Erdély világa...

Csíkrákos

Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.
A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a
Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.
A székelyek ősi gyülekezőhelye, 1039-ben itt Rákosmezején állapították
meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt
Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs
patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár
maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi
rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először.
1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó
székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni
békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben
1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt

Látnivalók
* A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon
bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén
most Szent Jakabnak szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.
* A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti
melegfürdőben hasznosítanak, míg hidegforrását ivóvízként hasznosítják.
* A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas
patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a
13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt.
A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.
* Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus
templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben
és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között
barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek
láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva
területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az
1762-es székely mozgalom vezetőjét.
* A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben
állították helyre.

Szászrégen <table style="background: transparent none repeat scroll 0% 0%; -moz-background-clip: border; -moz-background-origin: padding; -moz-background-inline-policy: continuous;" border="0" cellspacing="0"><tbody><tr style="white-space: nowrap;"><td>
</td><td align="right">
</td></tr><tr><td style="display: none;" id="mw-revisionratings"></td><td>
</td></tr></tbody></table>


Koordináták: é. sz. 46° 46′ 0″, k. h. 24° 41′ 60″46.7666666667, 24.7 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


http://hu.wikipedia.org/wiki/Szászrégen#searchInput
<!-- start content --> <table class="ujinfobox" cellspacing="5"> <tbody><tr> <td colspan="2" class="fejlec telepulesinfobox" style="color: white; background-color: rgb(101, 169, 158);">Szászrégen <small>(Reghin)</small></td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="text-align: center;"> </td> </tr> <tr> <td colspan="2"> <table style="background: transparent none repeat scroll 0% 0%; width: 100%; -moz-background-clip: border; -moz-background-origin: padding; -moz-background-inline-policy: continuous;"> <tbody><tr> <td style="text-align: center; vertical-align: middle;" colspan="2">
Szászrégen címere</td> </tr> </tbody></table> </td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding: 1px 0px; background-color: rgb(101, 169, 158); color: white; text-align: center;">Közigazgatás</td> </tr> <tr> <td>Ország</td> <td> Románia</td> </tr> <tr> <td style="padding: 0px 0px 2px; vertical-align: top;">Történelmi régió</td> <td style="padding: 0px;">Erdély</td> </tr> <tr> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px; vertical-align: top;">Megye</td> <td style="padding: 0px;">Maros</td> </tr> <tr valign="top"> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Rang</td> <td>város</td> </tr> <tr valign="top"> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Beosztott falvak</td> <td>Abafája, Radnótfája</td> </tr> <tr valign="top"> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Polgármester</td> <td>Nagy András (RMDSZ)</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding: 1px 0px; background-color: rgb(101, 169, 158); color: white; text-align: center;">Népesség</td> </tr> <tr> <td>Népesség</td> <td>29 155 fő (2002) <small class="plainlinks">+/-</small></td> </tr> <tr> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px; vertical-align: top;">Község népessége</td> <td style="padding: 0px;">36 126 (2002)<sup id="cite_ref-0" class="reference">[1]</sup></td> </tr> <tr valign="top"> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Magyar lakosság</td> <td>8550</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding: 1px 0px; background-color: rgb(101, 169, 158); color: white; text-align: center;">Földrajzi adatok</td> </tr> <tr> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Tszf. magasság</td> <td style="padding: 0px;">350 m</td> </tr> <tr> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Terület</td> <td style="padding: 0px;">72,82 km²</td> </tr> <tr valign="top"> <td style="padding: 0px 3px 0px 0px;">Időzóna</td> <td>EET, UTC+2</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="padding: 3px 2px; background-color: rgb(101, 169, 158); color: white; text-align: center;">Elhelyezkedése</td> </tr> <tr> <td colspan="2" align="center">



</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="text-align: center;"> é. sz. 46° 46′ 0″, k. h. 24° 41′ 60″46.7666666667, 24.7</td> </tr> <tr> <td colspan="2" style="background-color: rgb(159, 201, 194); text-align: center;">Szászrégen weboldala</td> </tr> </tbody></table> Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, erdélyi szász nyelven Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.
<table id="toc" class="toc"> <tbody><tr> <td>
</td></tr></tbody></table>


Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.



A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28-37 m/sec, mélysége 1-3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely-Szászrégen-Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen-Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen-Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd – Déda vonalon valósul meg.



Neve a német Ragino személynévből ered.



1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. sz. második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.
Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. 1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott. 1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt




Márton Áron szobra

• Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
• A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
• A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
• A magyarrégeni görög katolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
• A szászrégeni görög katolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
• Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
• Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Kaptam egy "kellemes, együttérző" levelet amit szeretnék Veletek
megosztani, de mivel a küldője nem járult hozzá, ezért várhatok
újabb levelet.

Szia,

Meglepödve vettem észre, hogy az általam szerkesztett honlapról (www.torokkanizsa.extra.hu) képet ( Alsóboldogfalva) vettél le. - A fotón olvasható "bélyegzőn" is olvasható a kép helye. A fenti honlapon található jogi nyilatkozat http://www.torokkanizsa.extra.hu/Jog...ilatkozat.html szerint ez csak én hozzájárulásom alapján lett volna lehetséges, mivel ezek a fotók szerzői jogok alá esnek.

Amit mindenképpen elvártam volna, hogy jelezd ezirányú szándékod, de mivel még ez sem történt meg, ezért kénytelen vagyok e sorok irásával rosszalásomat kifejezni.

Üdvözlettel:

JfH

Helló JfH!

Én sosem voltam Erdélyben és a korom és egészségi állapotom
miatt már nem is megyek, pedig Szegedtől csak 80-100 km-re
van. A topicot azért nyitottam, mert gondolom sokan mások sem
jutottak el erre a gyönyörű vidékre. Mivel nem jártam még ott,
ezért csak a netről tudom megszerezni az információkat és a
képeket. Nem tudtam, hogy ezzel valakinek az érdekeit sértem,
vagy az önérzetébe gázolok. Kérem szíves elnézésedet. De ha
már a jogokról beszéltél, Neked is jogod van, hogy írjál nekünk
és képeket is szívesen fogadjuk, de eddig még nem találtam a
hozzászólásodat a topikon, pedig rajtam kívül nagyon sokan
küldenek szép cikkeket és képeket, köszönet érte, ugyanis ez a
topic nem rólam szól hanem Erdélyről, én csak elindítottam.
Remélem Te is megérted ezt és ezután, nem privátban írsz, hanem
a topiban olvashatjuk a cikkeidet és nézhetjük a képeidet.
Tisztelettel Szanté

Kostelek

Kostelek vagy Kóstelek (románul: Coşnea), az egyik legeldugottabb,
legelzártabb gyimesi csángó település, Romániában Bákó megyében.
Kostelek a Csíki havasokban, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt
völgyben található, 846 m tengerszint feletti magasságban, gyönyörű havasi
környezetben, fenyvesektől körülvéve. A falut határoló másik két patak,
település: Gyepece (Pajistea) és Magyarcsügés (Cădăreşti).
Kostelek egy gyönyörű fenyvesekkel ölelt völgyben, a Szulca patak
völgyében, az egykori magyar-román határ mellett fekvő bájos, a
gyimesi csángó falukhoz hasonló, kis csíki falucska. Egykor a madéfalvi
vérengzés után a hágókon átmenekült székelyek alapították. Lakosságát
moldvai oláh menekültek is gyarapították. Első írásos említése 1771-ből
maradt fent. Nevét valószínűleg az állatokat őrző koskarámról kapta. A
döntően magyarok lakta 600 fős település szinte el van zárva a világtól.
A Szépvízi víztározótól és a Gyimesi hágótól alig 9-10 km-re fekszik

Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a
siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől
elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román
szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott
havasi rengetegben keresnek menedéket.
A szájhagyomány szerint a falu nevét, az állatokat őriző, körülvevő
koskarámról, kosárról nyerte. Kostelek hagyományvilága, néprajzi
sajátosságai (viselet, ének -és tánkultúra, temperamentum) a gyimesi
kultúra sajátosságait hordozza.
Kostelek kezdetben önálló közigazgatási egység, később Szépvíz
községhez tartozik. 1952-ben az akkori nemzetpolitika részeként a Bákó
megyei Ágas (Agăş) községhez csatolják, ahová ma is tartozik.
Az 1900-as évek elejéig a falu szinte teljes lakossága görög katolikus
vallású. Az 1950-es évek elejétől a kommunista rendszer nyomására a
falusiak átkeresztelkednek a római katolikus és az ortodox vallásokra.
Ma a két felekezet közötti arány kb. fele-fele. Mindkét felekezet saját
templommal és temetővel rendelkezik. A katolikus szertartás magyar
nyelven folyik.

Remélem nem sértem meg senikek a képekhez való "jogait"

Doboka

Doboka (románul Dăbâca, németül Dobeschdorf) falu Romániában Kolozs megyében.
Kolozsvártól 41 km-re északra fekszik, a Lóna-patak völgyében
Lónapoklostelke tartozik hozzá.
Neve a régi magyar Doboka személynévből származik. Nevét Doboka
vezérről kapta, aki Csanádnak Szent István unokatestvérének apja volt.
Vára államalapítás kori földvár volt, az egykori Doboka vármegyek
székhelye. 1068-ban innen indult Salamon király Géza és László
hercegekkel a besenyők ellen a cserhalmi csatába. Utolsó várnagyát
Izabella királyné idejében említik. Valószínűleg a 16.- 17. századig lakták,
sorsa ismeretlen. A vár régészeti feltárása az 1940-es évek elején
kezdődött, 1960-ban a vár sáncát 2 m magasságban helyreállították.
A középkori falu a mai település központjától mintegy másfél kilométer
távolságban feküdt.

1910-ben 1232, többségben román lakosa volt, jelentős magyar
kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye
Szamosújvári járásához tartozott. 1992-ben társközségével együtt 1925
lakosából 1672 román, 143 magyar, 108 cigány és 2 német volt.
Magának a községnek 2006-ban mintegy 800 lakosa volt, köztök alig bő
tucatnyian magyarok. A faluban a magyarok már az 1700-as évek
elejétől szórványban éltek, a magyarok többségét alkotó reformátusság
létszáma a az elmúlt évszázadokban a 100 főt tartósan sohasem haladta
meg. 1944 októberében a román csapatok bevonulásakor nagy csapások
érték a település magyar közösséget, a református lelkészt is ekkor
űzték el. Az elmúlt évtizedekben az asszimiláció, elvándorlás és ez
elöregedés apasztotta a dobokai magyarok létszámát.

Dr. Istvánfi Gyula egyetemi tanár és
Veöreös András egyetemi tanársegéd diái

Erdély ôsszel





Editthy fotói

holnap

http://images.google.com/imgres?img...org.mozilla:en-US:official&sa=N&start=20&um=1

holnapig van nyitva, van kedve valakinek eljönni?

Kilyénfalva

Kilyénfalva (románul Chileni) Romániában Hargita megyében.
Közigazgatásilag Gyergyóújfaluhoz tartozik.
A Gyergyószentmiklóstól 7 km-re délre a Visszafolyó-patak két partján fekvő
Gyergyóújfaluval összeépült település egykor Tekerőpatakból szakadt ki.
Nevét Szent Kilián tiszteletére szentelt régi templomáról kapta.

A falu első fakápolnája 1646-ban épült, 1659-ben kőből újjáépítették.
1663-ban a faluban kolera pusztított. Mária Magdolna tiszteletére szentelt
római katolikus temploma a korábbi gótikus kápolna helyett 1761-ben
épült. 1831-ben megújították, tornyát pedig – mivel korábban villám
sújtotta – újjáépítették. 1863. július 4-én tűzvész pusztított a faluban.
Parókiája előtt egy fúrás következtében vastartalmú borvíz tört fel.
1910-ben 886, 1992-ben 860 magyar lakosa volt. A trianoni
békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott.

Forrás internet-google, szerkesztés Szanté

Torja

Torja (románul Turia, németül Torian) község Romániában Kovászna megyében.
Kézdivásárhelytől 8 km-re északnyugatra a Torja-patak völgyében 7 km
hosszan elnyúlva fekszik. Az 1899-ben egyesített Altorja és Feltorjából,
valamint az 1917-ben hozzácsatolt Karatnavolálból áll. Ide tartozik
Bálványosfürdő és 1968-óta Futásfalva is.

1307-ben Thoria néven említik először. A Torja-patak völgyében
emelkedő domb tetején találhatók Torja egykori terjedelmes várának
csekély maradványai. Eredete, sorsa ismeretlen. Altorján áll az Apor
család 17. századi klasszicista kastélya, kicsit távolabb az Aporok
temetőkápolnája. Feltorján áll a gótikus, megújított erődített templom.
1910-ben 2584 lakosából 2581 magyar volt. A trianoni békeszerződésig
Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 3675
lakosából 3657 magyar és 18 román volt.

Én néhány évig a Galbena völgyébe jártam a barátokkal táborozni. Nincs is a világnak szebb pontja Erdélynél!!!
Alig várom hogy a kicsi lányom akkora legyen, hogy újra mehessek!!

/Még mindig számban érzem a hegyi frissen fejt tej selymes ízét és illatát!/

Árkos

Árkos, Sepsiárkos, 1200 fős, gyakorlatilag színmagyar, ill. székely település
Sepsiszentgyörgytől északnyugatra, az Olt folyóba ömlő Árkos patak
mellett. 1332-ben Arcus néven említik. Nevét a magyar eredetű árok
jelentésű patakról kapta. Közelében avar-kori sáncok vannak. Határában
egy hegyfokon menedékvár nyomai látszanak. A falu közepén áll a XVIII.
századi barokk Szentkereszti kastély, melynek parkja arborétum. A mai
unitárius erődtemplom helyén XIII. századi román stílusú templom állt,
melyet a XV. században részben átépítettek, 1830-ban pedig elbontottak.
Ekkor épült helyette a mai egyhajós templom. Várfalai a XV.-XVII.
századokban épültek, a XVII. században olasz bástyákkal erősítették meg.
A hagyomány szerint utolsó ostroma az 1658-as török-tatár betöréskor volt.
Az erődtemplomhoz a közelben lakó Bálinth Zolinál van kulcs, aki az erőd
bástyáiban saját gyűjtésből kis népművészeti és történeti múzeumot rendezett be.

Látnivalók
* Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton
áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17.
századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a
19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott.
1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat
építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya.
* Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá.
* A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park
közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították.
* Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon
vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt.
* A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is
feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a
mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott

Forrás internet-google, szerkesztés Szanté

Madéfalva

Madéfalva (1899-ig Csík-Madéfalva, románul Siculeni) falu
Romániában, Hargita megyében.
Az Olt két partján fekvő 2800, 93 %-ban székely-magyarok lakta felcsíki
falu neve mára egybeforrt a "madéfalvi veszedelem" kifejezéssel, a
siculicidiummal. 1764 január 7-én 1300 osztrák császári katona vette
körül a falut, ahol a kényszerbesorozás ellen tiltakozó csíki és
háromszéki székelyek gyűltek össze. Hajnali 3 órakor Bukow császári
generális katonái elkezdték ágyúzni az alvó falut. A falu kigyulladt, s
megkezdődött a mészárlás, az osztrák katonák kegyetlen vérfürdőt
rendeztek. Ezt követően sok ezer székely menekült át Moldvába. Az ő
leszármazottaik alkotják a moldvai csángók egy részét. Ők alapították
az 5 bukovínai székely települést is, melyekből a székelyeket 1890 körül
Bácskába, 1910 körül Csernakeresztúrra és Dévára telepítette a magyar
kormány. A bácskaiak jelentős része végül Titó partizánjai elől
menekülve a Dél-Dunántúlon talált végleges otthonra.

Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut
már 1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként
csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.
1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le
200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen („madéfalvi
veszedelem”). Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása.
1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni
békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben
2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt.
Látnivalók
* Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az
emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a
csíkszentmihályi templom kertjében áll.
* Római katolikus temploma 1913-14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.

Homoródszentmárton

Homoródszentmárton (románul Martiniş, németül Sankt Marten)
községközpont Erdélyben, Hargita megyében, Romániában. A község
lakossága magyar, több mint fele unitárius vallású, a többi református,
katolikus
és baptista vallású. A lakosság gazdálkodással, földműveléssel foglalkozik.
Az északi szélesség 46° 14' és Greenwichtől keletre 25° 23' 6" alatt a
Nagy-Homoród folyó és a Gyepes, valamint a Kénos patakok völgyének
torkolatánál fekszik. A Nagy-Homoród kiszélesedő lapályán, a Gyepes és a
Lókod patakok találkozásánál települt. A községközpont Székelyudvarhelytől
18, Oklándtól 13 km-re fekszik, a 131-es megyei út mentén. A központból a
131A jelzésű megyei út ágazik el Abásfalva felé.

A község területén valószínűleg már a történelem előtti korban
laktak emberek, amit igazolni látszik a község határában évtizedekkel
ezelőtt talált neolitikus kőbalta és egy urna. Azt, hogy a római uralom
idején is lakott terület volt, bizonyítják a földből előkerült római pénzek,
valamint a falu melletti kis tó, mely egy régi sóbányára emlékeztető helyen keletkezett.
A község nevét akkor nyerhette, amikor II. Géza magyar király a 12.
század közepén a Homoród és a Nagy-Küküllő felső völgyeit
betelepítette. Az első település nyomai valószínűleg az 1241. évi
tatárdúlás idején semmisültek meg. Erre utal az is, hogy a Homoródvidék
templomai mind a tatárjárás utáni korszak stílusában épültek. A falut
oklevél 1333-ban említi először Sancto Martino alakban. Középkori Szent
Márton temploma 13. századi eredetű lehetett, a 15. században gótikus
stílusban lett átépítve 1888-ban bontották le. Egykori, hat védőtoronnyal
megerősített 1612 és 1636 között épített kerítőfalából egyedül a
középkori eredetű, 1775-ben magasított és 1861-ben új toronysisakot
kapott egykori kaputorony maradt meg a templom harangtornyaként.
Kerítőfalának többi része erősen romos. A falut 1613-ban tatár támadás
érte, ezután épült a templom erődfala, melyet 1625-ben megerősítették,
de a 18. század végére lepusztult állapotba került. Helyébe épült
1889-ben mai unitárius templom, amely a Nagy-Homoród völgyében
emelkedő magaslaton áll. 1910-ben 889, túlnyomórészt magyar lakosa
volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához
tartozott. 1992-ben 601 lakosából 581 magyar, 13 cigány és 7 román volt.

Látnivalók
* Az unitárius templom 1889-ben épült, harangtornya a régi templom
17. századi kaputornyából maradt meg.
* Református temploma 1804-ben épült a Biró és az Ugron család által
adományozott telken, a Biró kúria szomszédságában. 1911-ben átépítették.
* A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kastély-kúria jellegű
épülete, a műemlék Biró kúria. A krónikákban már a középkor idején
udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és
téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van.
Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A
kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében.
Az ő idejükben, 1780-1790 közt nyerte el rokokó stílusát.
* A falutól délkeletre néhány házból álló kis telep, Bükkfalva áll, itt
van a Biró család sírboltja.
* Az itt felszínre bukkanó sót már az ősember is ismerte.

Szép anyag gyülekezik, remek információkkal. (...néhány vonatkozó képecskémmel majdan én is szeretnék az oldalhoz hozzájárulni, ám egy idő óta a képfeltöltési lehetőségem "eltűnt" ...vagy elvették?)

Üdvözlettel: SoundGraph

Barcarozsnyó

Barcarozsnyó első írásos említése 1331-ből maradt fent, Rosnou német
néven. A rozsnyó szó valószínűleg szláv eredetű. A város keleti részén lévő
150 m magas Várhegyen épült a hosszan elnyúló szabálytalan alaprajzú
vár. Egyesek szerint a vár magját még a német lovagrend építette a XIII.
század elején. / A német lovagrendet II. András hívta be a Barcaságba
védelmi célból, ám a lovagok rövid idő, 12 év, alatt szinte külön államot
hoztak létre, az engedélyezett favárak helyett kővárakat építettek, s már
a pápától kértek maguknak koronát. Ekkor II. András fegyverrel kergette
ki őket az országból. Felvándoroltak északra, leigázták az ott élő törzseket,
s megalapították a porosz államot. A lovagokkal érkezett szász telepesek
viszont itt maradtak a Barcaságban./ Ha volt is előzménye, a vár annak
helyén, a tatárjárás után épült. A vár 1427-ben került a város lakóinak
birtokába, ők tovább erősítették és bővítették. 1612-ben Báthory Gábor
fejedelem foglalta el a várat, de egy év múlva visszaadta a szászoknak.

A vár több ostromot is kiállt, sikertelenül ostromolták 1658-ban a krími
tatárok is. A várost viszont gyakran felgyújtották, így Rabutin császári
generális is. 1802-ben nagy erejű földrengés rongálta meg a várat, azóta
romosan, üresen állt. Az utóbbi években gyors ütemben állítják helyre.
A várban egy szerény múzeum is van, néhány magyar felirat is. A város
szász alapítói mellé a XIV. század végén költöztek oláhok, az akkori
iratok szerint bolgárok. Evangélikus temploma a XIII. században épült,
mai gótikus formáját a XV. században nyerte el, egykor várfal vette
körül. A város régi román külvárosában 1384-ben emelték az ortodox
templomot. Trianon előtt 4800 lakosából 1800 német volt, mára a 15.000
fős városban mindössze 150 német maradt.

Csernáton

Csernáton (románul Cernat) község Romániában,
Kovászna megyében, Alsó- és Felsőcsernáton egyesítéséből.
Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugatra a Csernáton-patak két partján fekszik.
Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen
sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven
említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított,
1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt hirdették
meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa
volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.

Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen
sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven
említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított,
1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848. május 30-án itt
hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949
magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye
Kézdi járásához tartozott.
* Erődített református vártemploma román kori eredetű, késöbb
gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török
ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban
átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt
Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították,
mai tornya 1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
* Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása
tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az
építtető Zambler János plébános szobra áll.
* Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.

Parajd

Parajd (románul Praid, németül Salzberg) falu Romániában Hargita
megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb
sóbányászati helye.
A település Székelyudvarhelytől 38 km-re északnyugatra a Kis-Küküllő mentén a Görgényi-havasoktól délre fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a magyar paraj főnévből származik. A hagyomány szerint neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat e helyen legeltették "páréztatták", miközben szekereiket megrakták sóval.
Története [szerkesztés]
Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.
A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.
A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

Parajd a Görgényi havasok lábánál fekszik, a Sóvidéken. Nevét valószínűleg a paraj gyomnövényről kapta. A Sóhát, "Sóháttya", óriási kősótelep, amely a felszíntől közel 3 km mélységig nyúlik le, átmérője 1,2-1,4 km között változik. Már a rómaiak, később az avarok és a bolgár-szlávok is bányásztak itt sót. Szent István idejében a Maroson királyi sószállító hajók vitték az ország belsejébe az itt bányászott sót. Az idetelepült székelyek szabad sóbányászati joggal rendelkeztek, amelyet véglegesen a Rákóczi szabadságharc leverése után szüntettek meg a habsburgok. A földalatti bányászat 1762-ben kezdődött, a bánya még mintegy 300 főt foglalkoztat, a tisztítatlan sót Magyarországra adják el, a téli útsózásokhoz használják. Parajd legszebb látványossága a Sószoros és a Sószakadék. Legkönnyebben a település Székelyudvarhely felöli végéről közelíthetjük meg, rövid sétával. A Sóbányába a központból induló busszal juthatunk le, melyek nyáron átlag 20 percenként indulnak. Az állandóan 16 fokos, magas sótartalmú levegő elősegíti az asztmások gyógyulását, sokan családostól az egész napot a barlangokban töltik. A bánya utcájában langyos sósvizű strand és kezelőközpont van. A gyakorlatilag színmagyar település a turisták kedvelt célpontja, szinte minden ház egy családi panzió. Közigazgatásilag hozzá tartozik Alsósófalva és Felsősófalva is.

szanté írta:

Kaptam egy "kellemes, együttérző" levelet amit szeretnék Veletek
megosztani, de mivel a küldője nem járult hozzá, ezért várhatok
újabb levelet.

Szia,

Meglepödve vettem észre, hogy az általam szerkesztett honlapról (www.torokkanizsa.extra.hu) képet ( Alsóboldogfalva) vettél le. - A fotón olvasható "bélyegzőn" is olvasható a kép helye. A fenti honlapon található jogi nyilatkozat http://www.torokkanizsa.extra.hu/Jog...ilatkozat.html szerint ez csak én hozzájárulásom alapján lett volna lehetséges, mivel ezek a fotók szerzői jogok alá esnek.

Amit mindenképpen elvártam volna, hogy jelezd ezirányú szándékod, de mivel még ez sem történt meg, ezért kénytelen vagyok e sorok irásával rosszalásomat kifejezni.

Üdvözlettel:

JfH

Helló JfH!

Én sosem voltam Erdélyben és a korom és egészségi állapotom
miatt már nem is megyek, pedig Szegedtől csak 80-100 km-re
van. A topicot azért nyitottam, mert gondolom sokan mások sem
jutottak el erre a gyönyörű vidékre. Mivel nem jártam még ott,
ezért csak a netről tudom megszerezni az információkat és a
képeket. Nem tudtam, hogy ezzel valakinek az érdekeit sértem,
vagy az önérzetébe gázolok. Kérem szíves elnézésedet. De ha
már a jogokról beszéltél, Neked is jogod van, hogy írjál nekünk
és képeket is szívesen fogadjuk, de eddig még nem találtam a
hozzászólásodat a topikon, pedig rajtam kívül nagyon sokan
küldenek szép cikkeket és képeket, köszönet érte, ugyanis ez a
topic nem rólam szól hanem Erdélyről, én csak elindítottam.
Remélem Te is megérted ezt és ezután, nem privátban írsz, hanem
a topiban olvashatjuk a cikkeidet és nézhetjük a képeidet.
Tisztelettel Szanté

Kattints a kibontásához...

<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CRENDSZ%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Kedves Szanté,
<o></o>
Én nem vártam/nem várom - sem Tőled, sem mástól, aki a honlapomon szereplő képeket nemes célokra (vagy akár kevésbé nemesekre is) szeretné felhasználni - hivatalos megkeresést, csupán egy baráti sort, hogy milyen helyen és mi célból szeretnéd a képet szerepeltetni. Én ehhez szíves örömest járultam volna hozzá a kép mellé egyéb információkkal is gyarapíthattam volna a topikot. (csak mellékesen jegyzem meg, hogy a netről leszedett képek miatt más oldal tulajdonos is tiltakozhat, ha rájön, hogy hozzájárulása nélkül használták fel a képeket.)
<o></o>
És még valami. Ha megkeresel, nem történhetett volna meg, hogy Alsósófalva leírásához alsónánai Turul fotót tesz fel. (eggyel odébb kattintottál ugyanis)
Egyébként nem gázoltál az önérzetembe és az érdekeim sérelme „csupán” abban áll, hogy ezen képeket saját magam illetve barátaim, rokonaim, ismerőseim készítették saját kezűleg, ezért gondoltam, hogy megérdemelnék annyit, hogy jelzed, szeretnéd a képet felhasználni.
Másik: Bármelyik topikban jogom van részt venni, ezt én is nagyon jól tudom, Miután azonban a honlap szerkesztését szabad időmben végzem, nem kevés munkával, erre már nem igazán marad energiám, időm, erőm. De a fent leírt követett módon szívesen közreműködtem volna, illetve közreműködök, ha erre igény van, nemcsak itt.
Bár itt kell megjegyeznem, hogy ezen honlap (canadahun.com) tulajdonosa, Ábrahám Melitta 2006. április 10. napján a tudtomra adta, hogy az általam szerkesztett honlapot sem közvetve, sem közvetlenül nem akarja „reklámozni” ezen az oldalon.
Ezt most Te akaratodon kívül végül is megtetted.
<o></o>
Tisztelettel: JfH
<o></o>