Szia Szamira!
De miért van az, hogy könnyebben jönnek elő a rossz emlékek mint a jók?
Hogy miért jönnek könnyebben
? Nagyon egyszerű!
Mert erre van bejáratva az agyad.
Új utat törni, új szokásokat felvenni, új a régitől eltérő gondolatokkal megtölteni az elmét fáradtságos munka. Kitartás és odafigyelés kell hozzá.
Mint amikor autót tanul vezetni az ember. Melyik lábommal is nyomom ki a kuplungot, melyik kar az irányjelzőé? Az elején erre is figyelni kell aztán mikor már bevésődött akkor megy automatikusan, anélkül hogy gondolnánk rá.
A gondolataink átalakítása is ilyen munka, eleinte nagy odafigyelést igényel, aztán automatikussá válik.
Hogy mindez mennyi idő?
Csak az egyénen függ, mennyit dolgozik vele.
Aki házat épít az is eldöntheti, hogy reggeltől estig csinálja, vagy a déli órákban tart néhány óra pihenőt.
Mindkettejük háza felépül, a maguk választotta tempóban.
Valahol azt hallottam, hogy a gazdagok nem gondolnak a pénzel. De ez akkor is így volt amikor még szegények voltak?
Vannak emberek akik hozzák magukkal a pozitív gondolkodást, nekik könnyebb, még akkor is ha szegényebbek. Mert amikor feldereng előttük a megvalósítandó cél arra tudnak öszpontosítani és nem a saját siránkozásukat hátráltató gondolataikat kell legyőzniük előtte.
Szerintem nagyon sokat számít milyen családba születnek.
Sokszor hallani, hogy nagyon szegény de szeretteljes családba született emberek is nagyon gazdaggá tudnak válni.
Ha nem törik össze egy gyerek önbizalmát, hanem támogatják abban amit meg szeretne valósítani, akkor már kicsi korban kialakul az az érzés, hogy képes vagyok rá....
Ennél jobbat senki se adhat a gyerekének az uti tarisznyájába.
Egy csomó ismerősöm igyekszik megteremteni a gyerekei egzisztenciáját, és sóhajtozik, hogy igaz a mondás, kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond..
Nem veszik észre, hogy felesleges terhet vállalnak önmagukra, és megfosztják a gyerekeiket attól az érzéstől, hogy igen én is érek annyit mind a szüleim, én is megteremtettem magamnak a lakásomat, az otthonomat.
Persze segítse valamennyire a szülő a gyereket, de ne erején felül, és hagyjon a gyereknek is feladatot, hiszen az már az ő élete.
