C
csocsike
Vendég
Ritka darab, formalinban a helyed Egyebkent en is tiszteletben tartom ha valaki nem dohanyzik a kornyezetemben
én azt sem aki igen!andika írta:Én is.Nem kinálom meg.
andika írta:Gyujtsunk rá!Neked nem adok.
mikigyerek írta:a dohányzás szerintem genetikai ügy. nem véletlen, hogy ez az egyik legrégebbi káros szenvedélye az emberiségnek. én tisztelem azokat akik letudnak szokni, de valószínüleg az ő DNS-ükbe nincs annyira belekódolva ez a szenvedély mint azokéba akik nem tudnak leszokni. ezért nem szeretem azt a frázist, hogy csak akaraterő kérdése! Illetve lehet, hogy akaraterő kérdése, de az én agyam nem engedelmeskedik ennek az egyébként ésszerű cselekvésnek. fél évig nem dohányoztam a nejem kedvéért (ekkor fogant a lányunk) de utána visszaszoktam. Soha nem gyújtok rá olyan társaságban ahol akár egy nemdohányzó van, és soha nem gyujtottam rá a lakásomban! nem bunkó vagyok, hanem dohányos!
Sztyopa írta:Egy egyszerű kérdés : Azt írod hogy nincs akaraterőd. Aztán odaírod fél évig nem dohányoztál. Akkor mi ez a fél év nemdohányzás ha nem akaraterő?
Miért nem ígéred meg a kedves feleségednek hogy 70 évig még nem gyújtasz rá?
Hiszen akaraterőd van hozzá te magad írtad.
mikigyerek írta:montad már nőnek, hogy te vagy az igazi, soha más nem kell? aztán mégis kellett! az ember ilyen, elhatároz, kitart, változnak a körülmények, elmenekül. amről te beszélsz azok a szavak, és így ebben a formában súlytalanok! gondolom komolynak szántad a hozzászólásodat, mert úgy vélted, hogy ellentmondáson értél. Így az én válaszom is komoly.***
Sztyopa írta:Hát ilyet még nem mondtam nőnek és nem is áll szándékomban mondani.
Ellenben olyat szeretnék mondani nőnek hogy vele szeretném leélni az életem.
Ehhez pedig nem kell más mint tisztesség és becsület.Utána .
Én így szoktam le a dohányzásról.Tartom a szavam.Remélem halálomig.
Ha rosszul esett amit írtam bocsánatot kérek.
Csak ahogy Joda mondaná láttam mondataidban az Erőt.
Képes volnál leszokni hiszen egyszer bizonyítottad.
mikigyerek megválaszolta, és ez tényleg nem egészen így működik. Van aki egyik napról a másikra leteszi a cigit és megfogadja hogy soha többet és tényleg, sikerülhet is. Aztán van aki egy cél érdekében átmenetileg abbahagyja. De valahol a tudatában benne van, hogy az nem végleges, ezért tud átmenetilag lemondani róla.Sztyopa írta:Egy egyszerű kérdés : Azt írod hogy nincs akaraterőd. Aztán odaírod fél évig nem dohányoztál. Akkor mi ez a fél év nemdohányzás ha nem akaraterő?
Miért nem ígéred meg a kedves feleségednek hogy 70 évig még nem gyújtasz rá?
Hiszen akaraterőd van hozzá te magad írtad.
allegro írta:mikigyerek megválaszolta, és ez tényleg nem egészen így működik. Van aki egyik napról a másikra leteszi a cigit és megfogadja hogy soha többet és tényleg, sikerülhet is. Aztán van aki egy cél érdekében átmenetileg abbahagyja. De valahol a tudatában benne van, hogy az nem végleges, ezért tud átmenetilag lemondani róla.
Az ezzel foglalkozó szakemberek azt ajánlják, hogy addig kell eljutni, hogy kimondjuk : "Ma nem gyújtok rá!" Aztán másnap ugyanezt. Mert egy szevedélyes dohányosnak nem lehet azt ajánlani, hogy soha többet, mert ez a tudat már frusztrálni fogja. Én nem gondolom, hogy ez genetikailag kódolt lenne. Lehet ez valakinél pótcselekvés is az egyszerű örömszerzésre, mint pl. másoknál a csokoládé.
Pillanatnyilag egyikről se akarok lemondani!
Ha ezt és a hasonló szenvedélyeket önmagában kiragadjuk, akkor igen igazad van. De ugye minden hajlam és tulajdonság genetikailag kódolva van, a homoszexszualitás, a cukorbetegség, szívbetegség, emberi tulajdonságaink, stb. Már csak az a kérdés, hogy lappangó hajlamainkat környezetünk és életmódunk miként hozza felszínre.mikigyerek írta:azért írtam a genetikai kódot, mert okos tudósok megállapították, hogy az alkoholizmus hajlama kódolva van a DNS-ünkben, a hajlam ezért örökölhető...
allegro írta:Ha ezt és a hasonló szenvedélyeket önmagában kiragadjuk, akkor igen igazad van. De ugye minden hajlam és tulajdonság genetikailag kódolva van, a homoszexszualitás, a cukorbetegség, szívbetegség, emberi tulajdonságaink, stb. Már csak az a kérdés, hogy lappangó hajlamainkat környezetünk és életmódunk miként hozza felszínre.
Lehet ez valakinél pótcselekvés is az egyszerű örömszerzésre, mint pl. másoknál a csokoládé.
Pillanatnyilag egyikről se akarok lemondani! :grin:<!-- / message -->
Melitta írta:Akarhogy is nezem en oromomben banatomban mindket potcselekvest erosen hasznalom.
Melitta írta:MAjd elhuzzuk a notadat csak gyere Torontoba:--: