Ezoterika

halántéklebeny írás kapcsán gondolataim

Abszolút egyetértek. Bár én még fiatal vagyok, de a fent leírtak egy részét saját életemben is tapasztaltam már, gondolok itt főleg a stressz által okozott lelki majd fizikai szinten is megjelenő problémákra.Sok esetben a lelki "fájdalom" kínzóbb tud lenni, mint a fizikai szinten megjelenő. És sokan tudják ezt a lelki szenvedést "átkonvertálni" remekművekbe, mint pl. nagyregények, festmények, költemények, zenék.
Sajnos nekem is volt olyan korszakom, amikor nagyon magam alatt voltam és ösztönösen kiírtam magamból kis írások, versek formájában. Megbeszélni nem tudtam senkivel és nem is akartam a gondjaimat, de szerencsére ki tudtam írni. Azóta sem írtam verset (akkor rengeteget és főleg a szenvedésről szóltak, valahogy örömverset írni nem tudtam érthető módon), de biztos vagyok benne, hogy ez tartott vissza attól, hogy komolyabb bajokat okozzak magamnak.
Az biztos, hogy az emberi agy jóval többet tud, mint amennyit eddig megismertünk belőle, csak az a kérdés, hogy ha 10%-át használjuk ki, akkor miért van a maradék 90% is a fejünkben? Mi volt a célja az evolúciónak/akárkinek vagy akárminek azzal,hogy így hozta létre az emberi fajt? Gondolom, nem csak a nagy koponyában a helykitöltés, hogy ne lötyögjön annyira az a kis agy a nagy térben.
Úgy érzem, talán az lehet a jövő, ha mindenki megtanul kicsit lelassulni, lecsendesedni és odafigyelni a lelki rezdüléseire, még mielőtt fizikai szinten manifesztálódna a rák vagy egyéb komoly betegség. Vajon képesek leszünk rá ebben a nagyon is materialista és rohanó világban?

Autogén tréning

Sziasztok!
Tanfolyamon tanultam, nekem bevált, másnak is szeretettel ajánlom.
A tanulási fázisban (kb. 4 - 6 hét) naponta kétszer kell elvégezni (egyszer napközben nyugodt körülmények között, egyszer elalvás előtt -> bele is lehet aludni. Megtanulod a szöveget és magadban mondod, a tested pedig "engedelmeskedik" neki.
Ha már jól tudod, akkor folytathatod a kombinált gyakorlatokkal, de mindig csak egyet újíts be
Jó relaxálást, jó töltekezést!
Üdv: gabocamami

Szia István,
Érdekelne, hogy mi a véleményed a beavatásról (?, nem tudom, az volt-e) ami álomban történik?Sok-sok éve volt egy különös nagyon szép álmom, amiből sok mindenre emlékszem, sok mindenre sajnos nem emlékszem (főleg arra, hogy mit is tanítottak), de mostanában egyre többször jut eszembe. Van ezeknek valóságalapjuk és értelmük? Ha igen, akkor kik és miért pont adott embereket tanítanak?

Click to expand...

Valóságos dolog, nagyon sok mindent álmunkban kapunk meg, pontosabban amikor kiszáll a lélek akkor tanitják, és van amikor emlékszünk is mindenre, én is sok mindent az asztrálsikon kapok infóként, pár éva hónapokon keresztül tanítottak.

az igazi beavatást a szellemi tanitók végzik el....kiss

Egy angyal naplójából

Számomra egy nagyon szép írást szeretnék közzé tenni, ha valaki még nem hallott róla annak nagyon ajánlom.

http://egyangyalnaplojabol.blogspot.com/2008/11/egy-angyal-napljbl.html

Szerelem több életen át?
Karmikus kapcsolatok

Első látásra úgy érzed, mintha már találkoztatok volna korábban is. Valahol, valamikor. Ezt a déja vu érzést sokszor tapasztaljuk, ha olyan emberekkel jövünk össze, akikkel valaha fontos kapcsolatunk volt. Az sem kizárt, hogy egy másik életünkben…



Éva (25) és Gábor (29) csak alig pár hete dolgoztak egy munkahelyen, amikor a céges vacsorán egymás mellé ültették őket. Olyannyira megtalálták a közös hangot, hogy néhány randi után már össze is költöztek. Minden jól alakult köztük, mígnem Gábor egy este gyertyafényes vacsora mellett váratlanul megkérte Éva kezét.
„Rettenetesen megijedtem, mert bár tényleg jól megvoltunk, nem értettem, hova ez a nagy sietség – meséli Éva. – Még mindketten nagyon fiatalok voltunk csakúgy, mint a kapcsolatunk. Gábor sem tudta megmagyarázni, miért lett hirtelen annyira fontos számára az eljegyzésünk. Épp akkortájt olvastam egy cikket a reinkarnációs utazásokról. Nagyon megfogott. Kíváncsiságból felkerestünk egy szakembert, hátha előző életeink egyikében már volt közünk egymáshoz. Viccnek fogtuk fel, mégis megdöbbentünk: Gábor a reinkarnációs hipnózis során felelevenítette, miként alakult a szerelmünk korábban. Azt mesélte, hogy előző életünkben házasok voltunk. A második gyermekünk születése után azonban beteg lettem, és pár hónappal később tüdőbajban, Gábor karjai közt meghaltam. Abban a pillanatban érthetővé vált számomra is, miért sürgette annyira a házasságot. Tudatalatt attól félt, hogy akárcsak akkor, most is túlságosan korán elveszíthet."


Vándorló lelkek

Bizonyára te is eltűnődtél már azon, hogyan lehetséges, hogy bizonyos emberekkel könnyen egy hullámhosszra kerülsz, míg másokkal szemben tartózkodó vagy, s nehezen tudsz feloldódni. Ezekre a tudomány mai állása szerinti furcsa, megmagyarázhatatlan intuíciókra a reinkarnáció híveinek van elmélete: nem egyetlen életünk van. A halállal csak fizikai valónkat veszítjük el, a lelkünk tovább él egy másik testben. Bár ez a gondolat egyelőre még nem bizonyítható, a legtöbb ősi kultúrában régóta hisznek a lélekvándorlásban. Afrikában például egyes törzsek levágják halottaik bal kisujjának utolsó percét azért, hogy akkor is felismerjék szerettüket, amikor hitük szerint az később visszatér közéjük. Ma már a Föld lakóinak fele hisz a reinkarnációban, mely a hindu és buddhista vallásból ered. A több ezer éves múltra visszatekintő hindu hit lényege az életek örök körforgása. Az újjászületés magyarázata a karma, vagyis az ok és okozat törvénye. Szerinte a halál után mindenki olyan formában születik újjá, amilyenre előző tettei érdemessé tették. Épp ezért sokan egész életükben igyekeznek önzetlenül élni, hogy mentesítsék magukat a negatív karmától. A buddhizmus szerint az ember megszámlálhatatlanul sokszor születhet újjá a lét különböző szintjein. A jelenünk tulajdonképpen elmúlt életeink eredménye és a következő születésünk előkészítése. Ez a körforgás biztosítja, hogy korábbi hibáinkon javítsuk.


Szerepcsere a jelenben

A nyugati kultúrában a múlt században végeztek kutatásokat ebben a témában. Döbbenetes erővel hatott az a tézis, hogy jelenlegi nehézségeink netán egy előző élet megoldatlan problémáiból is eredhetnek. A regressziós hipnózis azóta a kutatás szintjéről terápiás módszerré fejlődött, mely segítséget nyújt a test betegségeinek és a lelki eredetű karmikus élmények, traumák, fóbiák, vagy kapcsolati konfliktusok gyógyításában. Emese (27) még kislánykorában nézte ki magának a szomszéd fiút, aki azonban évekig rá sem hederített. „Amikor először megláttam, tudtam, hogy ez a fiú lesz a gyermekeim apja. Nem is szerelem volt ez, inkább egy olyan megnyugtató érzés, mintha évezredek óta ismernénk egymást. Akárhogyis próbáltam felhívni magamra a figyelmét, Tibor nem foglalkozott velem. Egyetemre jártam, amikor egyszercsak randira hívott. Csodálatos volt, egy hét múlva össze is költöztünk. Az esküvőnkre készültünk, így elmentem egy regressziós hipnózisra, mert nem hagyott nyugodni, hogy miért kellett ennyit várnom a szerelmünk beteljesedésére, ha már kislányként is éreztem, a felesége leszek. Ott derült ki, hogy Tibor egyik előző életemben az én feleségem volt. Most viszont a másik nem szerepét kellett betöltenünk: én vártam, hogy férfiként ő kezdeményezzen, és párjául válasszon."


Helyrehozható viszonyok

Életünk során többször is kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy szeretnénk valakivel kapcsolatba kerülni, de nem sikerül, vagy nem úgy, ahogy arra vágytunk. Ilyenkor az ábránd megmarad, és átlép egy következő életbe – állítják a reinkarnáció hívei. Ha van rá lehetőség, a két lélek újra összetalálkozik, és megvalósíthatják a régmúlt álmait. Vagyis lehet, hogy mostani életünkben több kapcsolatunk is egy előző fellángolás következménye vagy esetleg egy elkezdett viszony folytatása. Ezekre a találkozásokra az a jellemző, hogy látszólag semmilyen előzményük nincs, mégis mindig nagyon erős az összetartozás érzése. Ha két ember a múltban boldog volt együtt, a jelen életben is valószínű, hogy így alakul majd a kapcsolatuk. Mikor pedig valakik között sokszor fordul elő megmagyarázhatatlan feszültség, könnyen lehet, hogy korábbi életük egyikében van a megoldás, netán félbehagyott ügyeiket kell rendezniük egymással. Az emberek közti viszonyok tehát általában nem „újak". A karma törvényei szerint életről életre, újra meg újra ugyanazokkal az emberekkel találkozunk azért, hogy ismét együtt dolgozzunk azokon a feladatokon, problémákon, melyek miatt testet öltöttünk. Lehet, hogy egy előző életben szülő-gyermek viszony volt köztünk, s most férj-feleség vagyunk. Mindkét esetben ugyanaz a teendőnk: fel kell oldanunk a nehézségeket.


Milyen a reinkarnációs utazás?

Bár több módszer létezik, a szakember irányításával végzett reinkarnációs utazás szinte minden esetben relaxációval és energetikai tisztítással – auránk feltöltésével – kezdődik. Ezután egy speciális szimbólum segítségével egy éber álomhoz hasonló transzállapotban felidéződnek benned előző életeid fontos emlékképei, érzései és tanulságai. Ezek képekként vagy filmként is lejátszódhatnak előtted, de lehet, hogy csak érezni fogod, hogy mi történt veled. Megtudhatod, ki voltál, milyen korban éltél, hogy néztél ki, és milyen események történtek veled. Az utazás során választ kaphatsz rá, van-e karmikus kapcsolat párod és közted, találkoztatok-e már egy előző életetekben, és ha igen, miért kellett most újra találkoznotok. Megértheted a környezetedben élők viselkedését veled szemben, vagy akár azt is, hogy miért vonzódsz magmagyarázhatatlan okokból egyes emberekhez.


Bővebben a témáról:
‹ www.lelekvandor.hu
‹ www.hipnozis.lap.hu
‹ Brian Weiss: Lélektársak
‹ Elizabeth Clare Prophet: Lélektársak és ikerlángok
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

A pszichiátria gyalázata

Szeretném elmesélni az én történetemet és bizonyos kérdéseket feltenni. 22 éves lány vagyok. 14 éves koromban szexuális abuzus áldozata lettem. Két 40-es éveihez közel járó férfi erőszakolt meg egymás után, amit többen is végignéztek(bűntársak). Erre nagyon szorongóvá váltam és nem tudtam aludni, ezért pszichiáterhez vittek a szüleim.
Kínszenvedés volt végighallgatni arrogáns, én úgyis mindent tudok stílusú beszélgetéseit. Felírta nekem a Zoloftot és a Xanaxot. 3hét szedés után öngyilkossági kísérletem volt. SBO-n elláttak. Visszamentem a pszichiáterhez anyámmal. Ott elmondtuk neki, hogy a bűncselekmény előtt adtam le 20 kilót és most is fogyok. (48 kg voltam akkor 160 cm-es magasságomhoz) Akkor mondta, hogy ez anorexia és feküdjek be a gyermekpszichiátriára. Továbbra is ezeket a gyógyszereket kaptam meg zabálnom kellett. OK. 2 hét múlva kiengedtek s a benti kezelőorvosom Seropramot írt fel... Zoloft helyett mást nem. Olyan voltam mint egy zombi aludni nem tudtam. Akkor felírta a Xanaxot ez a ,,kedves nő" majd Rivotrilt.
3 hónap alatt 4-szer voltam a pszichiátrián. Semmi alvás nélkül...kurvára rüheltem azt a helyet azt se tudtam mikkel nyomnak...mert azt luxus szépen elmondani....Akut distóniám lett..... a szemeim kiakadtak.... hát nem mondom nem volt egy kellemes érzés. Főleg, hogy még így is futkároznom kellett a tornateremben..persze én mindennek neki mentem... panaszkodtam is... lehurrogtak minden...mondtam nekik, h beszélni akarok a dokival mert nem látok semmit. 12 óra telt el míg a doki előkerült... megvizsgált és azt mondta feküdjek le....meg igyak....így tettem nem múlt el, erre egy tanárnő, aki bentlakásos autistákat kezelte beadott egy injekciót, és a lelkemre kötötte, hogy ne mondjam el senkinek. Pár nap múlva jön a doki, hogy most már szedjem össze magam és ő nem vesz fel ide többet(ez egy finommegfogalmazás). Na hála a magasságosnak! Vissza a pszcihonőhöz, aki rendre irogatta a gyógyszereket, amik egyáltalán nem segítettek, sőt 18 napot ébren voltam. Akkor kaptam a Zyprexát. Annyit mondott ettől majd lesz alvás. Első éjszaka nem aludtam..na jó... felszálltam a vonatra ahol nem kaptam levegőt ,szédültem...az első állomáson leszálltam és a peronon összeestem... nagyon sok a jó szándékú ember, míg ott ájultan feküdtem, elvették minden pénzem telefonom......majd mire magamhoz tértem imígy amúgy még akkor is kábán egy járókellőtől kértem volna apró pénzt vagy telefont, h felhívjam a szüleim, de olyan lerongyolódott állapotban voltam, hogy mindenki részeg koldusnak nézett és nem segítettek. Leültem egy padra és akkor megállt egy autó hogy mi baj van meg ilyennek ő hazavisz, most nincs nála a mobil stb. hazavitt, de útközben közölte, hogy ennek árra van meg minden... na most nem pénz volt az ára... hanem abortusz, ami, hogy mondjam eléggé megviselt... a szüleim új pszichiáterhez vittek, aki szedette velem a Zyprexát, ha rosszabbul voltam Leponexet....mondtam neki hogy hízok, nem-e a gyógyszertől van, azt mondta, hogy életmódomban van a hiba... majd 2,5 év után Prozacot adot..majd azt mondta, hogy ez bipoláris zavar ...aztán elmentem egy másik pszichiáterhez, aki azt mondta nem vagyok én bipoláris, szorongok, meg nem alszok.. ezért egy kis Rivotril meg Zyprexa meg Prozac. OK mondom...ekkor úgy száz kiló felett lehetett a súlyom, ami miatt még maguk a pszichiáterek is sértegettek... egyre több bántás ért vérnyomásom a plafonon... és akkor mondják fogyjak, le és kész... bazd ki, mondom itt tömsz ezzel a szarral, amitől hízok és azt mondod fogyjak le....OK most egy ideje nem voltam egy pszichiáternél sem.... és 15 napja nem zyprexázok.... továbbra sem alszok..hányok.... émelygek és kis hólyagok vannak a testemen, amik folyton nagyobbak lesznek viszketnek fájnak....szenvedek...Kérdés, meddig fogok még szenvedni? És visszafogyok-e? ÉS EGYÁLTALÁN MI A VÉLEMÉNYE? MIT TEGYEK?
Kommentár:
Először is köszönöm annak a lánynak, aki merte összefoglalni és publikussá tenni megdöbbentő történetét.
Ez ma Magyarországon a pszichiátriai kezelés.
Azért fontos, hogy minél több ilyen történet lásson napvilágot, mert azok az emberek, akik olyan szerencsés életűek, hogy nem kerülnek közelebbi kapcsolatba a pszichiátriával, azok csak a tévében meg a sajtóban nyilatkozó pszichiátereket látják és hallják, akik olyan nagyon meggyőzően tudnak papolni arról, hogy milyen korszerű ellátás is van, milyen áldozatos munkát végeznek a pszichiáterek lehetetlen körülmények között is. Bocsánat, de ennek a lánynak a története nem egy pszichiáterről, hanem egy egész intézményes működésről szól, amiben nem a technikai felszereltség, hanem az emberség hiányzik. Ha valaki szakember olvassa végig a szöveget, több súlyos diagnosztikus tévedést is felfedezhet, rögtön az első részben, senki nem ismerte fel és nem kezelte megfelelően a traumatizáltságot majd a poszttraumás zavart, felzaklatott állapotban ellenőrzés nélkül antidepresszánst írtak fel, ami kiváltotta az oly régóta széles ívben tagadott öngyilkosság fokozó hatását. Egy fiatal, szinte még gyerek kétszeres nemi erőszak áldozataként rideg elbánásban és gyógyszeres kezelésben részesült. Bocsánat, hol élünk? Ez Európa? Ez ellátás? Ez színvonal? Aztán megállapítják a lányról, hogy anorexiás. Mert az átélt borzalmak hatására lefogyott. Kik ezek az emberek? Ezek tényleg orvosi egyetemet végeztek? De hol? A középkorban? A gyógyszerezés súlyos idegrendszeri mellékhatásokat okoz, nem vesznek róla tudomást. A lány akár meg is halhatna, kit érdekel. Nem ismétlem meg a történetet. De ez egyszerűen gyalázat, ennek egyszer sem lett volna szabad megtörténnie, de ez a történet ismételten újra és újra, változatos formában változó szereplőkkel, de megtörténik.
Mert ez ma Magyarországon a pszichiátriai kezelés.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
(ismeretlen szerző)

Finomított szénhidrát = Mellrák?
Forrás: CBSNews
Fordította: Váradi Judit
A legújabb kutatások nem a húsokat és a zsírokat hibáztatják a mellrák növekvő gyakoriságáért, hanem a túlzott szénhidrátfogyasztást. Az alábbiakban az egyik legfrissebb kutatás ismertetését olvashatja, de a problémát részletesen tárgyalom ősszel megjelenő könyvemben. Még kialakult mellrák esetén sem késő átállni az un. lowcarb étrendre, amely minimális, zöldség és gyümölcsalapú szénhidrátot és sok fehérjét és zsírt tartalmaz.


Egy új vizsgálat szerint a sok szénhidrát fogyasztás szorosan összefügg a mellrák megnövekedett kockázatával.
Az Early Show egészségügyi tudósítója Dr. Emily Senay szerint a vizsgálat megállapítása szerint, azoknál a nőknél, akik a legtöbb szénhidrátot fogyasztották, a mellrák kockázata kétszerese volt azokhoz képest, akik keveset fogyasztottak.
A kutatók Mexico Cityben 475, mellrákkal frissen diagnosztizált, és 1391 egészséges nőt vettek fel a vizsgálatba kontrollcsoportként. Kor, súly, szülési és egyéb, a rák esélyét befolyásoló tényezők alapján csoportosították őket. Dr. Walter Willett, a Harvard School of Public Health táplálkozástani vezetője vezette a vizsgálatot a mexikói Instituto Nacional de Salud Publica egyetem orvosaival, Cuernavaca-ban.
A nők egy hosszú táplálkozási kérdőívet töltöttek ki, amelyet Willett fejlesztett ki, és az efféle vizsgálatokban széles körben használják. A résztvevőket aztán négy kategóriába sorolták aszerint, hogy az általuk összes elfogyasztott kalória hányad része származik szénhidrátból. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a nőknél, akik az összes kalória 62 százalékát szénhidrátokból fedezték, kétszer olyan nagy valószínűséggel fejlődött ki mellrák, mint azoknál, akik csak 52, vagy annál is kevesebb százalék kalóriát fogyasztottak szénhidrátból.
Ezeknél volt a legkisebb a mellrák kialakulásának esélye, magyarázza Senay.
Már régóta vizsgálják a zsír, a rost, és meghatározott ételek hatását a rák különböző típusaira, de kevés határozott összefüggést tártak fel eddig. A túlsúlyosság köztudottan növeli a kockázatot, az új vizsgálat figyelembe vette ezt, és további kockázatot talált a nagy szénhidrát fogyasztásban. Senay magyarázata szerint a szénhidrátok - különösen a köztudottan egészségtelen fajta, mint pl. a sütemények, kekszek - növelik az inzulin szintet. Az inzulin osztódásra serkenti a sejteket. Ha a sejtek osztódnak, esély van arra, hogy egyfajta rossz sejtté váljanak, és rákká fejlődjenek. Noha ezt az elméletet még nem igazolták, sok bizonyíték támasztja alá. Ez egyike azoknak a vizsgálatoknak, amelyek azt kutatják, hogyan befolyásolhatja a cukor és a keményítő fogyasztás a rák kialakulását. "Megerősíti eddigi ismereteinket arról, hogy a étrend fontos szerepet játszik" a rák kockázat tekintetében, mondta John Milner, National Cancer Institute táplálkozástani vezetője.
Vitatható azonban, hogy az amerikai nőkre mennyire alkalmazhatóak ezek az eredmények.
Mexikóban a főbb szénhidrátok, melyeket a nők fogyasztanak, kukorica származékok, mint pl. a tortilla, üdítők és kenyér, állította Dr. Eduardo Lazcano-Ponce, a vizsgálatot végző mexikói orvosok egyike. A kukoricában nincs folát és egyéb tápanyag, mint más gabonaszemekben és pelyhekben, és egyéb az Egyesült Államokban fogyasztott szénhidrát forrásokban. Ezek a tápanyagok segíthetnek a rák megelőzésében, jegyezte meg Sandra Schlicker, az American Society for Clinical Nutrition ügyvezető igazgatója.
A mellrák aránya az Egyesült Államokban az egyik legmagasabb a világon. Közel 132 esetet diagnosztizálnak 100.000 nő közül. Mexikóban is emelkedik az előfordulás, jelenleg 100.000-ből 38-ra becsülik. De Willett figyelmeztet, hogy ezeket az arányszámokat nem igazították egymáshoz a korkülönbségek tekintetében, és, hogy az USA lakossága jelentősen idősebb, mint Mexikóé, ennél fogva nagyobb a rák kockázata is.
A vizsgálatban azoknak a nőknek, akik sok nem oldódó rostot fogyasztanak - ilyenek a teljes magvakban, gyümölcsökben és zöldségekben találhatók - valamivel alacsonyabb a mellrák kockázatuk. A rost módosítani tudja a szénhidrátok felszívódását.
"Ez azt bizonyítja számomra, hogy az egészségesebb szénhidrát források, de legalábbis a rostokban gazdag étrend, kevésbé hozhatók kapcsolatba a mellrákkal." mondja Marji McCullough, az American Cancer Society epidemiológusa és táplálkozási szakértője.
A szakemberek szerint további vizsgálatra lenne szükség, amely nem a nők memóriájára támaszkodna, hogy mit ettek, hanem étkezési naplót kellene vezetniük, majd éveken keresztül nyomon követné őket, hogy meggyőződjön arról, melyiknél alakult ki rák.
Fontos, hogy megtalálják az összefüggést az étkezés és a mellrák között, mivel az étrend az egyike azon kevés rizikó faktornak, melyet egy nő könnyen módosíthat. "Egyedül ez a vizsgálat nem elegendő ahhoz, hogy az emberek változtassanak az étrendjükön, de figyelmeztető jel" mondta Willett. Azt is mondta, ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy biztonságos, vagy egészséges dolog rengeteg húst, sajtot, zsírt enni, mint sok low-carb diétán levő ember azt teszi.
"A sok állati zsiradékot tartalmazó étrenddel is gond van", állítja Willett." Ha valaki nem kívánja csökkenteni a szénhidrát fogyasztását, fontos, hogy ezt olyan módon tegye, ami az egészséges zsiradékot hangsúlyozza, mint pl. a saláták salátaöntettel." Senay szerint a vizsgálat semmiféleképpen nem az Atkins diéta jóváhagyása. Természetesen nem kívánja azt sem, hogy a nők vessék el az egészséges szénhidrátokat.
Az Orvostudományi Hivatal javaslata alapján a szénhidrátok az összes kalória 45-60 százalékát tegyék ki, és a hozzáadott cukor nem lehet több, mint 20 százalék, mondta Schlicker, aki a tanácsot megfogalmazó bizottság tagja volt. Az új étkezési irányelveket jövő évben fogják nyilvánosságra hozni.
A vizsgálatot a U.S. Centers for Disease Control and Prevention, (Betegség Felügyeleti és Megelőzési Központ) a mexikói Egészségügyi Minisztérium, és az amerikai Rákkutatási Intézet finanszírozta. Az eredményeket pénteken a Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című szaklapban tették közzé.

Kommentár
Természetesen konszolidált kutatóktól nem várható, hogy a javasolt étrend tekintetében rögtön radikális álláspontra helyezkedjenek. Azonban világos, hogy a "kicsit kevesebb" szénhidrát kicsit kevesebb kockázatot jelent, de nem jelent gyökeres szakítást a megbetegítő nyugati étrenddel. Aki csak kicsit akar mellrákot, az csökkenti a finomított szénhidrátok fogyasztását, azaz csökkenti a fehérlisztből és cukorból készült mindennapi betevőjét. Aki viszont nem csupán csökkenteni akarja kockázatát, hanem el akarja kerülni a mellrákot, annak szembe kell néznie azzal, hogy az összes civilizációs betegséget maga a civilizáció étrendje okozza. A kutatók nem véletlen említették az Atkins diétát. Ezt ma szélsőségesnek tartják, valójában sokkal jobban közelít az emberi szervezet szükségleteihez, mint a modern, a közegészségügy által ajánlott étrend. Ősszel megjelenő könyvemben részletesen bemutatom majd, mire adaptálódott az ember évmilliók alatt, s hogyan kell táplálkoznia annak, aki nem akar rákban, szív- vagy autoimmun betegségben meghalni. Ezt az étrendet nevezik paleolit, azaz kőkori étrendnek.

Karmikus szerelem


Megismerkedünk valakivel. Nem tudjuk miért, de mágnesként vonzódunk hozzá. A szemébe nézünk és elbizonytalanodunk. Találkoztunk már valahol? Zavartan kutatunk emlékeink között, de sehogy sem tudjuk hova tenni az ismeretlen ismer&otilde;st, mégis érezzük, valami összeköt minket.

A felejtés óceánja

A halál és az újjászületés körforgása által minden feledésbe merül. A nevek, arcok, helyek, élmények, érzések homályba vesznek. Valójában nem vesznek el, csak egy kis id&otilde;re - egy emberölt&otilde;nyire -háttérbe szorulnak. Hogy miért? Mert túl sok, túl nehéz lenne a múlt, nem bírnánk el a súlyát. A születés által új dimenziók tárulnak elénk, életünk új értelmet nyer, lelkünk új testet ölt. Bár korábban meghatároztuk, mégsem tudjuk pontosan merre visz az utunk, milyen emberekkel találkozunk majd. Mindannyiunknak megvan a helye és a dolga a világban, s őrangyalaink (felettes énünk) segítenek abban, hogy a helyes ösvényen maradjunk.

Szerelem a halálon túl

A szerelmesek nem felejtik el egymást. Akik egykoron sokat jelentettek egymásnak újra találkoznak majd. Egy kés&otilde;bbi életükben. Talán sikerül majd megoldaniuk azokat a problémákat, amelyeket korábban lezáratlanul hagytak. Talán jóvátehetik, hogy bántották egymást. Nem, nem fognak egymásra emlékezni. De érezni fogják, hogy &otilde;k ketten összetartoznak, s láthatatlan köldökzsinórjaik er&otilde;sebbek mindennél. Túlságosan könny&ucirc; feladat lenne emlékezni arra, hogy kétszáz évvel ezel&otilde;tt megbántottuk a másikat. Könnyű lenne azt mondani: sajnálom. A megoldás egyetlen útja, hogy a jelenben átéljük a másoknak okozott bánatot minden fájdalmával együtt. Ezáltal felismerjük tettünk következményeit és - jó esetben - soha többé nem teszünk már ilyet. Ez a karma törvénye, amely elől bármennyire is rúgkapálunk, nem térhetünk ki.

Az (újra) találkozás

Már az első pillanat is különös. Tudjuk, hogy ismeretlen emberrel állunk szemben, mégis érezzük, hogy ő egészen más, mint a többi. Hiába van másoknak vonzóbb külseje, lehengerlőbb humora, szárnyalóbb intellektusa, nem menekülhetünk, szívünk nem ereszti őt. Az esetek többségében nem ismerjük fel találkozásaink karmikus jelent&otilde;ségét, de ha jobban megismerjük egymás személyiségét, érzéseit, múltját sok-sok emlék felderenghet. Deja vu. Ki ne ismerné azt a pillanatot, amikor tudja, érzi: "ez már megtörtént egyszer". Senki sem tudja a magyarázatot. Egyes feltételezések szerint a deja vu-k nem mások, mint közös múltunkból feltör&otilde; emlékképeink, amelyek sötétben világító lámpásokként szolgálnak minket életünk bonyolult labirintusában.
Honnan tudhatjuk, hogy karmikus kapcsolatunk van valakivel?
Els&otilde;sorban a vonzódás erejéb&otilde;l. Amennyiben a múltban szépen éltünk együtt, számíthatunk arra, hogy a jelenben is kiegyensúlyozott kapcsolatot alakíthatunk ki társunkkal. Ha viharos szerelmi életünk volt, hasonló nehézségekre számíthatunk azért, hogy megoldjuk azokat a problémákat, amelyeket korábban nem tettünk meg. Minél nagyobb nézeteltérések voltak közöttünk a múltban, a jelenben annál nagyobb lesz a vonzódás.

A karma törvénye

Tanulnunk kell, tetszik vagy sem. Ha nem oldjuk meg korábban vétett hibáinkat újra és újra szembe kell néznünk velük. Ha bántottunk valakit, ugyanazt a fájdalmat kell elviselnünk kés&otilde;bb. Nem büntetésként, sokkal inkább egyfajta lehet&otilde;ségként, leckeként kell felfognunk az eseményeket. Életeken át egymást tanítjuk, és karmikus adósságaink koloncként csüngenek nyakunkon, amíg nem látjuk tisztán az ok és okozati összefüggéseket. A folyamat lényege a tanulás, amely egyre jobban és jobban elmélyíti a két ember közötti kapcsolatot, mígnem tökéletessé válik. Ezzel egyidej&ucirc;leg látásunk kitisztul és ha valóban megoldottuk feladatunkat, karmánk magától feloldódik, szellemünk magasabb szintre emelkedik.
"A szeretet, amely véget ér, csak a szeretet árnyéka. Az igazi szeretet kezdet és vég nélküli." (Hazrat Inayat Khan)
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
<o> </o>
Ordódy Eszter<o></o>

Duálteória és valóság
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
<o> </o>
Egyes népek és okkult szekták legvitatottabb és legnépszerűbb tétele a duálteória.
Naiv, zavaros formában, de annál hevesebb meggyőződéssel fanatikusan hirdetik, esküsznek rá, élnek, sőt visszaélnek vele.
A tétel alapja, a kiegészülés sóvárgása letagadhatatlanul ott lakozik mindenkiben.
Igen gyakori eset, hogy az intenzív ingertől lenyűgözött hívők misztikus sorserőkre hivatkozva
Átcserélik megunt partnerüket a „duáljukra”. E csodálatos kegyelem ismertetőjele, hogy a „duál” sokkal frissebb, erősebb kívánságot s izgalmasabb gondolatokat ébreszt a másiknál, tehát kétségtelenül ő az „igazi” Persze az véletlenül sem fordulhat elő, hogy az új választott idősebb és előnytelenebb külsejű lenne, mint az, akit elhagynak miatta.
<o> </o>
A valóságmag ellenére igen sok a tévedés ezen a területen. Ha valaki érzékileg és érzelmileg erősen vonzódik valakihez, és ezért azt hiszi, a duáljával találkozott, általában messze jár az igazságtól. A pszichikai érzelemskála ilyenfajta benyomásai csaknem minden esetben a személyiség aktuális hiányérzetéből születnek a fizikai síkon. Gyöngeségek, homályos ösztönök, tévképzetek vagy érdekek és elfajulások keresnek átmeneti társat. S ha az állandó változásban forrongó személyiség és jellem átalakul, az alkalmi szövetkezés elveszti tartalmát, kiürül, kihűl. A „duál” egyszerre idegenebbé válik a világűr távoli csillagainál.
<o> </o>
A duálkapcsolat a változó, rögzíthetetlen, felszíni viszonylatoknál sokkal mélyebb, mágikusabb vonzás. Eredete nem földi természetű, s beteljesedése nem az emberlét mulandó jelenségei között megy végbe S ezt nem lehet nemi aktussal vagy érzelmi egzaltációval összekovácsolni a földön, mert csak ott forrhat össze, ahol kettészakadt: szellemi síkon. /Az igazi házasságok a mennyben köttetnek/. Fizikai kéj, démoni szenvedély vagy regényes elragadtatás nem vonzza közelebb egymáshoz az absztrakt részeket, hanem inkább elválasztja egymástól. /Minden egyes tévelygés éppen hogy növeli a távolságot/. Magányosan végigjárt létállomások élményeiből rétegzett, magas gátat emel közéjük. A kettő egyesülésének feltétele éppen e külön nemi-érzelmi konstrukciók, szokások, ingerek, képzetek lebontása. A bennük lekötött erők megtisztítása. Általában más-más létsíkon tevékenykednek, váltják egymást mint éjt a nappal, az egyik a látható, másik a láthatatlan világban szenved, alakítja sorsát. /Ha mindkettő fizikai síkon van, mindenkor egymás küszöbőrei: szülő, gyerek, nagyszülő,v. más össze nem egyeztethető változatban/. De szellemi alkatában – a szakadás erővonalaiban – mindkettő magában hordozza társa n e g a t í v j á t . Ez a szellemi seb soha nem forr be. A két pólus rejtélyes kapcsolatban van egymással, folyamatosan inspirálják egymást. Amilyen mértékben kibontakozik valaki az anyagi inger-indulat szövevényéből és a démoni szenvedély kígyószorításából, úgy erősödik, tudatosodik benne a duáljával való kapcsolat.folyt.köv..
<o> </o>

Szepes Mária: A szerelem mágiája c. könyvéből
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
Minden házasság keresztülesik néhány nagyobb válságon. Az ötvenes évek férfiklimaxa éppúgy meghozza az érzéki-érzelmi krízist, mint a harmincas évek vége felé kezdődő női praeklimax, majd a fokozódó őszi szorongás, amely áthevíti a negyvenes, sokaknál az ötvenes éveket is. Mindkét nem általában ilyenkor eszmél rá arra, hogy élete adós maradt azzal a bizonyos „nagy szenvedéllyel”. A mirigyek lázadozva, telhetetlenül követelik az ifjító, megújító „ellen” hormont, s ha valakiben nincs elég életbölcsesség, ízlés, fegyelem és önkritika, kínosan, szánandóan nevetségessé teszi magát, vagy erre az életre jóvátehetetlen meggondolatlanságot követ el.. Veszélyes kalandokba bonyolódik, önpusztító vaksággal eltépi magát asztromentális létfeltételeitől, közös emlékekkel átszőtt humuszától. S azzal, hogy a megfelelőn társ mellől átlendül egy saját szellemi és biológiai életritmusa szempontjából távoli bolygóra, halálos idegenségbe záródik ki, és hanyatló éveire szerencsétlenné válik.
Az ilyen válságok a házasság nagy művének beavatási próbái.
<o> </o>

Szendi Gábor:
A tojás rehabilitálása
(részlet 2009 őszén megjelenő Paleolit táplálkozás c. könyvemből)
Az orvoslás és a közegészségügy által harcosan képviselt koleszterin-téveszme az ég világon senkinek nem érdeke, senkit nem ment meg, csupán azt akarja igazolni, hogy az orvoslás és a közegészségügy hatékonyan küzd az infarktus ellen. Mint majd a könyvemből kiderül, valójában az érvényben lévő közegészségügyi ajánlások döntik romba az emberek egészségét.

Addig is: egyen tojást, ezzel is védje egészségét!




Fred Kern a New England Journal of Medicine hasábjain számolt be a "tojás-emberről", aki a vizsgálat idején 88 éves volt, és valami beteg ötlet alapján 15 éven át napi 25-30 tojást fogyasztott el. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az elfogyasztott koleszterinnek csak 18%-a szívódott fel és íg koleszterinszintje teljesen normális volt (Kern, 1991).
Thomas Dawber és munkatársai 1982-ben összefoglalták a Framingham vizsgálat 912 alanyán tett méréseiket (Dawber és mtsi., 1982). A férfiak közt heti 24 tojás, a nőknél heti 19 tojás elfogyasztása volt a maximum. Egy tojás koleszterintartalma 267 mg volt. Összehasonlítva a legtöbb tojást fogyasztókat a legkevesebb tojást fogyasztókkal, semmi különbséget nem találtak sem a vér koleszterinszintjében, sem a szívbetegség kockázatban. A szerzők megállapították, hogy "pusztán a tojásfogyasztás kerülése nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét. …Az itt ismertetett adatok azt mutatják, hogy nem szolgálnak hasznos célokat a túlzottan leegyszerűsített étrendi ajánlások".
Won Song és Jean Kerver 6551 tojásfogyasztót hasonlítottak össze 20 827 tojást kerülővel. Kiderült, hogy akik több tojást fogyasztottak, azoknak alacsonyabb volt a koleszterinszintje. A szerzők a véleményüket így foglalták össze: "Egészségügyi szakemberek az amerikaiaknak azt ajánlják, hogy -csökkentendő a szívbetegség kockázatát- korlátozzák a zsír és koleszterin bevitelt. Mivel a zsírnak és koleszterinnek a tojás bőséges forrása, úgy szól az ajánlás, hogy a tojás fogyasztását redukálni kell, vagy teljesen elhagyni. Vizsgálatunk eredménye cáfolja ezt a hipotézist. Az igazság az, hogy a vér koleszterinszintje fordítottan arányos a tojásfogyasztással." (Song és Kerver, 2000).

Frank Hu és kollégái az Egészségügyi Szakemberek Követéses vizsgálatának 37 851 férfi, és a Nővérek Egészsége Vizsgálat 80 082 nő résztvevőjének tojásfogyasztását elemezték ki. Számításaik szerint akár napi egy tojás fogyasztása sem mutat semmi érdemi összefüggést a szívbetegség kockázatának növekedésével (Hu és mtsi., 1999).
David McNamara az Amerika Szív Társaság 1998-as statisztikai évkönyvéből idéz egy meglepő összefüggést, miszerint 24 ország felmérése alapján az évi tojásfogyasztás és a szívhalálozás fordított összefüggést mutat. Míg a tojást nem fogyasztók körében 700 szívhalál jut egy évben 100 000 lakosra, az évi 400 tojást fogyasztók körében már csak 200 szívhalál jut évente 100 000 főre.

(forrás:Mcnamara 2000a nyomán)

A tojásfogyasztás korlátozása tehát értelmetlenség. McNamara "A tojáskorlátozás hatása a szívbetegség kockázatra: fokozó hatású?" összefoglalóját a következővel zárja: "A klinikai és epidemiológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a tojásfogyasztásnak csekély kapcsolata van a… szívbetegség gyakoriságával. A kísérleti adatok nem támogatják a tojásfogyasztás népességszintű korlátozásának ajánlását…korlátozza egy értékes, minőségi táplálék fogyasztását. A tojás tápértéke és szerepe az szív egészségét szolgáló étrendben a népességszintű elhízás fényében szükségessé teszi az ajánlás újragondolását. Nincs tudományos alapja a tojásfogyasztás népességszintű korlátozásának, az ilyen korlátozás csupán azt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a valóban hatékony étrend és életstílus változásokról, amelyek valóban csökkentik a szívbetegség kockázatát."(McNamara, 2000b).
Erről győz meg a korán elhunyt Légrády Péter is a "Tojás, táplálkozás, egészség" c. könyvében (Légrády, 2001). Most, hogy ezt a részt írom, elővettem könyvét - és mindenkinek melegen ajánlom. Légrády koleszterinszkeptikus volt egy olyan bumfordi orvosi környezetben, amely még az amerikai orvoslásnál is elvakultabban és demagógabban védelmezi az idejétmúlt étrendi ajánlásokat. A könyvet lapozgatva csodálkozva szembesültem azzal, hogy az e fejezete elején idézett neves lipidkutató 1992-ben már Légrádyt is megtámadta, aki egy tévébeszélgetésben azt merte mondani, hogy kis kalóriájú étkezés mellett nem kell aggódni a tojás miatt, lehet enni nyugodtan, akár heti 15-öt is. A neves lipidkutató pár nap múlva a Budapesti Extrában egy, a tv műsorra hivatkozó olvasói levélre válaszolva elmondta, hogy "alapvetően helytelen tételek sokasága hangzott el a tv műsorokban", s napokon belül ígért egy tv műsort, amelyben majd a témában jártas klinikusok szólalnak meg. Érdemes a finom csúsztatásra felfigyelni. Nem azt írja a neves lipidkutató, hogy vannak más nézetek is, hanem vannak a témában jártasabb klinikusok is, ők képviselik a koleszterinhipotézist, és vannak a nem jártasak, akik meg ellenzik a koleszterinhipotézist. Ezek szerint, aki nem a koleszterintéveszme rabja, az csak tudatlanságból nem az. Mindenesetre, hogy azért az adásig se egyen még véletlenül se a kedves olvasó egy szalonnás rántottát, a neves lipidkutató előzetesként az olvasó lelkére kötötte, hogy 300 mg koleszterinnél többet semmiképpen nem szabad fogyasztani. Szép dolog, ha egy neves lipidkutató így leereszkedik a halandókhoz. A dolog szépséghibája, hogy az egész fizetett hirdetés volt, s valószínűleg az olvasói levél is a neves lipidkutató írói munkásságának a része. Aztán végül a beígért műsorban Légrády egyedül üldögélt, mert a neves lipidkutató kedvéért szervezett műsorra a neves lipidkutató nem ért rá elmenni; azt üzente még nem készült fel. A valódi ok persze nyilván nem az, hogy a témában egy ennyire jártas embernek fel kellett volna készülnie, hanem az, hogy a nagy embernek valószínűleg sürgősen olvasói levelekre kellett válaszolnia. Légrády ellen ezt követően az Orvosi Hetilaptól kezdve a média minden lehetséges eszközét felhasználva ismételt támadásokat intéztek. De miért is? Mert azt merte mondani, hogy heti 15 tojást is el lehet fogyasztani? Hogy mik vannak, hitetlenkedtem olvasás közben, majd hirtelen dé já vu érzésem támadt. Honnan ismerős nekem ez a lejárató kampány? Én már hallottam ilyenről. Aztán beugrott. Hát persze, nem hallottam, hanem velem történt, ellenem is egy ilyen folyt, amikor megírtam a Depresszióipar c. könyvemet. Csak akkor pszichiáterek művelték azt, amit Légrádyval a neves lipidkutató és kollégái. Úgy tűnik, ez a purifikátori buzgalom azoknak a sajátja, akik a tudományt dogmákká merevítik, s önmagukat pedig prófétáknak hiszik.

A neves lipidkutatót azért nem mindenki szereti. A webszájtomon egy szakcikk kivonatával válaszoltam a neves lipidkutatónak az ellenem intézett kirohanására és kommentáromban megjegyeztem, hogy a neves lipidkutató igazán elolvashatná legalább azokat a cikkeket, amiket ellenem idézett. Ugyanis az egyiknek pontosan a cikk konklúziójával ellentétes jelentést tulajdonított. Erre másnap egy orvostól kaptam egy levelet.
"X.Y. a csoporttársam volt. Pontosan az, akinek gondolod. Az írásodat ma beemeltük a WebDoki honlapra. Meg fogja ütni a guta. Hihetetlen arc volt már egyetem alatt is.
Örülök, hogy megírtad, amit megírtál."
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

John Cannel első levele:
September 17, 2009
Azért írok Önnek, hogy figyelmeztesse olvasóit arról a kulcsfontosságú e-mailről, amelyben egy orvos bizonyítja, hogy a D vitamin véd a H1N1 ellen, és kérje olvasóit, hogy lépjenek kapcsolatba képviselőikkel Washingtonban, hogy védjék meg a H1N1-től az Amerikaiakat, különösen a gyermeket, mielőtt tél beköszönt. A következő levelet kaptam:
Kedves Dr. Cannell,
Az ön múltkori H1N1-ról szóló hírlevele és videója arra késztetett, hogy tudósítsam Önt a Központi Wisconsin Centrumban kitört H1N1 járvány tapasztalatairól. Sajnálatos módon az állami járványügyiek nem mutattak érdeklődést arra, hogy az adatokat tanulmányozzák, így továbbítom őket Önnek, mivel úgy gondolom, nagyon figyelemre méltóak.
A Központi Wisconsin Centrum egy hosszútávú ápoló hely fogyatékosok számára. Megközelítőleg 275 ápolt és 800 fős személyzet van. Az ápoltak vérében a D vitamint folyamatosan mérjük évek óta és az ápoltak D vitamin pótlást kapnak.
2009 júniusában, a nagy publicitást kapott Wisconsin járvány idején, mindössze két ápolt kapott teszttel is igazolt influenzát. Másfelől viszont a személyzet 60 tagja kapott influenzát betegséget. Közülük 17-et teszteltek és 8-nál igazolták is. További 43 kapott influenzaszerű betegséget. (A gyerekekkel dolgozó körülbelül 11-12 személyzeti tag közül többnek igazoltan H1N1-e volt.)
Így nagyon figyelemre méltó, hogy 275 ápoltból mindössze kettő betegedett meg influenzában, míg a 800 fős személyzetből 103. Úgy tűnik, hogy a H1N1 nem a személyzetről terjed az ápoltakra, hanem az ápoltakról a személyzetre, és aztán a személyzet közt terjedt tovább. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ápoltjaink a D vitamin miatt védettek voltak, míg a személyzet nem.
Üdvözlettel:
Norris Glick, orvos
Central Wisconsin Center
Madison, WI
Kedves Dr. Glick,
Ez az első kemény adat, amelyről tudok, amely közvetlenül bizonyítja, hogy a D vitamin hihetetlen védelmet nyújt az influenza ellen. Dr. Carlos Carmago a Massachusetts General Hospital-ban lefutatott egy statisztikai elemzést az adatokon, és ha még ki is zárjuk azt a 43 embert, akik a személyzetből csak "influenzaszerű" betegséget kaptak, akkor is az ápoltak közt 0,73% betegedett meg, míg a személyzetből 7.5%, ami tízszeres különbség és ez a különbség statisztikailag szignifikáns (P<0.001).
Másodszor, ha olvasta a múltkori levelemet, akkor láthatja, hogy az influenzában meghalt gyerekek kétharmada neurológiai betegségben szenvedett (epilepszia, autizmus, stb.). A járványügyi hatóság pontosan tudja ezt, hiszen ők közölték az adatokat. Ők tehát tudják, hogy a neurológiai beteg gyerekek halnak meg legvalószínűbben. (Ennek itt azért van különös jelentése, mert az amerikai járványügy jelentése szerint pont azoknak a betegeknek a legnagyobb a halálozási kockázata, akiket pl. a Központi Wisconsin Centrum-ban ápolnak. Az eredmények azt bizonyítják, hogy egy rendkívül veszélyeztetett betegcsoportban is hihetetlen méretekben lecsökkentette még nem is csak a halálozást, hanem már a megbetegedések számát is a rendszeresen adagolt D vitamin - megj. Szendi G.).
Keressé meg parlamenti képviselőjüket vagy szenátorukat és panaszolják fel nekik a járványügy közömbösségét, amit ebben az ügyben tanúsított. Követeljenek kongresszusi meghallgatást D vitamin és H1N1 ügyben, mielőtt túl késő lesz.
John Cannell, MD
A D vitamin Tanács elnöke
585 Leff Street
San Luis Obispo, CA 93422

<SCRIPT type=text/javascript><!--google_ad_client = "pub-3923758887918028";google_ad_width = 468;google_ad_height = 60;google_ad_format = "468x60_as";google_ad_type = "text";google_ad_channel = "";google_color_border = "006699";google_color_bg = "B47B10";google_color_link = "FFFFCC";google_color_text = "C3D9FF";google_color_url = "008000";google_ui_features = "rc:6";//--></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/show_ads.js" type=text/javascript></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/expansion_embed.js"></SCRIPT><SCRIPT src="http://googleads.g.doubleclick.net/pagead/test_domain.js"></SCRIPT><SCRIPT src="http://pagead2.googlesyndication.com/pagead/render_ads.js"></SCRIPT><SCRIPT>google_protectAndRun("render_ads.js::google_render_ad", google_handleError, google_render_ad);</SCRIPT>
John Cannell második levele
September 18, 2009
Kedves Dr. Cannell,
Köszönet a Wisconsin kórházról közölt friss információért. Nekem hasonló személyes bizonyítéklom van Georgiában folyó orvosi praxisomból.
Mi vagyunk azon öt állam egyike, amelyben széles körben szétterjedt a H1N1 járvány. Közösen viszünk egy rendelőt egy másik családorvossal. Én rámenősen mérem és pótlom a D vitamint. A kollégám nem. Ő hetente egytől tízig terjedő számú influenzás beteget lát el, az én praxisomban viszont egy sincs. Az én páciensem egységesen 2000-5000 NE D vitamint kapnak, hogy a D vitamin vérszintjük 50-80 ng/ml közt legyen.
Ellie Campbell,
Campbell Családorvoslás
3925 Johns Creek Court Ste A
Suwannee GA 30024
Kedves Dr. Campbell:
Köszönet a jó hírért. Bárcsak volna kapcsolatunk a járványügyiekhez vagy a nemzeti Egészség Hivatalhoz, hogy a figyelmüket felhívhassuk a D vitaminra.
A kritikusok azt mondják, nem szabadna a D vitamint az influenza megelőzésére ajánlanunk, amíg azt tudományos vizsgálatokkal nem igazolják. Mert ez még nem történt meg.
A kritikusok így azt mondhatják, hogy amíg ők nem bizonyosodnak meg, addig Önnek D vitamin hiánya kell legyen télen, amíg tudományosan nem bizonyosodik be, hogy a D vitaminnal való ellátottság jobb, mint a D vitamin hiánya. Az ilyen tanács teljesen etikátlan és reméljük soha nem lesz az egészségügyi ellátás alapelve.
Ez nem csúcstudomány. Ha én tévednék, akkor a D vitamin nem védi ki az influenzát, de mit veszítünk ezzel? Néhány dollárt. De viszont ha a kritikusok tévednek, és a D vitamin mégis megelőzi az influenzát, akkor mit veszítünk? Nem is oly rég, a járványügy azt jelentette, hogy már 41 gyermek meghalt a H1N1-ben, és az influenza idény még el sem kezdődött.
Lépjen kapcsolatba szenátorával és parlamenti képviselőjével. Kérje őket, hogy legyen közmeghallgatás a D vitaminról és a H1N1-ről.
John Cannell, MD
A D vitamin Tanács elnöke
585 Leff Street
San Luis Obispo, CA 93422
Kommentár:
Na hiába, egy demokráciában az embereknek még eszébe jut ilyesmi, hogy "szóljon képviselőjének", meg "tegyen panaszt a járványügyre". Mi ezt itt Magyarországon csak keserűen megmosolyogjuk.
Én természetesen az olvasót csak arra kérem, terjessze ezeket a leveleket és védje meg családját és barátait a H1N1-től. A képviselőjét felejtse el, ahogy az is elfelejtette Magát már régen. (Majd 2010-ben az életben maradottak tapasztalni fogjuk, hogy pár hétig megint "fontosak" leszünk.) Hogy D vitamint hol fog kedves olvasóm beszerezni, azt pontosan nem tudom, esetleg ha érdeklődne a tisztifőorvosnál, az OGYI-nál, az ANTSZ-nél, ők talán már lefoglaltak annyi vitamint, hogy abból tudnak adni mindenkinek. Nem ironizálni akarok, keserűségből írom: a D vitamin tényleg sok embert védhetne meg az influenzától, de nálunk D vitamin csak igen kis kiszerelésben kapható, az is kalcium tablettába ágyazva. Rendelhetünk külföldről, ha a vám éber őrei le nem fülelik, és perbe nem fogják az állampolgárt valami mondvacsinált ürüggyel. Mert cukrot, olajat lehet ezer tonnaszámra csempészni, de vitamint rendelni? Nagyon kockázatos dolog.
De azért próbálja meg, az élet mindennél drágább. Védje meg életét orvosai és demokratikus hivatalai ellenére.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem, hallottatok/láttatok/csináltatok már olyat hogy:
Valaki energiát gyűjt az ujjai kezébe és kristályt csinál belőle?
A barátom haverjának az ismerősének a valakije látta, szóval tuti igaz
Bár szerintem csak fotoszintetizált az ürge

Előre is köszi a válaszokat!

Ezt materializálásnak hivják, és létezhet, a szellemtudomány is ismeri ezt a jelenséget.

Nagyon ritka eset, de lehetséges, sok esetben az energiasürüségből alakul ki, van amikor egy másik sikról jön át a tárgy, történetesen egy kristály.

Ez olyan adottság mint a kanálhajlitgatás, és arra jó, hogy rámutasson, hogy sok minden van amikről nekünk nincs is elképezlésünk!

Sai Babánál is feltünt ez a jelenség, és wibutit, azaz hamuszerüséget állít elő (ilyen már volt a kezemben) , bár múltkor egy videon kiderült egy kis turpisság, igy azóta fentartással fogadom a "mutatványait".

szeretettel.

István

Karsay István said:

Ezt materializálásnak hivják, és létezhet, a szellemtudomány is ismeri ezt a jelenséget.

Nagyon ritka eset, de lehetséges, sok esetben az energiasürüségből alakul ki, van amikor egy másik sikról jön át a tárgy, történetesen egy kristály.

Ez olyan adottság mint a kanálhajlitgatás, és arra jó, hogy rámutasson, hogy sok minden van amikről nekünk nincs is elképezlésünk!
szeretettel.

István

Click to expand...

Köszi de hát asszem nem sokat segítettél.
Ha valami alakot ölt ami eddig nemvolt akkor materalizálódik, igen ezt énis tudtam........
Az érdekelne ha valaki tudja hogy ez mihez köthető:valami valláshoz gyógymódhoz (Pl:reiki), vagy egyszerű energetiaki gyakorlat vagy teljesen más.

Hogyan kell túl lépni a múlton?<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

Tegnap éppen erről beszélgettünk egyik barátnőmmel, hogy vajon miért vannak olyan emberek akiktől annyira nehéz elszakadni lelkileg? Mi a titkuk? Vajon bennünk van a hiba (és a bennünk alatt most az emberek többségét értem). Az önbizalomhiány miatt leszel kiszolgáltatva az olyanoknak akiknek van belőle bőven és akik képesek elhitetni veled- ha csak, pillanatokra is,- hogy csak rád figyelnek, hogy te különleges vagy? Hogy képesek elérni, hogy ne félj,és ne érdekeljen semmi, mert ők erősek, magabiztosak és pontosan tudják mikor mit kell mondaniuk…Nekem, mindig kellet valaki akiről álmodozzak és, általában az ilyen Don Juan vagy Casanova típusú fiúk és férfiak tetszettek meg .
Nem az olyanokra gondolok akik válogatás nélkül lefekszenek mindenkivel. Hanem akiknek volt akár több hosszú távú kapcsolata is, de nem hűséges, szépfiús, a női lelket ismerő,kicsit „női” lelkű, nagyon udvarias és nagyon lovagias nagyon szabadságszerető és többnyire a nők addig érdeklik, amíg kihívást jelentenek a számára, amíg azt nem érzi, hogy teljesen meghódította az illetőt. Miután véget ér a kapcsolat a nők csak nehezen tudják elfelejteni. Ők valójában sérült lelkű, összetört szívű hideg számító racionalisták, akik igazából megvetik a nőket és csak az újabb és újabb hódításaikkal tudják legyőzni saját kisebbrendűségi érzéseiket? Vagy egyszerűen csak szabadságszerető felelőtlen idealisták, akik tényleg minden nőbe bele tudnak szeretni arra az időre amíg együtt vannak, de a szabadságuk fontosabb nekik mindennél? Vagy van köztük ilyen is olyan is?
És nekünk miért jó ez a szenvedés?
Müller Péter írta,hogy őt a szenvedései tették azzá aki. <o></o>
Egyik ismerősöm azt tanulta valamilyen ezoterikus tanfolyamon, hogy egyes emberek rendelkeznek valamiféle fekete-kígyó elnevezésű „lélek résszel” (gondolom szimbolikusan) és tudnak pecsételni, azaz nem tudatosan, de magukhoz tudnak kötni embereket (hosszabb rövidebb időre) úgyhogy ez a másiknak inkább rossz mint jó.
Hát ez is egy elmélet.<o></o>
Nekem 2008. augusztus 16. volt a fordulópont amire romantikus régi énem azt mondaná, hogy megint előre éreztem valami nagyon jó fog velem történni. Pedig félve és zárkózottan indultam el aznap is a Szigetre, amit már nagyon vártam. Aztán a barátaim társasága és a sok sör amit ittam felszabadulttá és önfeledtté tett. És ekkor botlottam bele életem 3. számú (és remélem utolsó) Casanovájába. Egymással szemben ültünk és mint rendesen először előjött a megfelelési kényszerem,és zavarba jöttem, aztán viszont a büszkeségem azt mondta, hogy nem is érdekel, annyira nem is helyes és ezzel azt hiszem akaratomon kívül megpiszkáltam az ő egóját. És onnantól annyira figyelmes lett, meg vicces, és udvarias hogy teljesen lenyűgözött. Elváltunk egymástól, mert különböző koncertekre mentünk de én visszamentem megkeresni de már nem volt ott. Aztán „véletlenül” mégis összefutottunk az egyik pultnál én nagyon örültem ő meg meghívott valamire és persze onnantól eldöntöttem, hogy nekem ő kell. Tudtam, hogy francia, hogy másnap haza megy, és ezért is volt olyan jó minden.
Életemben először voltam együtt valakivel akihez nemcsak testileg vonzódtam. Míg aludtunk végig rajtam volt a keze, mintha nem akarna ereszteni ő sem, és mikor reggel mellette ébredtem és láttam a napfelkeltét a lakókocsija ablakán át, és csak ámultam percekig hogy mennyire szép így ahogy a fény megvilágítja a profilját aztán megpuszilt amikor felébredt, meg megköszönte a csodálatos éjszakát…tökéletes volt. Azért az is benne volt, hogy igen én is tudok ilyen „laza” lenni. Mintha ez bárkinek számítana bármit rajtam kívül. Az már nem esett jól, hogy nem akar velem várost nézni jönni, mert nincs tiszta ruhája. Miután e-mail címet cseréltünk nagy nehezen elbúcsúztam tőle. És miközben mentem haza, éreztem, hogy nemcsak a másnaposság miatt vagyok rosszul nehéz lesz elfelejteni .Aztán ha nem írt volna e-mailt, talán előbb sikerült volna, de egy hét után ő írt elsőnek és azt írta várta a levelem meg hogy édes vagyok és jó volt velem lenni és hogy csókol, meg hogy találkozunk a mennyországban ha nem válaszolnék. És aztán bejelölt a facebook nevű oldalon, én meg válaszoltam neki, és vártam a válaszát azt hittem hogy most akkor mi levelezni fogunk aztán majd meglátogat…és elkezdtem álmodozni. Vak voltam és süket a barátaim mondhattak bármit…mert én azt akartam hinni…mert azt hittem túl fájdalmas lett volna a szembesülés…<o></o>
Másfél hónap után, mikor már épp kezdtem elfelejteni, újra jelentkezett és írt annyit hogy mi van velem. Ezt is az üzenő falon talán csak azért, hogy féltékennyé tegyen valakit…Amire én leírtam neki 1oldalas levélben mindent amit addig éreztem. Hogy még sosem voltam ennyire boldog senkivel,hogy még sosem találkoztam ennyire spontán, szórakoztató, és figyelmes fiúval, hogy sokáig nem tudtam őt elfelejteni, mert folyton őt látom mindenhol, és mindenről ő jut az eszembe és ritkák az ilyen tökéletes pillanatok az életben, és remélem van barátnője aki annyira boldoggá teszi mint én tenném ha tudnám (ez mondjuk nem volt teljesen igaz). Utána csak furcsa ürességet éreztem és azt, hogy talán mindaz amit írtam , csak képzelgés, mintha minden érzésemet kiírtam volna magamból és ezáltal megszűnt volna létezni de azért nagyon vártam a válaszát, mindennap egyre szomorúbban.
1 hónap múlva válaszolt, 3 sorban, hogy nem akart meg bántani, sajnálja és reméli szép az életem, és maradjunk kapcsolatban. Még erre is válaszoltam volna, mert arra gondoltam hogy előtte mennyire vágytam rá, hogy írjon csak nem találtam a szavakat…
Azt szerettem volna ha szeret és hiányzom neki, de valójában én is látom már mennyire naiv voltam és ez nem az ő hibája. Azt hiszem én kezdő vagyok szerelmi téren és kapcsolati téren és önismereti téren, meg tudatosság téren is, ő meg sok mindenben inkább virtuóz, bár azt hiszem amikor szakított vele a volt barátnője valami elromlott benne is és azóta mindennel amit tesz ezt próbálja kompenzálni (nyilván nem ő az egyetlen ). Vagy talán ez is csak egy hazugság volt nem tudom… Talán sosem látom őt többé, bár ő mondta erre azt hogy sohasem tudhatod, de igazából már nem is akarom. Azért néha meg nézem az adatlapját és látom hogy rengeteg lány ismerőse van és sok lány küldözget neki a világ különböző pontjairól olyan üzeneteket, hogy hiányzol, mikor látogatsz meg, jó volt veled. Úgy tűnik nem én vagyok az egyetlen aki nehezen tudja elfelejteni. Pedig ő folyton azt mondta nekem is, hogy vedd könnyedén, meg ne nézz vissza.<o></o>
Igazából a pillanat és a kaland abszolút megéri, aztán persze az ember magára vessen, ha mint a drogos nem tud másra gondolni és többet akar. De vajon tényleg csak gyengeségből nem bírnak felejteni olyan sokan? Nem bírnak elengedni, mert önzőek? Nem látnak tisztán? És úgy van, hogy az ő energiáira lenne szükséged? Neki meg szüksége van a változatosságra?
Azt is olvastam valahol, hogy jobb egyoldalúan szeretni valakit, mint nem szeretni senkit. És én is azt tapasztaltam, hogy csak akkor leszek túl 1 szerelmen, ha bele szeretek valaki másba… De vajon miért érzed úgy sokáig, hogy nem kell senki más? Vajon ezt a hülyeséget csak a vágyakozó fél táplálja magában egyoldalúan? Csak önmagunkat hibáztathatjuk ha ilyen helyzetbe kerülünk és csak a mi felelősségünk? Vagy tudat alatt vágyaink tárgya sem akarja, engedi igazán, hogy elfelejtsük?Ezért álmodunk róla, ezért látjuk őt mindenhol és ezért jelentkezik mindig pont olyankor amikor kezdenénk felejteni.De ha így van akkor neki ez miért jó? Ő energiához jut azáltal, hogy gondolsz rá? Hogy szereted? És ez tényleg szeretet? Vagy csak puszta vágyakozás? Neki szüksége van rá, hogy rajongjanak érte vágyakozzanak rá? Vagy csak nekünk van rá szükségünk, hogy rajongjunk valakiért, amíg „fel nem növünk” igazán? Ők csak „elviselik”? Vagy miért van így?
Számomra volt értelme, ezeknek a találkozásoknak,közelebb kerültem önmagamhoz, rájöttem, hogy én mennyire nem vagyok céltudatos, mennyire nem vagyok közvetlen, és barátságos másokkal, általában mennyi mindent nem tudok még a világról, a naivitásommal, a kishitűségemmel és az önállótlanságommal is szembesített.. Amióta találkoztunk kezdett el foglalkoztatni, hogy műveltebb legyek odáig sosem érdekelt… Erősítette bennem a vágyat, hogy minél többet utazzak, világot lássak
Úgy hogy most egy ideig a szerelem helyett inkább önmagamat próbálom megtalálni és elérni a „tartós békét” , hogy el bírjam hinni, hogy létezik olyan, hogy kölcsönös szerelem és, nem hazugságokra és egymás kihasználására épülő játszmák…és hogy megtanuljam tisztelni maga m annyira, hogy ne akarjak Casanovákat imádni egyoldalúan, hanem valami igazi egymásra találást….<o></o>
<o> </o>

Karsay István said:

John Cannel első levele:
September 17, 2009
Azért írok Önnek, hogy figyelmeztesse olvasóit arról a kulcsfontosságú e-mailről, amelyben egy orvos bizonyítja, hogy a D vitamin véd a H1N1 ellen, és kérje olvasóit, hogy lépjenek kapcsolatba képviselőikkel Washingtonban, hogy védjék meg a H1N1-től az Amerikaiakat, különösen a gyermeket, mielőtt tél beköszönt. A következő levelet kaptam...
fficeffice" /><o>></o>>

Click to expand...

Szép estét!
Érdekes a cikk és elgondolkodtató... Azoknak, akik szeretnének D vitamint beszerezni: a kis babáknak a gyerekorvosok írnak fel ilyet. A neve Vigantol olaj. Sajnos vényköteles, de hátha akad az ismeretségi körben mindenhol 1-1 kis gyerek és akkor felíratható. Másrészt ha jól emlékszem tanulmányaimból, akkor a D vitamin és a napfény szorosan összefüggnek...
Sok szeretettel: Mossu

A maják, az idő és a visszatérésük

<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 coordsize="21600,21600" o:spt="75" oreferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" stroked="f"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"></vath><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 47.25pt; HEIGHT: 63.75pt" type="#_x0000_t75" alt="yan108 képe"><v:imagedata src="file:///F:\DOCUME~1\KARSAY~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg" o:href="http://espavo.hu/system/files/pictures/picture-23.jpg"></v:imagedata></v:shape>
yan108 &middot; 2009. augusztus 27. 14:27
Kategória:

• Csatornázás

A maják, az idő és a visszatérésük
Magda Wimmer: 2003-ban Guatemalában készült maja- riportfilmből
Az 52 ciklus a majáknak a Plejádok erejét szimbolizálja. Tikalban, Guatemalában a piramisok elrendezése képviseli a Plejádokat - a földdel való szinkronicitást rendeszeresen ott ünneplik.
Az alábbi idézet egy 2003-ban Guatemalában készült maja- riportfilmből való. A filmet Magda Wimmer készítette. A címe: A maják, az idő és a visszatérésük. A ma elnyomásban élő guatemalai maja leszármazottak fősámánja ezt nyilatkozza:
" Fájdalmat érzünk, mert: a gyerekeiteknek nem engeditek meg, hogy egyéniek legyenek. Az iskolában, a Tv-ből, és a társadalomból azt tanulják, hogy ők középszerűek, hogy egyformán kellene viselkedniük, és hogy nincs mit megosztaniuk egymással. A nők nálatok nem használhatják a kreatív erejüket, műanyagba kell öltözniük, amitől a pórusaik nem tudnak lélegezni többé. Denaturált (természetességétől megfosztott) ételeket kell készíteniük, és a főzéshez életölő sugarakat kell használniuk a tűz erős hője helyett.
A vallás azt mondja nekik, hogy csendben kell maradniuk. De amikor a nők ereje legyengült és beteg, akkor az egész társadalom beteg lesz.
Mindez azért történik, mert a társadalmatok az "egyre jobbat és egyre többet" törekvés destruktív alapjára épül. Ezért cserébe az életeteket adjátok, -addig dolgoztok, amíg össze nem estek.
Az őseink azt mondták nekünk - eljön majd egy időszak, amikor a Föld nagyon megbetegszik, és a karmok nyomai mindenhol láthatóvá válnak. A folyók olyanná válnak, mint a sűrű, sötét slejm, tele szeméttel és méreggel, a levegő pedig tele lesz szennyel és a légzés nehézzé válik. Testvéreink a fák bele fognak halni ebbe, és a Föld nem lesz többé képes az öntisztításra, mert a szennyezett eső leblokkolja a pórusait. Ez lesz az az időszak, amikor a madarak le fognak hullni az égből, a halak felfordulnak a víz felszínére, és az egész természet teljes agóniában lesz. Ez az az idő, amikor a maják, és a Föld őslakosai újra elkezdenek beszélni, azért, hogy segítsék a bolygónkat és az emberiséget a túlélésben.
Mi, az ősi emberek most visszatértünk, itt vagyunk, mert az őseink hívtak minket - a mi őseink és a tietek. A figyelmeztetések eszközét hozzuk. De nem azért, hogy felszítsuk a bizonytalanságot, és a félelmet. Ez egy meghívás arra, hogy letegyük a félelmeinket. Ezért a legfontosabb figyelmeztetésünk ez: Ne félj, maradj kívül a félelmeiden! Mert amikor félelemben élünk - félünk a gyerekeinktől, a munkánktól, a világ végétől - akkor nem tudjuk megváltoztatni a Földet. A félelem a Földünk és az emberiség jelen helyzetének az oka. Elveszi a fény melegítő sugarait, és akkor minden elkezd kihalni.
A világ hanyatló állapotban van. De a legtöbb ember nincs tisztában ezzel, és nem akar foglalkozni a mindenhol felbukkanó változásokkal. Ez katasztrófához vezet. Most az a fontos, hogy mindannyian minden irányból összefogjunk, azért, hogy megtaláljuk, hogyan tudunk új módon viszonyulni önmagunkhoz, egymáshoz, a Természethez, a Földanyához, az állat társainkhoz, és a növényekhez. Mi, a maják és más őslakos testvéreink most visszatérünk, mert a nagy bölcsesség hívott minket. Kívánjuk, hogy a figyelmeztetésünk mélyen behatoljon az emberiség sejtjeibe.
Ezért hallgassátok meg az üzenetünket:
A nagy átalakulások időszakát éljük, amikor gyakran érzünk káoszt és instabilitást. Eljött az idő, melyben néhány nagyon nehéz és fontos döntést kell meghoznunk. Az emberiségnek megvan a választási lehetősége arra, hogy melyik irányba akar menni. Egy útkereszteződésben vagyunk. Hosszú ideig rossz irányban mentünk, ahol elvesztettük az egyensúlyt. Mégis mindig megvan a választásunk, hogy melyik irányban akarunk továbbmenni.
Most egy nagyon felgyorsult időben élünk, és a mindennapok hektikus irama irányítja az életünket. Ugyanígy kezeljük a Földanyát. Egy ellenőrizetlen felgyorsuló spirálba helyeztük őt. Minél nyugtalanabbak vagyunk egyénileg, annál nyugtalanabbá válik ő is - mivel ő is olyan, mint mi - egy szépséggel és intelligenciával rendelkező lény.
Meg kell állítanunk a szennyezést, és mindenekelőtt a saját negative gondolataink, félelmeink, és aggódásunk szennyezését, mert az egész bolygónkat egy szemétdombbá változtattuk ezekkel. Ugyanis a gyárak, a szemét, a halott folyók, a megbetegítő élelmiszerek, csupán a belső szennyeződéseink látható külső megjelenései. Amikor abbahagyunk szeretni, akkor beszennyezzük magunkat, és a cselekedeteink és gondolkodásunk besötétül, és lepusztítja a tiszta levegőt amit belélegzünk. Ez az oka a Föld jelenlegi helyzetének.
Az időjárási mintázatok megváltozása a radikális változás tiszta jele. Teljesen ki fog billeni az egyensúlyból, és szélsőséges hőmérsékletek lesznek. Az esőzések is jelentősen meg fognak változni. Amikor látjuk ezeket a jeleket, akkor valóban el kell kezdenünk cselekedni.
Ha ezekben az években az emberiség úgy dönt, hogy ugyanúgy folytatja tovább, és nem kezd el változtatni, akkor a Föld elpusztul. Ez a folyamat már elkezdődött, és tovább fog folytatódik: áradások és szárazságok fognak jönni, a világgazdaság össze fog omlani, éhínségek lesznek, vulkánok fognak kitörni, és nagy elsivatagosodások jönnek.. Ha tovább folytatódik az anyagi gazdagság utáni vágyódás, a saját mohóságunk meg fog ölni minket.
Most az összes ember, összes kultúra, összes vallás, az és összes nemzet
segítségére szükségünk van. Abba kell hagynunk a gyűlölködést és a testvéreink leöldöklését - mielőtt túl késővé válik. Ha tovább folytatjuk, ahogy eddig tettük, ez az időciklus be fog fejeződni, és sötétség fog beállni 2012-ben, és az új nap nem fog felvirradni .
Ha az emberek kibillennek az egyensúlyukból, és nem élnek a természettel összhangban - akkor eltűnnek. Ez az isteni és a természeti törvény.
Hallgassátok meg e szavakat:
Minden negatív jóslat ami beteljesedik, az egy rosszul elsült jóslat. Ugyanis a jóslatok csupán azért vannak, hogy meghalljuk a figyelmeztetésüket, majd megváltoztassuk magunkat, és ne hagyjuk, hogy a jóslat beteljesedjék. Felelősek vagyunk érte, és a mi kezünkben a választás! Rajtunk múlik, mindannyiunkon egyenként, és mindannyiunknak megvan ehhez minden képessége és ereje!
Az őseink azt mondták nekünk, hogy a káosz és a nagy változások ezen időszaka után Keletről egy új nap fog felkelni. És az ősi emberek visszanyerik az erejüket, a bölcsességüket és a büszkeségüket. Ekkor az egykori leigázók sok leszármazottja újra eljön a földünkre, hogy új utat találjanak velünk. És ezt fogják mondani: "Szükségünk van a segítségetekre fivéreink, nővéreink, mint kenyérre az éhezőnek, mert majdnem elpusztítottuk az életünk alapjait".
Amikor e sötét időszak vége felé minden nép bölcsei újra összegyűltek a "Tudás
Őrzőinek Nagy Tanácsába", a piramisokat sötét felhők vették körül. A találkozójukat a négy égtáj felé való tánccal nyitották meg, és aztán megújították a kapcsolatukat a FöldAnyával és az ApaÉggel. És végül, mikor elkezdték a NagySzellem dalát énekelni, akkor a felhők felemelkedtek a piramisok tetejéről, és meglátták a CsillagNépeket. Csend állt be, teljes nyugalom. Elkezdtek figyelni, belehallgatni a határtalan univerzumba. Ekkor egy szél támadt, és fúttában egy hang szólalt meg belőle: "Emlékezzetek újra, kik vagytok, emlékezzen rá mindenki ezen a bolygón! Mert az idő elérkezett" - ez volt az ősök hangja.
A maják és Földünk őslakosai szerint eljött az emlékezés ideje, és annak az ideje is, mikor ráébredünk minden dolog kölcsönös összeköttetésre, és az önmagunkban rejlő hatalmas lehetőségekre. Végül most újra és újra felismerjük azt, hogy képesek vagyunk megváltoztatni a bolygónk állapotát, úgy ha saját magunkat változtatjuk meg.
A maják ezt mondják:
fontos, hogy ismét kifejezzük hálánkat a Földanya felé. Szeret minket, mint egy anya, és mindennel ellát, amire szükségünk van – habár majdnem elpusztítottuk őt. A nap is mindannyiunknak süt, - mindegy, hogy kik vagyunk, és hogyan élünk. Ha erre sok ember rájön, és eszerint is kezd cselekedni, akkor az elkövetkezendő évek változásaira tényleg hatni fognak. Végül is - az őseink azt mondták nekünk- a nagy fáradozás és erőfeszítés után be fogjuk fejezni az emberek gyógyítását, és a FöldAnya tisztítását. Ez az az idő, amikor minden teremtmény elkezd egymással harmóniában élni. Ekkor a béke és a szeretet új kora valósággá válik.
És az eljövendő korszakról ez a víziónk:
A világot, mint csillogó hálót látjuk, ahol minden nagyszerűen kölcsönös összeköttetésben van egymással. Egy civilizált bolygót látunk, és olyan emberek lakják, akik teljesen tudatában vannak teremtő erejüknek. Emberek, akik bölcsességből cselekszenek, mert tudják, hogy ők a valóságuk teremtői. Egy új Földet látunk, ahol az embereknek nincs szükségük többé törvényekre azért, hogy megvédjék magukat egymástól. Egyetlen törvény lesz csupán érvényes: a kölcsönös tisztelet az emberek, és minden élőlény között. Egy Földet látunk, ahol nincs elkülönültség, a mohóság és ítélkezés miatt. Ez egy olyan időszak, amikor az életenergiák teljes hálózata újra működni fog. Egy új Földet látunk, ahol az emberek önmagukat vezetik. És a cselekedeteiket és a gondolataikat a szívük bölcsessége fogja táplálni. Egy új FöldAnyát látunk Aki minden teremtményével összhangban él, Akit táplálnak, és Aki táplál, Aki lélegzik és lélegzetet ad, Aki meleget kap és meleget ad. Egy olyan Földet, amely az univerzum ritmusával együttmozog.
Ez a víziónk és a tiétek is. Megfigyeltük, hogy mennyire vágytok egy új Föld után, a biztonság és béke után - még akkor is, ha ezt régóta nem érzitek. Hallgassatok a szívetekre, mivel a FöldAnya hív titeket! Mindannyiunkat hív, hogy meggyógyítsuk őt, és magunkat. Most van itt az idő, hogy ráhangolódjunk a FöldAnyára. Most van az idő, hogy megváltoztassuk a gondolatainkat és az életmódunkat. A Föld nem a mi birtokunk, és nem tehetünk vele bármit, amit akarunk. Ez az, amit mindannyian kezdünk érezni. És azok az emberek, akik arra használták a hatalmukat, hogy más embereken uralkodjanak, hamarosan hatalom nélkül és összezavarodva találják magukat. Most minden olyan ember erejére szükségünk van, akik készek az új utak létrehozására. És az írásokban az áll, hogy az ősi emberek máig őrzik a béke útját.
Emlékezzetek a Forrásotokra! Emlékezzetek, kik vagytok, és honnan jöttök!
Mi: a maják, az inkák, a maorik, a navajo-k, a sziúk, a tibetiek, a bennszülöttek és minden más ősi ember ugyanúgy tudja, hogy a csillagokról érkeztünk, és ugyanakkor a FöldAnyából születtünk.
Az őseink azt mondják:
Emlékezzetek! Spirituális lények vagytok fizikai testben. Fel kell ébrednetek most ráébredve arra a nagy bölcsességre, hogy mindennel és minden lénnyel kapcsolatban állunk, és a FöldAnyával, aki táplál minket!
De ez a tudás nem akárhol van, hanem bennünk, egyenként mindannyiunkban. Lépj vele újra kapcsolatba, és kezd el ünnepelni az életet!
Az idő elérkezett. És ezek a nagyanyáink és nagyapáink szavai. Mi mind EGYEK vagyunk. Most van az idő, mikor a bölcsek visszatérnek - és a bölcsek nem mások, mint mi magunk. A bölcsek mi vagyunk, te és én."
Több ősi nép is leírta ezt a jövendölést, ezt a kort: India védikus hagyománya,
Mayák (Közép-Amerikában, mai Guatemala területén)
a nyugati asztrológusok (Európában)
az ősi egyiptomiak
Kabbalisták (zsidó misztikusok)
Esszénusok (Qumráni misztikus közösség, )
Qero öregjei (Peru)
Észak-Amerika indián törzsei: Navajo, Cherokee, Apacs indiánok, Irokéz szövetség, Hopi indiánok
Dogon Törzs (Afrika)
Aborigines (Ausztrália)
Sumérok (Közel-kelet Irak-Iran)
Tibetiek (Belső-Ázsia)
Mi ez a kor?Az evolúció nagy idői ciklusokban halad, és a világ ősi népei a távoli kontinenseken, egymástól függetlenül ugyanarról beszélnek:
Az idő körkörös, ciklikus felfogásában amikor az időkör a végére ér, újra kezdődik egy következő szinten. 2012. december 21-én az Idő Nagy Ciklusa lezárul, és újra kezdődik.
Az európai asztrológia szerint: 1 kozmikus hónap 2152 év, és 1 kozmikus év 12 hónapból áll. Tehát 1 kozmikus év 25..824 évig tart. Ez egy csillagászati tény .
A jelenség csillagászati neve: equinoktikus precízió, equinoktikus
ciklus. A föld tengelyének körpályán való kis mozgásáról van szó. Amely égövbe mutat, az a korszak van. A Föld tengelye ezen években mozdult át a Halak csillagképből a Vízöntő csillagképbe. Ezért beszélünk a mostani Vízöntő korszakról.
Kaptam és továbbadtam: Szeretettel: Yan
<o> </o>

Igen, tenyleg itt az ideje, hogy vegre felebredjünk. Sokan mosolyognak ezeken a joslatokon. De ez sajnos be fog következni, mert nem hallgatunk a figyelmeztetesre. Mar többen megkerdeztek tölem, hogy mi alapjan fog a "kiselejtezes" megtörtenni egy hogyan? Hogy hogyan, arrol csak sejteseink vannak. A magam velemenye szerint egy virus fog az emberiseg nagy reszevel vegezni. Nem lesz vilaghaboru vagy földi katasztrofa. (annak ellenere, hogy kisebb katasztrofak mindig voltak es lesznek is)
Es kik fognak megmaradni, kerdezik tölem? Az egyetlen "megme'rettete's" a szeretet altal fog törtenni. Aki a szeretetet, a hitet es a bizalmat hordozza a sziveben, az tul fogja elni ezt a katasztrofat. Sokak szamara meg mindig nem kesö "felebredni" Az ut meg van mutatva nekünk, csak el kell indulnunk rajta. Öt perc mulva tizenkettö! Es a percek gyorsan telnek.
A Teremtö szeretete legyen velünk. Amen.