Megismételt eljárásban hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményét védetté nyilvánító közigazgatási határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Pákh Imre műgyűjtő így megnyerte a hosszú évek óta zajló pert, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter ellen indított.
Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki amerikai állampolgár.
A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított,
miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.
Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.
A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Azt írták, az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség – mint a védetté nyilvánítást kizáró ok – nem áll fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.
A Kúria 2017. június 21-én meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alapos, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új elsőfokú eljárás 2018. februárig a felek közös kérelmére szünetelt.
A Kúria a határozatában kifejtette, hogy a per meghatározó kérdése az, hogy a Golgota-festménnyel kapcsolatban mit kell érteni a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt visszaviteli kötelezettség alatt és ez fennáll-e a festményre vonatkozóan. Megállapította, hogy ez a jogszabályi kötelezettség a fogadó államot – jelen esetben Magyarországot – elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.
Az új eljárás eredményeként hozandó ítélettel kapcsolatban előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy a visszaviteli kötelezettség fennállását elsődlegesen a képnek az országba behozatalkori időpontjában, azaz 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell vizsgálnia. Szükség esetén pedig el kell végeznie a festménynek a felperes általi megszerzésekor (2003 vége), illetve a közigazgatási hatósági eljárás megindításának (2015. június 8.) időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is.
Felhívta továbbá az elsőfokú bíróságot, hogy döntésének meghozatala során legyen figyelemmel az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog védelmére, illetve a jogbiztonság, valamint a hatóságok indokolási kötelezettségének a követelményére. A bíróság az ítélet szóbeli indokolása során kiemelte, hogy a Kúria iránymutatása alapján megvizsgálva a jogszabályokat megállapította, hogy a visszaviteli kötelezettség nem törvényi előírás alapján áll fenn, hanem ezt minden esetben valamilyen dokumentummal igazolni szükséges. Ezzel kapcsolatban azonban a bíróság az ügy iratai között nem talált semmilyen okiratot.
A bíróság álláspontja szerint a hatósági eljárás megindulása és a hatósági határozat meghozatala összefüggésben volt a felek közötti tárgyalási folyamat alakulásával. Megállapította, hogy a hatóság az eljárása során megsértette a jogállamiság elvét, a jogbiztonsághoz való és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, illetve a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalmát, erre tekintettel a közigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte.
Az ítélet jogerős, fellebbezéssel nem támadható, a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.
zoom.
Munkácsy Mihály Golgota című festményét a külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra az Egyesült Államokból; a mű letéti szerződés alapján a restaurálását követően a debreceni Déri Múzeumba került. A festményt 2003-ban vásárolta meg a felperes Pákh Imre, aki amerikai állampolgár.
A felperes és a magyar állam képviselői között a festmény megvásárlásáról tárgyalások folytak, melyek nem vezettek eredményre. Az elsőfokú kulturális örökségvédelmi hatóság 2015. június 8-án hivatalból védetté nyilvánítási eljárást indított,
miután Pákh Imre előző nap bejelentette, hogy a festményt elszállíttatja a múzeumból.
Az elsőfokú hatóság határozatában a Golgotát védetté nyilvánította és rögzítette, hogy eladása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, valamint hogy az alkotás csak a hatóság engedélyével vihető ki az ország területéről. Az indokolásban a hatóság kiemelte, hogy visszaviteli kötelezettség a mű tekintetében nem állapítható meg.
A Pákh Imre fellebbezése alapján eljárt hatóság másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Azt írták, az alkotás a magyar kultúrtörténet pótolhatatlan és meghatározó műve, melyre vonatkozóan visszaviteli kötelezettség – mint a védetté nyilvánítást kizáró ok – nem áll fenn.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A Kúria végzésével az ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasította.
A Kúria 2017. június 21-én meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme alapos, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új elsőfokú eljárás 2018. februárig a felek közös kérelmére szünetelt.
A Kúria a határozatában kifejtette, hogy a per meghatározó kérdése az, hogy a Golgota-festménnyel kapcsolatban mit kell érteni a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt visszaviteli kötelezettség alatt és ez fennáll-e a festményre vonatkozóan. Megállapította, hogy ez a jogszabályi kötelezettség a fogadó államot – jelen esetben Magyarországot – elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból.
Az új eljárás eredményeként hozandó ítélettel kapcsolatban előírta az elsőfokú bíróság számára, hogy a visszaviteli kötelezettség fennállását elsődlegesen a képnek az országba behozatalkori időpontjában, azaz 1991 novemberében hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alapján kell vizsgálnia. Szükség esetén pedig el kell végeznie a festménynek a felperes általi megszerzésekor (2003 vége), illetve a közigazgatási hatósági eljárás megindításának (2015. június 8.) időpontjában hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok értékelését is.
Felhívta továbbá az elsőfokú bíróságot, hogy döntésének meghozatala során legyen figyelemmel az Alaptörvényben megfogalmazott tisztességes eljáráshoz való jog és a tulajdonhoz való jog védelmére, illetve a jogbiztonság, valamint a hatóságok indokolási kötelezettségének a követelményére. A bíróság az ítélet szóbeli indokolása során kiemelte, hogy a Kúria iránymutatása alapján megvizsgálva a jogszabályokat megállapította, hogy a visszaviteli kötelezettség nem törvényi előírás alapján áll fenn, hanem ezt minden esetben valamilyen dokumentummal igazolni szükséges. Ezzel kapcsolatban azonban a bíróság az ügy iratai között nem talált semmilyen okiratot.
A bíróság álláspontja szerint a hatósági eljárás megindulása és a hatósági határozat meghozatala összefüggésben volt a felek közötti tárgyalási folyamat alakulásával. Megállapította, hogy a hatóság az eljárása során megsértette a jogállamiság elvét, a jogbiztonsághoz való és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, illetve a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalmát, erre tekintettel a közigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte.
Az ítélet jogerős, fellebbezéssel nem támadható, a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.
zoom.