Kosztolányi Dezső – Mostan színes tintákról álmodom
"A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb.
Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz tetszett nekik."
"A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb.
Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz tetszett nekik."
Dsida Jenő: Szeptember
Tul könnyü volt? Akkor egy másik vizes
"A tengerben semmi sem tilos.
- A szeméremsértés sem?
- Az a legkevésbé.
- Akkor... mire vársz?
A pálmák bólintottak, aztán elfordították lombtekintetüket. Az sem zavart, hogy néhány száz lábnyira alattunk ott nyugodtak a
halott tengerészek.
A víz hívogatóan hullámzott az orrunk előtt. A pálmák mintha minden kérdésünkre igent intettek volna.
Leültem a homokra, Hilda mellém telepedett, és a karomra tette a kezét.
- Bánt még a dolog?
- Miféle dolog?"
Tul könnyü volt? Akkor egy másik vizes
"A tengerben semmi sem tilos.
- A szeméremsértés sem?
- Az a legkevésbé.
- Akkor... mire vársz?
A pálmák bólintottak, aztán elfordították lombtekintetüket. Az sem zavart, hogy néhány száz lábnyira alattunk ott nyugodtak a
halott tengerészek.
A víz hívogatóan hullámzott az orrunk előtt. A pálmák mintha minden kérdésünkre igent intettek volna.
Leültem a homokra, Hilda mellém telepedett, és a karomra tette a kezét.
- Bánt még a dolog?
- Miféle dolog?"
Jókai Mór: Mire megvénülünk
Hát akkor ha úgy akarod, jöjjenek a könyvek
A daliás Shorr a Nap buktát figyeli a smaragd erdő fö-
lött. Átkait elzengte; szíjait hiába feszegette, a szúrágta
cölöptől nem szabadulhat. Összeszűkült szemmel, tébo-
lyult dühvel nézi a sziklavárat. A börtönt, ahová mégis
oly szívesen bemenne az éjszaka elől. De nem mehet.
Hamarosan elpusztul. Ez a gondolat újabb üvöltő átkot
buggyant fel széles mellkasából.
Hát akkor ha úgy akarod, jöjjenek a könyvek
A daliás Shorr a Nap buktát figyeli a smaragd erdő fö-
lött. Átkait elzengte; szíjait hiába feszegette, a szúrágta
cölöptől nem szabadulhat. Összeszűkült szemmel, tébo-
lyult dühvel nézi a sziklavárat. A börtönt, ahová mégis
oly szívesen bemenne az éjszaka elől. De nem mehet.
Hamarosan elpusztul. Ez a gondolat újabb üvöltő átkot
buggyant fel széles mellkasából.
Megy ez NekedMegvan! Én marha... Ez is Vavyan
Az Álomhajsza?
"Fellegek. Vastag, tömör, súlyos fellegek, mint a madártej tetején a hab. Még a madártej sárgája is átüt a lombokon, át, ez a júliusi, vad, arany ragyogás… Lusta fellegek, nem hoznak esőt, pedig hogy kellene, száraz a föld."
(remélem, ez neked is nehezebb lesz )
(egyébként ha igy nem menne, akkor holnap reggel kiegészitem egy könnyitéssel )
(remélem, ez neked is nehezebb lesz
)(egyébként ha igy nem menne, akkor holnap reggel kiegészitem egy könnyitéssel
)
Nem fogsz ki rajtam
Szabó Magda: Születésnap (Anna napja) Az író rémlett, onnan már könnyebb volt.
Te akartad
Az üvegajtó kinyílt. Öcsi támolygott ki rajta elsőnek, és
lebotladozott a három lépcsőn, belepislogva a márciusi
verőfénybe. Kicsit még aludt. Mögötte Joe nyomakodott ki.
– Mit csináltatok? – üdvözölte őket Satya.
– Én újságot olvastam – válaszolt Joe –, Öcsi pedig
megpróbált szundikálni, de zavarta a nap. Szóval semmit.
– Ezt lelkesen folytatni kell! – határozta el Satya. –
Menjünk sétálni! Az ugyanaz.
Szabó Magda: Születésnap (Anna napja) Az író rémlett, onnan már könnyebb volt.
Te akartad
Az üvegajtó kinyílt. Öcsi támolygott ki rajta elsőnek, és
lebotladozott a három lépcsőn, belepislogva a márciusi
verőfénybe. Kicsit még aludt. Mögötte Joe nyomakodott ki.
– Mit csináltatok? – üdvözölte őket Satya.
– Én újságot olvastam – válaszolt Joe –, Öcsi pedig
megpróbált szundikálni, de zavarta a nap. Szóval semmit.
– Ezt lelkesen folytatni kell! – határozta el Satya. –
Menjünk sétálni! Az ugyanaz.
Sikert hozzáAjaj! A stilus (ergo a szerző is) ismerős, de ezt biztos nem olvastam... Majd agyalok még rajta, most lassan mennem kell
Szia
Kiss József László: Parancsolsz egy kézigránátot?
(A bátyám egyik kedvence...)
Én még ilyen gyerekeket nem láttam. Zsóka is, Mari is úgy issza a kávét, mintha még hajnali hat óra volna. De ha gyorsan innák is, akkor sem várhatom meg őket, mert le kell operálnom a kabátomról a Regendorf haját.
(A bátyám egyik kedvence...)
Én még ilyen gyerekeket nem láttam. Zsóka is, Mari is úgy issza a kávét, mintha még hajnali hat óra volna. De ha gyorsan innák is, akkor sem várhatom meg őket, mert le kell operálnom a kabátomról a Regendorf haját.
Komáromi János: nyuszi karácsony
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CReferens%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <wunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az emberek is tündérek….Fiatal tündérek – mondta Csill. – Még annyira fiatalok, hogy csak egymás nyelvét értik, tündértestvéreik meg az állatok nyelvét nem, a szokásaik is vadak, igazad van, Minó, szurkapiszkálnak és öntöznek, és neked is igazad van, Citó, mert az állatok egy részét megeszik, más részét meg fogságban tartják. Sajnos, még kicsit kezdetlegesek, olykor egymást is szurkapiszkálják, sőt, olykor az is előfordul, hogy – sajnos – megölik. De majd megszelídülnek egészen. Szállni már tudnak, mint mi, az űrben kalandoznak, tűzzel fűtik a világukat, parancsszavuktól megváltozik az időjárás, termővé lesznek sivatagok, más utat vesznek a folyók, csodaszereikkel meg egyre hosszabbá teszik egymás életét. Tudnak távolba látni, távolba beszélni, mint mi, mennydörgést is előidéznek, ha akarnak, mesterséges villámokat. És holott csak néhány évtizednyi életük van, s abban is akad bánat, csalódás, kudarc éppen elegendő, nagy és nemes célokért szó nélkül odaadják ezt az egyetlen, kurta kis életüket is. Ha nem gondolkoznak, rossz tündérek, ha gondolkoznak, mindig jók. Egyáltalán nem csodálkoznám, ha egyszer csak, pár évmillió múltán, kitalálnának valamit, és legyőznék a halált is.<o></o>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=utf-8"><meta name="ProgId" content="Word.Document"><meta name="Generator" content="Microsoft Word 11"><meta name="Originator" content="Microsoft Word 11"><link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CReferens%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtml1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <wontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><style> <!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} --> </style><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Az emberek is tündérek….Fiatal tündérek – mondta Csill. – Még annyira fiatalok, hogy csak egymás nyelvét értik, tündértestvéreik meg az állatok nyelvét nem, a szokásaik is vadak, igazad van, Minó, szurkapiszkálnak és öntöznek, és neked is igazad van, Citó, mert az állatok egy részét megeszik, más részét meg fogságban tartják. Sajnos, még kicsit kezdetlegesek, olykor egymást is szurkapiszkálják, sőt, olykor az is előfordul, hogy – sajnos – megölik. De majd megszelídülnek egészen. Szállni már tudnak, mint mi, az űrben kalandoznak, tűzzel fűtik a világukat, parancsszavuktól megváltozik az időjárás, termővé lesznek sivatagok, más utat vesznek a folyók, csodaszereikkel meg egyre hosszabbá teszik egymás életét. Tudnak távolba látni, távolba beszélni, mint mi, mennydörgést is előidéznek, ha akarnak, mesterséges villámokat. És holott csak néhány évtizednyi életük van, s abban is akad bánat, csalódás, kudarc éppen elegendő, nagy és nemes célokért szó nélkül odaadják ezt az egyetlen, kurta kis életüket is. Ha nem gondolkoznak, rossz tündérek, ha gondolkoznak, mindig jók. Egyáltalán nem csodálkoznám, ha egyszer csak, pár évmillió múltán, kitalálnának valamit, és legyőznék a halált is.<o></o>Hasonló témák
