Emlekezzunk 1956-ra

Egon témája a 'Toronto és környéke' fórumban , 2005 Október 23.

  1. Egon

    Egon Kitiltott (BANned)

    Az októberi forradalom idején csak 16 éves fiatalember, akit – annak ellenére, hogy fegyvert nem fogott, csupán szállította az élelmet és amit kellett –, a gyilkos hatalom megvárva nagykorúságának időpontját kivégezett.
    MANSFELD PETER
     
    seelvuple és csemilia1 kedveli ezt.
  2. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Véres" amerikai sztori 1956-ról


    Egy amerikai testvérpár dokumentumfilmet készítetett az 1956-os magyar forradalomról, és az 1956-os Melbourne-i legendás magyar-szovjet vízilabda mérkőzéséről. "Az el nem mesélt történetek legjobbika!" - mondta Quentin Tarantino mielőtt Lucy Liu-val együtt A szabadság vihara (Freedom's Fury) producere lett. A Szabadság vihara elsőként a 37. Magyar Filmszemlén került a közönség elé. Benyó Rita itt készített interjút az alkotókkal: Colin Gray-el, és Megan Raney-vel.


    – Nekünk magyaroknak legenda a Melbourne-i olimpia „véres” vízilabda mérkőzése (lásd keretes). Az ’56-os forradalom pedig történelmünk része. De meglepő, hogy fiatal amerikaiaknak is az. Hogyan találtak rá a történetre?

    Az alkotók – Colin: Félig kanadai vagyok. A középiskolában a legjobb barátom egy magyar volt. 1956 után ugyanis nagyon sok magyar emigrált Kanadába. Tőle hallottam először a forradalomról, és értettem meg egy kicsit jobban a magyarok helyzetét. A Melbourne-i olimpián történtekről pedig, akkor hallottam először, amikor elkezdtem vízilabdázni. Az edzőm magyar volt. Ő mesélt a legendássá vált magyar-orosz olimpiai elődöntőről. Tehát hallottam a forradalomról és a melbourne-i eseményekről is személyes beszámolókat. Mikor elkezdtem dokumentumfilmmel foglalkozni arra gondoltam, érdekes lenne ezt a két szálat összeházasítani egy filmmé.
    – Hogyan lett a tervből valóság?
    Az alkotók
    Colin Keith Gray író-rendező és Megan Raney Aarons operatőr testvérek, a szakmában The Sibs-nek (rokonok) nevezik őket. Érdeklődésük középpontjában történelmi és politikai témák állnak. Hosszú együttműködés után 2003-ban alapították a GRAiNEY Pictures nevű produkciós cégüket.
    A FREEDOM’S FURY forgatását 2002 nyarán kezdték; munkájuk során több mint 50 interjút vettek filmre egykori sportolókkal és a forradalom részeseivel sőt, egy különleges eseményt is szerveztek: az ’56-os olimpián résztvevő szovjet és magyar vízilabda-válogatott tagjainak találkozását. Az idős sportolók ekkor látták egymást először viszont a híres melbourne-i meccs óta. – Colin: A film elkészítése előtt Magyarországra jöttem, a már említett gimnazista barátommal, kutatni, és felmérni, hogy egyáltalán hajlandóak-e a vízilabda válogatott játékosai kamera elé állni, és elmondani a történetüket?
    – A stáblistán nagy nevek olvashatóak. Hogyan tudták őket megnyerni? Mi fogta meg őket a történetben?
    – Colin: Lucy Liuval együtt jártunk egyetemre. Pont akkor, mikor a Tienanmen téri vérengzés volt Kínában, 1989-ben. Nagyon megragadott akkor minket ez, sokat beszéltünk a diktatúra lélektanáról, a szabadság utáni vágyról. Később, mikor Lucy hallotta, hogy min dolgozom, ugyanez az univerzális, szabadság iránti törekvés fogta meg. Ezért gondolta, hogy szívesen finanszírozná a filmet. Tarantinoval pedig Lucy Liun keresztül találkoztunk. Lucy Liu akkor kezdte forgatni Tarantinoval a Kill Billt. Tarantino elájult a történettől. Azt mondta: ez az el nem mesélt történetek legjobbika. Így ő is mellénk állt és támogatta a film elkészültét.
    Nézze meg az össze képet! Képgaléria
    – Andy Vajna ezt a témát dolgozza fel most készülő nagyjátékfilmjében. Tőletek vásárolta a sztorit?
    – Megan: A filmet leforgattuk, az interjúk elkészültek, de a vágás felénél elfogyott a pénzünk. Ekkor fordultunk Vajnához. Ő kisegített minket cserébe azért, hogy a filmjéhez átadjuk az alapanyagot. Tehát neki ezzel már nem volt sok dolga. Tulajdonképpen az ő játékfilmjének ugródeszkája ez a dokumentumfilm.
    – Mi kell ahhoz, hogy önök, akik sose éltek Magyarországon, egy-egy személyes történetből össze tudják rakni, hogy mi magyarok, mit gondolunk a kommunista rendszerről, az 56-os forradalomról. Mert ez a film nem csupán külföldieknek szól.

    – Colin: Fontos volt számunkra, mivel mi dokumentumfilmet készítettünk, hogy történetileg megállja a helyét minden egyes állítás. Ezért az 56-os intézet, a Filmarchívum, a Terrorháza Múzeum jóváhagyását kértük. Fontos hogy Magyarországon is sajátjuknak érezzék az emberek ezt a filmet.
    – Megan: A bátyám hihetetlen aprólékos kutatásokat végzett. Rengeteg könyvet olvasott. Százötven órát forgattunk. Ezt a hatalmas anyagot kellett aztán megszerkeszteni és filmmé gyúrni. Tulajdonképpen ennek a folyamatnak a során találtuk meg a saját hangunkat, és jöttünk rá arra, mit is akarunk ezzel elmesélni.
    – Mit gondoltak korábban a magyarokról?
    – Colin: A forgatás előtt csak a medencében találkoztam magyarokkal, magyar sportolókkal. Nagyon kemények, agresszívek voltak, no és remek pólósok. Emellett csak azt hallottam, hogy gyönyörűek a magyar nők.
    – És mit gondolnak rólunk most, a forgatás után?

    Colin: A nők tényleg szépek. A viccet félretéve, a magyarok fantasztikusan szenvedélyesek. Érezhető, hogy túlpolitizált a közélet, de szerintem ez jó. Mert itt az emberekben van szenvedély, ami az amerikaiakban már nincs meg a politikai iránt. Ez számomra azt mutatja, hogy törődnek a jövőjükkel.
    – Megan: Nagyon alaposak a magyarok. Ha valaki megígéri, hogy valamit elintéz, utána jár, akkor ezt tényleg meg is teszi. És nagyon vendégszeretők. Nem telt el úgy egy interjú, hogy a pálinka elő ne került volna, és össze ne barátkoztunk volna egymással. Csodás emlékeink vannak.
    – Rácz Sándor a film egyik interjúalanya, ’56-os forradalmár azt mondja a filmben: a forradalom hangulatát nem lehet átérezni, azt csak átélni lehet. Valóban távol maradtak bizonyos értelemben a történettől? Meg tudták tartani az objektív, dokumentarista nézőpontot?
    – Megan: Épp ez az egyik kedvenc „jelenetem” a filmben. Ez az egyik legfontosabb epizód, még akkor is ha az ember nem érti a szavakat, amit Rácz Sándor mond. Mint ahogy mi nem értettük. De Rácz olyan hatalmas szenvedéllyel beszél, hogy az üzenet abszolút érthetővé válik. Az ironikus az, hogy abban a pillanatban, amikor azt mondja Rácz, hogy nem lehet átérezni, csak átélni a forradalmat, ő átélhetővé teszi a néző számára. Ez az a pont, ahol a néző levegő után kap Rácz Sándorral együtt.
    – Colin: Ami az objektivitást illeti. A dokumentumfilm készítő nem újságíró. És bár objektíven áll a történethez, mégis van saját véleménye, amit el akar mondani. A dokumentumfilmes állást foglal valami mellett, vagy valami ellen. Én ’56 mellett, a forradalmár magyarok mellett foglaltam állást. Ezt az üzenetet akartuk a fiatalok felé is közvetíteni.
    – Mikor hol lesz látható a film?
    – Megan: A terv az, hogy a magyarországi mozipremier májusban lesz. Ezt augusztusban követi a világpremier. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre a film világszerte számos meghívást kapott. Terveink szerint december 6-án, a híres vízilabda mérkőzés 50. évfordulóján lesz a televíziós premier.

    InfoRadio
     
  3. Forgoszel

    Forgoszel Állandó Tag

    Condoleezza Rice 1956-ot méltatta

    Washington - Különös figyelem kíséri az Egyesült Államokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját, októberig számos rendezvényt tartanak az eseményre emlékezve.

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=201 align=left border=0><TBODY><TR><TD>[​IMG]
    </TD></TR></TBODY></TABLE>Az első ünnepélyes alkalomnak a washingtoni külügyminisztérium adott otthont, s a házigazda a világ egyik legbefolyásosabb diplomatája, Condoleezza Rice (52) volt. Az amerikai külügyminiszter asszony beszédében méltatta a magyarokat, a bátorságukkal az egész világ tiszteletét kivívó szabadságharcosokat”.

    Megjegyezte, a forradalom eltiprása után 200 ezer magyar hagyta el az országot, és sokan az Egyesült Államokban leltek menedékre.

    - A kommunizmus bukása után Magyarország megvalósította a szabadságot, és mintául szolgál az egész világ számára - jelentette ki Rice.

    Rice nem véletlenül vállalta el a házigazda szerepét, hisz jól ismeri a forradalom történetét. A Stanford egyetem fiatal profeszszoraként tanulmányt írt Az 1956-os magyar válság: a szovjet döntés” címmel, amely egy folyóiratban is megjelent 1993-ban.

    A megemlékezésen felszólalt többek közt Nicholas Burns külügyi államtitkár, Tom Lantos, a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja, Theodore McCarrick bíboros, washingtoni érsek, Arthur Schneier New York-i rabbi, valamint Simonyi András magyar nagykövet. Az eseménynek otthont adó Franklin Teremben a pódium fölött egy eredeti, 56-os, középen kivágott zászlót helyeztek el.
     
  4. csocsike

    csocsike Vendég

    Meselek nektek egy tortenetet, talan egyesek okulnak belolle. Itt kanadaban, a fiuk kozul nagyon sokan pecaznak, legalabbis az en ismeretsegi koromben. Ez a fajta idotoltes az ami osszetart csoportokat. Van koztuk magyar, erdelyi magyar , roma, csango, szekely es talan mondhatnam, majd minden magyarlakta hely kepviselve van.Az egesznapi peca utan az esti orakat halaszlefozessel es kiki a maga urmertekenek megfeleloen ivaszattal toltjuk. Ez a tortenet egy folyoparton jatszodik, egy privat camingben, akinek a tulajdonosat jol ismertem. Megengedte, hogy a teruleten satrakat allitsunk es fozocskezzunk. Tizenot vikkendhazat uzemeltetett, majd mindegyik amerikai vendegeknek volt kiadva, akik a termeszet lagy olen a csendet es nyugalmat jottek elvezni. A tulaj Jakes-nak hivtak, csak arra kert, hogy ne zavarjuk a vendegei nyugalmat, hiszen neki ez a megelhetese. Aznap rengeteg halat fogtunk, ment a halpucolas, es persze a kocingatas is.Milyen bekes kep , gondolna az ember. Eszunkbe sem jutnak a nemzetisegi problemak, eszunkbe sem jut 56. Nincsenek valasztasok. Beke van. Parabn tuzeloert mentek hoztak a fakat az erdobol . Sotetdesre gyonyoru tabortuzunk lett, finom halaszlevel, idilikus hangulat. Elokerultek az othoni palinkasuvegek , es bekessen korbejartak. Mindenki ivott egy kortyot, es mindenki velemenyt is mondott rola. Ilyen aprosag eleg volt ahoz , hogy egy hetveget pokolla tegyen. Egy felora alatt jutott el a tarsasag olyan szintre, hogy husangal a kezukben ,bizonygattak, hogy ki a nagyobb magyar. Dobbenten halgattam, majd kertem oket, hogy csendesedjenekle, hiszen megturt vendegek voltunk ,mas foldjen. Na ez olaj volt a tuzre. Mindenki menjen a kurva anyaba, mi magyarok vagyunk, nem parancsol senki, mondta az alkohol, mert szerintem csak az beszelhetett a maskor oly jolnevelt fiukbol. Repkedtek a tortenelmi kerdesek egymas fele, a magyarsag szarmazasat illetoen. Repkedtek a valaszok is, ahany ember anyi fele. Az amerikai turistak bezarkoztak. Ok csak anyit ertettek az egeszbol, hogy egy csomo idegneajku ember husangokkal uvoltozik egy tabortuz korul. Semmit nem ertettek belolle, nem tudtak aterezni a problema komolysagat, nem lattak at menyire komolytalan az egesz. Jake erkezett, es felszolitott minket a camping azonnali elhagyasara. Igaza volt. Visszaeltunk a vendegszerettel, mi magyarok megint bebizonyitottuk, hogy alkamatlanok vagyunk a bekes egymasmellett- elesre. Meg idegen foldon is.A hoborges tovabb fojtatodott, paran elkezdtunk satrakat bontani. Hajnali ketto volt . hova menjunk? Mire volt ez jo? Mit oldott meg? Nemsokara, ujra csak a tucsok ciripeleset lehetett hallani. Mi faradtan, kuporogva a kocsiban, az ut szelen toltottuk az ejszakat. En neha meg meglatogatom Jacket de tarsasagot nem viszek es o sem latna szivessen. Igy teszunk tonkre mindent magunk korul mi magyarok. Igy erjuk el hogy ha valaki kulfoldon azt mondja hogy magyar, az emberek legyintenek. Nem egyszer volt , hogy a kerdesre valaszolva ,csak igy szoltak-,akkor te lopsz. Szomoru, de ezek az emberek eljutottak oda, hogy ez a velemeny kialakuljon bennuk. A roszat mindig mindenhol elhiszik, a jot evekig kell bizonygatni, es akkor is fentartasokkal fogadjak. Tanulni kene ebbol az apro esetbol, hiszen azon kivul, hogy kitiltottak minket egy jo horgaszhelyrol, nagyon sok embernek megkeseritettuk a szajizet a magyarsaggal szemben . Egyebkent a mai napig sem derult ki, hogy melyikunk magyarabb a masiknal.
     
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Akik nem eltek abban a zurzavaros idokben mit is latnak vagy hallanak a nemzeti unneprol a gyaszrol a megemlekezesekrol.

    Prolidili= mikor kimennek a magyarokk es anyazzak a csendes megemlekezest, mikor futyulnek ha kell ha nem. HA raszolnak vagy csak csendesen tavoznak azok akik nem szeretik a bahet na rajuk seperc alatt ranyomjak a belyeget nem magyar proli.stb
    Minden melldongeto magyarrol kiderult hogy vagy spicli volt vagy vizet predikalt es bort ivott.
    Pontosan ezek az emberek jarattak le ugy 56 emleket mint sok nemzeti unnepet.
    Milyen nagy csalodas volt mikor az Istvan a kiralyt enekelte Vikidal Gyula es kiderult hogy spicli volt. Vagy Csurkarol, aki ma is biztatja buzditja a magyarokat akar forradalomra is..........lehetne a sort folytatni.

    A haza a hazaszeretet belul bent leledzik es nem a hoborges a beketlenseg kereseseben.
    56-rol kello tisztelettel megemlekeznek, de nem kell buntudatot gerjeszteni olyan emberekben akik nem is eltek akkor, inkabb azokat kellenne eltavolitani es nem media kozelbe engedni akik utana elarultak 56 szellemiseget es remekul beilleszkedtek arulasuk utan a megtorlo hatalomba.
     
  6. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    1956-os evfordulo

    Magyar Haz programjai az 50 eves 56-os megemlekezesrol
     
  7. andika

    andika Állandó Tag

    A plakátok szerint nagyon szinvonalas program lesz!
     
  8. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Nagyon jo otlet volt egy uj temat nyitni az evfordulos esemenyek ismertetesere, megbeszelesere. Tobb szervezet, intezmeny rendez jelentos erdekes esemenyeket amirol remelem itt egy helyen olvashatunk.

    En a kanadai sajtoban talaltam ket nagyon erdekes megemlekezeseket. A vasarnapi (okt.15) "Toronto Star"-ban Judy Stoffman irt egy ket oldalas megemlekezest "Revolution Revisited" cimen. Judy is 56-os menekult, 9 evesen hagyta el Magyarorszagot a csaladjaval. Ebben a cikkben tobbek kozott beszamol ket tudomanyos konferenciarol amit a kozelmultban rendeztek az evfordulos esemenyek kereteben Torontoban es Ottawaban. A vilag minden reszerol jottek neves torteneszek hogy megtargyaljak a kozelmultban titkos leveltarakbol nyilvanossagra kerult 56-os forradalomra vonatkozo adatokat. Csak egyet emlitek meg, amirol ritkan hallunk: 2700 halottja volt a forradalomnak es az azt koveto szabadsagharcnak, es 230 forradalmart vegzett ki a Kadar rendszer. Ezekre a szamokra is jo ha emlekezunk.

    A "24 hours" cimu ingyen terjesztett kiadvanyban pedig Steven Sandor (imeri valaki?) ir egy ot reszes folytatasban megjeleno cikk sorozatot az 56-os menekultekrol Torontoban. Az elso cikkben (okt 16) Kulcsar Ervinrol ir, akit most vettek fel a vitezi rendbe az 56-os szereplese elismeresekent. A mai cikkben pedig a ma mar nem letezo "magyar negyed"-re emlekezik, es meltatja az 56-osokat amiert hozzajarultak Toronto kozmopolitan nagyvarossa fejlodesehez.

    Barna
    </O:p
     
  9. allegro

    allegro Állandó Tag

  10. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Erdekes cikk, a temarol mar volt szo a New York es Kornyeke topikban.

    Most hallottam egy erdekes magyar vonatkozasu esemenyrol, ami nem kimondottan 56-s, de idopontnan egybeesik sok mas 56-os esemennyel. A hamiltoni szepmuveszeti muzem budapesti Nemzeti Galleria kepeibol mutat be 75-t

    http://www.artgalleryofhamilton.com/ex_current.php#1

    Barna
     
  11. bbarna

    bbarna Állandó Tag

  12. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Híres kanadai magyarok



    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>Rendezvénysorozattal emlékezik az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára az ottawai Nemzeti Művészeti Központ, Kanada legjelentősebb kulturális centruma. A kiállítást, konferenciát, hangversenyt és filmvetítést is felvonultató októberi eseménysorozat annak a 38 ezer magyar menekültnek állít emléket, akik Kanadába érkeztek a forradalmat követően, és jelentős mértékben hozzájárultak az ország kulturális és gazdasági felemelkedéséhez. A rendezvénysorozat első állomásaként tegnap portréfotó-kiállítás nyílt ötven híres kanadai magyarról, Új életek címmel. A fekete-fehér portrésorozatot Kanada egyik legnevesebb fotográfusa, V. Tony Hauser készítette. A portrék arra a sok ezer magyarra emlékeztetnek, akik nehéz körülmények között, az újrakezdés reményében érkeztek Kanadába, sikerre vitték és jelentősen gazdagították az ország kulturális örökségét, hangoztatta a Nemzeti Művészeti Központ elnöke, Peter Herrndorf. A megnyitón részt vett Kanada budapesti nagykövete, Robert Hage is. A kiállítás október 22-ig látható, ezt követően Torontóban és Halifaxban mutatják be. Az ottawai rendezvénysorozatban szerepel többek között egy 1956-os konferencia az Ottawai Egyetemen október 12–14-én, valamint a CBC TV Ötvenhatosok című dokumentumfilmje, amelyet október 18-án mutatnak be. Az ottawai megemlékezéshez segítséget nyújtott a Kanadai Könyvtár és Archívum, az Ottawai Egyetem, a CBC dokumentációs részlege, a Kanada–Magyarország Oktatási Alapítvány, Magyarország kanadai nagykövetsége és Kanada budapesti képviselete.
    A magyarországi 1956-os forradalomra és szabadságharca Torontóban is megemlékeznek ezekben a napokban. Október 3-án David Miller polgármester jelenlétében átadták azt a teret, amelyet a szeptember 1-jén elhunyt Faludy Györgyről neveztek el.</TD></TR></TBODY></TABLE>
     
  13. memi59

    memi59 Állandó Tag

    Melitta!ismeretlenul is udvozlom ont.Nagyon jo erzes hogy mindenutt emlekeznek 1956-ra.Gratullaok onnek munkajahoz es tovabbi sikert kivanok.
     
  14. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    szia
    Itt mindenki tegezodik ;) Nem en rendezem a programot en csak feltettem.
    Valoban Torontoban egy egesz rendezveny sorozat lesz nem csak megemlekezes koszoruzas es eloadasok,hanem koncertek, kiallitasok amiket meg is lehet vasarolni.
     
  15. marisza

    marisza Állandó Tag

  16. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Ha esetleg valakit erdekli, hogy ki ez a 50 hires kanadai magyar:
    Gabor H. Apor
    Catherine Bélanger
    Eva Czigler
    Antal Deutsch
    Tom Emodi
    Ivan Fellegi
    Attila Glatz
    Dezsö J. Horváth
    Elaine Kalman Naves
    Veronica Lacey
    Tamas Mihalik
    Ödön I. & Yvonne Panek
    Anna Porter
    Andrew Simon
    Emöke J.E. Szathmáry
    Andrew Telegdi
    Thomas Wappel
    László Barna
    Andrew Benedek
    Leslie L. Dan
    Leontine (Lonti) Ebers
    Béla Fejér
    Thomas Fried
    Moshe Hammer
    George Jonas
    Istvan Kantor
    Robert Lantos
    George Mihalka
    Tom Danziger Perlmutter
    Anna Sandor
    Peter Simon
    K&agrave;roly Stephen Szil&agrave;di
    George W. & Helen Vari
    Judy Young Drache
    H. Thomas Beck
    Janos Csaba
    Dora de Pédery-Hunt
    Tibor Egervari
    Tibor Fekete
    László Funtek
    Linda & Frank Hasenfratz
    Zoltan Kalman
    Mary Kenedi
    André Link
    Peter Munk
    John Polanyi
    Julia Sereny
    Elvis Stojko
    Gabor Szilasi
    Eva von Gencsy
    Forras: http://www.nac-cna.ca/en/whatson/hungary

    Barna
     
  17. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Gratulalunk nekik hisz komoly sikeres emberek.
     
  18. hung

    hung Állandó Tag

  19. bbarna

    bbarna Állandó Tag

    Épül az új budapesti 56-os emlékmü (AP Photo/Bela Szandelszky)
    [​IMG]
     
  20. sztzs

    sztzs Állandó Tag

    :) Itt Nagy Imre beszél
    [​IMG]
     

Megosztás