Erdély világa...

szanté témája a 'Fotó album' fórumban , 2009 Január 29.

  1. szanté

    szanté Állandó Tag

    Székelyföldről induljon az összefogás
    /erdély.ma/

    Székelyföld autonómiatörekvésének hatékony képviseletre van
    szüksége az Európai Parlamentben, és ehhez elengedhetetlen a két
    politikai erő összefogása, az RMDSZ és az MPP közös választási listájának
    felállítása — mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács
    elnöke a Tőkés Lászlóval folytatott megbeszélésen. Az SZNT által tegnap
    kiadott közlemény szerint az összefogást Székelyföldről kell elindítani.
    Izsák Balázs felhívta a figyelmet arra az erősödő együttműködésre,
    amely a népszavazások és a székely jelképek használatában, az
    önkormányzatok önszerveződésében figyelhető meg a Székelyföldön
    az MPP és az RMDSZ önkormányzati képviselői között. /Háromszék/
    [​IMG][​IMG]
     
  2. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

  3. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Nagyváradi székesegyház: 1. Az első ~at Szt László építtette a váron belül. A Szűz Máriának szentelt tp. 3 hajós, 4 tornyos, 60 m hosszú, 25 m széles volt. A Képes Krónika egyik miniatúrája is mutatja. László kir. életében készült a főoltár, 1083 u. a Szt István- és Szt Imre-mellékoltárok. 1096: ide temették László kir-t. 1204: elkészült Szt László körüljárható síremléke; építői Dénes kőfaragó mester és fia, Tekős, az első névről ismert váradi kézművesek, akik még III. Bélától (ur. 1172-96) kaptak nemességet. Idővel a ~ kk. nemz. szentélyünk, a m. Compostela lett (Nagyvárad). A 2 K-i torony 1443: földrengés során leomlott. - Amilyen mértékben nőtt a vár katonai fontossága, úgy csökkent egyh. jelentősége, s végül 1565. VI. 22: feltörték Szt László sírját. A sírgyalázáshoz a prot. Hagymássy Kristóf alkapitány adott engedélyt, annak ellenére, hogy VI. elején János Zsigmond megtiltotta a rombolást. A vár katonai jellegéből következett az is, hogy a ~ban a kat. lit-t nem váltotta fel a ref. hitélet, s ezzel sorsa is megpecsételődött. Az 1566. III. 10-i tordai türelmetlenségi végzés nyomán virágvasárnapon, az utolsó zsolozsma után végleg bezárták. Báthori István 1581: hadszertárrá alakíttatta, akárcsak a kisebbik Szűz Mária-tp-ot is; így érték 1598, 1604 és 1606: ostromok, ill. 1603, 1604 és 1612: földrengések. Szentélye megsemmisült, a hajó boltozata beomlott, és a 17. sz. elején már nem éltek Váradon olyan kőművesek, akik nagy fesztávolságú gótikus boltozatok építéséhez értettek volna. Restaurálásáról tehát szó sem lehetett. 1747-57: a helyére építették a vártemplomot. - 2. A mai ~. A török kiűzése után a 18. sz elején Várad kis falu volt, de gyors fejlődésnek indult. A váron kívül 2 ideiglenes szegyh. is épült, végül 1752: Forgách Pál pp. Mária Terézia kirnő támogatásával elindította a mai tp. építését. G. Ricca után 1780: Franz Hillebrandt fejezte be, Kollonich László pp. sztelte fel. A háromhajós tp. 68 m hosszú, 30 m széles, a kupola 37 m magas. 10 mellékoltára van. A kupola Krisztus diadala-képe 1776: J. Nep. Schöpf műve. A Mária mennybevitele-főoltárképet, a Szt Család-, Szt László-mellékoltárképét 1779: Vinzenz Fischer, a Szentháromság-, Szt János evang.-, Nep. Szt János-, Szt István-mellékoltárképet 1781: J. I. Cimbal, a Krisztus a kereszten-mellékoltárképet 1786: Illits Tivadar festette. A főoltár, szószék és mellékoltárok angyalszobrai 1777-85: Eberhardt Ferenc művei. Szt Ágota kar-ereklyéjét kéz alakú ezüsttartóban a ~ban őrizték. - 1980 u. Matos Ferenc plnos a Hilfsfonds jelentős támogatásával kezdett a helyreállítási munkálatokhoz. Szembeoltárát 2000. VI. 21: konszekrálta Tempfli József mpp. A bronz domborműveket Nagyné Pápai Éva veszprémi művész készítette

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=460 border=0><TBODY><TR><TD width="50%">[​IMG]




    </TD><TD width="50%">[​IMG]


    </TD></TR></TBODY></TABLE>​


    <CENTER><TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=460 border=2><TBODY><TR><TD width="100%" bgColor=#e2dad3>A Hillebrandt bécsi és Ricca milánói építész tervei szerint 1752-1780 között épült barokk római katolikus székesegyház főhomlokzatát örökíti meg a képeslap. A széles, tömör középrész mellett aránytalanul kicsik a tornyok. Magasságuk 61 méter, de a templom tömegéhez mérten alacsonynak tűnnek. A székesegyház legnagyobb művészi értéke a kupolafreskó, Johann Schöph alkotása. A ma is eredeti alakjában álló székesegyház főhomlokzata előtt mindkét képen látható Szent László bronzszobra. 1923-ban helyezték ide a lovagkirály nevét viselő térről. A felújított templomot II. János Pál pápa 1992-ben basilica minor rangara emelte. Belsejében rendezték be a Szent László Keresztény Múzeumot és a képtárt.



    </TD></TR></TBODY></TABLE></CENTER>
     
    editke0607, Paulikbalivica és szmájli kedveli ezt.
  4. Juci4

    Juci4 Állandó Tag

    Paulikbalivica kedveli ezt.
  5. biro402

    biro402 Állandó Tag

  6. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Olvassa el,akinek kedve van hozzá.Igaz,megható történet Erdélyrôl.Nagyvárad lakói összefogtak, hogy megakadályozzák a Szent László templom lebontását. Szent László városa még ma is a lakosok összetartásáról,toleranciájáról híres!
    http://www.kortars.com/9908/beke.htm

    [​IMG]
     
    szmájli kedveli ezt.
  7. szanté

    szanté Állandó Tag

    Egy-egy erdélyi étel elkészítése máig őrzi a hagyományos, több
    évszázaddal ezelőtti magyar ízeket, fűszereket, amelyeket mi már
    napjainkban kevésbé használunk (tárkony, lestyán, csombor, kapor).
    Természethez való közelségük, leleményességük érződik a
    gasztronómiában is; az ételek elkészítésekor szinte mindent
    felhasználnak, ami a természetben megtalálható (zöldfűszerek,
    gombafélék, méz). A leghasználatosabb zöldségfélék a krumpli,
    paszuly, tök, káposzta, cékla, hagyma, zeller, murok.
    Kalotaszegi savanyúleves

    Hozzávalók:
    1,5 kg disznóhús,
    6 liter víz,
    fél kg murok,
    fél kg petrezselyem,
    1 liter tejföl,
    2 ek. liszt,
    4 ek. ecet,
    só, őrölt bors
    Elkészítése:
    A húst hideg vízben feltesszük főni. Miután félig megpuhult, tegyük bele
    a megtisztított zöldségeket. Amikor megfőtt, szedjük ki belőle a húst és
    szűrjük át. A levet tegyük vissza a tűzre, habarjuk be tejföllel és liszttel,
    tegyük bele az ecetet és a felszeletelt húst.
    Kalotaszentkirályon ezt főzik az esküvők másnapján
    (Az ételt természetesen igény szerint kevesebb mennyiségből is elkészíthetjük.)
    [​IMG]
    Jó étvágyat kívánok!
     
    editke0607, Kittikata és szmájli kedveli ezt.
  8. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Medve barlang
    A Medve Barlang a Bihar hegységben található, 1975-ben fedezték fel. Még a jégkorszakban keletkezett, sziklaomlással, elzáródással. A barlangban több tucat 15-20.000 évvel ezelőtt élt medvefaj, a barlangi medve csontvázát találták meg. Az omlás után bennrekedtek. A 1,5 km hosszú barlang kényelmesen bejárható, kedvünkre gyönyörködhetünk a változatos formájú cseppkövekben.


    Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
    <HR SIZE=1>[​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] [​IMG] <MAP name=Map><AREA shape=RECT coords=95,1,129,44 href="frameset.htm"></MAP>
     
  9. leprechaun

    leprechaun Állandó Tag

    Sziasztok!
    Örülök ennek a topiknak, mert ehhez talán én is hozzá tudok szólni. Mi már régóta, vagyis a '80-as évektől járunk ki rendszeresen Erdélybe és nem is vágyunk puccosabb helyekre. A nászutunkra is odamentünk. Sajnos, amióta pici babánk van, lemondhatunk a rendszeres nyári látogatásokról, de ami késik, nem múlik. Addig is nézegetem zet a toplikot :) .Pedig állítólag sok a változás, modernizálás, infrastruktúra fejlődés, egyebek. Örvendetesen fejlődik a turizmus is. Kevésbé emelkedett, de nem kevésbé emlékezetes emlékeim Erdélyből : a mics, rögtön a Király hágón átmenet, a borvíz, a finom édes, kedvemre való piros hagyma, a vinete krém és még jó pár helyi finomság a kulináris élvezetek kedvelőinek. Remélem, nem vagyok túl prózai...Aki még nem próbálta, ne mulassza el!
    Üdv mindenkinek
     
  10. Zsim

    Zsim Új tag

    Csodállatos!
    Szerintem az egyik legjobb hely a világon ERDÉLY!
    Sajnos nagyon keveset voltam még itt,mivel nem két perc átszaladni Oda,de imádom!
     
    editke0607 kedveli ezt.
  11. evicske

    evicske Állandó Tag

    Gyergyószentmiklós

    Az én városom
    [SIZE=+1]Gyergyószentmiklós [/SIZE]Erdély K-i részében. Hargita megyében .a gyergyói medencében ,a székelyföld szívében található.Ez a város a medence központja.
    A lakosság zöme (91%)magyar azaz székely nemzetiségű.Maga a város 910 m magasan fekszik a tenger színe felett...
    A medencét meseszép hegyek veszik körbe amelyek magassága 1500 és 1790 m között váltakozik.
    Legismertebbek a Piricske( 1542m), a Likas(1674m),valamint a Nagyhagymás(1792m)
    Az itteni lakosság évszázadok alatt megtanult együtt élni a természettel .Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Gyergyószentmiklóstól mindössze 26-km-re található a Gyilkostó és a Békási szoros ami a romániai hegymászók paradicsomának számít, úgyhogy aki szeret a sziklán mászkálva idöt tölteni (akárcsak én) annak nagy élményekben lesz része.
    Maga a város először 1334-ben lett megemlítve egy pápai jegyzékben. A székelyföld egyik későn létrejött települése, a sűrű erdőségek és a mostoha körülmények miatt. Természetesen a gyergyói ember igyekezett minél barátságosabbá változtatni lakóhelyét, minek eredménye ma egy szép város. A központja túlélte a kommunizmus emlékműpusztító hadjáratát, és ma az egyik legszebb erdélyi városközpont. Az utcák varázsa is egyedi, az embernek megjön az életkedve ha végigsétál rajtuk.A városban 6 templom áll. Egy római katolikus egy örmény katolikus, egy református, egy zsinagóga, egy ortodox és egy görög katolikus. A zsinagóga és a görög katolikus templom jelenleg használatok kívül van. A város képének fejlődésében fontos szerepet játszott a betelepedett örmény lakosság, akik üzleteikkel a város életének fellendülését segítették elő.
    A városban 5 általános és 3 középiskola van, illetve 4, a román líceummal. A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz és térképészeti kara a Csiky kertben kapott helyet. Fontos szerepet játszik város kulturális életében a diákság ittléte. Színháza is van a városnak, amelyben a helyi Figura stúdió szokott előadásokat tartani, főként modern irányzatot követve.
    A városban működik a Tarisznyás Márton múzeum, mely főként néprajzi gyűjteményéről nevezetes. De van benne képkiállítás , valamint a helyi faunakiállítás is.
    Nemrég nyílt egy ún. Népművészeti ház, melyben a környék népművészetét mutatják be.
    A vidék flórája és faunája is említést érdemel, hisz olyan ritka védett növények találhatók itt meg(gyakran szép számban) mint havasi gyopár, encián, havasi zergeboglár stb.Kirándulásaink során olyan erdei gyümölcsöket szedhetünk,mint:málna,eper,szeder,szamóca(azaz kokojza az itteni nevén).
    A gombák nemzetsége is szép számban képviseli magát: vargánya(itteni nevén hirip) , fenyőalja,rókagomba,özlábgomba,galambgomba és megannyi más fajta finom gombafajta.
    Az otthoni erdőkre igen jellemző a barnamedve amelyet meg is lehet figyelni erdészek irányítása alatt.Maradandó élményt nyújt egy ilyen állat, saját, természetes környezetében való megfigyelése..
    A medvén kívül szép számban akad még itt farkas,róka,hiúz,őz,szarvas,zerge, vadmacska ,nyest, nyúl, vaddisznó, és még sok kisebb testű vadállat.
    Természetesen e vidék télen is nagyon vonzó lehet ,elsősorban azok számára akik a téli sportok valamelyikét űzik.A gyergyói emberek körében nagyon népszer? a sízés(mindkét ága:lesiklás és sífutás) ez utóbbiból igen eredményes sportolókat sikerült kinevelni akik az országot képviselik különböző téli világversenyeken , olimpiákon.
    Siugrósánc is van a szomszédos faluban így erre az igen nagy bátorságot igénylö sportra is lehetöség nyílik..
    Lesiklásra alkalmas hó kb 5 hónapig van a környező hegyeken és számos sípálya várja a meghóditóit.A télisportoknál megemlíteném még a jégkorongot is hiszen a városnak erős felnőtt férfi csapata van .A város saját fedett pályás jégcsarnokkal rendelkezik ahol nyáron is lehet korcsolyázni,jégkorongozni.
    A gyergyóiak igen vendégszeretőek és amint már említettem a régió 86% magyar nemzetiségű.A város maga amúgy 20000 főt számlál.

    [​IMG]
     
    editke0607 és szmájli kedveli ezt.
  12. szanté

    szanté Állandó Tag

    Torockói népviselet

    Torda-Aranyos megyei Torockó lakosai vasbányászatból éltek, és a vízierővel hajtott vasverőkben Erdély számára ekevasat, kapát, fejszét, kaszapengét gyártottak. Később a modern bányászat és gyáripar feleslegessé tette a kezdetleges technikával dolgozó műhelyeket, majd megszüntette - megmaradt azonban a városi öntudat. Viseletükben is megmaradt több olyan sajátosság, aminek párhuzamait korábbi századok városi, nemesi öltözködésében találhatjuk meg.
    A férfiak borjúszájú gyolcsingüket a nadrágon kívül viselték és kordovánból készült, a viselő korát megillető színű és díszítésű övvel szorították le. A gatya itt csak alsó ruhanemű. Felette kétszer ványolt fehér abaposztóból ellenzős csizmanadrágot, harisnyát hordtak. Ennek vócolása a nemzeti színeknek megfelelő posztócsíkokkal történt. Kék bojtos, puhaszárú fekete csizmát öltöttek hozzá. Az ing fölé bunda-lájbit vettek. Ez fehérített báránybőrből való, kék fonallal levarrt irha rátéttel díszített ujjatlan, elöl csukódó bőrmellény, nyakában magas rókaprémgallérral; téli-nyári öltözetdarab. Csak téli felsőruha a ködmön és a templomcondra. A ködmönhöz hasonlóan vállra vetve viselték, általában csak templomba menetkor. A vőlegény is templomcondrában esküdött. E nagy múltú darabok közé ékelődtek az ujjasok, sötétkék szebeni posztóból vagy kockás flanellből, ezeket az ingre vették fel a lájbi alá. Fekete nemez kalapjuk széles felhajtott karimájú, fekete bársonyszalag szegéssel készült. Itt maradt meg legtovább a fehér, lapos, három oldalról prémezett báránybőr sapka.
    [​IMG][​IMG]
    A lányok pártája aranycsipkével borított fekete bársony korona, körül aggatva három oldalról szalagokkal. A homlokon alákötötték a piros selymet: erősen sodrott szálú piros fonalból való szálköteget, melyet csak a párta alatt hordtak a felserdült lányok. Az asszonyok kontyba csavart hajuk fölé fekete selyem főkötőt vettek, homlokukat széles, erős, fekete atlaszszalaggal kötötték át. Mindezek fölött a fiatalasszony kék, piros vagy zöld selyemszállal hímzett vékony selyemfátylat viselt, amit a nyak körül megtekert, s egyik oldalt a fül körül három díszes tűvel megtűzött. Az ingnek két szokatlan sajátossága van: az egyik az, hogy hosszú, a másik pedig, hogy az ujja is hosszú; sípujjúnak mondják. Fehér gyolcsból készült, eleje nagy területen mintázottan sűrűn ráncolt. Az ing ujját kétféle módon díszítik: hímzéssel, kötéssel és islógozással. A hímzés, keresztben varrott a váll körül, piros vagy kék színben, a kötést hosszában helyezték el több sorban is. Az islógozás a válltól szinte a kézelőig ér, ugyancsak hosszanti elhelyezésben. Az islógos ing a fiatal asszonyok dísze, a kötéses az időseké, a hímzett ing a pártás lányokat illette meg. A fiatalok a nyakban szélesen elterülő csipkés fodrot hordtak az ing fölött. Az elől dúsan ráncolt ingnek kiegészítője a kösnyős fersing. Ez is finom fehér gyolcsból készült vállas szoknya. Maga a fersing lapos ráncokba rakott. Eléje gyapjúszálból vert csipkével díszített zöld vagy kék posztó-, esetleg selyemkötényt kötnek. A derékra a viselő korához, s az alkalomhoz illő zsinórövet kötnek, hosszan lelógó bojtokkal. Ebbe tűzik csücskével a szokatlanul átlósan hajtott selyemkendőt. Ehhez az öltözethez palástot hordanak templommenetre. Palást helyett rókaprémes bundát, bunda-lajbit vise ltek; ez elöl csukódó, vörös selyemmel hímzett bőrmellény, mit nem öltöttek fel. Viseltek zöld posztó vagy selyemborításos, oldaltgombolós mellest is. A szoknya elé aprómintás fekete bársony- vagy selyemkötényt kötöttek. A lányoknak hegyes orrú, magas sarkú, piros csizmájuk volt, az asszonyoké fekete, mindkettő harmonikás szárú.
    A lányok ékessége a párta volt, melyet aranycsipke borított. Kétfelől a vállra és hátra pántlikák omoltak.
     
    editke0607 és szmájli kedveli ezt.
  13. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    <TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD>Félixfürdő

    </TD></TR></TBODY></TABLE><TABLE width="100%" border=0><TBODY></TBODY></TABLE><TABLE width="100%"><TBODY><TR><TD colSpan=2></TD></TR><TR align=middle><TD colSpan=2>[​IMG]</TD></TR><TR><TD colSpan=2> </TD></TR><TR><TD colSpan=2>Félixfürdőben elsőként Zsigmondy Vilmos (1821-1888) végzett saját költségén mélyfúrást és 1876-ban 47 m mélyen 49 C-fokos termálvíz tört fel. A feltört víz hozama napi 17.000.000 liter (196 l/mp) volt. Ez a kút Bálint-forrás néven vált ismertté. Manapság 25 l/mp termálvizet szolgáltat. A gyógyvíz mellett a szép természeti környezet, a kiterjedt erdőség is elősegíti a regenerálódást</TD></TR></TBODY></TABLE>
     
    szmájli kedveli ezt.
  14. szanté

    szanté Állandó Tag

    Farsangi szokások Erdélyben

    A székely falu világában a farsang mindig óriási közösségformáló erővel bírt. Ezt ismerte fel, és főleg ezen okból kifolyólag tiltotta be a kommunista államhatalom a farsangi népszokások gyakorlását. Arról aligha kell beszélnünk, hogy mekkora törést jelentett a negyven évi kényszerszünet, viszont sokkal többet arról, hogy hogyan maradt meg a régi farsangi idők emléke az idős nemzedék emlékezetében, amit a kilencvenes évek elején megpróbáltak átadni az ifjúságnak.
    A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás.

    A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-n&otilde;i ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak a magyarok. Némely vélemények szerint nyugat-európai népektől vettük kölcsön, mások szerint pedig úgymond magunkkal hoztuk még az európai m&ucirc;veltséggel való találkozásunk előtti id&otilde;kb&otilde;l.
    A farsangon végig, de különösen az utolsó napjaiban fellazultak a falusi és városi kisközösségek szigorú, merev szabályai vagy éppenséggel a visszájukra fordultak. "Felfordult világ" jött létre, a játék és a szabadság világa. Ez a középkorból átívelő idő és világszemlélet az alapja sok máig élő farsangi szokásnak, a hagyománynak. A magyar népi farsang valóságos gyűjtő medencéje a dramatikus népszokásoknak és népi színjátékoknak. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A farsang gondolatköre első sorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni.
    [​IMG]
    Alsócsernátonban az alakoskodás lovas felvonulással történt. A maszkások lóháton végigjárták a falut, és jókívánságaikkal minden portára betértek, ahová beengedték &otilde;ket. A maszkások között éppen ezért volt kiemelked&otilde; szerepe a "bekérőnek", aki mindig a csapat előtt járt, és megjelölte azt a kaput, ahol a házigazda hajlandó volt fogadni a farsangolókat.
    Miután a békérő engedélyt kapott a házigazdától, hogy bejöhet a csapat, nemsokára meg is érkeztek lóháton a maszkások. Volt közöttük menyasszony, vőlegény, huszár, kéményseprő, postás, doktor, cigány, vénasszony. Kíséretükhöz tartoztak a muzsikások, akik szekéren ültek, és gondoskodtak a talpalávalóról. Az alakoskodók közül kiemelt jelentősége volt a menyasszonynak és a vőlegénynek, akik a terménykenységet jelképezték. És itt meg kell jegyeznünk azt is, hogy a maszkások egytől egyig fiúk voltak. Menyasszonynak is rendszerint egy lányosabb arcú legényt öltöztettek be. De fontos volt a kéményseprő jelenléte is, aki a szerencsét hozta a háznak. A maszkások között megjelenő huszárok pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a székely mindig katonáskodó nép volt.
    A maszkások megjelenésével megkezdődött a vígasság, egymást követték a népdalok és a jókívánságok, de árnyaltan kifejezésre juttatták a házigazda rossz tulajdonságait is. Lányos háznál pedig arra irányultak a célzások, hogy az eladó lánynak ideje már férjhez mennie. A jókívánságok rendszerint az esztendő bő termésére vonatkoztak.
    [​IMG][​IMG]
     
    editke0607 és szmájli kedveli ezt.
  15. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    Farsangi Fánk

    <SCRIPT type=text/javascript><!--google_ad_client = "pub-5033997031523863";google_alternate_color = "FFFFFF";google_ad_width = 234;google_ad_height = 60;google_ad_format = "234x60_as";google_ad_type = "text";google_ad_channel ="4471030094";google_color_border = "ffffff";google_color_link = "88a2bb";google_color_bg = "ffffff";google_color_text = "000000";google_color_url = "ebe7d0";google_ui_features = "rc:0";//--></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT src="http://googleads.g.doubleclick.net/pagead/test_domain.js"></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/render_ads.js"></SCRIPT><SCRIPT>window.google_render_ad();</SCRIPT>

    A farsangi hangulathoz mindig elválaszthatatlanul hozzátartozott, és tartozik ma is a fánksütés. A fánk sütése a híres erdélyi konyha révén terjedt el Magyarországon a XVI. - XVII. században, és, mint sok más ételkölteményt, a régmúlt idők tornácos kúriáinak nagyasszonyai varázsolták a család asztalára.

    Hozzávalók:
    • 50 dkg liszt,
    • 2 dl tej,
    • 4 dkg élesztő,
    • 5 dkg cukor,
    • 5 tojássárgája,
    • 6 dkg olvasztott vaj,
    • olaj a sütéshez,
    • vaníliás porcukor a szóráshoz,
    • előmelegített sárgabarack lekvár és szilvalekvár a kínáláshoz
    A fánk elkészítése:
    1. A lisztet mély tálba szitáljuk. A tej felét meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt,beleszórjuk a cukrot, és kb. 15 percig pihentetjük.
    2. A liszt közepébe mélyedést nyomunk, beleöntjük az élesztős tejet, hozzáadjuk a tojások sárgáját, a vajat, egy csipet sót, és még annyi tejet, hogy lágy tésztát kapjunk. Hólyagosra kikeverjük, letakarjuk, és meleg helyen kb. 30 percig kelesztjük (a tészta kétszeresére dagadjon!).
    3. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk a fánktésztát, és 5-6 cm átmérőjű szaggatóval, vagy pohárral kiszaggatjuk. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, és szaggatjuk. A fánkokat kb. 20 percig pihentetjük.
    4. Bőséges olajat forrósítunk, a fánkokat középen kissé benyomjuk, és kis adagokban kisütjük. Az első oldalukat lefedve kb. 3-4 percig sütjük, majd megfordítjuk, és fedő nélkül további 1-2 percig sütjük a fánkokat.
    5. Az illatos, forró fánkokat papírkendőre szedjük, lecsepegtetjük róluk az olajat, majd tálra rakjuk, és megszórjuk porcukorral. Előmelegített lekvárral kínáljuk.
    Jó étvágyat!
    <SCRIPT src="http://googleads.g.doubleclick.net/pagead/test_domain.js"></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/render_ads.js"></SCRIPT><SCRIPT>window.google_render_ad();</SCRIPT><SCRIPT>window.google_render_ad();</SCRIPT>
     
    editke0607, biro402 és szmájli kedveli ezt.
  16. szanté

    szanté Állandó Tag

    Duna Tv

    2009. február 7. szombat 12:05 - 12:35
    Isten kezében

    Evangélikusok Nagyváradon

    Rendezőoperatőr: Horváth Tamás Műsorunkban a partiumi Nagyvárad
    evangélikusaival találkozunk. A közösség egy óvodát is üzemeltet,
    amely az egyetlen a térségben. A Partium lutheránusainak feladatai
    sokasodnak, s egyre érdekesebbek is...
    Szerkesztő: Erhardt Ágoston

    2009. február 7. szombat 13:15 - 13:30

    "A magok oltalmára..." - Erdélyi erődtemplomok (angol felirattal)

    Feltorja

    Magyar ismeretterjesztő sorozat (2001) (10')
     
  17. Noci87

    Noci87 Állandó Tag

    biro402 kedveli ezt.
  18. szanté

    szanté Állandó Tag

    Ilyenkor lehet ikrás halakat fogni és most van itt a káposzta ideje is, készítsünk belőlük valamit.

    Erdélyi ikráskáposzta

    Hozzávalók:
    40 deka savanyúkáposzta,
    15 deka hagyma,
    20 deka zsír,
    1 deci paradicsom,
    1 gerezd zúzott fokhagyma,
    40 deka pontyikra,
    3 deci tejfel,
    5 deka édespaprika,
    1 deci birsalmabor,
    20 deka füstölt szalonna.
    Elkészítése:
    A hideg vízben megmosott savanyúkáposztát kétszer- háromszor késsel
    átvágjuk. Most a 20 deka apróra vágott füstölt, olvasztott szalonnában
    aranysárgára pirítunk 15 deka finomra vágott hagymát, utána 5 deka
    paprikát és 1 deci paradicsomot teszünk bele, fűszerezni 1 gerezd zúzott
    fokhagymával, fél gramm majorannával s ebbe tesszük bele a már
    elkészített káposztát és puhára pároljuk. Ezek után veszünk 40 deka
    pontyikrát, összevágjuk, megsózzuk és egy tűzálló edénybe úgy tesszük
    bele, hogy egy sor párolt káposztára egy sor halikra jön. az utólsó sor
    mindig a káposzta legyen. Legutóljára leöntjük 1 deci birsalmaborral és
    3 deci tejfellel és a sütőben lassan tovább pároljuk, nem letakarva, kb.
    1 óra hosszat. Mindig arra ügyelni, hogy az ikra ne maradjon nyersen.
    [​IMG]
    Jó étvágyat kívánok!
     
    editke0607 kedveli ezt.
  19. szanté

    szanté Állandó Tag

    Orbán Balázs

    Orbán Balázs, báró (Lengyelfalva, 1830. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja (1887).
    Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia, német-olasz (vagy görög) családból származott. Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségének átvételére. Felhasználva a lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, erdélyi magyar és román beduinnal találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Keleti utazás címmel.
    [​IMG]
    Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben kapta a hírt a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segíti szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek számították. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey szigeten, emigrációban élő Victor Hugo.
    Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használja fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868-1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen. 1872-től élete végéig tagja volt a magyar országháznak, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.
    [​IMG]
    Végrendelete szerint a Szejke-fürdőn temették el.
    Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai, székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyei buktatják ki egy választáskor, nem mindig értik meg a "Csont bárót". Késői elismerésként csak 1888-ban lesz az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.
     
    szmájli kedveli ezt.
  20. biro402

    biro402 Állandó Tag

Megosztás