Nos hát mit tegyek?
Tán pártfogót keresek valahol, és kapzsi szájjal rátapadva jól, mint élő fára a kúszó növény?
Nap nap után a zsírját szívjam én?
És ne egyedül menjek fel, de gazság segítsen, s kapaszkodó ravaszság?
Nem, köszönöm!
Vagy a piacra álljak,
S a bankároknak verset dedikáljak mint annyi más? Ugrándozzak vígan
Miniszterek előszobáiban,
Nevettetvén őexellenciáját, amíg fanyar mosolyra vonja száját??
Talán beteggé dőzsöljem magam?
Bókoljak, míg megfájdul a nyakam és piszkos lesz a térdem?
Szép szemet vágván örökké a gerincemet puhítsam folyvást? Simogassak kecskét a jobb kezemmel s káposztafejecskét öntözzek a balommal? Köszönöm!
Dicsérjek mást, mert bőven visszajön a másra szórt hízelgés? Legyek gőggel tele egy ici-pici kör apró nagy embere?
S ha nincs elől hely surranjak be hátul?
Hajózzam a ritollnel tengerén, és kapjon szelet vitorlám a szegény ájuldozó agg hölgyek sóhajától? Nem, köszönöm!
A könyvárust fizessem, hogy verseskötetkém kinyomtatni tessen?
Nem, köszönöm - Avagy talán holmi vad korhely buták között, kik zsinatjukat a csapszékben tartják én legyek a pápa?
Nem, köszönöm!
Egyetlen gyönge kába szonettel menjek tányérozni hírt,
Tálentumot soha ne lássak csak a hülyékben? Égjek forró lázban, hogy rólam x vagy y mit írt?
Számítsak, féljek, kunyoráljak, sírjak,
És ahelyett, hogy egy jó verset írjak
Menjek vizitbe mélán, hogy egy pár ostoba
Esetleg rám szavazzon? Nem, nem, nem, nem, SOHA!
Más kell nekem?.. A hegyvölgy, a vadon,
Ahol bolyongok vígan, szabadon!
Édes magány, ahol kedvemre élek,
Dalolgatom, ábrándozok, remélek..
Fejembe vágva tollas süvegem
Kalandozom, ha úgy teszik nekem..
Egy semmiségért véres harcra szállok,
Verekszem érte- vagy verset csinálok!
Fantáziám a holdban egyet fordul,
És könyvet írok róla semmi másért,
Csak a bolondos, kedves utazásért.
Azt írom csak, ami a szívemből csordul,
És így szólok magamhoz: légy szerény!
Elégedjél meg a gyümölccsel-fával,
Magad ültette rózsa illatával
Mely ott lebeg kis kertecskéd terén!
S ha van nagy ritkán diadalban részem,
Azt én vívtam ki, az enyém egészen,
Cézárnak abból mit sem adok át,
És büszkén hordom tettem tudatát!!!!
Egy szóval: csúszó inda szerepet nem vállalok halálomig
Lehet, tölgy nem vagyok, nincs bükk természetem.
DE EGYEDÜL NÖVÖK, HA MÁR MAGASRA NEM!