Ezt kifejtenéd egy picit bővebben?:smile:
Csak egy picit belemenve a témába.
Első dolog, ami szemet szúrt Illignek az volt, hogy Gergely pápa előtt utoljára Julius Caesar volt az, aki a naptárt beállította.
Akkor meghatározta a tavaszi napéjegyenlőség napját, (márc.21), meghatározta a szokőévek idejét, és punktum. A problémát az okozta később, hogy ez a 4 évenkénti + nap nem tudta egyensúlyban tartani a csillagászati és a foldi egyenlő naptár vezetést. Magyarul, a március 21-i napéjegyenlőség nem akkorra esett, mint azt a naptár alapján várták. Késett ugyanis. Ez már a keresztény húsvét időpontjának meghatározása miatt annyira eltért, hogy a pápák eldöntötték, módosítják a naptárt. Egyáltalán nem egyszerű kérdésról van szó. Végül is az 1500-as évek elejére sikerült az új rendszert kidolgozni, és egy megfelelő hatalom által a naptárt módosítani. Ezért -megbocsáss, hogy nem fogalmazok pontosan, ennek bárhol utána járhatsz- egyik év október 4-t nem 5-e, hanem 15-e követett! Tehát 10 napot ugrottak, és ezért elvárták, hogy legközelebbi év március 21-én ténylegesen napéjegyenlőség legyen. Rendben. Azóta beszélünk Európa katolikus országaiban gergely naptárról. (gondolj csak bele, hogy a nagy októberi szoc. forradalom nálunk miért volt nov. 7-én. hát ezért, mert mivel az oroszok ordodoxok voltak, nem fogadták el a pápa naptár-módosítását) Módosítottak a szökőévek rendszerén, például, ha egy szökőév 100-as évre esik, akor az nem szökőév, de ha 400-as évre, akkor mégis szökőév, lényeg az, hogy annyira lecsökkentették a hiba lehetőséget a naptár elcsószásban, hogy most ténylegesen pontosnak tekinthető.
Eddig rendben is van. Illignek az volt a korszakos észrevétele, hogy ha következetesen végigszámolja Julius Caesar és a XIII. Gergely közti eltelt idő alapján a nap-elcsúszásokat, akkor kiderül, hogy csak 13 nappal hozhatta volna Gergely pápa rendbe a naptárt. De Gergely pápa csak 10 napot ugrott, és mégis rendbe jött a naptár.
Ez egy igen nagy elllentmondása volt a naptár igazításnak. Ez ugyanis csak akkor lehetséges, ha nem 13 napot csúszott az eltelt évek alapján a csillagászati és földi idő, hanem csak 10 napot.
Ezt pedig csak egy féle képpen lehet feloldani, gyakolatilag 300 évvel többet írtak Gergely pápa uralkodása alatt, mint annak a valóságban lenni kellett volna! Ez idáig csak matematika, meg egy zseniális ötlet, hogy valakinek eszébe jutott erre rákérdezni!
Az Illig-i mű másik fontos pontja, hogy mikor is lehetett ez az idő-betoldás. Miután a Nagy károly-i időkból származó dokumentumok olyan nagy számban, több, mint 50%-ban már bebizonyosodott, hogy antedatált, azaz később íródott szöveg, hogy itt kezdett el keresgélni, ebben a korban.
Most nem folytatom tovább, meg lehet venni a könyvet, meg lehet találni ezen a fórumon, lehet tovább áskálódni!
Magam részéről csak a tipikus szterotíp ellenérveket hallottam, "hát én ezt nem így tanultam"!
Ez nem ellenérv, ez a butaság és a hatalom mindenkori válasza az újjal, a zseniálissal szemben.
bocsánat, ha sokat írtam, de ennél rövidebben nem tudtam összefoglalni, hogy -szerintem- mi Illig könyvének a kiinduló pontja.