Gyermekdalok, versek, mesék, találós kérdések.. I.

Barkácsoljunk az óvodában

Barkácsoljunk az óvodában

Barkácsoljunk az óvodában

18. Légykapó béka

Békafej
A közölt sablon alapján felnagyítjuk a békafejet. A szájrészt külön kell kirajzolni és kivágni. A bevágásokat viszonylag pontosan kell kivitelezni, hogy a száj öblössége kialakítható legyen. Ha nincs zöld kartonunk, nem nagy baj, csupán egy kevés többletmunkát jelent: bármilyen – viszonylag kemény – papírból kivághatjuk a fej- és szájformát, legfeljebb zöld festékkel, temperával adjuk meg a béka alapszínét. A teljes fejen a mosolygós, nagyra tátott száj formáját más színnel fessük, lehet rózsaszín, sárga, okker, fontos, hogy térjen el a bőr zöldes színétől. A fejen a szemek ülhetnek közel is, de szerintem jellemzőbb, ha távol ülő szemekkel ábrázoljuk a békát.
Jól látható, hogy a szájsablon nagyobb, szélesebb a béka fejénél. Erre az öblösség kialakítása miatt van szükség. A két rész összeillesztése több módon történhet. Egyfelől ragasztással, a másik módszer a tűzés. Ragasztás esetén a szaggatott vonal mentén visszahajtjuk a papír szélét, így rögzítjük a tátott szájat a fejhez. E módszer hátránya, hogy még a gyorsan száradó ragasztók (például: Technokol) esetében is sokáig kell igazgatni, illesztgetni a papírokat. A munkának ezt a szakaszát talán megkönnyítheti, ha az egyes részeket ruhacsipesszel vagy gemkapoccsal átmenetileg, azaz a száradásig rögzítjük.
A másik eljárás a két rész összetűzése. Ekkor nem kell a szaggatott vonal mentén visszahajtani a szájrészt, de az biztos, hogy a gyerekeknek segítenünk kell a tűzésben. Kiválóak ehhez a művelethez a pici irodai tűzőgépek, már méretüknél fogva is könnyebben dolgoznak velük a gyerekek. Egymásnak is tudnak segíteni, ez a kooperációs készségüket erősíti.
Legyecskék
A béka tulajdonképpen ragadozó állat, igen hasznos, hiszen a minket oly sokat bosszantó különféle apró rovarokat, bogarakat fogyasztja el. Kedvelt csemegéje a szúnyog és a légy. Ha ezt elmeséljük a gyerekeknek, biztosan növeljük a szimpátiát a békákkal kapcsolatban, ami nem árt, hiszen sokszor bizony undorral és előítélettel közelednek sok állathoz, nyilván a felnőttektől hallott „rémisztő” históriák hatására.
A legyecskét én hulladékból szoktam készíteni, mégpedig a bőségesen termelődő kefires- és joghurtosdobozok alumíniumtetejéből. 2 db kell egy figurához. Hajtogatással készítjük, s ezért praktikus a vékony alulap, hiszen jól hajlítható, s rögzítéséhez nem szükséges még ragasztó
sem. A rajzokon láthatómódon készítjük külön a szárnyat és külön a testet.
Először a szárnyat hajlítjuk meg a következő módon: félbehajtjuk a kerek lapot, a kapott félkört pedig harmadoljuk. A munka végeredménye egy ívben végződő alumíniumcsík. A test egy hasonló csík, amelyet rátekerünk a szárnyra. Az egész figura teljesen szimbolikus, ami a gyerekeket csöppet sem zavarja. Ezzel a ritkán használt anyaggal, az alumíniumlapocskával, igen szívesen dolgozgatnak a gyerekek.
Egy békához legalább 5-6 legyecskét érdemes hajtogatni, és szériában dobálni. Akár célbadobóversenyt is lehet rendezni.

19. Szív alakú tasak
Ez a tárgy is papírfűzést igényel, ám ezúttal a csíkok jóval szélesebbek (kb. 1,5 centiméteresek), mint a készen kapható fűzőpapír csíkjai, így jóval egyszerűbb a kivitelezés. A sablon alapján vágjunk ki két alapformát két eltérő színű színes papírból. Vágjuk be a csíkokat. A gyereknek vigyázniuk kell, hogy le ne vágják vagy tépjék azokat!
A két alapformát egymásra merőlegesen helyezzük el, és a csíkokat összefűzzük. Bár csak hat csíkot kell befűzni, a gyerekeknek nem egyszerű a feladatuk! Amikor kész a fűzés, a csíkok végeit rögzítsük egy kis ragasztóval, és vágjuk le az esetleg túlnyúló részeket (ha nagyon pontosan dolgozunk, akkor a két darab pontosan fedi egymást). A tasak sablonját rajzoljuk körbe egy rajzlapon, vágjuk ki, és a ragasztófül segítségével ragasszuk össze. A tetejére ragasztjuk a színes lapokból összefont szívet. Tehetünk a tasakba rajzot, de apróbb tárgyakat (például cukorkát) is.

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet


Az óvodába lépő gyermeket meleg, tápláló, gondoskodó, barátságos környezet fogadja, ahol a gyermek érzelmei fontosak, hisz az adottságok megfelelő környezeti hatások által fejlődnek képességé, esetleg tehetséggé az óvodás évek alatt. Mindegyik kisgyermek vágyik az óvó néni, dadus néni szeretetére, személyisége csak ebben a biztonságos légkörben tud szabadon fejlődni. Ez a játék is az érzelmek megfogalmazását segíti.
Az érzelmi dobókockát könnyű összeállítani a séma segítségével. A kocka kiterített ábráját keményebb lapra érdemes kinyomtatni. Miután a kockát kivágtuk és összeragasztottuk, kezdődhet a játék!
A gyerekek sorban egymás után dobnak a kockával. Dobás után a dobókocka tetején lévő arcról „leolvasott” érzelemhez hasonló – kellemes vagy kellemetlen – történetet mesélnek el a saját érzelmi emléktárukból.

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

2. Cifraszűr (színező)
Az esztétikai ízlés fejlesztése kitartó, fáradságos munkával jár. Ennek egyik legbiztosabb támasza és leghatékonyabb eszköze a népművészet, amely mindenkor a közösség gondolat- és érzésvilágát tükrözte. A Néprajzi Múzeumban vagy a közeli tájházban is megmutathatjuk a gyerekeknek a népművészet kincseit. Célunk a kézművesmesterség sokoldalú és élményszerű bemutatása.
Megmutatom a gyerekeknek a vitrinben fogason lógó cifraszűrt, és elmondom a következő szóláshoz tartozó történetet.
Kiteszik a szűrét - A cifraszűr a férfiak legszebb ruhadarabja volt. Ebben ment el a kérő a lányos házhoz. Búcsúzáskor „ottfelejtette” szűrét a lócán. Hajnalban aztán visszalopódzott a tornácra. Megörült, ha nem látta ott a szűrt. Ha viszont kitették a szűrét, fel is út, le is út: a házasságból nem lett semmi. Ma is azt mondjuk, hogy „kitették a szűrét”, ha valakit kidobnak, elküldenek valahonnan.
A múzeumlátogatás után az óvodában feleleveníthetjük a látottakat a színező segítségével. A cifraszűr egyik felén lévő mintát színezzétek ki ugyanúgy, ahogy a másik felén van!

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

3. Miskakancsó (kirakó)
Szintén a múzeumokban látható népművészeti tárgyakhoz kapcsolódik ez a játék.
Célunk a miska-kancsó megismertetése, annak egyedülálló díszítésével és sajátos funkciójával, valamint az analizáló- és szintetizálóképesség fejlesztése a széttört elemek összerakásával.
A feladatot megelőzi egy beszélgetés arról, hogy ezeket a tárgyakat a néprajzkutatók, muzeológusok és régészek gyűjtik, feljegyzik, restaurálják, majd kiállítják a múzeumokban és kiállítóhelyeken. Sajnos a régi dolgok egy részét nem sikerül megmenteni.
Ti most játékból restaurátor és régészmesterek vagytok. Megtaláltunk egy nagyon szép, kézzel festett széttört cserépedény darabjait. A mesterek feladata, hogy minél gyorsabban összerakják a törött elemeket. A gyerekeknek a képen látható miska-kancsó összetört darabkáit kell újra összeállítaniuk.

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

4. Papulea
A szalagfűzés finomabb formája a papuela néven ismert csipkefűzés. Eszközei is kifinomultabbak, aprólékos díszítésekhez nyújtva lehetőséget. Sokféle sárga fémsablon áll rendelkezésre az alaplapok előkészítéséhez.
Néhány bemetszési lehetőség:
A papuelához használt fűzőtű keskenyebb, a finomabb papírszalag rögzítése akasztva és visszahajtva történik.
a fűzőtű:
A keresztszemes varrás mintasorára emlékeztető csipkefűzést számtalan rajzolatban és kivitelben tudjuk elkészíteni. Néhány ajánlott minta:

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

5. Csipkeszurka

Ez a technika a vágás előkészítése mellett díszítésre is remekül használható. A mintázatot a papírra fénymásoljuk, amit a gyerekek a pontoknak megfelelően kiszurkálnak. Majd a vonal mellett körbevágott mintát megfordítjuk, és 3D-szivacskockák segítségével egymásra ragasztva tovább használjuk. A képkeretek közepébe rajzolhatunk is metálceruzával, vastag metáltollal vagy arany- és ezüstszínű zselés tollal.



A képre kattintva letölthető pdf-ben, nyomtatható minőségben.

6. Fonalgrafika
a) Egyszerű fonalgrafika (spirelli)
A szép fémszálas cérnákkal a beakasztás technikáját alkalmazva, különleges grafikai hatás érhető el. Az alapot 300 grammos papírból vágjuk ki, s egyenletesen fogazott széleket készítünk.
A cérnaszálat a lap alján ragasztószalaggal rögzítjük. A következő szabály alapján a minta felső színén vezetjük a szálat:
110; 11 2; 3 12; 13 4; 5 14; 15 6; 7 16; 17 8;
9 18; 19 10; 11 20; …
Addig folytatjuk a szál beakasztását és vezetését, amíg minden vájatban kétszer nem jártunk. Figyeljünk, hogy a 10 egységnyi távolság mindvégig megmaradjon. Ha elkészültünk, alul ragasztószalaggal feszesen rögzítjük a cérna végét. Csodálatos képkeretet kaptunk, ami tovább díszíthető, rajzolható.






b) Fonalgrafika varrással


A kinyomtatott mintarajzokat ráhelyezzük a 250–300 gr közötti papírra, és a barkácsár segítségével a szúrópárnán kilyuggatjuk. Gyerekeknek ceruzával berajzolgatjuk a szálvezetés irányát, majd a varrószálat alul rögzítve kivarrjuk a kívánt egyszerűbb mintát.

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

7. Térbeli képeslapok

A kinyomtatható apró képrészletek és elemek segítségével könnyen tudunk képeslapot összeállítani.
A keretet félbehajtott lap első oldalára ragasztjuk, és a közepét snitzer segítségével kivágjuk. A belső térbe beragasztjuk a háttérképet, majd a körbevágott kis képelemek közül néhányat egyszerű papírragasztóval, másokat 3D-szivacsok segítségével sorakoztatjuk. A gyerekek filctollal hozzá is rajzolhat*nak a kész képekhez.

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

8. Nemeztarsoly
A tarsoly formára készül. Vágjuk ki erős kartonpapírból vagy papírdobozból a tarsolyformát, ami 1/3-dal nagyobb, mint a készítendő tárgy. Rajzoljuk ki az egyik oldalára a tarsoly elejére szánt mintát. Benedvesített vékony színes gyapjúból rakjuk ki. A gyapjúbundát szedjük szét vékony fátyolra. Rétegenként terítsük be a formát és a mintát.
A rárakott gyapjúréteg 2-3 ujjnyival legyen nagyobb, mint maga a forma. A második réteg az elsőre merőleges szálirányú legyen. Csöpögtessünk rá kevés szappanos vizet, majd óvatosan nyomkodjuk le, és simogassuk úgy, mint a nemezlapnál. Ha összeállt, fordítsuk meg. A formán túllógó gyapjúfátylat hajtsuk vissza, és pótoljuk, hogy befedje ezt az oldalt is. Itt is használjunk szappanos vizet. Az új réteg ismét keresztirányú legyen. Ügyeljünk a szappan és a víz kellő mennyiségére.
A munkadarabot ismét fordítsuk meg, és újra 2 réteget dolgozzunk be a mintás, majd a minta nélküli oldalra. Ha felraktuk a 4-5 réteget, akkor 10-15 percig simogassuk, dörzsöljük mindkét lapján és élein.
Nagyon fontos, hogy ha szögletes tarsolyt készítünk, amikor maga a forma nem árulja el, melyik végén van a szája. Ilyenkor színes gyapjúszállal jelöljük meg annak helyét, hogy felvágva ne legyen fejjel lefelé a minta.
Amikor félig már nemezzé állt össze a gyapjú, kivágjuk a szájánál, majd óvatosan elválasztjuk az anyagot a papírtól, és megnézzük, hogy a minta a helyén van-e. Ha igen, kifordítjuk a nemezt. Ahol vékony az anyag, oda még be lehet dolgozni egy kis száraz gyapjút. Ha a minta még elválik, akkor még néhány percig tömörítsük az ismert módon kifordítás előtt.
Kifordítás után az asztalra lerakott munkát kisimítjuk, habos víz kerül rá, a mintás oldalát simogassuk. Amikor már stabil a minta, erősen dörzsöljük, nyomkodjuk meg minden részét úgy, mintha zoknit mosnánk. A végén ugyanúgy járunk el, mint a nemezlapnál.
Készülhet sok más használati tárgy is nemezeléssel. Ha az óvónők beleszerettek ebbe az ősrégi technikába, akár nemezsátrat is készíthetnek az óvoda udvarába, takarót a csoportszoba falára, fali képet, mamuszt a gyerekeknek.
Sok munkát és türelmet igényel, de annál nagyobb öröm, ha elkészül, és nap mint nap magunk előtt láthatjuk. Jó munkát kívánok hozzá!

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

9. Házikó

Barkácsoljunk az óvodában cd melléklet 1-20 ig

10. Ajtódíszek

12. Papírhajtogatott levél
Az ábrának megfelelő nagyságú mintát az alaplapunkra rajzoljuk, majd egy vágókés segítségével kimetsszük. Az asztalra fektetjük a számozott rajzot, és ráillesztjük a lyukas alaplapot, amit stabilan rögzítünk az asztalhoz. Így elkerülhetjük az elmozdulást, és egyszerűvé válik a mintasor követése.
A minta belsejét hajtogatott papírcsíkokkal töltjük be. Ezek mérete 3×8 cm, és háromfelé hajtva alakítjuk ki az 1 cm-es végső szélességet. A falevelet maximum 5 színből készíthetjük, de kevesebbfélét is használhatunk, ha valamelyiket kétszer szerepeltetjük. Színenként öt darab, összesen huszonöt hajtogatott csíkra lesz szükségünk.
Az összeállításnál a minta széléről befelé haladva töltjük tele a kivágott mintát úgy, hogy színre színt rakunk, és követjük a számozási sorrendet. Az egytől ötig lévő mezőre illesztjük az ötféle színt, majd a hatosra ugyanolyat, mint az egyesre, a hetesre ugyanolyat, mint a nyolcasra. Így haladunk a minta belseje felé.
Nagyon fontos, hogy a papírcsíkoknak csak a két végét ragasztózzuk be, azt, amelyik az alaplaphoz ér! Az alaplapon túl érő színes csíkokat vágjuk mindig le, és a rövidebb sornál fel tudjuk használni. Ha elkészültünk, a közepére egy négyzetlapot ragasszunk a mintához harmonizáló árnyalatból. Ha jól dolgoztunk, a levelünk nem ragadt az asztalhoz, és könnyedén felemelhetjük. A hátsó oldalon lévő sok papírcsíkot egy fehér papír ráragasztásával lefedhetjük.
A gyerekek nem ismerik a számokat, ezért a színre színt elvén dolgoznak. A kisebbeknek még ez is nehezen megy, náluk a szabad színhasználat engedélyezett. Így is nagyon szép tarka levelet lehet kialakítani.

20. Ujjbábok
Az illusztrációk megkönnyítik a figurák karakterének kitalálását, de nem mentesítenek a varrogatás alól. Sok helyen láttam, hogy a filc anyagot a gyorsabb munkavégzés okán ragasztották. Én ennek nem vagyok híve, mert ideig-óráig valóban megfogja a ragasztó, de azután egyszer csak leesik a kutya füle, a cica szeme. Ha tartósan akarunk bábot használni, jobb, ha eleve varrással rögzítjük. Az ujjbáb szabásmintája nagyon egyszerű: félkör alakban végződő téglalap. A téglalap magassága és szélessége ujjunk nagyságától függ, általában 7 cm magas, 3-3,5 cm széles.
Fontos, hogy a figurák elkészítésénél a sorrendet átgondoljuk, például a kutya fülét az elő-, és. a hátlap közé varrjuk/ragasztjuk, ugyanígy a kakas, csibe csőrét, szakállkáját és farktollát. Általában a figura előlapjára az arcot, hajat, sörényt, mancsot varrjuk, míg a hátlapra öltögetjük a farkincát. Ezt a rajzokon szaggatott vonallal és satírozással jelöltem. A figuráknál felhasznált színek nem kell hogy valósághűek legyenek, a gyerekeket nem zavarja, ha az egér kék, vagy az oroszlán bordó. A fontos a figurán belüli forma- és színharmónia. A szemek lehetnek gyöngyből, a haj fonálból, éppen úgy, mint a nagyobb termetű báboknál.
Először a figura előlapján dolgozzunk, ne varrjuk rögtön össze! Könnyebb úgy varrogatni, ha csak egy réteget öltünk át, ráadásul nem kell attól tartani, hogy véletlenül összeöltjük az elő- és a hátlapot, s gy nem tudjuk majd bedugni az ujjunkat. Persze a csoporttagok még nem tudnak ilyen jól varrni. Ezért én a kisebbekkel ragasztatom az ujjbábokat, és ha van rá lehetőség, akkor megkérem anyukát, nagymamát, hogy néhány öltéssel rögzítse a báb részeit.
Az ujjbábok készítése igen gazdaságos, hiszen méretük kicsi, ezért kiválóan használhatjuk más filces tárgykészítések maradékait, leeső darabkáit.

Fotózva készült remélem sok hasznos ötletet találtok benne 2 részben teszem felíme az első

friday13 írta:

20. Ujjbábok

Az illusztrációk megkönnyítik a figurák karakterének kitalálását, de nem mentesítenek a varrogatás alól. Sok helyen láttam, hogy a filc anyagot a gyorsabb munkavégzés okán ragasztották. Én ennek nem vagyok híve, mert ideig-óráig valóban megfogja a ragasztó, de azután egyszer csak leesik a kutya füle, a cica szeme. Ha tartósan akarunk bábot használni, jobb, ha eleve varrással rögzítjük. Az ujjbáb szabásmintája nagyon egyszerű: félkör alakban végződő téglalap. A téglalap magassága és szélessége ujjunk nagyságától függ, általában 7 cm magas, 3-3,5 cm széles.
Fontos, hogy a figurák elkészítésénél a sorrendet átgondoljuk, például a kutya fülét az elő-, és. a hátlap közé varrjuk/ragasztjuk, ugyanígy a kakas, csibe csőrét, szakállkáját és farktollát. Általában a figura előlapjára az arcot, hajat, sörényt, mancsot varrjuk, míg a hátlapra öltögetjük a farkincát. Ezt a rajzokon szaggatott vonallal és satírozással jelöltem. A figuráknál felhasznált színek nem kell hogy valósághűek legyenek, a gyerekeket nem zavarja, ha az egér kék, vagy az oroszlán bordó. A fontos a figurán belüli forma- és színharmónia. A szemek lehetnek gyöngyből, a haj fonálból, éppen úgy, mint a nagyobb termetű báboknál.
Először a figura előlapján dolgozzunk, ne varrjuk rögtön össze! Könnyebb úgy varrogatni, ha csak egy réteget öltünk át, ráadásul nem kell attól tartani, hogy véletlenül összeöltjük az elő- és a hátlapot, s gy nem tudjuk majd bedugni az ujjunkat. Persze a csoporttagok még nem tudnak ilyen jól varrni. Ezért én a kisebbekkel ragasztatom az ujjbábokat, és ha van rá lehetőség, akkor megkérem anyukát, nagymamát, hogy néhány öltéssel rögzítse a báb részeit.
Az ujjbábok készítése igen gazdaságos, hiszen méretük kicsi, ezért kiválóan használhatjuk más filces tárgykészítések maradékait, leeső darabkáit.

Sajnos ide nem tartozott sablon :-(​

Kattints a kibontásához...

Miért nem látszik a kép?Csak egy piros X van a helyén

Letölteni csak Állandó Tagok tudnak, hogy te is az legyél 20 TÉMÁBA VÁGÓ, ÉRTELMES hozzászólást kell írnod
(a feltöltés is annak számít), és 48 órának kell eltelnie a regisztrációdtól számítva.
A 20 hozzászólást gyorsan megszerezheted itt: #Szójátékok
Feltöltéshez segítség: #Itt található
CanadaHun Teljes Szabályzatát: #Itt olvashatod

Holnap,ha hozzád indulok

Holnap, ha hozzád indulok - Közösségfejlesztő játékok

Ügyeskedj tűvel és cérnával

folyt...

Letölteni csak Állandó Tagok tudnak, hogy te is az legyél 20 TÉMÁBA VÁGÓ, ÉRTELMES hozzászólást kell írnod
(a feltöltés is annak számít), és 48 órának kell eltelnie a regisztrációdtól számítva.
A 20 hozzászólást gyorsan megszerezheted itt: #Szójátékok
Feltöltéshez segítség: #Itt található
CanadaHun Teljes Szabályzatát: #Itt olvashatod
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>