Még van időnk kávézni, a Télapó is pihizik! Ezek után jön ám a hajrá

De sok gyerek tisztítja a cipőjét? Valóban tisztítja-e még? Én és a gyerekeim, anno' még igen. Megmaradt-e ez a kedves szokás? Ahogyan elnézem a gyerekek cipőjét, este lerúgják - reggel felvesik, nincs tisztítás. Néha az anyuka letörölgeti, de nem nagyon törődnek a cipőik tisztaságával. Pedig az fontos. Ha felnőtt korukban bárhol megjelennek, az emberek egy része, ha nem is mondja, de megnézi elsősorban a cipőik tisztaságát, majd a körmeiket, hogy rendben vannak-e, nincs-e "gyászcsík", aztán fontos a szem, a tekintet, s a hajnak is rendezettnek kell(ene) lennie. No nem "csinált" frizurára, de egy jó fazonra vágásra és nem lenőtt sörényre. Aztán nem szóltam a ruházatról, tiszta, rendezett, gyűrődés mentes. Ezekre kell(ene) de sok fiatal anyukának rászoktatnia a csemetéjét, mint ahogyan ezt velünk tették és mi is a mi csemetéinkkel. Jól emlékezem, amikor a gyerekeim ilyen tájban már azt méregették, melyik a legnagyobb méretű cipő, amit kitisztítanak (soron kívül), mert különben ez az ő dolguk volt alig 4 évesen, mindkettőjüknek. Nem, nem munkának fogták fel, de nem büntetésnek sem. Arra szoktattam rá mindkettőjüket, hogy az utcán jól megnézték a többi ember cipőjét és meg is jegyeztem, majd ők is, hogy ezek vagy azok a cipők bizony koszosak, s így nem illik az utcára kilépni. Olyan felháborodottan mondták, alig 4 évesen, s haza érve bizony neki is ugrottak a piszkossá vált cipőiknek.