Husvét,- és minden ami vele kapcsolatos.
- Téma inditó Spanky
- Kezdés dátuma
Az ünnepről
A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg, tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta az "Utolsó Vacsora" néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak a híres áruló csókkal. Miután Poncius Pilátus nem volt hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.
A Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
(A napéj-egyenlőség minden évben kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel. Ezeken a napokon a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi napéj egyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi napéj egyenlőség után az éjszakák hossza növekedik.)
A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra is, mikor éppen holdtölte van. Ílyenkor a húsvétot másnap, azaz március 22-én ünnepeljük. A napéjegyenlőségtől számított legtávolabbra eső időpontja pedig április 25-e lehet. A szélső értékekhez legközelebb 2008. március 23-án és 2011. április 24-én lesz húsvét vasárnapja az elkövetkezendő tíz évben.
A Húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után, mely Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére, önmegtartóztatásra tanít, ekkor ettek először húst az emberek, "hús vettek magukhoz".
Több európai országban Ostara istennő ünnepének neve ragadt a húsvétra: Oster vagy Easter. Ostara a germán istenek közül az alvilág felett uralkodott, tavaszi ünnepét pedig a napéjegyenlőség napján ülték meg. Ostara ünnepéhez vezethető vissza a húsvéti nyúl és a tojás szimbólumai is.
A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ma már csak a Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt ünnepeljük országosan. Ezeken a napokon meghatározott ételeket fogyasztanak az emberek: kalácsot, tojást, bárányhúst illetve sonkát.
A Húsvéthoz több szokás is tartozik, amelyek közül leginkább ismert a húsvéti nyuszi hozta ajándék, (ez a városokból terjedt el, újabb keletű) és a locsolkodás, ami nagyon régi, általánosan elterjedt szokás volt.
forrás:Koloknet
A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
A keresztény világ Húsvét ünnepének kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. Az Ótestamentum szerint ekkor, az Egyiptomot ért tíz csapás közül az utolsóként, lecsapott a Halál Angyala és magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, és annak vérével bekenték ajtóikat, így a Halál Angyala őket nem bántotta. A Pészach ünnepének előestéjén fogyasztották el a szokásos Széder esti vacsorát, amely élesztő nélküli kenyérből és borból állt. Jézus a Gecsemáni kertben, letartóztatásának estéjén a Szédert ülte meg, tanítványai körében fogyasztotta el a vacsorát is, amely azóta az "Utolsó Vacsora" néven lett közismert. Ezen az estén adta őt át Júdás a katonáknak a híres áruló csókkal. Miután Poncius Pilátus nem volt hajlandó ítélkezni felette, a zsidó nép dönthetett, hogy Barabás vagy Jézus részesüljön kegyelemben. Az emberek Barabást választották. Így Jézust, miután saját vállán cipelte végig keresztjét vesztőhelyére, a Golgota, vagyis a Koponyák hegyére, a zsidó Húsvét pénteki napján megfeszítették. Néhány óra múlva meg is halt a kereszten, családja pedig zsidó szokás szerint egy hegyoldalba vájt barlangban temette el. A barlang szája elé egy nehéz követ görgettek, Pilátus pedig őröket állítatott, mert a jövendölés szerint a harmadik napon Jézus el fogja hagyni a sírt. Másnap szombat, azaz sabbath volt, ilyenkor a tízparancsolat törvényei szerint pihenőnapot kell tartani minden hívőnek. A komoly előírások miatt családja és tanítványai csak vasárnap mehettek el megint nyugvóhelyéhez. Csakhogy a sírt lezáró követ elmozdították és a barlangban nem volt ott a test, csak a leplek, amelyekkel beborították. Két angyal ült a barlangban, majd Máriának megjelent a feltámadt Jézus is.
A Húsvét minden évben más-más napokra esik, úgynevezett mozgó ünnep. A tavaszi napéj-egyenlőség (március 21.-e) utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
(A napéj-egyenlőség minden évben kétszer fordul elő, tavasszal és ősszel. Ezeken a napokon a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. A tavaszi napéj egyenlőség után egyre hosszabbak lesznek a napok, míg az őszi napéj egyenlőség után az éjszakák hossza növekedik.)
A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra is, mikor éppen holdtölte van. Ílyenkor a húsvétot másnap, azaz március 22-én ünnepeljük. A napéjegyenlőségtől számított legtávolabbra eső időpontja pedig április 25-e lehet. A szélső értékekhez legközelebb 2008. március 23-án és 2011. április 24-én lesz húsvét vasárnapja az elkövetkezendő tíz évben.
A Húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó nagyböjt után, mely Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére, önmegtartóztatásra tanít, ekkor ettek először húst az emberek, "hús vettek magukhoz".
Több európai országban Ostara istennő ünnepének neve ragadt a húsvétra: Oster vagy Easter. Ostara a germán istenek közül az alvilág felett uralkodott, tavaszi ünnepét pedig a napéjegyenlőség napján ülték meg. Ostara ünnepéhez vezethető vissza a húsvéti nyúl és a tojás szimbólumai is.
A Húsvét nem egy nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, ma már csak a Húsvétvasárnapot és a Húsvéthétfőt ünnepeljük országosan. Ezeken a napokon meghatározott ételeket fogyasztanak az emberek: kalácsot, tojást, bárányhúst illetve sonkát.
A Húsvéthoz több szokás is tartozik, amelyek közül leginkább ismert a húsvéti nyuszi hozta ajándék, (ez a városokból terjedt el, újabb keletű) és a locsolkodás, ami nagyon régi, általánosan elterjedt szokás volt.
forrás:Koloknet
Húsvéti szokások fiúknak
Nagyböjt, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnapja A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti felszentelés vagy ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.
Hagyományos húsvéti ételek
Locsolkodás
A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni. Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak. A műveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak. Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.
Locsolóversek:
Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nőjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is hosszabbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?
Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?
Forrás:Koloknet
Nagyböjt, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnapja A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.
Jézus kereszthalálának emléknapja a nagypéntek. A legtöbb templomban ilyenkor passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Ezeket a falvak összesereglett népe is megtekinthette. Az 1700-as évek elején Magyarországon nagypénteki töviskoszorús, önostorozó, kereszthordozó körmeneteket is tartottak, de az egyházi hatóságok ezeket a század közepére betiltották.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett raktak máglyát. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Sok háznál tartották azt a szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombatig nem raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. A házakat is, a középkorban még talán a felnőtteket is megszentelték. Valószínűleg innen származik a keresztgyerek húsvéti megajándékozásának szokása.
A leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt. A középkorban még vasárnap hajnal, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta körbe a feltámadt Jézus szobrát. Nagyszombaton ért véget a böjt is: a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti felszentelés vagy ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből.
Hagyományos húsvéti ételek
Locsolkodás
A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni. Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak. A műveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak. Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik. Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.
Locsolóversek:
Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nőjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is hosszabbra,
Mint a Duna hossza!
Szabad-e locsolni?
Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?
Forrás:Koloknet
Húsvéti szokások lányoknak
Tojásdíszítés Húsvét alkalmával szinte mindenhol festenek vagy díszítenek tojást. Kerülhet az ünnepi asztalra és lehet a locsolók ajándéka is. Készülhet főtt tojásból, ezt elfogyasztják az ünnepek alatt, és díszíthetnek kifújt tojást, amit általában a következő Húsvétig megőriznek.
A tojás lehet egyszínű, általában piros (kék, sárga, zöld -és amilyenre a festőlé sikerül), de lehet különféle technikával készített díszes, rajzos is.
Figyelem!!!
A tojás nagy víz-, fehérje- és zsírtartalma miatt jó táptalaja a mikroorganizmusoknak, ezért csak friss tojásokat használjatok fel!
Hogyan lehet megállapítani, hogy friss a tojás?
Ha megrázzátok a nyers tojást és annak belseje csak alig mozog, a tojás friss
"Úszópróba": a nyers tojásokat tegyétek annyi sós vízbe, hogy bőven ellepje. A friss tojások lesüllyednek az edény aljára, a régebbi tojások felemelkednek a víz felszínére.
A tojás főzése
Csak friss tojást főzzetek meg
A főzővízbe tegyetek sót vagy ecetet, a megrepedt tojások nem futnak ki.
Festeni és díszíteni ugyan nem lehet őket, de az ünnepi asztalra, azonnali fogyasztásra megfelelőek
Forrás után 10 percig főzzétek a tojásokat
Amikor megfőttek a tojások, azonnal hűtsétek le hideg vízzel, mert így könnyebb lesz majd meghámozni
A megfestett, megírt tojásokat kenjétek be zsírral vagy olajjal, mert így a tojás pórusain nem tudnak behatolni a mikroorganizmusok, emellett szép fényesek lesznek
Tojásdíszítési lehetőségek
Festés
Ma már sokféle kiváló festéket lehet kapni a boltokban, ami megkönnyíti a tojásfestést, érdemes azonban kipróbálni a hagyományos festési eljárások közül is néhányat. Talán legismertebb a vöröshagyma héjával való festés. A hagymának a száraz, színes külső héját kell összegyűjteni, jó sokat. A festés alkalmával a hagymahéjra öntsetek vizet, szülői felügyelettel forraljátok fel, és ebben a lében áztassátok az előzőleg kémányre főzött tojást, ami így barnás színű lesz. Minél tovább hagyjátok a festőlében, annál sötétebbre szineződik a tojás. Száradás után olajjal vagy szalonnabőrrel lehet fényesíteni.
További természetes festékek: beige - hagymahéjjal főzni kék - áfonyalében vagy szárított bodzabogyó főzetében áztatni barna - fekete teában vagy erős kávéfőzetben áztatni zöld - spenótlébe tenni rózsaszín - málnaszörpbe tenni piros - ecetes céklalébe tenni, vagy lilahagyma héjával főzni
ÍÍrás
Az írott, vagy hímzett tojást is könnyen elkészíthetitek, a festéken és az anyukátok segítségén kívül egy - lehetőleg méhviaszból készült gyertya -, és egy pálcika kell hozzá. Azok, akik művészi szinten foglalkoznak a tojásdíszítéssel írókát használnak, innen a technika neve. AZ íróka egy fémcsövecske, amit hozzáerősítenek egy pálcikához, ennek segítégével rajzolnak mintákat a tojásra. Enélkül is lehet írni a tojást, arra kell csak vigyáznotok, hogy a viasz folyékony maradjon (ezért kell a szülői segítség, egyébként pedig tojást festeni igazán csak többen jó!). A viasszal rajzoljatok a főtt tojásra díszítést, ezután fesétek a kívánt színre. A festék nem fogja meg a viaszos helyeket, a festés után ezek világosak maradnak. Ha nagyon ügyesek vagytok, a viaszt le is kaparhatjátok a tojáshéjról, akkor még szebben kirajzolódik a mintátok.
Segítségül néhány hagyományos mintát mutatunk nektek. Ezek közös jellemzője, hogy a tojást kettő, négy vagy hat résre osztják, s ezekbe a részekbe rajzolják az azonos mintákat. Aki nagyon ügyes, személyre szóló mondatot is írhat a tojásra.
Viasszal írt tojások
Végül még egy jó tanács: a tojásfestést csak nagyon tiszta kézzel lehet végezni, mert akkor lesz igazán szép! Kérj segítséget anyukádtól!
Batikolás
Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, nem tudnak ügyesen rajzolni, nekik sem kell lemondani a díszes tojásról, ők megpróbálkozhatnak a batikolással. Ehhez a már ismert tojásfestő leveken túl apró, érdekes rajzolatú levelek szükségesek. Ezeket a festés előtt parkokban, út mellett lehet begyűjteni. A főtt tojás héjára kell ezeket a leveleket rákötni, erre legjobb megoldás egy rossz harisnya. Ezután lehet a tojást -harisnyástól, levelestől- a tojásfestő lében megfesteni. A levél helye világos marad. Száradás után vedd le a tojásról a kötést, és fényesíts ki a művedet. Ennek a technikának a titka az, hogy szorosan legyen a levél a tojásra rögzítve.
Rátét
Igen szép és különleges a csipkemaradékokkal történő díszítés. Rövidáru boltban lehet vásárolni csipkéből készült keskeny díszítő szalagokat. Ezeket egyszerű ragasztóval kell a tojásra erősíteni. Ez a technika legszebben a festetlen tojáshéjon érvényesül.
Folton-folt
Ehhez a technikához hungarocellből készült tojásforma, egy éles kés, olló és sok szép színes anyagmaradék szükséges. Anyukádat kérd meg, hogy a hungarocell tojásba vágjon keskeny vonalakat, ezzel a tojást több részre lehet osztani. A részek formájánál kicsit nagyobb anyagdarabokat vágj ki, és ezek szélét -anyukád segítségével- nyomkodd a tojásba vágott résekbe. Az anyag ráfeszül a tojásra, egyúttal bevonja azt. Így különleges, időtálló tojásokat készíthetsz, ami a szobád dísze is lehet amellett, hogy kitűnő ajándék a locsolóknak.
Viasszal írt tojások
Régi időkre tekint vissza és igen elterjedt volt a viasszal írott tojások festése. Mivel nagyon mutatósak az ily módon díszített tojások, és a technika szinte határtalan teret enged a mintáknak és a fantáziának, még ma is nagyon kedvelt módja ez a hímes tojás készítésének. Elkészítéséhez szükségünk lesz főtt tojásokra, amelyekre megolvasztott viasszal (vagy gyertyával) íróka segítségével mintákat rajzolhatunk. Ügyelni kell arra, hogy az olvasztott viaszt mindig melegen tartsuk, hogy folyékony maradjon, és így könnyen fel lehessen vinni a tojásra. Nagyon vigyázzunk magunkra és másokra, mert ha elcsöpögtetjük a forró viaszt, könnyen megégethetjük magunkat. Készíthetünk klasszikus írókát (kb. 10 cm hosszú ágdarab egyik végét behasítjuk kb. 2-3 cm-re, és egy kis réz csövecskét erősítünk a hasítékba erős cérnával), de próbálkozhatunk más eszközökkel is, mint például a tollbetét, hurkapálca, seprőcirok, stb. Ha a mintákkal elkészültünk, akkor a festőlébe helyezzük a tojásokat. Ma már készen lehet kapni különböző tojásfestékeket por, tabletta, vagy lap formájában, amelyekből a használati útmutató alapján készíthetjük a színes festőleveket. Ezekben hagyjuk állni a tojásokat egészen addig, amíg már szépen, egyenletesen befogta őket a festék. Akkor kivesszük, szárazra törölgetjük, és a felesleges viaszt lekapargatjuk róla. Ha ezután még egy szalvétával át is dörgöljük, szép fényes tojásokat apunk. Kedvcsinálónak és ötletadónak bemutatunk néhány egyszerű mintát.
Kapcsolódó linkek:
Viasszal írt tojások
Tojásfestő-nő
Vörösné Ivánka Teréz - tojáshímző
Népművész.hu
Hímestojás lépésről-lépésre
Természetes tojásfestékek A Zöldmagazin a természetes tojásfestésről
Motívumok a tojásfestésben
A húsvét szimbólumai
Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként lenyelve pedig elmulasztotta a torokfájást. Bárány A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust. Az ótestamentumi zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, majd vérével megjelölték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat.
Búza
A húsvéti fészekben található, zöld búzahajtásokba helyezett piros tojás jelképezi a feltámadottat. A búzaszem feláldozza addigi formáját ahhoz, hogy a hajtás kizöldülhessen. Mérete ugyan nem nagy, de a csírájában lévő erő igen, ez jelképezheti a bennünk lévő csírát is.
Nyúl
A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. Ugyan a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de valószínűbb, hogy Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Az is előfordulhat, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. A húsvéti nyúl ma már mindenképpen népszerűvé vált, valószínűleg szaporasága és éjszakai állat mivolta miatt, a termékenységet szimbolizálja.
Tojás
A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük tavasszal. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, sőt országonként változóak. A Magyarországon használt minták általában geometrikusak, rámásak. A díszítmények lehetnek tulipánok, fenyőágak, rózsák, almák. A minták jelentését a tojáshímző asszonyok ismerik a legjobban.
Forrás:Koloknet
Tojásdíszítés Húsvét alkalmával szinte mindenhol festenek vagy díszítenek tojást. Kerülhet az ünnepi asztalra és lehet a locsolók ajándéka is. Készülhet főtt tojásból, ezt elfogyasztják az ünnepek alatt, és díszíthetnek kifújt tojást, amit általában a következő Húsvétig megőriznek.
A tojás lehet egyszínű, általában piros (kék, sárga, zöld -és amilyenre a festőlé sikerül), de lehet különféle technikával készített díszes, rajzos is.
Figyelem!!!
A tojás nagy víz-, fehérje- és zsírtartalma miatt jó táptalaja a mikroorganizmusoknak, ezért csak friss tojásokat használjatok fel!
Hogyan lehet megállapítani, hogy friss a tojás?
Ha megrázzátok a nyers tojást és annak belseje csak alig mozog, a tojás friss
"Úszópróba": a nyers tojásokat tegyétek annyi sós vízbe, hogy bőven ellepje. A friss tojások lesüllyednek az edény aljára, a régebbi tojások felemelkednek a víz felszínére.
A tojás főzése
Csak friss tojást főzzetek meg
A főzővízbe tegyetek sót vagy ecetet, a megrepedt tojások nem futnak ki.
Festeni és díszíteni ugyan nem lehet őket, de az ünnepi asztalra, azonnali fogyasztásra megfelelőek
Forrás után 10 percig főzzétek a tojásokat
Amikor megfőttek a tojások, azonnal hűtsétek le hideg vízzel, mert így könnyebb lesz majd meghámozni
A megfestett, megírt tojásokat kenjétek be zsírral vagy olajjal, mert így a tojás pórusain nem tudnak behatolni a mikroorganizmusok, emellett szép fényesek lesznek
Tojásdíszítési lehetőségek
Festés
Ma már sokféle kiváló festéket lehet kapni a boltokban, ami megkönnyíti a tojásfestést, érdemes azonban kipróbálni a hagyományos festési eljárások közül is néhányat. Talán legismertebb a vöröshagyma héjával való festés. A hagymának a száraz, színes külső héját kell összegyűjteni, jó sokat. A festés alkalmával a hagymahéjra öntsetek vizet, szülői felügyelettel forraljátok fel, és ebben a lében áztassátok az előzőleg kémányre főzött tojást, ami így barnás színű lesz. Minél tovább hagyjátok a festőlében, annál sötétebbre szineződik a tojás. Száradás után olajjal vagy szalonnabőrrel lehet fényesíteni.
További természetes festékek: beige - hagymahéjjal főzni kék - áfonyalében vagy szárított bodzabogyó főzetében áztatni barna - fekete teában vagy erős kávéfőzetben áztatni zöld - spenótlébe tenni rózsaszín - málnaszörpbe tenni piros - ecetes céklalébe tenni, vagy lilahagyma héjával főzni
ÍÍrás
Az írott, vagy hímzett tojást is könnyen elkészíthetitek, a festéken és az anyukátok segítségén kívül egy - lehetőleg méhviaszból készült gyertya -, és egy pálcika kell hozzá. Azok, akik művészi szinten foglalkoznak a tojásdíszítéssel írókát használnak, innen a technika neve. AZ íróka egy fémcsövecske, amit hozzáerősítenek egy pálcikához, ennek segítégével rajzolnak mintákat a tojásra. Enélkül is lehet írni a tojást, arra kell csak vigyáznotok, hogy a viasz folyékony maradjon (ezért kell a szülői segítség, egyébként pedig tojást festeni igazán csak többen jó!). A viasszal rajzoljatok a főtt tojásra díszítést, ezután fesétek a kívánt színre. A festék nem fogja meg a viaszos helyeket, a festés után ezek világosak maradnak. Ha nagyon ügyesek vagytok, a viaszt le is kaparhatjátok a tojáshéjról, akkor még szebben kirajzolódik a mintátok.
Segítségül néhány hagyományos mintát mutatunk nektek. Ezek közös jellemzője, hogy a tojást kettő, négy vagy hat résre osztják, s ezekbe a részekbe rajzolják az azonos mintákat. Aki nagyon ügyes, személyre szóló mondatot is írhat a tojásra.
Viasszal írt tojások
Végül még egy jó tanács: a tojásfestést csak nagyon tiszta kézzel lehet végezni, mert akkor lesz igazán szép! Kérj segítséget anyukádtól!
Batikolás
Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, nem tudnak ügyesen rajzolni, nekik sem kell lemondani a díszes tojásról, ők megpróbálkozhatnak a batikolással. Ehhez a már ismert tojásfestő leveken túl apró, érdekes rajzolatú levelek szükségesek. Ezeket a festés előtt parkokban, út mellett lehet begyűjteni. A főtt tojás héjára kell ezeket a leveleket rákötni, erre legjobb megoldás egy rossz harisnya. Ezután lehet a tojást -harisnyástól, levelestől- a tojásfestő lében megfesteni. A levél helye világos marad. Száradás után vedd le a tojásról a kötést, és fényesíts ki a művedet. Ennek a technikának a titka az, hogy szorosan legyen a levél a tojásra rögzítve.
Rátét
Igen szép és különleges a csipkemaradékokkal történő díszítés. Rövidáru boltban lehet vásárolni csipkéből készült keskeny díszítő szalagokat. Ezeket egyszerű ragasztóval kell a tojásra erősíteni. Ez a technika legszebben a festetlen tojáshéjon érvényesül.
Folton-folt
Ehhez a technikához hungarocellből készült tojásforma, egy éles kés, olló és sok szép színes anyagmaradék szükséges. Anyukádat kérd meg, hogy a hungarocell tojásba vágjon keskeny vonalakat, ezzel a tojást több részre lehet osztani. A részek formájánál kicsit nagyobb anyagdarabokat vágj ki, és ezek szélét -anyukád segítségével- nyomkodd a tojásba vágott résekbe. Az anyag ráfeszül a tojásra, egyúttal bevonja azt. Így különleges, időtálló tojásokat készíthetsz, ami a szobád dísze is lehet amellett, hogy kitűnő ajándék a locsolóknak.
Viasszal írt tojások
Régi időkre tekint vissza és igen elterjedt volt a viasszal írott tojások festése. Mivel nagyon mutatósak az ily módon díszített tojások, és a technika szinte határtalan teret enged a mintáknak és a fantáziának, még ma is nagyon kedvelt módja ez a hímes tojás készítésének. Elkészítéséhez szükségünk lesz főtt tojásokra, amelyekre megolvasztott viasszal (vagy gyertyával) íróka segítségével mintákat rajzolhatunk. Ügyelni kell arra, hogy az olvasztott viaszt mindig melegen tartsuk, hogy folyékony maradjon, és így könnyen fel lehessen vinni a tojásra. Nagyon vigyázzunk magunkra és másokra, mert ha elcsöpögtetjük a forró viaszt, könnyen megégethetjük magunkat. Készíthetünk klasszikus írókát (kb. 10 cm hosszú ágdarab egyik végét behasítjuk kb. 2-3 cm-re, és egy kis réz csövecskét erősítünk a hasítékba erős cérnával), de próbálkozhatunk más eszközökkel is, mint például a tollbetét, hurkapálca, seprőcirok, stb. Ha a mintákkal elkészültünk, akkor a festőlébe helyezzük a tojásokat. Ma már készen lehet kapni különböző tojásfestékeket por, tabletta, vagy lap formájában, amelyekből a használati útmutató alapján készíthetjük a színes festőleveket. Ezekben hagyjuk állni a tojásokat egészen addig, amíg már szépen, egyenletesen befogta őket a festék. Akkor kivesszük, szárazra törölgetjük, és a felesleges viaszt lekapargatjuk róla. Ha ezután még egy szalvétával át is dörgöljük, szép fényes tojásokat apunk. Kedvcsinálónak és ötletadónak bemutatunk néhány egyszerű mintát.
Mindenkinek jó munkát és kellemes időtöltést kívánunk!
Kapcsolódó linkek:
Viasszal írt tojások
Tojásfestő-nő
Vörösné Ivánka Teréz - tojáshímző
Népművész.hu
Hímestojás lépésről-lépésre
Természetes tojásfestékek A Zöldmagazin a természetes tojásfestésről
Motívumok a tojásfestésben
A húsvét szimbólumai
Barka
A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, gyógyszerként lenyelve pedig elmulasztotta a torokfájást. Bárány A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában is bárány szimbolizálta Krisztust. Az ótestamentumi zsidók egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, majd vérével megjelölték az ajtófélfát, így a Halál Angyala elkerülte házaikat.
Búza
A húsvéti fészekben található, zöld búzahajtásokba helyezett piros tojás jelképezi a feltámadottat. A búzaszem feláldozza addigi formáját ahhoz, hogy a hajtás kizöldülhessen. Mérete ugyan nem nagy, de a csírájában lévő erő igen, ez jelképezheti a bennünk lévő csírát is.
Nyúl
A húsvéti nyúl szimbolikája nehezen megmagyarázható. Ugyan a bizánci állatszimbolikában Krisztus jele volt, de valószínűbb, hogy Ostarával, a germán istennővel áll kapcsolatban. A monda szerint ugyanis a nyúl eredetileg madár volt, akire az istennő megharagudott, és ezért négylábú állattá változtatta. Az is előfordulhat, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase. A húsvéti nyúl ma már mindenképpen népszerűvé vált, valószínűleg szaporasága és éjszakai állat mivolta miatt, a termékenységet szimbolizálja.
Tojás
A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük tavasszal. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, sőt országonként változóak. A Magyarországon használt minták általában geometrikusak, rámásak. A díszítmények lehetnek tulipánok, fenyőágak, rózsák, almák. A minták jelentését a tojáshímző asszonyok ismerik a legjobban.
Forrás:Koloknet
Ajándék
Húsvét alkalmával a gyerekek a nyuszitól ajándékot kapnak, ez főleg édesség, játék. Sok esetben a nyuszi "elpotyogtatja" az ajándékait a kertben vagy a lakásban. Az összeset megkeresni jó mulatság az ünnep reggelén.
Manapság egyre gyakrabban lehet Húsvét előtt eladásra kínált kisnyuszikat, kiscsibéket látni a piacokon.
NE KÉRJETEK BELŐLÜK,
mert tartásuk nem oldható meg könnyen. Ha mégsem tudtok ellenállni és szüleitek is rászánják magukat a vásárlásra, feltétlenül figyeljetek a következőkre:
A nyuszi egy hónaposnál, de inkább hat hetesnél idősebb legyen, mert ekkor már nem kell szopnia, önállóan táplálkozik.
Speciálos takarmányról kell gondoskodnotok számára, amit több, kisebb adagban kell elé tenni (takarmányboltokban kapható nyúltáp, egyes helyeken kimérve is).
A nyuszi nagyon szereti a sárgarépát, a pongyola pitypangot, a füvet. A frissen szedett füveket ne adjátok neki frissen, mert megbetegíti, etetés előtt legalább egy napig állni kell hagyni.
A nyuszi előtt mindig legyen víz, lehetőleg úgy, hogy ne tudja kiborítani.
A nyúl rágcsáló állat, ezért adható neki száraz, nem penészes kenyér.
A kisnyúl tartására legjobb egy nagy papírdoboz, amibe tegyetek faforgácsot alomnak az almot 3-4 naponta cseréljétek, mert a "nyúlbogyónak" szaga van.
Végül mielőtt megvásároljátok a kisnyulat, keressetek számára helyet, mert hosszú távon nem tartható, csak számára megfelelő ketrecben!
A nyuszi puha, selymes bundája simogatásra "termett". Simogatni lehet, de ne vegyétek ki gyakran a dobozból, mert könnyen elszökik, előkeríteni pedig nem egyszerű. A hajkurászást pedig nagyon rosszul viseli.
Forrás:Koloknet
Húsvét alkalmával a gyerekek a nyuszitól ajándékot kapnak, ez főleg édesség, játék. Sok esetben a nyuszi "elpotyogtatja" az ajándékait a kertben vagy a lakásban. Az összeset megkeresni jó mulatság az ünnep reggelén.
Manapság egyre gyakrabban lehet Húsvét előtt eladásra kínált kisnyuszikat, kiscsibéket látni a piacokon.
NE KÉRJETEK BELŐLÜK,
mert tartásuk nem oldható meg könnyen. Ha mégsem tudtok ellenállni és szüleitek is rászánják magukat a vásárlásra, feltétlenül figyeljetek a következőkre:
A nyuszi egy hónaposnál, de inkább hat hetesnél idősebb legyen, mert ekkor már nem kell szopnia, önállóan táplálkozik.
Speciálos takarmányról kell gondoskodnotok számára, amit több, kisebb adagban kell elé tenni (takarmányboltokban kapható nyúltáp, egyes helyeken kimérve is).
A nyuszi nagyon szereti a sárgarépát, a pongyola pitypangot, a füvet. A frissen szedett füveket ne adjátok neki frissen, mert megbetegíti, etetés előtt legalább egy napig állni kell hagyni.
A nyuszi előtt mindig legyen víz, lehetőleg úgy, hogy ne tudja kiborítani.
A nyúl rágcsáló állat, ezért adható neki száraz, nem penészes kenyér.
A kisnyúl tartására legjobb egy nagy papírdoboz, amibe tegyetek faforgácsot alomnak az almot 3-4 naponta cseréljétek, mert a "nyúlbogyónak" szaga van.
Végül mielőtt megvásároljátok a kisnyulat, keressetek számára helyet, mert hosszú távon nem tartható, csak számára megfelelő ketrecben!
A nyuszi puha, selymes bundája simogatásra "termett". Simogatni lehet, de ne vegyétek ki gyakran a dobozból, mert könnyen elszökik, előkeríteni pedig nem egyszerű. A hajkurászást pedig nagyon rosszul viseli.
Húsvét után az Állatkertben is befogadják a lakásból kinőtt nyuszikat.
Forrás:Koloknet
A Nagyhét liturgiája
Virágvasárnap emlékező szertartással felidézzük az Úr Jézus szamáron való diadalmas bevonulását a szent városba, Jeruzsálembe. A virágvasárnapi istentisztelet az egyik leggazdagabban kiépített vasárnapi liturgia. Nagyhétről attól a perctől beszélhetünk, amikor Virágvasárnapot megünnepelték.
Ezt a vasárnapot az emlékező körmenettel Jeruzsálemben kezdték el. Nagyon ősi eredetű ünnep, s napjainkig is a jeruzsálemi püspök személyében magának az Úrnak bevonulását ünneplik jelképesen a szent városba. Volt idő, mikor a püspök szamárháton vonult be, a hívek pedig ruhájukat terítették elébe. Ilyen körmenetről a magyar liturgiában is tudunk, például a pécsi egyházmegyében a hívek ruhájukat leterítették az útra. A körmenet monasztikus leírásában, a Pray-kódexben találunk egy igen kedves mozzanatot: a „Percutiam Pastorem”-et. A papot barkaággal megveregették, a Szentírás szavára emlékezve, hogy „megverem a pásztort, szétszéled a nyáj.”
Nagycsütörtök
A Nagyhét három utolsó napját: nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot (a húsvéti vigíliával) triduum sacrum-nak, szent három napnak nevezzük.
Nagycsütörtök ősi neve in Coena Domini (az Úr vacsorájának napja), ezzel a névvel a latin liturgia kiemeli az Oltáriszentség illetve a szentmise alapítását. Az ősegyházban e nap volt a felnőtt hittanulók keresztségre való előkészületének befejezése, a megkeresztelendőket megkenték szent olajjal. Ma erre emlékeztet a délelőtti püspöki misében történő krizmaszentelés. A régi liturgiában igen nagy ünnepélyességgel történt az olajszentelés, 12 áldozópap, 7 diakónus és 7 szubdiakónus részvételével. Ma is a papság minél nagyobb részvételével történik az olajszentelés, amely egyben a papság egységének, az egyházi rend alapításának az ünneplése is. A papok megújítják papi fogadalmaikat.
Ezen a napon fogadták vissza az Egyház közösségébe a nyilvános vezeklőket is. Nagycsütörtök szentmiséje nem egyszerűen az Oltáriszentség alapításának ünnepe (erre Úrnapja szolgál), hanem Krisztus kínszenvedésének szent három napját kezdi.
Nagypéntek
A liturgiában a nagypénteket Feria sexta in Parasceve-nek azaz az előkészület pénteki napjának nevezik. Más elnevezése a Missa praesanctificatorum, az előre megszentelt adományok ünnepe, tudniillik ezen a napon nincs felajánlás, mert ma maga az Üdvözítő az, aki feláldozza magát. A pap a tegnapról konszekrált ostyával áldozik, innen származik a magyar csonka-mise név.
Zsolozsma. Ha esetleg nem is volt rá módunk a csütörtöki zsolozsmát közösen elvégezni, a pénteki már mindenképpen hozzátartozik a triduum sacrum ünnepléséhez.
Népájtatosságok. Nap közben a legtöbb templomban keresztutat vagy más népájtatosságot végeznek. A magyar nép hagyományos keresztúti éneke a Jézus szenvedéséről, bűnösök, emlékezzünk (Éneklő Egyház 695. szám). Végezhető azonban e nap a fájdalmas olvasó (1064. o.), bűnbánati liturgia (1026. o.) vagy Krisztus szenvedéséről való litánia (1004. o.).
Főistentisztelet. A délutáni istentisztelet három részből áll. Az első: egy előmise vagy igeliturgia, amelynek csúcspontja a János-passió éneklése, amely ünnepélyes könyörgésekkel zárul. A második rész: hódolat a kereszt előtt. A harmadik rész: az előreszenteltek liturgiája, vagyis az áldoztatási szertartás.
Nagyszombat
Eredetileg a zsolozsmán kívül ezen a napon nem volt semmi más szertartás. A liturgia csak szombat este kezdődött, és akkor egész éjjel tartott, ami tulajdonképpen már a Húsvét vigíliája volt. Ekkor szolgáltatták ki a keresztség szentségét is a felnőtt hittanulóknak. A keresztelés után a keresztelőkápolnából a főtemplomba vonultak, ahol ünnepélyes éjféli szentmisét tartottak Allelujával. A IX. században már nagyobbrészt gyermekeket kereszteltek. A szertartás délutánra került, s a mise után elmondták a vecsernyét is.
Liturgia nélküli nap lévén feladatunk az esti szertartás gondos előkészítése. Megjegyezzük azonban, hogy szép és felújítható középkori magyar szokás, hogy a Szentsír előtt egész nap, egymást váltogatva fiatalok, diákok imádkozzák a zsoltároskönyvet, folyamatosan elejétől végéig.
Az Exsultet a húsvét meghirdetése a húsvét éjszaka szertartásában. Egyesek Szent Ambrus szövegének gondolták, s bár ez nem igazolható, kétségtelenül a IV. századi egyházatyák legkiválóbbjainak stílusát követi. Az Exsultetet a diakónus énekli az egykor toronymagas húsvéti gyertya mellett állva, többlépcsős emelvényen, díszesen illuminált tekercsről vagy könyvből. Az ének adott szakaszánál díszítette fel és lobbantotta lángra a gyertyát.
Magyarország legtöbb templomában a mise végéhez csatlakozik a feltámadási körmenet (a templomom kívül vagy belül), melynek rendjét a helyi szokások szabályozzák.
Virágvasárnap emlékező szertartással felidézzük az Úr Jézus szamáron való diadalmas bevonulását a szent városba, Jeruzsálembe. A virágvasárnapi istentisztelet az egyik leggazdagabban kiépített vasárnapi liturgia. Nagyhétről attól a perctől beszélhetünk, amikor Virágvasárnapot megünnepelték.
Ezt a vasárnapot az emlékező körmenettel Jeruzsálemben kezdték el. Nagyon ősi eredetű ünnep, s napjainkig is a jeruzsálemi püspök személyében magának az Úrnak bevonulását ünneplik jelképesen a szent városba. Volt idő, mikor a püspök szamárháton vonult be, a hívek pedig ruhájukat terítették elébe. Ilyen körmenetről a magyar liturgiában is tudunk, például a pécsi egyházmegyében a hívek ruhájukat leterítették az útra. A körmenet monasztikus leírásában, a Pray-kódexben találunk egy igen kedves mozzanatot: a „Percutiam Pastorem”-et. A papot barkaággal megveregették, a Szentírás szavára emlékezve, hogy „megverem a pásztort, szétszéled a nyáj.”
Nagycsütörtök
A Nagyhét három utolsó napját: nagycsütörtököt, nagypénteket és nagyszombatot (a húsvéti vigíliával) triduum sacrum-nak, szent három napnak nevezzük.
Nagycsütörtök ősi neve in Coena Domini (az Úr vacsorájának napja), ezzel a névvel a latin liturgia kiemeli az Oltáriszentség illetve a szentmise alapítását. Az ősegyházban e nap volt a felnőtt hittanulók keresztségre való előkészületének befejezése, a megkeresztelendőket megkenték szent olajjal. Ma erre emlékeztet a délelőtti püspöki misében történő krizmaszentelés. A régi liturgiában igen nagy ünnepélyességgel történt az olajszentelés, 12 áldozópap, 7 diakónus és 7 szubdiakónus részvételével. Ma is a papság minél nagyobb részvételével történik az olajszentelés, amely egyben a papság egységének, az egyházi rend alapításának az ünneplése is. A papok megújítják papi fogadalmaikat.
Ezen a napon fogadták vissza az Egyház közösségébe a nyilvános vezeklőket is. Nagycsütörtök szentmiséje nem egyszerűen az Oltáriszentség alapításának ünnepe (erre Úrnapja szolgál), hanem Krisztus kínszenvedésének szent három napját kezdi.
Nagypéntek
A liturgiában a nagypénteket Feria sexta in Parasceve-nek azaz az előkészület pénteki napjának nevezik. Más elnevezése a Missa praesanctificatorum, az előre megszentelt adományok ünnepe, tudniillik ezen a napon nincs felajánlás, mert ma maga az Üdvözítő az, aki feláldozza magát. A pap a tegnapról konszekrált ostyával áldozik, innen származik a magyar csonka-mise név.
Zsolozsma. Ha esetleg nem is volt rá módunk a csütörtöki zsolozsmát közösen elvégezni, a pénteki már mindenképpen hozzátartozik a triduum sacrum ünnepléséhez.
Népájtatosságok. Nap közben a legtöbb templomban keresztutat vagy más népájtatosságot végeznek. A magyar nép hagyományos keresztúti éneke a Jézus szenvedéséről, bűnösök, emlékezzünk (Éneklő Egyház 695. szám). Végezhető azonban e nap a fájdalmas olvasó (1064. o.), bűnbánati liturgia (1026. o.) vagy Krisztus szenvedéséről való litánia (1004. o.).
Főistentisztelet. A délutáni istentisztelet három részből áll. Az első: egy előmise vagy igeliturgia, amelynek csúcspontja a János-passió éneklése, amely ünnepélyes könyörgésekkel zárul. A második rész: hódolat a kereszt előtt. A harmadik rész: az előreszenteltek liturgiája, vagyis az áldoztatási szertartás.
Nagyszombat
Eredetileg a zsolozsmán kívül ezen a napon nem volt semmi más szertartás. A liturgia csak szombat este kezdődött, és akkor egész éjjel tartott, ami tulajdonképpen már a Húsvét vigíliája volt. Ekkor szolgáltatták ki a keresztség szentségét is a felnőtt hittanulóknak. A keresztelés után a keresztelőkápolnából a főtemplomba vonultak, ahol ünnepélyes éjféli szentmisét tartottak Allelujával. A IX. században már nagyobbrészt gyermekeket kereszteltek. A szertartás délutánra került, s a mise után elmondták a vecsernyét is.
Liturgia nélküli nap lévén feladatunk az esti szertartás gondos előkészítése. Megjegyezzük azonban, hogy szép és felújítható középkori magyar szokás, hogy a Szentsír előtt egész nap, egymást váltogatva fiatalok, diákok imádkozzák a zsoltároskönyvet, folyamatosan elejétől végéig.
Az Exsultet a húsvét meghirdetése a húsvét éjszaka szertartásában. Egyesek Szent Ambrus szövegének gondolták, s bár ez nem igazolható, kétségtelenül a IV. századi egyházatyák legkiválóbbjainak stílusát követi. Az Exsultetet a diakónus énekli az egykor toronymagas húsvéti gyertya mellett állva, többlépcsős emelvényen, díszesen illuminált tekercsről vagy könyvből. Az ének adott szakaszánál díszítette fel és lobbantotta lángra a gyertyát.
Magyarország legtöbb templomában a mise végéhez csatlakozik a feltámadási körmenet (a templomom kívül vagy belül), melynek rendjét a helyi szokások szabályozzák.
Azoknak, kik hisznek a Teremtőben, s azoknak is akik nem.
[Evangelium] 2008. március 19. - Nagyszerda
A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: "Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?" Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. A kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: "Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?" Ő így felelt: "Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a húsvéti vacsorát." A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal asztalhoz telepedett. Miközben ettek, így szólt hozzájuk: "Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!" Erre nagyon elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: "Csak nem én vagyok az, Uram?" Ő így válaszolt: "Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!" Erre Júdás, az áruló is megkérdezte: "Csak nem én vagyok az, Mester?" Ő így felelt: "Te magad mondtad!"
Mt 26,14-25
Elmélkedés:
Bizonyára mindannyian csalódtunk már emberekben. A szülők gyermekeikben csalódhatnak, ha hálátlanul viselkednek és semmibe veszik mindazt a szeretetet és gondoskodást, amit kaptak. A tanárok pedig tanítványaikban csalódhatnak, ha nem fog rajtuk a nevelés. A házastársak pedig egymásban csalódhatnak, ha egyikük megtagadja a hitvesi szeretetet. Minden csalódás mögött a szeretet visszautasítása, elvetése húzódi meg.
Jézus is ilyen értelemben csalódott Júdásban, aki árulásával megtagadta az Úr szeretetét. Nem kellett neki ez a szeretet, hanem a pénzt választotta. A gazdagságot választotta, s ezzel kizárta magát az üdvösségből. Aki egész életében a rosszat választotta, most beteljesíti választását.
[Evangelium] 2008. március 19. - Nagyszerda
A betániai vacsora után a tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és megkérdezte tőlük: "Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom Jézust?" Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. A kovásztalan kenyér ünnepének első napján a tanítványok ezzel a kérdéssel fordultak Jézushoz: "Hol készítsük el neked a húsvéti vacsorát?" Ő így felelt: "Menjetek be a városba, egy bizonyos emberhez, és mondjátok neki: A Mester üzeni: Közel van az én időm; tanítványaimmal nálad költöm el a húsvéti vacsorát." A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát. Amikor beesteledett, Jézus a tizenkét tanítvánnyal asztalhoz telepedett. Miközben ettek, így szólt hozzájuk: "Bizony mondom nektek, közületek egyvalaki elárul engem!" Erre nagyon elszomorodtak, és sorra kérdezték őt: "Csak nem én vagyok az, Uram?" Ő így válaszolt: "Aki velem egyszerre nyúl a tálba, az árul el engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik!" Erre Júdás, az áruló is megkérdezte: "Csak nem én vagyok az, Mester?" Ő így felelt: "Te magad mondtad!"
Mt 26,14-25
Elmélkedés:
Bizonyára mindannyian csalódtunk már emberekben. A szülők gyermekeikben csalódhatnak, ha hálátlanul viselkednek és semmibe veszik mindazt a szeretetet és gondoskodást, amit kaptak. A tanárok pedig tanítványaikban csalódhatnak, ha nem fog rajtuk a nevelés. A házastársak pedig egymásban csalódhatnak, ha egyikük megtagadja a hitvesi szeretetet. Minden csalódás mögött a szeretet visszautasítása, elvetése húzódi meg.
Jézus is ilyen értelemben csalódott Júdásban, aki árulásával megtagadta az Úr szeretetét. Nem kellett neki ez a szeretet, hanem a pénzt választotta. A gazdagságot választotta, s ezzel kizárta magát az üdvösségből. Aki egész életében a rosszat választotta, most beteljesíti választását.
S
svarc
Vendég
Húsvéti üdvözlet
KELLEMES HUSVETI UNNEPEKET KIVANOK! bekeseget,megertest es szeretet mindenkinek .
Nagypénteki szertartás
Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, - ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább illetésre szertehull.
De nem ily halált szántam én neki.
A kemencében énekelt a tűz,
Zsoltároztak a lángok lelkei.
A száraz ágat helyéről levettem,
Vigyázva, ahogy halottat viszünk, -
S a tüzes kemencébe bevetettem.
Nagyot lobbant, - és színes lett a láng.
Erdők nagyságos tömjén-illata
Elborította rögtön a szobát.
A száraz ágból kiröppent a lélek,
Jöttek adventek, - karácsonyok, - évek,
És hittem én is: hátha mégis élek...
Nagypéntek volt, a fűz már ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a borostyánbokor.
Kolozsvár, 1929 március 30-Remenyik Sandor
Nagypénteki szertartás
Ágyam fölött, a feszület fölött Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, - ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább illetésre szertehull.
De nem ily halált szántam én neki.
A kemencében énekelt a tűz,
Zsoltároztak a lángok lelkei.
A száraz ágat helyéről levettem,
Vigyázva, ahogy halottat viszünk, -
S a tüzes kemencébe bevetettem.
Nagyot lobbant, - és színes lett a láng.
Erdők nagyságos tömjén-illata
Elborította rögtön a szobát.
A száraz ágból kiröppent a lélek,
Jöttek adventek, - karácsonyok, - évek,
És hittem én is: hátha mégis élek...
Nagypéntek volt, a fűz már ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a borostyánbokor.
Kolozsvár, 1929 március 30-Remenyik Sandor
T
Táltos
Vendég
Mindenkinek
Kellemes
HÚSVÉTI ÜNNEPEKET
kívánok!
Kellemes
HÚSVÉTI ÜNNEPEKET
kívánok!
