Vajon aki félreértelmezi Jézus akárcsak egy betűben is elfogadja e Jézust? Jézus még saját közvetlen tanítványait is le sátánozta mikor félreértették őt...) Maga mondja aki az atyát vagy fiút megsérti van bocsánat.. de aki az igét , vagy a szent lelket... nincs bocsánat...Szóval Charles Taze Russel is egy nagy csoportból vált ki, és ők biblia kutatók voltak nem csak ők születtek ebből, de még számos gyülekezet akik azt vallották Jézus ember volt és nem isten... Szemben másokkal akik szerint meg isten volt (van). Aztán itt van a keresztség kérdése...mivel és hogyan keresztelünk? Ez fontos kérdés volt az őskeresztényeknél szintén nem választható el Jézustól. Hiszen sok felekezetnél, nem megfelelő keresztség egyenlő az elkárhozással. Csak úgy mellékesen Jézus is megkeresztelkedett. Most is tartom sok gyülekezet sok értelmezés...)
Csak arra nem válaszoltál, szerinted miben különbözik a Hit Gyülekezete és a reformátusok tanítása Jézusról.
A Biblia egyértelműen Istennek mondja Jézust. Egészen pontosan:
AZ Istennek. Minden más értelmezéshez másik Biblia kell, mint Jehova tanúinak, vagy más Szent könyv, mint a Mormonok esetében, stb.
Jézus nem sátánozta le a tanítványát. A Sátánnak mondta, hogy távozz tőlem, aki Péteren keresztül szólt, és nem Péternek. És nem azért mondta, mert bárki is félreértette Őt, hanem azért, mert a Sátán vissza akarta Őt tartani attól a küldetésétől, amiért a földre jött: hogy meghaljon helyettünk, és így megváltson minket. Méltányolnám, ha el is olvasnátok a Bibliát, mielőtt mások kifogásait egy az egyben ide bepötyögitek.
A teljes szövegkörnyezettel így hangzik:
Mát. 16.21-25
"Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.
És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.
Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra."
Ez nem Péternek szólt. Péternek ez szólt, mint ahogy a többi tanítványnak is:
"Ekkor monda Jézus az ő
tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt."
Ehhez viszont semmi köze a másik mondatának, amit a Szent Lélek káromlásával kapcsolatban mondott.
Ennek az előzménye:
Mát. 12.24
"A farizeusok pedig ezt hallván, mondának: Ez (Jézus) nem űzi ki az ördögöket, hanemha Belzebubbal, az ördögök fejedelmével.
Jézus pedig, tudva az ő gondolataikat, monda nékik: Minden ország, a mely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, a mely meghasonlik magával. Ha pedig a Sátán a Sátánt űzi ki, önmagával hasonlott meg; mimódon állhat meg tehát az ő országa? És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok. Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa....
Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek. Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik."
Jézus egy egyszerű logikára világított rá: Ha Jézust, akin keresztül eljuthatsz Istenhez, ördöginek tartod, akkor hogyan fogsz eljutni Istenhez? Ha a Szent Lélek munkáját a Sátánnak tulajdonítod, hogyan fogod igénybe venni a Szent Lélek munkáját? Sehogy. Ezért vagy menthetetlen.
A keresztségről pedig:
Jézus azért keresztelkedett meg, hogy példát mutasson, hisz azt mondta, hogy Őt kövessük. Akkor pedig azt az utat kellett bejárnia, amit nekünk kell, köztük a keresztséget is. Ezért mondta Jánosnak:
Mát. 3.15-16
"János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?
Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert
így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki."
János tudta, hogy Jézusnak nincs szüksége keresztségre, mivel János "megtérésnek keresztségével keresztelt" (Csel. 19.4), Jézusnak pedig nem volt bűne, tehát nem volt miből megtérnie.
Jézus azonban a keresztséggel nem csak példát mutatott a követőinek, hanem ki is ábrázolta a saját halálát, és eltemettetését. A vízkeresztség nem más, mint a bűnök lemosásának, és Jézus halálával és eltemettetésével való azonosulás szimbóluma:
Róm. 6.3-4
"Avagy nem tudjátok-é, hogy
a kik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk."
Mondhatjuk, hogy Jézus a saját halálába keresztelkedett bele.
A keresztény felekezeteknél ezért fontos a keresztség. A módok valóban különböznek. Vannak, mint pl. a baptisták, pünkösdiek, karizmatikusok (köztük a Hit Gyülekezete is ami lényegében pünkösdi-karizmatikus), akik nem fogadják el a hagyományos, csecsemőkori (vagy felnőttkori)
vízzel meghintéses keresztelést, hanem csak a
bemerítéses keresztelést: Mivel az Újszövetségben mindenhol bemerítéssel kereszteltek, és kizárólag felnőtteket. És úgy gondolkodnak, hogy ha a keresztség az eltemettetés szimbóluma, akkor a víznek teljesen be kell borítani az embert.
De bárhogyan is történik a keresztség, minden esetben a
hit a lényeg. Ezért nem fogadják el sokan a csecsemőkeresztséget. A hagyományos felekezetek azonban azt mondják, ezért van a "keresztszülő" gyakorlat. A szülők és a keresztszülők hitét számítják be. Erre azonban valóban nincs példa az Újszövetségben. Ez emberi hagyomány.
A keresztség tehát fontos, de még egyetlen fővonalbeli keresztény felekezetről sem hallottam, akik azt tanítanák, hogy a nem megfelelő keresztség miatt elkárhozna valaki.