New York - Az amerikai lap szerint, mint a svájci óra, úgy működik az államilag szervezett moszkvai doppingkonyha.
A The New York Times információi szerint több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián – köztük legalább 15 érmes -, aki az államilag irányított doppingprogram részese volt.
Az amerikai lap csütörtökön az internetes oldalán megjelent cikkében Grigorij Rodcsenkovnak, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetőjének állításaira hivatkozva írt arról, hogy tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel a sportolókat, azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet, lehetőleg aranyat, szerezzenek. Az oroszok 13 arannyal, összesen 33 dobogós helyezéssel az éremtáblázat élén végeztek Szocsiban.
„Úgy működött minden, mint a svájci óra” – jellemezte a doppingolást, és annak elkendőzését Rodcsenkov, aki tavaly novemberben mondott le a labor vezetéséről, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megvonta az akkreditációt a moszkvai központú intézménytől.
Rodcsenkov az újságnak elmondta, hogy a doppingoló sportolók között az olimpia legnagyobb sztárjai is ott voltak, többek között 14-en a sífutócsapatból, illetve két bobos, akik aranyérmet nyertek. Mint mondta, kapott egy listát azokról, akik benne voltak a rendszerben, és megírták neki az érintettek olimpiai versenyprogramját.
Az orvos állításai szerint az orosz titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre. Rodcsenkov szerint legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg az olimpia végéig.
A The New York Times mostani cikkét megelőzően, a múlt héten a CBS News közölt egy interjút, amelyben az hangzott el, hogy a szocsi olimpián legalább négy orosz aranyérmes doppingolt.
A mostani cikk megjelenését már napok óta lehetett tudni, és Vitalij Mutko orosz sportminiszter már szerdán nyilatkozott az ITAR-TASSZ hírügynökségnek jelezve, hogy „információs támadást” intéztek az orosz sport ellen.
„Mindent nemzetközi szakemberek felügyeltek, a minták levételétől, azok vizsgálatáig” – hangsúlyozta Mutko.
A mostani cikk újabb fejezete a már másfél éve tartó orosz doppingbotránynak, amelynek során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Az orosz doppinglabor engedélyének megvonása mellett a WADA tavaly novemberben a „nem megfelelő” doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot, amelynek atlétikai szövetségét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor fel is függesztette. Ez utóbbi határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak.
dehir
A The New York Times információi szerint több tucat olyan orosz sportoló vett részt a 2014-es szocsi téli olimpián – köztük legalább 15 érmes -, aki az államilag irányított doppingprogram részese volt.
Az amerikai lap csütörtökön az internetes oldalán megjelent cikkében Grigorij Rodcsenkovnak, az olimpia idején az orosz doppingellenőrző labor vezetőjének állításaira hivatkozva írt arról, hogy tökéletesen működő rendszer segítségével látták el teljesítményfokozó szerekkel a sportolókat, azzal a céllal, hogy a téli játékokon a lehető legtöbb érmet, lehetőleg aranyat, szerezzenek. Az oroszok 13 arannyal, összesen 33 dobogós helyezéssel az éremtáblázat élén végeztek Szocsiban.
„Úgy működött minden, mint a svájci óra” – jellemezte a doppingolást, és annak elkendőzését Rodcsenkov, aki tavaly novemberben mondott le a labor vezetéséről, miután a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) megvonta az akkreditációt a moszkvai központú intézménytől.
Rodcsenkov az újságnak elmondta, hogy a doppingoló sportolók között az olimpia legnagyobb sztárjai is ott voltak, többek között 14-en a sífutócsapatból, illetve két bobos, akik aranyérmet nyertek. Mint mondta, kapott egy listát azokról, akik benne voltak a rendszerben, és megírták neki az érintettek olimpiai versenyprogramját.
Az orvos állításai szerint az orosz titkosszolgálat emberei és doppingellenes szakemberek titokban felbontották a vizeletmintákat tartalmazó rongálásbiztos tégelyeket, és kicserélték a doppingos mintákat a hónapokkal korábban gyűjtött tiszta vizeletre. Rodcsenkov szerint legalább száz szennyezett mintát semmisítettek meg az olimpia végéig.
A The New York Times mostani cikkét megelőzően, a múlt héten a CBS News közölt egy interjút, amelyben az hangzott el, hogy a szocsi olimpián legalább négy orosz aranyérmes doppingolt.
A mostani cikk megjelenését már napok óta lehetett tudni, és Vitalij Mutko orosz sportminiszter már szerdán nyilatkozott az ITAR-TASSZ hírügynökségnek jelezve, hogy „információs támadást” intéztek az orosz sport ellen.
„Mindent nemzetközi szakemberek felügyeltek, a minták levételétől, azok vizsgálatáig” – hangsúlyozta Mutko.
A mostani cikk újabb fejezete a már másfél éve tartó orosz doppingbotránynak, amelynek során először az bizonyosodott be, hogy államilag irányított módon doppingolták az ország atlétáit. Az orosz doppinglabor engedélyének megvonása mellett a WADA tavaly novemberben a „nem megfelelő” doppingellenes rendszerrel rendelkező országok közé sorolta Oroszországot, amelynek atlétikai szövetségét a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkor fel is függesztette. Ez utóbbi határozat azt jelenti, hogy az orosz atléták semmilyen nemzetközi versenyen nem vehetnek részt, így jelen állás szerint a riói olimpiáról is lemaradnak.
dehir
