Az 4500 éves Kheopsz piramis szívében található az a két terem, amelyet a király és a királynő "sírkamrájának" neveznek.
A feltételezések szerint a járatokon keresztül jutott a fáraó lelke az égbe, hogy elfoglalhassa az őt megillető helyet a csillagok között.A királyné "sírkamrájában" további két járat van, amelyeket 1872-ben fedeztek fel. A király sírkamrájával ellentétben, ezek nem a külvilág felé vezetnek.
Senki sem tudja, hogy valójában mi célt szolgáltak az aknák. 1992-ben egy kamerát juttattak a királynő sírkamrájának déli falától induló aknába, ennek során fedezték fel, hogy 60 méter után a járatot két rézfogantyúval felszerelt mészkőajtó zárja le.
Tíz évvel később, 2002-ben egy további expedíció során a robot átfúrta magát az ajtón és felfedezte, hogy 20 centiméterre mögötte egy második ajtó van, ami mögött elrejthettek valamit.
A Leeds-i Egyetem kutatói ezért elkészítettek egy robotot, mely kígyószerűen térképezi a járatot. A járművet Djedinek keresztelték el, mivel Kheopsz fáraó öreg varázslóját Dzsedinek hívták. A kis folyosó falán a kutatócsapat pár centis hieroglifákat fedezette fel.
Peter Der Manuelian, a Harvard Egyetem egyiptológusa szerint a firkák egykor munkacsoportok, a mai értelemben vett "tagjei" védjegyei lehettek, akik számokat, dátumot és a nevüket örökítették meg az utókor számára.
Más kutatók díszítő funkciót tulajdonítanak a fafirkáknak. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy akár vallási, szimbolikus, mágikus jelentésük lehet. Abban egyetértenek a tudósok, hogy a feliratok megfejtése segíthet megoldani a rejtélyt, mi célt szolgáltak a titkos aknák. A legelfogadottabb magyarázat szerint a járatok lélek (ká) kijáratai lehetnek, amit valamilyen titokzatos okból eltorlaszoltak az építők.
A Djedi-projekt 2011 végéig folytatódik. Tervezik a második kőtömb vastagságának megmérését, és esetleges átfúrását. A részletes eredményekről szóló jelentések 2012 elejére várhatók.
Sajnos nem látható több kép, számomra sokkal többet elárul minat amit a cikk feltételezni enged.