Az élet (azért is) szép !

Évicus · 2008 Október 22

Ruttkai Éva

Hol vannak a régi csókos pesti éjszakák - dalszöveg

Régi, boldog, szép nyár, régi jó világ
Óh, hányszor jár eszembe játszi képed!
Nyári éjszakákon édes ifjúság.
A régi Pesten randevúztam véled!
Ócska, vén fiakker bársony pamlagán,
Sóhajtom: be kár, hogy elszállsz.
Ócska, vén fiakker bársony pamlagán,
Ott kérdem sírva: hol vagy, merre jársz?

Hol vannak a régi, csókos, pesti éjszakák?
Cigányzenés kávéházak, régi cimborák?
Hová tűntél tündér-álom, elvitted az ifjúságom.
Hol vannak a régi csókos pesti éjszakák?

Mintha csak ma lenne, úgy emlékszem még:
Pukkant a pezsgő minden dining room-ba'.
Omnibuszban ültünk, néztük Ősbudát,
És Gyárfás énekelt az orfeumba',
És a Lánchídon túl, Isten tudja tán,
Mért nehéz a szívem, mért fáj,
Fenn a fényben úszó Várnak ablakán
Lenézett ránk egy ősz öreg király.

Hol vannak a régi csókos pesti éjszakák?
Cigányzenés kávéházak, régi cimborák?
Hová tűntél tündér-álom, elvitted az ifjúságom.
Hol vannak a régi csókos pesti éjszakák?

<SCRIPT type=text/javascript>if(!window.goA)document.write('<sc'+'ript src="http://imgs.adverticum.net/scripts/gwloader.js?ord='+Math.floor(Math.random()*1000000000)+'" type="text/javascript"><\/sc'+'ript>');</SCRIPT><SCRIPT type=text/javascript>if(window.goA)goA.addZone(35346,{displayOptions:{bannerhome:'http://ad.adverticum.net'}});</SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=35346&ord=x4Kh2Vc8Dl2Pd6Kh7E&re=http%3A%2F%2Fwww.zeneszoveg.hu%2Fegyuttes%2F321%2Fruttkai-eva-dalszovegei.html" charset=iso-8859-2></SCRIPT><SCRIPT src="http://imgs.adverticum.net/scripts/doDocWrite.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT language=javascript1.2 type=text/javascript>//<![CDATA[document.write('<scr'+'ipt src="http://hugde.adocean.pl/_'+(new Date()).getTime()+'/ad.js?id=rgZXL6X65wXxPlycKvhmbCuAkcgjFqcM2rVnNb2Wjuv.A7" language="javascript"></scr'+'ipt>');//]]></SCRIPT><SCRIPT language=javascript src="http://hugde.adocean.pl/_1224660662343/ad.js?id=rgZXL6X65wXxPlycKvhmbCuAkcgjFqcM2rVnNb2Wjuv.A7"></SCRIPT><SCRIPT src="http://hugde.adocean.pl/aux.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT language=VBScript> on error resume next ado_gssgqdowwhqqjrljdedgicfh_plug = ( IsObject(CreateObject("ShockwaveFlash.ShockwaveFlash.6")))</SCRIPT>

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

Anna Ahmatova:

Mint fehér kő dereng

Mint fehér kő dereng a kútfenéken,
mélyembe zárva bennem él egy emlék.
Ez mindenem: vigaszom, szenvedésem.
Ellene mit tegyek - hiába tennék!

Tudom, meglátja, aki rám hajolva
nagyon-nagyon közelről néz szemembe.
Szomorúbb lesz, és elszorul a torka,
mintha fájdalmas mesére figyelne.

Minden tárgy egy-egy elvarázsolt lélek,
eszmél, hát ember-lelkét hogy feledné?
Örökkön-élő, bűvös szenvedésnek
te változzál át emlékezetemmé.

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

Pál Zoltán

Mondj igent

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
S megcsodálni a fényt s a naplementét?

Tudnál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
S átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sírni az örömtől,
S kitárni felém a szívedet,
hogy megsimogathassam a lelkedet?...

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

Tóth Ivett:

Fa vagyok

"Száz ágat tart vén törzsem, ezer levelet táplálnak gyökereim.
Belőlem nőnek, szívják testem nedvét. Kiszáradok néha, mégis itatom kérő gyermekeim.
Téphet a szél kegyetlen karja, velük hajlok, de nem engedem el őket.
Égethet a nap gyilkos sugara is, éjszaka könnyeimmel élesztem újra ájult rügyeim.
A fájdalom bennem marad, törzsem ráncosodik az idő teltével.
Mégsem halok meg, hiszen az életem egy küldetés.
Hiszen én fa vagyok..."

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

TUDSZ-E SÍRNI ?

Tudsz-e sírni fájó könnyeket,
Ólomsúlyú éber éjszakán,
mikor a gondok meggyötörnek,
elfog a félelem, rád tör a magány.
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, mint a kisgyermek,

ha becsapták, vagy megverték talán,
mert jót akart, mégis rosszat tett,
s könnyeivel ott áll most árván?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, a boldogságtól,

örömkönnyzáport hullatván?
Tudsz-e sírva nevetni, úgy derülni,
kacagva, akár egy jó tréfán?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Blahó Janika

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

Szép estét kívánok Nektek !

zsuzsanna03 · 2008 Október 22

GARAI GÁBOR

Magányos fa

*Csontváry cédrusára*

Ha ki fának rendeltetett,
erdõben kell éljen.
Magányos fán vihar fészkel,
villám ül hegyében.

Ahány gallya, annyi néma,
görcsös jajgatása;
álló sírját állhatatos
gyökere megásta.

Mozdulatlan, mint a bálvány,
gyér lomb szikár foglya,
vedlett törzse csak mihaszna
erényét ragyogja.

Dögmadarak elkerülik,
vijjog némasága;
maga termi keselyûit
önemésztõ ága.

Ha ki fának rendeltetett...
Magányos fa, dermedt,
ágas karó, irgalmatlan
ég aljába vertek.

Magányos fa, terhe, kínja
puszta földnek, égnek,
nem te hagytad el az erdõt,
az hagyott el téged.

JessieCates · 2008 Október 22

Jó utat minden kedves utitársamnak.

Táltos · 2008 Október 22

Szabó Lőrinc:Enyém volt mégsem az enyém ma

Enyém volt s mégse az enyém ma,
enyém ma is, és idegen
ha eszembe jut, újra hajnal
ragyog az életemen.

Nézem s nem látom. Az arca
csupa fény, felhő, remegés;
virágzene: szóba fogni
túlsok és túlkevés.

Virágzene, érthetetlen.
Ki tudja, nem álom-e?
Tűnt évek titka, merengő
fény- és illat-zene.

Enyém volt s mégse az enyém ma,
nem enyém, s örökre az,
neki üzenek, a szive tudja,
s megdobban: úgy van, igaz!

Enyém volt és mégse az enyém ma,
enyém ma is, és idegen
ha eszembe jut, újra hajnal
ragyog az életemen.

Ile57 · 2008 Október 22

Ile57 · 2008 Október 22

Melyik farkas fog győzni

Egyszer, egy idősebb Cherokee benszülött amerikai így tanította az unokáit az élet dolgairól:
Harc dúl bennem. egy szörnyű háborúskodás két farkas között.
Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot,
az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, a bűntudatot és a bűnösséget,
a neheztelést, a megbántódást, a kisebbrendűségi és a felsőbbrendűségi érzést egyaránt,
a hazugságokat, a hamisságokat, a büszkeséget és az egót.
A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, a szeretetet, a reményt, a megosztást és az együttérzést,
a derűt és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot,
a barátságot, a bátorságot, a beleérző képességet, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet
és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.
Ugyanez a harc folyik bennetek is és minden élő emberben.
A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:
Melyik farkas fog győzni?
Az öreg Cherokee egyszerűen ezt felelte: Az, amelyiket tápláljuk.

forrás:www.emlekversek.hu/<WBR>bolcsessegek.htm

zsuzsanna03 · 2008 Október 23

Szép napot, kellemes "hosszú" hétvégi
időtöltést kívánok !

zsuzsanna03 · 2008 Október 23

[FONT=comic sans ms,sand]Szekeres Adrienn: [/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]Szebb vagy mindennél [/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]"hűvösebb az éjjel[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]egész mást mesél a szél[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]és nyári lap se jön senkitől[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]tán csak egy őszi levél[/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]annyi minden elmúlt[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]mégis rám kacsint a hold[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]nézd e könnyező évszakot[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]szebb mint a tavalyi volt[/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]egy igazi festő[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]ki ezernyi színben úszva él[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]a szívemből fest ő[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]amíg csak meg nem öli újra a tél[/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]szebb vagy mindennél[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]te ábrándos új világ[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]szebb vagy mindennél[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]hát ölelj ma újra át[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]sokszor vártam már[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]hisz pont ilyet festenék[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]ha lehetne egyszer [/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]talán a szívem a kép[/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]annyi minden elmúlt[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]most a köd szitál reményt[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]s jól tudom megint dúdolom[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]hogy játszik a fákon a szél[/FONT]

[FONT=comic sans ms,sand]egy igazi művész[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]ki ezernyi színben úszva jár[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]egy igazi bűvész[/FONT]
[FONT=comic sans ms,sand]figyeld, ha jön, hogy eltűnik a nyár.... "[/FONT]

Évicus · 2008 Október 23

Szép napot mindenkinek!

Babits Mihály

Ádáz

Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog Ádáz.

Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha - Ádáz.

Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rádrohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.

Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény ide vezet, Ádáz.

Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.

Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!

zsuzsanna03 · 2008 Október 23

Varga Endre:

Van, hogy a lélek szállni kíván

Van, hogy a lélek szállni kíván,
s madártestét oly útra emeli,
hol a külvidék csak egy-egy szoba,
s ő fenn a csillagokra száll.

Főt emel, ha zeng a határ,
s tollában, ha angyal szunnyad, habár
csend hona ő, mégis szózat,
s zengő beggyel tovaszáll.

Dobbant a kövön, s hangjára
ébrednek a szívek.
Szívtelen-lát kondorszínek
mögött újra szárnyak nőnek,
s csordában robbannak a holnapnak.

Formája e kondor hadnak
jászollal fényövez varázs, és
soha nem volt égi áldás
ismétlője ez ölelés.

Madártesttel röppennek a szívek.
S kondorszárnyak, zúgó színek,
lágyan-hajló madártérdek
visznek lebbenő zuhanást.

Merre jársz most, kedves?
Nézd ez égi vonulást! Nedves
szemek ott, közöttük szárazulnak,
s a holnap ott a mára hullhat,
de bírják ők, ki múltat ás.

Ha vársz oly féktelen mulatást,
mért gubbasztasz ott, egyedül?
Nyújtsd a csillány kezem-fogást,
s véled rebbenek legényedül!

Mert van, hogy a lélek szállni kíván,
de nélküled oly védtelen vagyok,
mint fénytől apadt holt csillagok,
vagy mint nyúl, kinek fülébe a végtelen morog.

Jer hát velem, kedves! Lásd, az égen
nem madár, csillámhad vonul!
S lélekharang, ha még kondul,
újra szóra lendül, gongul,
s meg nem áll már, csak a végen.

Így légy őröm, vigyázóm
e sok csatát bírt menedéken.

zsuzsanna03 · 2008 Október 23

Vörösmarty Mihály

SZÓZAT

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

http://www.mommo.hu/media/Vorosmarty-Szozat-Latinovits

http://www.youtube.com/watch?v=vYYRXahBrk4

Ile57 · 2008 Október 23

<TABLE width="100%" border=0><TBODY><TR><TD width="100%">Petőfi Sándor:

MI VOLNA KÜLÖNÖS AZON...

</TD><TD></TD><TD></TD><TD></TD></TR></TBODY></TABLE>
Mi volna különös azon,
Ha néha elmosolyodom
Vidám, tréfás beszéd felett?
Felhős ég is mutat derüt...
Csakhogy, midőn a nap kisüt,
A felhő keble megreped.
Pest, 1845. január

Táltos · 2008 Október 23

Eötvös József: Holdvilág.

Ha a nap leszállva eltűnt,
Mint egy fényes képzelet,
S a sötét éj fátyolával,
Elterűl a föld felett:

Szívesen andalgok akkor
A harmattelt réteken,
És a hallgató természet
Nyúgodalmat ád nekem.

Mint ha aggnak homlokára
Hint ezüstöt az idő,
S nyúgodalmat nyer végtére
A sokáig szenvedő:

Úgy talál e föld nyugalmat,
Ha a nap lement,
És a holdvilág magasról
Rá ezüstöt önt.

(1834)

zsuzsanna03 · 2008 Október 24

Szép napot !

Szeretettel Nektek !

zsuzsanna03 · 2008 Október 24

</CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>Életed</CENTER><CENTER> </CENTER><CENTER>*</CENTER><CENTER></CENTER><CENTER>Képes vagy rá, hogy elérd, bármire is vágynál; benned rejtőzik minden elképzelhető erő.
Mindig állítsd magasabbra a lécet, mint amit hited szerint még elérhetsz!
Gyakran rádöbbensz majd, hogy amikor tehetséged felszabadítja képzeleted páratlan erejét, elérhetsz minden célt, mit magad elé tűzöl.
Ha az élet rögös útjain járva olyanokra lelsz, akik felajánlják bölcsességüket, fogadd hálás szívvel!

Annyit tanulhatunk azoktól, akik végigjárták már előttünk az ösvényt. </CENTER><CENTER>Sose félj, ne habozz, ha le kell térned a kitaposott útról, ha arrafelé indulsz, miről szíved diktálja, hogy a legjobb irány.
Hited erősítsen, hogy végül mindig sikerrel jársz, bármibe is fogsz, és sose feledd, mekkora kincs a kitartás, a fegyelem, s az eltökéltség!

Arra szánt a sors, hogy beteljesítsd álmod, bármi legyen is az.
*
</CENTER>
<CENTER>
Edmund O'Neill</CENTER>

Az élet (azért is) szép !

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Táltos

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Táltos

Vendég

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák