Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) módosítaná a kulturális örökségvédelmi törvényt, miután idén májusban Magyarországról Ausztriába – a bécsi székhelyű Wienerroither & Kohlbacher galériába – került egy mintegy 6 milliárd forintot érő Gustav Klimt-festmény, az Afrikai herceg. Az alkotás évekig Magyarországon volt, majd egy magánszemély néhány trükkel kiviteli engedélyhez jutott, és a kép külföldre került.
A minisztérium tervezete szerint ezentúl nem lesz elég mindössze bejelenteni a műtárgy kiviteli szándékát, hanem „a kiviteli engedélyezési eljárásban kötelezően szemlézni kell a nem védett kulturális javakat. A módosítás a hatóság megalapozott döntéshozását segíti elő”.
A botrányos ügy részleteit a HVG hozta nyilvánosságra, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat szerint a tulajdonos a kiviteli kérelemben nem tüntette fel, hogy a festmény Klimt alkotása, sőt az értékét is mindössze 50 ezer forintra becsülte.
A beadott fotó ráadásul rossz minőségű, részlegesen körbevágott és színtorzított volt, a képen nem látszott a festményen található, Klimt-hagyatékot jelző bélyegző sem. A valóságban viszont már 2022-ben megállapították a festmény eredetét: egy műtárgyvizsgáló szakértő már akkor kimondta, hogy a kép valóban Gustav Klimt munkája, és a bélyegző is jól látható volt.
A minisztérium úgy látja: a hatóságot szándékosan félrevezették, a festmény kiviteli engedélyét valótlan adatok alapján szerezték meg. Később a festmény külföldi művészeti vásárokon is feltűnt, így egyértelművé vált, hogy nem magáncélú költözésről volt szó, ahogyan az engedélykérelemben szerepelt.
A történtek komoly visszhangot váltottak ki a szakmában, különösen azért, mert az Afrikai herceg 1938 óta tartózkodott Magyarországon, és eredetileg egy, a nácik elől menekülő zsidó családhoz, a Klein családhoz köthető. A kép azóta több kézen ment át, gyakran jogilag vitatott körülmények között.
A 15 millió eurós (6 milliárd forintos) Klimt-festményt az Építési és Közlekedési Minisztérium engedte ki az országból mint különösebb örökségvédelmi értékkel nem rendelkezőt, mert nem ismerték fel azt. A minisztérium tagadta az engedély kiadását.
Tóth Sára
A minisztérium tervezete szerint ezentúl nem lesz elég mindössze bejelenteni a műtárgy kiviteli szándékát, hanem „a kiviteli engedélyezési eljárásban kötelezően szemlézni kell a nem védett kulturális javakat. A módosítás a hatóság megalapozott döntéshozását segíti elő”.
A botrányos ügy részleteit a HVG hozta nyilvánosságra, miután az Építési és Közlekedési Minisztérium vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat szerint a tulajdonos a kiviteli kérelemben nem tüntette fel, hogy a festmény Klimt alkotása, sőt az értékét is mindössze 50 ezer forintra becsülte.
A beadott fotó ráadásul rossz minőségű, részlegesen körbevágott és színtorzított volt, a képen nem látszott a festményen található, Klimt-hagyatékot jelző bélyegző sem. A valóságban viszont már 2022-ben megállapították a festmény eredetét: egy műtárgyvizsgáló szakértő már akkor kimondta, hogy a kép valóban Gustav Klimt munkája, és a bélyegző is jól látható volt.
A minisztérium úgy látja: a hatóságot szándékosan félrevezették, a festmény kiviteli engedélyét valótlan adatok alapján szerezték meg. Később a festmény külföldi művészeti vásárokon is feltűnt, így egyértelművé vált, hogy nem magáncélú költözésről volt szó, ahogyan az engedélykérelemben szerepelt.
Pótolhatatlan műtárgy került ki
A történtek komoly visszhangot váltottak ki a szakmában, különösen azért, mert az Afrikai herceg 1938 óta tartózkodott Magyarországon, és eredetileg egy, a nácik elől menekülő zsidó családhoz, a Klein családhoz köthető. A kép azóta több kézen ment át, gyakran jogilag vitatott körülmények között.
A 15 millió eurós (6 milliárd forintos) Klimt-festményt az Építési és Közlekedési Minisztérium engedte ki az országból mint különösebb örökségvédelmi értékkel nem rendelkezőt, mert nem ismerték fel azt. A minisztérium tagadta az engedély kiadását.
Tóth Sára
