13 tévhit az evésről
Úgy gondolod, hogy egészségesen táplálkozol, mégsem érzed közérzeteden ennek jótékony hatását? Már hetek óta fogyókúrázol, de alig fogytál valamit? Lehet, hogy te is régi és népszerű tévhitek áldozata vagy?
1. Az erős árt a gyomornak.
A paprika, chili, bors vagy curry antibakteriális hatású, ezáltal segíti az epe és a máj munkáját. Csak akkor árt, ha a gyomor egyébként is érzékeny.
2. A nyersen fogyasztott zöldség egészségesebb, mint a főtt.
Bizonyos zöldségfajták, a burgonya, zöldbab vagy padlizsán, tartalmaznak méreganyagokat is, amiket csak a főzés semlegesít. A répa vitaminjai is csak gyenge párolás után válnak hasznossá a szervezet számára.
3. A tojás egészségtelen.
Nem mindenkinek. Az egészséges anyagcserével bíró embereknél a tojás nem emeli a vér koleszterinszintjét, és így az érelmeszesedés veszélyét sem. Egy-két tojás hetente nyugodtan szerepelhet az étrendben.
4. A spenót tartalmazza a legtöbb vasat.
Generációk nőttek fel úgy, hogy a vasban állítólag igen gazdag főzelékkel tömték őket gyerekkorukban. E nyomelem azonban háromszor nagyobb adagban van jelen a hüvelyesekben, a fehérbabban vagy a lencsében. A magát konokul tartó tévhit oka valószínűleg egy elcsúszott vessző egy hivatalos tápanyagtáblázatban.
5. Ha esténként meleget eszel, biztosan felszedsz pár kilót.
Csak a túl sok evéstől lehet hízni, nem attól, hogy este eszünk. Különben a mediterrán országok lakói, akik valóban szeretnek későn vacsorázni, mind kövérek lennének.
6. A friss zöldség tartalmazza a legtöbb vitamint.
Igaz, ha valóban frissen, a szedéskor fogyasztjuk. Az érzékeny leveles zöldségek, mint például a spenót, hűtőszekrénybe téve gyorsan veszítenek vitamintartalmukból. Akkor már jobb a mélyhűtött zöldség.
7. A nassolás hízlal
Ez sem igaz egészen. Brit kutatók megállapították, hogy a nassolást automatikusan kevesebb mennyiségű főétkezéssel egyenlítjük ki. (Persze csak akkor, ha a tábla csokoládét kilencven perccel evés előtt faljuk be.)
8. Az édesítőszer használata fogyaszt.
Inkább hízlal, mondják a táplálkozáskutatók. A cukorpótlók ugyanis erős éhségérzetet váltanak ki.
9. A margarin kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a vaj.
Mindkettőnek nagyjából egyforma a kalóriaértéke. Az úgynevezett diétás margarinokon nem azért van a „diétás” felirat, mert kevesebb zsírt tartalmaznak és egyébként is vegyilaborokban összeállított katyvasz, erről az előzőekben már volt szó.
10. A szárnyashús soványabb, mint a sertéshús.
Tévedés! Egy sült csirke bőre 17,5 százalék zsírtartalommal bír, míg egy sertésszelet csak 2 százalék zsírt tartalmaz. (De a csirkemell bőr nélkül: 1 százalék.)
11. A sör „kalóriabomba”.
A sör valójában kevés kalóriát tartalmaz: egy korsó csak 218, míg ugyanennyi mennyiségű vörösbor kb. 340 kilokalóriát jelent.
12. A vitaminok energiát adnak.
A szervezet a szénhidrátokból, a zsírból és a fehérjékből nyeri az erejét. A vitaminok ellenben elengedhetetlenek az emésztésnél.
13. A legjobb fogyókúra, ha naponta csak egyszer eszünk.
Nem igaz. Ilyenkor a test takaréklángra kapcsol, és kevesebb kalóriát használ el. Jobb, ha háromóránként eszünk valami keveset. Az is fogyhat, aki többet eszik. Legalábbis, ha ballasztanyagban gazdag, zsírszegény kosztot fogyaszt (teljes őrlésű gabonából készült kenyeret, gyümölcsöt és zöldséget).
A testsúly csökkentésének tíz aranyszabálya
1. Csak fokozatosan!
A gyors és drasztikus éhezéssel leadott kilók döntő része vízvesztésből származik. A test víztartalmának csökkenése fáradékonysággal jár, és bőrünk is veszít feszességéből. Ráadásul koplaláskor szervezetünk a hiányzó energiát nemcsak a zsírraktárakból szerzi be, hanem kezdi lebontani az izomszövetet is. A koplalással leadott minden másfél kilóból fél kiló veszteség az izomtömeget csökkenti. Az eszményi testsúlycsökkenés: heti fél, illetve egy kiló.
2. Felejtsük el a fogyókúrát!
Súlyunk növekedése nem egy hét alatt történt, a fölösleges kilók leadását a kilók felszedéséhez hasonló ütemben kell végrehajtani. Ennek alapszabálya az egészséges, kiegyensúlyozott étkezés. Az ételek minősége, mennyisége, az elkészítés és az elfogyasztás módja, a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya és a táplálék energiatartalma szabja meg, hogy étrendünk mennyire szolgálja normális súlyunk elérését és egészségünket.
3. Helyettesítsünk!
Nem kell kedvenc ételünkről lemondanunk. Elég, ha figyelünk az élelmiszerek zsír- és cukortartalmára. Tejet például választhatunk 3,6, de 0,1 százalékos zsírtartalmút is. Sajtokból is van sovány és zsíros. Gyümölcslevekből, üdítőkből, lekvárokból válasszuk a light felirattal ellátott termékeket. A kávét, teát igyuk édesítőszerrel.
4. Számoljunk!
Ha testsúlyunkat csökkenteni akarjuk, akkor étrendünk energiatartalma legyen tényleges energiaigényünknél 500-700 kcal-val kevesebb. Az energiaigényt a következő képlet alapján számolhatjuk ki:
Nyugalmi alapanyagcsere: férfiaknál 900 + 10 x a testsúlykilogramm
Nőknél: 700 + 7 x a testsúlykilogramm.
Ezt ülő életmód esetén 1,2-vel
közepesen aktív életmódnál 1,4-gyel
nehéz fizikai munka esetén 1,8-cal
szorozva kapjuk meg szervezetünk energiaszükségletét.
4. Mozogjunk!
Már az is sokat segít, ha változtatunk közlekedési szokásainkon. Parkoljunk úti célunknál egy kicsit távolabb. Szálljunk le a buszról egy megállóval korábban. Sétáljunk, és ne használjunk liftet. Hét végén menjünk kirándulni.
5. Ne menjünk éhesen vásárolni!
Sokkal könnyebb elmenni az illatozó pékáruüzlet előtt, ha nem korog a gyomrunk. Készítsünk listát a szükséges élelmiszerekről, és csak azokat vegyük meg. Mindig csak annyit vásároljunk, amennyi szükséges. Az étel érték. Nem szívesen dobjuk ki, inkább megesszük. És persze leggyakrabban a háziasszony "áldozza" fel magát.
6. Készítsünk magunknak egészséges nassolnivalót!
Sokszor érezzük úgy, hogy egész nap semmit se ettünk. "Csak" törtünk egy darab sajtot, csak bekaptunk egy kis kocka csokoládét, egy kiflivéget. Ha erről nem tudunk leszokni, reggelenként készítsünk magunknak nassolnivalót. Szúrjunk fel fogpiszkálóra sovány sajtból, sonkából, paradicsomból, uborkából készített kis falatokat, és ha éhesek vagyunk, ezekből nassoljunk.
7. Vezessünk naplót!
Néhány hétig írjunk fel minden falatot, amit megettünk, és esténként számoljuk ki az elfogyasztott energiamennyiséget. Rá fogunk jönni, hogy hol, mikor hibáztunk. Egy idő után már írni sem kell, tudni fogjuk, hogy mit szabad, mit nem.<O
8. Jutalmazzuk meg magunkat!
Mivel tartós testsúlycsökkentés csak hosszú távú lehet, időnként engedjünk a csábításnak, és együnk olyasmit is, amit nagyon szeretünk, amire nagyon vágyunk.
9. Gyógyszert csak orvosi előírásra szedjünk!
Ne dőljünk be minden divatos fogyasztószernek. Ezek többsége víz- és széklethajtó, és ezzel a hatásával fogyaszt. A túlsúly meg az elhízás oka az energiabevitel és -felhasználás közti egyensúly felbomlása. A normális testsúly elérésig vagy az energiabevitelt kell csökkenteni, vagy annak felhasználását fokozni. Csak orvos döntheti el, hogy ebbe a folyamatba szabad-e, kell-e gyógyszerrel beleszólni.
10. Kérjünk segítséget!
Elképzelhető, hogy egyedül nem vagyunk képesek a súlyfölöslegtől megszabadulni. Ilyenkor bátran forduljunk orvoshoz, esetleg pszichológushoz. A testsúlycsökkentés gyakran jobban kivitelezhető csoportterápia keretében. Szakképzett vezetővel, dietetikus szakemberrel, közösségben sokkal jobb eredményt lehet elérni, mint egyedül.
Forrás: velvet
Diétás nassolnivalók:-D
Reszelt retek
- Reszelj le 100 g jégcsapretket és szórd meg egy csipetnyi sóval. Hagyd állni 5 percig, majd nyomkodd ki a levét. Kenj meg egy szelet rozskenyeret zsírszegény margarinnal, halmozd rá a retket és szórd meg egy kis petrezselyemmel.
Tápérték: 120 kcal
Paradicsomkoktél
- Keverj össze 2 dl 100 %-os paradicsomlevet 1 evőkanál tejszínnel, majd szórj bele egy kis borsot és petrezselymet.
Tápérték: kb. 90 kcal
Sajthajók
25 g gorgonzolát vagy más nemespenésszel érlelt sajtot törj össze egy villával és keverd el 3 evőkanál sovány túróval. Halmozd rá 4-5 cikória- vagy salátalevélre, majd szórd meg egy kevés snidlinggel.
Tápérték: kb. 155 kcal
Halas falat
- 1 szelet teljes kiőrlésű rozskenyeret fedj be egy salátalevéllel és tegyél rá 1 szelet füstölt halfilét. Csepegtess rá citromlevet, szórd meg fekete borssal, és egy kis reszelt tormával tálald.
Tápérték: kb. 140 kcal
Joghurtálom
- 2 dl natúr joghurtban keverj el 1 púpozott evőkanál, előre beáztatott mazsolát és egy csipetnyi őrölt fahéjat. Tehetsz bele egy kevéske vaníliás cukrot is.
Tápérték: kb. 135 kcal
Lukullusz tányérja
- Moss meg 2 érett fügét. Keresztben vágd őket ketté, majd tegyél rájuk 30 g hártyavékony szeletekre vágott főtt, füstölt sonkát.
Tápérték: kb. 145 kcal
Csípős avokádó
- Vágj ketté 1 avokádót és szedd ki a magját. Csöpögtess rá egy kis citromlevet és tegyél rá fél teáskanál csípős mustárt. Szórd meg apróra vágott kaporral.
Tápérték: kb. 195 kcal
Gyümölcssaláta
- Magozz ki és vágj apró darabokra 1 almát. Szedj gerezdekre 1 mandarint, majd a kétfajta gyümölcsöt keverd össze és locsold meg 2 evőkanál narancslével. 1 teáskanál folyós mézzel vagy juharsziruppal ízesítsd.
Tápérték: kb. 120 kcal
Édes rizsszelet
- Keverj össze 1 evőkanál sovány túrót 1 teáskanál napraforgómaggal és 1 teáskanál folyékony mézzel. Halmozd rá 3 szelet puffasztott rizsre.
Tápérték: kb. 155
A halfogyasztás egészséges
Felmérések bizonyítják, hogy
a grönlandi eszkimók vagy a japán halászok között jóval kisebb arányú a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, mint azokban az országokban – köztük hazánkban is –, ahol az emberek nem esznek napi rendszerességgel halat.
Történelmi búvárkodás
Az ókori Egyiptomban a halbőség hatalmas volt, olyannyira, hogy az emberek a halhoz olcsóbban hozzájuthattak, mint a kenyérhez. Igen
sok halat fogyasztottak a középkori Európában is, mivel az egyház által előírt húsmentes napokon (szerdán, pénteken, szombaton és az ünnepeken) a húsfélék közül csak halat lehetett enni. Skóciában a XVII. században olyan sok volt a lazac, hogy a törvényi szabályzás értelmében még
a szolgák étkeztetésében sem lehetett heti három alkalomnál többször lazacot adni.
Magyarországon ebben az időben
a címerállatként is szerepelő csukát tartották legnagyobb becsben a halak közül. Télen a tengerből a folyóinkba úszó viza számított különösen kedvelt fogásnak, melyet sós vízzel telt hordókban tartósítottak, és az ikráját is szívesen fogyasztották. A természetes vizektől távol lévő területeken elterjedtté vált, hogy halastavakat létesítettek.
Tápanyag-összetétel
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvező energia- és zsír-, valamint átlag 15-20%-os fehérjetartalma révén – megfelelő konyhatechnológia alkalmazása mellett – a testtömeg-csökkentő étrendekbe is jól beilleszthető.
Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering) és szárazabb húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, heck) halféleségeket. Szempont lehet a nyersanyagválasztásnál, hogy a halhús összetételét alapvetően befolyásolja a hal kora, és a táplálkozása is. Egy négyéves hal zsírtartalma például akár négyszerese is lehet az ivadékkori értékhez képest.
A halolaj – a hal fajtájától függően, de jellemzően a tengeri halaké – kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez. Igazolt hatásuk, hogy gátolják a vérrögképződést, mérsékelik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét. Egy 1998-ban végzett kutatás szerint azok között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52%-kal kisebb volt a szívhalál előfordulása, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Magyarországon, ahol a halálesetek több mint felének a hátterében szív- és keringési betegség áll, ez a tény különösen sokat mondó lehet.
Az omega-3 zsírsavak között van, amelyik befolyásolja az agy és a szem fejlődését is. A terhesség utolsó szakaszában ezek a zsírsavak felhalmozódnak az embrió agyában, emiatt a koraszülötteknél – ahol ez a fejlődési stádium kimarad – szükség van az omega-3 zsírsavak pótlására anyatej, vagy tápszer révén.
A várandós és szoptató anyák számára így különösképpen ajánlott a tengeri halak fogyasztása.
A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig
vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek – a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően – még kalciumban is gazdagok.
Kevésbé ismert, hogy a sütés és főzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom – és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvező hatása – alapvetően nem csökken, valamint, hogy
halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is. A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege.
Savas és lúgos ételeink
Vérünk átlagos pH értéke 7,35-7,45 közötti tartományban mozog. Életmódunktól, így táplálkozásunktól függően ez az érték akár napról napra változhat, közérzetünk és egészségünk pedig vele együtt változik. Optimális esetben szervezetünknek enyhén lúgosnak kell lennie ahhoz, hogy a különféle betegségekkel szembeni védekezés és az anyagcsere hatékonyan működjön. Amennyiben
valaki túlságosan sok húst és keményítőt fogyaszt, szervezete elsavasodik. Ennek következtében létfontosságú szerveink nem képesek megfelelően működni, és a test védelme meggyengül. A savasodás következtében szervezet magából vonja ki a számára szükséges ásványi anyagokat (a magnéziumot, kalciumot, nátriumot stb.), és ez a folyamat hosszú távon betegségek kialakulásához vezethet.
Sajnos napjainkban a legtöbb ember képtelen megoldani, hogy a hétköznapok rohanó tempójába fix és tartalmas étkezéseket iktasson, pedig ez az egészséges táplálkozás legfontosabb alappillére. Az ülőmunka, a sportmentes élet, a gyorséttermekben és büfékben bekapott ételek tápérték szempontjából többnyire értéktelen falatok, amelyek nagymértékben elősegítik a szervezet elsavasodását. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk az egészségünkre, és megpróbáljunk változtatni az életmódunkon.
Az elsavasodás lehetséges tünetei
- állandó fáradság
- gyenge immunrendszer
- gyakori fejfájás
- gyomor-, bél- és emésztési panaszok
- mellkas-fájdalom
- csúnya, színtelen, problémás arcbőr
- narancsbőr
Testünk üzenetei
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy szervezetünk mennyire savas és lúgos, vásároljunk lakmuszpapírt, és vizsgáljuk meg a nyálunkat! Ideális esetben a tesztcsíkon kék színt fogunk látni, ez azt jelenti, szervezetünk sav-lúg egyensúlya megfelelő. Amennyiben zöld szín jelenik meg az indikátoron (ami arról tanúskodik, hogy a szervezetünk elsavasodott), minél hamarabb életmód-változtatásra van szükség. A sárga szín súlyos betegségekre utal, ez esetben célszerű teljes körű kivizsgálásnak alávetnünk magunkat, hogy egyensúlyba hozzuk szervezetünket. (A teszt nemcsak nyállal, hanem vizelettel is elvégezhető, ilyen esetben azonban az eredményt nagyban befolyásolják az aznap elfogyasztott élelmiszerek.)
Az egyensúly megtalálása
Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, meg kell találnunk a savas és lúgos pH értékek megfelelő egyensúlyát. Táplálkozáskutató szakemberek állítása szerint ez az arány a következő:
- 80%-ban lúgos (zöldségek, gyümölcsök)
- 20%-ban savas (keményítő, fehérje)
Ez az összeállítás az első pillantásra a legtöbb embernek nehézséget okoz, pedig csak egy kis változtatásra van szükség, ahhoz, hogy megfelelően táplálkozzunk.
Néhány jó tanács:
1.) Törekedjünk arra, hogy fehérjét kizárólag zöldséggel fogyasszunk
2.) Keményítőkhöz szintén zöldségeket válasszunk
3.) Gyümölcsöket önálló, kis étkezések részeként együnk
4.) A zöldségek és gyümölcsök 50%-a lehetőleg friss és nyers legyen, hiszen így tudunk a legtöbb vitamint és ásványi anyagot kiválasztani belőlük
5.) A fehérjéket célszerű párolni, főzni vagy grillezni. Kerüljük a bő olajban való sütést
Savasító élelmiszerek:
- Húsfélék: csirke, bárány, disznó, marha, borjú, halak
- Édességek: torták, sütemények, csokoládé, cukor, méz, lekvár, szirupok
- Zöldségek: spárga, gomba, savanyú káposzta, rebarbara, torma, karalábé, bab, borsó, lencse
- Gyümölcsök, csonthéjasok: mogyoró, dió, mandula, kesudió, pisztácia
- Gabonafélék: liszt, rozs, árpa, rozs, kukorica, liszt, hajdina, kukoricapehely
- Tejtermékek és tojás: tejszín, vaj, margarin, túró, tejföl, sajt, gyümölcsös joghurt, író, tojás
- Italok: kóla, sör
Lúgosító élelmiszerek:
- Tejtermék: savó
- Hüvelyesek: zöldbab
- Zöldségek: fejessaláta, sóska, spenót, brokkoli, karfiol, cukkíni, padlizsán, paprika, paradicsom, sárgarépa, burgonya, cékla, retek, hagyma, zeller, kelbimbó, káposzta, endívia, kömény, uborka, petrezselyem, cékla, szójabab, tök, sütőtök
- Gabonafélék: köles
- Italok: ásványvíz, ionizált lúgosvíz*, kakaó, kávé, tea, bor
*Ionizált lúgosvíz: A víz ionizációja során savas és lúgos víz jön létre. Utóbbi megköti a szervezetben lévő szabad gyököket, és lelassítja azok kémiai reakcióképességét. Így a méreganyagok elveszítik kártékony hatásukat
Elkerülendő savasító élelmiszerek
Sok olyan savasító élelmiszer létezik, amelyet büntetlenül fogyaszthatunk, ám léteznek olyanok, amelyeket jobb ha elkerülünk illetve megpróbálunk mással helyettesíteni.
- A
fehér cukor erősen savasít, oxigénszegény környezetet teremt maga körül, gyengíti az immunrendszert.
- A
kóla rendkívül magas savas kémhatással rendelkezik. (Egy pohár kóla savas kémhatását körülbelül tíz pohár ionizált lúgos víz tudja ellensúlyozni!)
Amit a csokoládéról tudni kell.
A magas - 60-70%-os - kakaótartalmú csokoládéval hatékonyan csökkenthető az érelmeszesedés kifejlődése, az infarktus és a szélütés veszélye, de védi a bőrünket és kitűnő köhögéscsillapító - legalábbis Dr.
Matos Lajos szívgyógyász szerint, aki a Szent János Kórház Kardiológia osztályának főorvosa.
Természetes vérnyomáscsökkentő
Martos professzor elmondása szerint
napi 100 gramm sötét csokoládé a vérnyomást olyan mértékben csökkenti, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb. Az eredmény a következő kísérletből született: holland orvosok egy kisváros, Zutphen lakói közül egy csoport - közel ötszáz) önkéntes, 65-85 év közötti férfit 15 éven keresztül vizsgálták. Megállapították, hogy a tizenöt év megfigyelési idő alatt azoknak volt a legalacsonyabb a vérnyomása, akik a legtöbb csokoládét fogyasztották rendszeresen. A csokoládé-kedvelők szív- és érrendszeri halálozása pedig fele akkora volt, mint azoké, akik nem-, vagy csak ritkán csokoládéztak.
Hasonló kísérletet végeztek 10 önkéntessel abból a célból, hogy megállapítsák, hogyan hatnak a különböző típusú csokoládék a vérnyomásra: 7 napig kakaómentes időszakot tartattak velük, majd 15 napon keresztül napi 100 g fehér és tejcsokoládét adtak nekik. Ezután újra 7 nap szünet, majd 15 nap fekete csokoládé következett. Az eredmény egyértelmű volt: az étcsokoládé vérnyomáscsökkenést okozott.
A flavonokban gazdag, sötét csokoládé hatására az erek belső felszínének sejtjei több értágító anyagot termeltek, ezért mérséklődött a vérnyomás.
Az étcsokoládé frissen tart
Koffeintartalmának köszönhetően az étcsokoládé jelentős frissítő hatással bír. Összehasonlításért nézd meg az alábbi felsorolást!
1 csésze kávé: 40 mg koffeint,
fél tábla csokoládé: 25-30 mg koffeint,
és 1 csésze erős kávé: 100 mg koffeint tartalmaz
Bőrápoló szépítőszer
Az étcsokoládé flavonoidokban dús csokoládé, ezért fogyasztása nagyon jó hatással van a bőrre. Segítségével javul a bőr véráramlása és vízellátása, így szebb, puhább, bársonyosabb, ugyanakkor rugalmasabb lesz.
A fekete csokoládé bőrápoló hatását egy német kutatócsoport vizsgálta. A kutatásba bevont hölgyek négy hónapon keresztül napi rendszerességgel ittak flavanolban dús-, illetve flavanolban szegény csokoládéport tartalmazó italt, miközben testükön egy gondosan kiválasztott és körülhatárolt területet rendszeresen napoztattak. Az ultraibolya fény okozta bőrpír 15-25%-kal csökkent a sok flavanolt tartalmazó csokoládé-italt fogyasztó csoportban, miközben a flavanolban szegény itallal kezeltek bőre kellemetlenül megégett. A csokoládé-ital a vizsgálati személyek bőrét finomabbá, rugalmasabbá tette.
Ahol ismeretlen a magas vérnyomás
Bizony vannak a Földünknek olyan vidékei, ahol az emberek számára ismeretlen a magas vérnyomás fogalma. Ilyen a Kuna indiánok hazája, akik házi csokoládé-főzeteikkel tartják kordában az egészségüket. Érdekes és egyben szomorú tapasztalat, hogy a városba, Panama City-be költöző, s ezáltal "városiasodó" indiánok között -akik felhagynak törzsük csokoládé italának fogyasztásával - a városlakókhoz hasonlóan egyre többen szenvednek a magas vérnyomás okozta panaszoktól.
Édes köhögéscsillapító
Londoni tudósok kísérlete során az önként jelentkezők egy csoportja egyik héten olyan, általuk ismeretlen tartalmú kapszulákat vettek be, melyekben erélyes köhögéscsillapító kodein volt, a másik héten theobromint rejtett a kapszula, a harmadik héten pedig hatástalan placebót. A köhögési ingert a paprika hatóanyagának beszippantásával váltották ki, és azt vizsgálták, hogy a különböző köhögéscsillapító szerek, hogyan végzik "feladatukat". Az eredmény roppant érdekesen alakult: a kodein ugyan kitűnően gátolta a köhögési rohamokat, de a csokoládéban nagy mennyiségben lévő theobromin 33 %-kal hatásosabbnak bizonyult!
Ez azt jelenti, hogy
ha gyermekünk köhög, kb. három deka étcsokoládéval biztonságosabban és hatékonyabban kezelhetjük, mint a különböző szirupokkal, esetleg kodein tartalmú patikaszerekkel, melyeknek bizonyos mellékhatásaira is számítani kell. Felnőtteknek az adag dupláját ajánlják a londoni kutatók, vagyis hat deka étcsokoládét.
A csokoládé nem kívánt hatásai
A csokoládé sok kalóriát jelent: egy tízdekás tábla csoki elmajszolása 500-550 kilokalóriával gazdagítja szervezetünket, ezért – sajnos – ha egyéb ételekből származó kalóriabevitelünk is tekintélyes, meghízhatunk. Ha rendszeresen és bőségesen csokizunk, a többi ételből arányosan kevesebbet együnk.
A legtöbb csokoládé cukrot tartalmaz, ami hozzájárul a fogszuvasodáshoz, de az antioxidáns hatás részben ellensúlyozni képes a fogzománcot károsító savfejlődést. Csokizás után felnőtt és gyerek egyaránt alaposan mosson fogat
Kis mértékben egészséges finomság
A sötét étcsokoládé kakaótartalma legalább 50 %-os, és nem csupán flavanolokat tartalmaz, hanem van benne mindenféle más is, amire szervezetünknek szüksége van:
vas, kalcium és kálium, valamint A-, B-, C- és E-vitamin. És még valami: theobromin, amely görögül annyit tesz,mint az istenek eledele. A csokoládéban található theobrominnak köszönhetően a érezhetően javul a hangulatunk, boldognak érezhetjük magunkat.
Egy főre jutó csokoládé fogyasztás (2002)
Bár meglehetősen sok csokoládét eszünk, mégsem vagyunk "sehol" nemzetközi viszonylatban. Az alábbiakban éves csokoládéfogyasztás szerint (kg/év/fő) listáztuk az első 10 helyen álló országokat.
1. Svájc: 10,3
2. Ausztira: 9,8
3. Írország: 8,8
4. Nagy-Britannia : 8,4
5. Norvégia: 8,3
6. Dánia: 8,2
7. Németország: 8,2
8. Svédország: 7
9. Belgium: 6,8
10. USA: 5,3
Ehhez képest Magyarország nagyon "hátul áll a sorban" a maga szerény 4 kg/fő/év fogyasztásával