Ezoterika
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Irtam a cikk szerzőjének, majd jön a válasz szerintem. Most nagyobb anyagot teszek fel, mert eltünök vidélkre előadásokat tartani, de majd jövök! (ez lehet fenyegetés is ) Na nézzük:
A leírtak ismeretében ha megnézzük például a mikrohullámú sütőt, akkor
az, az alábbiak szerint árt a környezetének:
- A 220 volt miatt van egy 50 Hz-es elektroszmog, ami folyamatosan hat
ránk, hacsak nincs kihúzva a konnektorból. A konnektorhoz vezető fali
vezeték elektroszmogja is károsan hat ránk, ha nem Bergman csőben van
vezetve a vezeték.
- Ha működik, akkor áramfelvétele is van, ezért az elektroszmog
mellett van egy elektromágneses térereje is.
- Ha müködik, akkor van 2450 MHZ-es sugárzása is, és 20 méteres
körzetben rongálja az élő sejteket.
- Ha melegítésre, sütésre, vagy főzésre használjuk, akkor megsérti a
beletett ételek génburkát és génmanipulált élelmiszer lesz belőle.
Ezen idő alatt a benne lévő étel, ital sejtjei is degenerálódnak és a
degenerált ételt fogyasztó ember is degenerálódik, azaz előbb-utóbb
egyre betegebb lesz. Ebben a funkcióban a benne lévő étel és ital
víztartalma az addigi szép kristályos víz-struktúra helyett, amorf
(alaktalan) vízstruktúrájúvá válik.
- Ha azt is nézzük, hogy ennyi haszontalanságra és ártásra még
elektromos energia is kell, akkor van olyan negatív környezeti hatása
is, mint pl. az atomeaktorok, foszilis tüzelőanyagokat égető erőművek,
vízierőművek, távvezetékek, transzformátorok, stb. negatív,
környezetkárosító hatásai.
Nézzük meg az ártó hatásokat a számítógép esetében is:
- A 220 volt miatt itt is van egy folyamatosan ható
elektroszmog, mint minden egyéb elektromos berendezésnél.
- Ha működik, vagy készenléti (stand-by), állapotban van,
akkor az elektroszmog mellett ugyanúgy van egy elektromágneses
térereje is, mint minden bekapcsolt, vagy készenléti állapotban lévő
elektromos berendezésnek.
- A képernyőnek van úgynevezett képernyősugárzása, ami 1
méterig is kiterjed, kivéve az LCD-s képernyőket, amelyeknél ez kb. 15
cm. A katódsugaras képernyőknek pedig van még katódsugárzása is, még
hátrafelé is!.
- Magának a komputernek kb. 2,5 méterig mérhető intenzív
elektromos és mágneses zavar.
- A billentyűzetnél és az egérnél szintén 15 cm-ig mérhető az
ártó elektromos és mágneses. Sajnos a működtetésnél ezekhez, muszáj
hozzányúlni, ezért ez a hatás, még ha kisebb is, de folyamatos hatású,
amíg a készülékkel dolgozunk..
- A nyomtatónak ugyancsak van erős elektromos és mágneses
tere, ezért ha lehet, tegyük távolabb a testünktől.
- A szünetmentes tápegységnek szintén erős elektromos és
mágnese tere van, tehát szintén távol kell tenni emberektől,
élőlényektől.
- Ha valakinek az egységek között nincs vezeték-összeköttetés,
hanem az összeköttetés rádiójelekkel történik, akkor a rádiójel
frekvenciájától és annak moduláltságától függő, súlyos
egészségkárosító hatás is van az egész helységben, sőt azon túl is,
akár 20 méteres körzetben is határérték feletti sugárzások mérhetők!
- Itt sem szabad kihagyni az erőművek környezetkárosító
hatásait. Egyedül a napenergia, a napelemes rendszer tiszta rendszer,
de csak akkor, ha földelt és árnyékolt kábeleken jut el az áram a
fogyasztókhoz.
Az összes, jelen írásomban taglalt, és nem taglalt (említett)
sugárzások ártanak mindenkinek, mert ennyiféle sugárzáshoz ilyen rövid
idő alatt nem tudott hozzászokni a szervezetünk. Minél gyengébb
valakinek az immunrendszere, minél hosszabb ideig éri, minél több, és
minél erősebb sugárzás, annál előbb, és annál súlyosabban betegszik
meg valaki. Várandós anyák, változó korban lévő nők és férfiak (férfi
klimax is van, csak más hatásokkal jár, mint a nőknél), de különösen
gyermekeknél a gyors sejtképződés miatt, az elektromos sugárterhelés
kockázata, akár tízszeres (!) is lehet, egy egészséges emberhez
képest. Az amalgámtömések, a fém koronák, az ékszerek, a piercigek, a
fém implantátumok, a pacemakerek, fém-csatok, fém-szerszámok, tőrök,
fegyverek, stb. mind újabb, súlyosbító kockázati tényezőket
jelentenek, az antenna- és tranziens hatások miatt.
Rák, hirtelen gyermekhalál, csontbetegségek, sclerosis multiplex,
hiperaktivitás, fejfájás, alvászavar, idegesség,
koncentráció-gyengeség, agresszivitás, fülzúgás, halláskárosodás,
migrén, depresszió, vérképzőszervi zavarok, vegetatív idegrendszeri
zavarok, hormon-zavarok, stb. lehetséges okai lehetnek a különféle
elektromos és mágneses sugárzások. Jó lenne, ha minden gyógyítás az
„elektron-allergia" tünetcsoport feltérképezésével kezdődne. Minden
terápia sikertelen marad, ha nem változtatjuk meg, vagy nem zárjuk ki
a környezeti, megbetegítő hatásokat, így ez elektromos- és
elektromágneses sugárzásokat.
.
Már a haditechnikában is alkalmazzák a sugárzások tudatmódosító
hatásait. Állatoknál és embereknél is elektromágneses frekvenciákkal
befolyásolni lehet a szellemi állapotot és a viselkedésmódot. Az első
Öböl-háborúban például félelmetes agyhullám manipuláló
hullám-fegyvereket vetettek be, melynek hatására az iraki katonák harc
helyett ülve maradtak a lövészárkokban és tömegesen adták meg magukat.
A katonai kutatások mindig előbbre tartottak a polgári kutatásoknál.
Véleményem szerint azért nem tesznek hivatalosan, az ártó hatások
ellen, hogy így választódjon ki, egy ellenállóbb szervezetű ember,
meg, hogy ne népesedjen túl a Földünk. A tudás is védelmet ad!! A
panelházak, a fém-szerkezetű amerikai gyorsházak, a Faraday-kalitka
elv érvényesülése révén a külső hatások ellen védelmet nyújtanak!
Vannak kifejlesztve, és forgalomba hozva a hálózati elektroszmogra,
elektromágneses terekre, valamint a magasabb frekvenciájú sugárzásokra
élettani szempontból harmonizáló hatást adó szerkezetek. A
harmonizálás lényege, hogy az elektromos- és mágneses erőterek
összeadhatók és kivonhatók egymásból. Ha két térerő ellentétes
fázisban van, vagyis az egyik amikor eléri a maximális térerősséget az
egyik irányban, ugyanakkor éri el a másik is a legnagyobb értéket,
csak az ellentétes irányban, akkor az erőterek kioltották egymást.
Ugyanez igaza mágneses térerősségre is. Így azok nem szűntek meg, csak
élettani szempontból „ártalmatlanítva", azaz harmonizálva vannak.
Jómagam az alábbiak szerint védekezem:
- A házam a Faraday-elv szerint le van védve a külső hatásoktól.
- Nincs mikrohullámú sütőm!!!
- Mobiltelefont ritkán használok, akkor is álló helyzetben
telefonálok és a mobilkészülékemen van harmonizáló. Egyébként a
mobiltelefont csak akkor kapcsolom be, ha telefonálni akarok és nincs
más lehetőségem. Mindig van nálam telefonkártya, és ha lehet, akkor
vonalas készülékről kommunikálok. ( Hányan lemondták a vezetékes
vonalukat, pedig ha tudnák, hogy nem lett volna szabad!)
- Az egész lakásbelsőm le van harmonizálva, egyrészt
úgynevezett ház-harmonizálóval, másrészt a képernyőimen (televízió,
számítógép), a nyomtatómon, a komputeremen, a szünetmentes
tápegységemen, stb. úgynevezett EMF harmonizálók vannak, s így
mentesítve vagyok ezek ártó hatásaitól.
- Egészségesen élek, és egészségesen táplálkozom. Vércsoportom
szerint, vegetáriánusan táplálkozom, 60 évesen is atletizálok, tiszta
levegőn lakom, tiszta vizet (desztilláltvíz, reverz ozmózisos
eljárással szűrt és tisztított víz) iszom és azzal is főzünk.
- Rendszeresen szedek immunerősítő táplálék-kiegészítőket, azt
is a vércsoportomnak megfelelően, az FDA ajánlásoknál sokkalta
nagyobb dózisokban.
- A Nobel-díjas Dr. Linus Pauling és Dr. Szentgyörgyi Albert
ajánlásai szerint viszem be a szervezetembe a napi 18-20 ezer
milligramm C-vitamint, részben egy liter teába adagolt, 14.000 mg
ascorbinsav formájában, s ebből apró kortyokat iszom a nap során,
elosztva az adagolást. A további C-vitamint, nyújtott felszívódású és
flavonoid hatással bíró tablettákkal viszem be a szervezetembe. Erre
azért van szükség, mert a lakásomon kívüli (pl. Budapesten
tartózkodásomkor) nincs más védelem a szatellit-,. mobil-, radar-, stb
sugárzások ellen úgy tudok védekezni, hogy mega dóisú C-vitaminnal
megnövelem a szervezetem sugár- és elktroszmog tűrő képességét. Volt
már olyan eset is, hogy napi 30 ezer mg C-vitamint kellett bevennem,
mert nagy sugárdózisú környéken, vagy helyen voltam.
Zárásképpen annyit, hogy én nem tudok senki helyett sem védekezni, sem
gyógyulni, csak magam helyett. Meg tudom mondani, a tapasztalatom és a
képzettségem alapján, hogy hogyan lehet kivédeni a civilizációs
ártalmakat, s hogyan lehet meggyógyulni az ilyen ártalmak, okozta
betegségekből.
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Neke örömet okoz ha segithetek, már irtam a barátomnak is. Nem nagy fáradság, még csak fel se kellett állnom a székből!
és ha megjön a válasz azonal megirom! kiss :55:
és ha megjön a válasz azonal megirom! kiss :55:
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Mitől beteg a világ?
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o> </o>
Egy olyan életben, amely teljességgel a formára, a kinézetre és a
tekintélyre irányul, nem csoda, ha végül az ember görcsösen
kapaszkodik mindenbe. Az anyagi javakra való összpontosítás oly
megerőltető, és végső konzekvenciáit tekintve oly eredménytelen, hogy
végül az az érzés motoszkál az emberben, hogy nem lehet ez minden.
Ebből a szemszögből érthető a halál szélsőséges tagadása, miként azt
mindenekelőtt az USA-ban megfigyelhetjük. Amerikában a holttesteket
speciálisan képzett kozmetikusok sminkelik fiatalosra, hogy a halál
keze nyoma ne látszódjék az arcukon. Mások arról rendelkeznek, hogy
holttestüket fagyasszák le - abban a csalóka és bolond reményben, hogy
valamikor a távoli jövőben majd felolvasztják őket, és tovább
élhetnek.
Akinek az élete az anyagiak körül forgott, és soha nem törődött tudati
fejlődésével, annak számára a test és a tetem közötti különbség talán
fel sem fogható. Az ilyen emberek számára mindenképpen reménysugár
látszik megcsillanni, hallván, hogy a kutatóknak sikerült emberi
sejteket klónozniuk. Tudományos szempontból legalábbis újragondolandó
rég elhunyt emberek feltámasztásának lehetősége.
Tényleg ilyen messzire merészkedünk majd? Amint a kutatók rendelkezni
fognak a megfelelő technikával, akkor bizonyára alkalmazni is fogják.
A politikusok természetesen azért építtették meg az első atombombát,
hogy soha ne kerüljön sor a bevetésére, de nem lennének politikusok,
ha adott szavukhoz és ígéreteikhez tartanák magukat. Mi pedig nem
lennénk emberek, ha szorongásunk érdekében végül nem hoznánk meg
minden áldozatot. Ennélfogva, a klónozás technikájának területén is,
ha majd egyszer átszakad a gát, a mindent jobban tudók hamarosan
követni fogják a példát. A megfelelő törvények pedig, amelyek a
technikával való visszaélés megakadályozására hivatottak, ez esetben
szintén gyorsan módosíthatók.
Az evolúció sokféleségének trendjével szembehelyezkedve ezzel megint
egy lépést tennénk az amúgy is mindenütt kirajzolódó egyhangúság
irányába. Képletesen szólva a régi emberi génprogramnak egyre újabb és
újabb kiadásai jelennek majd meg. Ugyanakkor ilyen jövőbeli
forgatókönyvek nélkül is meglehetősen előrehaladt a halál elfojtása, s
ez komoly problémákat okozhat.
A halállal kapcsolatos gondolatok teljes elfojtása pontosan beleillik
a modern menedzserideológiába, amely szívesen teszi meg önmagát minden
dolgok mértékévé. De, még ha az utolsó pillanatban kiragadunk is
néhány szervet a halál karmaiból, hogy haldoklókba ültessük,
továbbéléshez segítve őket, a halál hatalmát ezzel még nem törjük meg.
A legmodernebb intenzív osztályokon sem ünnepelhetjük az emberek,
pontosabban az orvosok legrégibb "ellensége" felett aratott valóságos
győzelmet, így a modern ember más stratégiát alakított ki.
Hárítjuk a halált, s amennyire csak lehetséges, kiszorítjuk
látóterünkből. Így viszont nem vesszük észre azokat a nagy
lehetőségeket, amelyeket az élet végső stádiuma kínál. Mivel azonban
manapság az összes többi nagy változással konfliktusban élünk, kezdve
a fogantatástól a születésen és a pubertáson át egészen a változás
éveiig, a végső, nagy átalakulással kapcsolatos problémáink talán csak
kevésbé szúrnak szemet. Mindenesetre a halál a modern ember számára
egyre kevésbé jelent megoldást, még kevésbé megváltást.
A németek jelentős része már nyilvánvalóan nem hisz abban, hogy meg
kell majd halnia. Arra a kérdésre, hogy hol halnának meg szívesebben,
odahaza vagy egy klinikán, közel 90% azt válaszolta: "Ha meg kell
halni, akkor inkább odahaza." Ezzel a megfogalmazással: "ha meg kell
halni�", elárulják, hogy voltaképpen mennyire kevéssé hisznek a halál
realitásában. Ami első pillantásra kollektív elbutulásnak tűnik,
valójában a modern társadalom masszív hárítási stratégiájával állhat
összefüggésnek.
Minden elfojtással az igazi baj az, hogy aktivitása az
"árnybirodalomban" fokozódik. Így a halál is ott bukkan fel, ahol a
legkevésbé gyanítanánk: a nap legszabadabb és így állítólag legszebb
időszakában, a szabadidőnkben, a legjobb pillanatban - értsd:
adásidőben. A televízió képernyőjén a lehető leglátványosabb módokon
jelenik meg minden csatornán, s diadalittasan tobzódik számtalan,
többnyire kegyetlen fellépéseiben. A filmesek és a televíziós
szerkesztők estéről estére ünneplik a halált, s az a legkülönfélébb
változatokban hatol be titokban, de a tévépolgár számára mégiscsak
megnyugtató módon a kényelmesen berendezett lakószobába. Ő ugyanis
lazán hátradőlhet a karosszékében, és elmerenghet azon, hogy ővele
bizony mindez nem történhet meg. Nézőként nem kell azzal számolnia,
hogy a gépfegyversortűz szitává luggatja, vagy hogy egy autós üldözés
során odavész. Ha éveken, sőt évtizedeken át estéről estére élvezettel
csüng az ilyen jeleneteken, élete végén - úti csomagjában látványos
haláljelenetek ezreivel - mégis rettentő felkészületlenül fog majd ott
állni a túlvilágra vezető út küszöbén. A mozi és a televízió az
árnyékvilág végrehajtóiként segédkezik, amely, ha a krimiket és a
horrorfilmeket betiltanák, bizonyosan más síkokon nyomulna be
tudatunkba.
A halálnak a kórházakba történő egyre gyakoribb száműzetése oda vezet,
hogy egyre kevesebb ember éli át hozzátartozója halálát. A
megkérdezettek imént említett 90 %-ának határozott kívánságával
ellentétben a halál színhelye napjainkban túlnyomórészt a klinika. Az
érintettek többsége ott kénytelen átélni a vég kezdetét, és nem is
egyszemélyes, hanem leggyakrabban sokszemélyes kórtermekben. Mihelyt
az egyik betegtárs észreveszi szomszédjánál a halál közeledtét,
csöngetnek a nővérért, aki aztán az ágyat a haldoklóval együtt kitolja
a kórteremből. Ha mindez általában nem tudatosul is, a haldoklókat a
szó legszorosabb értelmében "kitoloncolják", saját, megszokott
környezetükből előbb egy kórterembe, majd onnan a fürdőszobába vagy
valamelyik folyosóra.
Haldoklószobák kialakítása még a legmodernebb klinikák terveiben sem
szerepel, de ha akad mégis egy-kettő mutatóba, akkor azok a kivételek.
Üres szobák a mai kor amortizációs törekvéseivel nem egyeztethetők
össze, és így nemritkán a fürdőszoba lesz az utolsó kijárat, a halál
egyre jobban elidegenedik tőlünk. Még ha igyekeznénk is értesíteni a
hozzátartozókat, nem mindenki érhető azonnal el, így olykor senki
nincs jelen, hogy végigkísérje a haldoklót ezen az utolsó, nagy
változáson. Az orvosoknak és a nővéreknek nincs idejük a haldoklóval
foglalkozni. Nem szólva arról, hogy ki sincsenek képezve erre. Az
orvosegyetemi tanulmányok során egyetlen szemináriumi óra sem
foglalkozik azzal, miként könnyíthetünk lelkileg a haldoklón. Saját
szemszögükből az orvosok a halált vereségnek tekintik, és egyáltalán
nem tartják magukat illetékesnek ezen a téren. Már az orvosi nyelv
ficamai is inkább árulkodnak erről a dilemmáról, mintsem hogy
elrejthetnék. Moribundus-ról beszélnek, amikor egyik betegük
haldoklik, vagy azt mondják, hogy ebben vagy abban a kórteremben
exitált valaki. (lat. exitus = kijárat, vég).
folyt.köv..
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o> </o>Egy olyan életben, amely teljességgel a formára, a kinézetre és a
tekintélyre irányul, nem csoda, ha végül az ember görcsösen
kapaszkodik mindenbe. Az anyagi javakra való összpontosítás oly
megerőltető, és végső konzekvenciáit tekintve oly eredménytelen, hogy
végül az az érzés motoszkál az emberben, hogy nem lehet ez minden.
Ebből a szemszögből érthető a halál szélsőséges tagadása, miként azt
mindenekelőtt az USA-ban megfigyelhetjük. Amerikában a holttesteket
speciálisan képzett kozmetikusok sminkelik fiatalosra, hogy a halál
keze nyoma ne látszódjék az arcukon. Mások arról rendelkeznek, hogy
holttestüket fagyasszák le - abban a csalóka és bolond reményben, hogy
valamikor a távoli jövőben majd felolvasztják őket, és tovább
élhetnek.
Akinek az élete az anyagiak körül forgott, és soha nem törődött tudati
fejlődésével, annak számára a test és a tetem közötti különbség talán
fel sem fogható. Az ilyen emberek számára mindenképpen reménysugár
látszik megcsillanni, hallván, hogy a kutatóknak sikerült emberi
sejteket klónozniuk. Tudományos szempontból legalábbis újragondolandó
rég elhunyt emberek feltámasztásának lehetősége.
Tényleg ilyen messzire merészkedünk majd? Amint a kutatók rendelkezni
fognak a megfelelő technikával, akkor bizonyára alkalmazni is fogják.
A politikusok természetesen azért építtették meg az első atombombát,
hogy soha ne kerüljön sor a bevetésére, de nem lennének politikusok,
ha adott szavukhoz és ígéreteikhez tartanák magukat. Mi pedig nem
lennénk emberek, ha szorongásunk érdekében végül nem hoznánk meg
minden áldozatot. Ennélfogva, a klónozás technikájának területén is,
ha majd egyszer átszakad a gát, a mindent jobban tudók hamarosan
követni fogják a példát. A megfelelő törvények pedig, amelyek a
technikával való visszaélés megakadályozására hivatottak, ez esetben
szintén gyorsan módosíthatók.
Az evolúció sokféleségének trendjével szembehelyezkedve ezzel megint
egy lépést tennénk az amúgy is mindenütt kirajzolódó egyhangúság
irányába. Képletesen szólva a régi emberi génprogramnak egyre újabb és
újabb kiadásai jelennek majd meg. Ugyanakkor ilyen jövőbeli
forgatókönyvek nélkül is meglehetősen előrehaladt a halál elfojtása, s
ez komoly problémákat okozhat.
A halállal kapcsolatos gondolatok teljes elfojtása pontosan beleillik
a modern menedzserideológiába, amely szívesen teszi meg önmagát minden
dolgok mértékévé. De, még ha az utolsó pillanatban kiragadunk is
néhány szervet a halál karmaiból, hogy haldoklókba ültessük,
továbbéléshez segítve őket, a halál hatalmát ezzel még nem törjük meg.
A legmodernebb intenzív osztályokon sem ünnepelhetjük az emberek,
pontosabban az orvosok legrégibb "ellensége" felett aratott valóságos
győzelmet, így a modern ember más stratégiát alakított ki.
Hárítjuk a halált, s amennyire csak lehetséges, kiszorítjuk
látóterünkből. Így viszont nem vesszük észre azokat a nagy
lehetőségeket, amelyeket az élet végső stádiuma kínál. Mivel azonban
manapság az összes többi nagy változással konfliktusban élünk, kezdve
a fogantatástól a születésen és a pubertáson át egészen a változás
éveiig, a végső, nagy átalakulással kapcsolatos problémáink talán csak
kevésbé szúrnak szemet. Mindenesetre a halál a modern ember számára
egyre kevésbé jelent megoldást, még kevésbé megváltást.
A németek jelentős része már nyilvánvalóan nem hisz abban, hogy meg
kell majd halnia. Arra a kérdésre, hogy hol halnának meg szívesebben,
odahaza vagy egy klinikán, közel 90% azt válaszolta: "Ha meg kell
halni, akkor inkább odahaza." Ezzel a megfogalmazással: "ha meg kell
halni�", elárulják, hogy voltaképpen mennyire kevéssé hisznek a halál
realitásában. Ami első pillantásra kollektív elbutulásnak tűnik,
valójában a modern társadalom masszív hárítási stratégiájával állhat
összefüggésnek.
Minden elfojtással az igazi baj az, hogy aktivitása az
"árnybirodalomban" fokozódik. Így a halál is ott bukkan fel, ahol a
legkevésbé gyanítanánk: a nap legszabadabb és így állítólag legszebb
időszakában, a szabadidőnkben, a legjobb pillanatban - értsd:
adásidőben. A televízió képernyőjén a lehető leglátványosabb módokon
jelenik meg minden csatornán, s diadalittasan tobzódik számtalan,
többnyire kegyetlen fellépéseiben. A filmesek és a televíziós
szerkesztők estéről estére ünneplik a halált, s az a legkülönfélébb
változatokban hatol be titokban, de a tévépolgár számára mégiscsak
megnyugtató módon a kényelmesen berendezett lakószobába. Ő ugyanis
lazán hátradőlhet a karosszékében, és elmerenghet azon, hogy ővele
bizony mindez nem történhet meg. Nézőként nem kell azzal számolnia,
hogy a gépfegyversortűz szitává luggatja, vagy hogy egy autós üldözés
során odavész. Ha éveken, sőt évtizedeken át estéről estére élvezettel
csüng az ilyen jeleneteken, élete végén - úti csomagjában látványos
haláljelenetek ezreivel - mégis rettentő felkészületlenül fog majd ott
állni a túlvilágra vezető út küszöbén. A mozi és a televízió az
árnyékvilág végrehajtóiként segédkezik, amely, ha a krimiket és a
horrorfilmeket betiltanák, bizonyosan más síkokon nyomulna be
tudatunkba.
A halálnak a kórházakba történő egyre gyakoribb száműzetése oda vezet,
hogy egyre kevesebb ember éli át hozzátartozója halálát. A
megkérdezettek imént említett 90 %-ának határozott kívánságával
ellentétben a halál színhelye napjainkban túlnyomórészt a klinika. Az
érintettek többsége ott kénytelen átélni a vég kezdetét, és nem is
egyszemélyes, hanem leggyakrabban sokszemélyes kórtermekben. Mihelyt
az egyik betegtárs észreveszi szomszédjánál a halál közeledtét,
csöngetnek a nővérért, aki aztán az ágyat a haldoklóval együtt kitolja
a kórteremből. Ha mindez általában nem tudatosul is, a haldoklókat a
szó legszorosabb értelmében "kitoloncolják", saját, megszokott
környezetükből előbb egy kórterembe, majd onnan a fürdőszobába vagy
valamelyik folyosóra.
Haldoklószobák kialakítása még a legmodernebb klinikák terveiben sem
szerepel, de ha akad mégis egy-kettő mutatóba, akkor azok a kivételek.
Üres szobák a mai kor amortizációs törekvéseivel nem egyeztethetők
össze, és így nemritkán a fürdőszoba lesz az utolsó kijárat, a halál
egyre jobban elidegenedik tőlünk. Még ha igyekeznénk is értesíteni a
hozzátartozókat, nem mindenki érhető azonnal el, így olykor senki
nincs jelen, hogy végigkísérje a haldoklót ezen az utolsó, nagy
változáson. Az orvosoknak és a nővéreknek nincs idejük a haldoklóval
foglalkozni. Nem szólva arról, hogy ki sincsenek képezve erre. Az
orvosegyetemi tanulmányok során egyetlen szemináriumi óra sem
foglalkozik azzal, miként könnyíthetünk lelkileg a haldoklón. Saját
szemszögükből az orvosok a halált vereségnek tekintik, és egyáltalán
nem tartják magukat illetékesnek ezen a téren. Már az orvosi nyelv
ficamai is inkább árulkodnak erről a dilemmáról, mintsem hogy
elrejthetnék. Moribundus-ról beszélnek, amikor egyik betegük
haldoklik, vagy azt mondják, hogy ebben vagy abban a kórteremben
exitált valaki. (lat. exitus = kijárat, vég).
folyt.köv..
Karsay István
Kitiltott (BANned)
közben - megszakítva az előadás gondolatmenetét - megkaptam a váűlaszt az ortomolekuláris terápiáról, amit most szeretettel megosztok veletek:
A C-vitamint nagy dózisban kétféleképpen kell bevinni. Kell egy nyújtott
felszívódású dózis, ami C-1000-sek formájában vihető be. Ebből én például
4-5 db-ot szedek naponta, nagyjából elosztva a felkeléstől a lefekvésig. Ez
mellett szedek, illetve javasolok szedni egy bioflavonoidos C-vitamint is,
amelynek kisebb a dózisa (250-300 mg). Ez azért jó, mert a bioflavonoidoknak
érfal erősítő hatása van és poliascorbátokat is tartalmaz. C-Plus és
Flavonoid C néven árusítják. Értékesebbek ezek a flavonoidok, mint amelyeket
más formákban árusítanak, kivéve a Flavonoid Complex-et.
A többi C-vitamint ascorbinsav formában viszem be, nagyjából reggeltől este
6-ig. Ezt úgy javasolom, hogy desztilláltvízzel készített élvezeti-, vagy
gyógyteát kell készíteni, s amikor az már kihűlt, akkor 1 liter teába egy
púpozott teáskanál ascorbinsavat kell tenni. Fruktózzal és mézzel, vagy
steviával (jázminpakóca) is édesíthető, de nem kötelező. Egy ilyen teáskanál
ascorbinsav kb. 12.000-14.000 mg C-vitaminnak felel meg. Nap közben apró
kortyok formájában kb. 1000-2000 mg C-vitamin bevitelt jelent esetenként. 18
óra után már nem kell inni, csak ha délutános, vagy éjszakás műszakban van,
mert nagyon élénkít és bezavarhat az elalvásban.
Önmagában csak az ascorbinsav nem jól szívódik fel, ezért szükséges, hogy
legyen nyújtott felszívódású C-vitamin mindig a szervezetben. Az ascorbinsav
akkor is jól felszívódik a teából, vagy más italból, ha C-vitamin tartalmú
ételeket eszik ( pl.: gyümölcs, zöldség).
Vigyázat!! Készítenek tartósított élelmiszereket nátrium benzoátos
tartósítással, amelyben van ascorbinsav is. Ezek az ételek mérgezőek, mert
az ascorbinsav a nátrium benzoátot elbontja és benzol keletkezik, ami súlyos
méreg a szervezet számára.
Ha mellkas röntgen vizsgálatra megy, akkor aznap napi 30.000 mg C-vitaminra
is szükség lehet. Az esetleges CT vizsgálatok esetén a szervezet C-vitamin
igénye a káros sugárzások kivédése miatt elérheti a napi 300.000 mg
C-vitamint is!!! Ha ilyen vizsgálatok esetén valaki nem szed elegendő
C-vitamint, súlyos károsodás érheti, ami veszélyesebb, mint az a baj, amivel
a vizsgálatra utalták!
Dr. Szentgyörgyi Albert már 70 éve megmondta, hogy a C-vitamint nem a
patikában kellene árulni grammokban, hanem az ABC-kben kilós kiszerelésben!
Én ezt tanácsolom! Nálam bevált a módszer, és Dr. Linus Paulingnál is, aki
ezért szintén Nobel-díjat kapott, s élete végéig nagy dózist szedett, s 96
éves korában is szellemileg és testileg is friss volt! C-vitamin =
Életerő-életfogytig!
Ezek után az Ön kezében van a döntés, hogy mit tesz a saját egészsége
megóvása érdekében. Én nem tudok más helyett gyógyulni, vagy egészséget
megtartani, csak magam helyett.
A C-vitamint nagy dózisban kétféleképpen kell bevinni. Kell egy nyújtott
felszívódású dózis, ami C-1000-sek formájában vihető be. Ebből én például
4-5 db-ot szedek naponta, nagyjából elosztva a felkeléstől a lefekvésig. Ez
mellett szedek, illetve javasolok szedni egy bioflavonoidos C-vitamint is,
amelynek kisebb a dózisa (250-300 mg). Ez azért jó, mert a bioflavonoidoknak
érfal erősítő hatása van és poliascorbátokat is tartalmaz. C-Plus és
Flavonoid C néven árusítják. Értékesebbek ezek a flavonoidok, mint amelyeket
más formákban árusítanak, kivéve a Flavonoid Complex-et.
A többi C-vitamint ascorbinsav formában viszem be, nagyjából reggeltől este
6-ig. Ezt úgy javasolom, hogy desztilláltvízzel készített élvezeti-, vagy
gyógyteát kell készíteni, s amikor az már kihűlt, akkor 1 liter teába egy
púpozott teáskanál ascorbinsavat kell tenni. Fruktózzal és mézzel, vagy
steviával (jázminpakóca) is édesíthető, de nem kötelező. Egy ilyen teáskanál
ascorbinsav kb. 12.000-14.000 mg C-vitaminnak felel meg. Nap közben apró
kortyok formájában kb. 1000-2000 mg C-vitamin bevitelt jelent esetenként. 18
óra után már nem kell inni, csak ha délutános, vagy éjszakás műszakban van,
mert nagyon élénkít és bezavarhat az elalvásban.
Önmagában csak az ascorbinsav nem jól szívódik fel, ezért szükséges, hogy
legyen nyújtott felszívódású C-vitamin mindig a szervezetben. Az ascorbinsav
akkor is jól felszívódik a teából, vagy más italból, ha C-vitamin tartalmú
ételeket eszik ( pl.: gyümölcs, zöldség).
Vigyázat!! Készítenek tartósított élelmiszereket nátrium benzoátos
tartósítással, amelyben van ascorbinsav is. Ezek az ételek mérgezőek, mert
az ascorbinsav a nátrium benzoátot elbontja és benzol keletkezik, ami súlyos
méreg a szervezet számára.
Ha mellkas röntgen vizsgálatra megy, akkor aznap napi 30.000 mg C-vitaminra
is szükség lehet. Az esetleges CT vizsgálatok esetén a szervezet C-vitamin
igénye a káros sugárzások kivédése miatt elérheti a napi 300.000 mg
C-vitamint is!!! Ha ilyen vizsgálatok esetén valaki nem szed elegendő
C-vitamint, súlyos károsodás érheti, ami veszélyesebb, mint az a baj, amivel
a vizsgálatra utalták!
Dr. Szentgyörgyi Albert már 70 éve megmondta, hogy a C-vitamint nem a
patikában kellene árulni grammokban, hanem az ABC-kben kilós kiszerelésben!
Én ezt tanácsolom! Nálam bevált a módszer, és Dr. Linus Paulingnál is, aki
ezért szintén Nobel-díjat kapott, s élete végéig nagy dózist szedett, s 96
éves korában is szellemileg és testileg is friss volt! C-vitamin =
Életerő-életfogytig!
Ezek után az Ön kezében van a döntés, hogy mit tesz a saját egészsége
megóvása érdekében. Én nem tudok más helyett gyógyulni, vagy egészséget
megtartani, csak magam helyett.
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Szervátültetés
Az utóbbi évtizedekben a szervátültetések révén a halál újszerű módon
került az orvosok érdeklődésének a középpontjába. Így egynémely
haldokló mégiscsak újra fontossá válik, pontosabban nem ő, hanem még
működő szervei. Jellemző módon a gyógyszeripar, amely a
transzplantációkhoz, így az immunreakciók csökkentéséhez szükséges
készítményeket előállítja, orvosi szemináriumokat szponzorál,
amelyeken azzal foglalkozik, hogy miképpen lehet a hozzátartozókból a
legtapintatosabban, ugyanakkor a legnagyobb hatásfokkal
kikényszeríteni a "szervek kitermeléshez" szükséges beleegyezést.
De ugyan ki lenne hajlandó nálunk anyagilag támogatni a haldoklók
segítését célzó tanfolyamokat? Kétségtelen, hogy mindenekelőtt a
hospice-mozgalom, valamint publikációival Elisabeth Kübler-Ross - A
halál és a hozzá vezető út című könyve magyarul is olvasható - úttörő
munkát végzett a haldoklók segítése és a haldoklás folyamatának
megértése terén, mégis a kezdeményezés még mindig az egyén kezében
van. Ha kritikai pillantást vetünk a szervátültetésekre, mindenekelőtt
azt kell tisztán látnunk, hogy ezt a fejlődést a betegek kívánsága
tartja lendületben. Szervátültetéssel valóban sok élet hosszabbítható
meg, és sok, igen súlyos beteg számára a transzplantáció az egyetlen
túlélési esély. Így az orvosok végső soron a korszellem
megvalósításához nyújtanak segédkezet, hiszen olyan világban élünk,
amelyben le kell győzni a halált, s még mindig inkább kitépünk a
markából egyes emberi testrészeket, mintsem hogy méltósággal
elismerjük.
Mindebben az a félelmetes, hogy egyre több beteg egyre több szervet
igényelne, s egyáltalán nem hal meg például balesetben annyi fiatal,
hogy ez a szükséglet kielégíthető lenne. Ezért az orvosok potenciális
betegeik nevében is olyan törvényeket követelnek, amelyek több
szervkivételt tennének lehetővé. Ámde a halál hárítása a népesség
körében azt eredményezi, hogy az 5 %-ot sem éri el azoknak a száma,
akik már életükben beleegyezésüket adják a szervadományozáshoz. A
legtöbben ezt a problémát is olyan messzire tolják ki, mint általában
a meghalás kérdését. Aki nem hisz a halál erejében, s tudat alatt
halhatatlannak hiszi magát, természetesen a szerveit sem fogja
rendelkezésre bocsátani.
Ehhez vegyük még hozzá, hogy ma már egyáltalán nem tudjuk megmondani,
mikor hal meg egy ember, és mikor tekinthető valóban halottnak? A szív
leállása a hightech medicina vívmányainak köszönhetően régen nem
számít a halál jelének. A manapság széles körben elfogadott agyhalál -
kritérium sem problémamentes, mert tényleg előfordult már, hogy
emberek minden EEG-tevékenység megszűnése után is visszatértek az
életbe, például súlyos barbiturátmérgezést vagy jéghideg vízben
bekövetkezett fulladást követően. Valóban, pontosan ez a reménysége
azoknak is, akik lefagyasztatják testüket. Természetesen az a néhány
ezer holttest, amely jéghideg, folyékonynitrogén-koporsójában
várakozik, semmiféle agytevékenységet nem mutat már. De ugyanilyen
természetes, hogy mégsem lehet testükből egyetlen szervet sem
kiemelni, hiszen a jelöltek életükben mégiscsak a legkomolyabban
gondolták, hogy szerveikre egyszer még nekik maguknak lesz szükségük.
Egy teológusokból, filozófusokból és jogászokból álló tudós társaság
különböző megfontolásokból kiindulva nemrégiben a transzplantációs
medicina létalapját kezdte piszkálni, amennyiben kétségbe vonta az
agyhalál elméletét. Azóta már néhány orvos is elhatárolódott tőle.
Ezzel a lépéssel azonban közvetve és kimondatlanul azokra az orvosokra
vetnek igen rossz fényt, akik ezen elv alapján végzik a
szervátültetéseket.
Az agyhalál elmélet hívei ezzel szemben előszeretettel hivatkoznak
arra, hogy az agyhalál a tudat megszűnését jelenti, ami persze az
archetipikus orvoslás szemszögéből hajmeresztő feltételezés. Ez annyit
jelentene, mintha egy televíziókészülék elromlása együtt járna a
tévéprogramok megszűnésével. És ha csupán az agyhoz kötődő tudat tenné
az embert, nyomban fel kellene tennünk azt a kérdést is, hogy akkor
milyen eljárással ültethető át az agyszövet, miként erre például a
Parkinson-kór esetében embrionális agyszövetek beültetésével már
történt kísérlet. Azonkívül, kényszerítő erővel következne ebből, hogy
a vetélésben való orvosi közreműködést minden körülmények között
megtagadjuk, mert az agy az elsők között alakul ki a magzatban, s a
terhesség harmadik hónapjában olyan szinten van, hogy már álomképek
feldolgozására is képes.
Éppoly kevéssé tudjuk tisztázni tehát, hogy mikor tekinthető az ember
végleg halottnak, mint azt, hogy mikor kezd élni. A spirituális
filozófia szerint az élet nem a fogantatással kezdődik, és nem a
halállal végződik, hanem az élet van. A halhatatlan lélek a
fogantatáskor fokozatosan birtokba veszi a testet, mint lakot, majd
végül újra elhagyja. Hogy ez pontosan mikor történik meg,
természettudományos módszerekkel talán soha nem fogjuk tudni
megállapítani. Egy általános érvényű meghatározás ezért végső soron
mindig ködös marad.
Mindamellett az orvosok jogi biztonságban szeretnének dolgozni számos
elgondolásuk megvalósításán az életnek ezekben a homályzónáiban. Ezt a
biztonságot a jogászoknak kell megadniuk számukra, holott a jogászok
képesek erre a legkevésbé, s orvosi szakvéleményekre várnak, amelyek
következésképp csakis szubjektívek lehetnek.
E bizonytalanságok dacára nap mint nap végeznek szervátültetéseket
német klinikákon. Több mint ezer embert sikerült az elmúlt évek során
"kibelezni" minálunk, és ennél lényegesen több embernek volt ebből
haszna - a szónak abban az értelmében, hogy sikerült elodázni haláluk
óráját. Mindazon kifejezések, amelyeket ebben az összefüggésben
használunk, borzalmasak füleinknek, hiszen a mészárosok vagy a
vadászok szaknyelvéből származnak. Márpedig az orvosok sem az egyikkel
sem a másikkal nem kívánják azonosítani magukat.
Jogi téren is számolniuk kell azzal az orvosoknak, hogy a
törvényalkotók gyanakvással nézik a szervek felkutatására irányuló
vadászszenvedélyüket. Az "érdekkonfliktusok" elkerülése céljából soha
nem azok az orvosok állapítják meg a donor halálát, akik a
szervkivételt végzik. A kivételt végző orvos csoport tagjai mindezen
esetekben valóban érdekkonfliktusba keverednek, mert megszokott orvosi
tevékenységükkel ellentétben a páciens mihamarabbi halálában kell
reménykedniük, hogy munkájukat elvégezhessék. A jogi szabályozás a
törvényalkotó nyilvánvaló félelmét, mintegy hátsó gondolatát mondja ki
arra vonatkozóan, hogy orvosok pusztán önmagukra hagyatkozva akár túl
korán is kimondhatják a halál beálltát azért, hogy mihamarabb
hozzájuthassanak az igényelt szervekhez. Önmagában is felháborító
gyanú ez, amit az egész orvostársadalomnak a legsúlyosabb sértésként
kellene kezelnie. Legjobb tudomásom szerint azonban mind ez ideig
senki nem zaklatta fel magát emiatt, még az orvostársadalom máskor
olyannyira érzékeny képviselői sem. Márpedig ennek csakis az lehet az
oka, hogy az élet elmúlására legszívesebben nem is gondolunk, hanem
lehetőleg elfojtjuk.
Az orvosi dolgokban járatlan ember ismereteit meghaladja minden olyan
döntés, amelyet a szervátültetés kérdésében hoztak, s megütközéssel
fogadja már a legegyszerűbb kérdéseket is. Az agyhalál állapotában
lévő donort például a szervkivétel előtt narkotizálni kell, hogy
elkerüljük a fájdalomokozást. Hogyan lehetséges azonban, hogy valaki,
aki állítólag halott, fájdalmat érezzen? Vagy mi az oka annak, hogy az
orvosok a hozzátartozókat, miután azok beleegyezésüket adták a
szervkivételbe, csak vonakodva engedik a donor közelébe? Csak nem
azért, mert a vérbő, nagyon is "elevennek" látszó "halott" láttán
netán meggondolnák magukat?
Az egész forgatókönyv akkor válik igazán hátborzongatóvá, ha például
arra gondolunk, hogy Münchenben Thurn und Taxis hercegének,
Németország egyik leggazdagabb emberének "kell" egy szív, akkor
meglepő módon azon nyomban akad egy. Amikor a donor szíve leáll,
haladéktalanul ott a következő az újabb cseréhez. Csak ezután szabad a
hercegnek meghalnia. Még ha nem sajnáljuk is a hercegtől az összesen
három szívet, a kérdés akkor is kérdés marad: vajon a kezelőorvosok a
herceg számos erdei munkása közül bármelyiknek találtak volna ilyen
gyors egymásutánban két méregdrága beültethető pótszívet?
Az a körülmény, hogy az ilyen kérdésekben amúgy nagyon is érzékeny
közvélemény ezt a kérdést megkerülte, sőt még a sajtó is meglepő
nagyvonalúsággal feledkezett meg róla, az elfojtással állhat
összefüggésben.
Természetesen egészen más témák is megbújnak itt a háttérben. E példa
alapján mindenki képet alkothat magának arról, hogy milyen nagy
beleszólása van a pénznek többek között az orvoslásba is. Akár bele is
borzadhatunk, jóllehet egy olyan társadalomban, amelyet minden
területen a pénz kormányoz, ez az összefüggés végtére nem is annyira
meglepő.
Forrás: Rüdiger Dahlke: Mitől beteg a világ? Magyar Könyvklub
Az utóbbi évtizedekben a szervátültetések révén a halál újszerű módon
került az orvosok érdeklődésének a középpontjába. Így egynémely
haldokló mégiscsak újra fontossá válik, pontosabban nem ő, hanem még
működő szervei. Jellemző módon a gyógyszeripar, amely a
transzplantációkhoz, így az immunreakciók csökkentéséhez szükséges
készítményeket előállítja, orvosi szemináriumokat szponzorál,
amelyeken azzal foglalkozik, hogy miképpen lehet a hozzátartozókból a
legtapintatosabban, ugyanakkor a legnagyobb hatásfokkal
kikényszeríteni a "szervek kitermeléshez" szükséges beleegyezést.
De ugyan ki lenne hajlandó nálunk anyagilag támogatni a haldoklók
segítését célzó tanfolyamokat? Kétségtelen, hogy mindenekelőtt a
hospice-mozgalom, valamint publikációival Elisabeth Kübler-Ross - A
halál és a hozzá vezető út című könyve magyarul is olvasható - úttörő
munkát végzett a haldoklók segítése és a haldoklás folyamatának
megértése terén, mégis a kezdeményezés még mindig az egyén kezében
van. Ha kritikai pillantást vetünk a szervátültetésekre, mindenekelőtt
azt kell tisztán látnunk, hogy ezt a fejlődést a betegek kívánsága
tartja lendületben. Szervátültetéssel valóban sok élet hosszabbítható
meg, és sok, igen súlyos beteg számára a transzplantáció az egyetlen
túlélési esély. Így az orvosok végső soron a korszellem
megvalósításához nyújtanak segédkezet, hiszen olyan világban élünk,
amelyben le kell győzni a halált, s még mindig inkább kitépünk a
markából egyes emberi testrészeket, mintsem hogy méltósággal
elismerjük.
Mindebben az a félelmetes, hogy egyre több beteg egyre több szervet
igényelne, s egyáltalán nem hal meg például balesetben annyi fiatal,
hogy ez a szükséglet kielégíthető lenne. Ezért az orvosok potenciális
betegeik nevében is olyan törvényeket követelnek, amelyek több
szervkivételt tennének lehetővé. Ámde a halál hárítása a népesség
körében azt eredményezi, hogy az 5 %-ot sem éri el azoknak a száma,
akik már életükben beleegyezésüket adják a szervadományozáshoz. A
legtöbben ezt a problémát is olyan messzire tolják ki, mint általában
a meghalás kérdését. Aki nem hisz a halál erejében, s tudat alatt
halhatatlannak hiszi magát, természetesen a szerveit sem fogja
rendelkezésre bocsátani.
Ehhez vegyük még hozzá, hogy ma már egyáltalán nem tudjuk megmondani,
mikor hal meg egy ember, és mikor tekinthető valóban halottnak? A szív
leállása a hightech medicina vívmányainak köszönhetően régen nem
számít a halál jelének. A manapság széles körben elfogadott agyhalál -
kritérium sem problémamentes, mert tényleg előfordult már, hogy
emberek minden EEG-tevékenység megszűnése után is visszatértek az
életbe, például súlyos barbiturátmérgezést vagy jéghideg vízben
bekövetkezett fulladást követően. Valóban, pontosan ez a reménysége
azoknak is, akik lefagyasztatják testüket. Természetesen az a néhány
ezer holttest, amely jéghideg, folyékonynitrogén-koporsójában
várakozik, semmiféle agytevékenységet nem mutat már. De ugyanilyen
természetes, hogy mégsem lehet testükből egyetlen szervet sem
kiemelni, hiszen a jelöltek életükben mégiscsak a legkomolyabban
gondolták, hogy szerveikre egyszer még nekik maguknak lesz szükségük.
Egy teológusokból, filozófusokból és jogászokból álló tudós társaság
különböző megfontolásokból kiindulva nemrégiben a transzplantációs
medicina létalapját kezdte piszkálni, amennyiben kétségbe vonta az
agyhalál elméletét. Azóta már néhány orvos is elhatárolódott tőle.
Ezzel a lépéssel azonban közvetve és kimondatlanul azokra az orvosokra
vetnek igen rossz fényt, akik ezen elv alapján végzik a
szervátültetéseket.
Az agyhalál elmélet hívei ezzel szemben előszeretettel hivatkoznak
arra, hogy az agyhalál a tudat megszűnését jelenti, ami persze az
archetipikus orvoslás szemszögéből hajmeresztő feltételezés. Ez annyit
jelentene, mintha egy televíziókészülék elromlása együtt járna a
tévéprogramok megszűnésével. És ha csupán az agyhoz kötődő tudat tenné
az embert, nyomban fel kellene tennünk azt a kérdést is, hogy akkor
milyen eljárással ültethető át az agyszövet, miként erre például a
Parkinson-kór esetében embrionális agyszövetek beültetésével már
történt kísérlet. Azonkívül, kényszerítő erővel következne ebből, hogy
a vetélésben való orvosi közreműködést minden körülmények között
megtagadjuk, mert az agy az elsők között alakul ki a magzatban, s a
terhesség harmadik hónapjában olyan szinten van, hogy már álomképek
feldolgozására is képes.
Éppoly kevéssé tudjuk tisztázni tehát, hogy mikor tekinthető az ember
végleg halottnak, mint azt, hogy mikor kezd élni. A spirituális
filozófia szerint az élet nem a fogantatással kezdődik, és nem a
halállal végződik, hanem az élet van. A halhatatlan lélek a
fogantatáskor fokozatosan birtokba veszi a testet, mint lakot, majd
végül újra elhagyja. Hogy ez pontosan mikor történik meg,
természettudományos módszerekkel talán soha nem fogjuk tudni
megállapítani. Egy általános érvényű meghatározás ezért végső soron
mindig ködös marad.
Mindamellett az orvosok jogi biztonságban szeretnének dolgozni számos
elgondolásuk megvalósításán az életnek ezekben a homályzónáiban. Ezt a
biztonságot a jogászoknak kell megadniuk számukra, holott a jogászok
képesek erre a legkevésbé, s orvosi szakvéleményekre várnak, amelyek
következésképp csakis szubjektívek lehetnek.
E bizonytalanságok dacára nap mint nap végeznek szervátültetéseket
német klinikákon. Több mint ezer embert sikerült az elmúlt évek során
"kibelezni" minálunk, és ennél lényegesen több embernek volt ebből
haszna - a szónak abban az értelmében, hogy sikerült elodázni haláluk
óráját. Mindazon kifejezések, amelyeket ebben az összefüggésben
használunk, borzalmasak füleinknek, hiszen a mészárosok vagy a
vadászok szaknyelvéből származnak. Márpedig az orvosok sem az egyikkel
sem a másikkal nem kívánják azonosítani magukat.
Jogi téren is számolniuk kell azzal az orvosoknak, hogy a
törvényalkotók gyanakvással nézik a szervek felkutatására irányuló
vadászszenvedélyüket. Az "érdekkonfliktusok" elkerülése céljából soha
nem azok az orvosok állapítják meg a donor halálát, akik a
szervkivételt végzik. A kivételt végző orvos csoport tagjai mindezen
esetekben valóban érdekkonfliktusba keverednek, mert megszokott orvosi
tevékenységükkel ellentétben a páciens mihamarabbi halálában kell
reménykedniük, hogy munkájukat elvégezhessék. A jogi szabályozás a
törvényalkotó nyilvánvaló félelmét, mintegy hátsó gondolatát mondja ki
arra vonatkozóan, hogy orvosok pusztán önmagukra hagyatkozva akár túl
korán is kimondhatják a halál beálltát azért, hogy mihamarabb
hozzájuthassanak az igényelt szervekhez. Önmagában is felháborító
gyanú ez, amit az egész orvostársadalomnak a legsúlyosabb sértésként
kellene kezelnie. Legjobb tudomásom szerint azonban mind ez ideig
senki nem zaklatta fel magát emiatt, még az orvostársadalom máskor
olyannyira érzékeny képviselői sem. Márpedig ennek csakis az lehet az
oka, hogy az élet elmúlására legszívesebben nem is gondolunk, hanem
lehetőleg elfojtjuk.
Az orvosi dolgokban járatlan ember ismereteit meghaladja minden olyan
döntés, amelyet a szervátültetés kérdésében hoztak, s megütközéssel
fogadja már a legegyszerűbb kérdéseket is. Az agyhalál állapotában
lévő donort például a szervkivétel előtt narkotizálni kell, hogy
elkerüljük a fájdalomokozást. Hogyan lehetséges azonban, hogy valaki,
aki állítólag halott, fájdalmat érezzen? Vagy mi az oka annak, hogy az
orvosok a hozzátartozókat, miután azok beleegyezésüket adták a
szervkivételbe, csak vonakodva engedik a donor közelébe? Csak nem
azért, mert a vérbő, nagyon is "elevennek" látszó "halott" láttán
netán meggondolnák magukat?
Az egész forgatókönyv akkor válik igazán hátborzongatóvá, ha például
arra gondolunk, hogy Münchenben Thurn und Taxis hercegének,
Németország egyik leggazdagabb emberének "kell" egy szív, akkor
meglepő módon azon nyomban akad egy. Amikor a donor szíve leáll,
haladéktalanul ott a következő az újabb cseréhez. Csak ezután szabad a
hercegnek meghalnia. Még ha nem sajnáljuk is a hercegtől az összesen
három szívet, a kérdés akkor is kérdés marad: vajon a kezelőorvosok a
herceg számos erdei munkása közül bármelyiknek találtak volna ilyen
gyors egymásutánban két méregdrága beültethető pótszívet?
Az a körülmény, hogy az ilyen kérdésekben amúgy nagyon is érzékeny
közvélemény ezt a kérdést megkerülte, sőt még a sajtó is meglepő
nagyvonalúsággal feledkezett meg róla, az elfojtással állhat
összefüggésben.
Természetesen egészen más témák is megbújnak itt a háttérben. E példa
alapján mindenki képet alkothat magának arról, hogy milyen nagy
beleszólása van a pénznek többek között az orvoslásba is. Akár bele is
borzadhatunk, jóllehet egy olyan társadalomban, amelyet minden
területen a pénz kormányoz, ez az összefüggés végtére nem is annyira
meglepő.
Forrás: Rüdiger Dahlke: Mitől beteg a világ? Magyar Könyvklub
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Csodák márpedig vannak
fogantatásától kezdve emlékszik mindenre a sejtmemória szintjén, agyunk
rögzíti az eseményeket, érzelmi sokkokat. A negatív hatások rossz
beidegződéseket hoznak létre a tudatalattiban, melyektől akaratlagosan nem
tudunk megszabadulni. Sőt, hogy még meredekebb legyen az egész: előző
életeinkből is hurcolunk magunkkal megoldatlan problémákat. A kineziológus
felderíti a negatív élményeket, a blokkokat, és kíméletes stresszoldó
módszereivel segít a múlt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésében, ezáltal
pedig a kívánt jövő elérésében.
Barátnőm a tudományos magyarázatot saját kedvező tapasztalataival fejelte
meg, így határozottan kezdett érdekelni a dolog. Miután pedig néhány nap
múlva egy másik, spirituálisan fejlett ismerősöm is a kineziológus
felkeresését javasolta, beláttam, ez nem lehet véletlen. Azonnal
bejelentkeztem a barátnőm által ajánlott szakemberhez, ám csak egy hónappal
későbbre kaptam időpontot. Nem erős oldalam a türelem, így mondanom se kell,
alig bírtam kivárni a soromat. Amikor végre elérkezett a várva várt nap,
izgatottan csengettem be a budai lakás ajtaján. Klári, a kineziológus
mosolyogva nyitott ajtót, erős pozitív kisugárzásától azonnal megnyugodtam.
Az első kezelés katartikus felismerésekkel járt, kiderült, hogy
párkapcsolati gondjaim magzati korban gyökerező traumából erednek. Ezt az
izomteszt segítségével hozta felszínre Klári, majd kioldotta a magzati
stresszből eredő rossz beidegződéseket. Az izomteszt lényege az agy és az
izmok közötti kapcsolat. Az eljárás során a szakember finoman nyomást
gyakorol a páciens lazán előrenyújtott alkarjára, majd kérdéseket tesz fel.
Az őszinte igen/nem választ az izomtónus változásai jelzik, így a
kineziológus a biológiai visszahatás révén pontos információt nyer a stressz
eredetéről, mértékéről és típusáról. Ezután megfelelő technikával
megszünteti az energetikai blokkot, ennek hatására pedig a test és a lélek
meggyógyítja önmagát.
Összesen négy kezelésre volt szükségem, de már az első után sokkal jobban
éreztem magam a bőrömben. Optimistább, kiegyensúlyozottabb lettem, úgy
éreztem, mintha mázsás súlyok gördültek volna le rólam. Akkoriban
ismerkedtem meg a párommal, és meggyőződésem, hogy a kezelésnek is
köszönhetem, hogy kapcsolatunk azóta is töretlen. A harmadik és negyedik
alkalommal pedig azokat a bennem rejlő akadályokat tologattuk félre, melyek
önmegvalósításom útjában álltak. Mondhatom, nem eredménytelenül.
Nekem bevált a kineziológia, azóta is ajánlom mindenkinek, akinél azt látom,
hogy szüksége lenne rá, és kicsit is fogékony a megszokottól eltérő
megoldásokra. Őszintén szólva nem sok embert ismerek, akinek egyáltalán
nincs rá szüksége, hisz mindenkit érnek olyan negatív hatások élete (vagy
előző életei) során, amelyek káros beidegződéseket eredményeznek
viselkedésben, problémamegoldó-képességben, életszemléletben,
konfliktuskezelő-készségben, önbizalomban, és még sorolhatnám.
Kedvesemnek sok jó tulajdonsága van, de neki sem árt egy kis segítség, hogy
a benne rejlő pozitív vonásokat igazán kibontakoztathassa. Kapcsolatunk első
hét hónapjában azonban esélyt sem láttam arra, hogy megemlíthessem neki a
kineziológust és az ő áldásos tevékenységét. Tavasszal aztán vettem a
bátorságot, és röviden de velősen ecseteltem a történetet. Meghallgatott, de
éreztem, nem igazán vett komolyan. Néhányszor még vissza kellett térni a
témára a következő fél évben, mire nagy nehezen ráállt, hogy egyszer, de
csak egyetlen egyszer, és csakis az én kedvemért, elmenjen a
kineziológushoz. Október közepére kaptunk időpontot, és a párom még az
ajtóból is vissza akart fordulni.
Jelen lehettem a kezelésén, és a szemem láttára zajlott le az átalakulás: az
elutasító, szkeptikus pasi egyre nyitottabb és érdeklődőbb, majd teljesen
együttműködő lett, egyrészt az oldás hatására, másrészt mert megdöbbenve
tapasztalta, hogy a tesztelés segítségével és a ráhangolódás révén Klári
mennyire "belelát a veséjébe". A végén önként és dalolva jelentkezett a
következő, öt hét múlva esedékes kezelésre. Már hazafelé érzékeltem a
kedvező változásokat: kedvesem felszabadult volt, nem akadékoskodott, nem
jött a kételkedő szöveggel, hanem máris derűlátón tekintett a jövőbe és
vigyorgott, mint a vadalma.
A második kezelésig eltelt hetekben nemcsak én tapasztaltam a javulást, ő is
végképp belátta, hogy a módszer működik. Magabiztosabb, optimistább,
kiegyensúlyozottabb, elfogadóbb lett. Egyre inkább tudott hinni önmagában és
abban, hogy a dolgok jól alakulnak. Már nem hárított el rögtön mindent, ami
első pillantásra ellenkezett az elképzeléseivel, megszokásaival. Szorgosan
csepegtette a nyelve alá naponta négyszer a Klári által adott
Bach-virágesszenciát, mely a kezelésen "beprogramozott" pozitív változásokat
volt hivatott megszilárdítani. Persze egy (vagy esetleg több) élet alatt
felhalmozott rossz beidegződések nem illannak el egyik napról a másikra, így
általában több kezelésre van szükség. Engem tapasztalataim birtokában ugyan
nem lepett meg, hogy a kineziológia hatására pasim "frissített változatát"
kaptam, mégis vártam a második alkalmat, és vele a további fejlődést.
Múlt pénteken ismét elkísértem kedvesemet a kineziológiai oldásra, ami sokak
számára még mindig túlságosan misztikus fogalom. Ezért jövő héten közkinccsé
teszem, miként is zajlik egy ilyen kezelés.
foly.köv....
fogantatásától kezdve emlékszik mindenre a sejtmemória szintjén, agyunk
rögzíti az eseményeket, érzelmi sokkokat. A negatív hatások rossz
beidegződéseket hoznak létre a tudatalattiban, melyektől akaratlagosan nem
tudunk megszabadulni. Sőt, hogy még meredekebb legyen az egész: előző
életeinkből is hurcolunk magunkkal megoldatlan problémákat. A kineziológus
felderíti a negatív élményeket, a blokkokat, és kíméletes stresszoldó
módszereivel segít a múlt kedvezőtlen hatásainak kiküszöbölésében, ezáltal
pedig a kívánt jövő elérésében.
Barátnőm a tudományos magyarázatot saját kedvező tapasztalataival fejelte
meg, így határozottan kezdett érdekelni a dolog. Miután pedig néhány nap
múlva egy másik, spirituálisan fejlett ismerősöm is a kineziológus
felkeresését javasolta, beláttam, ez nem lehet véletlen. Azonnal
bejelentkeztem a barátnőm által ajánlott szakemberhez, ám csak egy hónappal
későbbre kaptam időpontot. Nem erős oldalam a türelem, így mondanom se kell,
alig bírtam kivárni a soromat. Amikor végre elérkezett a várva várt nap,
izgatottan csengettem be a budai lakás ajtaján. Klári, a kineziológus
mosolyogva nyitott ajtót, erős pozitív kisugárzásától azonnal megnyugodtam.
Az első kezelés katartikus felismerésekkel járt, kiderült, hogy
párkapcsolati gondjaim magzati korban gyökerező traumából erednek. Ezt az
izomteszt segítségével hozta felszínre Klári, majd kioldotta a magzati
stresszből eredő rossz beidegződéseket. Az izomteszt lényege az agy és az
izmok közötti kapcsolat. Az eljárás során a szakember finoman nyomást
gyakorol a páciens lazán előrenyújtott alkarjára, majd kérdéseket tesz fel.
Az őszinte igen/nem választ az izomtónus változásai jelzik, így a
kineziológus a biológiai visszahatás révén pontos információt nyer a stressz
eredetéről, mértékéről és típusáról. Ezután megfelelő technikával
megszünteti az energetikai blokkot, ennek hatására pedig a test és a lélek
meggyógyítja önmagát.
Összesen négy kezelésre volt szükségem, de már az első után sokkal jobban
éreztem magam a bőrömben. Optimistább, kiegyensúlyozottabb lettem, úgy
éreztem, mintha mázsás súlyok gördültek volna le rólam. Akkoriban
ismerkedtem meg a párommal, és meggyőződésem, hogy a kezelésnek is
köszönhetem, hogy kapcsolatunk azóta is töretlen. A harmadik és negyedik
alkalommal pedig azokat a bennem rejlő akadályokat tologattuk félre, melyek
önmegvalósításom útjában álltak. Mondhatom, nem eredménytelenül.
Nekem bevált a kineziológia, azóta is ajánlom mindenkinek, akinél azt látom,
hogy szüksége lenne rá, és kicsit is fogékony a megszokottól eltérő
megoldásokra. Őszintén szólva nem sok embert ismerek, akinek egyáltalán
nincs rá szüksége, hisz mindenkit érnek olyan negatív hatások élete (vagy
előző életei) során, amelyek káros beidegződéseket eredményeznek
viselkedésben, problémamegoldó-képességben, életszemléletben,
konfliktuskezelő-készségben, önbizalomban, és még sorolhatnám.
Kedvesemnek sok jó tulajdonsága van, de neki sem árt egy kis segítség, hogy
a benne rejlő pozitív vonásokat igazán kibontakoztathassa. Kapcsolatunk első
hét hónapjában azonban esélyt sem láttam arra, hogy megemlíthessem neki a
kineziológust és az ő áldásos tevékenységét. Tavasszal aztán vettem a
bátorságot, és röviden de velősen ecseteltem a történetet. Meghallgatott, de
éreztem, nem igazán vett komolyan. Néhányszor még vissza kellett térni a
témára a következő fél évben, mire nagy nehezen ráállt, hogy egyszer, de
csak egyetlen egyszer, és csakis az én kedvemért, elmenjen a
kineziológushoz. Október közepére kaptunk időpontot, és a párom még az
ajtóból is vissza akart fordulni.
Jelen lehettem a kezelésén, és a szemem láttára zajlott le az átalakulás: az
elutasító, szkeptikus pasi egyre nyitottabb és érdeklődőbb, majd teljesen
együttműködő lett, egyrészt az oldás hatására, másrészt mert megdöbbenve
tapasztalta, hogy a tesztelés segítségével és a ráhangolódás révén Klári
mennyire "belelát a veséjébe". A végén önként és dalolva jelentkezett a
következő, öt hét múlva esedékes kezelésre. Már hazafelé érzékeltem a
kedvező változásokat: kedvesem felszabadult volt, nem akadékoskodott, nem
jött a kételkedő szöveggel, hanem máris derűlátón tekintett a jövőbe és
vigyorgott, mint a vadalma.
A második kezelésig eltelt hetekben nemcsak én tapasztaltam a javulást, ő is
végképp belátta, hogy a módszer működik. Magabiztosabb, optimistább,
kiegyensúlyozottabb, elfogadóbb lett. Egyre inkább tudott hinni önmagában és
abban, hogy a dolgok jól alakulnak. Már nem hárított el rögtön mindent, ami
első pillantásra ellenkezett az elképzeléseivel, megszokásaival. Szorgosan
csepegtette a nyelve alá naponta négyszer a Klári által adott
Bach-virágesszenciát, mely a kezelésen "beprogramozott" pozitív változásokat
volt hivatott megszilárdítani. Persze egy (vagy esetleg több) élet alatt
felhalmozott rossz beidegződések nem illannak el egyik napról a másikra, így
általában több kezelésre van szükség. Engem tapasztalataim birtokában ugyan
nem lepett meg, hogy a kineziológia hatására pasim "frissített változatát"
kaptam, mégis vártam a második alkalmat, és vele a további fejlődést.
Múlt pénteken ismét elkísértem kedvesemet a kineziológiai oldásra, ami sokak
számára még mindig túlságosan misztikus fogalom. Ezért jövő héten közkinccsé
teszem, miként is zajlik egy ilyen kezelés.
foly.köv....
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Kineziológia a gyakorlatban
Elkísérem páromat, Gábort a második kezelésre is. A már ismerős környezetben
füstölő kellemes illata és lágy, meditatív zene fogad. Klári érdeklődik,
tapasztalunk-e javulást első, öt héttel ezelőtti látogatásunk óta. Gábor
sorolja a kedvező változásokat, például a kiegyensúlyozottságot,
optimizmust, nagyobb magabiztosságot. Én mindezt megerősítem. Klári őszintén
örül a beszámolónknak, és megosztja velünk legutóbbi sikeres oldásának
történetét.
Az érintett hölgy, nevezzük Juditnak, rettenetesen félt az utazástól. Ez a
fóbiája rendkívüli módon megnehezítette az életét, hisz nemcsak a
repüléstől, sokak mumusától szorongott, hanem a tömegközlekedési eszközökre
is képtelen volt felszállni. A kezelés során kiderült, hogy egyik előző
életében buszbalesetet szenvedett, aminek következtében nyomorék lett. Ezt a
traumát erősítette egy magzati kori stressz, hiszen várandós édesanyja egy
halálos kimenetelű baleset szemtanúja volt. Juditnak persze fogalma sem
lehetett arról, mi okozza rettegését az utazástól. Az oldás óta új távlatok
nyíltak meg előtte, a kezelésről már metróval ment haza.
A kis kitérő után kezdődhet a kezelés, illetve az oldásra való felkészítés.
Az első lépés a páciens energetikai egyensúlyának felmérése. Ha a test
különböző pontjain nincs meg az egyensúly, az oldásra váró problémák
gyökerének keresésekor a kineziológus nem kap megfelelő információkat. Ezért
ha egyensúlyhiányt észlel valamely csakránál, speciális technikával
(masszírozáshoz hasonló mozdulatokkal) korrigálja azt.
A következő lépésben a szakember kiteszteli, hogy mi az a probléma, amire az
adott alkalommal el kell végezni az oldást, és megvizsgálja, hogy ennek
van-e akadálya. Jelen esetben nincs akadály, az oldandó probléma pedig az
elfogadás nehézsége. Mint minden negatív beállítódás, ez is számos
életterületre kihat. A tudatalattiban rögzült, a feladat tehát ennek
felszínre hozatala, tudatosítása. Ezt szolgálja a problémával kapcsolatos
szövegrész hangos felolvasása egy szakkönyvből.
A kineziológus a segédanyagok, ábrák, leírások segítségével meghatározza a
páciens alkatát is. Gáborban ott a magabiztosság, mint adottság, csak épp ez
blokkolva van, így nem érvényesülhet. Ilyenkor pedig felerősödik a
fenyegetettség-érzés, a félelem az egyes élethelyzetektől, legyőzendő
akadályoktól, ami végül az elfogadás nehézségéhez vezet.
A másik felszínre került stressz a frusztráltság, csalódottság. A már
többször említett tesztelés az izomtesztet jelenti. Ennek során a
kineziológus kezeivel a páciens alkarjait fogja csukló felett körülbelül tíz
centivel. Mutatóujjával enyhe nyomást gyakorol az alkarra, így érzékeli az
izmok rándulását, ezáltal pedig megkapja az igen/nem válaszokat a hangosan
kimondott eldöntendő kérdésekre. Ezzel a technikával deríti ki azt is, hogy
Gábor csalódottsága egyrészt egyik munkatársával kapcsolatos, másrészt egy
korábbi családi helyzetből ered. Mindkét esetet sikerül is pontosan
beazonosítani. Ha zavar támad egy kapcsolatban, azt helyre kell állítani,
amihez az oldás nyújt segítséget.
Az alkalmazott technika ezúttal a vizualizáció. A páciens először egy
képzeletbeli beszélgetés során tisztázza a félreértést, higgadtan elmondja,
ő mit szeretne, szükség esetén bocsánatot kér a másik féltől. Utána
elképzeli, amint a helyzettel kapcsolatos sérelmeit, negatív érzelmeit
(harag, csalódottság, lemondás, kedvetlenség, stb.) becsomagolja és a terhet
eldobja. Számos esetben beigazolódott már, hogy ami a tudatalattink mélyén
rejlik, az az életben is megvalósul, mert bevonzzuk. Ezen alapul a
vizualizációs technika, melynek segítségével eltávolíthatjuk a problémát, és
azt pozitív képpel helyettesíthetjük.
A hatás erősíthető és stabilizálható a Bach-virágcseppek segítségével,
melyeket a homeopátia is alkalmaz a gyógyítás során. A virágesszenciákkal
nemcsak testi, hanem lelki bajok is orvosolhatók, hiszen a homeopátia és a
kineziológia is azt vallja, hogy a fizikum betegségei mind-mind lelki okokra
vezethetők vissza. Klári most tölgyfa-esszenciát csepegtet egy pohár vízbe,
ezt kell meginnia Gábornak. A tölgyfa kivonata oldja az ellenségességet,
ezáltal elősegíti az elfogadás képességét. A teszt azt is megmutatja, hogy
az elégedetlenség blokkolta a gyomor működését. Ennek megszüntetésére Klári
hétszer végigsimítja a gyomormeridiánt.
Az oldás része az is, hogy a páciensnek mantraszerűen, hangosan kell
ismételgetnie, hogy "elégedett vagyok", miközben hüvelyk- és gyűrűsujját
mindkét kezén összeérinti, mutató- és középső ujjait pedig homlokára
helyezi. Ezután a kineziológus az alkarokat fogva "betáplálja" a pozitív
attitűdöt, miszerint a páciens derűlátó, lelkesedő, ráhangolódó, érdeklődő
és elfogadó.
Az oldás hatásainak erősítésére Klári házifeladatot is ad: a szívcsakrát
kell erősíteni, hogy a páciens még elfogadóbb legyen. Ennek érdekében
Gábornak négy héten keresztül naponta kétszer szimbólumot kell rajzolnia
egyik kezének mutatóujjával a másik tenyerébe és fordítva, valamint még
néhány más módon. A megfelelő szimbólum a hullámvonal, mely a test és a
lélek kölcsönhatását jelképezi. A hullámnak nincs kezdete és nincs vége sem,
a rugalmasságot és a nyitottságot szimbolizálja. A kezelés végén a
páciensnek hangosan ki kell mondania, hogy "akarom és bízom benne, hogy
elfogadó vagyok". Ez ugyancsak a pozitív hozzáállást, az optimizmust
erősíti.
Tartok tőle, hogy mindez egy kívülálló számára hókuszpókusznak tűnik, de
tanúsíthatom, a módszer működik. És az is tény, hogy a kineziológiát
államilag elismert képzésen oktatják, tehát nem kuruzslásról van szó. Célom
mégsem az, hogy meggyőzzem a hitetleneket és tagadókat. Akik viszont
érdeklődnek a kineziológiai kezelés iránt, tudják majd, mire számítsanak.
Klárinál a falon olvasható a következő idézet: "Nem az a lényeg, hogy mi
történik a világban, hanem az, hogy Te ezt a történést hogyan éled meg. Ha
felül tudsz kerekedni önmagadon, uralkodhatsz a csillagaid felett." Ebben
segít a kineziológia.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>
..
<o> </o>
Elkísérem páromat, Gábort a második kezelésre is. A már ismerős környezetben
füstölő kellemes illata és lágy, meditatív zene fogad. Klári érdeklődik,
tapasztalunk-e javulást első, öt héttel ezelőtti látogatásunk óta. Gábor
sorolja a kedvező változásokat, például a kiegyensúlyozottságot,
optimizmust, nagyobb magabiztosságot. Én mindezt megerősítem. Klári őszintén
örül a beszámolónknak, és megosztja velünk legutóbbi sikeres oldásának
történetét.
Az érintett hölgy, nevezzük Juditnak, rettenetesen félt az utazástól. Ez a
fóbiája rendkívüli módon megnehezítette az életét, hisz nemcsak a
repüléstől, sokak mumusától szorongott, hanem a tömegközlekedési eszközökre
is képtelen volt felszállni. A kezelés során kiderült, hogy egyik előző
életében buszbalesetet szenvedett, aminek következtében nyomorék lett. Ezt a
traumát erősítette egy magzati kori stressz, hiszen várandós édesanyja egy
halálos kimenetelű baleset szemtanúja volt. Juditnak persze fogalma sem
lehetett arról, mi okozza rettegését az utazástól. Az oldás óta új távlatok
nyíltak meg előtte, a kezelésről már metróval ment haza.
A kis kitérő után kezdődhet a kezelés, illetve az oldásra való felkészítés.
Az első lépés a páciens energetikai egyensúlyának felmérése. Ha a test
különböző pontjain nincs meg az egyensúly, az oldásra váró problémák
gyökerének keresésekor a kineziológus nem kap megfelelő információkat. Ezért
ha egyensúlyhiányt észlel valamely csakránál, speciális technikával
(masszírozáshoz hasonló mozdulatokkal) korrigálja azt.
A következő lépésben a szakember kiteszteli, hogy mi az a probléma, amire az
adott alkalommal el kell végezni az oldást, és megvizsgálja, hogy ennek
van-e akadálya. Jelen esetben nincs akadály, az oldandó probléma pedig az
elfogadás nehézsége. Mint minden negatív beállítódás, ez is számos
életterületre kihat. A tudatalattiban rögzült, a feladat tehát ennek
felszínre hozatala, tudatosítása. Ezt szolgálja a problémával kapcsolatos
szövegrész hangos felolvasása egy szakkönyvből.
A kineziológus a segédanyagok, ábrák, leírások segítségével meghatározza a
páciens alkatát is. Gáborban ott a magabiztosság, mint adottság, csak épp ez
blokkolva van, így nem érvényesülhet. Ilyenkor pedig felerősödik a
fenyegetettség-érzés, a félelem az egyes élethelyzetektől, legyőzendő
akadályoktól, ami végül az elfogadás nehézségéhez vezet.
A másik felszínre került stressz a frusztráltság, csalódottság. A már
többször említett tesztelés az izomtesztet jelenti. Ennek során a
kineziológus kezeivel a páciens alkarjait fogja csukló felett körülbelül tíz
centivel. Mutatóujjával enyhe nyomást gyakorol az alkarra, így érzékeli az
izmok rándulását, ezáltal pedig megkapja az igen/nem válaszokat a hangosan
kimondott eldöntendő kérdésekre. Ezzel a technikával deríti ki azt is, hogy
Gábor csalódottsága egyrészt egyik munkatársával kapcsolatos, másrészt egy
korábbi családi helyzetből ered. Mindkét esetet sikerül is pontosan
beazonosítani. Ha zavar támad egy kapcsolatban, azt helyre kell állítani,
amihez az oldás nyújt segítséget.
Az alkalmazott technika ezúttal a vizualizáció. A páciens először egy
képzeletbeli beszélgetés során tisztázza a félreértést, higgadtan elmondja,
ő mit szeretne, szükség esetén bocsánatot kér a másik féltől. Utána
elképzeli, amint a helyzettel kapcsolatos sérelmeit, negatív érzelmeit
(harag, csalódottság, lemondás, kedvetlenség, stb.) becsomagolja és a terhet
eldobja. Számos esetben beigazolódott már, hogy ami a tudatalattink mélyén
rejlik, az az életben is megvalósul, mert bevonzzuk. Ezen alapul a
vizualizációs technika, melynek segítségével eltávolíthatjuk a problémát, és
azt pozitív képpel helyettesíthetjük.
A hatás erősíthető és stabilizálható a Bach-virágcseppek segítségével,
melyeket a homeopátia is alkalmaz a gyógyítás során. A virágesszenciákkal
nemcsak testi, hanem lelki bajok is orvosolhatók, hiszen a homeopátia és a
kineziológia is azt vallja, hogy a fizikum betegségei mind-mind lelki okokra
vezethetők vissza. Klári most tölgyfa-esszenciát csepegtet egy pohár vízbe,
ezt kell meginnia Gábornak. A tölgyfa kivonata oldja az ellenségességet,
ezáltal elősegíti az elfogadás képességét. A teszt azt is megmutatja, hogy
az elégedetlenség blokkolta a gyomor működését. Ennek megszüntetésére Klári
hétszer végigsimítja a gyomormeridiánt.
Az oldás része az is, hogy a páciensnek mantraszerűen, hangosan kell
ismételgetnie, hogy "elégedett vagyok", miközben hüvelyk- és gyűrűsujját
mindkét kezén összeérinti, mutató- és középső ujjait pedig homlokára
helyezi. Ezután a kineziológus az alkarokat fogva "betáplálja" a pozitív
attitűdöt, miszerint a páciens derűlátó, lelkesedő, ráhangolódó, érdeklődő
és elfogadó.
Az oldás hatásainak erősítésére Klári házifeladatot is ad: a szívcsakrát
kell erősíteni, hogy a páciens még elfogadóbb legyen. Ennek érdekében
Gábornak négy héten keresztül naponta kétszer szimbólumot kell rajzolnia
egyik kezének mutatóujjával a másik tenyerébe és fordítva, valamint még
néhány más módon. A megfelelő szimbólum a hullámvonal, mely a test és a
lélek kölcsönhatását jelképezi. A hullámnak nincs kezdete és nincs vége sem,
a rugalmasságot és a nyitottságot szimbolizálja. A kezelés végén a
páciensnek hangosan ki kell mondania, hogy "akarom és bízom benne, hogy
elfogadó vagyok". Ez ugyancsak a pozitív hozzáállást, az optimizmust
erősíti.
Tartok tőle, hogy mindez egy kívülálló számára hókuszpókusznak tűnik, de
tanúsíthatom, a módszer működik. És az is tény, hogy a kineziológiát
államilag elismert képzésen oktatják, tehát nem kuruzslásról van szó. Célom
mégsem az, hogy meggyőzzem a hitetleneket és tagadókat. Akik viszont
érdeklődnek a kineziológiai kezelés iránt, tudják majd, mire számítsanak.
Klárinál a falon olvasható a következő idézet: "Nem az a lényeg, hogy mi
történik a világban, hanem az, hogy Te ezt a történést hogyan éled meg. Ha
felül tudsz kerekedni önmagadon, uralkodhatsz a csillagaid felett." Ebben
segít a kineziológia.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o> </o>..
<o
> </o>
Ezotérika
Gyerekként sokan átélnek transzcendens dolgokat amikor az intuitiv énünk és nem a racionális énünk dominál.
Gyerekként nekem is volt testen kivüli élményem alvásból megébredve azt láttam hogy felülről nézek magamra de ugy éreztem mintha forditva nézném a testem és ugy megijedtem hogy elkezdtem kapálózni és az állapot megszünt .
Mig el nem kezdődöt az ezotérika térhóditása megvoltam róla hogy pillanatnyi elmezavar volt.
De szintén gyerekként reinkarnációs emlékeim is voltak amig a szűlök el nem nyomták bennem azzal hogy micsoda hülyeségeket beszélek .
Szintén kamaszként megálmodtam a feleségemet és láss csodát ő lett az.
Igy nem csoda hogy minden úton és modon keresem az igazságot csak hogy nagyon nehéz kiszürni az igazat a hamistól annyi ínfórmáció közül
Gyerekként sokan átélnek transzcendens dolgokat amikor az intuitiv énünk és nem a racionális énünk dominál.
Gyerekként nekem is volt testen kivüli élményem alvásból megébredve azt láttam hogy felülről nézek magamra de ugy éreztem mintha forditva nézném a testem és ugy megijedtem hogy elkezdtem kapálózni és az állapot megszünt .
Mig el nem kezdődöt az ezotérika térhóditása megvoltam róla hogy pillanatnyi elmezavar volt.
De szintén gyerekként reinkarnációs emlékeim is voltak amig a szűlök el nem nyomták bennem azzal hogy micsoda hülyeségeket beszélek .
Szintén kamaszként megálmodtam a feleségemet és láss csodát ő lett az.
Igy nem csoda hogy minden úton és modon keresem az igazságot csak hogy nagyon nehéz kiszürni az igazat a hamistól annyi ínfórmáció közül
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Hétévente megváltozol
Hétévente megváltozik az emberi szervezet, sőt a lélek is hétévenként
igényel újabb erőforrásokat az orvosok szerint. Aki tehát ismeri saját
hétéves ritmusát, az sok mindent tudhat önmagáról és jövőjéről.
A szerelmesek a hetedik mennyországban érzik magukat. A párok hétmérföldes
csizmában lépkednek a babonás hetedik év felé. Hófehérkét hét törpével hozta
össze a sors. A macskának állítólag hét élete van. A szivárványban hét szín
látható. James Bond sem véletlenül lett 007-es ügynök. Sőt még a Jóistennek
is hét napra volt szüksége a világ megteremtéséhez...
A Hold befolyása
A hetes számnak az ember már időtlen idők óta misztikus jelentést
tulajdonít - a mitológiában és a vallásos hagyományokban egyaránt. Sok
biológus és orvos vélekedik úgy, hogy az élőlények szintén a hetes szám
ritmusa szerint fejlődnek, illetve változnak. A gondolatmenet még tovább
vihető: nemcsak a testi, hanem a lelki-szellemi folyamatok is hétéves
ritmusban bonyolódnak. A téma alapos körbejárása után természettudósok,
pszichológusok és filozófusok arra a megállapításra jutottak, hogy
hétévenként mindenki egy fejlődési egységet él át. Mintha az életet több kis
életre lehetne felosztani. Az emberre - korának megfelelően - bizonyos
feladatok hárulnak, nehéz szakaszokat kell átvészelnie, hogy aztán, a
következő ciklusban sikereket érhessen el.
Aki átlátja múltjának ritmusát, az ily módon - nem csalás, nem ámítás -
betekintést nyerhet saját jövőjébe is. Ha meg szeretnéd tudni, milyen
rendszer szerint alakul az életed, mikor következnek azok az évek, amikor
komoly sikereket könyvelhetsz el a munkahelyeden, továbbá mikor számíthatsz
nehezebb, illetve könnyebb időszakokra - tanulmányozd, ismerd meg saját
ritmusodat. Az elemzés különösen nők számára izgalmas. Ők ugyanis
tudatosabban figyelnek magukra, életükre, bár jobban meg is viselik őket a
zavaró tényezők. Ennek az a magyarázata, hogy a nők ősidők óta a Hold
befolyása alatt állnak, még a menstruáció is az égi kísérő 4x7 napos
szakaszaihoz igazodik.
A ritmus és a jövő
A modern orvostudomány megdöbbentő felfedezésre jutott: az ember
genetikailag programozott, hétnapos ritmus szerint él. Ez idő alatt -
például - változik a bőr hőmérséklete, a szívverés és a vérnyomás. A
szervezet szövetei minden hetedik évben újulnak meg.
A Föld élőlényei nemcsak a térbeli adottságokhoz alkalmazkodtak - állítják
biológusok. Vagyis hat az éjszaka és a nappal, illetve az évszakok
váltakozása, sőt az ár-apály jelenség is. A legtöbb embernek fogalma sincs a
hétéves ciklus befolyásáról. Pedig hétéves korban esnek ki a tejfogak, s
nőnek ki a maradók. Ez idő alatt a gyermek csecsemőből iskolássá fejlődik.
Nagyjából 14 évesen éri el a pubertáskort: a lányoknál megkezdődik a
menstruáció, a fiúk férfiasabbak lesznek. Befejeződik a gyermekkor, 21
évesen az ember testileg teljesen érett lesz. Régen ettől kezdve számított
valaki felnőttnek. Körülbelül a hetedik ciklus után - 49 évesen - veszi
kezdetét a női klimax.
Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet. Az
orvos Hippokratész tanítása szerint "a hetes szám uralja a betegségeket és
mindent, ami a testben pusztulással kapcsolatos". Gyógyszeres kezelés nélkül
a betegségek is hét szakaszban zajlanak: a hetedik, a tizennegyedik és a
huszonegyedik nap a legveszélyesebb - állítják feljegyzések. És ki ne tudná,
hogy (orvossággal vagy anélkül) minden megfázás nagyjából hét napig tart.
Egy új tudományág, a kronobiológia kutatói bebizonyították, hogy minden
cselekedet a genetikailag belénk programozott testritmussal van
összefüggésben. Igaz, a növényekkel és az állatokkal ellentétben az ember
egy ideig ellen tud szegülni személyes bioritmusának, a szervezet azonban
bizonyos idő elteltével már lépést tart vele. Úgy néz ki tehát, hogy az
embernek a túlélés érdekében van szüksége bizonyos ritmusra. De miért éppen
a hetes szám alapján? Ezt a mai napig nem tudni pontosan, a tudomány nem
talált egyértelmű magyarázatot. A hetes viszont - mint látható - valamennyi
kultúrában mágikus szám.
A mágikus hetes
A vallásos hagyományokban szinte mindenütt felbukkan ez a szám. A keresztény
tanítás szerint Isten hét nap alatt teremtette a világot. A Bibliában hét
kövér és hét sovány tehén adja hírül a hét bőséges, illetve szűkös
esztendőt. Az iszlám vallásban hétszer ismétlik meg az imákat, a
hinduizmusban pedig hét évszakot különböztetnek meg. Még a régi maja kultúra
is ismerte a hetes szám mágiáját: hitük szerint az égbolt hét rétegből állt,
míg az antik bölcsek minden hetedik évhez társítottak egy-egy bolygót.
A növény- és állatvilágban is vannak példák a hetes modellre. Angol kutatók
kiderítették, hogy az állatok hét egyedből álló közösségekbe tömörülnek
leggyakrabban. Hasonló jelenséget az embereknél is megfigyeltek
pszichológusok: az iskolai osztályok többnyire kisebb csoportokra oszlanak,
amelyek átlagosan hét gyerekből állnak. Konferenciákon, munkacsoportokban
és -bizottságokban szintén a hetes taglétszámot részesítik előnyben.
Hadtörténeti vizsgálatok szerint veszélyes helyzetekben a katonák szinte
automatikusan hetes csapatokba rendeződnek. És persze a gyerekek is korán
megismerkednek a mesékből a mágikus hetessel: hét törpe, hétfejű sárkány,
hétmérföldes csizma stb.
A hetedik év a házasságban
Szerencsére ma már nincs megszabva, hogy a nőnek mikor kell férjhez mennie,
és mikor kell gyereket szülnie. Mégis alkalmazkodik az ember egy bizonyos
ritmushoz - anélkül, hogy tudatosulna. Az élet egyes elemei (tanulás,
munkába állás, párválasztás, családalapítás, költözködés, karrier, hobbik)
ritkán tartanak pontosan hét évig. Aki figyelmesen elemzi saját sorsát,
észreveheti, hogy nagyjából ugyanolyan időközönként történt valami új -
valami, amitől az élet nem lesz unalmas, egyhangú. Bizonyos zavarok
kizárólag válsághelyzetekben mutatkoznak meg.
Ha a ciklus egy-egy szakasza túl sokáig tart, úgynevezett "állóvízről" lehet
beszélni. Valami hiányzik. Azok az anyák, akik kezdetben teljesen átadták
magukat a gyermeknevelésnek, új kihívások után néznek, miután a kicsi
iskolába megy. A munkahelyi kiégés, amely sokak szerint hét év után
következik be, szintén biztonsággal jelzi, hogy valami új dolognak kellene
kezdődnie. A házasság elátkozott hetedik éve sem babona csupán. Statisztikai
adatok bizonyítják, hogy a párok többnyire ebben az évben válnak el. A
pszichológusok tehát azt tanácsolják, hogy mindig új kihívásokat kell
keresni, és soha nem szabad a kelleténél tovább egyetlen feladatra
összpontosítani.
Aki tisztában van saját ritmusával, és megtanul vele együtt élni, akár
fontosabb döntéseiben is hasznát veheti. Ha nem fedezhető fel az emlékek
rendszerezésekor a hetes szám, ki-ki akkor is meglepő dolgokra bukkanhat
múltjában: furcsa ismétlődésekre, párhuzamokra, "véletlen" egybeesésekre. A
saját ritmus megállapítása tehát valójában nem más, mint számvetés az addig
történtekkel.
A bioritmus előnyei
A hétéves modell hasznos lehet, ha rendszerbe akarod foglalni életedet.
Segítségével könnyebben besorolhatod az eseményeket, túljuthatsz válságos
időszakokon (a fejlődés velejáróiként felfogva azokat), jobban
kihasználhatod esélyeidet, és hosszú távon elégedettebb lehetsz életeddel.
Egy nyugodt percedben pillants vissza eddigi életedre, tekints végig az
eseményeken, helyzeteken:
. Volt-e az életedben valamilyen törés, azaz olyan szakasz, amely egészen
másként játszódott le, mint a többi? Meghatározóak lehetnek a súlyosabb
történések (pl. baleset, valamilyen sokkoló élmény). A töréspontok olyan
próbálkozásokat is jelezhetnek, amelyek során egy másik szakaszt akartál
elkerülni, lerövidíteni, átugrani stb.
. Bioritmusodról szerzett tudásodat hasznosítsd a jelenre és a jövőre
vonatkoztatva. Ha most boldogtalan és rosszkedvű vagy, és nem tudod, mihez
fogj, nézz utána, hogy az ilyen rendszeres hullámvölgyek hozzátartoznak-e a
te ritmusodhoz. Kiderítheted azt is, mennyiben változott az életed efféle
mélypontok után. Az elégedetlenség szakasza minden ciklusban normális tünet.
Ilyenkor alapvető változások mennek végbe. A hétéves ciklus elemzése
segíthet abban, hogy fontos
döntéseket hozz. Pontos jóslatokra azonban ne számíts, hiszen ugyanaz a
dolog nem történik meg még egyszer. Csak valami hasonló...
A te hétéves ritmusod
Készíts listát, amelyen életed személyes vonatkozású eseményei
szerepelnek, lehetőleg minél pontosabb dátummal. Ide tartozik például a
tanulmányok befejezése, saját lakás megszerzése, szakítás a partnerrel,
kórházi ápolás, egy ismerős halála, esküvő, új munkahely, költözködés,
szülés, stb.
. Nem hiányozhatnak a válsághelyzetek, boldog pillanatok, találkozások
fontos emberekkel, hobbik, álmok és félelmek sem.
Élményeidhez rendelj hozzá bizonyos érzéseket.
. A lista segítségével próbálj életedben valamilyen ritmust találni. Hol
voltak a mélypontok? Mikor és hogyan kerültél ki ezekből? Mihez kötődnek a
sikeres időszakok? Vannak-e egyezések a hétéves szakaszok között?
Hétévente megváltozik az emberi szervezet, sőt a lélek is hétévenként
igényel újabb erőforrásokat az orvosok szerint. Aki tehát ismeri saját
hétéves ritmusát, az sok mindent tudhat önmagáról és jövőjéről.
A szerelmesek a hetedik mennyországban érzik magukat. A párok hétmérföldes
csizmában lépkednek a babonás hetedik év felé. Hófehérkét hét törpével hozta
össze a sors. A macskának állítólag hét élete van. A szivárványban hét szín
látható. James Bond sem véletlenül lett 007-es ügynök. Sőt még a Jóistennek
is hét napra volt szüksége a világ megteremtéséhez...
A Hold befolyása
A hetes számnak az ember már időtlen idők óta misztikus jelentést
tulajdonít - a mitológiában és a vallásos hagyományokban egyaránt. Sok
biológus és orvos vélekedik úgy, hogy az élőlények szintén a hetes szám
ritmusa szerint fejlődnek, illetve változnak. A gondolatmenet még tovább
vihető: nemcsak a testi, hanem a lelki-szellemi folyamatok is hétéves
ritmusban bonyolódnak. A téma alapos körbejárása után természettudósok,
pszichológusok és filozófusok arra a megállapításra jutottak, hogy
hétévenként mindenki egy fejlődési egységet él át. Mintha az életet több kis
életre lehetne felosztani. Az emberre - korának megfelelően - bizonyos
feladatok hárulnak, nehéz szakaszokat kell átvészelnie, hogy aztán, a
következő ciklusban sikereket érhessen el.
Aki átlátja múltjának ritmusát, az ily módon - nem csalás, nem ámítás -
betekintést nyerhet saját jövőjébe is. Ha meg szeretnéd tudni, milyen
rendszer szerint alakul az életed, mikor következnek azok az évek, amikor
komoly sikereket könyvelhetsz el a munkahelyeden, továbbá mikor számíthatsz
nehezebb, illetve könnyebb időszakokra - tanulmányozd, ismerd meg saját
ritmusodat. Az elemzés különösen nők számára izgalmas. Ők ugyanis
tudatosabban figyelnek magukra, életükre, bár jobban meg is viselik őket a
zavaró tényezők. Ennek az a magyarázata, hogy a nők ősidők óta a Hold
befolyása alatt állnak, még a menstruáció is az égi kísérő 4x7 napos
szakaszaihoz igazodik.
A ritmus és a jövő
A modern orvostudomány megdöbbentő felfedezésre jutott: az ember
genetikailag programozott, hétnapos ritmus szerint él. Ez idő alatt -
például - változik a bőr hőmérséklete, a szívverés és a vérnyomás. A
szervezet szövetei minden hetedik évben újulnak meg.
A Föld élőlényei nemcsak a térbeli adottságokhoz alkalmazkodtak - állítják
biológusok. Vagyis hat az éjszaka és a nappal, illetve az évszakok
váltakozása, sőt az ár-apály jelenség is. A legtöbb embernek fogalma sincs a
hétéves ciklus befolyásáról. Pedig hétéves korban esnek ki a tejfogak, s
nőnek ki a maradók. Ez idő alatt a gyermek csecsemőből iskolássá fejlődik.
Nagyjából 14 évesen éri el a pubertáskort: a lányoknál megkezdődik a
menstruáció, a fiúk férfiasabbak lesznek. Befejeződik a gyermekkor, 21
évesen az ember testileg teljesen érett lesz. Régen ettől kezdve számított
valaki felnőttnek. Körülbelül a hetedik ciklus után - 49 évesen - veszi
kezdetét a női klimax.
Már az ókori görögök is hétéves szakaszokra osztották fel az életet. Az
orvos Hippokratész tanítása szerint "a hetes szám uralja a betegségeket és
mindent, ami a testben pusztulással kapcsolatos". Gyógyszeres kezelés nélkül
a betegségek is hét szakaszban zajlanak: a hetedik, a tizennegyedik és a
huszonegyedik nap a legveszélyesebb - állítják feljegyzések. És ki ne tudná,
hogy (orvossággal vagy anélkül) minden megfázás nagyjából hét napig tart.
Egy új tudományág, a kronobiológia kutatói bebizonyították, hogy minden
cselekedet a genetikailag belénk programozott testritmussal van
összefüggésben. Igaz, a növényekkel és az állatokkal ellentétben az ember
egy ideig ellen tud szegülni személyes bioritmusának, a szervezet azonban
bizonyos idő elteltével már lépést tart vele. Úgy néz ki tehát, hogy az
embernek a túlélés érdekében van szüksége bizonyos ritmusra. De miért éppen
a hetes szám alapján? Ezt a mai napig nem tudni pontosan, a tudomány nem
talált egyértelmű magyarázatot. A hetes viszont - mint látható - valamennyi
kultúrában mágikus szám.
A mágikus hetes
A vallásos hagyományokban szinte mindenütt felbukkan ez a szám. A keresztény
tanítás szerint Isten hét nap alatt teremtette a világot. A Bibliában hét
kövér és hét sovány tehén adja hírül a hét bőséges, illetve szűkös
esztendőt. Az iszlám vallásban hétszer ismétlik meg az imákat, a
hinduizmusban pedig hét évszakot különböztetnek meg. Még a régi maja kultúra
is ismerte a hetes szám mágiáját: hitük szerint az égbolt hét rétegből állt,
míg az antik bölcsek minden hetedik évhez társítottak egy-egy bolygót.
A növény- és állatvilágban is vannak példák a hetes modellre. Angol kutatók
kiderítették, hogy az állatok hét egyedből álló közösségekbe tömörülnek
leggyakrabban. Hasonló jelenséget az embereknél is megfigyeltek
pszichológusok: az iskolai osztályok többnyire kisebb csoportokra oszlanak,
amelyek átlagosan hét gyerekből állnak. Konferenciákon, munkacsoportokban
és -bizottságokban szintén a hetes taglétszámot részesítik előnyben.
Hadtörténeti vizsgálatok szerint veszélyes helyzetekben a katonák szinte
automatikusan hetes csapatokba rendeződnek. És persze a gyerekek is korán
megismerkednek a mesékből a mágikus hetessel: hét törpe, hétfejű sárkány,
hétmérföldes csizma stb.
A hetedik év a házasságban
Szerencsére ma már nincs megszabva, hogy a nőnek mikor kell férjhez mennie,
és mikor kell gyereket szülnie. Mégis alkalmazkodik az ember egy bizonyos
ritmushoz - anélkül, hogy tudatosulna. Az élet egyes elemei (tanulás,
munkába állás, párválasztás, családalapítás, költözködés, karrier, hobbik)
ritkán tartanak pontosan hét évig. Aki figyelmesen elemzi saját sorsát,
észreveheti, hogy nagyjából ugyanolyan időközönként történt valami új -
valami, amitől az élet nem lesz unalmas, egyhangú. Bizonyos zavarok
kizárólag válsághelyzetekben mutatkoznak meg.
Ha a ciklus egy-egy szakasza túl sokáig tart, úgynevezett "állóvízről" lehet
beszélni. Valami hiányzik. Azok az anyák, akik kezdetben teljesen átadták
magukat a gyermeknevelésnek, új kihívások után néznek, miután a kicsi
iskolába megy. A munkahelyi kiégés, amely sokak szerint hét év után
következik be, szintén biztonsággal jelzi, hogy valami új dolognak kellene
kezdődnie. A házasság elátkozott hetedik éve sem babona csupán. Statisztikai
adatok bizonyítják, hogy a párok többnyire ebben az évben válnak el. A
pszichológusok tehát azt tanácsolják, hogy mindig új kihívásokat kell
keresni, és soha nem szabad a kelleténél tovább egyetlen feladatra
összpontosítani.
Aki tisztában van saját ritmusával, és megtanul vele együtt élni, akár
fontosabb döntéseiben is hasznát veheti. Ha nem fedezhető fel az emlékek
rendszerezésekor a hetes szám, ki-ki akkor is meglepő dolgokra bukkanhat
múltjában: furcsa ismétlődésekre, párhuzamokra, "véletlen" egybeesésekre. A
saját ritmus megállapítása tehát valójában nem más, mint számvetés az addig
történtekkel.
A bioritmus előnyei
A hétéves modell hasznos lehet, ha rendszerbe akarod foglalni életedet.
Segítségével könnyebben besorolhatod az eseményeket, túljuthatsz válságos
időszakokon (a fejlődés velejáróiként felfogva azokat), jobban
kihasználhatod esélyeidet, és hosszú távon elégedettebb lehetsz életeddel.
Egy nyugodt percedben pillants vissza eddigi életedre, tekints végig az
eseményeken, helyzeteken:
. Volt-e az életedben valamilyen törés, azaz olyan szakasz, amely egészen
másként játszódott le, mint a többi? Meghatározóak lehetnek a súlyosabb
történések (pl. baleset, valamilyen sokkoló élmény). A töréspontok olyan
próbálkozásokat is jelezhetnek, amelyek során egy másik szakaszt akartál
elkerülni, lerövidíteni, átugrani stb.
. Bioritmusodról szerzett tudásodat hasznosítsd a jelenre és a jövőre
vonatkoztatva. Ha most boldogtalan és rosszkedvű vagy, és nem tudod, mihez
fogj, nézz utána, hogy az ilyen rendszeres hullámvölgyek hozzátartoznak-e a
te ritmusodhoz. Kiderítheted azt is, mennyiben változott az életed efféle
mélypontok után. Az elégedetlenség szakasza minden ciklusban normális tünet.
Ilyenkor alapvető változások mennek végbe. A hétéves ciklus elemzése
segíthet abban, hogy fontos
döntéseket hozz. Pontos jóslatokra azonban ne számíts, hiszen ugyanaz a
dolog nem történik meg még egyszer. Csak valami hasonló...
A te hétéves ritmusod
Készíts listát, amelyen életed személyes vonatkozású eseményei
szerepelnek, lehetőleg minél pontosabb dátummal. Ide tartozik például a
tanulmányok befejezése, saját lakás megszerzése, szakítás a partnerrel,
kórházi ápolás, egy ismerős halála, esküvő, új munkahely, költözködés,
szülés, stb.
. Nem hiányozhatnak a válsághelyzetek, boldog pillanatok, találkozások
fontos emberekkel, hobbik, álmok és félelmek sem.
Élményeidhez rendelj hozzá bizonyos érzéseket.
. A lista segítségével próbálj életedben valamilyen ritmust találni. Hol
voltak a mélypontok? Mikor és hogyan kerültél ki ezekből? Mihez kötődnek a
sikeres időszakok? Vannak-e egyezések a hétéves szakaszok között?
Üdvözlet mindenkinek!
Én tegnap találtam erre az oldalra és a fórumokban már rengeteg érdekes és hasznos dolgot olvastam. Engem nem olyan rég kezdett el érdekelni az ezoterika és most próbálok vele ismerkedni.
Elkezdtem Prananadival foglalkozni és elvégeztem az első szintet. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e itt valaki aki evvel foglalkozik régóta?
Sziasztok
Ági
Én tegnap találtam erre az oldalra és a fórumokban már rengeteg érdekes és hasznos dolgot olvastam. Engem nem olyan rég kezdett el érdekelni az ezoterika és most próbálok vele ismerkedni.
Elkezdtem Prananadival foglalkozni és elvégeztem az első szintet. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e itt valaki aki evvel foglalkozik régóta?
Sziasztok
Ági
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Raymond A. Moody Jr. Visszatérés<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
<o> </o>
Önhipnózis az önfeltáráshoz
Az a félelem, hogy valakinek a hatalma alá kerülhet, sok embert visszatart a hipnózistól.
Bár egy jó hipnoterapeuta soha nem élne vissza hatalmával, sokaknak érdemes önhipnózissal kezdeni, hogy megbarátkozzanak az érzéssel. Ezért közlöm egy önhipnózis forgatókönyvét. Ha szalagra veszik, segíthet előző életeik fölfedezésében. Van, akinek elsőre sikerül az önhipnózis, másoknak többszöri próbálkozásra van szükségük. A sikeres önhipnózis kulcsa a türelem és a kitartás.
Lassan és nyugodtan olvassák rá a szöveget a szalagra, és közben ne feledjék, hipnózist akarnak előidézni, ami teljes relaxációt igényel. Szükségük lehet egy stopperórára, hogy állandó legyen a mondatok közti szünetek időtartama.
Néhányszor olvassák végig a szöveget, hogy megismerkedjenek vele, azután kapcsolják be a magnót és kezdjék el a felvételt.<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
Minden figyelmedet összpontosítsd a szemhéjaid izmaira.
(5 másodperc)
Légy tudatában, hogy eltűnik belőled a feszültség, és elengeded magad.
(5 mp)
Engedd el magad.
(2 mp)
Engedd el magad.
(2 mp)
Most koncentrálj a szemedre. Engedd, hogy ellazuljon. Érezd, hogy ellazul és elernyed.
(5 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most irányítsd figyelmedet arcod felső részének izmaira.
(2 mp)
Koncentrálj rájuk. És lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most koncentrálj az arcodra. Érezd, ahogy kimegy belőle a feszültség.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most koncentrálj a száj körüli izmokra. És az ajkadra. Érezd, ahogy kimegy a feszültség... és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elernyednek az állizmok. Érezd, hogy ellazulnak az izmok. Az áll elernyed és kinyílik a szád.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Érezni fogod, hogy nyelned kell, megteheted és továbbra is lazult maradsz.
(2 mp)
Most érezd a homlokod izmait. Koncentrálj rájuk. Érezd, hogy elernyednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a fej hátsó izmaira. Érezd, ahogy elernyednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a tarkó izmaira... és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
A fej minden izma ellazult. Érezd, ahogy elnehezül. Annyira ellazult és elnehezült, hogy lassan leengeded a párnára.
(3 mp)
Most koncentrálj az orrlyukaidra. Érezd az orrlyukaidat... És érezd, ahogy ki-be áramlik a levegő.
(2 mp)
Ki-be.
(2 mp)
Ki-be.
(2 mp)
Érezd, milyen jó, hogy levegő jut be az orrodba... és a torkodon át le egészen a tüdődbe.
(2 mp)
Érezd, milyen csodálatosan szűkül és tágul a tüdőd.
(2 mp)
Érezd, ahogy a levegő áramlása egyre jobban ellazít. Egyre kellemesebben érzed magad. Egyre mélyebb és mélyebb a relaxáció.
(2 mp)
Most, miközben veszel egy mély lélegzetet - amilyen mélyet csak tudsz - érezd, ahogy ellazulnak a rekeszizmok.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most vegyél még egy mély lélegzetet és érezd, hogy egyre jobban elengeded magad.
(2 mp)
És még jobban, és még jobban.
(2 mp)
Érezd, ahogy a relaxáció átterjed a hasizmokra. Koncentrálj ezekre az izmokra.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Nagyon-nagyon ellazultál.
(2 mp)
Most figyelj a hátizmokra a tarkódtól a gerinced végéig.
(2 mp)
Minden hátizomra nagyon figyelj oda.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy lassan elernyed a felsőtested. Érezd, hogy elnehezül.
(2 mp)
Nagyon nehéz.
(2 mp)
Nagyon-nagyon nehéz.
(2 mp)
Most kezdd ellazítani a vállad. Először a jobb vállad. Összpontosíts rá és lazítsd el.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elengednek a jobb kar izmai. Érezd az ellazulást.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a jobb alkar izmaira. Koncentrálj rájuk. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a jobb csukló és kézfej izmaira. Egészen az ujjad hegyéig. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal válladra. Összpontosíts rá és engedd el.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elernyednek a bal kar izmai. Érezd, hogy elengednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal alkar izmaira. Összpontosíts rájuk. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a bal csukló és kézfej izmaira. Egészen az ujjad hegyéig. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal lábadra.
Érezd, ahogy kezd ellazulni a combod. Érezd, ahogy a lazaság eléri a térded. Figyelj az izmokra és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy az ernyedtség lemegy a bal alsó lábszáradba. Végig a vádlidon egészen a lábujjad hegyéig. És engedd el magad.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Vedd észre, hogy a bal oldalad a fejed búbjától a lábujjad hegyéig elnehezült és elernyedt.
(2 mp)
Nagyon-nagyon lazultnak érzed magad.
(2 mp)
Az egész tested elnehezül. Mintha belesüllyedne a párnába.
(2 mp)
Ha úgy érzed kiszáradt a szád, könnyen segíthetsz rajta, csak fordítsd figyelmedet a gyomorszájadra.
(5 mp)
Most elkezdek tíztől visszaszámlálni. Minden egyes számolással jobban és jobban elengeded magad. Mire elérem a nullát, annyira ellazultan és kényelmesen fogod érezni magad, amennyire itt és most képes vagy rá.
(2 mp)
És minden egyes számolással egyre jobban elengeded magad. Nagyon-nagyon kényelmesen érzed magad.
(2 mp)
Tíz. Még jobban elengedted magad.
(2 mp)
Kilenc. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Egyre lazultabban és kényelmesebben érzed magad.
(2 mp)
Nyolc. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Egészen...
(2 mp)
Hétig. Mélyebbre és mélyebbre merülsz, egyre kellemesebben érzed magad. Egészen...
(2 mp)
Hatig. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Mélyebbre egészen...
(2 mp)
Ötig. Egyre jobban elengeded magad, egészen...
(2 mp)
Négyig. Mélyebbre és mélyebbre. Még jobban elengedsz. Le...
(2 mp)
Háromig. Mélyebb és mélyebb a relaxáció, egészen...
(2 mp)
Kettőig. Mélyebbre és mélyebbre, le...
(2 mp)
Egyig. Most mélyebbre, minden eddiginél mélyebbre merülsz. Teljesen elengedted magad. És most elértük a...
(2 mp)
Zérót. Megérkeztél és olyan lazult vagy, mint soha életedben.
Most azt akarom, hogy maradj ebben a laza és kellemes állapotban.
Azt akarom, képzeld el, hogy valami csodálatos helyen jársz. Gyönyörű és kellemes helyen.
Használd a képzelőerődet, hogy lásd ezt a csodálatos helyet. Nézz körbe és figyeld meg a tájat. Alkoss róla képet, és érezd, mennyi erőt meríthetsz innen.
(2 mp)
Nemsokára megkérlek, hogy használd a képzelőerődet.
Képzeld el és érezd, hogy ezen a csodálatos napon elhagyod a tested és harminc, negyven méterrel fölé emelkedsz.
Aztán lassan újra leereszkedsz a földre. De ezúttal, amikor lábad eléri a talajt, egy előző életedben leszel. Saját, múltbeli életedben. Mielőtt megszülettél.
Látni fogod életed jeleneteit.
Kiléphetsz belőlük és visszamehetsz, kedved szerint.
Bár nagyon mély relaxációban vagy, képes leszel beszélni, ugyanakkor átéled az érzéseket, gondolatokat, képeket.
És ha akarod, felszabadíthatod a gátlásokat és hagyhatod, hogy felszínre jöjjön, ami csak akar. Képes leszel belemenni.
Később majd mindent végiggondolhatsz kritikusan és elemzőn, ha akarsz. De most, hagyd, hogy maguktól történjenek a dolgok. Meg fogod élni őket és közben lazán, és kellemesen érzed magad.
Lehet, hogy érzelmileg is átéled az eseményeket. Ha igen, egészen biztos lehetsz benne, hogy ezek az érzelmek most már nem árthatnak neked.
Hiszen mindezt már átélted, és tudod, hogy biztonságban vagy.
És most, ezen a csodálatos helyen érezd, ahogy eltölt az életerő.
Most érezd, hogy elhagyod a tested. Használd a képzelőerőd és emelkedj a tested fölé. Először csak néhány centiméterrel. Most egyre följebb és följebb emelkedsz.
Érezd át, ahogy még magasabbra emelkedsz. Használd a képzelőerőd. Megérkeztél. Nagyon kellemesen és fesztelenül érzed magad.
Egy pillanat múlva csettintek az ujjaimmal, és a tudattalanod kiválaszt egy előző életet, amely fontos és érdekes mostani életed szempontjából.
Engedd el magad és hagyd dolgozni a tudatalattit. Hadd válasszon.
(Egyet csettintünk.)
Most lassan ereszkedj le. Lejjebb. Lejjebb. Hamarosan lassan és finoman földet érsz.
Jusson eszedbe, hogy amint leérsz, felidézel egy múlt életet és elfogadod, amelyet látsz.
Lejjebb és lejjebb ereszkedsz. Lassan leérkeztél a földre. Nézz le a lábadra.
Látod?
(2 mp)
Nézd meg a talajt a lábad körül.
(2 mp)
Most lassan nézz föl...
(1 mp)
...Lassan...
(1 mp)
...Lassan...
(2 mp)
Legyél nyitott arra, amit látni fogsz.
(2 mp)
Lassan nézz föl. Legyél nyitott arra, amit látsz.
(2 mp)
Nézz egyenesen előre.
(2 mp)
Lassan élesebb lesz a kép.
(1 mp)
Élesebb lesz.
(1 mp)
Élesebb lesz.
(1 mp)
Tisztábban látod a dolgokat.
(1 mp)
Tisztábban.
(1 mp)
Tisztábban.
(1 mp)
Koncentrálj és fogadd el, amit látsz.
(2 mp)
Fogadd el a környezeted.
(2 mp)
Mire hármat számolok, mondd el, mit látsz.
(1 mp)
Egy...
(1 mp)
Kettő...
(1 mp)
Három...
(2 mp)
Most mondd el, mit látsz ebben az előző életedben.
(30 másodpercnyi hely a szalagon)
Folytasd.
(30 mp)
Ha akarod, folytasd. Ne érezd magad kényszerítve. Mondd el, mit látsz, ha látsz valamit.
(30 mp)
Látsz embereket?
(5 mp)
Ha igen, milyen ruhát viselnek, és hogy néznek ki?
(30 mp)
Milyen a környezeted? Mesélj róla. Vannak házak vagy más építmények? Milyen a földrajzi hely fekvése? Mondd el.
(30 mp)
Mesélj még a környezetedről, ha tudsz.
(15 mp)
Érezd, hogy szabadon mozoghatsz előző életedben.
(5 mp)
Akaratod szerint fedezd fel a környezeted. Nézd meg a tárgyakat, kíváncsian szemléld ezt az életet. Mondd el, mit látsz.
(30 mp)
Hallasz valamilyen beszélgetést?
(2 mp)
Ha igen, mesélj arról, amit hallasz. Ha nem, ne törődj vele. Mozogj tovább az álomban.
(2 mp)
Mondd el, mit látsz, vagy hallasz. Figyelek.
(30 mp)
Ha folytatni akarod, még mindig figyelek.
(30 mp)
Hallasz más beszélgetést is vagy bármilyen beszélgetést? Mesélj többet arról, amit látsz és hallasz.
(30 mp)
Látsz olyan valakit, aki jelenlegi életedben is veled van?
(3 mp)
Ha igen, mesélj róla vagy róluk. Kik ők az előző életedben.
(30 mp)
Mondd el, hogy bánnak veled.
(30 mp)
Képes vagy mozogni az időben. Ugorj előre halálod napjáig és mondd el, mit látsz.
(2 mp)
Hogy nézel ki?
(15 mp)
Hol vagy? Írd le a környezeted.
(15 mp)
Azt akarom, hogy mondd el, mi történik előző életednek ezen a pontján. Pár percig csöndben leszek, amíg minél részletesebben elmeséled, mi történik. Kezdd el.
(2 perc)
Van még valami? Még egy percig csöndben leszek, hogy elmondhasd, amit akarsz.
(1 perc)
Jó, még valami? Hallgatom, amit mondasz.
(30 mp)
Jól van. Most állítsd meg előző életedet ott ahol tart. Ura vagy az eseményeknek, tehát megteheted.
(5 mp)
Azt akarom, hogy ne feledd, ez egy előző élet volt. Most már egy másik életet élsz, és akármi is történt a múltban, túl vagy rajta. Előző életed tapasztalatai alapján jobban és boldogabban élhetsz a jelenben.
(5 mp)
Lassan vissza fogsz térni mostani életedbe. Lassan visszaereszkedsz a testedbe. Lassan. Lassan.
(5 mp)
Érezd, ahogy a tudatalattid elengedi az előző életet. Visszatérsz a testedbe. Lassan. Lassan. Úgy csúszol bele, mint kéz a kesztyűbe.
(5 mp)
Érzed? Újra a testedben vagy.
(5 mp)
Finoman mozdítsd meg a kezedet és a lábadat.
(5 mp)
Finoman mozgasd a fejed jobbra-balra.
(5 mp)
Vegyél három mély lélegzetet.
(2 mp)
Egy...
(2 mp)
Kettő...
(2 mp)
És három.
(2 mp)
Visszajöttél. Nyisd ki a szemed és nézz körül. Én végeztem, de te maradj fekve még néhány percig és gondolkozz el az átélt tapasztalatról. Kapcsolódik mostani életedhez? Tanulhatsz belőle valamit? Egy ideig gondolkozz ezen, aztán folytasd napi teendőidet.
(Itt ér véget a szalag)<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
Az önhipnózis értéke.
Mint látják, a szalagra vett hipnózisnak megvannak a korlátai, amelyek egyébként nem jelentkeznek. A rögzített szöveg feltételez bizonyos eseményeket, mint például, hogy az emberekkel találkozik, tájakat és épületeket lát.
Az emberek gyakran nem látnak ilyen dolgokat, ezért megzavarhatja őket a "gépterapeuta". A közvetlen hipnózisban a terapeuta követi az áramlatot, arra megy, amerre az alany vezeti.
A rögzített forgatókönyv képtelen ráérezni azokra a dolgokra, amik fontosak és kapcsolódnak az alany jelenlegi életéhez. Például, ha az alany hall egy beszélgetésrészletet, amely jelenlegi életének dilemmáira vonatkozik, a géphipnózisban nem lehet közvetlenül megvizsgálni a dolgot, míg egy terapeuta biztos ezt tenné.
Most, hogy felsoroltam a rögzített regresszió néhány hátrányát, hadd mondjam el fő értékét. Az alany nyugodt a hipnózis alatt, mert a saját szájából hallja a hipnotikus indukciót. Ebben rejlik a szalagra rögzített szöveg valódi értéke. Ha valaki viszonylag jó eredményeket ér el az önhipnózisban, az önmaga által felvett szalag segítségével, akkor megértheti, hogy a hipnózisban nem mondunk le az irányításról, épp ellenkezőleg, szert teszünk arra, hogy letapogassuk a tudatalattit.
Ez a felismerés aztán arra ösztönözheti az embert, hogy szakképzett hipnoterapeutával folytassa a feltárást.<o></o>
<o> </o>
<o> </o>
<o> </o>
fficeffice" /><o></o><o
> </o><o
> </o>Önhipnózis az önfeltáráshoz
Az a félelem, hogy valakinek a hatalma alá kerülhet, sok embert visszatart a hipnózistól.
Bár egy jó hipnoterapeuta soha nem élne vissza hatalmával, sokaknak érdemes önhipnózissal kezdeni, hogy megbarátkozzanak az érzéssel. Ezért közlöm egy önhipnózis forgatókönyvét. Ha szalagra veszik, segíthet előző életeik fölfedezésében. Van, akinek elsőre sikerül az önhipnózis, másoknak többszöri próbálkozásra van szükségük. A sikeres önhipnózis kulcsa a türelem és a kitartás.
Lassan és nyugodtan olvassák rá a szöveget a szalagra, és közben ne feledjék, hipnózist akarnak előidézni, ami teljes relaxációt igényel. Szükségük lehet egy stopperórára, hogy állandó legyen a mondatok közti szünetek időtartama.
Néhányszor olvassák végig a szöveget, hogy megismerkedjenek vele, azután kapcsolják be a magnót és kezdjék el a felvételt.<o
></o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o>Minden figyelmedet összpontosítsd a szemhéjaid izmaira.
(5 másodperc)
Légy tudatában, hogy eltűnik belőled a feszültség, és elengeded magad.
(5 mp)
Engedd el magad.
(2 mp)
Engedd el magad.
(2 mp)
Most koncentrálj a szemedre. Engedd, hogy ellazuljon. Érezd, hogy ellazul és elernyed.
(5 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most irányítsd figyelmedet arcod felső részének izmaira.
(2 mp)
Koncentrálj rájuk. És lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most koncentrálj az arcodra. Érezd, ahogy kimegy belőle a feszültség.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most koncentrálj a száj körüli izmokra. És az ajkadra. Érezd, ahogy kimegy a feszültség... és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elernyednek az állizmok. Érezd, hogy ellazulnak az izmok. Az áll elernyed és kinyílik a szád.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Érezni fogod, hogy nyelned kell, megteheted és továbbra is lazult maradsz.
(2 mp)
Most érezd a homlokod izmait. Koncentrálj rájuk. Érezd, hogy elernyednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a fej hátsó izmaira. Érezd, ahogy elernyednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a tarkó izmaira... és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
A fej minden izma ellazult. Érezd, ahogy elnehezül. Annyira ellazult és elnehezült, hogy lassan leengeded a párnára.
(3 mp)
Most koncentrálj az orrlyukaidra. Érezd az orrlyukaidat... És érezd, ahogy ki-be áramlik a levegő.
(2 mp)
Ki-be.
(2 mp)
Ki-be.
(2 mp)
Érezd, milyen jó, hogy levegő jut be az orrodba... és a torkodon át le egészen a tüdődbe.
(2 mp)
Érezd, milyen csodálatosan szűkül és tágul a tüdőd.
(2 mp)
Érezd, ahogy a levegő áramlása egyre jobban ellazít. Egyre kellemesebben érzed magad. Egyre mélyebb és mélyebb a relaxáció.
(2 mp)
Most, miközben veszel egy mély lélegzetet - amilyen mélyet csak tudsz - érezd, ahogy ellazulnak a rekeszizmok.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most vegyél még egy mély lélegzetet és érezd, hogy egyre jobban elengeded magad.
(2 mp)
És még jobban, és még jobban.
(2 mp)
Érezd, ahogy a relaxáció átterjed a hasizmokra. Koncentrálj ezekre az izmokra.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Nagyon-nagyon ellazultál.
(2 mp)
Most figyelj a hátizmokra a tarkódtól a gerinced végéig.
(2 mp)
Minden hátizomra nagyon figyelj oda.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy lassan elernyed a felsőtested. Érezd, hogy elnehezül.
(2 mp)
Nagyon nehéz.
(2 mp)
Nagyon-nagyon nehéz.
(2 mp)
Most kezdd ellazítani a vállad. Először a jobb vállad. Összpontosíts rá és lazítsd el.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elengednek a jobb kar izmai. Érezd az ellazulást.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a jobb alkar izmaira. Koncentrálj rájuk. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a jobb csukló és kézfej izmaira. Egészen az ujjad hegyéig. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal válladra. Összpontosíts rá és engedd el.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy elernyednek a bal kar izmai. Érezd, hogy elengednek.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal alkar izmaira. Összpontosíts rájuk. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most figyelj a bal csukló és kézfej izmaira. Egészen az ujjad hegyéig. Engedd el őket.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most fordítsd a figyelmedet a bal lábadra.
Érezd, ahogy kezd ellazulni a combod. Érezd, ahogy a lazaság eléri a térded. Figyelj az izmokra és lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Most érezd, ahogy az ernyedtség lemegy a bal alsó lábszáradba. Végig a vádlidon egészen a lábujjad hegyéig. És engedd el magad.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Lazíts.
(2 mp)
Vedd észre, hogy a bal oldalad a fejed búbjától a lábujjad hegyéig elnehezült és elernyedt.
(2 mp)
Nagyon-nagyon lazultnak érzed magad.
(2 mp)
Az egész tested elnehezül. Mintha belesüllyedne a párnába.
(2 mp)
Ha úgy érzed kiszáradt a szád, könnyen segíthetsz rajta, csak fordítsd figyelmedet a gyomorszájadra.
(5 mp)
Most elkezdek tíztől visszaszámlálni. Minden egyes számolással jobban és jobban elengeded magad. Mire elérem a nullát, annyira ellazultan és kényelmesen fogod érezni magad, amennyire itt és most képes vagy rá.
(2 mp)
És minden egyes számolással egyre jobban elengeded magad. Nagyon-nagyon kényelmesen érzed magad.
(2 mp)
Tíz. Még jobban elengedted magad.
(2 mp)
Kilenc. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Egyre lazultabban és kényelmesebben érzed magad.
(2 mp)
Nyolc. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Egészen...
(2 mp)
Hétig. Mélyebbre és mélyebbre merülsz, egyre kellemesebben érzed magad. Egészen...
(2 mp)
Hatig. Mélyebbre, mélyebbre és mélyebbre merülsz. Mélyebbre egészen...
(2 mp)
Ötig. Egyre jobban elengeded magad, egészen...
(2 mp)
Négyig. Mélyebbre és mélyebbre. Még jobban elengedsz. Le...
(2 mp)
Háromig. Mélyebb és mélyebb a relaxáció, egészen...
(2 mp)
Kettőig. Mélyebbre és mélyebbre, le...
(2 mp)
Egyig. Most mélyebbre, minden eddiginél mélyebbre merülsz. Teljesen elengedted magad. És most elértük a...
(2 mp)
Zérót. Megérkeztél és olyan lazult vagy, mint soha életedben.
Most azt akarom, hogy maradj ebben a laza és kellemes állapotban.
Azt akarom, képzeld el, hogy valami csodálatos helyen jársz. Gyönyörű és kellemes helyen.
Használd a képzelőerődet, hogy lásd ezt a csodálatos helyet. Nézz körbe és figyeld meg a tájat. Alkoss róla képet, és érezd, mennyi erőt meríthetsz innen.
(2 mp)
Nemsokára megkérlek, hogy használd a képzelőerődet.
Képzeld el és érezd, hogy ezen a csodálatos napon elhagyod a tested és harminc, negyven méterrel fölé emelkedsz.
Aztán lassan újra leereszkedsz a földre. De ezúttal, amikor lábad eléri a talajt, egy előző életedben leszel. Saját, múltbeli életedben. Mielőtt megszülettél.
Látni fogod életed jeleneteit.
Kiléphetsz belőlük és visszamehetsz, kedved szerint.
Bár nagyon mély relaxációban vagy, képes leszel beszélni, ugyanakkor átéled az érzéseket, gondolatokat, képeket.
És ha akarod, felszabadíthatod a gátlásokat és hagyhatod, hogy felszínre jöjjön, ami csak akar. Képes leszel belemenni.
Később majd mindent végiggondolhatsz kritikusan és elemzőn, ha akarsz. De most, hagyd, hogy maguktól történjenek a dolgok. Meg fogod élni őket és közben lazán, és kellemesen érzed magad.
Lehet, hogy érzelmileg is átéled az eseményeket. Ha igen, egészen biztos lehetsz benne, hogy ezek az érzelmek most már nem árthatnak neked.
Hiszen mindezt már átélted, és tudod, hogy biztonságban vagy.
És most, ezen a csodálatos helyen érezd, ahogy eltölt az életerő.
Most érezd, hogy elhagyod a tested. Használd a képzelőerőd és emelkedj a tested fölé. Először csak néhány centiméterrel. Most egyre följebb és följebb emelkedsz.
Érezd át, ahogy még magasabbra emelkedsz. Használd a képzelőerőd. Megérkeztél. Nagyon kellemesen és fesztelenül érzed magad.
Egy pillanat múlva csettintek az ujjaimmal, és a tudattalanod kiválaszt egy előző életet, amely fontos és érdekes mostani életed szempontjából.
Engedd el magad és hagyd dolgozni a tudatalattit. Hadd válasszon.
(Egyet csettintünk.)
Most lassan ereszkedj le. Lejjebb. Lejjebb. Hamarosan lassan és finoman földet érsz.
Jusson eszedbe, hogy amint leérsz, felidézel egy múlt életet és elfogadod, amelyet látsz.
Lejjebb és lejjebb ereszkedsz. Lassan leérkeztél a földre. Nézz le a lábadra.
Látod?
(2 mp)
Nézd meg a talajt a lábad körül.
(2 mp)
Most lassan nézz föl...
(1 mp)
...Lassan...
(1 mp)
...Lassan...
(2 mp)
Legyél nyitott arra, amit látni fogsz.
(2 mp)
Lassan nézz föl. Legyél nyitott arra, amit látsz.
(2 mp)
Nézz egyenesen előre.
(2 mp)
Lassan élesebb lesz a kép.
(1 mp)
Élesebb lesz.
(1 mp)
Élesebb lesz.
(1 mp)
Tisztábban látod a dolgokat.
(1 mp)
Tisztábban.
(1 mp)
Tisztábban.
(1 mp)
Koncentrálj és fogadd el, amit látsz.
(2 mp)
Fogadd el a környezeted.
(2 mp)
Mire hármat számolok, mondd el, mit látsz.
(1 mp)
Egy...
(1 mp)
Kettő...
(1 mp)
Három...
(2 mp)
Most mondd el, mit látsz ebben az előző életedben.
(30 másodpercnyi hely a szalagon)
Folytasd.
(30 mp)
Ha akarod, folytasd. Ne érezd magad kényszerítve. Mondd el, mit látsz, ha látsz valamit.
(30 mp)
Látsz embereket?
(5 mp)
Ha igen, milyen ruhát viselnek, és hogy néznek ki?
(30 mp)
Milyen a környezeted? Mesélj róla. Vannak házak vagy más építmények? Milyen a földrajzi hely fekvése? Mondd el.
(30 mp)
Mesélj még a környezetedről, ha tudsz.
(15 mp)
Érezd, hogy szabadon mozoghatsz előző életedben.
(5 mp)
Akaratod szerint fedezd fel a környezeted. Nézd meg a tárgyakat, kíváncsian szemléld ezt az életet. Mondd el, mit látsz.
(30 mp)
Hallasz valamilyen beszélgetést?
(2 mp)
Ha igen, mesélj arról, amit hallasz. Ha nem, ne törődj vele. Mozogj tovább az álomban.
(2 mp)
Mondd el, mit látsz, vagy hallasz. Figyelek.
(30 mp)
Ha folytatni akarod, még mindig figyelek.
(30 mp)
Hallasz más beszélgetést is vagy bármilyen beszélgetést? Mesélj többet arról, amit látsz és hallasz.
(30 mp)
Látsz olyan valakit, aki jelenlegi életedben is veled van?
(3 mp)
Ha igen, mesélj róla vagy róluk. Kik ők az előző életedben.
(30 mp)
Mondd el, hogy bánnak veled.
(30 mp)
Képes vagy mozogni az időben. Ugorj előre halálod napjáig és mondd el, mit látsz.
(2 mp)
Hogy nézel ki?
(15 mp)
Hol vagy? Írd le a környezeted.
(15 mp)
Azt akarom, hogy mondd el, mi történik előző életednek ezen a pontján. Pár percig csöndben leszek, amíg minél részletesebben elmeséled, mi történik. Kezdd el.
(2 perc)
Van még valami? Még egy percig csöndben leszek, hogy elmondhasd, amit akarsz.
(1 perc)
Jó, még valami? Hallgatom, amit mondasz.
(30 mp)
Jól van. Most állítsd meg előző életedet ott ahol tart. Ura vagy az eseményeknek, tehát megteheted.
(5 mp)
Azt akarom, hogy ne feledd, ez egy előző élet volt. Most már egy másik életet élsz, és akármi is történt a múltban, túl vagy rajta. Előző életed tapasztalatai alapján jobban és boldogabban élhetsz a jelenben.
(5 mp)
Lassan vissza fogsz térni mostani életedbe. Lassan visszaereszkedsz a testedbe. Lassan. Lassan.
(5 mp)
Érezd, ahogy a tudatalattid elengedi az előző életet. Visszatérsz a testedbe. Lassan. Lassan. Úgy csúszol bele, mint kéz a kesztyűbe.
(5 mp)
Érzed? Újra a testedben vagy.
(5 mp)
Finoman mozdítsd meg a kezedet és a lábadat.
(5 mp)
Finoman mozgasd a fejed jobbra-balra.
(5 mp)
Vegyél három mély lélegzetet.
(2 mp)
Egy...
(2 mp)
Kettő...
(2 mp)
És három.
(2 mp)
Visszajöttél. Nyisd ki a szemed és nézz körül. Én végeztem, de te maradj fekve még néhány percig és gondolkozz el az átélt tapasztalatról. Kapcsolódik mostani életedhez? Tanulhatsz belőle valamit? Egy ideig gondolkozz ezen, aztán folytasd napi teendőidet.
(Itt ér véget a szalag)<o
></o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o><o
> </o>Az önhipnózis értéke.
Mint látják, a szalagra vett hipnózisnak megvannak a korlátai, amelyek egyébként nem jelentkeznek. A rögzített szöveg feltételez bizonyos eseményeket, mint például, hogy az emberekkel találkozik, tájakat és épületeket lát.
Az emberek gyakran nem látnak ilyen dolgokat, ezért megzavarhatja őket a "gépterapeuta". A közvetlen hipnózisban a terapeuta követi az áramlatot, arra megy, amerre az alany vezeti.
A rögzített forgatókönyv képtelen ráérezni azokra a dolgokra, amik fontosak és kapcsolódnak az alany jelenlegi életéhez. Például, ha az alany hall egy beszélgetésrészletet, amely jelenlegi életének dilemmáira vonatkozik, a géphipnózisban nem lehet közvetlenül megvizsgálni a dolgot, míg egy terapeuta biztos ezt tenné.
Most, hogy felsoroltam a rögzített regresszió néhány hátrányát, hadd mondjam el fő értékét. Az alany nyugodt a hipnózis alatt, mert a saját szájából hallja a hipnotikus indukciót. Ebben rejlik a szalagra rögzített szöveg valódi értéke. Ha valaki viszonylag jó eredményeket ér el az önhipnózisban, az önmaga által felvett szalag segítségével, akkor megértheti, hogy a hipnózisban nem mondunk le az irányításról, épp ellenkezőleg, szert teszünk arra, hogy letapogassuk a tudatalattit.
Ez a felismerés aztán arra ösztönözheti az embert, hogy szakképzett hipnoterapeutával folytassa a feltárást.<o
></o><o
> </o><o
> </o><o
> </o>
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Hülye keveredés van, most két ezoterika topic is van, és én keverve teszem fel az anyagokat!
egyiket meg kellene szüntetni!
egyiket meg kellene szüntetni!
Karsay István
Kitiltott (BANned)
<TABLE id=INCREDIMAINTABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD id=INCREDITEXTREGION dir=ltr style="FONT-SIZE: 12pt; DIRECTION: ltr; FONT-FAMILY: Arial" vAlign=top width="100%"><o> </o>
<o> </o>
l A JÚLIUS hónap egésze egy kissé hűvösebb lesz, mint ahogy megszoktuk eddig. Harminc fok fölötti hőmérsékletre csak a hónap derekán lehet számítani, ebben az időszakban akár 35 fokra is felemelkedhet a hőmérő higanyszála. A hónap többi napján 25 fok körüli hőmérséklet várható, néha egy kevés csapadékkal. A hónap első dekádján tehát 20 fok körüli hőmérséklet várható, ezután egy hőhullám érkezése várható. Tizedike körül egy rövid időre mérséklődik a meleg, de huszonötödike táján újból trópusi lesz a hőség. Egyébként ezeken a napokon lesz az év legmelegebb időszaka. A hónap utolsó napjain egy kissé lehűl a levegő. Gyenge esőre lehet számítani 2-én, 12-én és 23-án. A légmozgás főleg nyugati irányú lesz.
<o> </o>
Az AUGUSZTUS hónap, akárcsak a július, nem lesz olyan forró, mint a korábbi években A hónapra jellemző lesz a változékony időjárás. A hőmérsékleti értékek 25 fok körül mozognak majd, az olykor észlelhető pokoli hőség csak rövid ideig, egy-két napig fog tartani. Tizedike és tizenötödike között várható egy erőteljesebb lehűlés, amikor majd 20 fok alatti hőmérsékletet fogunk mérni. Esős napok lesznek 3-án, 11-én és 24-én. A légáramlások nyugatiak és délnyugatiak lesznek.
<o> </o>
A SZEPTEMBER hónap is hasonló lesz, mint a nyár előző két hónapja. Változékonynak ígérkezik. Már a hónap első napjain érkezik egy hűvösebb front, amelynek következtében 20 fok alatti hőmérsékleti értékek várhatók. Huszadikáig azonban meleg lesz, a hőmérő higanyszála olykor 28 fokig is felemelkedik. Ezután újból egy erőteljes lehűlés következik, amikor akár 12 fokos hűvös időre is lehet számítani. De utána újból szép, enyhe idő következik. Esők várhatóak 2-én, 8-án és 18-22-a között. A légáramlások nyugatiak és délnyugatiak lesznek, 20-a után pedig felújul a kellemetlen dunai szél
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Változékony nyár hőséggel<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
fficeffice" /><o></o>Hosszútávú időjárás-előrejelzés<o></o>
></o>2007. július-szeptember időszakra<o></o>
></o>> </o><o
> </o>l A JÚLIUS hónap egésze egy kissé hűvösebb lesz, mint ahogy megszoktuk eddig. Harminc fok fölötti hőmérsékletre csak a hónap derekán lehet számítani, ebben az időszakban akár 35 fokra is felemelkedhet a hőmérő higanyszála. A hónap többi napján 25 fok körüli hőmérséklet várható, néha egy kevés csapadékkal. A hónap első dekádján tehát 20 fok körüli hőmérséklet várható, ezután egy hőhullám érkezése várható. Tizedike körül egy rövid időre mérséklődik a meleg, de huszonötödike táján újból trópusi lesz a hőség. Egyébként ezeken a napokon lesz az év legmelegebb időszaka. A hónap utolsó napjain egy kissé lehűl a levegő. Gyenge esőre lehet számítani 2-én, 12-én és 23-án. A légmozgás főleg nyugati irányú lesz.
<o
> </o>Az AUGUSZTUS hónap, akárcsak a július, nem lesz olyan forró, mint a korábbi években A hónapra jellemző lesz a változékony időjárás. A hőmérsékleti értékek 25 fok körül mozognak majd, az olykor észlelhető pokoli hőség csak rövid ideig, egy-két napig fog tartani. Tizedike és tizenötödike között várható egy erőteljesebb lehűlés, amikor majd 20 fok alatti hőmérsékletet fogunk mérni. Esős napok lesznek 3-án, 11-én és 24-én. A légáramlások nyugatiak és délnyugatiak lesznek.
<o
> </o>A SZEPTEMBER hónap is hasonló lesz, mint a nyár előző két hónapja. Változékonynak ígérkezik. Már a hónap első napjain érkezik egy hűvösebb front, amelynek következtében 20 fok alatti hőmérsékleti értékek várhatók. Huszadikáig azonban meleg lesz, a hőmérő higanyszála olykor 28 fokig is felemelkedik. Ezután újból egy erőteljes lehűlés következik, amikor akár 12 fokos hűvös időre is lehet számítani. De utána újból szép, enyhe idő következik. Esők várhatóak 2-én, 8-án és 18-22-a között. A légáramlások nyugatiak és délnyugatiak lesznek, 20-a után pedig felújul a kellemetlen dunai szél
</TD></TR></TBODY></TABLE>
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Meditáció<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
Áttekintve a koncentrációt, most rátérhetünk témánk második fő fejezetére, nevezetesen a meditációra. A meditáció egy témán való elmélkedés művészete, annak az elmében különböző oldalakról és különböző vonatkozásokban történő megvilágítása. Tulajdonképpen a meditációs szakasz nem követi egyenesen az elme egypontosítottságát, ahogy arról fentebb szóltunk, inkább követi az összehasonlító koncentrációt, amely száműzött az elméből minden, a figyelem egyetlen tárgyától idegen gondolatot, de a koncentrációban való hatékonyság szükséges, mivel a meditáció minden egyes ágazata igényli azt. <o></o>
Nem szükséges a meditáció további meghatározásaival foglalni a helyet, egyenesen rátérhetünk bizonyos gyakorlati sémákra, amelyek világosabban szemléltetik annak természetét és módszerét, mint az elméleti értekezés. Fent érintettük a szimpátia gondolatát, és azt alkalmazhatjuk is a meditáció tárgyaként. <o></o>
<o> </o>
Meditáció a szimpátiáról<o></o>
Gondoljunk arra, hogy minden más erényhez hasonlóan ez is az isteni tudatosság egy tulajdonsága, kíséreljük meg megérteni természetét és célját a világban, tekintsük úgy, mint összekötő erőt, amely egyesíti az egyik egyéniesült ént a másikkal. Hasonlítsuk össze a szeretettel; a szimpátia magában foglalja a másik megértését, és azt a képességet, hogy helyzetébe bele tudjuk élni magunkat, a szeretetnek nincs szüksége ilyen megértésre, másrészt a szimpátia teljes kifejezése erős belső motivációs képességet igényel, amelyet a szeretet egymaga tud nyújtani. <o></o>
Képzeljük el az isteni szimpátiát, amint az a világba patakzik az eszményi emberen keresztül Krisztus vagy a Mester és ez valakinek az egyéni énje felé irányul. A tanuló erős törekvéssel merüljön meg ebben a Mestertől sugárzó kimondhatatlan hatású áradatban, és törekedjen elérni odaadásának tárgyát. Így elérhető lehet a kontempláció. Majd gondoljon úgy erre az erényre, ahogy azt a barátai és szerettei felé alkalmazza a mindennapokban, és azok felé is, akik több megértést igényelnek. Képzelje el egytől egyig őket maga előtt, és ölelje körül őket a rajta átáradó hatással. Egy másik és kidolgozottabb meditációt lehet azoknak ajánlani, akik nem képesek egy gondolat mellett kitartani egyetlen pillanatra sem. <o></o>
<o> </o>
folyt.köv...
fficeffice" /><o></o>Áttekintve a koncentrációt, most rátérhetünk témánk második fő fejezetére, nevezetesen a meditációra. A meditáció egy témán való elmélkedés művészete, annak az elmében különböző oldalakról és különböző vonatkozásokban történő megvilágítása. Tulajdonképpen a meditációs szakasz nem követi egyenesen az elme egypontosítottságát, ahogy arról fentebb szóltunk, inkább követi az összehasonlító koncentrációt, amely száműzött az elméből minden, a figyelem egyetlen tárgyától idegen gondolatot, de a koncentrációban való hatékonyság szükséges, mivel a meditáció minden egyes ágazata igényli azt. <o
></o>Nem szükséges a meditáció további meghatározásaival foglalni a helyet, egyenesen rátérhetünk bizonyos gyakorlati sémákra, amelyek világosabban szemléltetik annak természetét és módszerét, mint az elméleti értekezés. Fent érintettük a szimpátia gondolatát, és azt alkalmazhatjuk is a meditáció tárgyaként. <o
></o><o
> </o>Meditáció a szimpátiáról<o
></o>Gondoljunk arra, hogy minden más erényhez hasonlóan ez is az isteni tudatosság egy tulajdonsága, kíséreljük meg megérteni természetét és célját a világban, tekintsük úgy, mint összekötő erőt, amely egyesíti az egyik egyéniesült ént a másikkal. Hasonlítsuk össze a szeretettel; a szimpátia magában foglalja a másik megértését, és azt a képességet, hogy helyzetébe bele tudjuk élni magunkat, a szeretetnek nincs szüksége ilyen megértésre, másrészt a szimpátia teljes kifejezése erős belső motivációs képességet igényel, amelyet a szeretet egymaga tud nyújtani. <o
></o>Képzeljük el az isteni szimpátiát, amint az a világba patakzik az eszményi emberen keresztül Krisztus vagy a Mester és ez valakinek az egyéni énje felé irányul. A tanuló erős törekvéssel merüljön meg ebben a Mestertől sugárzó kimondhatatlan hatású áradatban, és törekedjen elérni odaadásának tárgyát. Így elérhető lehet a kontempláció. Majd gondoljon úgy erre az erényre, ahogy azt a barátai és szerettei felé alkalmazza a mindennapokban, és azok felé is, akik több megértést igényelnek. Képzelje el egytől egyig őket maga előtt, és ölelje körül őket a rajta átáradó hatással. Egy másik és kidolgozottabb meditációt lehet azoknak ajánlani, akik nem képesek egy gondolat mellett kitartani egyetlen pillanatra sem. <o
></o><o
> </o>folyt.köv...
Szervusz István,Raymond A. Moody Jr. Visszatérésffice
<O
<O
Önhipnózis az önfeltáráshoz
Az a félelem, hogy valakinek a hatalma alá kerülhet, sok embert visszatart a hipnózistól.
Bár egy jó hipnoterapeuta soha nem élne vissza hatalmával, sokaknak érdemes önhipnózissal kezdeni, hogy megbarátkozzanak az érzéssel. Ezért közlöm egy önhipnózis forgatókönyvét. Ha szalagra veszik, segíthet előző életeik fölfedezésében. Van, akinek elsőre sikerül az önhipnózis, másoknak többszöri próbálkozásra van szükségük. A sikeres önhipnózis kulcsa a türelem és a kitartás. ....
<O
Ismerősnek tűnsz valahonnan, de ez most nem lényeg
Viszont a leirt témához kapcsolódóan, hogy lehet nem előző hanem mostani élet, gyerekkori traumáit felhozni a felszinre. Uganis tudom,h történt vmi, de nem emlékszem rá, viszont kihatásai vannak az életemre.
Üdv
F
Karsay István
Kitiltott (BANned)
Szia!
Egy komoly beszélgetéssel fel lehet hozni a felszinre, és meg lehet beszélni...
szeretettel:
István
Egy komoly beszélgetéssel fel lehet hozni a felszinre, és meg lehet beszélni...
szeretettel:
István
