A hiba még most is ott van nálad!Tag.4hozzászólás.A piros linkbe le van írva minden.
Hogy letölthess és állandó tag legyél:smile:
Fórumszabályzat
Fórum GY.I.K.
Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
A hiba még most is ott van nálad!Tag.4hozzászólás.A piros linkbe le van írva minden.
Hogy letölthess és állandó tag legyél:smile:
Fórumszabályzat
Fórum GY.I.K.
Kedves estfen !
Igazad van.
TIMELESS még nem lépte át a 20 hozzászólást ( 16 hibádzik !), így egyelőre nem férhet hozzá a csatolt állományokhoz.
Na ja.
Mellár Mihály:A krétai képírás megfejtve III.
Mellár Mihály újabb megfejtéseket tett közzé.Eredeti itt:http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=linearis-4b8629b626deb
Mellár Mihály újabb megfejtéseket tett közzé.Eredeti itt:http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=linearis-4b8629b626deb
Megpróbálom a linket mégegyszer csatolni, hátha most jó lesz. Sok hasznos dolog van azon az oldalon.
http://www.yamaguchy.netfirms.com/magyar_a/adorjan_index.html
a magam részéről részben egyetértek,
én is hasonló szétrajzásos modell alapjaira utaltam a régebbi hsz-eimben,
viszont az ősmagyar szkíta-hun lovasnomád őskultúrával semmi bajom nincs, épp ellenkezőleg.
Szerintetek mennyi tiszta vérű magyar van még?
(Kérem bocsásson meg ha valakit esetleg megbántottam vele)
Nekem sincs.
De mivel ezer évig csak ezzel foglalkoztak, éppen ideje hogy most azokról beszéljünk, akiket eddig kihagytak.
Ugye érted?
ez a "tiszta vérű" dolog elég furcsa egy kifejezés,
ez az egész egy elég bonyolult kérdéskör,
de amire utalsz vele arra a válasz az, hogy egy jópár biztos van,
és a relatív többség mindig is az volt a történelem folyamán,
a természetes keveredéseket is persze figyelembe véve vissza egészen az évtízezredekig,
de ha az ősnépet figyelembe vesszük akkor még több lesz, mert ekkor "visszamagyarosodás"-ról beszélhetünk inkább.
de ugyanakkor jelentős létszámot tesznek ki a más népekbe beolvadt különböző ősmagyar csoportok is.
érteni értem persze
de amire utaltam, hogy pl. ezt, amit idéztél, azért egy igen erős túlzásnak tartom:
ezzel nem értettem egyet.
érdekes,
most ahogy így kérdezed nem is igen tudok olyan igazán jó összefoglalő műről, ami az alapoktól indulna.
esetleg mégis Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában c. könyvét ajánlanám. ez egész jó, de asszem nem érhető el a neten.
"
Megtalálták a kőkori vadászok első dunántúli nyomait
2009. november 9. 16:14 MTI
Először mutatták ki középső kőkori (mezolitikus) vadász-halász őslakosok jelenlétét a Dunántúlon - tudatta Bánffy Eszter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese, a kőkoros munkacsoport vezetője.
A korszak emlékei korábban a Kárpát-medence területéről csak nagyon ritkán kerültek elő, volt olyan a vélekedés is, hogy az i.e. 6. évezred közepe, vagyis a letelepedett, élelemtermelő életmód kezdete előtt Magyarország területén gyakorlatilag nem éltek emberek. Azóta, a '90-es évek elejétől a Jászságban előkerült jó néhány biztosan középső kőkori lelőhely. A Közép-Dunántúlon és a Balaton-vidéken azonban, noha ez volt az Európában elterjedt újkőkori civilizáció, a Vonaldíszes Kerámia kultúrája legvalószínűbb kialakulási helyszíne, a legutóbbi időkig csak feltételezni tudták a vadász-halász őslakosok jelenlétét.
Az MTA Régészeti Intézete és a Wisconsini Egyetem együttműködésében 2003-ban kezdődtek meg a Tolna megyei Regöly mellett a kutatások, amelyek idén jelentős új eredményt hoztak. A korábban is meglévő gazdag pattintott kőeszközleletek mellett most egy középső kőkori, kissé földbe mélyített kerek kunyhó alapjait sikerült feltárni, benne az egykori tetőszerkezetre utaló cölöplyukakkal.
"A Regöly környéki mezolit kutatások alapjaiban változtatják meg a Dunántúl területén több évtizede stagnáló kutatási képet, bizonyítják a középső kőkori vadászó-gyűjtögetők jelenlétét, és így újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a helyi népcsoportok is kulturális és genetikai értelemben vett szerepet kaphattak a legkorábbi paraszti közösségek kialakulásában" - hangsúlyozta Bánffy Eszter.
A lelőhelyet az utolsó jégkorszak után, az i.e. 9500 és 6000 közötti időszakban (korai holocén) lakhatták, amelynek során a Kárpát-medencében is kialakult a maihoz hasonló éghajlat, vegetáció és fauna. Pontosabb koradatot az előkerült állatcsontok és egyéb szerves maradványok radiokarbon keltezésétől várhatnak. "A Regöly melletti lelőhely azért is fontos, mert a termelőgazdálkodás megjelenése előtti utolsó vadászó-gyűjtögető közösségek nyomait sikerült hitelesen kimutatni" - emelte ki Marton Tibor, az ásatás vezetője. Elmondta, hogy a lelőhely ártéri területen, egy néhány méterre kiemelkedő, egykori folyómedrek által határolt kisebb dombon helyezkedik el. Az idén feltárt kunyhó környezetében, illetve belsejében az egykori eszközök darabjait és ételmaradványokat is leltek.
"Legnagyobb számban pattintott kőeszközöket találtunk. Főként pengékről van szó, melyeket vágóélként használtak. Némelyikükön az egykori munkához kapcsolódó kopásnyomok is felfedezhetők, láthatjuk például, hogy egyesekkel lágy szárú növényeket, nádat vagy fűféléket vágtak. Olyan kaparó és vakaróeszközök is elkerültek, amelyek fa-, illetve bőrmegmunkáláshoz kapcsolhatók. Nagyon kisméretű, a középső kőkorra különösen jellemző, úgynevezett geometrikus mikrolitokra is bukkantunk, amelyek összetett eszközök 'alkatrészei' lehettek, bizonyos típusaikat pedig nyílhegyként alkalmazták, tehát vadászeszközöket is találtunk" - hangsúlyozta a régész.
A pattintáskor keletkezett gyártási hulladék és a pattintás alapdarabjai, az úgynevezett magkövek is megtalálhatók a lelőhelyen. A leletanyagban kevesebb a használati eszköz, ezzel szemben nagyon sok a műhelyhulladék, tehát valószínűleg ezen a helyen állították elő a kőeszközöket. A kőeszközök nyersanyaga, a radiolarit legnagyobb részt a Mecsekből, illetve a Mecsekből lejövő patakok hordalékából sodródott a lelőhelyre.
Előkerültek ugyanakkor bakonyi radiolaritból készült darabok is, a néhány obszidián töredék pedig Magyarország észak-keleti részéből vagy Kelet-Szlovákiából származik. Egyetlen eszköz készült a Prut folyó vidékén található nyersanyagból. Csak kevés és nagyon apróra tört állati csontmaradványt találtak, amely alapján azonban megállapítható, hogy a leggyakoribb vadászott állat az őz és szarvas lehetett, néhány nagyobb csonttöredék alapján azonban az őstulok vadászata is feltételezhető.
"
Egyetértek.
Pedig igaza van Magyar Adorjánnak. Ha a honfoglalókra gondolsz, minden krónikánk azt írta hogy Szkítiából, Etelközből, a Meotis környékéről jöttek, az pedig nem Ázsia. Az Uralt, Szibériát meg Belső-Ázsiát csak a hagyományos történelmünket megtagadók találták ki.
szerintem csak részben van igaza,
nézetem szerint (az adatok alapján) három komponensből tevődött össze a középkori magyar nép, tehát a mai magyarság közvetlen elődje:
1. a kárpát-medencei alapnépesség
2. a Szkítiában, Magna Hungaráiaban élt népesség
3. a hsziungnuk azaz a hunok Észak-Kína, Dél-Szibéria.
de tulajdonképpen mindhárom egy közös ősnépből származik,
abból a bizonyos 50000 évesből, amire itt elébb idéztem az adatokat.
később ezen ősnép élt a KM-től Szibériáig végig több ezer éven keresztül
és a honfoglaló magyarokkal egyesült újra.
a szétszórt maradékaik beolvadtak az utánuk következő népekbe.
amelyik csoportjuk a mai napig fennmaradt,
az urálisták őket nevezik az uráli: finnugorok / szamojédok maradékainak, töredékéknek.
ilyenek pl. a manysik.
Csak az első pont fogadható el maradéktalanul. Mert pl. mi az a Magna Hungária? Hol volt pontosan? Biztos hogy létezett ország ilyen néven?
De ez még hagyján, mert szkíták, hunok (és utódaik) kétségtelenül jöttek ide szép számmal.
Viszont a hsziungnuk szerintem soha nem jártak a Kárpát-medencében. Nem vitatom hogy eredetileg ők is hunok voltak, de szerintem ők örökre ott maradtak Kínában, vagy a környékén. Túl messzire mentek!
Az 50000 év szerintem túlzás, de a kirajzás centruma szerintem is a Kárpát-medence volt.
Az innen kitelepültek utódai valóban beolvadtak más népek közé, és az innen elvitt nyelvet és kultúrát ezért fedezhetik fel a kutatók mindenfelé. A gond mindig ott van, amikor megkezdődik a visszafelé származtatás.
Az uralisták/finnugristák sajnos összehordanak hetet-havat, ezért velük foglalkozni nem is érdemes.
Ami végül a manysikat illeti, klasszikus példái az általam elmondottaknak: őseik valaha innen mentek el, vitték magukkal az akkor itt beszélt nyelvet, géneket, de idővel úgy elkeveredtek másféle népekkel, hogy ma már csak nyomokban mutatható ki a rokonság. Sajnálatos, hogy történelmük során számtalan támadás érte őket, és hogy ezek miatt oda jutottak, ahol ma vannak - mindenféle értelemben.
Egy a lényeg, a magyarokat ezektől (meg hasonlóktól) származtatni nem lehet!
Szerintem ez a legnagyobb probléma ,mikor genetikailag keresünk magyarokat,méghozzá tisztavérűeket.Minden azon függ,miről van egy bizonyos törzs,vagy nemzet elnevezve.Szerintem minden más tulajdonságról el lehetnek nevezve a népek,csak genetikailag fajiról nincs senki.Szerintem,magyar faj nem létezik,van viszont magát a többiektől megkülönböztető magyarul beszélő embercsoport,a mai magyar nemzet.
- Státusza