Babits Mihály: Psychoanalysis Christiana
Anyja a boltost menteni próbálja,
Magyarázza az új helyesírást,
Hivatkozik az Akadémiára,
(S magában büszkén mosolyog talán... )
De Ádám toporzékolva kiáltja:
"Úgy írom, ahogy az öregapám!"
Meggyőzni nem lehet. Makacs kuruc,
Kérlelhetetlen logikával kérdi:
"Akkor az utat is úgy írjam: uc?" <qtlend></qtlend>
Anyja a boltost menteni próbálja,
Magyarázza az új helyesírást,
Hivatkozik az Akadémiára,
(S magában büszkén mosolyog talán... )
De Ádám toporzékolva kiáltja:
"Úgy írom, ahogy az öregapám!"
Meggyőzni nem lehet. Makacs kuruc,
Kérlelhetetlen logikával kérdi:
"Akkor az utat is úgy írjam: uc?" <qtlend></qtlend>
er az Akadémiával
Benedek Elek : Újesztendei ének
***
"Örökös itt a lélekjárás,
A kripta-illat és a köd.
Árnyak suhognak a sötétben
S elátkozott had nyöszörög."
***
"Örökös itt a lélekjárás,
A kripta-illat és a köd.
Árnyak suhognak a sötétben
S elátkozott had nyöszörög."
Ady Endre:A vár fehér asszonya
Így múlt el a nyár. Apám őszre beállott galuskás Balogékhoz, anyám hazaköltözött, én pedig a második elemiben megkezdtem csatáimat az első padért. S mire a kora őszi derek megjöttek, mezítlábasan és győzelmesen bevonultam oda, a cipősök közé. Érdekes, hogy mikot elhelyezkedtem ott, úgy véltem, hogy a színtetőn ülök, és látom a messze sok pici tornyot.
Így múlt el a nyár. Apám őszre beállott galuskás Balogékhoz, anyám hazaköltözött, én pedig a második elemiben megkezdtem csatáimat az első padért. S mire a kora őszi derek megjöttek, mezítlábasan és győzelmesen bevonultam oda, a cipősök közé. Érdekes, hogy mikot elhelyezkedtem ott, úgy véltem, hogy a színtetőn ülök, és látom a messze sok pici tornyot.
Sinka István: Fekete Bojtár vallomásai
"A király udvarmestere a csend,
Ajtónállói: dárdás csillagok,
S az ég az ágya, melyben elpihent. "
Falu Tamás - Mécses
***
"A múlt fáj-e vagy hiánya? Ahogy
kékes lánggal a kettő összeolvad.
A jóvátehetetlen múlt s a semmivé
porló visszateremtő látomás?
A képlékenyen ránk fagyott idő."
***
"A múlt fáj-e vagy hiánya? Ahogy
kékes lánggal a kettő összeolvad.
A jóvátehetetlen múlt s a semmivé
porló visszateremtő látomás?
A képlékenyen ránk fagyott idő."
Beney Zsuzsa: Az Utolsó versekbôl
"Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben."
Kányádi Sándor: Nyergestető
"Minden jelent valamit. A legkisebb jelekkel is izennek nekünk, onnan túlról, kis jelekkel nagy dolgokat. Ő, aki a spiritiszta üléseken gyakran látta kislánya szellemét, s hallotta hangját, de hányszor, egészen tisztán, nem kételkedhetett ebben.
Nyelvére tette a három szem labdacsot, egy pohár nagyon vizes bort ivott rá, és azon tűnődött, vajon mi lehet az a jó hír, melyet a hét rizsszem jelez, mikor halkan koppant az ajtó, s mielőtt válaszolhatott volna, hogy szabad, az ajtónyíláson bekandikált Ficsor feje."
"Minden jelent valamit. A legkisebb jelekkel is izennek nekünk, onnan túlról, kis jelekkel nagy dolgokat. Ő, aki a spiritiszta üléseken gyakran látta kislánya szellemét, s hallotta hangját, de hányszor, egészen tisztán, nem kételkedhetett ebben.
Nyelvére tette a három szem labdacsot, egy pohár nagyon vizes bort ivott rá, és azon tűnődött, vajon mi lehet az a jó hír, melyet a hét rizsszem jelez, mikor halkan koppant az ajtó, s mielőtt válaszolhatott volna, hogy szabad, az ajtónyíláson bekandikált Ficsor feje."
Kosztolányi Dezső :Édes Anna
Egy csipkefátyol
látszott, amint a távol
homályból
gyémántosan aláfoly,
egy messze kéklő,
pazar belépő,
melyet magára ölt egy drága, szép nő,
és rajt egy ékkő,
behintve fénnyel ezt a tiszta békét,
a halovány ég túlvilági kékét,
vagy tán egy angyal, aki szűzi
szép mozdulattal csillogó fejékét
hajába tűzi,
Egy csipkefátyol
látszott, amint a távol
homályból
gyémántosan aláfoly,
egy messze kéklő,
pazar belépő,
melyet magára ölt egy drága, szép nő,
és rajt egy ékkő,
behintve fénnyel ezt a tiszta békét,
a halovány ég túlvilági kékét,
vagy tán egy angyal, aki szűzi
szép mozdulattal csillogó fejékét
hajába tűzi,
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
***
"A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.
Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd."
***
"A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra ne haragudj nagyon.
Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd."
Szép Ernő: Imádság
"Én Istenem, legyek vidám,</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">ujjongjon újra puszta lelkem,</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">mint rég, mikor falum felett</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">az első forrásvízre leltem."</SPAN>
</FONT-SIZE:"2"></FONT-SIZE:"2"></FONT-SIZE:"2">
"Én Istenem, legyek vidám,</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">ujjongjon újra puszta lelkem,</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">mint rég, mikor falum felett</SPAN>
</SPAN><FONT-SIZE:"2">az első forrásvízre leltem."</SPAN>
</FONT-SIZE:"2"></FONT-SIZE:"2"></FONT-SIZE:"2">
Áprily Lajos: Imádkozom: legyek vidám
Az Ur azonban szerzett nagy szelet
és elbocsátá a tenger felett
s kelt a tengernek sok nagy tornya akkor
ingó és hulló kék hullámfalakból,
mintha egy uj Ninive kelne-hullna,
kelne s percenként összedőlne ujra.
Forgott a hajó, kettétört az árboc,
deszkaszál nem maradt hü deszkaszálhoz.
Az Ur azonban szerzett nagy szelet
és elbocsátá a tenger felett
s kelt a tengernek sok nagy tornya akkor
ingó és hulló kék hullámfalakból,
mintha egy uj Ninive kelne-hullna,
kelne s percenként összedőlne ujra.
Forgott a hajó, kettétört az árboc,
deszkaszál nem maradt hü deszkaszálhoz.
Ady Endre:Félig csókolt csók
Láz, mámor, köny ne gyujtogatna benne,
Világéletemben tisztán és szépen
Néznék, mint holt húgom egy régi képen.
Így nézzenek hű szemeim halálig,
Egy szép, komor csók szent pillanatáig.
Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap:
Pilláim örökre egymásra forrnak.
Ha idebenn majd minden elaludt,
Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.
Láz, mámor, köny ne gyujtogatna benne,
Világéletemben tisztán és szépen
Néznék, mint holt húgom egy régi képen.
Így nézzenek hű szemeim halálig,
Egy szép, komor csók szent pillanatáig.
Szép néma csók lesz. Eljön egyszer, holnap:
Pilláim örökre egymásra forrnak.
Ha idebenn majd minden elaludt,
Nagy csönd lesz: leeresztem a zsalut.
Hasonló témák
