Kedves Najahuha, már csak néhány dologra reagálnék, mert nekem is elfogyott az időm.
Így van, ha az idegen lények nem emberek, akkor másik teremtésről beszélnénk, de akárhány bolygó is létezik, a jelen helyzet mégis csak az, hogy egyelőre nem találtunk máshol életet.
És ha engem kérdezel, szerintem nem is fogunk, de ez saját vélemény.
Ez nem következik egymásból; ha Ádám nem fordult volna el Istentől, soha nem halt volna meg, pedig ő is teremtetett. A halál nem a teremtés következménye, hanem a bűné.
Érdekes ilyeneken filózni, csak már nincs időm rá. Fogalmam sincs, mi lenne egy másik teremtésben más lényekkel, akik bűnbe estek. Egyelőre örülök, hogy itt a földön meg fog oldódni a bűn problémája.
Az egész az Isten és az ember viszonya. Csak meg kell látni az események mögött. Semmi sincs véletlenül benne a Bibliában.
Próbálj meg a Biblia szerint élni, és akkor megtudod, hogy miért igaz. Én eddig sem azzal érveltem, hogy mert isteni kinyilatkoztatás. Azzal érveltem, hogy minden, amit mond, valóban megtapasztalható.
Ezt már túltárgyaltuk.
Nem kiskapu... ígéret beteljesítése.
És azért lettek elvetve egy időre a zsidók, hogy Te megtérhess. Olvasd el Pál Rómabeliekhez írott levelét, hátha megérted.
Remélem, hogy kevesebb.
Egy szóval se mondtam, hogy a bibliai prófécia miatt jelölték Palesztinát Izraelnek. Ez a Bibliától teljesen függetlenül történt, de a lényegen nem változtat: a prófécia beteljesedett. És nem a zsidók teljesítették be. Csak egyszerűen beteljesedett. A próféciákat általában nem szándékosan teljesítik be. Sőt, észre sem veszik, amikor beteljesedik, csak már utána.
Lehet, hogy gond, de ez bibliai szempontból lényegtelen.
Megmosolyogtató, és eléggé árulkodó kérdés. Le sem tagadhatnád, hogy a palesztinokkal szimpatizálsz. Miért nem azt kérdezed: Milyen indokkal ragaszkodnak a palesztinok Jeruzsálemhez?
Ráadásul annyira, hogy inkább lemondanak az önálló államról, ha nem lehet a fővárosa Jeruzsálem.
Nézd, én nem értek ehhez a kérdéshez, és nem is foglalkozom vele behatóan: De amennyire a térképekről látom, Jeruzsálem Izrael kellős közepén van. Ha a független Palesztina fővárosa lenne, akárcsak felerészben, azzal gyakorlatilag Izrael is ketté lenne vágva. Vagy Izraelnek a fele Palesztina lenne. Vagy Jeruzsálem, mint Palesztina fővárosa, Palesztinán kívül lenne?
Ez adott nekem egy remek ötletet!
Jeruzsálemnek ma nemzetközi státusza van, tehát nem a zsidóké. Javaslom, igényeljük meg Magyarország fővárosának. Az a bevétel, ami a turizmusból, kereskedelemből, stb.-ből ott évente bejön, egyből helyrebillentené egy kicsit az országunk büdzséjét.
Erről már írtam. Ábrahám és Izsák több mint kétszáz éven át hirdette ott az élő Isten ismeretét. Aztán a kánaániaknak még volt négyszáz évük, hogy szövetséget kössenek Istennel. Nem tették.
Inkább dobálták bele a kisgyerekeiket a tűzbe Baálnak meg Moloknak, és közben doboltak, hogy ne hallatszódjék a gyerekek sikoltozása. Tudod mit? Nem fáj a szívem egy ilyen kultúráért. Én is eltörölném, meg azokat is, akik ragaszkodnak hozzá. És én még négyszáz évet sem adtam volna nekik. Úgyhogy Isten ebben az esetben is nagyon türelmes volt.
És nem kivételezett, mert az izraeliták is, valahányszor a Baál-tisztelet felé kezdtek hajlani, mindig kaptak a fejükre. Ha az összes kánaáni népet kiirtották volna, nyoma se maradt volna ezeknek a fertelmes kultuszoknak. De nem tették, így a Baál-kultusz állandó kísértést jelentett a számukra. Többek között ez volt az egyik oka a babiloni fogságnak is.
Nem, ezek valóban nem idevalók.
Amúgy ahogy tudom, a zsidók nagy része nem is vallásos. Tehát nem valószínű, hogy a palesztinokkal való konfliktusban Mózesre apellálnak. Ez alighanem csak az ortodox zsidók érvelése lehet, de nem hiszem, hogy ezt bárki más komolyan veszi.
Én nem foglalok állást az izraeli-palesztin konfliktusban, mert több száz kilométerről szerintem nem lehet megítélni a helyzetet. Minden média ferdít ezzel kapcsolatban. Én szeretem a zsidókat, és szeretem a palesztinokat is, mint minden népet.
Csak annyit tudok mondani: örülök, hogy két évezred után Izraelnek újra állama lett, örülök, hogy ezzel beteljesedett egy ószövetségi prófécia, és bár a próféciák szerint nem várható béke abban a térségben, reménykedem, és imádkozom, hogy minél kevesebb ember életébe kerüljön az ellenségeskedés, míg végül Jézus visszatér az Olajfák hegyére, ahogy megígérte.
.[/quote]
Az előre ismeret nem azonos az előre elrendeléssel. Mi ebben olyan bonyolult? Ha előre tudok valamit, nem jelenti azt, hogy én rendeztem úgy a dolgokat.
Nincs eleve elrendelés. Istennek van ugyan egy üdvterve az egész világra nézve, amit mindenképpen be fog teljesíteni, de hogy milyen úton, az az emberektől és a nemzetektől is függ.
Említettem, hogy Isten terve szerint a zsidó népnek közvetítenie kell volna Isten ismeretét és üzenetét a világnak, mint papi nemzetnek. De nem így lett. Akkor a kereszténységre lett bízva ez a feladat, de Konstantin idejében létrejött az államegyház, és az egész elment az erdőbe. Akkor előhívta az Isten a reformációt, de az is megrekedt. A terv mégis előre halad, és célhoz fog érni. Csak legfeljebb más utakon.
Istennek terve van minden ember személyes életére nézve is. Ám ezt az isteni tervet vagy betöltöd, vagy nem. Rád van bízva.
Jonathán, Saul király fia, Dávid barátja, nekem a legkedvesebb alakja az Ószövetségnek. Isten terve az volt az életével, hogy Dávid királysága idején Dávid jobbkeze legyen. Ezt ő is tudta. Azt mondta Dávidnak:
"Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz." 1 Sám. 23.17
Dávid valóban király lett, de Jonathán elment Saullal a Gilboa hegyére, és elesett a filiszteusok elleni ütközetben. Istennek tehát ez a terve, ha úgy tetszik ez a prófécia, nem teljesedett be Jonathán életében.
Vagy ott van egy másik példa, Ezékiás király. Súlyosan megbetegedett, és Isten odaküldte hozzá Ésaiás prófétát az üzenettel, hogy rendezze el a háza dolgait, mert meg fog halni.
Ezékiás erre arccal a falnak fordult, és könyörgött Istenhez, keservesen sírva. Ésaiás még a város közepéig sem ért, amikor Isten ismét megszólította: Menj vissza a királyhoz, mondd meg, hogy adok neki még tizenöt évet.
Ésaiás visszamegy, átadja az üzenetet, és Ezékiás meggyógyul.
Nincs eleve elrendelés. Még Júdás sem volt elrendelve arra, hogy elárulja Jézust. Be lett választva a 12 tanítvány közé, Jézus legszorosabb baráti körébe. Az volt Isten terve az életével, hogy apostol legyen. Ha nem így lett volna, Jézus nem próbálta volna meg visszatartani az árulástól.
Ha másképp történt volna, bizonyára más módon teljesedtek volna be a próféciák. Nem tudom. De azt tudom, hogy senki sincs elrendelve semmire. Minden rajtunk múlik.
