésbé Muzsika Hangja szerű romantikával is.
    Forrás: www.femina.hu
     
  7. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Coeliakia - más néven lisztérzékenység

    A lisztérzékenység örökölhető, de anyáinktól függetlenül is kialakulhat. Sajnos komoly étrendebeli változtatásokat követel, mely már önmagában véve is elég kellemetlen, de ha betartjuk a szigorú előírásokat, megúszhatunk egy csomó még szörnyűbb következményt.

    A lisztérzékenységet a búzában és rozsban is egyaránt megtalálható glutén (vagy más néven sikér) okozza.
    Tünetei

    A coeliakia legáltalánosabb tünetei a következők:
    - hasmenés (ráadásul a széklet halvány színű és meglepően büdös)
    - nagyon ritkán hasmenés helyett székrekedés is felléphet
    [​IMG] - a bélfal nyálkahártyájában található bélbolyhok tönkre mennek, emiatt a szövettani vizsgálat gyulladást igazolhat
    - a bélbolyhok károsodása miatt a táplálék nem tud rendesen felszívódni, mely felnőttkorban fogyást és fáradságot, gyermekkorban pedig fejletlenséget (vagy rendellenes fejlődést) okoz.

    Természetesen a lisztérzékenység örökölhető, ráadásul elég nagy esélyünk van rá akkor, amikor elválasztanak az anyatejtől és megkezdjük a tápszerek és a gabonafélék fogyasztását.
    Ha valakinek coeliakiája van, az bizony nagy eséllyel számíthat arra, hogy dermatitis herpetiformisa is kialakul. Ez egy bőrbetegség, mely szimmetrikusan (vállon, fejen, ülepen, könyökön) elhelyezkedő, erősen viszkető kiütésekkel, esteleg hólyagokkal és szintén hasmenéssel járhat.
    Mindkét betegség ugyanarra az immunmechanizmusra épül, az ember szervezete megtámadja egyik saját fehérjéjét, mely eredetileg a glutén lebontását segítené elő. Ha nem eszünk búzalisztet és nem juttatunk a szervezetünkbe glutént, akkor az immunrendszerünk nem támadja meg azt a fehérjét, és az egész betegség megáll. Megáll, de sajnos nem tűnik el.
    A legszerencsétlenebbeknél búza kiváltotta, és IgE közvetítette ételallergia is párosulhat a lisztérzélenység mellé, mely az öszes tünet megsokszorozódásához vezet.

    Miért kell kezelni?

    [​IMG]

    A károsodott bélbolyhok - minden logikát nélkülözve - a tápanyagokat nem engedik felszívódni egészséges mértékben, de az allergének annál inkább áteresztik. Tehát, aki nem kezeli lisztérzékenységét, az mindent esélyt megad arra, hogy étel-intoleranciája alakuljon ki. Jellemző még (ugyanebből az okból kifolyólag) a laktóz-intolerancia is, tehát nem csak hogy a búzát kell kizárnunk értendükből, de még a reggeli bögre tejről is le kell mondanunk.
    Ha nem követünk szigorúan glutén mentes étrendet felléphetnek egyéb pszichés betegségek is, mint például a skizofrénia (több vizsgálat is kimutatta, hogy jóval magasabb a coeliakiások közti skizofrén, mint az egészséges emberek közti). Arról nem is beszélve, hogy a bélbolyhok elhalásával folyamatosan nő a rosszindulatú béldaganat esélye is.

    Hogyan lehet kiszűrni és kezelni?

    A legjobb módszer a diagnózis felállítására a szövettani vizsgálat. Viszont nagyon fontos, hogy erre a vizsgálatra még a glutén mentes diétánk előtt menjünk el, mert amint nem fogyasztunk glutént a bélbolyhok és a bélfal regenerálódni [​IMG]kezdenek és az egész vizsgálatnak semmi értelme sem lesz. Sokszor alkalmaznak vérvizsgálatot is, ám annak eredménye nem annyira megbízható, mint a szövettané.
    Elő fordulhat az is, hogy a beteg szinte egyetlen klasszikus tünettel sem rendelkezik és valamilyen egyéb okból elrendelt (páldául vashiány miatti) vérvizsgálat során veszik észre lisztérzékenységét.
    Kezelése sajnos nem megoldható gyógyszeresen, az egyetlen módja, hogy jobban érezzük magunkat, ha nem fogyasztunk glutént. Ha nem tartjuk be rendesen a diétát kitesszük magunkat valamilyen emésztőrendszeri rákbetegség kockázatának, arról nem is beszélve, hogy a lisztérzékenyég súlyosabb szintjén elég egy minimális adag glutén is ahhoz, hogy coeliakiás sokkot kapjanak, ami pedig akár halálos kimenetelű is lehet.

    Szerencsére ma már, ahogy a cukorbetegeknek is vannak külön termékek, a lisztérzékenyeknek is gyártanak rengeteg ételt, melyeket egyre több helyen meg lehet vásárolni. Az ízük persze nem olyan, mint a frissen sült Erzsébet kenyérnek, melynek már a puszta illatától is összeszalad az ember nyála, mikor hajnalban a pékség előtt ténfereg, de hát valamit valamiért.
    Forrás: www.femina.hu
     
  8. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Végzetes morzsák 1.

    Az ételallergia a klasszikus allergiás betegségek csoportjába tartozik, IgE közvetítette betegség. Aki ételallergiás, annak egész életében oda kell figyelnie, hogy milyen ételekkel kerül kapcsolatba. Elég egy morzsa, egy rosszul elmosott kanál és kész a baj.

    Az ételallergia a klasszikus allergiás betegségek csoportjába tartozik, IgE közvetítette betegség. Aki ételallergiás, annak egész életében oda kell figyelnie, hogy milyen ételekkel kerül kapcsolatba. Elég egy morzsa, egy rosszul elmosott kanál és kész a baj.

    Reakciók

    Álatlában a reakciók közvetlenül azután észlelhetőek, hogy a beteg az adott étellel érintkezett, a reakciók lefolyása hirtelen és gyors, éppen ezért mindig észnél kell lenni, különösen, ha gyerekekről van szó. Csecsemőkorban a tünetek jelentkezhetenek kicsit késve, hasmenés, hasfájás és hányás formájában is.[​IMG]

    Helyi reakció
    Általában az éteallergiások először bizsergést éreznek a szájüregben, néha kisméretű duzzanat lép fel az ajkakon, az arcon. A súlyosabb reakciók az ajkak, a nyelv, a torok megdagadása, mely nehéz légzést okoz és olykor fulladáshoz is vezethet. Ezeket, azért nevezik helyi reakcióknak, mert csak az élelmiszerrel kapcsolatba került testtájon jelentkeznek.

    Szisztémás reakció
    Ha az ételallergének a véráramba kerülnek egészen más testtájakon is okozhatnak tüneteket. A szisztémás allergiás reakció neve anafilaxiás reakció, mely ha elég nagy ahhoz, hogy lenyomja a vérnyomást és ájulást okozzon, akkor anafilaxiás sokknak nevezzük.
    Az anafilaxiás sokk az összes reakció közül a legijesztőbb, annyira természetellenes dagadást és fulladási rohamot okoz, hogy általában a beteg körül lévő emberek a mély döbbenettől hirtelen nem is tudják, hogy mit tegyenek. Pedig nem szabad időt veszíteni, mert sajnos az ilyen súlyosságú sokk potenciálisan halálos kimenetelű, ahol minden egyes perc életet menthet.

    Az orvosok pont a fent említett reakciók súlyossága miatt nem szeretik, ha valaki minden féle hasmenésre és gyomorgörcsre rámondja, hogy ételallergiája van, hiszen nem ugyanaz egy halálos fulladás és egy wc-n eltöltött délután.
    Általában az ételallergia már gyermek korban kialakul, de van a felnőttkori feltűnésre is néhány extrém példa, és akár meg is egyezhet az adott élelmiszer első fogyasztási időpontjával. Az immunrendszer szenzibilizálódásához bár szükség van ahhoz, hogy a szerevezet találkozzon azzal az étellel, de ez bizony megtörténhet a születés előtti, a magzathoz az anyja véráramán keresztül eljutott táplálékmolekulákon keresztül is. Tehát hiába [​IMG]

    találkozik valós, fizikai életében először egy étellel, ha már magzati korában megkóstolta és kialakult allergiája, akkor azonnal beindul az immunreakció.


    Romlik vagy javul?

    A legtöbb beteg szerencsére nem simeri meg a súlyosabb allergiával járó tüneteket, legtöbbjüknek AOS-a van (orális allergia szindróma). Ez annyit jelent, hogy bizonyos ételek elfogyasztása után a szájüregben és a nyelven bizsergést és viszketést éreznek. Általában az ilyen ételek megfőzés esetén még enyhébb reakciót váltanak ki.
    Van akinek az elfogyasztott mennyiséghez mindig ugyanolyan szintű rosszullét párosul, vannak gyerekek, akik kinövik étellalergiájukat (ez leginkább a tej allergiára jellemző), de a későbbiek során sem fogyasztják, mert gyermekkori emlékeik miatt egész egyszerűen megundorodnak az adott ételtől, és van akiknek eleinte jobb volt, aztán az idő múlásával, a fogyasztott mennyiségtől függetlenül állapotuk mind egyre csak rosszab és rosszabb lesz.

    Allergiát okozó élelmiszerek

    Rengeteg étel okozhat allergiát, de vannak azért gyakoribbak is. Sokkal több ember allergiás tejre és búzára, mint például a görögszénára vagy a hajdinára. Szoros összefüggés figyelhető meg az adott táplálék fogyasztásának gyakorisága és az allergia kialakulásának esélye között is (pl: Ázsiában többen allergiások a rízsre, mint Európában vagy Amerikában).

    Az allergia ritkább formái
    Vannak betegek, akik közvetelenül semmilyen élelmiszerre nem allergiásak, de ennek ellenére ha esznek belőle, tüneteik (melyek ebben az esetben leginkább hasmenés és hányás) az étkezés után néhány órával jelentkeznek. Ezt nem más okozza, mint ezen ételek emésztésekor keletkező anyagok ellenei allergia. Az ételallergiának ezt a ritka fajtáját nehéz felismerni, sokszor évekbe telik a helyes diagnózis felállítása, és addig is többször kezelik félre.


    Egyesek csak akkor reagálnak ételallergénekre, ha közvetlenül utána testmozgást is végeznek, van aki csak bizonyos nyers ételeket nem fogaszthat. Ha megfőzi vagy megsüti, akkor teljesen tünetmentes marad az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül. Még ritkább esetben pedig ez pont fordítva van. Nyersen megeheti, de ha megfőzi azonnal reagál rá immunrendszere.
    Forrás: www.femina.hu
     
    Pfc kedveli ezt.
  9. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Végzetes morzsák 2.

    Aki ételallergiás, annak egész életében oda kell figyelnie, hogy milyen ételekkel kerül kapcsolatba. A betegség egyetlen előnye, hogy azonnali tünetei miatt nagyon könnyű felismerni, viszont pont ezek miatt a gyors tünetek miatt, nagyon fontos az azonnali és tökéletes kezelés.

    Diagnózis

    [​IMG]

    Az egyetlen előnye az ételallergiának, hogy nagyon könnyű felismerni, mégpedig az azonnali tünetei miatt. Ennek ellenére orvosunk elrendelhet bőrpróbát is. A bőrpróbával viszont nagyon óvatosnak kell lenni, mert volt már rá nem is egy példa, hogy anafilaxiás rohamot idézett elő. Nagyon jól nézzünk körül a rendelőben, és ha nem szimpatikus vagy úgy gondoljuk nincs eléggé felszerelve, akkor menjünk más orvoshoz, mert egy erős ételallergiás roham nem vicc.
    Sok betegnél előfordul, hogy bár minden vizsgálat negatív mégis érzékeli a tüneteit, és ragaszkodik ahhoz, hogy márpedig ő ételallergiás. Ennek hátterében állhatnak pszichés eredetű okok is, ilyenkor fogadjuk türelemmel az orvos furcsa kérdéseit. Bevett szokás az is, hogy az ilyen beteggel elfogyasztatnak egy olyan ételt, melynek alkotóelemei az orvos és a beteg előtt is ismeretlenek (ezt nevezik kettős vak vizsgálatnak). Megfigyelik a beteg reakcióját, majd megvizsgálják az elfogyasztott étel alkotóelemeit. Ha összevetik a reakciót azzal, hogy mit tartalmaz az étel, azonnal kiszűrhető, hogy valódi ételallergia áll-e a háttérben.

    Az allergia felismerése kisbabáknál
    Kisbabáknál, a felnőttekkel és nagyobb gyerekekkel ellentétben az ételallergia nem az étel beviteli helyén jelentkezik. A reakciók nem a szájban, a torokban és nyelven alakulnak ki. Általában hasmenést, hányást okoz, sokszor véres, váladékos formában. A hasmenés miatt pedig másodlagos laktázhiány alakulhat ki, ami akár a problémás étel kiikatatása után is megmaradhat, és melyet a tejfogyasztás nagyban súlyosbíthat.
    Babáknál is alkalmazható a bőrpróba, de náluk elég nagy számban fordul elő az álnegativitás (negatív eredmény annak ellenére, hogy az étel tényleg allergiás reakciót vált ki a szervezetből).
    A nem felfedezett, és nem kezelt allergia sokszor vezet idült vastagbélgyulladáshoz, melynek kezelése azonban fáradságos és hosszadalmas munka.
    Azért is nehéz a csecsemőknél kiszűrni az ételallergiát, mert sokkal több mindenre lehetnek érzékenyek, viszont sokszor a tünetek hátterében nem is ez, hanem valamilyen más immunreakció áll. Arról nem is beszélve, hogy nem tudjuk kikérdezni őket arról, hogy mit éreznek, ezért az allergia felfedezése és helyes kezelése teljes mértékben az anya felelőssége.


    Kezelés

    Sürgősségi ellátás
    Amennyiben anafilaxiás sokkot észlelünk – tekintve hogy ez egy rendkívül súlyos állapot, mely azonnali orvosi beavatkozást igényel – azonnal be kell adnunk az adrenalint, majd mielőbb[​IMG] kórházba kell juttatnunk a beteget. Ammenyiben van adrenalin inhalátorunk, először alkalmazzuk azt, a torok és szájüreg enyhítésére és lehetőleg csak az után adjuk be az injekciót.
    - Hívjuk háziorvosunkat, ha ő közelebb van, mint a legközelebbi kórház vagy rendelő.
    - Hívjunk mentőt. Ez a legjobb megoldás, mert a legtöbb mentőkocsi bárhova kiér 15 percen belül és mindig van a kocsiban adrenalin és oxigén.
    - Kocsival (taxival) menjünk a legközelebbi kórház sürgősségi osztályára. Nem ez a legbiztonságosabb megoldás, mert az utazás közben lehet, hogy a beteg (pláne, ha a beteg mi magunk vagyunk) állapota romlik és a taxiban semmilyen orvosi eszköz nem áll rendelkezésünkre.
    Olykor előfordul, hogy a sokk elmúlni látszik, de pár óra múlva újra kezdődik, ezért nagyon komolyan kell venni, hogy mikor hagyjuk el a kórházat.

    Szokásos kezelés
    Sajnos jelenleg az ételallergia egyetlen kezelési módja, ha a problémás ételt teljesen kizárjuk étrendünkből. Fontos, hogy vannak olyanok, akik már attól is rosszul lehetnek, ha levegőben megérzik az említett ételek molekuláit, ezért, ha valaki allergiás a halra, akkor lehetőleg ne inhaláljon a halászlé gőzéből, aki pedig a mogyoróra, mindig ügyeljen arra, hogy a bárban, ahová menni készül, ne legyenek kihelyezett össznépi mogyorózó tálak.
    Legyen nálunk adrenalin, ha már volt sokkunk, és ne csak legyen nálunk, hanem tanuljuk is meg alaposan használni, még hozzá tanuljuk meg annyira, hogy akár csukkot szemmel is alkalmazni tudjuk.
    Az adrenalin inhalátor különösen azoknak jó, kiknek torkuk bedagad, hiszen segít a légzésben, ha pedig éteallergiánk mellé még asztma is párosul, akkor mind a kettőt (az inhalátort és az injekciót is ) alkalmaznunk kell.
    A hagyományos immunterápiák nem alkalmazhatóak az ételallergiával szemben, mert a kezelés során kialakulhat anafilaxiás roham és az eredmény is erősen kétséges. Viszont nem sokára lesznek védőoltások remélhetőleg, melyeknél a kezelés teljesen kockázat mentes és az eredmény is várhatóan kielégítő lesz.

    Aki ételallergiában szenved, nagyon fontos, hogy komolyan vegye azt. Fel kell világosítanunk gyermekünket annak veszélyeiről, hogy amikor nem vagyunk vele akkor is tudja, hogy mit szabad enni és mit nem. Beszélni kell a tanárokkal, hiszen a menza egy allergiás gyermeknek halálos veszélyt jelenthet. A felnőtt betegnek fontos, hogy a környezetükben élőkkel megosszák betegségük tüneteit és komolyságát, hiszen például egy párkapcsolatban mindkét félnek oda kell figyelnie. Ha az egészséges fél eszik valamit, melyre a másik allergiás, majd megcsókolja, tulajdonképpen szerelme életével játszik.
    Tényleg létfontosságú a világos beszéd, a diéták betartása és az elővigyázzatosság. De persze ezt is csak józan határokon belül tegyük, azért ne éljünk burokban.
    Forrás: www.femina.hu
     
  10. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    A név nélküli 'jóbarát'

    Ez a szerencsétlen betegség, mely nagyban hasonlít a szénanáthára, annyi különbséggel, hogy nem időszakosan, hanem rendesen, egész évben kínozza betegeit, még egy tisztességes, köznapi névvel sem rendelkezik. Gyakorlatilag bárki szenvedhet benne, kortól, lakóhelytől, foglalkozástól függetlenül, mégsem tudjuk nevén nevezni (hacsak nem kívánjuk mindig a címben szereplő szimpatikus nevet alkalmazni, laikus ismerőseink számára halálos kimenetelű, ritka, trópusi nyavalyát tükrözve).
    Az orrfolyást – mert most az egyszerűség kedvéért nevezzük így – bármilyen légi úton terjedő allergén okozhatja, melynek egész évben ki van téve szervezetünk:
    - a jól ismert, szinte mindenben ludas házipor-atka, illetve egyéb házi ízeltlábúak (pl: szúnyog)
    - penészgombák spórái
    - délebbi vidékeken a pollenek egész évben a levegőben szálldosnak
    - a halak kivételével minden otthon tartott állat kiválthat allergiát (még a pókok és kígyók is)
    - és a munkahelyünk (ami most ebben a megfogalmazásban viccesnek tűnhet – allergiásak vagyunk a munkahelyünkre). Sokszor az orrfolyás a munkahelyi asztmát jelzi előre, nem árt rá odafigyelni.
    Természetesen az is lehetséges, hogy az allergén nem is levegővel, henam valamilyen élelmiszerrel kerül a szervezetünkbe, de mivel ez a ritkábbik eset, először a polleneket szűrjük ki és csak azután kezdjünk kizáró diétába. Erre pedig a legjobb módszer a bőrpróba.


    Hova vezet az orrdugulás?

    A hosszabb ideig fennálló orrdugulásnak bizony egész komoly komplikációi lehetnek. Problémát okozhat a fülben az orrmelléküregekben és a légutakban. Ha a középfülben az orrba vezető fülkürt eldugul, a dobüregben váladék halmozódhat fel. Ezt nevezik középfülgyulladásnak vagy[​IMG] fülfolyásnak, mely füldugulással, és kellemetlen pattogó, esetleg viszkető érzéssel jár. Gyermekeknék azért is nehéz ezt észrevenni, mert ha régóta áll fenn ez a helyzet, akkor a gyerek hiheti azt is, hogy ilyen a normális fül és nem szól, hogy mit érez. Általában halláskárosádásról lehet felismerni, mert a dugulástól az ember egész egyszerűen rosszul hall.
    Okozhat felső léguti panaszokat is, mert az orrüregből kicsordulva a váladék a garatban is előidézhet gyulladást, majd a légutakba kerülhet, ahol állandó váladékos köhögést ingerel.
    Az arcüreg elzárásával pedig egyéb fertőzéseknek nő a kockázata.


    Kezelése

    Lehetőleg a kiváltó allergént kell eltávolítani, mert így megúszható a gyógyszeres kezelés. Amennyiben ez nem megoldható, akkor célszerű az immuterápia.
    Az orrcseppeket kifejezetten a célterületen kell használni, mert így kevesebb is elég belőlük, tehát mellékhatásaik is enyhébbek lesznek.
    Hatásos lehet a kromoglikát az allergiás reakció megelőzésére, antihisztaminok az allergiás reakció által kiváltott gyulladások csökkentésére (jó esetben megelőzésére), illetve a szteroidok a már meglévő gyulladásaink enyhítésére.
    A folyamatos szteroidos orrcseppek használatakor minden fél évben el kell mennünk az orvoshoz, hogy ellenőrizze az orr nyálkahártyájának állapotát. Recept nélküli orrcseppeket csak 1-2 napig szabad használni, és egyébként is csak ideiglenesen hatékonyak, mert orrunk hamar hozzászokik.
    Ha az allergia elleni gyógyszerek nem, de a hagyományos orrcsepp használ, az annyit jelent, hogy nincs allergiánk, tehát allergiás rithinis helyett, vazomotrikus rithinisünk van, melyre sokkal egyszerűbb gyógyszerek szükségesek. Sokaknál beválik az akkupunktúrás kezelés. Ha nincsenek pollenjeink és a bőrpróbánk is negatív, akkor pedig nincs más választásunk, mint belekezdeni a kizáró diétába.
    Forrás: www.femina.hu
     
  11. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Mindenkinek jut belőle

    Allergiás betegségek



    [​IMG]Ebben a fejezetben csoportosítva találtok az allergiás betegségekről egy alapos összefoglalót.
    Általában ezeket a betegségeket 3 csoprtba sorolják:
    - Klasszikus allergiás betegségek
    - Nem IgE közvetítette immunszenzivitás
    - Intolerancia
    De mik is tartoznak ezekbe a csoportokba?


    Klasszikus allergiás betegségek

    Ezeket a betegségeket általában IgE közvetíti, felismerésük és kezelésük a többi csoportba tartozókhoz képest lényegesen egyszerűbb. Ilyen betegségek például a szénanátha, vagy a heveny ételallergia.


    Nem IgE közvetítette immunszenzivitás

    Ebbe a csoportba nagyon eltérő és teljesen változatos okokra visszavezethető allergiás betegségek sorolhatóak. Súlyosságuk, kinüvési arányuk, helyes kezelésük sem egyforma, hiszen vannak olyanok, melyekkel bizony akármit is csinálunk, bármilyen szakorvos kezeli is őket, tüneteiktől életünk végéig szenvedni fogunk. Ilyen például a coeliakia, vagy a heveny. De vannak olyanok is, melyek leginkább csak múló problémákat okoznak, tüneteik megfelelő orvosi ellátás mellet ideiglenesnek mondhatóak, mint például a kerti növények okozta kontakt dermatitisz. Az egyetlen hasonlóság köztük, mint ahogy a csoport nevében is benne van, hogy egyiket sem szerevezetünk IgE termelése közvetíti.


    Intolerancia

    Az intolerancia reakcióknál a szervezet immunrendszere gyakorlatilag nem is érintett, kiváltó okai szintén nagyon sok félék lehetnek. Egyes orvosok nem is tekintik allergiának, viszont a természetgyógyászok egyértelműen allergiás megbetegedéséként kezelik őket.

    Természetesen attól, hogy a betegség egy elméleti kategorilázáson mennek keresztül, még nem jelenti, hogy minden esetben könnyedén be lehet őket sorolni valamelyik csoportba. Van, hogy egy olyan egyszerűnek tűnő kérdésre sincsen egyértelmű válasz, mint: „gyermekem tényleg asztmás?”. Mivel vannak olyan kórképek, melyek vagy mindegyikbe bele illenek, vagy egyikbe sem, hogyan várhatjuk el orvosunktól, hogy allergiának tűnó betegségeinket tüneteink alapján egyből besorolja valamelyik fent említett csoportba, amikor tudjuk, hogy sokszor még arr ais rájönni nehéz, hogy egyáltalán mi a bajunk. Ilyen kórkép például az élelmiszer által kiváltott atópiás ekcéma. Sok ebben szenvedő betegnél a vérből nagy számban kimutatható az adott élelmiszer ellen termelt IgE, míg másoknál egyáltalán nem.
    [​IMG] Persze ne higgyük azt, hogy a csoportokat vagy betegségeket jelölő szavak teljesen értelmetlenek és semmi funkciójuk nincs. Pont azért használják őket, hogy megpróbáljanak értelmet adni egy, a valóságban teljesen homályos, kusza szegmensnek. És a kutatásoknak hála a fogalmak tartalma is szűkül, hiszen lehet, hogy a betegnek az egyszerűség kedvéért például az orvos azt mondja, hogy ízületi gyulladás, de két orvos egymás közt már nem pont ilyen alkalmazásban használja ezt a kifejezést, mert pontosan tudják, hogy a fogalom több betegséget is takar.
    Elvileg a fenti felosztási folyamat csak addig tart, amíg minden betegségkategóriának nincs egy-egy jól meghatározott tünetegyüttese (ezt nevezzük szindrómának), valamint az azonosítására néhány egyszerű és döntő diagnosztikai (elkülönítő) vizsgálat.

    Összeségében elmondható, hogy a betegségek azonosítása egy nagyon bonyolult és bizonytalan folyamat, ahol a fogalmak mindvégig csak fogalmak maradnak. Hiányuk azonban a betegség feltárásának lehetetlenségét okoznák, hiszen az orvos és orvos illetve az orvos és beteg közti kommunikációnak nem lenne se füle se farka.

    Forrás: www.femina.hu
     
  12. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Húsvéti allergia

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td colspan="2" class="skek12">Az étel okozta allergiás tünetek néha egészen súlyosak lehetnek, életveszélyes reakciókat is kiválthatnak.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>A nem várt ételreakció tüneteivel, mint a bőrkiütés, ajak- és arcduzzanat, tüsszögés, asztmás roham, nagy ünnepek táján, így Húsvétkor is sokkal többen keresik fel az allergia rendeléseket, mint általában az év többi napján - nyilatkozta az MTI-nek Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa.

    A szokatlan ételreakció egyik fajtája az ételallergia, amelyet legtöbbször a mogyoró, tej, tojás vált ki. Az étel okozta allergiás tünetek néha egészen súlyosak lehetnek, és az egész szervezetet érintő, életveszélyes reakciókat is kiválthatnak, már kis mennyiségű étel fogyasztása után is. Az étel allergia főként gyermekeknél fordul elő - mondta Dr. Balogh Katalin.

    A különböző eredetű étel reakciók nem minden esetben allergiás jellegűek, bár a tünetek nagyon hasonlóak: bőrkiütés, ajak- és arcduzzanat, rosszabb esetben gégevizenyő, de kialakulhat, hasi görcs vagy hányás is.

    A felnőtteknél is előforduló, úgynevezett étel intolerancia kialakulását előidézheti elhúzódó, vagy nagy adagban alkalmazott antibiotikum-kúra, a hasznos bélbaktériumok eltávozása a szervezetből egy heves hasmenés miatt, vagy bizonyos enzimek működési zavarai. A tejcukor érzékenységet például, a tejcukor lebontásához szükséges enzim hiánya okozza.

    Húsvétkor általában nagy mennyiségben fogyasztanak az emberek olyan élelmiszereket, amelyeknek emésztése során a felszabaduló anyagok allergia-szerű tüneteket okozhatnak. Ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A tünetek kezelése, majd megszűnése után kerül sor annak kiderítésére, hogy mi okozta a heves ételreakciót.

    Érdemes tehát az ünnepek alatt nem túlterhelni az emésztőszerveket, és csak kis mennyiségben fogyasztani a nehéz ételeket - tanácsolta Dr. Balogh Katalin.
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  13. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Allergénmentes élelmiszerek

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td>
    </td> <td colspan="2" class="skek12">[​IMG]
    Idén is elkészítette az Allergia Adatbank azt a listát , amelynek segítségével biztonságosabban kiválasztható az allergénmentes táplálék.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>Az előző évhez képest kibővítve tette közzé a regisztrált termékek listáját a Magyar Táplálékallergia és Tápláléktolerancia alapítvány. A szervezet adatbankjában szereplő, az idei évre elkészített összeállítás kizárólag azokat az élelmiszereket tartalmazza, amelyek nélkülözik a kilenc, leggyakrabban allergiát okozó táplálék- komponenst, vagy intolerancia faktort.
    Azaz: a tejfehérje, a tejcukor, a tojás, a glutén, a szója, a földimogyoró, a különböző azoszínezék, a benzoesav és kén-dioxid nélküli élelmiszerek sorát.
    A regisztrált terméklistát elsősorban a szakemberek számára(dietetikusok, orvosok, védőnők) készíti az alapítvány , éppen azért, hogy a velük kapcsolatban álló betegeknek útmutatást nyújtva, akár napi tanácsokat adva segítsék a biztonságos táplálkozást.
    Bár a hazai élelmiszerpiacon forgalomba hozott termékeken minden esetben szerepeltetni kell a gyártónak az élelmiszer pontos és korrekt összetételét, a hétköznapi tájékozódás mégsem egyszerű. Az említett allergének ugyanis számos élelmiszerben rejtetten is előfordulhatnak. Többek között ezért is fontos az olyan biztos tájékozódási lehetőség, melyet az adatbank élelmiszer-listája kínál.
    A leggyakoribb allergénektől mentes élelmiszerek sorát a gyártók adatszolgáltatása alapján állította össze az Allergia Adatbank. Arra azonban figyelmeztet a szervezet : bár a közzétett adatok összegyűjtése és a regisztrálás a legnagyobb gondosság mellett történt, és az adott komponensektől való mentességet a gyártók is garantálták, az esetleges hibalehetőség így sem zárható ki teljes biztonsággal.
    Ezért azoknak a betegeknek , akik valamilyen élelmiszer összetevő miatt - például az egyre gyakrabban előforduló földimogyoró allergia okán - korábban már átestek egy anaphylaxiás sokkon, tanácsos a lista áttanulmányozása mellett a kiválasztott élelmiszerről további biztosítékokat is beszerezni – szól a figyelmeztetés.
    Az adatokat szolgáltató gyártók mindegyike vállalta, hogy a listán szereplő élelmiszerek összetételét időközben nem változtatja. Mindez azért fontos kritérium, mert e garanciavállalás mellett nem fordulhat elő, hogy a mentességet egy-egy nem kívánatos élelmiszer-komponens időközben történő hozzáadása befolyásolhatja.
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  14. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Allergiás óvodás: tilos a mama főztje

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td>
    </td> <td colspan="2" class="skek12">[​IMG]
    Egyelőre nincs egységes megoldás az ételallergiás gyerekek közétkeztetésére.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>Az óvodák és az iskolák egy része jövőre sem tudja megnyugtatóan rendezni ezt a problémát. Higiéniai és konyhatechnikai nehézségek miatt az oktatási intézmények nem engedik, hogy otthonról vigyék be a gyerekeknek az ebédet. Csaknem hetvenezer szülő törheti a fejét, hogyan oldja még olcsón, de megfelelő diétával az ebédeltetést. A Junior Vendéglátóipari Vállalat szerint nincs minden nagy konyha van felkészülve a speciális menük elkészítésére. Az intézmények sem vállalják minden esetben a diétás étrendet, mert az külön higiéniai feltételekhez van kötve.
    Palánkai Péter, a cég kereskedelmi igazgatója szerint a megoldás az lenne, ha az önkormányzatok nagyobb támogatást nyújtanának az ilyen gyermekek étkeztetésére. A konyhák hiába próbálják megteremteni a feltételeket, ha a szülők a dráguló alapanyag-költségek miatt nem tudják megfizetni. A családoknak kevésbé okoz gondot az otthoni diéta tartása, mert gluténmentes liszt a nagyobb szupermarketekben is kapható, a tejérzékeny gyerekeknek is be tudnak vásárolni a speciális üzletekben. Össze lehet állítani a kicsik étrendjét akár úgy is, hogy szinte észre sem veszik, hogy könnyített kosztot fogyasztanak.

    Jánosiné Fogd Katalinnak egy négy- és egy kilencéves gyermeke van, mindketten lisztérzékenyek. A nagyobbiknál szendvicsekkel oldják meg az étkezési gondokat, a kicsit pedig eddig délben hazavitték az oviból. Januártól azonban ezt nem tudják vállalni. „Mi nem várnánk el, hogy a közétkeztetés oldja meg a speciális étrendet, azt viszont igen, hogy ha beviszünk a liszt-, a tej-, illetve a tojásérzékeny gyermeküknek ebédet, akkor azt melegítsék meg." Az intézmények azonban az elmúlt hónapok ételmérgezéseire hivatkozva mereven elutasítják ezt. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat viszont nem ilyen szigorú. Abban az intézményben támogatja ezt a megoldást, ahol legalább melegítőkonyha van.
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  15. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Allergia a sült krumplitól

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td colspan="2" class="skek12">A McDonald’s étteremlánc nyilvánosságra hozta, hogy legnépszerűbb terméke, a sült krumpli „búza- és tej elemeket" tartalmaz.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>Ezek pedig az arra érzékeny emberekben allergiás reakciót válthatnak ki. A bejelentés azért keltett meglepetést, mert a világcég korábban többször is leszögezte, hogy az általa forgalomba hozott burgonya semmi olyan anyagot nem tartalmaz, ami allergiához vezethetne.
    Tovább fokozta a meglepetést, hogy a McDonald’s az előbbi adatok nyilvánosságra hozatalával az élelmiszerek összetételére vonatkozó tájékoztatásnak új amerikai rendszabályai szerint kívánt eljárni, és ennek kapcsán a közlemény hangsúlyozta, hogy sem a fölhasznált alapanyag, sem az élelmiszer elkészítési módja nem változott. Egyik on-line fórumon a glutén-érzékeny betegek képviselői máris aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy eddig az ilyen allergiában szenvedők azért merték fogyasztani a gyorsétkező sült krumpliját, mert biztosították őket afelől, hogy az semmiféle allergént nem tartalmaz, de most elképzelhetőnek tartják: a McDonald’s burgonyában korábban is lehetett glutén.
    Cathy Kapica, a McDonald’s egyik igazgatója azt mondotta, hogy a sült krumpliban olyan természetes ízjavító van, ami részben búza- és tejtermékekből készül. Az igazgatónő kiemelte, hogy az ízjavító elkészítése során eltávolítják a búza- és a tej fehérjéit, melyek allergizálhatnak.
    A múlt hét végéig a McDonald’s tájékoztató anyagai úgy szóltak, hogy az ízjavító az élelmiszer allergiában szenvedők számára is biztonságos és a krumpliban nincs glutén, illetve tejből vagy búzából származó allergén. Úgy tűnik, hogy mégis lehet.
    (Forrás: The Wall Street Journal, 2006, február 14)
    </td></tr></tbody></table>
     
  16. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Lisztérzékenység – tények és tévhitek

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td>
    </td> <td colspan="2" class="skek12">[​IMG]
    A felnőttkori lisztérzékenység egyik fő jellegzetessége, hogy gyakran nem típusos (nem hasi) tünetekkel jelentkezik.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>A lisztérzékenység (további elnevezések: coeliakia, gluténszenzitív enteropathia, sprue) a leggyakoribb felszívódási zavar, melyet a genetikailag fogékony egyénekben az étkezéssel bevitt gabonafélék (búza, rozs, árpa és zab) glutén nevű anyaga idéz elő. A lisztérzékenység típusos esetben, mely a gyermekkorban gyakoribb, krónikus hasmenés, puffadás, hasi fájdalom és a felszívódási zavarból eredő hiánytünetek képében jelentkezik.
    A felnőttkori lisztérzékenység egyik fő jellegzetessége, hogy gyakran nem típusos (nem hasi tünetek) formájában manifesztálódik, így a kezdeti tünetek megjelenésétől számítva a betegség diagnosztizálásáig napjainkban is sokszor évek telnek el. Gyakran előfordul, hogy vashiányos vérszegénység, csontritkulás, vagy ismétlődő vetélések hátterében kezeletlen lisztérzékenység áll. Más esetekben bizonyos, a lisztérzékenységhez ismerten társuló betegségek (pl. cukorbetegség) fennállása veti fel lisztérzékenység gyanúját.

    A lisztérzékenységről a köztudatban számos tévhit él. E tévhitek egyike, hogy a lisztérzékenység egy ritka, és csak gyermekkorban előforduló kórkép.
    A lisztérzékenység diagnosztizálásában, szűrésében, illetve a glutén-mentes diéta betartásának kontrolljára az ún. szerológiai módszereket alkalmazzák (endomysium-ellenes antitest, EMA; szöveti transzglutamináz ellenes antitest, tTG), melyek széleskörű elterjedése révén vált világossá, hogy a fejlett társadalmakban a lisztérzékenység gyakorisága 1:100. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 1%-ánál a lisztérzékenység lappangó, vagy már klinikailag is aktív formája áll fenn. A ma már klasszikusnak számító jéghegy hasonlatnak megfelelően a lisztérzékenyeknek csak töredéke észlel magán hasi, vagy ún. extraintestinalis (emésztőrendszeren kívüli) tüneteket, a jéghegy víz alatti részét a (még) tünetmentes lisztérzékenyek teszik ki.

    <table id="two" align="right" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>A lisztérzékenység diagnosztikájában a gyomortükrözés során a vékonybél felső szakaszából vett minta szövettani kiértékelése tölti be a központi szerepet. A ritka, de tökéletesen nem kivédhető álpozitív és álnegatív szerológiai eredmények miatt az egész életen át tartó glutén-mentes diétát csak típusos szövettani lelet birtokában rendelhetjük el. A diagnózis felállítását jelentősen megkönnyíti, de a szövettant nem helyettesíti a szerológiai módszerek eredményeinek, illetve a tünetek és a társuló betegségek figyelembevétele. A gluténmentes diéta be nem tartásának hosszútávú szövődményei közül gyakorisága és jelentősége miatt az osteoporosis (csontritkulás), a mindkét nemet fenyegető fertilitási (fogamzóképesség) zavarok, és a rosszindulatú daganatok fokozott kockázata emelendő ki. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy következetesen betartott glutén-mentes diéta mellett a szövődmények, illetve a társuló betegségek kifejlődésének veszélye nem nagyobb, mint az átlagnépességben.

    További tévhit, hogy a lisztérzékenység öröklődik, azaz az ilyen szülőknek kötelező érvénnyel a gyermekei is lisztérzékenyek lesznek. Ez szerencsére nem igaz, de kétségtelen, hogy a lisztérzékenyek elsőfokú rokonai között tízszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint az átlagnépességben. A lisztérzékenyeket gondozó gasztroenterológus szakorvosok beteganyagának nem elhanyagolható részét azok a családok teszik ki, ahol több nemzedékben, vagy egy nemzedék több tagjában is megjelent a lisztérzékenység.

    A lisztérzékenység legfőbb kezelése a gluténmentes diéta. Az idevonatkozó tévhit szerint a lisztérzékenység „kinőhető", ezért a diéta idővel elhagyható. Ennek éppen az ellenkezője igaz: a glutén-mentes diétát a lisztérzékenyeknek egész életükön át be kell tartani! Vitathatatlan, hogy a gluténmentes diéta az átlagosnál nagyobb anyagi és szociális terheket ró az érintett egyénre és családjára. A lisztérzékenyek nehézségei ugyanis távolról sem érnek véget a helyes diagnózis megszületésével, sőt sokuk szerint az igazi gondok csak ekkor kezdődnek. Mind a speciális (gluténmentes) lisztféleségek, mind a készételek lényegesen drágábbak a hagyományos élelmiszereknél, és beszerzésük, különösen a kisebb településeken, mai napig komoly problémát jelent. Jó hír, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest ma már örvendetesen gyarapodott a gluténmentes termékeket gyártó és forgalmazó nagy- és kiskeresekedők száma. A gluténmentes diétához szükséges hozzávalók beszerzésénél is nagyobb kihívás a diéta következetes betartása, ami nagyfokú odafigyelést igényel, különösen a diéta megkezdésekor.

    <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>Végezetül szólni kell arról is, hogy hová fordulhatnak a lisztérzékenyek a betegséggel, vagy a diétával kapcsolatos problémáikkal. Hazánkban a legtöbb városi kórházban, és kivétel nélkül minden megyei kórházban, oktató kórházban és egyetemi klinikán működik gasztroenterológiai ambulancia. Rövid nyomozás után mindenütt felderíthető azon lisztérzékenységre specializálódott gasztroenterológus szakorvos személye, aki a kórkép ezerarcú természete miatt sokszor egyfajta koordinátori szerepet tölt be, mivel a lisztérzékenyek gondozása során rendszeresen kell a társszakmák képviselőivel konzultálnia. A diétával és minden egyéb gyakorlati kérdéssel célszerű a lisztérzékenyek országos érdekvédelmi szervezetéhez fordulni, melynek www.liszterzekeny.hu című honlapján számos hasznos információ érhető el.
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  17. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Érzékeny pontra tapintottak

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td>
    </td> <td colspan="2" class="skek12">[​IMG]
    Hazánkban először Jász-Nagykun-Szolnok megyében végeztek szűrővizsgálatot a lisztérzékenység kiderítésére.
    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"> <table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr> <tr> <td class="kek" unselectable="on" align="center" bgcolor="#f8f0ff" valign="top">Képünk illusztráció</td></tr></tbody></table>Az ÁNTSZ megyei intézetének koordinálásával, a szülői beleegyező nyilatkozatok kitöltése után az óvodába járó hatéves iskolaköteles korú gyermekeknél végezték el a vizsgálatot – tartalmazza a megye egészségi állapotáról szóló jelentés. A szűrendők létszáma 4 ezer fő volt. Az eredmények alapján az előfordulási gyakoriság egy százalék, vagyis 40 gyermeket érint a lisztérzékenység. A kapott eredmények megegyeznek a külföldi vizsgálatok eredményeivel. A kiszűrt gyerekeknél megtörténtek a végleges diagnózis felállításához szükséges orvosi vizsgálatok, valamint az életmódváltáshoz szükséges diétás tanácsadás is, amely a Lisztérzékenyek Egyesületének segítségével valósult meg.
    A lisztérzékenység (coeliákia) életre szóló, a kalászos gabonafélék glutén nevű fehérjével szembeni autoimmun betegség. A szülők 90 százaléka hozzájárult a vizsgálat elvégzéséhez, hiszen a vércukorméréshez hasonlóan egy csepp vérből pontosan regisztrálható. Az édesanyák többsége tudott arról, hogy a diagnosztizált betegek gyógyszeresen nem, csak egész életen át tartó diétával tehetők tünetmentessé, arról azonban kevesen tudtak, hogy a megyeszékhelyen gasztroenterológiai szakrendelés már a gyermekek számára is működik a Hetényi Géza Kórház-rendelőintézetben.
    A lisztérzékenység tünete lehet a krónikus hasmenés, halvány színű és zsírfényű emésztetlen széklet, ritkán székrekedés, hasi fájdalom. Továbbá felfúvódás, fokozott bélgáz-termelődés, a bélfal nyálkahártyájában lévő bélbolyhok tönkremenése jelentkezhet, ami a tápanyagok rendes felszívódását akadályozza. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is. A csecsemőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart, felnőtteknél fogyást, gyengeséget, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt okoz, nőknél menstruációs zavar és meddőség is felléphet.
    </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  18. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Tejcukor-érzékenység

    <table border="0" cellpadding="2" cellspacing="0" width="95%"><tbody><tr><td colspan="2" class="skek12">A tejcukor életünk során az első táplálékunk, az anyatej fontos összetevője, majd a tej és tejtermékek szénhidrátjaként is jelentős tényezője étkezésünknek.

    [​IMG]</td> </tr> <tr> <td>[​IMG]</td> <td class="szoveg12px" colspan="2"><table id="two" align="left" cellpadding="1" cellspacing="0" width="50"> <tbody> <tr> <td>[​IMG]</td></tr></tbody></table>A két cukormolekulából álló laktózt a vékonybélben termelődő "lactase" enzim hasítja, mely után a molekulák felszívódása megtörténhet. Újszülött és csecsemőkorban a legnagyobb, felnőtteknél jellemzően csökken ennek az enzimnek az aktivitása. Hazánkban is sok gyermeket és felnőttet érint a tejcukor-felszívódási zavar (laktóz intolarencia), melynek veleszületett (súlyos elváltozásokat okozó, ritka forma) és szerzett formáját különíthetjük el. A szerzett forma leggyakoribb tünetei a bontatlan tejcukor bélben kifejtett hatásának következtében fellépő hascsikarás, hasfájás, hasmenés. </td></tr></tbody></table>
    Forrás: www.weborvos.hu
     
  19. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    A kellemetlen,megszokhatatlanallergia

    Beszéljünk róla!

    "A tavaszias télutó ugyancsak ráijesztett a pollenallergiásokra, mert már hetekkel a szokásos időpont előtt megjelentek a mogyoró, az éger majd a tiszafafélék pollenjei.

    Bár voltak közben hűvösebb, esős napok is, a tartós meleg előbbre hozta több más növény virágzásának kezdetét is. Hetek óta emelkedik az erősen allergén kőris pollenkoncentrációja az ország nagy részén" – tájékoztatta a Vital Tv nézőit Nékám Kristóf professzor, a Magyar Allergológiai Társaság elnöke. "A csapdákban bőven azonosítható a nyárfa virágpora – bár az allergiások és a nem allergiások is elsősorban a finom magszőrök irritáló hatása miatt tüsszögnek –, vannak már gombaspórák is a levegőben szép számmal, és várható a nyírpollen megjelenése is, ez a skandináv országok vezető allergiakiváltója."

    Az elmúlt hetekben a szakrendelőkben is egyre több allergiás beteg jelentkezett. Elsősorban talán azok, akik az elmúlt évek kellemetlen tünetei és az idei, év elejei pollenmegjelenés alapján rászánták magukat, hogy felállíttassák a pontos diagnózist, és megbeszéljék a kezelés lehetőségeit az orvosukkal.

    Azoknak a betegeknek, akiknek több éve, nagyjából azonos időben hasonló tüneteik jelentkeznek: esetleg szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás is; egy-egy nehezebb légvétel, viszkető bőrtünetek, mindenképp indokolt szakorvoshoz fordulniuk. Kezelés nélkül ugyanis az allergiás megbetegedések sokszor lassan, szinte észrevétlenül is kifejlődhetnek. Idővel pedig romlik a beteg állapota. A súlyosabb tüneteket okozó allergiát, csak gyógyszeres kezeléssel lehet megfékezni.

    "Sokan vállalják a pollenkontaktus megelőzésének többé-kevésbé hatékony útjait: az orröblítéseket, a mindennapos hajmosást a pollenek eltávolítására, az ágynemű kora reggeli szellőztetését, kezelésként a gyógyfüveket, diétákat, a sportosabb életvitelt vagy az olyan alternatív módszereket, mint az akupunktúra – mondta Nékám professzor. – Ha ezek elvezetnek a tünetmentességhez, szerencsés szezont élhetnek meg a kellemetlen tünetekkel küzdők. De sajnos a legtöbb allergiánál, előbb vagy utóbb, eljön a gyógyszerek alkalmazásának ideje is."

    Forrás: www.magyarhirlap.hu ("Életmód" rovat)
     
  20. 2003mte

    2003mte Állandó Tag

    Újabb módszer az allergia leküzdésére

    Nagy mértékben csökkenti a légúti allergiával küszködők érzékenységét az a magyar szabadalom alapján, hamarosan forgalomba kerülő Allergofilter nevű termék - állítja a magyar feltaláló.



    Az Allergofilter fehér színű, apró kerek levegőszűrő szivacs, amelyet az orrban kell elhelyezni. Elsősorban megelőzésre szolgál, ezért az apró szűrőket az allergiás időszak vagy az allergiát okozó anyaggal való "találkozás" előtt érdemes alkalmazni - mondta Vajai László, a termék feltalálója.
    A magyar feltaláló szerint az új szabadalom az allergia heveny időszakában is enyhíti a tüneteket, ekkor viszont naponta többszöri cserélése ajánlott. A filter pollenek, por, penészgomba spórák, állati szőrök, részint illatanyagok és füst szűrésére alkalmazható, hatékonyan megelőzhető a szénanátha, az asztma, az allergiás tünetek kialakulása. Az "orrszivacs" használata egyszerű: egy finom nyomó mozdulattal az orrnyílásba kell helyezni, a használat végén pedig enyhe orrfújással eltávolíthatók az orrból.

    Az Allergofilter az általa "csapdába ejtett" allergéneket stabilan megköti, ugyanakkor anyaga ellenálló a különböző behatásokkal (savval, lúggal, zsírokkal, olajokkal) szemben, a nyálkahártyával érintkezve nem oldódik, vagy szívódik fel, ezért ebből fakadó mellékhatással sem rendelkezik - hangsúlyozta Vajai László a termék feltalálója.

    A filter magyar szabadalom, fül-orr-gégészeti és klinikai szakvéleménnyel ellátott, az uniós előírásoknak is megfelel, továbbá az Egészségügyi Minisztérium által regisztrált termék. Az Allergofiltert a magyar feltalálók Géniusz elnevezésű tavalyi kiállításán is bemutatták.

    A termék nem csak légúti allergia, hanem munkavédelem, légzési zavarok, vegyi és illatirritáció ellen is használható. Kockázat és mellékhatás nincs, a levegővételt nem nehezíti.



    Forrás: www.hvg.hu ("Egészség" rovat)
     

Megosztás