Nyílt levél Bede-Fazekas Zsoltnak!
Zsolt!
Amit itt leírok a saját véleményemet tükrözik!
Engedd meg, hogy idézzem szavaidat: "...mikor rajtunk tapos Kerekes-Kosaras-Maros-Major-Kövessy-Török és a többiek lelkes csapata! (?)..." (BDW-Ki az a Major?)
Miután nevem szerepelt a listádban, így úgy gondolom, hogy jogosan elmondhatom a véleményem szemtől-szembe neked a nyilvánosság előtt, nem úgy mint te, aki ezt hátam mögött tetted.
Tekintsünk vissza 2008 december 1-e elé!
Egy este meghívtál a Paraméter Klubba, 2008 december 1-et megelőzően 3.5 évvel, hogy Vaski Gábor, Szabó Katalin és Endes Erika szeretne velem találkozni. A bemutatkozás után kiderült, hogy választás lesz a MH-ban és felkértetek, hogy segítsek abban a munkában, amire az új vezetés készül.
Én akkor igent mondtam akkor. Közel 2.5 évig sikeres közös munkát tudhattunk magunk mögött.
A szemléletbeli különbségek már hamar kiütköztek.
Én a hangsúlyt mindig a közösségre helyeztem, míg te a te közönségedre. Számodra csak az volt fontos, hogy az általad megrendezett kulturális programokra, a te programjaidra (nem a MH programjaira) mennél nagyobb számban jöjjön el a te közönség. Ezeknek a kulturális programoknak az anyagi forrását a MH közösségének a pénze jelentette, ugyanakkor a dicsőség a tied és barátodé volt, aki akkor a MH elnöke volt.
A megszervezett kulturális programok túlnyomó részt sikeresek voltak, bár anyagi hasznot összességeben nem hoztak, talán nullszaldósnak nevezhetjük őket.
Kb 2.5 év közös munka után az elnök barátoddal úgy gondoltátok, hogy elérkezett az idő és kezdtétek a politikát is becsempészni a „kulturális programokba”. Ezek természetesen nem maradhattak szó nélkül, amin ti, a barátoddal, alaposan megsértődtetek.
A pontot az i-re az tette fel, amikor a tagság pénzén egy szélsőjobboldali magyarországi személyt láttatok vendégül a MH-ban. Erről az esetről film is készült, ami bejárta a világhálót, ahol a mai napig is még fellelhető.
Szeretném megjegyezni, hogy mindezen dolgok nem csak az emberek jó ízlését, de a MH alapszabályát is sértették. Természetesen ez nem jelentett számodra problémát, mert az alapszabályt valószínű soha nem olvad el figyelmesen. Barátod, aki a MH elnöke volt akkor, az egyik közgyűlésen meg kijelentette, hogy a MH nem vezethető demokratikusan. Így, ezen barátság egyre meghatározóbb lett a közösség felett.
Mindazokra a programokra, amelyeket te szerettél volna megrendezni az akkori elnök barátod megteremtette a lehetőséget. Egyszerűbben kifejezve, megadta a lehetőséget, hogy önmegvalósíthasd elképzeléseidet, futtatott. Szeretném hangsúlyozni, ehhez kellett a közösség által biztosított anyagi háttér.
Ezért nem fair, hogy manapság, megmondó embereid révén, te kéred számon a jelenlegi vezetésen a kulturális programok hiányát. Ha nincs előzetes fedezet a repülőjegyekre, a tiszteletdíjakra, szállásra, étkezésre és egyéb szükséges költségekre, akkor nem lehet hozzáfogni ezek megszervezéséhez, annak ellenére, hogy az esemény esetleg képes lenne a bevételekből finanszírozni a költségeket. Te ezt nagyon jól tudod, de mégis szajkóztatod mindezt. Mint ahogy azt is nagyon jól tudod, hogy a kasszát csont szárazon hagytátok hátra., sőt a felvett és elköltött hitelen felül 102.000 dolláros kifizetetlen számlákat is hátrahagytatok, ajándékképpen a jelenlegi vezetésre. Igazán nemes cselekedett volt!
A demokrácia hiánya, a kizárólagosság, baráti kapcsolatok odáig fajultak, hogy neked volt lehetőséged megmondani, kit látsz szívesen a MH vezetésében és kit nem. Barátod, aki akkor elnöke volt a MH-nak, teljesítette kérésed és erőszakosan, hamis vádak alapján eltávolított abból a vezetőségből ahova ti hívtatok meg előtte 3.5 éve dolgozni.
Nagyon sokak szemét ez az epizód nyitotta ki és kezdett az addigi bizalom teljességgel meginogni veletek szemben.
Ettől kezdve fokozatos lefele menetben voltatok. Felvettétek a hitelt, amit is elköltöttetek. Azt mondjátok a házra, és én hajlamos vagyok ezt elhinni. Természetesen közben a te futtatásod még nem fejeződött be, mert bár „kulturális programjaid” (így egyes szám egyes személyben) száma csökkent, de azok támogatottsága és az azokon résztvevők száma még inkább.
Erre sikerült megtalálni azt a teóriát, hogy a magyarokat egyre kevésbé érdekli a kultúra és ezért nem akarnak menni a rendezvényekre. Legutóbbi Magyar Napok ékes cáfolatát adták mindezen elméletnek!
A sikertelenség és a növekvő bizalmatlanság láthatóan felőrölte az eddig máshoz szokottak idegeit. Egyre erőszakosabbá váltak és egyre inkább másokban keresték a felelősöket, ahelyett, hogy önmagukban találták volna meg a hiba forrását.
Nem részletezem a dolgot, ezen a fórumon találsz mindezzel kapcsolatban elég információt, de az is elég ha saját jegyzeteidbe belelapozol, a nyilvántartásodba, hogy ki-mikor-mit mondott.
Odáig ment el a dolog, hogy voltak olyanok, akik elhitték önmagukról, hogy csak ők képesek már a MH vezetésére. Ez azt eredményezte, hogy teljesen szembe mentek az alapszabállyal és új választás helyett saját maguk újraválasztására hívtak össze közgyűlést. Ezért a közösség egy része elhatározta, hogy bírósághoz fordul. A bíró kiírta a választást, amelyen külső ellenőrök jelenlétében teljesen demokratikus módon a tagság nagy többséggel leváltotta az addig regnáló vezetést.
Sajnos, mindez a a pereskedés nagyon sok pénzébe került a közösségnek, mely elkerülhető lett volna ha a volt vezetés betartotta volna az érvényes alapszabályt.
Mi a mai helyzet?
A volt vezetés megsértődött mert kiszavazta őket a tagság és még a mai napok sebeiket nyalogatják. Szabó Katalin volt elnök, még az Igazgatósági ülésekre sem jár, bár még törvényesen tagja a testületnek.
Negatív megjegyzésekkel és sértő levelekkel bombázzák a jelenlegi vezetőket és képtelenek elfogadni, hogy véget ért egy fejezet, mely reméljük soha-soha nem fog visszatérni.
Te ebben, mint az elején idézett mondatból is látszik, fő szerepet vállalsz. Meg kellene nyugodnod és beletörődni a helyzetbe. Nem akar téged senki bántani, de te is hagyjál békét másoknak. Amit te oly alpári stílusban kritizálsz, az nem más mint realitás.
Nincs időnk most nyafogásoddal foglalkozni!
Most a munkának van itt az ideje!
Senkiért nem küldünk limuzint, mert aki segiteni akar az tudja hol és kinél kell jelentkezni.
A mostani vezetésnek 12 hónap alatt kell elvégezni mindazt, amit a ti vezetésetek képtelen volt megcsinálni 3 év alatt. Maradt 11 hónap a költözésig, amíg találni kell egy új MH-at ennek a magyar közösségnek.
Előre bocsánatot kérünk, hogy mi nem a te közönségednek keressük a helyet, hanem a magyar közösségnek.
Még egyszer, kérlek nyugodj meg és ha már segíteni nem akarsz, ne akarj morális kárt okozni annak a közösségnek, akik közül kerülnek ki a te jelenlegi közönségnek a tagjai is!
Köszönöm a megértésed!
Maros Zoltán