Kedves Kyra!
Örömmel olvasom, hogy jelentkezel a "homokozó" foglalkozásra.
Nagyon tetszik a menevezés és találó is részben.....
Részemről rengeteget köszönhetek ezeknek a "kutatásos"
eszmecseréknek, mert magunktól nem valószinű, hogy
minden területen beleásnánk a homokozólapátot a talajba,
de így válogathatunk a felkínált témák között.
Ezért szeretem Bihar beszámolóit is, Zsuzsanna03-ról nem is
beszélve.
Zsó
Azt gondolom mielőtt belemélyednénk, hogy miért nem lehet(ett) az a hajó, az a hajó és miért nem lehet ott ahol van, meg hajó volt-e a hajó, bizonyításába és cáfolatába, először arra kellene választ keresni, szükség volt-e egyáltalán a hajóépítő projektre? Nos itt nálam ugyan hajóra nincs szükség még, de ha tévednek a meteorológusok a következő napokat illetően, egy csónakot biztos be kell szereznem, de így is akadt egy kis nem várt tennivalóm a pincém védelmében, ezért addig csatolnék egy kis olvasnivalót, ami egyébként biztosan kimaradna....
Csatolás megtekintése 957150
S következik majd a Mikor volt a vízözön..... (persze ha az időjósok nem tévednek, s nem lesz több eső , mert akkor a vízözön átmenetileg áthelyezve, a pincémbe...)
Jó, hogy említed Bihart, mert lehet, hogy mégis igaza lehet egy két dologban. Ő már régóta célozgatott arra, hogy a maják valahonnan onnan indultak el új hazát keresni, mint mi, csak másik irányban. És mit olvasok ma egy tudós (dr. Simon Péter) tollából: http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikke...agyar nyomok eszak-amerikai indian foldon.pdf
Elnézést, hogy "közbeszóltam", amíg te felkészülsz a folytatásra. Nagyon tetszik az a dokumentum, amit feltettél, mindig becsültem azokat akik képesek utánaszámolni, napokat, órákat áldozni idejükből ilyesmire.
, de PZ könyve bizony finnugor ihlet....
Erre a kérdésre inkább nemmel szavaznék. Én legalábbis nem tudok arra utaló jelekről, hogy a Földet az emberi faj megjelenése óta bármikor is globális „özönvíz” sújtotta volna. Ha pedig az esemény csak lokális volt, akkor az ügyben illetékes lokális jóisten annyi erővel még jó időben azt is mondhatta volna Noénak, hogy szedje a betyárbútort, és az állatokkal, asszonyokkal és gyerekekkel (ebben a sorrendben) vonuljon fel a legközelebbi biztonságos magaslatra. Akkor nem lett volna szükség a bárkával és az állatokkal kapcsolatos csodákra sem.Azt gondolom mielőtt belemélyednénk, hogy miért nem lehet(ett) az a hajó, az a hajó és miért nem lehet ott ahol van, meg hajó volt-e a hajó, bizonyításába és cáfolatába, először arra kellene választ keresni, szükség volt-e egyáltalán a hajóépítő projektre?
www.talkorigins.org/faqs/flood-myths.html
Mark Isaak több éves gyűjteménye a Földminden részéről tartalmaz néhány mondát....
S ígérem rövid lesz a fárasztás...
Csak ennyi?...Arról nem volt szó, hogy még házi feladatot kapunk. :roll:
Én is szeretném tőled olvasni a vízözön és Noé bárkájának történetét...:656: Nem baj, ha te sem ismered az igaz történetet.
Valószínű, hiszen szinte ahány teremtésmítosz, annyi különböző Teremtő. A zsidókat Jehova, a vogonokat a Nagy Zöld Tüsszentő teremtette.(Néha eszembe jut lehet, hogy a Biblia csak egy lokális teremtést mesél el?)
Elképzelni bármit lehetTételezzük fel, hogy már akkor is létezett egy értelmes kúltúra, ami túlélte a kataklizmát.
Nem elképzelhető, hogy innen ered az özönvíz ősi emlékezete ?
Ebből úgy tűnik, a zsidó-keresztény és muszlim változatot automatikusan a mezopotámiaihoz sorolod. Milyen alapon? És melyik mezopotámiaihoz? Még az általad korábban belinkelt összefoglalóban is meglehetősen különbözik egymástól a sumer, babiloni, asszír, vagy káldeus változat. És ha ezek ennyire különböznek egymástól és a zsidó hagyományból eredőktől, akkor nem valószínűbb, hogy a zsidó és a kínai hagyomány hasonló motívumai pusztán véletlen egyezések?Ez pedig csak három "területen van", egy indiai, egy kínai és egy Mezopotámiai. Az indiai esetében a hal köti a csónakot a Himalája csúcsához mig levonul a szökőár, s ennek nyomait régészek, földtanászok a BC 10.-11. évezredre teszik, de ez kisválalkozás volt állatmentés és globalitás nélkül, s a kutatások alapján a partisávok 30-50 km-es sávját érintette.
Elképzelni bármit lehet
Pl. képzeld el, hogy ez a széttagolódási „kataklizma” nem néhány tucat millió év alatt ment végbe, mint a valóságban, hanem néhány hónap alatt. (Neked, mint geológiához értőnek ez biztosan nehezebb lesz, mint nekem, vagy Kyrának.) És képzeld még hozzá azt is, hogy ebben az időben éltek már értelmes dinoszauruszok, de ezt olyan ügyesen titkolták, hogy kultúrájuknak semmi nyoma nem maradt. (Akkor már csak azt az apróságot kell valahogy elképzelni, hogy ez a titkolt tudásuk hogyan őrződött meg a dínók kihalásától az ember megjelenéséi eltelt hatvan-egynéhány millió év alatt. Nem lesz könnyű, de amint egy klasszikus mondta: „Kabaréban minden lehetséges”.) De még így is marad legalább egy probléma. A széttagolódás során jellemzően nem a korábbi szárazföldeket önti el a víz, hanem az egyes tagok között keletkeznek új, mélyebben fekvő területek, amiket folyamatosan kitölt a tenger. Elég csak ülni a parton, és nézni, hogy távolodik a túlsó part.
Egyébként ilyen széttagolódás manapság is zajlik, az egyik éppen a nagy ókori kultúrák szomszédságában, a Vörös-tengernél. Ha már egy ilyen esemény inspirálta a vízözön-mondákat, akkor miért nem ez, miért a kétszáz millió évvel ezelőtti?
Szuperkontinensek
<TBODY> </TBODY> A mai modellek szerint azonban már a Pangea előtt is többször létezett szuperkontinens bolygónk felszínén. A szuperkontinens-ciklus elmélet szerint a szárazföldek mintegy 450 millió évente összeállnak, hogy aztán egy új óceán születése ismét eltávolítsa őket egymástól. A Pangea például az Atlanti-óceán kinyílása miatt szakadt darabjaira. Ahogyan azonban egyre messzebbre tekintünk a múltba, úgy válik egyre nehezebbé a szuperkontinensek rekonstrukciója, az egyre hiányosabb és átalakultabb őslénytani/geológiai bizonyítékok miatt. Az eddigi legősibb szuperkontinens Rogers részben indiai, kelet-afrikai és szaúd-arábiai kőzetek formájában véli megtalálni Columbia létének bizonyítékait. A legjobb bizonyítékokra azonban Észak-Amerikában, a Columbia-folyó völgyében bukkant (innen a kontinens neve). A kőzettani és paleomágneses vizsgálatok arra utalnak, hogy India nyugati partjai akkoriban Észak-Amerika nyugati partjaihoz csatlakoztak, Dél-Ausztrália pedig Kanada nyugati részéhez illeszkedett. Mai szemmel még furcsábbnak tűnhet, hogy Dél-Amerika alaposan "elmászott" mai helyzetéhez képest, így Brazília nyugati partjai Észak-Amerika keleti feléhez fűződött fel. A Columbia széttöredezett darabjaiból állt össze mintegy 1 milliárd évvel ezelőtt a következő szuperkontinens, Rodinia, amely 700 millió évvel ezelőttig állt fenn. Ezután újabb széttöredezés és a darabok távolodása következett, majd e darabokból állt össze a Pangea, mintegy 250 millió évvel ezelőtt. A jövő szuperkontinense A lemeztektonika előrejelzésekkel is szolgál. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Christopher Scotese, a Texasi Egyetem geológusa arra vállalkozott, hogy megjósolja, hogyan fognak a jelenleg ismert kontinensek a jövőben mozogni. Következtetései szerint 250 millió év múlva ismét egyetlen szuperkontinens fogja uralni Földünk felszínét. Így fest a Föld mintegy 250 millió év múlva. A kép eredeti, nagyobb változatát ezen a címen tekintheti meg |