Mivel keresztény ember vagyok, tisztában vagyok azzal, hogy amit mondok, annak vannak következményei, így ahogy máskor is, most is igyekeztem ennek tudatában fogalmazni.
Azzal egyetértek Veled, hogy az a tény, hogy az ember más szinten kommunikál, mint az állatvilág - a növényvilág is képes erre -, még nem ok arra, hogy egyértelműen megállapítsam, hogy az ember magasabb létező, mint az állat.
A Bibliából arra a követleztetésre juthatunk, hogy a bűnbeesés elött az ember és állat tökéletesen tudott kommunikálni egymással, különben a Sátánnak nem lett volna értelme kígyó képében megjelennie. Az, hogy Évában semmiféle gyanakvás nem volt, sőt meg sem lepődött azon, hogy egy állattal beszél, nyilvánvalóvá teszi, hogy a bűnbeesés elött az ember és állat kommunikációja teljesen természetes volt.
Abban is igazad van, hogy az állatok és emberek ugyanannak a személynek a teremtményei, ám a teremtetésük között van 2 lényeges különbség, amelyet a teremtés könyve nyilvánvalóvá is tesz.
És monda Isten: Legyen világosság.....
És monda Isten: Legyen mennyezet.....
És monda Isten: Gyüljenek egybe az ég alatt való vizek.....
És monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet......
És monda Isten: Legyenek világító testek......
És monda Isten: Pezsdüljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől....
Azután monda Isten: Hozzon a föld élő állatokat a nemük szerint.....
Isten a teljes látható világot a szavával teremtette, az embert viszont másként......
" És formálta vala az Úr Isten az embert a föld porából és lehelt az ő orrába életnek szellemét, és így lőn az ember élő lélekké."
1 Mózes 2:7.
Az ember annyival különlegesebb és kivételesebb teremtménye Istennek, amennyivel különb módon teremtette meg.
A saját kezével formálta - Ez egy bensőséges, intim, személyes kapcsolatot jelent Isten részéről az ember felé, ami azt jelenti, hogy az embert különös és egyedi módon teremtette, megkülönböztette minden más teremtményétől, de itt még nem állt meg, hanem a saját szellemét lehelte az emberbe, hogy örökké élhessen. Isten az embert olyan társnak teremtette, aki mindig a közelében lesz, aki örökké létezni fog.
Semmilyen más teremtménye nem kapott szellemet - itt a látható világban -, ezért az emberen kívül innen a földről senki sem léphet át az örökkévalóságba rajtunk kívül.
" Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon."
1 Mózes 1:26.
Az a tény, hogy Isten az embert a saját képére teremtette, igazolja, hogy az ember magasabb létező, mint az állat, amelyet nem a saját hasonlatosságára teremtett.
Másrészt ebből az igeversből az is kiderül, hogy a teljes látható világot az ember uralma alá hajtotta, vagyis hogy az állatokon is uralkodjon.
Amennyiben az állatok egyenrangú teremtényei lennének Istennek az emberrel, ez nem történhetett volna meg, mert Isten az embernek nem engedte meg, hogy uralkodjon és elnyomja a vele egyenrangúnak teremtett embertársát, és az, hogy az állatvilág felett megkapta ezt a hatalmat, azt fejezi ki, hogy nem egyenrangúak.
Amennyiben egyenrangúak lennénk az állatokkal, a hús fogyasztása is élesen szembe menne Isten törvényével.
Az, hogy valakinek van szelleme, azt jelenti, hogy nem tud a létezésétől megszünni, vagyis örökké létezni fog. A Törvény azért bünteti halállal az emberölést, mert amikor megöli az embertársát, a biológiai halál beálltával véglegesíti az elköltözött ember örökkévalóságban eltöltött helyét.
Salamon azt mondja a Prédikátor könyvében:
".....ha leesik a fa délre vagy északra, amely helyre leesik a fa, ott marad."
Prédikátor 11:3.
A fa a Bibliában az embert jelképezi. Itt az mondja, hogy amilyen szellemi állapotban éri el az embert a biológiai halál, abban az álapotban él az örökkévalóságban.
Az ember szelleme a bűn miatt halott állapotba került, vagyis a bűnös ember szelleme nem képes Istennel kapcsolatba lépni, és ha ebben az állapotában lép ki a látható világból, az útja lefelé, a Pokolba vezet. Ha megismeri az igazságot, elfogadja Jézus keresztáldozatát, amellyel bűnbocsánatot és sok mást is szerzett a számunkra, a bűn eltörlésével a szelleme élővé válik, újra személyes kapcsolatba tud lépni a Teremtőjével és a biológiai halál beálltakor az ő útja felfelé, Isten országába vezet. Az emberölés attól a lehetőségtől fosztja meg az embert, hogy legyen még ideje a sorsán változtatni.
Az Istennel való személyes kapcsolat ebben a mai világban elismerem, elég meseszerűen hangzik, de igaz....tudom mit írok, mert én is egy ilyen ember vagyok.
A bűnbeesés elött Ádám és Éva minden nap beszélgetett Istennel. Isten és ember kapcsolata között egyetlen akadály van: a bűn.
A templomban a szentély és a szentek szentje közötti kárpit pontosan ezt jelképezte, a bűnt, vagyis azt hogy az ember nem tud Isten jelenlétébe bemenni a bűnei miatt, el van zárva az út. Jézus kereszthalálakor a kárpit azért hasadt ketté, mert a bűnbocsánattal, amit Jézus szerzett meg a számunkra, a bűn félretolásával újra megnyitotta a szabad bejárást Isten jelenlétébe.
Továbbá amennyiben az egyenrangúság fennálna ember és állat között, az állatáldozat sem lenne megengedhető, mert akkor az tulajdonképpen azonos lenne az emberáldozattal, amelyet az Ige mélyen elítél.
Na persze ha abból indulunk ki, amit ma látunk, akkor elhiszem, hogy nehéz elhinni, hogy az ember Isten akaratából magasabb rangú lény az állatnál, mert a bűn olyan mértékű rombolást hajtott végre az ember szellemében, személyiségében, viselkedésében és lelkiismeretében, hogy a Biblia állítását sok ember esetében nehéz elhinni.
Isten ennek ellenére még mindig szeret minket, amint ahogy egy szülő is ragaszkodik a gyermekéhez akkor is, ha valami szőrnyű dolgot is követne el, ezért küldött nekünk Szabadítót, hogy megszabadúlva a romlott, bűnös természetünktől végre betöltsük azt a szerepet, amelyre az ember eredendően meg lett teremtve.....
" Micsoda az ember, hogy megemlékezel róla, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt!
Urrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél:
Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is,
Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár."
8. Zsoltár 5-9.