Jelenleti iv II.

Mark Hamill, a galaxis legjobb pilótája

Bár a parasztfiúból lett intergalaktikus hős, Luke Skywalker volt az 1977 és 1983 között bemutatott Star Wars-trilógia központi figurája, és a filmsorozat világszerte ismertté tette Mark Hamill nevét, a színész nem tudta olyan jól aprópénzre váltani a hirtelen jött sikert, mint kollégája, a Han Solót alakító Harrison Ford.

Míg Ford a Star Wars mellett leforgatta a Szárnyas fejvadászt és az Indiana Jones-trilógiát, az 1990-es Ártatlanságra ítélve főszerepéért pedig már 12,5 milliós sztárgázsit kérhetett el, Hamill leginkább B-kategóriás sci-fikkel (A pusztító szél harcosai, Az idő száműzöttje) és horrorokkal (Éjféli stoppos, Black Magic Woman) bekkelte ki a Jedi visszatér utáni vhs-korszakot.

A 90-es években viszont ismét leszerződött egy népszerű sci-fi franchise-hoz, és újra a tökös vadászpilóta szerepében láthatták a geekek. Mondjuk nem film volt, még csak nem is tévésorozat, hanem számítógépes játék. A korszak nagy újításának számító, filmszerű videókkal megtűzdelt Wing Commander című szimulátorsorozat 3. és 4. részében, valamint a Prophecy-ben és a Wing Commander Academy című animációs változatban is ő alakította Christopher "Maverick" Blairt, a macskapofájú kilrathik ellen harcoló űrflotta ezredesét.

Mark Hamill, a képregényguru

Hamill a 90-es években a PC-s játékok világa mellett a képregényiparba is fejest ugrott. A villám című DC-s szuperhőssorozatban ő lett a gyorslábú címszereplő Trickster nevű ellenfele, 92-től pedig állandó szinkronhangja lett a képregényvilág legelvetemültebb főgonoszának, Jokernek. A színész jellegzetes, whisky-ízű, rekedtes orgánuma és az elképesztően őrült vihogása nagyban hozzájárult Bruce Timm art deco stílusban megrajzolt Batman-rajzfilmsorozatának kultstátuszba emelkedéséhez. Hamill neve Jack Nicholsonhoz és Heath Ledgerhez hasonlóan egybeforrt Jokerével: a mai napig ő a gyilkos kedvű bohóc hangja a Warner-birodalom összes rajzfilmjében és számítógépes játékában, a 93-as A rém álarcától a 2011-ben debütáló Batman: Arkham City-ig.

Hamill nemcsak hardcore képregényrajongó és örökös Joker-hang, de képregényszerző is: társíróként jegyzi a The Black Pearlt, amiben a Luther Drake nevű főszereplőből a bulvársajtó nyomására lesz önjelölt igazságosztó. Hamill már 96-ban is filmforgatókönyvnek szánta a Black Pearlt, végül Eric Johnsonnal karöltve kérpegénytervként vitték be a nagy nevű Dark Horse kiadóhoz (itt jelenik meg a Star Wars, a Hellboy és a Conan is), ahol H. M. Baker került melléjük rajzolónak. Mivel Hamill nemcsak színész, de a Berkeley Square Films stúdió társtulajdonosa is, R kategóriába sorolt képregényfilmet szeretne 2012-re forgatni, amit a 17 éven aluliak csak felnőtt kísérettel nézhetnének meg.

Mark Hamill Magyarországon?


Idén májusban robbant be a köztudatba a hír, hogy Mark Hamill lesz a főszereplője a a 2007 óta minimálbüdzséből készülő, Sorsvonalakról Thelomerisre átkeresztelt, első magyar steampunk sci-finek: ő alakítja majd a filmbéli orwelli metropolisz egyik legkülönösebb lakóját, egy Stranger nevű fickót. A színész emellett creative consultant kretidet kapott Hatvani Balázs rendezőtől.

A Thelomeris a főszereplő óragyárost alakító Dörner György mellett olyan kultikus szinkronhangokat is felvonultat majd, ha egyszer végre elkészül, mint Rudolf Péter, Kerekes József, Viczián Ottó és a 2007-ben elhunyt Szakácsi Sándor. A New York-i és budapesti helyszíneken forgatott film 80 százaléka CGI lesz, az élő színészek mögé digitálisan raknak rozsdás és fullasztó városi díszletet. A jelenlegi ütemterv szerint 2012 elejére készülne el, és a rendező mindenképpen szeretné, ha Mark Hamill eljönne Magyarországra a Thelomeris bemutatójára.

Két szűk napra tudtunk csak Miskolcra jönni a Jameson Cinefestre, de ez alatt láttunk londoni ufótámadást, gyönyörű celebmellet, rákos-szerelmes mozit, Sundance-nyertes filmet. Ezekre mindjárt kitérünk részletesen, de előtte bizonyítani próbáljuk, hogy Miskolc nem kisebbet vállal, minthogy a magyar ember Cannes-ja legyen.

Erős állítás ez, tudjuk, de nyolc év alatt most először olyan versenyprogramot állítottak össze Csákvári Géza, a Népszabadság újságírója, filmfesztivál-turista és Cinefest művészeti igazgató vezetésével, hogy picit Cannes-ban éreztük magunkat. Ez nem egy kósza párhuzam, soroljuk gyorsan a konkrétumokat: 1. találtak egy elszigetelt helyet, ahol nagyon szeretik a filmeket 2. az idei cannes-i válogatásból több fontos filmet elhoztak (Michael, Martha Marcy May Marlene, Ott vagy?, A nyughatatlanok kora) 3. itt sem kell jegyet venni. Egyébként friss filmek jöttek Locarnóból (a győztes rendező is itt volt Legjobb szándék című filmjével), Karlovy Varyból és Sundance-ről is.

Tizennégy nagyjátékfilm a versenyben, mindegyik magyarországi ősbemutató, hat játékfilm versenyen kívül, kilenc filmklasszikus, tizenkilenc kisjátékfilm, tíz dokumentumfilm, tizenöt animációs film, három kiállítás, három workshop, konferenciák.

2011-re a fordulat éveként emlékeznek majd a fesztivál történetében: az európai filmfesztiválok térképén láthatóvá váltak, ami óriási dolog, benne van nyolc év (ezt nem tudja megspórolni a Neményi Ádám-féle budapesti álomfesztivál sem például). A Cinefest egyre több embert érdekel, 12 ezer nézője volt a filmeknek becslések szerint, de csak azért, mert többen nem fértek be. Rendszeresíteni kell majd jövőre a nagyteremben a vetítéseket, mert a két kisebb folyamatosan tele volt, sokan kint maradtak, őket pótvetítésekkel kárpótoltak. Madaras Péter programigazgató a mozi előtti téren, ahol minden este koncertek voltak, azt magyarázta, hogy a koncerteket arrébb kell vinniük, mert annyira sokakat érdekel az is.

A nagy kérdés, lehet-e Miskolc erre az egy hétre célja a hazai kulturális turizmusnak, megindulnak a filmszeretők Pestről, Pécsről vagy Debrecenből? Jönnek már most is sokan, de a lehetőség most látszik igazán, mert tényleg olyan volt a felhozatal idén. A hazai filmforgalmazás nehézségei miatt ráadásul a rendszer adott: jó filmeket sokkal egyszerűbb egy-egy fesztiválvetítésre megszerezni. Lehet, hogy a borzalmas hazai filmes és kulturális helyzetben ez lesz a megoldás, az eseményközpontú vetítés, meglátjuk.

Kell a szponzor


Bíró Tibor fesztiváligazgató hétköznap a helyi művészmozit vezeti úgy, hogy néhány év alatt 16 millióról nullára esett az éves állami támogatása, ezért most a Harry Potterből és a Zöld lámpásból próbálják eltartani a művészfilmeket is. 500 forint a jegyár, lehet egy kockás füzet felett számolgatni, mennyire éri meg.

A filmfesztivál ötlete ennél egyszerűbb: a Jameson a Cinefest névadó szponzoraként évekre előre, írásban rögzítve jelezte, hogy folytatják együtt a filmfesztivált. A dublini filmfesztivál mellett nagyjából még húszat támogatnak ilyen formán csak azért, mert a világ legnagyobb italgyártójának, a Pernod Ricardnak az egyik vezetője imádott filmezni. Miskolcon évekkel ezelőtt sok üveg viszkit adva kezdték a támogatást, majd az eredményes munkakapcsolat miatt már nem csak piát, de pénzt is adnak.

Tessék mondani. Miért kell írogatnom?

El vagyok tévedve, nem is itt szerettem volna hozzászólni...

Köszönöm!

Ha én egyszer "online" lehetnék...