logop. beszéd - mozgás - figyelem - fejlesztő játékok:
„Virágport gyűjtő méhecskék: A gyermekekkel közösen bábozhatunk. Ok lesznek a méhecskék, akik gyűjtik a virágport, s, közben jókedvűen zümmögnek. Egyszer csak egy mackó közeledik a kaptár felé. El akarja venni a méhecskék mézét. A méhecskék hangos, mérges zümmögéssel elkergetik. Amikor a mackó elszaladt, ismét tovább gyűjthetik a virágport. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o
></o>
<o> </o>
Mi változott meg? Mindenki jól megfigyeli azt a gyermeket, aki a kör közepén nagyon lassan megfordul maga körül. Ezután kiküldjük a szobából, és ott megváltoztat magán valamit, Pl. cipőzsinórját kiköti, kabátját kigombolja, haját másképp igazítja, mellénykéjét leveszi stb. Bejön Ismét a körbe, és lassan megfordul. Aki először fedezi fel hogy mi változott meg rajta, az következik. Kisebb gyerekeknél egy felnőtt vagy nagyobb gyerek segítsen a ruházat megváltoztatásában. <o></o>
Zsákbamacska Rejtsünk el egy zsákba néhány könnyen felismerhető tárgyat ( fésű, kefe, kulcs, kanál, ceruza pohár, alma) A gyermek nyúljon egy kézzel a zsákba és próbálja meg tapintással felismerni a tárgyakat Hangosan megmondja, majd kihúzza, a többiek pedig ellenőrzik, hogy jót mondott-e vagy hibázott. <o></o>
Mit súgtam? A gyerekek nagy körbe ülnek. A játékvezető egyet magához hív, és úgy, hogy a többiek ne hallják meg, a fülébe súg egy feladatot, amit ennek a gyereknek meg kell oldania. Ilyen lehet p1.: — Menj ki az ajtón, kopogj, és gyere be. — Ezt a ceruzát vidd Krisztinának. — Egy pohár vizet tegyél az asztalra. — Bogozd ki ezt a zsineget. Minden feladatot lassan, meggondoltan végezzen. A többiek csendben figyelik, hogy mit csinál, és igyekeznek kitalálni, hogy mit súgott a játékvezető. Legközelebb annak a gyereknek a fülébe lehet súgni, aki először találta ki a feladatot. Ezt vagy hangosan bemondják, vagy pedig karfelemeléssel jelzik. Jól megfogalmazott, egyszerű, a gyermekek korához illő feladatokat súgjunk. <o></o>
Párosítás Két asztalt helyezünk el egymástól néhány méter távolságra. Ugyanolyan apró tárgyakból az egyik darabot helyezzük el az egyik asztalon, a másikat a másikon. Kicsiknek két-három darabot, nagyobbaknak többet. Eleinte pontosan ugyanazt, ugyanabban a sorrendben helyezzük el, Pl. ceruza, építőkocka, könyv, olló. Később ugyanezeket más sorrendbe tegyük. Ne a pontos mását tegyük fel a két tárgynak —Ha már nagyon ismerik a gyerekek ezta játékot, akkor olyan kártyalapokat is készíthetünk, ahol igen kicsi eltérésekre is figyelniük kell, pl. egyik kacsa jobbra, másik balra néz, az órának csak egy mutatója van stb. <o></o>
Csengős A gyermekek egészen csendben nagy körben ülnek. Egyik gyermek elé a földre letesszük a csengőt. Aki előtt a csengő van, az feláll, lehajol érte, és két ujjával megfogja a fogóját, majd lassan felemelkedik. Óvatos léptekkel elindul körbe a gyerekek előtt, és állandóan ügyel arra, hogy a csengő ne szólaljon meg. Ha mégis cseng, azt nem veszi figyelembe, hanem továbbmegy. A többiek pedig magukban számolhatják, Hogy hányszor hallják a csengő hangját. Ha a kiszemelt gyermekhez ér, megszólaltatja a csengőt, és leteszi a földre, majd csendes léptekkel helyremegy. Most ez a gyermek következik, és ő viszi el az általa kiszemelt társának. Így viszik egymásnak, míg mindenki sorra nem kerül. <o></o>
<o> </o>
Kertészjáték <o></o>
Minden 6—8 gyerekre válasszunk egy kertészt, akik a játék elején kimennek a szobából. Ezalatt a gyermekek keresnek maguknak egy virágnevet, és azt jó1 megjegyzik. Bejönnek a kertészek, megállnak egymás mellett, és sorba megneveznek egy-egy) virágot. Aki olyan virágot kért, amilyen nevű éppen van, azt félreülteti a „kertjébe”. Győz az a kertész, akinek a játék végén több virága gyűlt össze. <o></o>
<o> </o>
„Virágport gyűjtő méhecskék: A gyermekekkel közösen bábozhatunk. Ok lesznek a méhecskék, akik gyűjtik a virágport, s, közben jókedvűen zümmögnek. Egyszer csak egy mackó közeledik a kaptár felé. El akarja venni a méhecskék mézét. A méhecskék hangos, mérges zümmögéssel elkergetik. Amikor a mackó elszaladt, ismét tovább gyűjthetik a virágport. <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o><o
> </o>Mi változott meg? Mindenki jól megfigyeli azt a gyermeket, aki a kör közepén nagyon lassan megfordul maga körül. Ezután kiküldjük a szobából, és ott megváltoztat magán valamit, Pl. cipőzsinórját kiköti, kabátját kigombolja, haját másképp igazítja, mellénykéjét leveszi stb. Bejön Ismét a körbe, és lassan megfordul. Aki először fedezi fel hogy mi változott meg rajta, az következik. Kisebb gyerekeknél egy felnőtt vagy nagyobb gyerek segítsen a ruházat megváltoztatásában. <o
></o>Zsákbamacska Rejtsünk el egy zsákba néhány könnyen felismerhető tárgyat ( fésű, kefe, kulcs, kanál, ceruza pohár, alma) A gyermek nyúljon egy kézzel a zsákba és próbálja meg tapintással felismerni a tárgyakat Hangosan megmondja, majd kihúzza, a többiek pedig ellenőrzik, hogy jót mondott-e vagy hibázott. <o
></o>Mit súgtam? A gyerekek nagy körbe ülnek. A játékvezető egyet magához hív, és úgy, hogy a többiek ne hallják meg, a fülébe súg egy feladatot, amit ennek a gyereknek meg kell oldania. Ilyen lehet p1.: — Menj ki az ajtón, kopogj, és gyere be. — Ezt a ceruzát vidd Krisztinának. — Egy pohár vizet tegyél az asztalra. — Bogozd ki ezt a zsineget. Minden feladatot lassan, meggondoltan végezzen. A többiek csendben figyelik, hogy mit csinál, és igyekeznek kitalálni, hogy mit súgott a játékvezető. Legközelebb annak a gyereknek a fülébe lehet súgni, aki először találta ki a feladatot. Ezt vagy hangosan bemondják, vagy pedig karfelemeléssel jelzik. Jól megfogalmazott, egyszerű, a gyermekek korához illő feladatokat súgjunk. <o
></o>Párosítás Két asztalt helyezünk el egymástól néhány méter távolságra. Ugyanolyan apró tárgyakból az egyik darabot helyezzük el az egyik asztalon, a másikat a másikon. Kicsiknek két-három darabot, nagyobbaknak többet. Eleinte pontosan ugyanazt, ugyanabban a sorrendben helyezzük el, Pl. ceruza, építőkocka, könyv, olló. Később ugyanezeket más sorrendbe tegyük. Ne a pontos mását tegyük fel a két tárgynak —Ha már nagyon ismerik a gyerekek ezta játékot, akkor olyan kártyalapokat is készíthetünk, ahol igen kicsi eltérésekre is figyelniük kell, pl. egyik kacsa jobbra, másik balra néz, az órának csak egy mutatója van stb. <o
></o>Csengős A gyermekek egészen csendben nagy körben ülnek. Egyik gyermek elé a földre letesszük a csengőt. Aki előtt a csengő van, az feláll, lehajol érte, és két ujjával megfogja a fogóját, majd lassan felemelkedik. Óvatos léptekkel elindul körbe a gyerekek előtt, és állandóan ügyel arra, hogy a csengő ne szólaljon meg. Ha mégis cseng, azt nem veszi figyelembe, hanem továbbmegy. A többiek pedig magukban számolhatják, Hogy hányszor hallják a csengő hangját. Ha a kiszemelt gyermekhez ér, megszólaltatja a csengőt, és leteszi a földre, majd csendes léptekkel helyremegy. Most ez a gyermek következik, és ő viszi el az általa kiszemelt társának. Így viszik egymásnak, míg mindenki sorra nem kerül. <o
></o><o
> </o>Kertészjáték <o
></o>Minden 6—8 gyerekre válasszunk egy kertészt, akik a játék elején kimennek a szobából. Ezalatt a gyermekek keresnek maguknak egy virágnevet, és azt jó1 megjegyzik. Bejönnek a kertészek, megállnak egymás mellett, és sorba megneveznek egy-egy) virágot. Aki olyan virágot kért, amilyen nevű éppen van, azt félreülteti a „kertjébe”. Győz az a kertész, akinek a játék végén több virága gyűlt össze. <o
></o><o
> </o>
