Még nincsenek végleges adatok, de az már most biztos, hogy a Hongkongban szerdán kigyulladt toronyházak az egyik legtöbb áldozattal járó épülettüzek a feljegyzett történelemben. Hét torony két napig égett egyfolytában, 128 halott, 200 lakót még keresnek. Megnéztük a legsúlyosabb toronyháztüzeket, és a hongkongi közöttük van.
Hongkong a világ egyik legsűrűbben lakott városa, két budapestnyi területen majdnem 7 és fél millió lakó zsúfolódik össze. Ezért az égbe nyúló toronyházak arrafelé nemcsak státuszszimbólumok, hanem lakhatási kényszerek is. Hongkongban található a legtöbb felhőkarcoló a világon (7840), csaknem kétszer annyi, mint a második helyezett New Yorkban.
A gyorsan terjedő tűzben a 4600 embernek otthont adó Wang Fuk Court lakópark komplexum hét 32 emeletes épülettömbje pusztult el. Az első vizsgálatok a felújítás miatt felállított bambuszállványzatokat, az azokat burkoló műanyag zöld hálókat, és a sok ablakot takaró, rendkívül gyúlékony hungarocell táblákat okolják. A tűz pontos okát még nyomozzák, mindenesetre nyolc embert, köztük a munkálatokért felelős építőipari vezetőket, letartóztatták.
Bambuszállványzat hongkongi identitásként
Meglepő, hogy bambuszból készültek az állványzatok, de mint kiderült, mindig is ezt használták a városban, sőt a bambuszszerkezetek szervesen hozzátartoznak a városképhez. Olaj volt a tűzre, amikor a tűzvész kapcsán a városvezetés felvetette, hogy cseréljék fémre. Sok hongkongi felháborodott azon, hogy a bambuszt kiáltják ki bűnbaknak, amikor az a hongkongi identitás része, ezzel is különböznek a szárazföldi Kínától, ahol a fémszerkezetek dominálnak. A bambusz elleni támadás sok helyi szerint csak a tűzvédelmi szabályozás hiányosságairól próbálja elvonni a figyelmet. Különben is:
nem a bambuszszerkezetek, hanem a zöld műanyag hálók és a hungarocell táblák lobbantak pillanatok alatt lángra. Arról nem is beszélve, hogy nem működtek, nem riasztottak a tűzvédelmi rendszerek.
Méretei, hevessége, valamint a hanyag biztonsági előírások és a még azokat sem betartó, korrupt hozzáállás miatt a tüzet a londoni Grenfell-torony katasztrófájához hasonlították. Biztonsági aggályok miatt 16 alkalommal ellenőrizték a lakókomplexum felújítási munkálatait, mint látható, kevés sikerrel. 128 halottról tudnak eddig, 200 lakót még keresnek. Az áldozatok száma ezért jóval magasabb lehet.
Londonban 72 ember halt meg, több mint 70 lakó megsérült, amikor 2017 júniusában tűz ütött ki a Grenfell-toronyban. Egy hűtőszekrény hibája miatt keletkezett a tűz, de hogy teljesen leégjen az 1974-ben épült vasbeton toronyház, ahhoz szabálytalanságok egész sora kellett. Előző évben, 2016-ban jelentősen felújították. Többek között külsőleg is szigetelték.
Méghozzá gyúlékony, polietilén anyagokkal, amivel a meglévő, nem éghető vasbeton szerkezetet is teljesen befedték.
Pont a külső burkolat kapott lángra, és terjedt szét a tűz pillanatok alatt az egész épületre, ami aztán 60 órán át égett. Mivel a tűzgátló ajtók sem záródtak rendesen, és nem tömítettek megfelelően, a füst gyorsan terjedni kezdett az épület belsejében is.
Ez volt a leghalálosabb építménytűz az Egyesült Királyságban a második világháború óta. Bár az épület szerkezete nem omlott össze, a tragédia alapjaiban rengette meg a lakótorony-tűzbiztonsági szabályozásokat nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem nemzetközi szinten is.
Egy első emeleti étterem péksüteményhűtőjében keletkezett zárlat okozta Amerika egyik legnagyobb tűzesetét, amikor 1980. november 21-én lángra kapott a 26 emeletes MGM Grand Hotel Las Vegasban. A tapéták, PVC-csövek, ragasztóanyagok és műanyagok táplálta tűz óránként 20 kilométeres sebességgel száguldott át a lobbi, majd a kaszinó padlóján,
mígnem egy hatalmas tűzgolyó szétrobbantotta a Las Vegas Stripre néző főbejáratot. Attól a pillanattól kezdve, hogy a tüzet észlelték, hat percbe telt, mire a kaszinó teljes padlója lángokban állt.
A tűz idején körülbelül ötezer ember tartózkodott az 1973-ban megnyitott kaszinóban és a felette magasodó, kétezer szobás szállodában. Csak a kaszinószinten tizennyolc ember halt meg. Az égő anyag mérgező füstje a liftek aknáiban és a lépcsőházakon keresztül felszállt a szálloda tornyába is, és összesen 85-en haltak meg többnyire füstmérgezésben.
A tragédia máig Nevada történetének leghalálosabb katasztrófája, és
a modern amerikai történelem harmadik leghalálosabb hoteltüze
az 1946-os atlantai Winecoff Hotel 119 halálos áldozatot követelő és az 1986-os Puerto Ricó-i Dupont Plaza Hotel 97 halálos áldozatot követelő tüze után. A Las Vegas-i eset az állam tűzvédelmi irányelveinek és előírásainak alapos reformjához vezetett. 1981 júliusában nyitották meg az újjáépített MGM Grandot, de már az egész komplexumra kiterjedő, automatikus tűzjelző rendszerrel. Ilyen ugyanis 1980-ban még nem volt.
Ha nem számítjuk a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyainak 2001. szeptember 11-i összeomlását (2753 áldozat) – amit terrortámadás okozott –, akkor a legpusztítóbb épülettűz a Joelma-toronyban történt 1974. február 1-én São Paulóban. Egy 12. emeleti légkondicionáló meghibásodása indította el a tűzrengeteget. Mivel a belső berendezés – falak, padlóburkolat, függönyök, szőnyegek – könnyen gyulladó anyagokból készültek, a lángok húsz perc alatt elborították az egész 25 emeletes épületet.
A benne tartózkodó 756 ember közül 179-en meghaltak és 300-an megsérültek. Miközben lángolt a toronyház, körülbelül 80 ember rejtőzött el az épület tetején. A mentőalakulatok erőfeszítései és a civilek biztatása ellenére (akik táblákkal buzdították az utcáról az égő toronyházban rekedteket 40 ember ugrott le a magasból, közülük senki sem élte túl a zuhanást.
Nem omlott össze az épület szerkezete, de a tűz annyira gyors és pusztító volt, hogy komoly hatással volt a tűzbiztonsági szabályozásra. A felújított Joelma épület 2013-ban túl is vállalta a tűzvédelmi előírásokat, még tapintható padlót is biztosítottak a vakok számára a menekülési útvonalakon; pedig az nem kötelező.
Különösen veszélyesek a toronyháztüzek, hiszen a felszálló hő miatt a magas épületek rengeteg éghető anyaggal képesek táplálni a lángokat. De azért azt is érdemes észben tartani, hogy csak Magyarországon – ahol nem sok a toronyház – minden évben körülbelül 6-7000 lakás- és épülettűzhöz riasztják a tűzoltókat, az áldozatok száma pedig – csak 2024-ben – 81 volt. Ami hatalmas szám.
Kovács Róbert
Hongkong a világ egyik legsűrűbben lakott városa, két budapestnyi területen majdnem 7 és fél millió lakó zsúfolódik össze. Ezért az égbe nyúló toronyházak arrafelé nemcsak státuszszimbólumok, hanem lakhatási kényszerek is. Hongkongban található a legtöbb felhőkarcoló a világon (7840), csaknem kétszer annyi, mint a második helyezett New Yorkban.
A gyorsan terjedő tűzben a 4600 embernek otthont adó Wang Fuk Court lakópark komplexum hét 32 emeletes épülettömbje pusztult el. Az első vizsgálatok a felújítás miatt felállított bambuszállványzatokat, az azokat burkoló műanyag zöld hálókat, és a sok ablakot takaró, rendkívül gyúlékony hungarocell táblákat okolják. A tűz pontos okát még nyomozzák, mindenesetre nyolc embert, köztük a munkálatokért felelős építőipari vezetőket, letartóztatták.
Bambuszállványzat hongkongi identitásként
Meglepő, hogy bambuszból készültek az állványzatok, de mint kiderült, mindig is ezt használták a városban, sőt a bambuszszerkezetek szervesen hozzátartoznak a városképhez. Olaj volt a tűzre, amikor a tűzvész kapcsán a városvezetés felvetette, hogy cseréljék fémre. Sok hongkongi felháborodott azon, hogy a bambuszt kiáltják ki bűnbaknak, amikor az a hongkongi identitás része, ezzel is különböznek a szárazföldi Kínától, ahol a fémszerkezetek dominálnak. A bambusz elleni támadás sok helyi szerint csak a tűzvédelmi szabályozás hiányosságairól próbálja elvonni a figyelmet. Különben is:
nem a bambuszszerkezetek, hanem a zöld műanyag hálók és a hungarocell táblák lobbantak pillanatok alatt lángra. Arról nem is beszélve, hogy nem működtek, nem riasztottak a tűzvédelmi rendszerek.
Méretei, hevessége, valamint a hanyag biztonsági előírások és a még azokat sem betartó, korrupt hozzáállás miatt a tüzet a londoni Grenfell-torony katasztrófájához hasonlították. Biztonsági aggályok miatt 16 alkalommal ellenőrizték a lakókomplexum felújítási munkálatait, mint látható, kevés sikerrel. 128 halottról tudnak eddig, 200 lakót még keresnek. Az áldozatok száma ezért jóval magasabb lehet.
Az új szigetelés borította lángba a londoni tornyot
Londonban 72 ember halt meg, több mint 70 lakó megsérült, amikor 2017 júniusában tűz ütött ki a Grenfell-toronyban. Egy hűtőszekrény hibája miatt keletkezett a tűz, de hogy teljesen leégjen az 1974-ben épült vasbeton toronyház, ahhoz szabálytalanságok egész sora kellett. Előző évben, 2016-ban jelentősen felújították. Többek között külsőleg is szigetelték.
Méghozzá gyúlékony, polietilén anyagokkal, amivel a meglévő, nem éghető vasbeton szerkezetet is teljesen befedték.
Pont a külső burkolat kapott lángra, és terjedt szét a tűz pillanatok alatt az egész épületre, ami aztán 60 órán át égett. Mivel a tűzgátló ajtók sem záródtak rendesen, és nem tömítettek megfelelően, a füst gyorsan terjedni kezdett az épület belsejében is.
Ez volt a leghalálosabb építménytűz az Egyesült Királyságban a második világháború óta. Bár az épület szerkezete nem omlott össze, a tragédia alapjaiban rengette meg a lakótorony-tűzbiztonsági szabályozásokat nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem nemzetközi szinten is.
Tragikus este a kaszinóban
Amúgy a WTC-tornyokat leszámítva sem a 2001. szeptember 11-i támadások előtt, sem azóta nem fordult elő, hogy acélvázas felhőkarcoló tűz miatt teljesen összeomlott volna. Pedig történtek katasztrofális esetek.Egy első emeleti étterem péksüteményhűtőjében keletkezett zárlat okozta Amerika egyik legnagyobb tűzesetét, amikor 1980. november 21-én lángra kapott a 26 emeletes MGM Grand Hotel Las Vegasban. A tapéták, PVC-csövek, ragasztóanyagok és műanyagok táplálta tűz óránként 20 kilométeres sebességgel száguldott át a lobbi, majd a kaszinó padlóján,
mígnem egy hatalmas tűzgolyó szétrobbantotta a Las Vegas Stripre néző főbejáratot. Attól a pillanattól kezdve, hogy a tüzet észlelték, hat percbe telt, mire a kaszinó teljes padlója lángokban állt.
A tűz idején körülbelül ötezer ember tartózkodott az 1973-ban megnyitott kaszinóban és a felette magasodó, kétezer szobás szállodában. Csak a kaszinószinten tizennyolc ember halt meg. Az égő anyag mérgező füstje a liftek aknáiban és a lépcsőházakon keresztül felszállt a szálloda tornyába is, és összesen 85-en haltak meg többnyire füstmérgezésben.
A tragédia máig Nevada történetének leghalálosabb katasztrófája, és
a modern amerikai történelem harmadik leghalálosabb hoteltüze
az 1946-os atlantai Winecoff Hotel 119 halálos áldozatot követelő és az 1986-os Puerto Ricó-i Dupont Plaza Hotel 97 halálos áldozatot követelő tüze után. A Las Vegas-i eset az állam tűzvédelmi irányelveinek és előírásainak alapos reformjához vezetett. 1981 júliusában nyitották meg az újjáépített MGM Grandot, de már az egész komplexumra kiterjedő, automatikus tűzjelző rendszerrel. Ilyen ugyanis 1980-ban még nem volt.
Levetették magukat a toronyból az emberek
Ha nem számítjuk a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyainak 2001. szeptember 11-i összeomlását (2753 áldozat) – amit terrortámadás okozott –, akkor a legpusztítóbb épülettűz a Joelma-toronyban történt 1974. február 1-én São Paulóban. Egy 12. emeleti légkondicionáló meghibásodása indította el a tűzrengeteget. Mivel a belső berendezés – falak, padlóburkolat, függönyök, szőnyegek – könnyen gyulladó anyagokból készültek, a lángok húsz perc alatt elborították az egész 25 emeletes épületet.
A benne tartózkodó 756 ember közül 179-en meghaltak és 300-an megsérültek. Miközben lángolt a toronyház, körülbelül 80 ember rejtőzött el az épület tetején. A mentőalakulatok erőfeszítései és a civilek biztatása ellenére (akik táblákkal buzdították az utcáról az égő toronyházban rekedteket 40 ember ugrott le a magasból, közülük senki sem élte túl a zuhanást.
Nem omlott össze az épület szerkezete, de a tűz annyira gyors és pusztító volt, hogy komoly hatással volt a tűzbiztonsági szabályozásra. A felújított Joelma épület 2013-ban túl is vállalta a tűzvédelmi előírásokat, még tapintható padlót is biztosítottak a vakok számára a menekülési útvonalakon; pedig az nem kötelező.
Nálunk 81 tűzhalál volt csak tavaly
Különösen veszélyesek a toronyháztüzek, hiszen a felszálló hő miatt a magas épületek rengeteg éghető anyaggal képesek táplálni a lángokat. De azért azt is érdemes észben tartani, hogy csak Magyarországon – ahol nem sok a toronyház – minden évben körülbelül 6-7000 lakás- és épülettűzhöz riasztják a tűzoltókat, az áldozatok száma pedig – csak 2024-ben – 81 volt. Ami hatalmas szám.
Kovács Róbert
